Tisztelt Autójogász!
2012 decemberében egy barátom az Én autómmal balesetet okozott! Egy céges kisteherautóval ütköztek. Elismerte a hibáját, és a szokásos menet megtörtént rendben! Rendőri intézkedés nem történt! Most 2013.06.10.-én kapott egy levelet egy ügyvédi irodától, melyben a károsult cég a megbízó, és körülbelül 700 000 forintos kártérítést követelnek 15 napon belül! Én a mai nap folyamán (06.13.) voltam a biztosítónál, és megkérdeztem, hogy miért velünk akarják ezt a kárt megfizettetni? A biztosítónál azt mondták, hogy a döntéshozatal szerint 50-50 százalékban vagyunk felelősek, ezért a biztosító a keletkezett kára 50%-át téríti meg! És hozzá tették, hogy május 21-én kiértesítették a céget a döntéshozatalról, amihez a döntést indokló jogi magyarázó levelet csatoltak! A kérdésem az lenne, ebben az esetben mi a teendő? A cég engem beperelhet a kártérítése miatt, annak ellenére, hogy érvényes kötelező felelősség biztosítás volt és van az autón?
Tisztelettel:
L. Zsolt
Kedves Zsolt!
Miután a barátja elismerte a balesetért a felelősségét, a gépjármű kötelező biztosítónak a balesettel okozott teljes kárt meg kell térítenie. Előfordul a gyakorlatban azonban, hogy a biztosító eltérő véleményen van a balesetért való felelősség kérdésében. Álláspontom szerint az Ön kötelező biztosítója által meg nem térített másik 50 %-os kárt indokolatlanul követeli magán a károsult. Ennél a tényállásnál a károsult választása szerint kárigényét a kötelező biztosítóval vagy a balesetet okozó személlyel szemben tudja érvényesíteni, de semmiképpen sem a tényleges tulajdonossal szemben.
Javasolom, hogy válaszlevelében tájékoztassa a károsultat arról, hogy kárigényével kapcsolatos követelésüket vitatja. Indokolásul adja elő, hogy amennyiben a biztosító álláspontja elfogadható lenne, akkor a kárnak ezen részét a károsult viselné. Amennyiben a biztosító álláspontja vitatható, a kárigényt közvetlenül a biztosítóval szemben érvényesítsék. Biztosítsa a károsultat arról, hogy egy esetleges perben a károkozó barátja tanúvallomásában fenntartja azt, hogy a balesetért kizárólag ő a felelős. A bíróság ítélete lesz a továbbiakban az irányadó abban a kérdésben, hogy a kötelező biztosítónak vagy a károsultnak kell viselnie a kár másik 50 %-t.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Vásároltam egy autót. Az eladó nem íratta át (állítólag nem is volt szándékában), ez még nem is lett volna probléma, mert köztes adásvételi szerződéssel átírható, ezt be is mutatta, ideadta. Autókereskedésben vásárolta, így én úgy gondoltam, rendben vannak a dolgok. Sajnos nem így történt. Az autókereskedő nem jelentette be az okmányirodába, ő még szintén egy másik autókereskedésből vásárolta, aki megint csak nem jegyeztette be sem a vételt, sem az eladást. A forgalmiban még a magánszemély a tulajdonos, aki bevitte az autókereskedésbe.
Tőlem jelenleg kérnek még kettő adásvételi szerződést az átíráshoz, amit én nem tudok bemutatni. Akitől megvásároltam az autót, már a telefont sem veszi fel, az autókereskedő, akitől megvásárolta az eladó, nem hajlandó szóba sem állni velünk. Az az autókereskedő, aki megvásárolta a magánszemélytől, igéretet tett arra, hogy elküldi az adásvételi szerződések fénymásolatát, hogy az okmányirodában bemutatta és én abban az okmányirodában át is írathatom.
Mit tehetek, hogy én eleget tegyek a kötelességemnek, enyém legyen az autó? Milyen lehetőségeim vannak? Visszakérhetem az adásvételit, amit aláírtam, ha az nálam van, nem is vásároltam autót. Legalább is addig, ameddig az okmányiroda nem írja a nevemre. Teljesen tanácstalan vagyok. Engem megtévesztett az adásvételin szereplő autókereskedő bélyegzője, amiből úgy gondoltam, minden rendben van.
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel
Panyi Csabáné
Tisztelt Kérdező!
Az adásvételi szerződés aláírásakor meg kellett volna győződnie arról, hogy a forgalmi engedélyben bejegyzett tulajdonostól az eladó milyen módon származtatta a tulajdonjogát a gépkocsira. Álláspontom szerint az eladó az általa kötött adásvételi szerződéssel nem igazolta kétséget kizáróan a gépkocsi tulajdonjogát, hiszen a forgalmi engedély szerint nem a bemutatott adásvételi szerződésben feltüntetett kereskedő volt a tulajdonos. Amennyiben az eladótól nem tudja beszerezni a forgalmi engedélyben szereplő tulajdonosig visszamenőleg valamennyi adásvételi szerződést, tegyen feljelentést a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, ugyanis a fenti tényállás megalapozhatja a Btk. 318.§. szerint minősülő csalás bűntett megállapítását.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Ismerősöm kölcsönadási szerződést kíván kötni egy közeli rokonával viszont a kölcsönadási szerződés számomra morális kérdéseket vet fel.
A szerződés szerint a kölcsönvevő fél a hitel lejáratáig nem adhatja az autót vissza akkor sem, ha anyagi gondokkal küszködne és mindennemű költség őt terheli, legyen az gumicsere, olajcsere vagy egyéb más, akár nagyon drága hiba javíttatás is és persze a hitel fizetése, ami a kölcsönadás fejében van.
A másik kritérium pedig az, hogy a hitel lejártával a kölcsönadó bármikor visszaveheti az autót.
Ez lehetséges, hogy a kölcsönvevő keze teljesen meg legyen kötve, míg a kölcsönadó bármit megtehet? Ez számomra hatalmas morális kérdéseket vet fel. Kérem írja meg, hogy ezekkel a feltételekkel lehet-e a kölcsönadási szerződés érvényes még akkor is, ha a kölcsönvevő fél aláírja a szerződést.
Tisztelettel és köszönettel!
Varga László
Kedves László!
A kölcsönadási szerződésben a felek szabadon állapítják meg a szerződés lényeges feltételeit. Amennyiben a kölcsönvevőre nézve aránytalan többlet terheket ró a szerződés, ne írja alá. A szerződés utólag jó erkölcsbe ütközés, objektív értékaránytalanság címen támadható meg, ez utóbbi megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni. A jó erkölcsbe ütköző szerződést jogszabály nem tiltja, azonban az általánosan elfogadott erkölcsi szokásokat sérti, ezért a társadalmi megítélés szerint tisztességtelen. Az értékaránytalanság a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosság polgári jog egyik alapelvét sérti. Az aránytalanság megállapítása során figyelemmel kell lenni a szerződés egészére, illetve a piaci viszonyokra.
Álláspontom szerint azonban nincs olyan körülmény a fent ismertetett kölcsönszerződés megkötése esetén, amelyre az ismerőse utólag eredményesen tudna hivatkozni a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Édesanyám tulajdonában lévő személygépkocsira szeretném magamat üzembentartóként bejegyeztetni, ő pedig szeretne vásárolni egy másik gépjárművet is ezzel egy időben.
Meg tudná nekem mondani, hogy ez a folyamat milyen költségekkel jár? Illetve édesanyám biztosításfizetési bónusza lehet-e más besorolású azáltal, hogy így már két gépjármű van az Ő nevén?
Köszönöm a segítséget!
Üdvözlettel: Szakony Dóra
Kedves Érdeklődő!
Az üzembentartói szerződés gépjármű-nyilvántartásbeli bejegyzése közeli hozzátartozók esetében ingyenes. Ennek tényét az üzembentartói szerződésben fel kell tüntetni. Születési anyakönyvi kivonattal kell igazolni a rokoni fokot. A kötelező biztosítás a második gépkocsi esetében drágul, függetlenül a bónusz besorolástól. A biztosítás pontos kérjen be összegéről kalkulációt.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt autójogász!
Egy igazából engem minősítő problémával fordulok Önhöz. Szombat van, ma adtam el az autómat amit saját költségemen Budapestre szállítottam vidékről kérésre. Két meglehetősen rafinált úriember várt egy benzinkút parkolójában a megbeszélt helyszínen, majd hosszas tárgyalás és alkudozás után kitöltöttük az adásvételit. Mint rájöttem az adásvételi elavult 2010-ben. A vevő egy állítólagos cégre vette meg az autót amit csupán egy bélyegzővel és egy aláírással szignózott, én pedig mint magánszemély minden adatommal. Törzskönyvet, forgalmit átadtam, kifizette a kialkudott összeget. Ma nincsen okmányiroda értelemszerűen, rendőrségre nem akarok még szaladni, nem tudom mi a teendő a kedves vevőt nem tudom elérni. Tudom hogy az én butaságom, életem első autóját adtam el, nem tudtam hogy nem érvényes a nyomtatvány, de így hiába is megyek okmányirodába nem fogják elfogadni a leadáshoz. Kérem segítségét, nem akarom megvárni az esetleges szabálytalanságokkal okozott számlákat esetleg baleset okozást az autómmal ami még mindig a nevemen van. Valószínűleg úgy is marad egy ideig. Mivel kis összegű autóról van szó, szerintem ez azért lett így eljátszva hogy a vevő kijátssza az átírás költségét és az én nevemben akarja tovább adni az autót mivel így neki csak használnia kell amíg szüksége van rá. Eléggé félek. Nagyon várom válaszát, tanácsát!
Üdv: Ricsi
Kedves Ricsi!
Javasolom, hogy írjon egy levelet a lakóhely szerinti okmányiroda gépjármű-nyilvántartó részére és csatolja a levélhez az adásvételi szerződés másolatát. A levélben írja le, hogy a jármű tulajdonjogában a mellékelt adásvételi szerződéssel igazolva, változás történt, adja meg a vevő cég nevét, székhelyét, cégjegyzék számát, az autó átadásának pontos időpontját. A levelet postai tértivevénnyel küldje el. A tulajdonjog változás bejegyzéséhez az adásvételi szerződés alkalmatlan, azonban annak igazolására alkalmas, hogy az autó kikerült a birtokából.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Kedves Autójogász,
Két hete kinéztem egy 2 éves autót az interneten és annyira megtetszett hogy rögtön le is foglaltam (10%al) miután leinformáltam az előéletét. A probléma ott van hogy a kereskedő már 2 hete nem nem tudja elintézni az átíratást aminek az ügyintézését díj ellenében elvállalta. Eredetileg az autó érvényes Mo-i papírokkal lett meghirdetve ami nem teljesen fedi a valóságot, ugyanis Fr-ból behozott kocsiról van szó amely még nem lett Mo-n üzembe helyezve. Állítólag az a probléma hogy ilyen alvázszámú autó még nem volt Mo-n üzembe helyezve ezért jóval bonyolultabb az átírása kereskedő szerint. Minden nap kapok egy ígéretet hogy okmányiroda ül rajta és "talán holnap". Ez megy már két hete és lassan kezdek kétségbe esni, hogy valami nem stimmel. Milyen lehetőségeim vannak ebben az esetben?
Köszönettel: Marci
Kedves Marci!
Az autó átírását Ön is el tudja intézni az adásvételi szerződéssel. Amennyiben a kereskedő a vállalt határidőn belül nem íratja át az autót, járjon el személyesen az okmányirodában. Ha kiderül, hogy az autó lényeges tulajdonságát illetően a kereskedő megtévesztette, (különösen, ha nincs Magyarországon forgalomba helyezve), elállhat a szerződéstől és az átadott vételár visszajár.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Uram!
Azzal a sürgős kérdéssel forulok Önhöz, hogy lehetséges-e, hogy az autótulajdonos meghatalmazza egy rokonát, hogy eladja az autót. Én a vevő lennék? Tehát legális-e egy ilyen meghatalmazás? És ha igen, az átírásnál előző tulajdonosként kit kell feltűnteni? Gondolom a tulajt, nem a meghatalmazottat. Egy ilyen meghatalmazásnak, milyen formai követelményeknek kell megfelelnie?
Előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel,
Pellegi Levente
Kedves Levente!
A tulajdonos bárkit meghatalmazhat, hogy a nevében az autó adásvételi szerződést aláírja. A meghatalmazásra ugyanazok az alaki és tartalmi szabályok vonatkoznak, mint magára az adásvételi szerződésre. A meghatalmazásban fel kell tüntetni a meghatalmazó és a meghatalmazott valamennyi személyes adatait, melyet a hatályos gépjármű adásvételi szerződés megkövetel (http://www.nyilvantarto.hu/hu/gepjarmu_atiras#dok) letölthető anyagok)), valamint, két tanú nevét, lakcímét, aláírását. A későbbi viták elkerülése érdekében érdemes a meghatalmazásban rögzíteni, hogy az autó vételárát a meghatalmazott jogosult átvenni.
Üdvözlettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Kicsit furcsa, hogy kerékpárosként fordulok önökhöz, de ma reggel a Bartók Béla úton (Gellért tér, Móricz Zsigmond közötti szakaszon) egy autós a jobb tükrével megütötte a bal kezemet, emiatt menet közben többször nekiestem az autónak, majd miután elhajtott mellőlem majdnem elestem a sávban. Végül nem esett nagyobb bajom, mint a bal kezemen némi horzsolás. Az autós nem állt meg, de a rendszemtábláját és a típusát megjegyeztem. (Egy pirosnál utolértem és láttam, hogy a jobb tükre ragasztószalaggal eszkábált.)
Az volna a kérdésem, hogy van-e értelme, vagy el tudnék-e érni bármit, ha hivatalos útra terelném az ügyet?
Válaszukat előre is köszönöm!
Gergely
Kedves Gergely!
A jövőbeli balesetek megelőzés érdekében mindenképpen figyelmeztetni kellene az autóst. Ezt egyszerűbb lett volna a piros lámpánál megtennie. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy figyelmetlenség miatt az egészből semmit nem vett észre. Más kérdés, ha szándékosan követte el a cselekményét. Ezt az eset összes körülményének megvizsgálása során lehetne kideríteni. Az autós magatartásának legsúlyosabb minősítése a Btk. 186.§. szerint minősülő közúti veszélyeztetés bűntette lehet, amely 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha hivatalos útra kívánja terelni az esetet, számolnia kell az eljárás elhúzódására, tanú kihallgatásra és akár helyszíni bizonyítás felvételére.
Üdvözlettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt dr. Lenkei Balázs!
2013. 04.10-én parkoltam a VIII. kerületben. Váltottam parkolójegyet, a tennivalóim azonban elhúzódtak. Ezért ismételten „rádobtam” a parkolóórára, újabb időszakra váltottam parkolójegyet. Azonban ez lejárt 16:39-kor. Ismét jegyet váltottam 16:49-kor, viszont időközben megbüntettek 16:46-kor, a pótdíjazás oka: lejárt jegy.
A büntető cédula hátán szerepel többek közt az alábbi:
„Ha Ön rendelkezik az ellenőrzéstől számított 5 percen belül megváltott parkolójeggyel, pótdíjat fizetni nem kell. A türelmi időn belül megváltott parkolójegyet 5 naptári napon belül az ügyfélszolgálaton kell bemutatni.”
A büntetéstől számított 5 percen belül megváltott parkolójeggyel rendelkezem, ezt azonban az ügyfélszolgálat nem fogadta el arra hivatkozva, hogy az előző parkolójegyem a büntetést megelőzően lejárt és ezért bűntettek meg. A büntetőcédulán szereplő tájékoztatóban ilyenfajta megszorítás nem szerepel, ami félreértésre adhat okot. (a 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet értelmezésében bizonytalan vagyok.)
A kiszabott bírság 6600 Ft, amit méltánytalannak érzek néhány perc késés miatt, nem állt szándékomban a kerület parkolóhelyét ingyen foglalni, ezért is váltottam többször is jegyet. Szeretném segítségét kérni a rendelet értelmezésében, jogosan utasították-e el az ügyfélszolgálaton a bírság törlése iránti kérésemet?
Köszönettel: Milán Tamás
Kedves Tamás!
A közúti közlekedésről szóló 1988. I. törvény 15/C. §. - szerint pótdíjat kell fizetni, ha a jármű díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb parkolás esetén 5 perccel, egy óránál vagy hosszabb időre megváltott parkolójegy esetén 15 perccel túllépik. Amennyiben Ön egy óránál rövidebb időre váltott parkolójeggyel rendelkezett és a parkolótársaságnál az előző parkolójegyre hivatkozott, akkor a fenti szabály miatt jogosan tagadja meg az ügyfélszolgálat a pótdíj törlését. Az egy óránál kevesebb időre váltott parkolójegy esetén 16:44 után pótdíjat kell fizetnie.
Azonban a 30/2010 Főv. Kgy. rendelet 48.§. (3) bekezdése türelmi időt biztosít a díjfizetés nélkül várakozó jármű részre és nem kell pótdíjat fizetni, ha a parkolójegy érvényességének kezdő időpontja és az ellenőrzés időpontja között nem telt el 5 percnél hosszabb idő. Azaz, ha a parkolás napjától számított 5 naptári napon belül be tudja mutatni a 16:49-kor megváltott parkolójegyet és a bemutatás időpontjában az adott gépjárműre nincs 30 napnál régebbi jogosulatlan parkolási esemény miatt kiszabott és nem vitatott várakozási díj és pótdíj tartozása, a parkolásüzemeltető a várakozási díj és pótdíj tartozást törli a nyilvántartásból.
Javasolom, hogy ez utóbbi jogszabály alapján csak a 16:49-kor megváltott jegyre koncentrálva a jegy bemutatásával kérje a 16:46-kor kelt pótdíj törlését!
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Legmélyebb Tiszteletem!
Kérdésem a következő lenne.: Ha a napokban túl vagyok egy végrehajtáson, az-az kifizettem egy kérdéses összeget, amit a kocsimra terheltek úgy, hogy az önkormányzat által levetették a rendszámom és elvették a forgalmimat is! Akkor én nekem ezen a bizonyos összegen kívül az önkormányzat felé még kell fizetnem valamit, hogy vissza kapjam az autóm papírjait vagy sem? Illetve március hónapban le kell vizsgáztatni a kocsit így is úgy is mert lejár a forgalmim hivatalosan? Várjam ezt az idő pontot meg vagy addig is használhatom a kocsim? Válaszukat előre is köszönöm!!
Üdvözlettel: András Gábor
Tisztelt András Úr!
A gépkocsi forgalomból történt kivonását a végrehajtás ügyében eljáró végrehajtó kezdeményezte. Annak érdekében, hogy a gépkocsit minél hamarabb használhassa, keresse fel a végrehajtó irodát. A végrehajtó vagy hivatalból intézkedik a gépkocsi tehermentesítése felől vagy kiadja a szükséges okiratokat ahhoz, hogy Ön személyesen intézkedni tudjon az okmányirodán.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Megbírságoltak az I. kerület Palotai úton egy szombati napon. Ebben az időben a parkolás díjmentes, mi mégis kaptunk egy 20.000 Ft-os csekket! Olyan helyen álltunk, ahol a "P" betű alatt "busz" kiegészítő tábla volt. A bírságon a kresz 40.§ (5) bek. H pontjára hivatkoznak, idézem: "Tilos megállni: más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik;" -idézet vége. A buszparkoló (turistabuszok részére) buszmegállónak minősül-e ebben az esetben?
Válaszát köszönöm, Tisztelettel; R. A. Mária
Kedves Mária!
A KRESZ nem tesz különbséget busz és busz között, így a bírságolás indokolt. Más lenne a helyzet, ha Önök is busszal parkoltak volna.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Üdvözlöm!
Eladtam egy autót 2008-ban, amit be is jelentettem az önkormányzatnál, majd több bírság is érkezett amiből kiderült, hogy valószínűleg az új tulajdonos nem írta át az autót. A parkolási társaság egy olyan címre küldte a leveleket, ahol már évek óta nem lakok, és van másik bejelentett lakhelyem, ahova nem érkezett semmilyen levél. Most megpróbálták inkasszózni a számlámat közel 100 000 forinttal, telefonálgattam egy sort, és falakba ütköztem mindenütt, azt mondták, hogy "egyetemes kötelessége az eladónak és a vevőnek együtt elmenni és átíratni a gépjárművet" ez igaz? Segítsen kérem!
Köszönöm! Tamás.
Kedves Tamás!
2011. november 30. napjától a járműnyilvántartás a régi tulajdonos által teljesített bejelentés (az adásvételi szerződés becsatolása) alapján tartalmazza az új tulajdonos adatait, mindaddig, amíg a vevő eleget nem tesz bejelentési kötelezettségének. Ezt a rendelkezést a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. §. (1a) bekezdése tartalmazza. Ezzel összhangban áll a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 46. §. (2) bekezdése, amely előírja az okmányirodának, hogy a gépjármű nyilvántartásban fel kell tüntetni az eladó bejelentése alapján megadott, az új tulajdonosra vonatkozó adatokat.
A fenti jogszabályok alapján az okmányiroda indokolatlanul tagadja meg az új tulajdonos adatainak jármű-nyilvántartásbeli feltüntetését.
Amennyiben okirattal igazolni tudja, hogy Ön az adásvételi szerződéssel eleget tett a járműnyilvántartásban a tulajdonosváltozás bejelentési kötelezettségének, a bíróság a parkolótársaság követelését el fogja utasítani.
Az inkasszóból arra következtetek, hogy már végrehajtási szakban van a parkolási bírság. A végrehajtóhoz címezve írjon igazolási kérelmet, amelyben elő kell adni, hogy csak a végrehajtási eljárásban szerzett tudomást a végrehajtást kérő követeléséről. A jogosult a fizetési meghagyását rossz címre küldte meg, ezért nem tudott érdemi védekezéssel élni a követeléssel szemben. Csatolja a lakcímkártya és az adásvételi szerződés másolatát valamint, hogy a tulajdonosváltozást bejelentette az okmányirodában. Kérje, hogy az igazolási kérelmet a végrehajtó küldje meg a végrehajtást elrendelő bíróságnak és kérje a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését és a végrehajtás felfüggesztését.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász,
Egy hete vásároltunk egy 2004-es évjáratú Volkswagen Passatot egy vidéki kereskedésből. Az első rutinszervíz során bizonyosodott be, hogy az autó eleje törött volt, és a helyreállításakor nem fordítottak kellő figyelmet a műszaki tartalomra (klímahűtő deformálódott, vízhűtő csöpögött, főtengely ékszíjtárcsa ütött). Ezeket természetesen - mivel használni szeretnénk az autót - kijavítottunk, készítettünk fotókat az "eredeti" állapotról, majd megkerestük a kereskedést. Ők hárították a problémát, mondván ők bizományos értékesítéssel adtak túl rajta, de felveszik a kapcsolatot a tényleges eladó céggel. Mindeközben, mivel sem az eladó cég, sem a kereskedés nem írta magára a kocsit, a forgalmi alapján felvettük a kapcsolatot az eredeti eladóval, aki megerősítette: töröttként adta át a cégnek a kocsit. A visszajelzés is megjött a tényleges eladótól: nem foglalkoznak a szavatossági kérelemmel. Most írtunk egy hivatalos levelet is nekik, a kérdés csak az, mire számíthatunk ha negatív válasz érkezik, vagy nem is jön egyáltalán? Köszönjük válaszát!
Üdvözlettel: Kiss Milán
Tisztelt Kiss Milán Úr!
A fenti kérdés megválaszolásához tisztázni kellene, hogy az eladó kereskedő vagy magánszemély volt és bizományos értékesítés történt. Ez utóbbi esetben a szerződést megtévesztés miatt lehet megtámadni. A sikeres megtámadás a szerződést a megkötése időpontjáig visszaható hatállyal érvénytelenné teszi és a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A megtámadás a kereskedő felé intézett írásbeli nyilatkozat, amely arra irányul, hogy a szerződést érvényteleníteni akarja. Ha a közlés eredménytelen, haladéktalanul bírósághoz kell fordulni. Erre a szerződéskötéstől számított egy év áll rendelkezésére. A megtévesztést, azaz a kereskedő tudatos és szándékos tévedésbe ejtő magatartását bizonyítania szükséges. Erre a legkézenfekvőbb eszköz az eredeti eladó azon nyilatkozata, amely szerint a kocsit töröttként adta be a kereskedésbe. Az eredeti eladót együttműködés és tájékoztatási kötelezettség terheli, különösen azért, mert ennek hiányában a szavatossági igények vele szemben érvényesíthetőek.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy van egy 3,5t alatti kisteherautóm,ami nincs bejelentve vállalkozásba, ha ezzel a gépjárművel saját részemre szállítok, akkor kell-e vezetnem a menetlevelet? Ha igen, vagy akár ha nem akkor ezt melyik hatályos jogszabály írja le? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelettel:Vingl CSaba
Tisztelet Vingl Úr!
A 261/2011. Korm. rendelet értelmező rendelkezések 14. pontja ad választ az Ön kérdésére. A jogszabály szerint saját számlás közúti áruszállítás valósul meg, ha gazdálkodó szervezet végez teherjárművel saját tulajdonú áruszállítást saját teherjárművel. Gazdálkodó szervezet által végzett saját áruszállítás esetén saját számlás menetlevéllel lehet csak részt venni a közúti forgalomban. Amennyiben az áruszállítást végző személy nem gazdálkodó szervezet, a közúti forgalomban való részvételhez menetlevélre nincs szükség. Díj ellenében történő szállítás esetén minden 3,5 tonna össztömeg alatti teherjárműre ki kell állítani menetlevelet ahhoz, hogy a közúti forgalomban részt tudjon venni.
Tisztelettel: Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Segítségét szeretném kérni az alábbi problémával kapcsolatban: 2010. évtől 2012. május hónapig kölcsön volt adva az autóm kölcsönadási szerződés alapján, melyben a kölcsönbe vevő vállalt minden szabálysértési, büntetőjogi felelősséget, valamint a parkolási díj meg nemfizetése miatti kötelezettséget.
Természetesen folyamatosan jöttek a parkolási bírságok, amiket előbb-utóbb befizetett, de 2012. tavaszán eltűnt az illető az autómmal együtt. Kerestem, kutattam, sehol nem találtam, majd egyszer csak egy közösségi portálon megkeresett egy hölgy, akinél ott volt az autóm. Időpontot egyeztettünk, elmentem érte. Kiderült, hogy az illetőt - akinek kölcsön adtam az autómat - a Rendőrség elvitte végleg eredetbe, nagyon hosszú időre.
Sajnos itt hagyott kb. 250 000 Ft értékben parkolási bírságokat, melyek miatt jönnek szépen sorban a fizetési meghagyások, amik ellen én rendre kifogással élek, melyben leírom, hogy ki használta a kérdéses időpontban az autómat és csatolom a szerződés másolatát. Jelenleg bírói szakban van pár ügy. Az egyik esetből már volt tárgyalás, sajnos a bíró egyáltalán nem segítőkész, arrogáns és kioktató. Szerinte minden az én hibám, minden az én felelősségem.
A parkolási cég által csatolt fotók is érdekesen készültek:
- 6 db fotó egyazon másodpercben 6 különböző irányból (elég ügyesen repült a parkoló őr)
- az egyik fotón látszik, hogy ki van téve egy mozgáskorlátozott kártya, de természetesen mikor abból az irányból fotóztak, teljesen homályos a felvétel.
A bíró kérte a felvételek kinagyítását, hogy értékelhető legyen, amit meg is küldtek, de az az egy továbbra is értékelhetetlen (semmi nem látszik rajta, be sem lehet azonosítani, hogy mi lett lefotózva)
A bíró szerint nekem kell mindent bizonyítanom, nem pedig a parkoló cégnek, és majd Ő eldönti, hogy értékelhető egy fotó vagy sem!
A kérdésem az lenne, hogy engem semmilyen formában nem véd a jog?? Azért, mert valaki hibázott, én fizessek, holott hitelt érdemlően okirattal és tanúkkal tudom bizonyítani, hogy nem én vezettem az autót.
Válaszát előre is köszönöm!!
Tisztelettel: egy kétségbeesett hölgy
Kedves Hölgyem!
A közterületen való parkolás polgári jogi jogviszony. A polgári jogi jogviszonyokkal kapcsolatos perekben a per eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a bíróság azt valónak elfogadja. Az Ön esetében azt kell bizonyítania, hogy a parkolási esemény időpontjában nem Ön vezette az autót. Ennek a kérdésnek a hitelt érdemlő bizonyításához elengedhetetlen a kölcsönszerződés becsatolása. Indítványozza továbbá, hogy a bíróság keresse meg a büntetés végrehajtó intézetet és állítsák elő a kölcsönvevő személyt, mint tanút. Ha ugyanis a kölcsönvevő elismeri a parkolást, a parkoló társaság kereseti kérelmét el kell utasítani.
A mozgáskorlátozott engedéllyel kapcsolatban Önt terheli annak a bizonyítása, hogy a parkolási esemény időpontjában a fényképfelvételen látszó mozgáskorlátozott igazolvány érvényes volt és bírói kérésre be kell tudnia mutatni. Ennek hiányában a parkolótársaság homályos fényképfelvételére nem tud eredményesen hivatkozni.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy milyen úton-módon lehetne egy 3,5T alatti magántulajdonban lévő kisteherautót kölcsönadni. Az ügy abban bonyolódik hogy édesapám tulajdonában lévő gépjárművet szeretnénk kölcsönadni, annak a cégnek ahol én is dolgozom ( Én is vezetném ). Nem áruszállítás céljából, hanem a szolgáltatás nyújtásához szükséges eszközöket szállítanánk vele. Milyen papírok szükségesek, ha egyáltalán szükségesek a legális üzemeltetés érdekében.
Kedves Érdeklődő!
A közúti forgalomban való részvételhez a tulajdonos és a kölcsönbevevő cég között létrejött kölcsönadási szerződés vagy üzembentartói szerződés szükséges. A kölcsönadás szerződéssel tudja igazolni azt, hogy az édesapja tulajdonában lévő gépkocsit a cég az ő jogán használja. Érdemes a kölcsönszerződésben név és beosztás szerint feltüntetni, hogy a kölcsönvevő cég részéről, kik jogosultak a gépkocsit vezetni. Az kölcsönszerződést határozott vagy határozatlan időre lehet kötni, azonban az időtartamról a feleknek rendelkezniük kell a szerződésben. Fuvarlevelet abban az esetben szükséges vezetni, amennyiben a vállalkozás áru továbbítást végez a gépkocsival.
Az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek elszámolása esetén lényegesen szigorúbb papírokra van szükség. A költségelszámoláshoz útnyilvántartást kell vezetni, függetlenül attól, hogy mit szállít a cég a gépkocsival. Ez utóbbi esetben érdemes rendelkezni kell a szerződésben arról, hogy a cég gépkocsit ellenérték fejében vagy ingyenesen használja. A költségelszámolás ügyében javaslom, hogy a könyvelővel egyeztessen!
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy kihez lehet fordulni panasszal abban az esetben, ha a "sózókocsi" teleszórta kaviccsal közvetlen közelről a parkoló autómat a házunk előtt. Amikor az eset történt, akkor nem láttam, hogy apró pöttyökben tele lett kis kopásokkal az autó oldala egészen a lemezig! Az első tavaszi takarítás után szembesültem a következményekkel! Mélyen felháborít a dolog, hogy közvetlen közelről gátlástalanul így megszórják mások autóját, nem kevés kárt okozva ezzel az autótulajdonosoknak. Bízom benne, hogy esetleg tud abban segíteni, hogy merre lehetne elindulni a panaszommal ebben az ügyben.
Előre is köszönöm, üdvözlettel:
Balázs
Kedves Balázs!
Amennyiben a káresemény Budapesten történt, a gépkocsiban keletkezett kárbejelentést a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (1439 Bp., Pf. 637) részére kell megküldeni. A sózókocsi okozta károkért a vállalat a polgári törvénykönyv 339.§. alapján felel. A kárbejelentésben meg kell jelölni a káresemény időpontját, helyszínét valamint meg kell jelölni azokat a tanukat, akik Önön kívül látták a káreseményt. A gépjárműben keletkezett sérülés jellege miatt az okozati összefüggés különösebb bizonyítást nem igényel.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Kereskedésben vásároltunk egy Mitsubishi Galant típusú autót. Huszonnégy órán belül rejtett hibájára derült fény. Azon nyomban hívtam a kereskedőt hogy baj van, ö azzal érvelt, hogy működő autót adott el nekem. Jelen pillanatban az autó szerelőnél áll ugyanis most már nem indul be se. Azt mondta motorhibás javítása nagyon költséges. Kérdésem az volna, hogy milyen jogom van ez esetben a kereskedővel szemben?
Tisztelt Kérdező!
A kereskedővel szemben szavatossági igényt tud érvényesíteni. Kérheti a gépjármű kijavítását, kicserélését. Abban az esetben, ha a kereskedő nem vállalja, saját költségén elvégezett kijavítás számlával igazolt összegét követelheti a kereskedőtől vagy árleszállítást kérhet. Amennyiben kiderül, hogy olyan mértékű a gépjármű meghibásodása, hogy ennek ismeretében nem kívánja megvásárolni, elállhat a szerződéstől.
Abból a szempontból szerencsés helyzetben van, hogy nem Önnek kell bizonyítania azt, hogy a hiba a szerződés teljesítéskor már megvolt. Fogyasztói szerződések esetében ugyanis a hat hónapon belül jelentkező hibák esetében vélelmezni kell azt, hogy a hiba a teljesítéskor már megvolt. A kereskedő mentesül a szavatossági felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a hiba a szerződés teljesítését követően keletkezett.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Szükséges-e egy cég tulajdonában lévő benzines személygépkocsival kapcsolatban menetlevelet vagy útnyilvántartást vezetni? Nagyon ritkán szállít vele árut a cégvezető. NAV vizsgálati szempontból és rendőr szempontjából is éredkelne, ha különbséget lehet tenni a kettő között. Cégautóadót természetesen megfizeti a cég. Az autót a cégvezető magán célokból is használja.
Előre is köszönettel:
Lukács Gyula
Tisztelt Lukács Úr!
A menetlevél a díj ellenében végzett áruszállítás és saját számlás áruszállítás tevékenységről szóló 261/2011 Kormányrendeletben meghatározott tehergépjárművek esetében szükséges okmány, amely nélkül a közúti forgalomban nem lehet részt venni.
Az útnyilvántartás (gépjármű használati nyilvántartás) bármely jövedelmező tevékenységhez használt gépjármű költségelszámolásához szükséges okirat.
Cégautó adóköteles továbbá minden személygépkocsi, ami nem magánszemély tulajdonában áll, valamint amely után költséget számoltak el. Olyan cégautó esetében, amely után nem számolnak el költséget, sem menetlevelet sem útnyilvántartás nem kell fizetni.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A kérdésem a következő lenne.
Van egy 3,5t alatti tgk-nk akinek a tulajdonosa egyéni vállalkozó saját célra szállitja az áruját, kell-e menetlevelet rá vezetni. Az áru ami a kocsiban található mind a saját nevére szól. Legyen szives számomra megirni hogy ha nem kell menetlevelet vezetni milyen paragrafus vontkozik ide.Válaszát elöre is köszönöm.
E Sándor
Tisztelt Kérdező!
A vonatkozó jogszabály sajnálatos módon foglalkozik az Ön által feltett kérdéssel. A 261/2011. Korm. rendelet 33.§. nevesíti a saját számlás közúti áruszállítást. A jogszabály értelmében, ha az áru a szállítást végző tulajdona, illetve a szállítást az egyéni vállalkozó az általa üzemben tartott vagy bérelt gépjárművel a saját maga részére végzi, a tevékenység saját számlás közúti áruszállításnak minősül. Ráadásul a tevékenység részét képezi az áruszállítás érdekében a rakomány nélkül megtett út is.
A saját számlás közúti áruszállítást végző teherjármű a közúti forgalomban saját számlás menetlevéllel vehet részt. A Saját számlás menetlevélként legalább a következő adatokat tartalmazza:
az üzembentartó megnevezése, székhelye és a gépjárművezető neve,
b) a jármű rendszáma, telephelye,
c) a rakományra vonatkozó adatok: az árutulajdonos által kiállított szállítólevél száma, megnevezése, mennyisége, származása, a csomagolás módja, továbbá
d) az indulás, a megállások és az érkezés (fel- és lerakodás) helye és ideje, a kilométeróra állása, valamint a megtett kilométer-teljesítmények.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Transit Connect zárt kisteherautóval közlekedek, támasztom fejem hazafelé menet, mikor mögöttem megkülönböztető fényjelzést használva + reflektorral villogva leállítanak, és azt állítja, hogy kézben tartott mobiltelefont használtam. Mire én: nem használtam, mire ő megkérdi volt-e mostanában valami szabálysértésem? Mondom nem erre ő elmegy autójába (gondolom lecsekkol) majd pár perc után közli velem, hogy 10 000 Ft helyszíni bírságot kell adnia mert telefonáltam. Mondom nem telefonáltam, és a bírságot nem fogadom el. Erre ő, akkor szabálysértési eljárást kezdeményez. Mondom rendben, de nem telefonáltam. Elmegy, majd pár perc múlva visszajön adategyeztetésre, majd olvasom amit írt és mondom neki még egyszer, hogy nem használtam telefont. Erre ő, akkor azt húzza alá, hogy "nem ismerem el" majd közli, hogy keresni fognak meghallgatás céljából. Érzékeny búcsút vettünk egymástól, majd továbbmentem. Zárt kis dobozos autóban mögöttem jőve a 10x15cm-es visszapillantóban kb. 15m-ről látja, hogy telefonálok. Rágalom! Mit tehetek? Azóta megjött a határozat, hogy kifogásnak nincsen helye és mellékeltek egy csekket is ami duplája a felajánlott bírságnak. Mivel 2007-ben volt egy hasonló jogos esetem, ott ki is fizettem a bírságot. Ez most viszont nem volt jogos. Hogyan tovább, mit tehetek?
Tisztelt Kérdező! A szabálysértési határozat ellen annak közlésétől számított 8 napon belül kifogással élhet. A kifogásban elő kell adni annak okát és meg kell jelölni, hogy a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el. A szabálysértési hatóság a szabálysértés elkövetését a rendőrök nyilatkozatával tudja bizonyítani. A bíróság a tárgyaláson meghallgatja a rendőrök és az Ön személyes előadását. A szabálysértési határozat kedvező megváltoztatására általában akkor kerül sor, ha a kifogás olyan új tényt vagy bizonyíték tartalmaz, amelyet a szabálysértési hatóság a határozat meghozatalakor még nem ismert. Ennek hiányában a bíróság feltétel nélkül el szokta fogadni a rendőrök nyilatkozatát, mint az ügyben rendelkezésre álló egyetlen bizonyítékot. A legfontosabb kérdés valóban az az ügyben, hogy hogyan láthatták a rendőrök a telefonálást a zárt kisteherautó mögül.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Decemberben beletolattak a kocsimba. Az okozónak a KH biztositónál volt a kötelező felelősség biztosítása és a bejelentőn el is ismerte a felelősségét. A kárszakértő megnézte a kocsimat, 90.000ft-ra vette fel a kárt. Megnézték az okozó autót is. Hetente hivtam őket, de mindig azt a választ kaptam, hogy kárbírónál van az ügy, érdeklődjek később. Aztán múlt héten kaptam egy levelet a biztosítótól, idézek belőle:
"A kárügyben elvégzett vizsgálatok alapján a káresemény a közölt baleseti szituációra nem igazolható. A fenti körülményeket alátámasztja az ügyben elvégzett károkozóként megjelölt gépjármű szemléje is." Ez után kijelentik a levélben, hogy nem áll módjukban a xxx-111 frsz-ú gépjármű felelősségbiztosítására a kárigényt rendezni. Az okozó autóról tudni kell, hogy csúnyán körbe van törve, pizafutárkodásra használja a srác, tehát nem csodálom, hogy nem látszik rajta egyértelműen melyik sérülés is az ami akkor keletkezett amikor belém tolatott. Maga a baleset pedig 1-2m távolságból nagy gázal való hátrafelé elindulás volt, tehát benyomta a homlokfalat, sérült a motorháztető, a lökháritó, letört a lámpának egy tartófüle. 90.000ft nekem nagy pénz, nem szeretném zsebből megcsináltatni a kocsimat.
Mit lehet tenni egy ilyen helyzetben?
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Murányi Miklós
Tisztelt Murányi Úr!
A KH biztosítónak konkrétan meg kell jelölnie azokat az okokat, tényeket, amelyekre hivatkozik a levelében. Miután a károkozó elismerte a balesetért és a károkozásért a felelősségét, a biztosítónak kell bizonyítania, hogy a káresemény a közölt baleseti szituációra nem igazolható. Levélben tájékoztassa a biztosítót arról, hogy a kárügyben végzett vizsgálat eredményével nem ért egyet. Szólítsa fel a biztosítót, hogy tegyen eleget a kártérítési kötelezettségének különösen a rendelkezésre álló elismerő nyilatkozatra. Tájékoztassa a biztosítót arról is, hogy ha továbbra sem áll módjukban a kárt rendezni, megteszi a szükséges jogi lépéseket a kárigény érvényesítése érdekében.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
2012 októberében adtuk el az autónkat, majd ezt be is jelentettük az okmányirodában. Ott átvételi elismervényt kaptunk és az adásvételi szerződést is lepecsételték. Ezt azonban a vevő mind a mai napig (2013.02.19) nem tette meg. A jegyző 2012 decemberében az autót kivonta a forgalomból a vevő bejelentési kötelezettségének elmulasztása miatt. Ez azonban engem nem vígasztal, mert a járműnyilvántartóban továbbra is én szerepelek tulajdonosként, azt csak a vevő bejelentésére írják át. Ezt viszont esze ágában sincs megtenni, nem fizeti ki az átírás és biztosítás költségeit, sőt, azóta a műszaki is lejárt. Közben a parkolási bírságok tömkelege érkezik hozzám, ráadásul még balesetet is okozott, és a biztosító is engem talált meg. Mindenfelé igazolnom kell, hogy az autót hónapokkal ezelőtt eladtam, nem az enyém. De ez nem mehet a végtelenségig, már heti több felszólítás is érkezik. Az okmányiroda azonban azt mondja, hogy csak a vevő bejelentésére írják át az autót. Mi lesz, már örökre a nevemen marad, vagy van valamilyen kiút ebből a zsákutcából? Remélve a legjobbakat, üdvözlettel
egy volt autótulajdonos
Tisztelt Kérdező!
2011. november 30. napjától a járműnyilvántartás a régi tulajdonos által teljesített bejelentés (az adásvételi szerződés becsatolása) alapján tartalmazza az új tulajdonos adatait, mindaddig, amíg a vevő eleget nem tesz bejelentési kötelezettségének. Ezt a rendelkezést a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. §. (1a) bekezdése tartalmazza. Ezzel összhangban áll a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 46. §. (2) bekezdése, amely előírja az okmányirodának, hogy a gépjármű nyilvántartásban fel kell tüntetni az eladó bejelentése alapján megadott, az új tulajdonosra vonatkozó adatokat. A fenti jogszabályok alapján az okmányiroda indokolatlanul tagadja meg az új tulajdonos adatainak járműnyilvántartásbeli feltüntetését. Ahogy a nyilvántartás tartalmazza az új tulajdonos adatait, a felszólítások már az ő címére fognak érkezni.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A férjem sajnos az évek során több parkolási bírságot is összeszedett. Ami a kezembe került, azt be is fizettük. Most kaptunk a végrehajtótól egy értesítést, 52000 Ft-ról, amiben 2 parkolási időpont is szerepel. A befizetett bírságok között megtalálta az egyiknek a csekkjét, befizetve. 6560 Ft-ról ( 2010.10.25). A parkolási eset 2010.07.23-án történt és büntetési cédulán is az szerepel, hogy 15 nap után 6560 Ft fizetendő. A másik parkolási esetről nem találtam semmit. Mit lehet tenni ilyen esetben? Jogszerű, hogy egy befizetett bírság miatt indítanak végrehajtást? (Lehet, hogy a másik is be lett fizetve, de nem találom a csekket.)
Köszönettel,
Egy mérges feleség
Tisztelt Mérges Feleség!
A 2010. 07. 23. napján történt parkolási esemény ügyében indult végrehajtási eljárásban kifogással lehet élni, a végrehajtó levelének kézhezvételétől számított 15 napon belül. A végrehajtó címére az ügyiratszámra hivatkozással küldje el a befizetett csekkszelvény másolatát és egy pár soros levelet. A levélben hivatkoznia kell arra, hogy a parkolótársaság követeléséről csak a végrehajtási eljárásban értesült valamint, hogy a követelt összeget 2010. 10. 25. napján megfizették. A végrehajtási kifogást a végrehajtó továbbítja a végrehajtást elrendelő bíróság részére. Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a parkolótársaság olyan követelést kíván érvényesíteni, amelyet már korábban megfizettek, a végrehajtást megszünteti.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A problémám a következő. Van egy autóm, ami sajnos nincs a nevemen, mert az autó értéke tizede sem volt az akkori átírási költségeknek, valamint akkor még munkanélküli diák voltam, így csak üzembentartóira lett véve. Időközben nekifogtam az autó felujításának, teljesen szétszereltem, a műszaki is lejárt róla, jelenleg ideiglenesen ki van vonva a forgalomból. Legjobb tudomásom szerint csak érvényes műszaki vizsgával rendelkező gépjárműveket lehet átíratni, azonban ez az autó olyannal még jódarabig nem fog rendelkezni.
Ismerősömtől vettem, aki azonban már az idősebb korosztály képviselője, s ha netán bármi történne vele, nem szeretnék egy tulajdonlási problémába bonyolódni a későbbiekben. Milyen lehetőségem van rá, hogy az autó jelen állapotában a nevemre kerülhessen, avagy milyen megoldás van arra, hogy az autó kikerüljön a magyar rendszerből, és később vissza is tudjam azt helyezni?
Válaszát előre is köszönöm!
Ament Attila
Tisztelt Ament Úr!
A forgalomból kivont autó is fogalomképes, nincs akadálya annak, hogy érvényes adásvételi szerződést kössön ismerősével. Az autó átíratását a szerződés aláírásától számított 15 napon belül kezdeményezze az okmányirodánál. Tudomásom szerint a tulajdonosváltozás bejelentésének nem feltétele az érvényes műszaki vizsga. Amennyiben erre hivatkozással mégis megtagadnák az autó átírását, az adásvételi szerződést érdemes az okmányiroda érkeztető bélyegzőjével ellátni és megőrizni. Ezzel igazolni tudja a későbbiekben, hogy az átírási kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs