Tisztelt Autójogász, tisztelt dr. Lenkei Balázs!
Előre is elnézést kérek a hosszú levélért, de számunkra bonyolult az ügy és nem tudjuk egyszerűbben megfogalmazni!
A következőkkel fordulok Önhöz:
2013. augusztus végén kaptunk egy normál postai úton (tehát nem ajánlott és nem tértivevényes) MOKK feladóval jelzett borítékot, melyben egy közjegyzői felszólítás volt, miszerint 2012. augusztus elején gépjárművünkkel parkolójegy nélkül várakoztunk Bp. XII.kerület egy utcájában, és mivel nem fizettük be a pótdíjat, ezért felszólítanak az azóta felmerült összes költség megfizetésére, melyet az Önkormányzat számlájára kell befizetni (ez kb. 18 000 Ft). Ezt megelőzően semmilyen levél, értesítés nem érkezett hozzánk! A közjegyző és a levélben említett ügyvédi iroda e-mail címét kiderítve azonnal írtam nekik egy e-mailt, mert mi nem tudunk erről semmit! Válaszban egy valószínűleg beszkennelt postai tértivevény-másolatot küldtek el, és azt írták, hogy állítólag már 2x is kipostázták az értesítést, de mi nem vettük át! (a tértivevényen "nem kereste - vissza a címzettnek" bélyegző szerepelt) Szeretném megjegyezni, hogy semmilyen levelet, értesítést nem kaptunk sem tértivevénnyel, sem a nélkül az állítólagos esetről! Gyanúm szerint az általuk megküldött tértivevény is hamisítvány, mert 1x még talán előfordulhat, hogy elvesztünk egy értesítést, de 2x már nem!
Ezért, hogy tisztázzuk az ügyet írtunk egy levelet az Ügyvédi irodának, a Közjegyzőnek, és ajánlottan, tértivevénnyel, elsőbbségivel postán másnap feladtuk! A levélben leírtuk a kifogásainkat, valamint egy tájékoztatást, hogy a következő munkanapon személyesen is felkeressük őket, az Önkormányzatot és a Parkolótársaságot, hogy tisztázzuk az esetet! Ez így is történt, másnap felkerestük Őket! A közjegyzőhöz nem mentünk, mivel ő Pápai székhelyű... (gondolom nem véletlen egy budapesti ügyben...)
Először így az ügyvédi irodába mentünk! Ott elmondtuk, hogy szerintünk ez az értesítés nem hivatalos, mert nem tértivevénnyel érkezett, és a korábbiakat sem kaptuk meg, illetve kérünk bemutatni valamilyen bizonyítékot, mert szerintünk nem közlekedtünk és nem is parkoltunk ott az autóval (amit azóta egyébként el is adtunk - és azért írok többesszámban, mert én voltam az autó tulajdonosa, és édesanyám az üzembentartója, így az ő nevére érkezett a levél)! Az ügyvéd úr erősködött, hogy de ez egy hivatalos levél és biztosan mi kevertük el az értesítést, nem ők hibáztak! Abban viszont segítségünkre volt, hogy hajlandó volt átadni a náluk lévő fotókat amit a parkolótársaságtól kaptak, amivel bizonyítja, hogy az autó ott állt, és valóban nem volt parkolójegy!
Ezt követően az Önkormányzathoz mentünk, ahol nem tudtak segíteni, mondván, hogy a parkolótársaság felelős ezért! Így elmentünk a parkolótársasághoz is, ahol nagy nehezen, hosszas kérlelgetésre sikerült annyit kideríteni, hogy akkor az autó szerelőnél volt, a szerelő közlekedett a járművel és valószínű ő is parkolt parkolójegy nélkül! A büntetésről tudott, ugyanis a büntetésre ő a parkolótársaságnak írt egy kifogást, miszerint az autó le volt robbanva, és elvontatásra várt! Ezt a levelet a parkolótársaság nem adta ki nekünk, ugyanakkor a boríték másolatát odaadták, amin látszik, hogy a feladó az autószerelő! A parkolótársaság szerint ők ezt a kifogást elutasították (erről sem tudtunk), ezt az elutasítást sem láttuk, nem adták ki!
Az autószerelő ezt a büntetést pedig elhallgatta előlünk, így egészen mostanáig nem tudtunk semmit! Sajnálatunkra, és szerencsétlenségünkre az autószerelő műhely azóta megszűnt, a szerelőt nem tudjuk elérni, mert a telefonszáma is megváltozott!
Ezért úgy gondoltuk jobb a békesség, és befizetjük a megnövekedett büntetést! Így is tettünk, átutaltuk az összeget a megadott számlaszámra, a megadott közleménnyel, a megadott határidőn belül! Gondolva, hogy ezzel lezártuk az ügyet. Ám múlt héten érkezett a Bíróságtól egy idézés, mint alperesnek, e hét pénteki tárgyalásra, melyben leírják, hogy az ügyvédi iroda, az Önkormányzat és a Parkolótársaság nevében beperelt, mivel kifogással éltünk az ő követelésük ellen, és az új követelésük a parkolási büntetés kifizetése (amit már kifizettünk), valamint további ügyvédi költségek és perköltségek megtérítése (tehát a 18.000Ft-on kívül további kb. 40.000Ft + a perköltség)! Nagyon meglepett és felháborított a dolog, de kénytelenek vagyunk részt venni a tárgyaláson!
Kérdéseink ezzel kapcsolatban, mivel igen sürgős az ügy, és sajnos kevés a felkészülési idő, a következők:
- valóban hivatalos értesítésnek számít-e egy nem tértivevénnyel feladott közjegyzői levél?
- hányszor és hogy kell értesíteni valakit a büntetésről, mielőtt közjegyzői felszólítás érkezik?
- kérhetjük-e az általuk bizonyítékként kezelt tértivevények (nem kereste bélyegzős) eredeti bemutatását?
- mennyi az elévülési ideje az ilyen parkolási ügyeknek? (mondván, hogy csak 1 évre rá szereztünk tudomást az ügyről)
- egy szerintünk nem hivatalos levélre írt hivatalos válasz tekinthető-e hivatalos "fellebbezésnek", kifogásnak, hiszen leírtuk, tájékoztattuk őket a levelünkben, hogy személyesen felkeressük őket, hogy tisztázzuk az ügyet? Magyarán erre hivatkozva indíthatnak-e pert ellenünk?
- Ön szerint jogos-e a per, az után, hogy az összeget befizettük???
- kérhetjük-e a bíróság segítségét abban, hogy bekérje a parkolótársaságtól a szerelő által írt levelet és az arra küldött elutasító választ?
- kérhetjük-e a bíróság segítségét abban, hogy felkutassák a szerelőt, és behívják tanúnak? Vagy át lehet-e hárítani rá a felelősséget?
- lehet-e azzal érvelni, hogy a Budapesti parkolórendeletben és KRESZ-ben megfogalmazott parkolási övezetnek nem felel meg a helyszín, azaz nem megfelelő a táblázás, és a tájékoztatás, ezért az Önkormányzat jogtalanul szed parkolódíjat azon a területen? Tehát a bírság is jogtalan volt? (utánajártam a jogszabálynak/rendeletnek is, és a helyszínen készített fotók arról adnak bizonyítékot, hogy nem felel meg a helyszín a rendeletnek)
- lehet-e azzal érvelni, hogy mind a fényképező, mind pedig a bírságot kinyomtató parkolóőrnél található eszköz idő mérésére is szolgál, hiszen az időt feltünteti mind a fotókon, mind a bírságon, ezért a Mérésügyi törvény szerint a Mérésügyi hatósággal kell hitelesíttetni azokat??? Bekérhető-e a hitelesítés dokumentumai? (hiszen amennyiben nem hitelesek az eszközök, úgy nem hitelesek a fotók és a büntetés sem?)
- mivel az én nevem nem merült fel az ügyben, képviselhetem-e nyugdíjas édesanyámat, kell-e hozzá meghatalmazás, vagy csak tanúként érvelhetek az ügyben?? Tanúként elfogadják-e, ha ezeket elmondom, és hivatkozok a jogszabályokra?
- amennyiben sikerrel járunk, és elutasítják az ügyvédi iroda követelését, úgy kérhetünk-e kártérítést, és az eddigi költségeink visszafizetését?
- amennyiben nem ad igazat a bíróság nekünk (bár ezt szeretném elkerülni) áthárítható-e a büntetés és a további költségek az autószerelőre, úgy, hogy nekünk ne legyen további dolgunk az üggyel kapcsolatban? Vagy ez egy külön polgári peres eljárás?
Megtisztelő válaszait, segítségét előre is köszönjük!
Üdvözlettel, köszönettel: Salamon Dániel
Kedves Dániel!
A fizetési meghagyásra (MOKK levél) tett ellentmondásra figyelemmel a parkolótársaság követelése perré alakult. A büntetés kifizetésével gyakorlatilag a parkolótársaság követelést ráutaló magatartással elismerte, megnehezítve ezzel az érdemi védekezését. A perre Ön abban az esetben adott okot, ha a fizetési meghagyás kibocsátása után fizette be bírságot a fizetési meghagyásos eljárás többletköltségeit azonban nem. Kérdésére a tárgyaláson az alperest meghatalmazással bárki képviselheti.
A tárgyaláson az érdemi védekezése vonatkozhat arra, hogy a parkolási esemény időpontjában az autó szerelőnél volt, így vitatja a felperes kereseti kérelmét, amely szerint a felperes által megjelölt helyen és időben az autó parkolt. A tárgyaláson hivatkozzon arra is, hogy a felperes nem igazolta, hogy a parkolási eseménytől számított 60 napon belül postára adta a fizetési felszólítását. Indítványozza továbbá, hogy a felperesnek igazolja, hogy a parkolási esemény szerinti közterületre rendelkezik-e a tulajdonosi önkormányzattól származtatott üzemeltetés jogával. A parkolás üzemeltetés átruházásról szóló okiratnak tartalmaznia kell valamennyi közterület nevét, ahol a parkolási társaság parkolódíjat szedhet a tulajdonos felhatalmazása alapján.
Kérje a bíróságtól, hogy kötelezze a felperest a már megfizetett bírság összegének visszafizetésre és perköltség viselésére, amennyiben a felperes kereseti kérelmét a bíróság elutasítja. Amennyiben az autószerelő parkolt az Önök autójával, az ezzel kapcsolatos valamennyi költséget szintén polgári peres úton lehet vele szemben érvényesíteni, azonban ebben a perben eredményesen nem tud rá hivatkozni.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt autójogász!
Kérdésem a következő lenne. Október elején zebránál hátulról nekem jöttek, a vétkes sofőr elismerte a kárt, biztosító is fizetett. A kocsit gazdasági totálkárra vették, ezért új autót kellet vennem. A biztosító viszont nem akarja nekem kifizetni az átírási költségeket, pedig hasonló köbcentis autót vettem. Jogosan nem fizet a biztosító (köbe) vagy erre van esetleg jogszabály?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Érdeklődő!
Hivatkozással a levelére az átírási költségek térítése gazdasági totálkárt szenvedett gépjármű helyett vásárolt azonos kategóriájú gépjármű esetén az úgynevezett járulékos kárigények kategóriájába tartozik és mint ilyen a balesettel összefüggésben merült fel, tehát térítésére vonatkozólag forduljon panaszlevélben a biztosítótársasághoz kárszámra történő hivatkozással, mert a gépjármű kötelező felelősség biztosítási szerződések alapján rendezendő károkat szabályozó törvényi rendelkezés egyértelműen fogalmaz a járulékos kárigények térítésével kapcsolatosan is.
Üdvözlettel: Horváth László www.pba.hu
Kedves Autójogász!
Szept. 24.-én megvettem életem első autóját, nagy volt az öröm. Az okmányirodában szept.30-ra kaptam időpontot az átírásra, addig nem is használtam az autót. A szerződésben viszont benne van, hogy a kereskedés nem vállal garanciát, szavatosságot a használt gépjárműre (Renault Megane Grandtour 2007-es, 171 000 km szervízkönyvvel). Az okmányirodába való úton kívül nem is használtam még az autót, ma mentem vele kb 30 km-t. Nem is volt semmi gond az úton odafelé. Indulni szerettem volna haza, de nem indult az autó, hibaüzenetet írt ki (injection fault), azóta is ott áll az autó, a szerelő is tanácstalan. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor mit tehetek, jogilag a kereskedést terheli-e valamilyen kötelezettség, vagy mivel a szerződésben benne van, hogy garanciát nem vállalnak, az idő múlásától függetlenül semmi követelésem nem lehet feléjük!? Olyat is hallottam, hogy a kereskedés 6 hónapig felelősséggel tartozik az eladott használt gépjármű miatt, vagy ez csak abban az esetben érvényes, hogy ha ez nincs kikötve a szerződésben?
Válaszát előre is köszönöm, S.Dóri
Kedves Dóra!
Ha kereskedőtől vásárolta az autót, az adásvételi szerződés jogszabály alapján fogyasztói szerződésnek minősül. Fogyasztói szerződésből következik, hogy a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a szerződés teljesítésétől számított 6 hónapon belül jelentkező hiba a teljesítés időpontjában még nem volt meg. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. Ha a kereskedő nem tudja bizonyítani, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett, szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek a kereskedőt terheli. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis. Ebből következik, hogy semmilyen súllyal nem bír, hogy az adásvételi szerződésben rögzítették, hogy az eladó nem vállal garanciát, az idő múlásával semmilyen követelése nem lehet feléjük.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Cím!
Van egy kis gondom, leírom röviden, így talán összeszedettebb lesz. Az XXX-XXX forgalmi rendszámú kocsit ( Ford Mondeo 1993-as évjárat) megvettem 2006.május 21.én 340 000 Ft-ért XY tól. Van dátumozás nélküli aláírt adásvételi szerződésem egy tanúval. Viszont nem írattuk át, mert az autó értékéhez képest nagyon sok lett volna az illeték, ezért egy ideig kölcsönadási szerződéssel, majd később mint üzembentartó használtam. Nálam volt a törzskönyv is, ami 2011-ben az összes iratommal együtt elveszett. Bejelentettem az okmányirodába,az eltűnést, és kértem új törzskönyvet, forgalmit stb. A forgalmit megkaptam, de a törzskönyvet a "tulajdonos"-nak postázták ki, aki külföldön tartózkodott, és azt nem vette át. Amikor hazajött 2013 tavaszán, ígéretet kaptam, hogy bemegy érte, de nem került rá sor egyéb saját elfoglaltsága miatt. ( erről kaptam emailt) A törzskönyvet időközben szerintem visszaküldték Pestre. ( Korábban küldtem faxot az illetékes ügyintézőnek, hogy május közepéig ne küldje vissza, mert addigra hazajön a "tulajdonos" aki átveszi) A 2013.06.10-én pedig kaptam egy levelet, hogy a NAV Hátralékkezelési osztálya a kocsit lefoglalta. A kocsi nálam van, használom hiszen megvettem, bár nem írattam át, viszont a törzskönyv az irataim elvesztése miatt nincs már nálam Ezt most ezzel a NAV határozattal, hogyan tudom átíratni? Elég az akkori adásvételi? Voltunk autószerelőnél is aki szintén tudja bizonyítani, és a tanú is. Kifizetem a késedelmi bírságot, és az átírást természetesen. Mi ennek a menete? A kocsi műszaki előtt áll, és addig nem nagyon akarok rákölteni, amíg ennyire bizonytalan a helyzete.
Köszi Maliszka István
Tisztelt Maliszka Úr!
Az ügy bonyolultságára tekintettel az eladóval együttműködve írjanak új adásvételi szerződést, amelyben közösen rögzítsék az adásvétel körülményeit, időpontját. Ezzel az új okirattal tudja a NAV felé igazolni, hogy a lefoglalást megelőzően az autó tulajdonjogát Ön megszerezte. Az átírással kapcsolatban észrevételezem, hogy a jogszabály változásra figyelemmel olyan adásvételi szerződést írjanak, amely megfelel az adásvételi szerződés tartalmi követelményeinek. A hatályos adásvételi szerződés mintát bármelyik okmányirodában be tudja szerezni. Nem javasolom a rendelkezésre álló adásvételi felhasználását, mert azzal okirat hamisítást követne el, ráadásul azt sem az okmányirodai, sem a NAV előtti eljárásban nem tudja felhasználni.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Kütyüdoktor irányított Hozzád. Van egy nagyon szeretett Opel Calibrám, amiben az analóg műszeregységet lecseréltem a Vectra 2000 digitális műszeregységére. Nem nagy katasztrófa, de a donor a szétbontásáig többet futott, mint az én autóm a csere időpontjáig, tehát a valós és a most mutatott összkilométer között van néhány tízezer km eltérés, és ez zavar kicsit. Most, hogy szigorodtak a szabályok, van-e arra lehetőség még, hogy legálisan a valós km-állást felprogramozzák a digitális műszeregységbe? (Megvan a régi, gyári óra is, amit természetesen tudok vinni magammal, megvan a digitális óra beszereléskori km-állapota is fényképen, ez alapján és az azóta gurult kilométerek számából könnyen kiszámolható lenne a valós km-állás.) Tudom, a kommentelők úgyse hinnék el, de az autót nem szeretném eladni (különben már rég megtettem volna, amennyi javítanivaló volt már rajta), ráadásul kb. 300 000 km-re kellene "visszatekerni" a mostani 370 000-ről, tehát csupán esztétikailag szeretném orvosolni ezt a problémát, viszont legálisan, ellenkező esetben a következő műszakin valószínűleg súlyos gondjaim támadnának. Lehet-e ilyet, és ha igen, ki tud ebben segíteni? (Magáról az átalakításról nincs hivatalos papírom, mert baráti alapon történt, "házi műhelyben".) Válaszát tisztelettel köszönöm előre is.
Üdv: D
Kedves Érdeklődő!
A gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása (ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg) 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, de csak abban az esetben, ha azt jogtalan haszonszerzés végett követik el. Az Ön esetében lényeges körülmény, hogy a valós futásteljesítményt fogja mutatni az átprogramozás után az óra. Amennyiben az autó eladásakor az adásvételi szerződésben a tényleges futásteljesítmény szerinti kilométer kerül feltüntetésre, függetlenül a kilométer-számláló műszer által jelzett értéktől, valamint a valós kilométer állásra figyelemmel állapítják meg a vételárat és ennek tényét rögzítik az adásvételi szerződésben, a jogtalan haszonszerzés törvényi tényállás nem valósul meg. Ebből következik, hogy a törvény nem a kilométer-számláló visszatekerését rendeli büntetni, hanem ezzel az elkövetési magatartással megvalósított jogtalan haszonszerzést.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Egy 2008-as VW Tiguanról lenne szó. 132 800 km van benne, gondos első gazdái vagyunk. A minap azonban az elektromechanikus kormányszervó hibajelző lámpája felvillant. Egy független márka szervizben -régi, megbízható ismerősnél egy márkaszerviz kollégájának és műszerének segítségével megállapították, hogy végállás érzékelésére hibádzik. Na most, az elektronika 360-400 ezer Ft. Gondolom, nem egy gyakori probléma, nem kopó alkatrész lévén - gondolom én. A kérdés, hogy van e helye panasznak. Érdemes felvenni a kapcsolatot a gyárral? Érdeke lesz-e a gyárnak hogy megvédje a márkába vetett bizalmunkat vagy egy percig sem érdemes ilyesmivel foglalkozni, a garancia lejárta után magasról csinálnak az ember fejére?
András
Kedved András!
Javasolom, hogy a márkaszervizen keresztül vegye fel a kapcsolatot a gyárral. Minden esély meg van arra, hogy legalább az alkatrészre árkedvezményt nyújtson a gyártó, figyelemmel a hiba jellegére.Mindezt azonban méltányosság vagy a márkába vetett bizalom megerősítése érdekében, garancia hiányában a gyártó nem kötelezhető a kijavításra.
Tisztelettel: Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Évek óta fennálló probléma - sok ismerősömmel közösen - hogy a kertesházam kocsi kijáratát elállják. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni hogy kitől kérhetnék segítséget: önkormányzat ( jegyző), közterület felügyelet, rendőrség?
Az elöbb soroltak mindegyike egymásra mutat, hogy a másik feladata a helyzet megoldása. További kérdésem még, hogy a kapu meghosszabbított szélétől számítva el kell elhagyni valamekkora távolságot parkoláskor az utcán. ( A kerszteződések után - is ha jól tudom - 5m a megállási tilalalom.) Mert ha közvetlenül beparkolnak a kapu két széléhez, akkor nem lehet ki ill. bekanyarodni a kapuba, és nem lehet belátni sem a forgalmat, ami ezáltal balesetveszélyes. Legalább 1-2m távolság elhagyására lenne szükség a biztonságos ki/beálláshoz.
Köszönöm válaszát:HP
Kedves Érdeklődő!
A KRESZ 2012. augusztus 24. napjától szabályozza a 41.§. (2) C) rendelkezésével, hogy az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül tilos megállni és várakozni ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást illetve kihajtást akadályozza. Ennek értelmében szabálysértés miatt eljárást lehet kezdeményezni a garázs előtt szabálytalanul parkolók ellen. Az intézkedés esetleges megtagadása ellen a kerületi rendőrkapitánysághoz címzett panasszal kell élni.
Tisztelettel: Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Áprilisban, a 17. héten rendeltem egy Golf 7-t. Rendeltem hozzá egy komfort csomagot, illetve egy elektromosan behajló külső tükröt. Az ügyintéző a tükröt elfelejtette felvinni az alap rendelések közé, de az utolsó oldalon az egyéb pontban ezt feltüntette mondván, hogy így is rendben van. A szállítást a Volkswagen 10-16 hétre vállalta a szerződésben, amit augusztusban kellett volna teljesíteni. A megrendelést követő 14. héten azt a választ kaptam, hogy az autót a gyártó telephelyén jégkár érte, és újragyártják. Az újragyártott autó megérkezett a 39. héten, de "kifelejtették" az elektromos külső tükröket. Az egyéb, menet közben kialakult véleményem, és történések miatt a bizalmam teljesen szertefoszlott a kereskedővel szemben.
Emiatt a kérdésem az lenne, hogy milyen lehetőségeim vannak. Köteles vagyok-e átvenni az autót? Kérhetek-e újat, amiben minden benne van? Utólagos beépítésre a kereskedő szerint nincs lehetőség, és azzal nem is szívesen élnék. Kérhetek-e "kártérítést" az elmaradt extra felszerelés miatt? Vagy akár elállhatok-e a vásárlástól következmények nélkül?
Köszönettel: Tibor
Kedves Tibor!
Az adásvételi szerződéstől elállhat a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítása nélkül, amennyiben a szerződést meghatározott időpontban kellett volna teljesíteni. Az érdekmúlásra a jégkár miatti késedelem miatt hivatkozhat, feltéve, ha a szerződés teljesítésre vonatkozó határidőt a 14. héten nem módosították közös megegyezéssel. A hiányos felszereltség miatt kellékszavatossági alapon árleszállítást követelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. Vita esetén annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az elektromos külső tükrök hiánya jelentős vagy jelentéktelen hibának minősül, a bíróságra tartozik. Véleményem szerint a szerződésben rögzített elektromos külső tükrök hiánya egyedi rendelésre gyártott gépkocsi esetében kellő alapot szolgáltat arra, hogy a szerződéstől elálljon.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Egy autót szeretnék megvásárolni, amit az eladó 1 hónapja vásárolt, de még nem íratta a nevére. Akitől vette az az adásvételi szerződés megvan neki. A forgalmi és a törzskönyv is megvan, de még mind a régi tulajdonos nevére szól. Megvehetem így az autót?
Tisztelt Kérdező!
Ha az eredeti adásvételi szerződés a forgalmi engedélybe bejegyzett tulajdonostól rendelkezésre áll, az autót mindkét szerződés bemutatásával a nevére tudja íratni. Az eladót ebben az esetben átírási kötelezettség elmulasztása miatt esetleg bírságolhatják, ami Önre semmilyen kihatással nincs.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Szeretném megtudni, hogy külföldi rokonom saját tulajdonú, külföldi rendszámú autóját Magyarországon milyen feltételekkel vezethetem? (Általában évente 2 alkalommal látogat hozzánk, esetenként 2-3 hónapos időtartamra.) Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel Németh Zoltán
Kedves Zoltán!
A járművet - hat hónapon belül összességében - 30 nap időtartamot meg nem haladóan használhatja Magyarország területén. A használathoz a külföldi rokonnak kölcsönszerződésbe foglalt hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást tartalmazó okiratban meg kell jelölni az autó birtokba adása időpontját, továbbá a használati jogosultság időtartamát is.
Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Szakértő!
Újszülött baba autóban történő szállításról lenne kérdésem, mert különböző bababoltokban más- és más információt kapunk. Azt mondták, hogy a hordozókban a gyermek csak max. 45 percig szállítható, és helyette autóba rögzíthető mózeskosarat ajánlanak. A kérdésem az lenne (ebben nem egyeznek a boltok véleményei), hogy Magyarországon ezek használatát megengedi-e a KRESZ, a rendőrök elfogadják-e? Vagy csak hordozóban szállítható a baba? Segítségét előre is köszönöm!
üdvözlettel, SzL
Kedves Kérdező!
A KRESZ 150 cm-nél alacsonyabb gyermek - a testsúlyához igazodó kialakítású - gyermekbiztonsági rendszer használatát írja elő. A gyermekbiztonsági rendszert kialakításától függően a jármű gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz kell csatolni. A KRESZ különbséget tesz integrált gyermekbiztonsági rendszer (hevederek vagy hajlékony elemek kombinációja, biztonsági csattal, beállító eszközökkel, tartozékokkal és egyes esetekben kiegészítő székkel és/vagy ütközésvédelemmel együtt, amit a saját beépített hevederrel vagy hevederekkel rögzítenek (bármit is jelentsen ez)) és nem integrált gyermekbiztonsági rendszer (részleges biztonsági rendszer, amely a felnőttek számára szolgáló biztonsági övvel együtt használva - amely körbeveszi a gyermek testét, vagy biztonságosan rögzíti azt a szerkezetet, amelyben a gyermeket elhelyezik - teljes gyermekbiztonsági rendszert képez) között. Az autóba rögzíthető mózeskosár használata megengedett, amennyiben a biztonsági öv biztonságosan rögzíti azt, így a biztonsági övvel együtt használva teljes gyermekbiztonsági rendszert képez.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A XII. kerületben lakom, közel a MOM Parkhoz. Mivel a környéken rettentő nehéz a parkolás, a mellettem lévő ház mélygarázsában - nem kevés pénzért - mélygarázs helyet bérlek 30-35 autóstársammal együtt. Ma reggel valamivel 9 óra előtt arra érkeztem meg a garázskapuhoz, hogy 3 másik autótulajdonos dudál és őrjöng, mert egy fehér BMW úgy beparkolt a garázskapu bejáratához, hogy onnan se ki- se be nem lehetett közlekedni. Reggel 8 óra óta állt ott az autó (amiben, mellékesen jegyzem meg, radardetektor azért volt a biztonság kedvéért), így a garázsban lévő kb. 25 autó gyakorlatilag mozgásképtelenné vált.
Megkérdeztem a már ott várakozókat, hogy pontosan most mire is várnak, esetleg hívtak-e már valamilyen hivatalos szervet? Ők a tulajdonos felbukkanásában reménykedtek, így - mivel nekem ezek szerint sürgősebb volt elhagyni a helyszínt egy tárgyalás miatt - azonnal rendőrt hívtam, abban reménykedve, hogy az autót elszállítják és így kiszabadulunk a fogságból. A rendőrök (3-an) meg is érkeztek 25 perc alatt, és nagyon gyorsan kiderítették az autó tulajdonosának telefonszámát, mivel az azonban nem vette fel, "csupán" feljelentették. Roppant készségesek voltak, de elmondták, hogy ők ezen túlmenően semmit nem tudnak tenni, az autó elszállíttatásához "nincs jogszabályi hátterük", hívjam esetleg a közterület-felügyeletet. Megtettem, ők pedig elmondták ugyanezt pepitában, hogy tudniillik a rendőrség vitetheti el a kocsit, a közterület-felügyelet nem. Amikor ütköztettem a két álláspontot, az ügyintéző hölgy csak vállvonogatva annyit mondott, hogy "ja hát a rendőrök mindig ezt mondják".
A gépjármű vezetője egy 25 év körüli cicababa volt, és 10 óra előtt pár perccel megérkezett a műkörmöstől az autójához. A köztünk lefolyó beszélgetést nem taglalnám...
Tisztelettel kérdezném véleményét a fentiek fényében:
- ilyen esetben valóban akár 20-30 autós is arra kényszerül, hogy taxizzon/tömegközlekedjen?
- nagy összegben mernék fogadni, hogy ha én, aki havi 6-8ezer Ft-ot költök parkolásra, 2 percre megállnék egy ilyen helyen, kb. 20mp. múlva vagy kerékbilincs várna, vagy elszállítanák az autómat és örülhetnék, ha nem zúznák be - ebben tévedek esetleg, és 30-50e Ft-os bírsággal valóban bármi megúszható ebben az országban?
- kötelezhető-e anyagi vagy más jellegű kártérítésre az, aki számos embernek ilyen bosszúságot okoz?
Válaszát előre is köszönöm, tisztelttel, LG
Kedves Kérdező!
Ilyen esetben a szabálysértési feljelentésen felül azt tudja tenni, hogy polgári úton a szabálysértés elkövetőjével szemben érvényesíti azt a többletköltséget, amelyet a szabálytalan parkolással összefüggésben Önnek okozott. Ez lehet taxi számla, bérautó díja vagy egyéb igazolható költség. Az összegszerűség kérdésében a bíróság az összes körülmény figyelembevételével határoz. A garázs kijárat elzárásának igazolásául szerezze be a rendőrség helyszínen felvett jegyzőkönyvét vagy jelentését.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Nyaralni indultunk két autóval. Ami elöl ment a férjem vezette, mögöttünk a fiam jött a másik autóval. Utóbbinak én vagyok az üzemben tartója, és a férjem a tulajdonos mindkét autónak. Hirtelen kellett fékeznünk, követési távolság megvolt, de a fiam figyelmetlen volt, és hátulról belénk jött. Beadtuk a kárbejelentőt, amiben fiam elismerte hogy hibázott. A biztosító elutasított bennünket azzal, hogy mentesül a fizetési kötelezettség alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, így többek között velünk közös háztartásban élő hozzátartozók szándékosan vagy gondatlanul okozták. Magyarul mivel egy háztartásban élünk, csalni akarunk. Mit tehetünk, mert igazságtalannak tartjuk.
Tisztelettel: Lovász Zoltánné
Kedves Érdeklődő!
Észrevételezem, hogy a biztosító által hivatkozott mentesülésre lehetőséget adó szabály az általános vagyonbiztosításra vonatkozik. A kötelező gépjármű-felelősségről szóló törvény azonban ilyen mentesülési okot nem nevesít. Álláspontom szerint mindkét jogszabály alapján fennáll a kötelező biztosító helytállási kötelezettsége. Erre figyelemmel a biztosító álláspontját és indokolását ne fogadják el, szólítsák fel a kár megtérítésére. Legvégső esetben bíróság kell érvényesíteni a kárigényüket a biztosítóval szemben. Egy esetleges perben a biztosítónak kell bizonyítania, hogy a fiuk közös háztartásban él a károsulttal és károkozást előidéző magatartása szándékos vagy súlyos gondatlan volt. A szándékosság esetén nem elegendő magatartás szándékos volta, azt is bizonyítani kell, hogy a szándék a károsodás előidézésre irányult. Egy ilyen jellegű közúti baleset során kevés az esélye annak, hogy a biztosító mentesülhessen a kártérítési felelőssége alól.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A mai napon a Városligetben egy megállni tilos 40m tábla utáni szakaszon parkoltam. Kerékbilincset kaptam. A kiérkező közterületes, csak a betanított, teljesen értelmetlen szöveget hajtogatta, hasznos információt nem lehetett kinyerni belőle. Nem volt hajlandó arra válaszolni, hogy ő honnan tudja a 40 méter meddig tart. Felfestés vagy egyéb más jelzés nem volt. Ott helyszínen semmilyen más lehetőségem nem volt, minthogy kifizessem a 11 500 Ft díjat a bilincs levételéért.
Egy sorstárs hozott hirtelen egy 50 m hosszú mérőszalagot, amivel kimértük, hogy a kocsi legközelebbi pontja is 45 méterre volt a táblától. Természetesen – más lehetőség nem lévén – jól körbefotóztam az autót, illetve az előttem álló (aki így még távolabb volt a táblától), hasonlóan járt kollégával telefonszámokat cseréltünk, ha esetleg tanúzásra lenne szükség.
Kérném tanácsát, hogy mi ilyenkor a teendő:
- Kihez forduljak jogorvoslatért?
- Melyik felet sújtja a bizonyítási teher, kinek kell bizonyítani a 40 méteren belüli/túli parkolást?
- A jogtalan eljárás okán, azon felül, hogy visszakapom a kifizetett díjat, lehet-e egyéb kártérítésért folyamodni (idő=pénz)?
Ismervén igazunkat, a helyszínről próbáltunk segítséget kérni, de sem a rendőrség, sem a közterületesek központja nem volt hajlandó segíteni.
Maga a jelenség gondolom általános, a közterületesek ész nélkül bilincselnek, a szerencsétlen autós meg szaladjon az igaza után. Amennyiben tényleg szabályozatlan megfelelő módon az, hogy mikor teheti ki a bilincset a csinovnyik, ha személyes mérlegelési joga van, amivel mérés nélkül élhet, akkor megérdemelnének egy látványos pert, hogy legalább precedens szülessen, hátha elgondolkodik a szabályozó hatóság.
Köszönöm a segítséget! Knuth Ábel
Kedves Ábel!
A szabálysértés ügyében eljárt közterület felügyeletnél a kényszerintézkedéstől számított 8 napon belül írásban éljen kifogással. A kifogásban írja meg a fenti tényállást és jelölje meg bizonyítási eszközeit (fényképfelvételt, tanuk neve, idézhető címe). A kifogásban egyértelműen jelölje meg, hogy a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el. A szabálysértési hatóságnak kell bizonyítani a szabálysértés elkövetését, nincs olyan körülmény, amely a bizonyítási teher átfordulását indokolná. A bírósági tárgyaláson jelölje meg az üggyel kapcsolatban felmerült költségeit és kérje a bíróságot, hogy rendelkezzen a kifogást elbíráló végzésben a költségek viseléséről is.
Tisztelettel: Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Ügyvéd/jogász/!
A gépkocsimat átadtam ügyvédi papírral egy 'Megállapodásban" egy magánszemélynek, ügyvédi ellenjegyzéssel és aláírással. Amelyben minden felelősséget, ami a kocsival jár, átvállal addig, míg nála van. Pesten tavaly, 2012-ben parkolt egy parkolóban, és nem fizette ki a parkolást. Jött a felszólítás hozzám, de én továbbadtam a használónak, hogy fizesse be. Sajnos nem fizette be. Kaptam nemrég egy idézést egy tárgyalásra, alperesként meg kell jelennem a parkolási kft.-vel szemben a tárgyaláson. Na most: nekem van bizonyitékom, hogy nem én voltam a használó, ráadásul dolgoztam a munkahelyemen. Arról is van tárgyi bizonyíték, amikor a használó pont parkolt, én meg dolgoztam másik városban.
A lényeg az lenne,hogy van-e esélyem megnyerni a tárgyaláson a pert?
Előre is köszönöm!
Tisztelettel :Pusztai Zoltán
Kedves Zoltán!
A vonatkozó jogszabály csak akkor mentesíti az üzembentartót a várakozási és pótdíj megfizetése alól, ha a parkolási eseményt megelőzően jogellenesen került ki az autó a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben kezdeményezte a hatósági eljárást. Amennyiben a bíróság nem fogadná el az arra irányuló érdemi védekezését, hogy a parkolási esemény időpontjában nem Ön vezette az autót, hívja perbe a magánszemélyt a parkoló társaság elleni perben. Amennyiben a bíróság Önt kötelezné a parkolási díj és pótdíj megfizetésére, a kölcsönszerződés alapján a magánszeméllyel szemben érvényesíthető a továbbiakban valamennyi, a perrel kapcsolatban felmerült költsége.
Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Kedves Autójogász!
Pár napja eladtam az autómat, amiben előzőleg digitális kilométerórát (ill. komplett műszerfalat) cseréltem. Mivel a bontott alkatrész futásteljesítménye nem volt azonos az eredetivel, eladáskor felhívtam a vevő figyelmét az eltérésre. Továbbá beleírtam az adásvételibe a következő tényeket:"Kilométeróra jelenlegi állása xxx km (a kilométeróra cserélt, nem eredeti futásteljesítmény). A vevő az eladó tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a jelenlegi kilométeróra-állás nem a jármű valós futásteljesítménye (eladó felelősségének kizárása a BTK.348§-a alapján). A felek ennek megfelelően kompenzálják a vételárat, elfogadják, hogy a kilométert rögzítő műszer cseréje nem haszonszerzés, hanem műszaki okból valósult meg." Kérdésem az, hogy ha hivatalos szervek elolvassák az adásvételit, hivatalból eljárást indítanak az esetleges kilométer-nyilvántartások eltérése miatt? A fenti írásbeli megfogalmazás és szóbeli tájékoztatás elég, hogy mentesüljek a felelősség alól? Jelen esetben jól gondolom,hogy a haszonszerzés (óratekerés, óracsere) fogalma nem valósul meg, hiszen a jármű magasabb futásteljesítménye már a szerződéskötés előtt nyilvánvaló tény volt a vásárló előtt?
Válaszát előre is köszönöm
Kedves kérdező!
A jogtalan haszonszerzés törvényi tényállás hiányában az óracsere
önmagában nem bűncselekmény. Amennyiben az adásvételi szerződésben
rögzítették a valós kilométerállást és erre hivatkozva állapították
meg a vételárat, bűncselekmény nem valósult meg.
Üdv:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Kedves Autójogász!
Közösen vásároltuk az autónkat a feleségemmel, aki külön lakásban él, másik kerületben. A jármű vételekor csak az én nevem lett tulajdonosként feltüntetve, mert a feleségemnek nincs jogosítványa. Eddig ez nem okozott gondot, most viszont fontossá vált, hogy a nejem tulajdonjogát is bejegyezzék a forgalmiba, mivel a lakhelyén fizetős parkolási rend lépett életbe, én pedig minden nap látogatom. Parkolási kedvezményt viszont a XIII. kerületben csak a tulajdonos kaphat. Eddig még senki nem tudott helyesen válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen megoldási lehetőségünk van erre a problémára.
Tisztelettel: BÁ
Kedves kérdező!
A legegyszerűbb megoldás, ha ön bejelentkezik igazgatásrendészetileg a
felesége lakásába. A parkolási kedvezmény ingatlanonként jár, amennyiben másik gépjárműre ezt nem vették még igénybe, ingyenesen juthat parkolási engedélyhez a kerületben. A felesége bejegyeztethető további üzembentartónak, amely közeli hozzátartozók esetében szintén ingyenes, azonban ebben az esetben már az új forgalmi engedélyért fizetni kell.
Üdv:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Azt az információt kaptuk, hogy cég tulajdonában lévő személygépjárművel közjegyző által hitelesített meghatalmazással lehet külföldre utazni. De sehol nem találtunk arra vonatkozó információt, hogy ezt azoknak az országoknak a nyelvére is le kell-e fordítani, amelyeken keresztül mennénk. Illetve, hogy a cég vezetőjének, közelebbi vagy távolabbi hozzátartozójának, a cég nem vezető beosztású dolgozójának ugyanolyan meghatalmazásra van-e szüksége. Kérem, mondja meg, hogy mik a céges autóval történő külföldre utazás szabályai!
Válaszát előre köszönöm szépen.
Tisztelt Érdeklődő!
A cég a tulajdonában lévő gépkocsit minden további nélkül kölcsönadhatja. A kölcsönszerződés során a cég képviseletében a cégjegyzésre jogosult személynek kell aláírnia. Az írásbeli kölcsönszerződés a fenti esetben a kölcsönkapott gépjármű jogszerű használatának igazolására szolgál. Külföldi használat esetén célszerű kétnyelvű kölcsönszerződést írni, ezzel megkönnyítve az esetleges közúti ellenőrzést. Fontos a szerződésben feltüntetni a jármű használójának nevét, úti okmányának számát, a jármű rendszámát, alvázszámát, a forgalmi engedély jogosultjának nevét, gazdasági társaság esetén annak cégszerű aláírását, valamint azt az időtartamot, amely alatt az országot a járművel elhagyhatja. A kölcsönszerződést mindkét félnek alá kell írnia. Alapesetben a gépjármű kölcsönadási szerződés a kötelező biztosítást nem érinti, a casco biztosítást pedig csak abban az esetben, ha a szerződésben fel van tüntetve a vezetők köre.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Kedves Autójogász!
Használtan vásároltunk egy Transportert. Az állapota megfelelő volt, az árban megalkudtunk. Páradik szervizzel később kiderült, hogy az óra vissza lett tekerve kb. 60e km-vel. Érdemes-e ezt szóvá tenni? Mit lehet elérni? Milyen módon lehet bármit is kezdeményezni?
Köszönöm! Tóth Kristóf
Kedves Kristóf!
A kilométeróra által jelzett érték magasabb eladási ár érdekében történő meghamisítása 2013. július 1. napjától bűncselekmény és 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Erre figyelemmel érdemes szóvá tenni az eladónál és árleszállítás iránti igényt bejelenteni. Amennyiben az eladó vitatja az óra visszatekerését, ismeretlen tettes ellen feljelentés tehet a rendőrségen az ügy megnyugtató tisztázása érdekében.
Tisztelettel: Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Kb egy hónapja összetörtem az autómat, egy motoros belém jött, és a rendőrség megállapította hogy ő a károkozó.
Egy Seat Altea XL típusú autóról van szó, 2007-es, benzines és hiteles. A hitel az autón 4 millió ami 2,5 millió tőketartozás és 1,5 millió kamatkülönbözet ha pl a mai nappal kifizetnénk. Tanácsot szeretnék kérni, hogy mit tegyek, mert a kárszakértő nem sok jóval kecsegtetett, mert csak gazdasági totálkár, és a roncs is sokat ér és szinte semmit sem adnak, de én nem akarom javíttatni.
Hallottam kósza híreket, hogy az ő biztosítója megtéríti az egész hitelemet és ő hajtja be rajta polgári peres úton.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
A kötelező biztosító a gépkocsiban keletkezett tényleges káron felül a hitelintézet felé fennálló tartozást nem téríti meg. A jelenlegi bírói gyakorlat szerint a kölcsönszerződésben vállalt kamat és esetleges árfolyam kockázatból eredő fizetési kötelezettség a károkozástól függetlenül fennáll, ezért nem tartozik a biztosító helytállni.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
2007 augusztus végén vásároltam egy Toyota Corolla Harmony-t 1.390.000 Ft-ért egy Hyundai autókat forgalmazó kereskedéstől. A következő lenne a problémám: amikor az autót átnéztem, a szélvédőn és a motorháztetőn kavicsfelverődést és az első lökhárító bal oldalán a műanyagon javítást tapasztaltam. Ekkor mondta az eladó, hogy az autó sérült. Én azt válaszoltam erre "Ha csak ennyi a hibája, ennyi még elmegy". Próbáltam az autó árából alkudni, de az árból nem engedtek, mivel azt mondták hogy annyi a kedvezmény hogy az önerőt ők állják. Mivel nagyon tetszett az autó, megvettem.
Sajnos 2013. június végén az elővizsgán tájékoztattak, hogy az autó több karosszériaelemből lett összerakva, de a legfontosabb az hogy az eleje teljesen ki lett cserélve. Így ezzel egy frontális ütközéskor az életben maradási esélyünk jelentősen lecsökken. A bal hátsó kerékív is erősen korrodál. Azt szeretném megtudni hogy hat év után kéretek e a cégtől kártérítést, mivel sérülésmentes autó árában adták el nekem.
Várom válaszát!
Tisztelettel: Piaszkó András
Tisztelt Piaszkó Úr!
A szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított három év. Ez a határidő is csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, különösen, ha a hiba a jellegénél fogva - használt autó esetében 1 éven belül - nem volt felismerhető.
A három éves jogvesztő határidőre figyelemmel a céggel szemben szavatossági igényét nem tudja bíróságon érvényesíteni.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt autójogász!
5 hete adtam el 2000-es évjáratú Toyota Celicámat magánszemélyként. A vevő pár napja jelentkezett (egy hónapon túl)hogy csapágyas lett az autó és motorblokkot kell cserélni, beperel, ha nem fizetek. Nálam az autónak ilyen jellegű problémája nem volt. A vételkor a vevő készpénzzel fizetett, nem akarta szerelőhöz vinni. 215 000 km volt az autóban, 945 000 ft adtam el, áron alul. Kérdésem, tényleg jogosan a fenyegetés a pert illetően? Én nem tudtam ilyen hibáról, nem hajtottam nagyon autót, valószínű a sportautó fiatal új tulajdonosa szerintem nem így járt el.
Várom választát, Köszönettel
Kedves Kérdező!
A vevő minden további nélkül beperelheti Önt. A per eldöntéséhez szükséges tényeket azonban mindig annak a félnek kell bizonyítania, akinek az érdekében áll, hogy a bíróság azt elfogadja. A vevőnek kell tehát bebizonyítania, hogy a hiba már az adásvételi szerződés teljesítésekor fennállt, csapágyas volt az autó. Amennyiben Ön ezt az állítást vitatja a bíróság további bizonyításra hívhatja fel a vevőt. A hiba keletkezésének megállapításához véleményem szerint olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, ezért szakértő kirendelésére kerülhet sor. A szakértő díját a vevőnek kell megelőlegeznie, ennek hiányában a vevő bizonyítási indítványát a kereseti kérelemmel együtt a bíróság elutasítja.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Kedves Autójogász!
Édesanyám 2012. decemberében eladta autóját és a mai napig állítólag a nevén van, mert jönnek különböző kerületekből különböző büntetések az autóval kapcsolatban, ugyanis ezek szerint a vevő nem jelentette be a vételt. Édesanyám a 12. kerületi önkormányzatnál a törvényi határidőn belül bejelentette az eladást, ennél többet nem tud tenni, ha jól tudom. De hogy lehet az, hogy ha a vevő nem jelenti be, akkor édesanyámat nem veszik le a központi adatnyilvántartóból, mint tulajdonost? Holott egy állami szervnél (okmányiroda) bejelentette és bemutatta az adásvételit! Vevő ráadásul állítólag már túl is adott az autón valami kereskedőnek, de azt nem értem, hogy hogy adhatott el valamit, ami még az adatnyilvántartó alapján nem is volt az övé?
Mit tehetünk ilyenkor? Kinek a nyakára kéne járni, hogy ezt a törvényt, vagy lehetetlen jogi helyzetet megoldja???
Segítségét köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
2011. november 30. napjától a járműnyilvántartás a régi tulajdonos által teljesített bejelentés (az adásvételi szerződés becsatolása) alapján tartalmazza az új tulajdonos adatait, mindaddig, amíg a vevő eleget nem tesz bejelentési kötelezettségének. Ezt a rendelkezést a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. §. (1a) bekezdése tartalmazza. Ezzel összhangban áll a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 46. §. (2) bekezdése, amely előírja az okmányirodának, hogy a gépjármű nyilvántartásban fel kell tüntetni az eladó bejelentése alapján megadott, az új tulajdonosra vonatkozó adatokat. A fenti jogszabályok alapján az okmányiroda indokolatlanul tagadja meg az új tulajdonos adatainak jármű-nyilvántartásbeli feltüntetését.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Kedves Autójogász,
Márciusban megbüntettek záróvonal átlépésért, ami jogos is volt, de nem életszerű. Mire is gondolok?
A Széchenyi István téren érkeztem az MTA mellől a tér irányába. Besoroltam a busz sávba, onnan tovább a Lánc hídra tartó sávba, ami gyakorlatilag állt, majd rögtön onnan tovább a legbelső sávba, hogy tovább tudjak haladni az Erzsébet híd irányába. Na most a busz sáv és a belső sáv között van egy szaggatott vonal, ott be is lehet sorolni. Viszont a belső és a legbelsőbb között csak kb 10 méterrel később van szaggatott vonal. Azt nem tartom túl életszerűnek, hogy besorolok a busz sávból a belső sávba, ahol kb 5 perc alatt tudom megtenni a 10 méteremet, hogy legálisan újra sávot válthassak. Ezért kb minden autós átvág s legbelső sávba. Én is így tettem, meg is büntettek érte.
Az én kérdésem arra irányulna, hogy bár a büntetésem jogszerű, hiszen átléptem a záróvonalat, ugyanakkor nem életszerű. Ilyen fogalmat ismer a magyar jog? Lehet ez hivatkozási alap fellebbezés esetén? Vagy csak fizessem be a büntetést és legközelebb nézzek nagyon szét?
Köszönöm a válaszat előre is!
Üdv
Gábor
Kedves Gábor!
Álláspontom szerint a záróvonal átlépése miatt az adott útszakaszon való bírságolás vitatható. A záróvonal jobb oldalán a szaggatott vonal felfestés a Széchenyi rakpart felől érkezők részre engedélyezi az átlépést. Figyelemmel arra, hogy a szaggatott vonal felfestés gyakorlatilag a Széchenyi rakpart torkolatától kezdődik, csupán pár méteren múlik a szabálysértés jogszerűsége. Amennyiben a szabálysértést még nem ismerte el, kérjen helyszíni bizonyítást, amelynek során pontosan jelölje meg azt a helyet, ahol a sávváltást megkezdte. Amennyiben a helyszíni bizonyításon tett nyilatkozata a rendőrök állításával ellentétes, szembesítésre kerül sor. Ha a szembesítés nem vezet eredményre és nincs további bizonyíték (pl.: fényképfelvétel), a szabálysértési eljárást meg kell szüntetni.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Kedves Autójogász!
Parkolási büntetés mizéria, két kerület határában, a Csalogány utcában, az alábbi részletekkel. Előre is köszönöm a segítséget és a figyelmet.
Reggel 8 óra néhány perckor parkoltam le, és a hozzám legközelebb eső parkolóautomatáról lestem le a kódot, és küldtem is az SMS-t. Meg is jött rá a megnyugtató válasz 8 óra néhány perc plusz egy perckor, hogy minden rendben, 8.30-kor kezdődik a díjfizetési időszak, utána rögtön számolnak, addig nem kell. 8.45-kor mégis ott volt a kis piros. Rögtön telefonáltam, az önkormányzattól pedig elmondták, hogy na igen, az érintett utca egyik fele I., másik II. kerülethez tartozik, és én épp a rosszhoz tartozó kóddal sms-eztem. De gond nincs, ilyen esetekben engedni szoktak. (Egyébként azóta meg is találtam egy, a két kerület között kötött megállapodásról szóló cikket, hogy az ilyen határos utcák esetében elfogadják egymás díjfizetéseit.) A tarifa egyébként amúgy is ugyanannyi, csakhogy! A parkolási időszak kezdete nem ugyanaz az utca két oldalán, a II. kerületben 8.30-tól, az I.-ben 8-tól kell fizetni. és ugye nekem csak 8.30-tól van jegyem, a büntetés meg 19 perccel előtte ért, így ragaszkodnak a büntetés megfizetésére. Az SMS-t időben, a büntetés előtt elküldtem, elindítottam tehát a parkolást időben, bár rossz parkolóautomatában, de olyanban, ahol elviekben megállapodás van arról, hogy érvényes a másik területre is.
Persze érveltem a tájékoztatás teljes hiányával, meg azzal a számomra abszurd ténnyel, hogy minden időpontra szól a megállapodás (tehát ha 9-kor ugyanezzel az eljárással parkolok, elengedik a büntetést), kivéve az említett fél órára? Természetesen felajánlottam az adott időszakra való tarifa megfizetését. És tartom magam ahhoz, hogy a parkolás akkor kezdődik, amikor elindítom a parkolási szándékomat, és azt visszaigazolják. Mert ahogy én gondolom, ez esetben ez lehet a kulcskérdés.
Álláspontját előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Szuhai Krisztina
Kedves Krisztina!
A budapesti parkolási rendszer abszurd jellegére figyelemmel a fenti esetben az egyetlen megoldás egy józan bírói döntés lehet. A vonatkozó jogszabályok jelenleg nem teszik lehetővé, hogy méltányosságot gyakoroljon a parkolási társaság ügyfélszolgálata. A két kerület közötti megállapodás azonban azt sejteti, hogy a tulajdonosi önkormányzatok is érzik, hogy a parkolási gyakorlatuk összeegyeztethetetlen a polgári jog alapelveivel. A polgári jogi jogviszonyból következik, hogy a felek együttműködni kötelesek, azaz mindkét félnek, így a jogosultnak is minden esetben a társadalmi elvárásokkal összhangban kell eljárnia. Semmiféle jogi indok nem támasztja alá, hogy a parkolási gazdasági társaságok esetén ezen együttműködési, tájékoztatási kötelezettsége ne érvényesüljön. A pótdíjazás jogszerűsége a fenti eset összes körülményére figyelemmel vitatható. Ennek ellenére mégis születhet olyan bírósági ítélet is, amely a parkolási társaságnak adna igazt, önmagában azon az alapon, hogy a pótdíjazás időpontjában nem rendelkezett érvényes parkolójeggyel.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs