Tisztelt Autójogász!

Szokásos, eső után köpönyeg szituációba keveredtünk. Vidéki autókereskedőtől (cég) vettünk egy 12 éves, szép állapotú, friss vizsgás autót, 600 000 Ft-ért. A kocsi története, állapota, hihető volt, hidegen is elsőre indult, egyenletes volt az alapjárat, a próbaút alatt is minden működött rajta. Az eladó annyit említett, hogy 2-3 évet állt a kocsi, de olajat, szűrőket, gyertyákat cseréltek benne. Szerelő nem volt velünk, alá nézni komolyabban nem tudtunk, így semmilyen extra bejegyzés nem került rögzítésre az adásvételin. Az első 200 km után, kiszálláskor a kocsi körül enyhe olajszagot éreztünk, de az olajszint rendben volt. Ekkor egy szerelő megnézte, megállapította, hogy egy tömítés mentén picit szivárog az olaj, de még nem okoz problémát, figyeljük az olajszintet.

Újabb kb. 1000 km megtétele alatt viszont észrevettük, hogy alkalmanként az autó láthatóan füstöl a kipufogón keresztül. Olajat ekkor már rendszeresen ellenőriztük és pótoltuk, ha kellett. Mivel külföldön voltunk, haza is jöttünk, az összesen 2200 km alatt bő másfél liter olajat kellett beletölteni.

Pesten egyből a szerelőmhöz mentünk, szerinte nyilván valóan a motor fogyasztja az olajat (nem a tömítés mentén szivárog el), a javítás költsége 100-300 ezer Ft közé is eshet, pontosabbat csak a motor megbontásával tud mondani, ezt egyelőre nem kértem tőle.

Kérdéseim:

- Fentiek szerint hibás teljesítésnek tekinthető-e az adásvétel?

(Dacára annak, hogy semmilyen dokumentáció, állapotlap, stb. nem áll rendelkezésre az autóról és mi sem nézettük át szerelővel a megvétel előtt.)

- Az eladó telefonon annyit mondott, hogy szerinte nem lehet komoly baja a motornak, ő max. 50 eFt-ig hajlandó helytállni, és különben sincs semmilyen kötelezettsége (?!?).

- Kötelezhető-e az eladó a 6 hónapos jótállási idő alapján a hiba maradéktalan kijavítására, ha igen, ez hogyan "kényszeríthető" ki, mi ennek a folyamata, igazságügyi szakértőt kell-e esetleg bevonni?

- Ha a javítástól elzárkózik illetve meghaladja az általa felajánlott összeget, hogyan lehet helyreállítani a szerződés előtti állapotot (=visszavásárlás)? Kell-e, lehet-e ügyvédi felszólítással élni, vagy végső esetben csak pereskedni lehet? Megéri-e? Kinek van ilyenkor és milyen bizonyítási kötelezettsége?

Természetesen tudom, hogy ennyi idős autónál jóformán bármi előfordulhat és biztos, hogy előbb-utóbb javítani kell rajta valamit (azóta pl. új gumiszett van rajta, egy gömbfejet már cseréltünk, stb.), de úgy érzem, hogy a hiba oka már fennállt az adásvétel előtt is, de a hibajelenség csak használat közben jött/jöhetett elő. Előfordulhat, hogy minderről az eladó sem tudott, nem feltételezek én szándékosságot, viszont az autó árának a felét saját zsebből nem szívesen költeném el pluszban.

A kérdésem tehát: fogadjam-e el a felajánlott összeget és javíttassam meg, ahogy tudom, vagy érdemes élni a jogaimmal (ha vannak), és követelni a teljes javítást/visszavásárlást? Mi ennek a pontos menete?

Köszönöm!

Kedves Érdeklődő!

A polgári jog szabályai szerint a fogyasztói szerződések vonatkozásában létezik a hibás teljesítési vélelem, miszerint ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a 6 hónapon belül felismert hiba már a teljesítés (adás-vétel) időpontjában megvolt. E szerint nem Önnek kell bizonyítani, hogy a hiba már létezett az adás-vételkor, hanem az eladónak kell

bizonyítania, hogy a vélt hibák a teljesítés után keletkeztek.

Ettől függetlenül a kellékszavatossági jog alapján elsődlegesen azt kérheti a kereskedőtől, hogy javítsa ki, vagy cserélje ki a hibás alkatrészt. Ha az eladó kijavítási kötelezettségét megtagadja, saját maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja a hibát, amelynek költségét számlával igazoltan utólag kérheti az eladótól. A feltett kérdésekre jelenleg nem lehet kimerítő választ adni, hiszen azok megválaszolása attól függ, hogy Ön melyik szavatossági igény mellett dönt és erre, hogyan reagál a másik fél.

Az Ön által leírtak alapján valószínűsíthető a hibás teljesítés, ebben az esetben az eladót kártérítési kötelezettség is terheli. Szavatossági igényét végső esetben polgári peres úton tudja érvényesíteni az eladóval szemben. Ennek érdekében javasolom, hogy a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét postai tértivevényes levélben jelentse be az eladónak.

A levélben elő kell adni a hiba okát, a kijavításra irányuló igényét és azt a tájékoztatást, hogy amennyiben szavatossági kötelezettségének nem tesz eleget választása szerint mással kijavíttatja vagy eláll a szerződéstől.

Javasolom továbbá, hogy amennyiben az eladó hajlandó megegyezni peren kívül, ezt az alkalmat ragadja meg az ügy rövid lezárása érdekében.

Tisztelettel:

Autójogász

Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Autóm eladása előtt állok. Korrekt eladó szeretnék lenni,viszont nem akarok utólagos reklamációt. Az autóm közel 20 éves,rozsdásodik is szépen és még sokat is futott. Apróbb műszaki hibái is vannak(klíma,futómű) amikről egytől egyig tájékoztatom az új tulajdonost. Az autó ára is állapotának megfelelő.

Mit kell írnom az adásvételi szerződésbe, hogy később semmilyen akár váratlanul jelentkező hiba miatt se reklamálhassanak? Ennyi idős autónál akár még az eladás napján is bármilyen probléma lehet amiről nem tudhatok. Esetleg még valami jó tanács?

Előre is köszönöm a válaszát!

Tisztelt Érdeklődő!

Egy gépjármű eladása során az eladó akkor jár el erkölcsileg és jogilag is elvárt módon, ha minden általa ismert hibáról tájékoztatja a vevőt. Ezt ritkán szokták alkalmazni, pedig mind a két fél érdekét szolgálja, sok későbbi vitát lehetne megelőzni ezzel.

Ennek megfelelően célszerű valamennyi ismert hibát a szerződésben nevesíteni. Erre azért is szükség van, mert azokra a hibákra nem hivatkozhat a vevő utólag, amelyek ismeretében megkötötte a szerződést.

Tisztelettel:

Autójogász

Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Ugyanaz a kérdésem, mint az korábbi levél szerzőjének . A választ értem, de mivel ez a 2010-es állapotot tükrözi, érdekelne, volt-e azóta kedvezőtlen változás?

Üdvözlettel: L László

Kedves Gergely!

A rendelkezés ma is hatályos, ezáltal az értelmezése is, csupán már más jogszabály rögzíti ezt: 326/2011. (XII.28.) Kormány rendelet.

Tisztelettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

2000 augusztusában édesanyám meghalt. Öten örököltünk utána egy 18 éves 1500-as Ladát. Testvéreim több száz kilométerre laknak tőlem. A közjegyző és én is 2000-2002 között levélben többször kértük, jelezzék vissza, hogy ki az aki igényt tart az autóra, ha nem tart igényt rá senki, akkor küldjenek lemondó nyilatkozatot. Az autót bérelt garázsban tartottam. A biztosítás a súlyadó fizetése közel két év alatt többe került mint az autó értéke. A testvéreim többszöri megkeresésre sem válaszoltak. 2000-2002 között többször is felkerestem az önkormányzatot, rendőrséget, ügyvédet, mindenhol azt a választ kaptam, hogy a testvérek lemondása nélkül nem vonhatom ki a forgalomból.

Megelégeltem az autó eddigi kiadásait. Az autót rendszámmal, forgalmival oda adtam egy ismerősömnek, aki autókkal foglalkozik, hogy csináljon vele amit akar, mert elegem van belőle. 13 év telt el 2002 óta és most 2015 júliusában kaptam az önkormányzattól egy határozatot, hogy adjam le a rendszámtáblákat, forgalmi engedélyt, mert ha nem teszek eleget 5000-5 millió forintig büntethetnek.

Az ismerősöm az autót szétbontotta, alkatrészeit, amit lehetett eladta. A rendszámtáblát, forgalmit megsemmisítette. Kérdésem mit tehetek? Polgárügyi szabálysértésnél 5 év az elévülési idő de ez a közigazgatáshoz tartozik. Van-e itt is elévülési idő? Vagy egyéltalán mit tudok tenni? Előre is nagyon szépen köszönöm a segítségüket.

További tiszteletem, László

Kedves László!

A kérdés megválaszolása érdekében ismerni kellene az önkormányzat határozatának indokolását, amelyből kitűnik, hogy miért lett ilyen sürgős a rendszámtábla leadása. Továbbá számomra az sem egyértelmű, hogy a közjegyző az autó tulajdonjogát kinek adta át a hagyatékátadó végzésben.

Általánosságban elmondható, hogy az autót a tulajdonostársak hozzájárulása nélkül nem adhatta volna oda az ismerősének. Ugyanakkor a tulajdonostársak akár utólag is megerősíthetik írásban, hogy ez akaratuk szerint történt. Az autó szétbontása, illetve megsemmisítése során a rendszámtáblát le szokták szerelni és a forgalmit ki szokták venni az autóból, az ilyen helyzetek elkerülése érdekében.

Javasolom, hogy a hagyatékátadó végzésben szereplő tulajdonosokkal és az ismerősével okiratban rögzítsék, hogy az autót alkatrésznek annak idején eladták vagy ajándékba adták azzal a feltétellel, hogy a forgalomból való kivonással kapcsolatos ügyintézést az ismerős elvégzi.

Tisztelettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Dr. Lenkei Balázs Autójogász!

Az autónkat 2015.04.08-án (a szerződésben 11 óra 17 perc szerepel) eladtuk egy fővárosi autókereskedőnek, ezt határidőn belül bejelentettük az okmányirodában, és a biztosítónál is. A mai napon (2015.07.20.) kézhez kaptunk egy tértivevényes levelet, útdíj pótlólagos befizetéséről.

A jogosulatlan úthasználat 2015.04.08-án (az eladás napján, óra perc nincs a levélben) keletkezett, a főváros felé vezető autópályán. Előtte egy évig nem volt használva az eladott autó, egyértelmű hogy az eladás után a kereskedő autózott Budapest felé. Kérem, adjon tanácsot, kihez forduljunk? Okmányiroda, Nemzeti Útdíj Ügyfélszolgálat?

Hálás köszönettel: Balogh Tamás Péter

Tisztelt Balogh úr!

A hatályos rendelkezés szerint a pótdíj utólagos megfizetésére a jármű – magyar rendszámmal rendelkező jármű esetében a közúti közlekedési nyilvántartási szervezet nyilvántartása szerint a jogosulatlan úthasználat napján nyilvántartott – üzemben tartója, üzemben tartó hiányában a gépjármű tulajdonosa köteles.

Ennek elkerülése céljából javaslom sürgősen jelezze a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. ügyfélszolgálatán írásban (fax, E-mail útján) a történteket, igazolja az adásvételi szerződés másolatával azt, hogy az autó eladta és kérje, hogy Önnel, mint korábbi tulajdonossal szemben szüntessék meg az eljárást.

Üdvözlettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

A kérdésem:

Szabályosan használható-e a Szentendrei út Árpád hídra vezető felhajtóján a buszsáv, ha az első lehetséges lehajtónál (az Árpád fejedelem útjára fordulva) elhagyjuk azt? Hasonló helyzetre azt oktatták, hogy lehet használni, amennyiben a következő kihajtónál jobbra elhagyjuk. Az adott helyen viszont kínosan hosszú a buszsávban megtett szakasz. Ez a távolság még belefér a KRESZ 36. § (8) pontjában említett kivételbe? "Más jármű erre a forgalmi sávra – a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve – nem hajthat rá." A reggeli dugóban a hídra felhajtók sávja általában lépésben halad.

El szabad hajtani mellettük a buszsávban a következő lehajtóig, vagy be kell sorolni és végéig kell várni a dugót a lehajtóig?

Tisztelt Érdeklődő!

Álláspontom szerint az adott buszsáv nem használható akkor sem, ha az említett lehajtónál Ön elhagyná a buszsávot.

Erre egyértelműen utal a buszsáv megjelölés, a buszsáv előtt felfestett útburkolati jel, melyekkel a forgalmat átterelik a bal oldali sávba, valamint, hogy a lehajtó előtt néhány méterrel engedélyezi a szaggatott vonal a buszsáv használatát, éppen a lehajtó igénybevétele céljából.

Az adott buszsáv nem értelmezhető kanyarodó sávnak sem, hiszen arra más útszakaszról nem lehet rákanyarodni.

Tisztelettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

2008-ban eladtam egy autómat, amit a vevő nem íratott át, hanem szétbontotta, és ócskavasként eladta. Az autó a mai napig a nevemen van, az adóját fizetem, amit a vevő a mai napig nekem kifizet "részletekben", és azzal hiteget, hogy rövidesen rendezi ezt a dolgot. Adásvételi szerződésem sajnos nem találom, de van igazolásom a kgfb. biztosítómtól, hogy a szerződésem elidegenítés miatt megszűnt, oda küldtem adásvételi szerződést.

Hogy tudnék megszabadulni az autó tulajdonjogától?

Köszönettel várom válaszát.

Tisztelt Érdeklődő!

Azt tanácsolom, hogy a vevőtől vagy a biztosítótól kérje el a gépkocsi adásvételi szerződését, amivel bejelentheti az okmányirodánál a tulajdonosváltást. Eredeti szerződéssel személyesen is intézheti a bejelentést, ha csak másolatot kap, akkor postai úton, vagy interneten keresztül célszerű intézkedni a szerződés megküldésével a Központi Okmányirodába az ügyfélkapun keresztül.

Tisztelettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Kedves Autójogász!

Chevrolet Kalos SE Plus1,2 8V 2005 típusú autómmal közlekedési balesetet szenvedtem, 50km/h felett közlekedtem, mikor egy kutya miatt elrántottam a kormányt az árokba s onnan felborultam. Tetőn áltam meg. Autóm minden oldalról összetört, tető majdnem teljesen behorpadt, csak a hátulja ép!

Kérdésem lenne a következő: Élhetnék-e esetleg olyan joggal a gyártó felé, hogy a kormánylégzsákom és az utasoldali légzsákom miért nem nyílhatott ki, mivel, ha nyílt volna akkor én és az utasom jobban jöttünk volna ki a balesetből.

Válaszát előre is köszönöm

Tisztelt Érdeklődő!

Általánosságban elmondható, hogy amennyiben a légzsák a gyártó hibájára visszavezethető ok miatt nem nyílt ki a balesetkor, az ezzel kapcsolatos igénye megalapozott. Azonban Önt terheli annak bizonyítása, hogy valóban a gyártó hibája miatt nem működött a légzsák az autóban a balesetkor.

Azt javaslom, szerezze be a balesettel kapcsolatban készült rendőrségi iratokat, különösen a baleset körülményét rögzítő szakértői véleményt, annak érdekében, hogy ki tudja zárni azokat a körülményeket, amelyekre a gyártó hivatkozna a felelősség elhárítása érdekében. Gondolok itt például arra, hogy a gépkocsit elölről nem érte akkora erőbehatás, ami miatt ki kellett volna nyílnia a légzsákoknak.

A gyártó felé történő igény bejelentését megelőzőleg érdemes tisztázni, hogy eredetiek-e a légzsákok az autóban vagy utólagosan szerelték be azokat. Minden esetben a légzsák forgalmazója illetve gyártója felel a hibás termék után. Ha pedig ismert a balesetet okozó kutya tulajdonosa, ellene is felléphet kártérítési igénnyel.

Tisztelettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

A segítségét szeretném kérni.

Autóbusz-vezető vagyok egy vétlen baleset részese voltam - betörte a fűnyíró által felvert kő a busz ablakát. A helyszínelés folyamán szondáztattak, és pozitív értéket mutatott (0,26). Majd megismételtük a vállalati helyszínelővel, amikor is másik értéket mutatott (0,18).

Mivel valójában előző este 7 óra körül fogyasztottam alkoholt, és az eset 9 óra körül történt, vérvételre mentem. Az első mérés és a vérvétel között nagyjából 1-1,5 óra telt el.

A kérdésem, hogy tudomásom szerint 0.3 (vagy 0,25) alatt negatív a szonda. Valóban így van?

Elvették a jogosítványom, ha eltiltanak a vezetéstől, valóban kérhetem a mentesítést az eltiltás alól másik kategóriákban? D kategóriában veszik el, nekem pedig ABCD kategóriás jogosítványom van, B és C kategóriával pedig továbbra is dolgozhatnék.

Segítségét előre is köszönöm

Tisztelt Érdeklődő!

Ebben az esetben nem csak a szonda által mutatott értéket vizsgálják, hanem a vérvétel eredményét is. Azt vizsgálják, hogy a vezetés időpontjában mekkora volt véralkohol-, illetve levegőalkohol koncentráció, amire a többszöri mérés eredményeiből szakértők vissza tudnak számolni. 0,5 ezrelék véralkohol koncentráció, illetve 0,25 ezrelék levegőalkohol koncentráció a határértékek, e fölött bűncselekménynek minősül a cselekmény, ez alatt pedig szabálysértésnek.

Járművezetéstől eltiltás esetén alapos indokkal kérheti, hogy mely kategóriára vonatkozzon az eltiltás. Alapos indok például, hogy a járművezetéstől való eltiltás az Ön és családja megélhetését veszélyeztetni, mert az eltiltással a munkahelyét is elvesztené.

Tisztelettel Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

A "Hulladékot vettem, nem autót" írás kapcsán ragadtam billentyűzetet.

A szerelőm jelezte, hogy 12 éves autómon hamarosan jelentkezni fognak az egyre költségesebb gondok: kuplung, hátsó lengéscsillapító, aztán majd még ki tudja. Nem akarom az autó reális árának 30-40%-át fizetni szervizköltségként, inkább eladnám és egy újabb évjáratot keresek.

Nem szeretnék azonban a hivatkozott írásban vázolt helyzetbe kerülni, vagyis hogy a vevő utólag, rajtam követeljen olyan javítási költségeket, melyeket éppen, hogy elkerülni szeretnék ezzel az autóeladással.

Mi ilyenkor a helyes teendő? Ha meghirdetem az autót úgy, ahogy bármelyik nepper tenné (hibátlan, frissen szervizelt, minden működik rajta, stb.), akkor nyilvánvalóan átverem a leendő vevőmet. Ha tételesen felsorolom az általam ismert hibákat/hibalehetőségeket, akkor vagy le akarják majd alkudni a javítás árát, vagy eleve meg sem veszi senki, hiszen "ugyanennyiért hirdetnek hibátlan, frissen szervizelt, működő autót".

Tisztelt Érdeklődő!

Az esetleges kellemetlenségek elkerülése érdekében valamennyi hibát rögzíteni szükséges az adásvételi szerződésben. Azokra a hibákra gondolok, amelyek a gépkocsi korának és futásteljesítményének megfelelő kopáson felül a szerződéskötéskor a gépkocsiban megvannak.

A vonatkozó szabályok értelmében, az eladó nem felel azokért a hibákért, amelyekről a vevő az adásvételi szerződéskor tudomást szerzett és ezeknek a hibáknak az ismeretében vásárolja meg a gépkocsit. A gyakorlat azt mutatja, hogy a vevők közül egyre többen jogi útra terelik a hibás teljesítéssel kapcsolatos vitákat. Erre figyelemmel a kevesebb vételáron történő eladás még mindig előnyösebb, mintha utólag kellene elszámolni a vevővel a hibás teljesítés miatt.

Tisztelettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Durván egy évvel ez előtt vásároltam egy Ladát alkatrésznek, egy ismerősöm cége nevére, mondván nekem úgyse kell róla semmi papír, ők meg elszámolják. Tudom ez már törvénybe ütköző, de azt mondták, hogy nem lesz semmi baj, ők ezt így oldják meg. Mivel még soha se csináltam ilyent (s nem is fogok) belementem, mert nekem csak pár alkatrész kellett a kocsiból s így egész olcsón hozzájutottam.

De mit ad Isten, egy éven belül szükségem lett volna egy karosszériára mert egy amatőr versenyautó építésébe fogtam, s egyből felajánlották az általam eladott bódét. A lényeg vissza került hozzám a karosszéria teljesen kibelezve. Ami nem baj, mert az alapoktól lehet kezdeni az építkezést.

És itt jön a bökkenő, az autóhoz semmit nem kaptam, s a cég akinek állítólag a nevére került csődbe ment, valószínűleg eljárás is indult ellene, de ezt nem tudom biztosan, mert az ismerős eltűnt, telefonszám süket, email vissza jön. Tehát az lenne a kérdésem, mivel semmiféle képen nem szeretnék olyant cselekedni ami törvénybe ütköző, hogy tudnék valamilyen papírt szerezni az autóról, hogy nem lopott, ha esetleg rendőr megállít amint épp tréleren viszem valahová, de nem tudom igazolni a származását. Van-e erre valami megoldás?

Válaszát előre is köszönöm: N. Attila

Tisztelt Érdeklődő!

Mivel hivatalosan az ismerőse cége nevén van az autó, Önnek nincs lehetősége semmilyen hivatalos ügyintézésre.

Amennyiben a cég csőd vagy felszámolás alatt áll, a cég vagyona felett - az autót is beleértve - a felszámoló rendelkezik. Amennyiben a cég jogutód nélkül megszűnt az ügyintézéshez szükséges okiratokat rendkívüli nehézség árán lehetséges beszerezni. Az ügyintézéshez ugyanis igazolnia kell egy olyan a jogcímet, amely alapján Ön jogosult az autóval rendelkezni, de legalább a tulajdonos cég nevében, mint meghatalmazott eljárni.

A levelében írtak szerint erre reális esély nincs. Véleményem szerint a karosszériát addig ne használja fel, ameddig annak eredetét nem tudja okiratokkal igazolni

Tisztelettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Egy hete vásároltam, Suzuki Swift tipusú autót! Az eladó "úr", aki a saját autókereskedő cégét képviselte, egy előre megbeszélt címen várt! Az autót kipróbáltuk, egy-két esztétikai problémán kívül, egyéb hibát nem fedeztünk fel! Az eladó külön kitért rá, semmi probléma az autóval!

10 kilométer megtétele után kezdődtek a problémák! Az első futómű felől érkező nem túl bizalomgerjesztő hangok, hosszabb táv után tapasztalt kb.12! literes fogyasztás (1000-es Swiftről beszélünk!).

A pár csavarral, sziloplasttal összeeszkábált autó elején lévő lökhárító levétele után szembesültem a ténnyel, hogy egy elég rendesen összetört karosszériával van dolgom! 180 kilométert tettem meg vele,félek már beleülni, és nem is akarok!

Az eladót telefonon nem lehet utolérni, gondolom minden eladott autó után új száma van, és egy vidéki bejelentett lakcíme van, ami szerintem szintén kamu! Jogi lépéseket szándékozom ez ügyben tenni, magam miatt, a pénzem miatt és hogy az "úr"lehetőleg senki mást ne tudjon többé megkárosítani! Kérdésem a következő! Merre induljak,mi a menete,és milyen hatóságnál kell a feljelentést megtenni? Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel: Tamás

Tisztelt Érdeklődő!

Kérdés megválaszolásához tisztázni kellene, hogy az adásvételi szerződésben eladóként a cég vagy az "úr" maga került feltüntetésre. Polgári jogi szempontból a hibás teljesítés rendelkezései alapján az eladó szavatossággal tartozik, így kijavításra, árleszállításra vagy az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető.

Amennyiben a szerződéskötés körülményeiből arra lehet következtetni, hogy az eladó Önt szándékosan, jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtette, esetleg valótlan adatokat írt az adásvételi szerződésben, akkor akár büntetőjogi útra is viheti az ügyet. Ez utóbbi esetben lehetősége van a bűncselekménnyel okozott kár megtérítését is kérni.

Üdvözlettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Abban kérném segítségét, hogy idén februárban vásároltam egy használt Fiat Grande Puntot, amelyen csak most fedeztem fel egy hibát ami már bizonyosan a vásárlásnál is fenn állt. Konkrétan a klíma hűtője van meghajolva, ezáltal a klíma nem működik.

Amikor megvásároltam az autót (kereskedőtől) kipróbáltam ugyan de a februári időben hidegen kívül nem is nagyon tudott volna mást fújni. Egyébként átvizsgáltattam akkor az autót és a szerelő sem vette észre ezt a hibát. Az lenne a kérdésem, hogy ennyi idő elteltével, követelhetem-e a kereskedőtől, hogy javítassa meg vagy térítse meg a javítás árát?

Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Patrik

Kedves Patrik!

A polgári jog szabályai szerint a fogyasztói szerződések vonatkozásában létezik a hibás teljesítési vélelem, miszerint ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a 6 hónapon belül felismert hiba már a teljesítés (adás-vétel) időpontjában megvolt. E szerint nem Önnek kell bizonyítani, hogy a hiba már létezett az adás-vételkor, hanem az eladónak kell bizonyítania, hogy a klíma megfelelően működött és a teljesítés után keletkezett a hiba.

Ez nyilván előnyös az Ön számára, de bonyolítja a helyzetet, hogy Ön kipróbálta a klímát, annak működésének ismeretében vette meg a gépkocsit, sőt a szerelő sem vette észre az esetlegesen fennálló hibát, tehát ezek az eladó javára szóló bizonyítékok lehetnek.

A kellékszavatossági jog alapján elsődlegesen azt kérheti a kereskedőtől, hogy javítsa ki, vagy cserélje ki a hibás alkatrészt. Ha az eladó kijavítási kötelezettségét megtagadja, saját maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja a hibát, amelynek költségét számlával igazoltan utólag kérheti az eladótól. Javaslom mielőbb vegye fel a kapcsolatot az eladóval, jelezze felé a hibát, kijavítás iránti igényét és próbáljon vele megállapodni!

Tisztelettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Vettem egy Opel Corsa b típusú autót 1 hete egy kereskedőtől aki le műszakiztatta és átíratta a nevemre. Mint kiderült, teljesen el vannak rohadva a fékek, így nem is ment volna át a műszakin. Vissza viszem az autót és a pénzemet vissza kérem.

A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor mi a teendő a papírozásokkal úgy hogy már a nevemen van a kocsi? Súlyadót nekem kell fizetnem? Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel: Adrienn

Kedves Adrienn!

Az adásvételi szerződést ilyen esetben a szerződéskötés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal kell megszüntetni, azaz fel kell bontani az adásvételi szerződést az eladóval.

Ilyen esetben a teljesített szolgáltatások - autó, vételár - visszajárnak. Ezzel a felek olyan helyzetet kívánnak teremteni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna.

Az adásvételi felbontásáról szóló megállapodást az okmányiroda gépjármű-nyilvántartó és a lakhely szerint illetékes adóiroda részére postai tértivevényes levélben feltétlenül küldje el!

Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

A Dohány utcában parkoltam 100 ft-ért és jegyem 8:00 - 8:24 között volt érvényes. Az autóhoz 8:29-kor érkeztem amit bizonyítani nyilván nem tudok, a parkolóőr már készítette a fotókat. Szóltam, hogy már indulok el, de mondta, hogy ő már megbüntetett. Elmentem vásárolni egy új jegyet ahol az érvényesség kezdete 8:32.

Írtam az ER-PArk Kft.-nek de szerintük "Jegye lejárt, a rendelkezésre álló türelmi időn túl pótdíjazták. Tájékoztatom, hogy a vonatkozó jogszabály egy óránál rövidebb időre váltott parkolójegy esetén 5 perc, egy órára, vagy annál hosszabb időre váltott parkolójegy esetén 15 perc türelmi időt biztosít."

A fizetési felszólításon azt olvastam, "amennyiben a parkolójegy érvényességének kezdő időpontja között nem telt el 5 percnél hosszabb idő" akkor az ellenőrzés napjától számított 5 munkanapon belül bemutathatom a parkolójegyet amit meg is tettem.

Volt már ilyen esetem egyszer akkor személyesen mutattam be a jegyet és el is fogadták. Kérdésem, hogy ilyenkor a 8:29 és 8:32 közötti időszakra megbüntethetnek? Vagy az 5 perc előre és 5 perc hátra türelmi idő összeadódhat?

Köszönettel, ST

Kedves Érdeklődő!

A kérdés megválaszolása attól függ, hogy a pótdíjazás pontosan mikor történt. Amennyiben a pótdíjazás és a lejárt parkolójegy között nem telt el 5 perc, akkor a pótdíjazás idő előtti. Amennyiben a pótdíjazás és az új jegy megvásárlása között nem telt el 5 perc, akkor úgy kell tekinteni, hogy Önnek érvényes parkolójegye volt a bírságolás időpontjában.

Erre azonban akkor tud eredményesen hivatkozni, ha új parkolás miatt váltotta meg a várakozási jegyet, mert pl. az elindulás után vissza kellett valamiért mennie a helyszínre és ugyanoda parkolt le. Ahhoz, hogy az új jegyre hivatkozással a pótdíjazást elengedjék, igazolnia kell tehát, hogy nem a lejárt parkolás meghosszabbítása, hanem új parkolás igénybevétele miatt váltotta meg az új jegyet. A türelmi idő rendelkezés ez utóbbi esetekre vonatkozik, ugyanis senkitől sem várható el, hogy érvényes parkolójeggyel érkezzen a parkolóhelyére.

Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

2014.06. hóban vettem egy autókereskedésben Opel Astra G CC típusú, 2007-es, 1598 cm3-s autómat 205 966 km-rel. Most, 2015.03.20-án, a műszaki vizsgán derült ki, hogy az előző műszakiján már majdnem 400 000 km-rel regisztrálták a kocsit, tehát a mostani 215 000 km nem valós.

A lekért adtok alapján a kereskedő már a 206 000 km-es óraállással vette meg az előző tulajtól az autót, de akkor neki tudnia kellett a valós óra-állást. Lehet még az autókereskedőnél reklamálni emiatt? Milyen lehetőségeim vannak ennek rendezésére? És kihez fordulhatok?

Válaszát előre is köszönöm! NK

Kedves Érdeklődő!

Az eladót kellékszavatosság kötelezettség terheli az eladott autó után, feltéve, hogy az adásvételi szerződésben rögzítették a 205 966 km állást. A szavatossági igény körében árleszállítást vagy az eredeti állapot helyreállítását kérheti.

Abban az esetben, ha az eladó kereskedő volt, őt terheli annak a bizonyítása, hogy a szerződéskötéskor az autó megfelelt a szerződésben rögzített tulajdonságoknak, tehát ténylegesen 205 966 km volt a futásteljesítménye. Az ezzel kapcsolatos igényét írásban, postai tértivevényes levélben érdemes a kereskedő részére bejelenteni és ezzel egyidejűleg személyesen keresse fel és peren kívül egyezzenek meg.

További lehetőség, hogy csalás miatt feljelentést tesz a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. A feljelentésben meg kell jelölni a bűncselekménnyel okozott kárt, mint polgári jogi igényt. Ha a bíróság a kilométerszámláló-műszer által jelzett érték meghamisításával elkövetett csalás miatt megállapítja a büntetőjogi felelősségét akkor azzal egyidejűleg rendelkezik a polgári jogi igény (okozott kár) megtérítéséről is.

Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Külföldi állampolgárságú élettársam (bejegyzett kapcsolat) vásárolt egy autót hazájában, ottani rendszámmal (EU). Milyen módon vezethetem magyar állampolgárként, Magyarországon az autót?

Írtunk egy kölcsönadási szerződést, de azt hallottam hogy rendőrségi ellenőrzéskor 800 000 Ft bírságot fogok kapni mert 1 évben egyszer 30 napot vezethetem csak, amit a járőr az ellenőrzés során felvezet a rendszerben. Ha a következő ellenőrzéskor ez meghaladja a bejegyzett időpontot 30 nappal, akkor ugrik a jogosítványom és jön a 800 000-es csekk (az autó nem ér ennyit). Nem luxusautóról van szó, nem adó és büntetés elkerülés céljából külföldi a kocsi.

Ha Magyarországon regisztrálnánk az autót a nevemre és ő vezetné, akkor vele állna elő ugyanez a helyzet! Dühítő hogy tömegével rohangálnak a német rendszámos luxusautók magyar sofőrrel, de én elvileg szabályokat betartva nem tudok elmenni bevásárolni az autónkkal.

Köszönöm a segítségét! Üdvözlettel, Ádám.

Kedves Ádám!

A hatályos szabályozás hat hónapon belül legfeljebb 30 napra engedélyezi a Magyarország területén elő személyek részére, hogy külföldi tulajdonú autót használhassanak. Valóban bevezetésre került a használatra átengedést dokumentáló ellenőrzési nyilvántartás, amelynek célja betartatni a jogszabályban megállapított korlátozást.

Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Igyekszem nem túl szárazan megfogalmazni a problémám/kérdésem.

A 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet I. fejezetének 5.1. pontja szerint "A jelzőtáblákat - az 5.2-5.4. pontokban említett kivételekkel - az úttest mellett, a menetirány szerinti jobb oldalon kell elhelyezni." A behajtani tilos tábla ezen kivételek közé nem tartozik.

A konkrét eset pedig: a Práter utca - Bókay János utca kereszteződésében található egy behajtani tilos tábla. Én közlekedés közben ezt jobb oldalt kerestem, mint ahogy ez logikus is, és a jogszabály is kimondja. A tábla viszont baloldalt található, felette pedig egy térfigyelő kamera, amelyről jól tudjuk, hogy az 50 000 forintos csekkek szülőatyja. Ezen konkrét esetben bírságolhat-e a rendőrség? A baloldalt elhelyezett tábla egyrészt nem szabályos, másrészt a kereszteződés előtt lévő villanypóznától nem látható rendesen.

Várom megtisztelő válaszát! Üdvözlettel: Dániel

Kedves Dániel!

A határozat ellen véleményem szerint is helye van a panasznak. Az autósoktól nem elvárható ugyanis, hogy egy takarásban lévő tábla után fürkésszenek a forgalomban, ráadásul, ha indokolatlanul a jogszabályban rögzített jobb oldal helyett baloldala helyezték ki. A határozat ellen éljen kifogással és a kifogásban jelölje meg az Ön által is hivatkozott jogszabályhelyet valamint, hogy a tábla a villanypózna takarásában áll.

A határozat törvénysértő, mert szabálysértési felelősséget nem lehet megállapítani egy szabálytalanul kihelyezett táblának a figyelmen kívül hagyása miatt.

Javasolom, hogy a kifogás mellé csatoljon egy olyan fényképfelvételt, amelyen jól kivehető a helyszín. Komikusnak hangzik, de a fényképen legyen jól látható egy aznapi napilap is.

Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Kedves Autójogász!

Egy német oldalon felfigyeltem egy magyarországi gépjármű hirdetésére, fel is hívtam az ott megadott telefonszámot. A lelkesedés az autó iránt azonban hamar alábbhagyott.

Mint kiderült, azért csak a külföldi oldalon árulják az autót, mert itthon nem lehet forgalomba helyezni. Az ok: a hirdetett kocsi tulajdonosa elhunyt, elviekben ezért nem lehetséges az átírás és a forgalomba helyezés. Csak oldtimerként lehetne újra üzembehelyezni az autót, de ez számomra, és sok más vevő számára is túl költséges lenne.

Kérdem én, valóban megakadályozzák a jogszabályok az autó normális átiratását, forgalomba helyezését ilyen esetben? Nincs erre valami megoldás? A hirdető szerint nincs, már mindent megpróbált. Érdekelne a véleménye Önnek is! Az autó rendelkezik magyar papírokkal, de a forgalmija lejárt, vagy ki lett vonva a forgalomból, már jó ideje áll.

Üdvözlettel: Zoltán

Kedves Zoltán!

Az autó átírásának semmilyen akadálya nincs, ha az elhunyt után volt hagyatéki eljárás. A hagyatékátadó végzésben megnevezett örökösök szerzeték meg az autó tulajdonjogát.

Ha az örökhagyó után nem folytattak le hagyatéki eljárást, az örökösök póthagyatéki eljárás lefolytatását kérhetik, amelyben az autó tulajdonjogáról a közjegyző rendelkezik. A hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napján az örökösöknek meg kell kötni a kötelező biztosítást vagy ideiglenesen ki kell vonatni az autót a forgalomból. Ellenkező esetben biztosítási fedezetlenségi díjat kell fizetni.

Az örökösökkel kell megkötni a gépjármű-nyilvántartásbeli bejegyzésre alkalmas adásvételi szerződést. Észrevételezem, hogy az elhunyt nevén lévő autót külföldön, illetve külföldre sem lehetséges jogszerűen eladni.

Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

A gépjárművemet szabályos parkolás közben végighúzta egy fuvarozó. A kárt elismerte, a kárbejelentő lapot elküldte, a kárfelmérés megtörtént, a megajánlott kártérítési díjat pedig elfogadtam. Ez utóbbi több mint három hónapja történt( lassan négy) és a károkozó kötelező biztosítója azóta sem fizetett. Amikor felhívom őket, szíves elnézésemet kérik, majd azt állítják, hogy a héten fog döntés születni az ügyben amiről értesíteni fognak. Hétről hétre pontosan ugyanazt a sablon elutasító választ. Ez megy immáron a 12.- ik hete.

Sem értesítés, sem a pénzem nem érkezik meg. Még annyit hozzátett a biztosító, hogy nem érik el az okozót, ezért is húzódik az ügyem. Az lenne a kérdésem, hogy a biztosító meddig húzhatja el a kifizetést, és hivatkozhat- e arra hogy a saját ügyfelével nem tud kommunikálni, mikor van egy érvényes szerződése vele.

Milyen szerveknél tehetek panaszt, van- értelme rendőrséghez fordulnom, vagy valamilyen felügyeleti szervhez?

Felszámolhatok - e késedelmi kamatot, és az autóm hiányából keletkező károkat a biztosítónak?

Köszönettel, Ákos

Kedves Ákos!

Az ajánlati kötöttség Ön és a biztosító között álláspontom szerint azon a napon állt be, amelyik napon Ön elfogadta a megajánlott kártérítési díjat. A biztosító ettől az időpontól számítva késedelembe esett. Erre figyelemmel szólítsa fel a biztosítót írásban, hogy tegyen eleget kártérítési kötelezettségének.

Amennyiben a megadott határidőn belül nem intézkedik a biztosító a kár megtérítéséről, tegyen panaszt a biztosító felügyeleti szervénél (Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ 1534 Budapest, BKKB Postafiók 777.)

A kár érvényesítése érdekében fizetési meghagyás kibocsátását kérheti közjegyzőtől, amelyben a megajánlott kár elfogadásának napjától számított késedelmi kamat is érvényesíthető a nem fizető biztosítóval szemben.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Üdvözlöm!

Nemrég ismerősöktől birtokomba került egy 96-os 1.0 Suzuki Swift. A méregdrága átírás helyett inkább az üzembentartói szerződés mellett döntöttünk. Az új forgalmi engedély 6000 Ft-os árán és az új biztosításon kívül milyen költségekkel jár ez? A szerződést még nem kötöttük meg, így az is lehetséges, hogy beleírjuk, hogy bizonyos árért vettem meg, mert azt hallottam, így nem kell külön illetéket fizetni.

Tisztelt Érdeklődő!

Az üzembentartói jog megszerzése esetén az átírási illeték 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni. Amennyiben az üzembentartói szerződés egyenesági rokonok vagy házastársak között jön létre nem kell illetéket fizetni.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Dr. Lenkei Balázs!

2014.10.18-án vásároltam adásvételivel egy gépjárművet autókereskedésben, mivel ez egy szombati napra esett ezért csak hétfőn tudtam elvégeztetni a szükséges további papírmunkát (eredetvizsga, biztosítás). Miután ez megvolt az okmányiroda következett, ahol opció törlési papírt kértek tőlem.

Azonnal felhívtam az autókereskedőt, aki ígérte, hogy intézkedik és a címemre kipostázza a tulajdonossal, vagy az általa megbízott ügyvéddel azt a bizonyos opciós papírt.

Ez azóta sem következett be, viszont kifizettem a kocsi árát, az éves biztosítást illetve az eredet vizsgát. Mit lehet ilyenkor tenni?

Tisztelt Érdeklődő!

Az eladó a polgári törvénykönyv alapján szavatossággal tartozik azért, hogy az adásvételi szerződésben rögzített tulajdonságoknak a megvásárolt gépjármű megfelel. Feltételezem, hogy az adásvételi szerződés semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a gépjárművet terhelő opciós jogról. Az eladó, bizományos értékesítés esetén a kereskedő, köteles a gépjárművet tehermentesíteni. Önnek tehát nincs más dolga, minthogy írásban felszólítja az eladót vagy a bizományost (aki az adásvételi szerződést aláírta), hogy haladéktalanul bocsássa az Ön rendelkezésére az opciós jog törlési engedélyét.

A levélben tájékoztassa az eladót arról is, hogy amennyiben nem intézkedik 8 napon belül az opció törlése ügyében, ismeretlen tettes ellen csalás miatt kénytelen lesz feljelentést tenni a rendőrségen, ugyanis megalapozott a gyanúja annak, hogy jogtalan haszonszerzés végett Önt tévedésbe ejtették, mert a gépjárművet opció joggal biztosított tartozással terhelten értékesítették. Abban az esetben, ha valóban elmaradt az autó tehermentesítése, hibás teljesítés miatt el tud állni a szerződéstől és az eredeti állapot helyreállítása körében az eladó köteles a vételárat és a hibás teljesítéssel összefüggésben felmerült kárát megfizetni.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

2014. 04. hóban eladtunk egy autót. utána kaptunk egy levelet, hogy nem íratták át, és kivonták a forgalomból. Ebben az esetben nekem miért kell a II. félévi teljesítményadót kifizetni. Előre is köszönöm a választ.

Kedves Kérdező!

A gépjárműadóról szóló törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta (4.§. (2)). A fent hivatkozott jogszabály alapján kérje az adókötelezettség megszűnésének megállapítását a kerületi adóirodán postai tértivevényes levélben.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Benzin/LPG kettős üzemű autómmal behajthatok-e mélygarázsba, amennyiben:

1, semmiféle kiegészítő jelzés nem rendelkezik a bejáratnál erre vonatkozólag.

2, amennyiben piros körben fekete LPG felirattal tábla van kihelyezve a bejárathoz (illetve ugyanilyen tábla, áthúzott LPG felirattal)

3, amennyiben piros körben egy fekete autó látható szemből és egy "korona" van rajta

4, amennyiben piros körben fekete LPG felirattal tábla van kihelyezve a bejárathoz és kiegészítő magyarázatként feltüntetve, hogy milyen rendszerrel felszerelt kettős üzemű autó hajthat be a mélygarázsba.

Többen próbáltuk meg a hatályos jogszabályokat értelmezni és a következőkre jutottunk:

1, esetben nem hajthatok be, mert a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy a gázüzem veszélyessége miatt megtiltja a talajszint alatti LPG gáz tárolását.

2, esetben behajthatok, mert a jogalkotó úgy tiltotta meg a kettős üzemű gépjárművek behajtását a táblával, hogy az elektromos biztonsági szeleppel ellátott gépjárművek behajtását megengedi.

3, ua, mint a 2-es esetben.

4, behajthatok.

Mivel egyáltalán nem egyértelmű a halandó ember számára ez a fajta állásfoglalás, kérem egyszer és mindenkorra tisztázzák nekünk ezt az anomáliát!

Előre is köszönöm, tisztelettel: Keresztes Gyula

Kedves Gyula!

A fenti kérdésre a jogi válasz a Országos Tűzvédelmi Szabályzat - 28/2011. (BM rendelet) - gázüzemű járművek tárolására vonatkozó részében, a 601. §-ban található. A vonatkozó jogszabály (5) bekezdése értelmében a tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a kettős üzemű jármű tárolása talajszint alatt megengedett, amennyiben a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, jóváhagyási jellel a járművet ellátták. Kikerült tehát a biztonsági szelepes LPG-s járművekre vonatkozó korábbi tiltás, vagyis 2013. november 13. napjától lehet a mélygarázsokban is parkolni LPG-s autóval, ha z a jármű megfelelő biztonsági szeleppel van ellátva és megvan az erről szóló igazolás.

A hatályos jogszabály 601. § (6) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy a mélygarázsok bejáratánál "Biztonsági szelep nélküli LPG üzemű jármű részére tilos a behajtás" feliratú táblát kell kihelyezni. A levelében felsorolt tábla variációk egyike sem felel meg a hatályos jogszabályban előírt, mélygarázsok bejáratánál kihelyezendő tábla követelménynek.

A kérdésére a jogi válaszom, hogy amennyiben az autó a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő biztonsági szeleppel fel van szerelve és megvan az erről szóló igazolás, bármelyik mélygarázsba behajthat, függetlenül attól, hogy milyen tábla van kihelyezve a mélygarázs bejáratnál.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Gondolom, rengeteg kérdést kap naponta, így próbálok dióhéjban fogalmazni, és előre is nagyon köszönöm, ha válaszol kérdésemre.

2013. augusztusában "Mindkét irányból behajtani tilos" tábla hatálya alatt szabálytalanul várakoztam (Városliget, vasárnap, zsákutca, utca felétől volt érvényben a tábla, mindenki ott állt, lomb takarta - ezek a kifogások tudom, mind érdektelenek, így nem is foglalkozom velük).

A lényeg az, hogy a rendőrség folytatta le az ügyet, április 9-re sikerült megállapítaniuk, hogy mivel a cselekmény nem szabálysértés, az eljárást megszüntetik, ugyanakkor a kerületi rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályához átteszik közigazgatási eljárás lefolytatása céljából.

Ennek keretében a mai napon megkaptam a 30ezres csekket, ahogy kell. A kérdésem mindössze annyi, hogy érdemes-e ebben az esetben 5000 Ft-ért fellebbezést indítanom a határozat ellen semmi másra nem alapozva, csak arra, hogy közigazgatási eljárást tudtommal nem lehet kezdeni az eset után 180 nappal. Ennyi már bőven eltelt azóta. Ezt szeretném tehát meg kérdezni, hogy ezt jól tudom-e, vagy csak annyit érnék el vele, hogy még 5000 Ft-tal többet fizetnék ki a végén.

Válaszát tisztelettel köszönöm, üdvözlettel Albert Gábor

Kedves Gábor!

A vonatkozó jogszabály szerint az objektív felelősség hatálya alá tartozó szabályszegések miatt a cselekmény elkövetésétől számított hat hónapon túl közigazgatási eljárás nem indítható. A fellebbezés tehát javasolt az Ön ügyében, mert az 1988. évi törvény 21.§. (4a) bekezdése alapján szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az elkövetéstől számított hat hónapon belül be kell fejezni.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs