Tisztelt Autójogász!
Ismeretlen tettes elleni feljelentést szeretnék tenni az alábbi eset miatt.
Ma hajnalban 1/2 1-kor egy hosszabb útról hazafelé jövet (kisebbik fiam a hátsó gyerekülésben aludt) feleségem vezetett, amikor Budapest határában utolértünk egy indokolatlanul lassan haladó autót.
A kanyargós útszakaszt elhagyva, egy hosszabb egyenesben előzni kezdtük a kb. 30 km/h val haladó autót. Az autóban fiatalok ültek, akik ekkor erőteljes gyorsításba kezdtek, (de csak pont annyira, hogy megakadályozzák a sávba való visszatérésünket) szándékosan kiszorítva, megakadályozva a normál közlekedési sávba való visszatérésünket. Segítségét kérem, hogy a feljelentést hová kell benyújtani, illetve segítségét kérem az elkövetett szabálysértés pontos paragrafusának meghatározásában. Természetesen az elkövető gépjármű rendszámát azonnal felírtuk.
Tisztelt Kérdező!
A feljelentést ismeretlen tettes ellen kell írásban megtenni, és posta úton vagy bármelyik rendőrkapitányságon személyesen kézbesíthető. A feljelentésben elő kell adni részletesen a történeti tényállást, különösen az elkövetés helyét, idejét, valamint azt, hogy a nevezett forgalmi rendszámú gépkocsi vezetője, a közúti közlekedés szabályainak megszegésével az Önök életét, testi épségét közvetlen veszélynek kitette magatartásával, és ezzel megvalósította Btk. 186.§ (1) bekezdése szerint minősülő közúti veszélyeztetés törvényi tényállását. A feljelentésben meg kell jelölni azokat a személyeket, akik a közúti veszélyeztetés elkövetését igazolni tudják.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász.
Problémám a következő lenne. Egy kollégámnak eladtam az autómat, de mivel előtte volt motorbalesete, annyival segítek neki, hogy csak kölcsönadásival adom oda, hogy ne keljen átíratni (egy tanúval aláírva). Kedves kollégám lerobbant az autópályán és ott hagyta az autót. Engem nem értesitett, majd közútkezelők hívtak fel kb 2 hét múlva, hogy náluk van az autóm mert ott hagytam, menjek le fizessem ki a tárolási költséget meg az elszállítási díjat. Természetesen kedves kollégámnak szóltam, hogy hozza el és fizesse ki a költségeket. Az elején még hitegetett hogy elhozza ennek már lassan 2 éve. Persze a tárolási költség napról napra nő. Eközben ugyebár a súlyadót a megbeszéltek szerint sem fizette nekem így én se. Azóta vettem egy másik autót hitelre majd kaptam egy levelet hogy lefoglalják és ideglenesen vonjam ki a forgalomból. A kedves kollégám nem nagyon foglalkozik velem, úgyhogy most kb. 250 000-300 000 forintot kéne nekem kifizetni hogy minden rendben legyen. Ebből kb 65 000 Ft a teljesítmény adó tartozás a többi a tárolási költség. Ö nem fizet nekem semmit, (sőt, még én vagyok a szemét) igy az a kérdésem hogy jogi úton ki tudom e fizettetni vele legalább a tárolási költséget vagy az egészet. Várom válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Kérdező!
A kollégájával szemben jogi úton azt tudja érvényesíteni, amit a kollégája annak idején a kölcsönszerződésben a gépjármű használatáért cserében kötelezettséget vállalt. Ez azonban az önök egymás közötti jogviszony elszámolásaként érvényesíthető, harmadik személyek, illetve a hatóságok felé önt, mint tulajdonost terhelik a fenti fizetési kötelezettségek.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Szeretnék tanácsot kérni:
A helyzet, hogy 2005 évben vásároltunk hitelre (lízing) egy kocsit, de a fiamé volt (ő fizette a részleteket is, ő használta a kocsit a munkájához). Azóta kifizettük. Akkor az én nevemre szólt a lízing, mivel előnyösebb volt. Közben az ő nevére "Üzembe tartói jog" lett bejegyezve. Azóta nem írattuk át sajnos. Most, sajnos az én tartozásom miatt (munkanélküli lettem) kaptam egy "Gépjármű foglalási jegyzőkönyvet" az egyik Végrehajtó irodától, hogy a tartozás fejében lefoglalja a kocsit. De a kocsi csak a nevemen van, nem az enyém. A tartozást kifizetni nem tudom, mivel hosszabb ideje munkanélkülin vagyok.
Nagy gondban vagyok, hiszen a fiamnak munkaeszköze a kocsi, azzal jár dolgozni, sajnos ő is munkanélkül volt eddig.
Mit tudok tenni, mik a lehetőségeim, hogy az én tartozásom miatt (ami 60 e Ft,kb.), de nem tudom kifizetni, ne a más kocsiját foglalják le. Nagyon köszönöm a segítségét előre is.
Tisztelt Kérdező!
A végrehajtó minden, az adós birtokában, őrizetében lévő vagy más olyan ingóságot lefoglalhat, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van. A végrehajtó intézkedése - foglalása - ellen végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni, amelyben kétséget kizáróan igazolni kell, hogy a gépjármű tulajdonosa valójában a fia. Amennyiben kétséget kizáró módon ezt nem tudják igazolni, a bírósági végrehajtásról szóló törvény 103. § (5) bekezdésére hivatkozással kérelmezni lehet, hogy a végrehajtó csak a törzskönyvet foglalja le a gépjármű zár alá vétele során. Ezen kérelemben szintén igazolni szükséges, hogy a fia foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen a gépjármű. Ebben az esetben a gépjárművet az értékesítésig használhatja.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász,
Az alábbi problémában kérném segítségét:
2 hónappal ezelőtt beszámíttattam az autómat egy másik használt autó árába. A beszámított autót kb. 1 évvel korábban egy másik kereskedésben vettük. Azonban most felhívott a kereskedő, hogy habos a tágulási tartályban a víz, illetve kinyomja a vizet a kupak alatt. A szerelője ránézésre azt mondta hengerfejes és kb 80-100 ezer forint lesz a javítás. Én nem vagyok autószerelő, így erről nem tudok sokat, de úgy gondolom, hogy ez, ha kinyitják a motorháztetőt eléggé látványosan jelentkezik, így nem értem, ha ez fennált akkor, amikor az autót odavittük, miért nem volt látható? Úgy gondolom, ha ez valóban jelen lévő probléma lett volna, akkor egy olyan ember, aki nap mint nap autókkal foglalkozik, tehát a kereskedő észre kellett volna vegye.
A kereskedő arra hivatkozik, hogy fél év szavatosságot kell vállalnom ebben a helyzetben, ezt korábbi írásaiból már tudom, hogy igaz. A kérdésem az lenne, mit tehetek ebben a helyzetben? Nem szeretném a másnak értékesítendő autót én rendbe rakatni, pláne, hogy nem tudom, mit csináltak az autóval az elmúlt 2 hónap alatt. Várva válaszát:
Üdvözlettel,
Madarász Gábor
Tisztelt Madarász Úr!
A kereskedőt terheli annak bizonyítása, hogy amikor az autót megvásárolta Öntől, az hengerfejes volt. Fontos tudnivaló továbbá, hogy a bírói gyakorlat szerint nincs hibás teljesítés és ebből következően a Ön mentesül annak valamennyi jogkövetkezménye alól, ha bizonyítja, hogy a kereskedő a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, ez utóbbi alatt értve azt, hogy a kereskedőnek kellő gondossággal eljárva számítania kellett a szolgáltatott dolog teljesítéskori hibájára. Amennyiben az autó az adásvételi szerződéskötéskor nem volt hengerfejes, hiszen akkor még nem volt habos a tágulási tartályban a víz, a kereskedő szavatossági igényét következtessen vitassa és a továbbiakban ne tegyen olyan nyilatkozatot, hogy Ön nem autószerelő és erről nem tud sokat. Legrosszabb esetben a kereskedő fizetési meghagyásos eljárással elindított bírósági peres úton tudja igényét Önnel szemben érvényesíteni, amely eredeti állapot helyreállítása, a javítási költség megfizetése, illetve árleszállítás lehet. Azonban a peres eljárásra a fenti bizonyítási teherrel kapcsolatos szabályok az irányadóak, melyre figyelemmel úgy gondolom, hogy a kereskedő nem fogja megtenni a szükséges jogi lépéseket szavatossági igénye érvényesítése érdekében, különös tekintettel a két hónapos időmúlásra.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
2011 novemberében autómat ideiglenesen kivonattam a forgalomból 6 hónapra. Márciusban az autót eladtam adásvételi szerződéssel. Az okmányirodában időben személyesen leadtam van egy lepecsételt saját példányom is. A vevő nem íratta át ezért a 6 hónap lejárta után automatikusan visszahelyezték forgalomba. Az önkormányzat most tőlem kéri, hogy fizessem be a gépjárműadót. Elmondtam nekik is, hogy mi történt. Először azt mondták, hogy nekem kell befizetnem aztán azt, hogy akkor az okmányirodával egyeztessek. Az okmányiroda azt mondta, hogy látja a rendszerben, hogy eladtam az autót és leadtam az adásvételit de nem lett átíratva az autó, ők csak adatot szolgáltatnak az adóügynek, nem tudnak mit csinálni. Felhívtam a közlekedésigazgatást is hátha ők jobban képben vannak mit lehet ilyenkor tenni de azt a választ kaptam, hogy "vonassam ki a forgalomból". Mikor megkérdeztem, hogy forgalmi nélkül ezt mégis miként gondolták és különben is ez miért lenne megoldás csak annyit tudtak mondani, hogy nagyon sajnálják.
Ilyen esetben mit lehet tenni? Hogy tudom elérni, hogy ne engem zaklassanak azzal ami nem az én dolgom? Vagy rosszul tudom és ilyen esetben is engem terhel az adó mert az én nevemen volt az autó az év első napján? mert eddig én úgy tudtam, hogy az fizeti az adód akinek a forgalomba helyezés után a tulajdona. értem én, hogy ők még azt látják, hogy én vagyok a tulaj de erről én tehetek a legkevésbé. Mi ilyenkor a teendő? Kérem segítsen
Köszönettel Horváth László
Tisztelt Horváth László Úr!
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 2.§.(4) bekezdés rendelkezik arról, hogy amennyiben a tulajdon átruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást bejelentette, akkor az eladó a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekintetni. A jogszabály az adófizetési kötelezettséget a tulajdonjog változás bejelentéséhez köti, így az a tény, hogy a vevő nem íratta át a gépjárművet, Önre nézve nem keletkeztethet gépjárműadó fizetési kötelezettséget.
Könnyen előfordulhat, hogy az önkormányzat tévesen alkalmazza a fenti jogszabály 2.§. (2) bekezdését, mely szerint az év közben újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. A jogszabály (4) bekezdése azonban egyértelműen kimondja, hogy a forgalomból kivont gépjármű tulajdonjog átruházásának bejelentése után kinek kell a gépjárműadót megfizetnie.
Javasolom, hogy írásban keresse meg az önkormányzat adóirodáját és kérje az indokolatlanul megállapított gépjárműadó törlését a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjára visszamenőlegesen a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 2.§.(4) bekezdés alapján.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Parkoló segédmotoros kerékpáromnak egy autós nekitolatott. Eltörött az első burkolat. A kár kb. 15-20 ezer Ft. Hogyan tudom az igényemet érvényesíteni?
Tisztelt Kérdező!
Tegyen feljelentést a rendőrségen, amennyiben tanukkal tudja bizonyítani, hogy adott forgalmi rendszámú gépkocsi adott helyen és időben a segédmotoros kerékpárjának tolatott és abban kárt okozott. Amennyiben a károkozó kiléte nem állapítható meg, kártérítési igényét nem tudja érvényesíteni.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
2010 szeptemberben eladtam az autómat, majd vásároltam helyette egy másikat, majd január elseje után befizettem rá a kötelező (akkor már) teljesítményadót. Később ezt az autót is lecseréltem. Mindig megkaptam az aktuális gépjárműre az adófizetésről szóló határozatot és csekkeket, melyeket be is fizettem. Ám most 2012 augusztus 10-én kaptam egy "Számlaegyenleg értesítő"t az adóhivataltól, mely szerint az előző évi hátralékom 27300Ft ebből fizetendő ugyanennyi. Továbbá folyó évi adókötelezettség 07.24-ig 2156Ft Ez a levél a 2010 szeptemberében eladott autómra vonatkozik (a jelenlegi autóm után be van fizetve az egész éves adó).
Autó adásvételi szerződését 5napon belül (eladás másnapján) leadtam az okmányirodában. Sajnos másolatot nem készítettem, így jelenleg nem tudom bizonyítani, hogy eladtam a járművet. Ilyenkor mik a lehetőségeim?
Köszönettel,
Csaba
Tisztelt Kérdező!
A gépjárműadóról szóló törvény értelmében a gépjármű adó alanya az a személy, aki a gépjármű nyilvántartásban az év első napján tulajdonosként vagy üzembentartóként szerepel. Ha a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos bejelentette, akkor az adásvételi szerződés megkötésének időpontját követő év első napjától nem minősül adóalanynak. (1991. évi LXXXII. 2.§.(4) bekezdés)
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tiszelt Cím!
2012. május 7. és 11-én is ugyanazon a helyen parkoltam, a munkahelyem kapujában, ahová parkolási engedélyem van, mindkétszer 30e Ft-ra megbüntettek, de egyik határozatban sem volt jó a házszám. Fellebbeztem az adott határidőn belül, május 24-én, melyben csatoltam a parkolási engedélyemet, leírtam hogy nem egyeznek a házszámok, munkáltatói igazolást csatoltam, valamint hivatkoztam arra, hogy az a kapu nem a főbejárat soha nincs nyitva. Az egyik fellebbezésemre még 06.25-én megsemmisítő határozatot kaptam, mely szerint még a fellebbezésre befizetett illetéket is visszafizetik,, melyet már vissza is fizetett a NAV. A másik fellebbezésemre 09.05-ei nappal kaptam határozat módosítást, mely szerint azt a tényt, hogy a közterület nem megfelelően lett feltüntetve az határozatban elismerik és módosítja a valósra, de a kresz 41§(2) bekezdése c pontja alapján fizessem be a 30e Ft-ot.
Kérdésem: nincs jogkövetés, ha már egyszer kimondták, hogy jogos a fellebbezés akkor a másik esetben is jogos.
A másik kérdésem, hogy mennyi idejük van erre a fellebbezés megválaszolására, mert már igencsak eltelt a 90 nap. Erre van egyáltalán határidő, vagy addig ülnek rajta, ameddig akarnak. Mi a teendő ilyenkor. Attól félek, hogy még a végén az első megsemmisítő határozatot is módosítja, hogy még azt is fizessem be ha most megfellebbezem megint. Mit tegyek?
Tisztelt Kérdező!
A 2012. szeptember 5. napján kelt határozattal kapcsolatban postai tértivevényes küldeményben észrevételezze, hogy a fellebbezés nem a közterület megjelölésének módosítására, hanem annak a kérdésnek az érdemi elbírálására irányul, hogy Ön érvényes parkolási engedéllyel rendelkezett a parkolási esemény időpontjában. Elő kell adni továbbá azt is, hogy ugyanezen tényállás mellett 2012. június 25. napján kelt X számú határozattal a szabálysértési hatóság már egyszer helyt adott a fellebbezésének. Amennyiben mégis marasztaló határozat születne az ügyben, a közléstől számított 8 napon belül kifogást kell előterjeszteni a szabálysértési hatóságnál, amely kifogást már a helyi bíróság fogja elbírálni.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Előre elnézést kérek, ha valahol valótlanok az információim, a interneten keresgéltem gyorshajtási tételeket és az ott talált információk alapján fogalmazódott meg a kérdésem.
Általános tény a szabálysértési bírságoknál, hogy a helyszíni bírság nagyjából a fele annak, ha szabálysértési eljárás keretében ítélnek el (ezt jól tudom?). Saját példám: Kőszegen 50 helyett 60-al közlekedtem. Még nem ismerem a büntetést, csak nézelődtem a neten.
A sztori az, hogy nem tudták beazonosítani a gyorshajtót (engem), ezért a jármű üzembentartójának (nekem) küldtek tanúvallomásra felszólítást. Ezen írják, hogy saját magamat és rokonaimat nem vagyok köteles inkriminálni. Ha nem vallok magam ellen, akkor tanúskodnom kell a rendőrségen Ezt elkerülendő, ügyesen megírtam, hogy én vétkeztem.
Ami a lényeg, nem állítottak meg, hanem továbbengedtek, majd levélben lerendezzük alapon. Az ilyen esetekben pedig vastagabb a bünti.
Nem kukacoskodásképpen kérdezem, hanem tényleg érdekel, hogy ez miért lehet? Nekem ebből az jön le, hogy a rendőr két dolgot tehet:
- a: nézi a mérőműszert, látja, hogy gyorshajtok, kiszáll, megállít, megbüntet x pénzre
- b: nézi a mérőműszert, látja, hogy gyorshajtok, nyom egy gombot a számítógépen, hogy induljon a papírmunka és én dupla pénzt fizetek, postára járok és társai
Én is alapvetően lusta vagyok, ha valamit nem muszáj megcsinálni, nem is csinálom. De itt nekem úgy tűnik, hogy a rendőr kényelme nekem egy rakat pénzembe kerül.
Felvilágosítana ennek a jelenségnek a miértjéről, vagy ha hibásak az információm, kérem jelezze.
Köszönettel:
Kolumbán Sándor
Tisztelt Kolumbán Úr!
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §. (1) ka) pontja alapján a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó szabályok megsértői bírság megfizetésére kötelezhetők. Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése szerint 10.000,- Ft-tól 300.000,- Ft-ig terjedő bírság szabható ki. Ha a közúti forgalomban történő ellenőrzés során a szabálysértést elkövető személye megállapítást nyer, a hatóság határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21.§. (1) bekezdése rendelkezik az objektív felelősségről, mely szerint a gépjármű üzembentartója felel azért, hogy az általa üzemeltetett gépjárművel a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó előírások betartásra kerüljenek. Ha a legnagyobb sebességre vonatkozó előírást megszegik, az üzemben tartóval szemben vagy a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben jelenleg 10 000 Ft-tól 300 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni.
A megengedett legnagyobb sebesség túllépése esetén a 410/2007 Kormány rendelet 1. számú mellékletében meghatározott összegű bírságot kell megfizetni. A hivatkozott jogszabály a megengedett legnagyobb sebesség túllépésének mértékét 50 km/óra sebességig 15 km/óra felett rendeli büntetni 30 000 Ft összegben.
Fontos rendelkezés továbbá a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21.§. (2a) bekezdése, amely szerint, ha a sebességtúllépés elkövető személy kiléte a helyszíni intézkedés vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismerté válik a közigazgatási bírság helyett 10 000 Ft-tól 300 000 Ft-ig terjedő bírságot kell kiszabni.
Az Ön esetében, miután a közigazgatási hatósági eljárás során elismerte azt, hogy Ön vezette az autót a gyorshajtási időpontjában, közigazgatási bírság kiszabásának nincs helye. Erre figyelemmel a szabálysértési hatóság mérlegeléssel állapítja meg a bírság összegét az első bekezdésben foglaltak szerint. Az eljárás során hivatkozzon arra, hogy a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről és a kiszabható bírságok összegéről szóló 410/2007. számú Kormány rendelet 15 km/órát meg nem haladó sebességtúllépés esetére nem ír elő bírságot.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Az alábbi ügyemben kérem a véleményét!
2012.03.07.-én 17.13. órakor eladtam az autómat. Az autót a mogyoródi otthonomból vitte el egy sátoraljaújhelyi kereskedő. A szerződést hivatalos formanyomtatványon töltöttük ki, azon az óra, perc is szerepel, valamint azt két tanú aláírta.
A vevő ezt követően felhajtott vele az M3 autópályára, ahol fényképfelvétel készült az autóról, mivel pályahasználati díjat elfelejtett fizetni. Külföldön élek, az ügyletet követően azonnal visszautaztam, ezért az adásvételi szerződés egyik eredeti példányát postai úton küldtem meg a szombathelyi okmányirodának. A másik eredeti adásvételi szerződés nálam van. (kettőt pedig a vevő vitt el)
A kereskedő az autót azonnal eladta, az új tulajdonos az én otthonomban tekintette meg a gépjárművet, a kereskedő nekem kp-ben fizetett, az autót pedig "behitelezte" a vevőjének.
A jogszabályban előírt időn belül a gépkocsi átírásra került.
Néhány hét elteltével büntetést kaptam az Állami Autópálya-kezelő Zrt-től. telefonon felvettem velük a kapcsolatot, közöltem velük az adásvétel tényét, majd elküldtem nekik e-mailben is. Elutasító választ kaptam. Magyarországi tartózkodásom alatt személyesen kerestem fel az ügyfélszolgálati irodájukat, ahol írásos kérelmet adtam be, valamint az eredeti adásvételi szerződésemet bemutattam, amiről másolatot készítettek. Ismét elutasító választ kaptam.
Újabb néhány hét elteltével egy ügyvédi iroda keresett meg, akik felszólítottak, hogy fizessek be x összeget, mert az M3 autópályát érvényes matrica nélkül használtam. Nekik is elküldtem a keletkezett irathalmazt. Ők szintén elutasító választ adtak.
Merre tovább?
Hol az igazság?
Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelettel:
I.Tibor
Tisztelt Kérdező!
A vonatkozó jogszabály értelmében ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, a jogosulatlan úthasználat miatt kiszabott bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.
A kérdés megválaszolásához fontos lenne ismerni az elutasító határozat indokolását. A határozatban ugyanis meg kell indokolnia a közút kezelőnek, hogy miért nem fogadja el a teljes bizonyító erejű magánokirattal alátámasztott előadását.
Végső esetben a közút kezelő bírósági úton fogja érvényesíteni az úthasználattal kapcsolatos díj és pótdíj igényét. Ebben az eljárásban azonban már eredményesen hivatkozhat az adásvételi szerződéssel igazolt azon tényállítására, hogy nem Ön vezette adott időpontban a gépjárművet, nem Ön vette igénybe jogosulatlanul az autópályát.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Minap kaptam a Hatóságtól egy levelet, miszerint "25 m-en belül megállni tilos" tábla hatályán belül parkoltam.
Az egyértelmű, hogy nem a tábla tövében parkoltam, hanem jóval távolabb (erről sötétben készült, homályos felvétel is van) így kértem a Hatóságot, hogy bizonyítsák be, hogy valóban 25 m-en belül álltam le. Állításuk szerint lemérték a távolságot valamint a fényképfelvételek is alátámasztják a szabálysértés tényét. Erre vonatkozóan azonban semmiféle jegyzőkönyvet nem láttam az iratbetekintés alkalmával.
Kérdés 1) Kell-e valamiféle bizonyitékkal szolgálnia a Hatóságnak vagy muszáj "elhinnem", hogy tényleg az a valós amit mondanak?
A szabálysértésről egy PDA-val készitettek felvételeket. Tudtommal csak olyan készüléket használhatnak szabálysértés dokumentálásra, amely megfelel a 18/2008 GKM rendeletnek, abban is az I. mellékletében foglaltaknak. (Nincs pl. a felvételeken GPS koordináta.) Erre a jogszabályra hivatkozva többször kértem a követelményeket alátámasztó dokumentumokat, de a Hatóság mindig azt válaszolja, hogy a készülék nem sebességmérő (sic!) eszköz, igy nem rendelkezik hitelesitési jegyzőkönyvvel, ezáltal nem képezi a bizonyítás tárgyát. Erre hivatkozva más ügyem már bírósági szakaszban van, kissé bosszant, hogy állandóan (szerintem) félrebeszél a Hatóság.
Kérdés 2) Jogosan kérem-e, hogy a 18/2008 GKM rendelet I. mellékletében foglalt követelményeket alátámasztó dokumentumokat bocsássák rendelkezésemre? Vagy valamit én értelmezek félre?
Válaszát köszönve,
Kovács János
Tisztelt Kovács Úr!
A közúti közlekedésről szóló 1988. törvény I. 21.§. rendelkezik a közigazgatási bírságról. A jogszabály változására tekintettel a járművel történő megállásra és várakozásra 2012. szeptember 1. napjától nem vonatkoznak a közigazgatási bírsággal kapcsolatos szabályok.
2012. szeptember 1. napját megelőzőleg történt megállással és várakozással kapcsolatosan azonban továbbra is irányadó a 21. §. (3) bekezdése, amely szerint közigazgatási bírság kiszabásának kizárólag a külön jogszabály - 18/2008. GKM rendelet - szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.
A fentiekre figyelemmel az elkövetés időpontjában hatályos jogszabály alapján a 18/2008. GKM rendelet szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétel hiányában közigazgatási bírság kiszabásának nincs helye.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Üdvözlöm!
Én arról érdeklődnék mit tehetek? Augusztus 22.-én vásároltam egy személyautót, és ma hajnalban az autópályán haladva egy robbanás után felgyulladt, majd teljesen kiégett. Ebben a helyzetben mit tehetek az eladóval szemben? Nem mondta, hogy van probléma az autóval, vagy eltitkolta. Persze lehetett volna rosszabb is, ha személyi sérülés történik. Követelhetek rajta valamit, vagy egyáltalán lehet-e kezdeni a helyzettel valamit? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező!
Annak a kérdésnek a megválaszolása érdekében, hogy az eladó hibásan teljesített-e az adásvételi szerződés aláírásakor, meg kell állapítani a robbanás okát. Az eladó szavatol minden, a szerződéskötés időpontjában meglévő rejtett hibáért. Amennyiben a robbanás a szerződés kötést követően fellépő rendellenesség miatt keletkezett, hibás teljesítés miatt az eladót nem terheli felelősség.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Dr. Lenkei Balázs Úr!
2009. decemberében a fiam tulajdonát képező járművel lakott területen belül vagy én, vagy a nejem (A magánokirat mindkettőnk nevére szólt, amellyel a járművet vezethettük.) gyorshajtást követtünk el. A fiam ki volt zárva, hiszen akkor még vezetői engedélye sem volt. A határozatot időben megkaptuk, igazoltuk is a magánokirattal, hogy a járművet nem ő vezette, kértük, hogy a fényképet tekinthessük meg, és akkor majd el tudjuk dönteni, hogy melyikünk fizet, mert a jövedelmünkkel külön gazdálkodtunk. A hatóság kérésünknek nem tett eleget, azt fellebbezésnek minősítette, és 2011. júniusában kaptunk egy határozatot nyolc hónappal visszadátumozva, hogy a fellebbezésünket elutasították.
Ebben a határozatban már benne volt, hogy a fényképet hogyan tudjuk megtekinteni, azt meg is tettük, és megállapítottuk, hogy én vezettem. Ekkor, 2011. júniusában feljelentést tettem saját magam ellen, a visszadátumozás miatt - közokirat-hamisítás - ismeretlen tettes miatt, valamint a bíróságtól kértem a határozat hatályon kívül helyezését. Ezt a bíróság 2011. októberben hatályon kívül is helyezte és a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárásban a határozatot 2012. március 12-én hozták meg, velem szemben. Elévülésre hivatkozva fellebbeztem, azt elutasították, 2012. május 22-én.
Ezt követően tettem peren kívüli megegyezésre is javaslatot, de az is elutasításra került.
Kérdésem az, hogy a közigazgatási bírság kiszabása esetemben jogszerű-e, nincs-e elévülés, vagy jogvesztő határidő. (2012. január 01-től jelentősen csökkent a bevételem, most a bírság kifizetése már nagy teherrel járna.)
Várom válaszát, tisztelettel:
Mizser István
Tisztelt Mizser István Úr!
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §. (4) bekezdése rendelkezik a bírság elévüléséről, mely szerint nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt. A jogszabály 21.§. (4a) bekezdése szerint a legnagyobb megengedett sebesség be nem tartási miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegésétől számított hat hónapon belül be kell fejezni.
Álláspontom szerint az Ön által írt esetben az elsőfokú eljárást nem fejezte be a hatóság a szabálysértés elkövetésétől számított 6 hónapon belül, így megalapozott az elévüléssel kapcsolatos kifogása. Az kifogás elutasítása ellen éljen jogorvoslattal.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A hétvégén megbüntettek mert a járdán félkerékkel parkoltam arra hivatkozva,hogy a jármü 1000 kilogramnál nagyobb tengelyterhelésű. Azt szeretném kérdezni,hogy ilyenkor a jármű saját tömege vagy össztömege számít,és hol van ez leírva mert ők a 40-es paragrafus 5-tös bekezdésére hivatkoznak ott viszont nincs leírva ,hogy a jármű saját tömege vagy együttes tömege számít ilyenkor.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
A tengelyterhelés, a KRESZ közúti járművekkel kapcsolatos fogalom meghatározása szerint, a jármű egy-egy tengelyén lévő kerekek által a talajra átvitt súly. A jogszabály arra nézve semmilyen iránymutatást nem ad, hogy a tengelyterheléssel kapcsolatos korlátozások esetében a jármű saját vagy együttes tömeget kell-e figyelembe venni. Ennek hiányában a KRESZ fogalom meghatározásából kiindulva a parkolási esemény időpontjában mért súly az irányadó. A jogszabály egyértelműen alkalmazható azoknál a járműveknél, amelyek saját tömege meghaladja a 2 tonnát. Azoknál a járműveknél, amelyek saját tömege nem haladja meg a 2 tonnát, tengelyterhelési ellenőrzés hiányában kétséges, hogy a jármű tengelyterhelése ténylegesen meghaladja-e az 1000 kg-t adott parkolási eseménykor.
A fentiekre figyelemmel a szabálysértési hatóság érdemi határozata ellen a határozat közlésétől számított 8 napon belül kifogást nyújthat be, amelyben elő kell adni, hogy a hatóság nem bizonyította kétséget kizáró módon azt, hogy a jármű tengelyterhelése ténylegesen meghaladta az 1000 kg-t a parkolási esemény időpontjában. Ha a szabálysértési hatóság a kifogással érintett határozatát nem változtatja meg, a kifogás elbírálására megküldi a helyi bíróságnak.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Kb. két hónappal ezelőtt - nyaralásból hazafelé jövet - egy vidéki városban megbírságoltak tilosban parkolásért. Az autón csak egy értesítést találtam, miszerint a "fizetési felszólítást az üzembe tartó címére" fogják postázni. Az üzembentartó én vagyok, a szabálytalanság tényét nem vitatom, viszont fizetési felszólítást nem kaptam. Néhány hét után persze el is felejtettem az egészet. A héten viszont kaptam egy levelet, miszerint fizessek be 10 000 forintot (a bírság összegét) + 39 000 forintot a késedelem miatt.
Mit tanácsol, hova tudok fordulni a problémával? Mindamellett, hogy valóban rossz helyen parkoltam, nem érzem igazságosnak, hogy a büntetési tétel ötszörösének megfizetésével!
Válaszát előre is köszönöm,
Norbert
Tisztelt Kérdező!
Az autón talált értesítésre hivatkozással a késedelem miatt kiszabott összeg ellen éljen kifogással és adja elő, hogy a az értesítés óta Ön semmilyen fizetési felszólítást nem kapott a szabálysértéssel kapcsolatosan. A hatóságnak kell igazolnia, hogy a késedelem miatt kiszabott összeg megalapozott, azaz, hogy a fizetési felszólítást tartalmazó levél kézbesítése szabályszerű volt.
Amennyiben a kézbesítés szabályos volt, mert nem kereste jelzéssel visszaküldte a küldeményt a posta, a kézbesítési vélelmet meg kell dönteni. Adja elő, hogy Ön semmilyen értesítést nem kapott a postai küldeményről, önhibáján kívül esett késedelembe.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Cím,
Lefotóztak. Megjött a határozat. Határozat alapján megnéztem az interneten a képet. Az ügy érdekességei
- csak egy kép keszült, ahol csak az autó látszik hátulról és a rendszám, a környezet nem, sebesség korlátozó tábla sem.
- a képen feltüntetésre került a gps koordináta, amelyet ellenőrizve egy ausztriai (!!!) cím jelenik meg és nem budapesti,
- az ügy alap lapján megjelenő linkre klikkelve szintén ugyanaz az ausztriai cím jelenik meg.
Kérdéseim:
Érdemes lehet nekikezdeni egy felülvizsgálatnak? Mennyi képnek kell készülnie egy beméreskor? Elég az egy, ha azon nincs semmi környezeti azonosító, csak a gép által a képre írt helyszín, amely nem passzol a gps koordináták által megadott címmel?
Mielőbbi válaszukat várva
Üdvözlettel,
Illés Tibor
Tisztelt Illés Úr!
A határozat ellen érdemes jogorvoslattal élni. Érdemi indokolásként hivatkozzon arra, hogy a fényképfelvételen megadott gps koordináta nem egyezik meg az elkövetés helyszínével. Figyelemmel arra, hogy a hatóságnak kell bizonyítania, hogy az adott helyen és időben Ön szabálysértést követett el. A gps koordináta alapján lehet beazonosítani, hogy adott útszakaszon adott időpontban milyen korlátozás volt érvényben, illetve, hogy az adott technikai eszköz hol van kitelepítve.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Néhány hete egy ismeretlen gépkocsi összetörte az otthonom előtt szabályosan parkoló autómat, nekiütközött a szomszédom kocsijának is, majd megállás nélkül továbbhajtott. Az autómban kb. 500 ezer forintos kár keletkezett. Az esetet az utcánkban felszerelt térfigyelő kamera is rögzítette. A felvételen jól látszik, hogy az elkövető nagy sebességgel, cikcakkban haladt az úton, és így ment neki mindkét parkoló autónak. Az lenne a kérdésem, hogy az elkövetés módját és az okozott kár mértékét tekintve ez közlekedési szabálysértésnek vagy bűncselekménynek számít-e? A rendőrségi vizsgálat lefolytatása szempontjából van-e különbség a kettő között? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
A közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés tényállását valósíthatta meg az elkövető, amennyiben más szabálysértés - például gyorshajtás, ittas vezetés, engedély nélküli vezetés - nem valósult meg. Az Ön szempontjából gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy az elkövető milyen szabálysértést követett el, polgári jogi szempontból a kártérítési felelőssége minden esetben fennáll. Büntetőjogi szempontból a jogszabály akkor minősíti a szabálysértést bűncselekménnyé, ha a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más életét vagy testi épségét veszélyezteti, vagy például testi sértést, egészségromlást, halát okoz. Az elkövetői magatartás minősítése a rendőrség feladata. Leglényegesebb feladat azonban, hogy a rendőrség az elkövető kilétét felderítse. Ennek hiányában kártérítés iránti igényét nem tudja érvényesíteni.
Az okozott kár megtérítése érdekében sértettként vegyen részt az eljárásban és terjessze elő polgári jogi igényét. Amennyiben az elkövető kilétét a szabálysértési hatóság megállapítja, a kötelező biztosító a szabálysértési felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedését követően fogja a kárt megtéríteni. Ha az elkövető kiléte nem rendelkezett érvényes kötelező biztosítással, akkor a MABISZ-nak van helytállási kötelezettsége.
Legrosszabb esetben, ha az elkövető szabálysértési felelősségét nem állapítják meg, polgári peres eljárás során tudja érvényesíteni a balesettel okozott tényleges kárát. Ebben az esetben a bizonyítás Önt terheli mind a jogellenes magatartást, mind az összegszerűséget illetően.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász,
El tudná magyarazáni hétköznapi emberek számára is érthető módon az augusztus 7-től életbe lépő változásoklat a külföldi rendszámú autót vezetőkkel kapcsolatban? Amenyiben jól értem, akkor 7-től elég egy igazolás a külföldi lakcímről, amit akár én is lefordíthatok, ahhoz hogy a külföldi rendszámú automat vezethessem Magyarországon, úgy hogy rendelkezem magyar lakcímmel is. És még azt is mondanom kell, hogy a szokásos tartozkodási helyem az a külföldi lakcímem?
Jól értem?
Válaszát előre is köszönöm,
Kállay Tamás
Tisztelt Kállay Úr!
A külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésével kapcsolatos szabályok 2012. augusztus 7-én hatályba lépő módosítása értelmében a jármű jogszerű belföldi üzemben tartásának igazolására a továbbiakban olyan egyszerű fordítást is el kell fogadni, amelyet nem az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (a továbbiakban: OFFI), vagy a konzuli képviselet munkatársa állított ki. Az egyszerű fordítás fogalmát jogszabály nem határozza meg, így annak alakisága sem szabályozott. Emiatt bármilyen, az adott idegen nyelvű iratról készített magyar nyelvű iratot el kell fogadni, ha arról az ellenőrzés alá vont személy úgy nyilatkozik, hogy az az adott irat fordítása.
A jogszabály a belföldi üzembentartó fogalmát is módosítja, mely szerint a természetes személy csak akkor minősül belföldi üzembentartónak, ha mind lakó-, mind szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. Ha az üzembentartó igazolja, hogy a Magyarországon egyébként lakóhellyel rendelkező üzembentartó tartózkodási helye külföldön van, a jármű belföldi üzemben tartása nem jogsértő.
Az alább meghatározott személyi kör mentesül továbbá 25/B. § (1) rendelkezés hatálya alól:
Magyar költségvetési szerv hivatalos célú külföldi kiküldetésben lévő dolgozója vagy a vele közös háztartásban, a kiküldetés teljesítésének helyén élő közeli hozzátartozója, illetve
az Európai Unió intézményeinél - vagy olyan nemzetközi szervezetnél, amelynek Magyarország is tagja - tisztséget betöltő, vagy az e szervezetekkel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vagy vele közös háztartásban - a tisztség betöltésének vagy munkavégzés helyén - élő közeli hozzátartozója, feltéve, hogy rendelkezik a szükséges igazolással. A jogszabály nem írja elő az igazolás ellenőrzés során való bemutatásának kötelezettségét.
Ha az ellenőrzés során a fenti mentesülési körülményre hivatkoznak, de a szükséges igazolást nem mutatják be, akkor közigazgatási eljárás indul, amely során az ügyfélnek lehetősége van az igazolás bemutatására. Bírság kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél az ellenőrzés idejére vonatkozóan a közigazgatási eljárás során sem igazolja a jármű üzemben tartásának, illetve vezetésének jogszerűségét.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A mai nappal (2012.07.30.) kaptam egy levelet Dr. Németh László Alajos ügyvédi irodájától mint a Bp-i Önkormányzati Parkolási Kft megbízottja több nyílvántartott parkolási pótdíjjal és egyéb járulékos követelésekkel kapcsolatban 2003-ból.Felkínálják a "peren kívüli" rendezés lehetőségét a végrehajtási eljárás megindítása előtt,és az ügyvédi költség teljes összegét is elengedik, amennyiben 08.06-ig megfizetésre kerül a hátralék.
Érdeklődöm, hogy ebben az esetben érvényes-e az elévülés.
Válaszát várva köszönettel
Fekete Henrik
Tisztelt Fekete Úr!
A 2006. évi CX. törvény elfogadásával 2006. december 22. napjával módosításra került a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény azon rendelkezése, mely szerint a parkolási társaságok az parkolási eseménytől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési felszólítást. Amennyiben a korábbi szabályozás miatt az 5 éves elévülési idejű pótdíjfizetési felszólítást a fenti jogszabály hatályba lépéséig - 2006. december 22. napjáig - nem adták postára, azt a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül postázni kellett. Erre figyelemmel a 2007. február 23. napján túli felszólítás elévült, bírósági úton nem érvényesíthető.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A történetem a következő:
Bp-en a VII. kerületben parkoltam, a kocsi mögé volt csatlakoztatva egy utánfutó is. A szgk-ra természetesen vettem parkolójegyet, de az utánfutóra nem. (nem tudtam, hogy kellett volna az utánfutó után is parkolójegyet váltani.) Kérdésem és egyben kérésem az lenne, ha valóban kellett volna parkolójegyet váltanom az utánfutóra is, hol találom meg az erre vonatkozó jogszabályt?
Segítségét és válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező!
Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló Budapest Főváros Közgyűlésének 30/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete 9.§. 3) bekezdése az alábbi járműfajtákra ír elő fizetési kötelezettséget;
személygépkocsi, a három- vagy négykerekű motorkerékpár, a három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpár, a személygépkocsival vontatott pót- vagy lakópótkocsi és a 3500 kilogramm megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó tehergépkocsi. A rendelet hatálya kiterjed valamennyi saját rendszámmal rendelkező járműre, azok tulajdonosára, üzembentartójára, vezetőjére.
A kérdésére a válasz, hogy az utánfutó után parkolási díjat kell fizetni. A rendelet meghatározza, hogy a parkolójegyet a gépjármű első szélvédő üvege mögött, kívülről jól látható helyen és érvényességének ellenőrzését biztosítva, teljes egészében láthatóan, olvasható módon kell elhelyezni.
Autóra kötve parkolt utánfutó esetében a fent részletezett rendelet értelmében az utánfutó után is meg kell váltani a parkolójegyet. Létezhet olyan kivételes helyzet, hogy a "szerelvény" méretére tekintet nélkül csak egy helyet foglal el. Ebben a kivételes helyzetben vitatható az utánfutó bírságolása. Abból kell kiindulni, hogy annyi parkolóhely után kell díjat fizetni, amennyit a jármű adott esetben elfoglal.
Fizető övezetben történő parkolással a parkoló helyet igénybe vevő személy és a parkoló társaság között polgári jogi jogviszony keletkezik. Ezt azért fontos tudni, mert vita esetén, egy esetleges bírósági eljárás során a parkoló társaságnak kell tudni bizonyítania, hogy a parkolás időpontjában az utánfutónak nem volt érvényes parkolójegye valamint, hogy a pótdíj fizetésről szóló felszólítását az utánfutóra közlésre alkalmas módon kihelyezte. Ezt egy önmagában álló utánfutó esetében kétséget kizáró módon a parkolási társaság nem tudja bizonyítani.
A parkolási társaság sokkal könnyebb helyzetben van a bizonyítás szempontjából, ha az utánfutó a gépkocsira van kötve. Ilyen esetben elvárható ugyanis, hogy az utánfutó parkolójegye az azt vontató gépkocsi szélvédője mögé legyen kihelyezve.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Vállalkozásom van, melyben több autót használok. Egy nap 2 autóval is kellett menni Budapestre - én egy személyautóval, az alkalmazottam pedig egy szállításra alkalmas autóval jöttek. Mielőtt kiszálltunk az autóból én sms-ben kértem a személyautómra 1 parkolást, majd szintén az én telefonomra kértem egy másik parkolást a másik autóra. Megjöttek a visszaigazoló sms-ek - szabályosan parkoltunk és fizettünk is a parkolásokért. Majd bementünk a célhelyre, kijöttünk és a személyautómon volt egy parkolási büntető csekk. Ránéztem a telefonomra és láttam, hogy van egy új sms-em, melyben a Parkolási Centrum azt írta, hogy az én kérésemre megszüntették a személyautóm parkolóidejét - holott én nem kértem semmit.
Kérdem én, hogy ilyen esetben mit lehet tenni?
Tisztelt Kérdező!
A parkolási társaság ügyfélszolgálati irodája tud felvilágosítást adni, hogy miért állították le kérés nélkül az személyautóra igényelt mobil parkolását. A parkoló társaságnak kell igazolnia azt az sms-t, amelyre figyelemmel a személyautó parkolását megszüntették. Ilyen sms hiányában a pótdíjazás megalapozatlan. Abban az esetben, ha a parkoló társaság nem ad érdemi választ arra, hogy miért szüntették meg a személyautó parkolását és a büntetést sem engedi el, érdemes az ügyfélszolgálaton egy rövid jegyzőkönyvet a panasszal kapcsolatban felvetetni.
Javasolom, hogy a fenti parkolásokkal kapcsolatos sms-t mentse el, illetve nyomtassa ki, mert ezekre egy esetleges perben szüksége lehet. Önnek kell ugyanis bizonyítania, hogy a parkolási esemény időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, a parkolótársaságnak kell bizonyítania, hogy a megrendelt mobilparkolást mikor szüntették meg az ügyfél kérésére.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Jó napot kívánok!
2012.06.16 16:45 órakor Balatonakarattya , 71-es főút Enyingi út 21. száma előtt sebesség túllépést követem el a rendőrség levele alapján. Viszont csak egy fénykép készült. Amin nem látszik az 50 km/h sebesség szabályozó tábla ami hitelesítené az eljárást ellenem. Segítségét kérném ebben az esetben, hogy mit lehetne tenni.
Előre köszönöm válaszát
Tamás
Tisztelt Kérdező!
A közigazgatási bírság kiszabásának a Közúti közlekedésről szóló törvény 21.§. (3) bekezdése alapján külön jogszabály szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye. Ez a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelet. A rendelet mellékletének I. 1.4. C) pontja értelmében az eszköznek dokumentálnia kell többek között a felvétel helyét, illetve az 1.8. pont értelmében az ellenőrzés helyének meghatározásához szükséges földrajzi koordinátát. Amennyiben a fényképfelvétel nem tartalmazza a GPS koordinátát, a határozat ellen éljen kifogással. Amennyiben az adott földrajzi koordinátán a közútkezelője nem helyett ki sebességkorlátozó jelzőtáblát szintén éljen kifogással. Ellenkező esetben a közigazgatási bírság megalapozott.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Egy olyan kérdésem lenne ön felé, hogy egy baráti társoságban vitatkoztunk, hogy egy adott szituációban jogilag (a kresz szerint) ki lenne a hibás.
A helyzet a következő:
Megyek egy átlagos városi 1x1 sávos fő úton. Elöttem lassan halad egy másik autó ezért kinézek mögüle látom hogy nem jön senki szemből. és megkezdem az előzést a szembe sávban. Amikor én már előzök egy garázs kijáróból kidugja abban a sávba az orrát/kikanyarodik egy autó és karambolozunk.
Ki a hibás?
Köszönöm
Tisztelt Kérdező!
A garázsból kihajtó, azaz a forgalomba bekapcsolódó autónak kell meggyőződnie és előnyt adnia a főúton haladó, szabályosan előző részére.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A III. kerület Rozgonyi Piroska utcában a házunk elött menetiránnyal szemben hagytam autómat. Munkából hazatérve meglepődve vettem észre a 15 000 forintos büntetést.
Indoklás: menetirányban szembeni parkolás.
Ez az utca leszámítva a strandra eső részét, csendes, gyér forgalmú. Teljesen életszerűtlen itt alkalmazni a kresz előírását, ha van ilyen. Arról nem is szólva, hogy egész télen, tavasszal minden itteni lakos hasonló módon parkolt. Érdekes módon akkor a közteületesek nem jártak erre. Sajnos fel kell tételeznem , hogy ez csak kampányszerű nyári pézbeszedési akció. Kérdésem: ki kell fizetnem a sárga csekken szereplő ősszeget, avagy várjam meg a feljelentést?
Tisztelettel: Ferenc
Tisztelt Kérdező!
A KRESZ 40.§. értelmében járművel megállni főszabály szerint csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan egy sorban szabad. A menetiránnyal szembeni parkolást a KRESZ nem nevesíti, csak a menetirány szerinti haladást. A parkoló autó helyzetéből kiindulva Ön megszegte a KRESZ 40. §. (1) bekezdését, amikor nem a menetirány szerinti jobb oldalon állt meg. Álláspontom szerint ezt jelenti a menetirányban szembeni parkolás. A fentiekre figyelemmel érdemes a sárga csekken kifizetni, feljelentés esetén a bírság 30 000 Ft lesz.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztel Autójogász!
Autómmal egy fizető parkolási övezeten belül parkoltam le, de nem kijelölt parkoló helyen, ha úgy tetszik a tilosban álltam meg. Sajnos megbüntettek mivel nem váltottam jegyet. Az érdekelne hogy ebben az esetben jogos-e a parkolási bírság.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Fejes Viktor
Tisztelt Fejes Úr!
A parkolási társaság csak azokon a közterületeken szedhet parkolási díjat, amelyre a tulajdonosi önkormányzattól az üzemeltetési jogot megszerezte. Hasonló a helyzet az Ön esetében is, amikor egy fizető övezeten belül nem a kijelölt parkoló helyen történik a parkolás. Minden parkolás eseménynél a parkolótársaságnak kell bizonyítania, hogy rendelkezik az adott közterület üzemeltetési jogával. Amennyiben a parkolásról készült fényképeken egyértelmű, hogy nem parkolásra kijelölt területen parkolt, eredményesen hivatkozhat erre a körülményre a parkolási társasággal folytatott levelezésekor vagy egy esetleges perben.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs