Tisztelt Autójogász!

Eladásra került a 24 éves személygépkocsim. Kipróbálták, körbenézték, megegyeztünk a vételárban (230 000 Ft). Kilenc nappal később telefonál a vevő, hogy baj van az autóval, kevés az olajnyomás a motorban.

És amúgy vásárlás napján észlelték a hibát, mert a haza úton kigyulladt az olajnyomás lámpa.

Megkérdeztem, miért nem hozták vissza egyből?

A válasz az volt, hogy azt hitték egy olajcsere megoldja a problémát.

Megkérdeztem, hogy világító olajlámpával mentek haza?

Erre a válasz: újraindították a motor,t és megszűnt a hiba. Vásároljam vissza a kocsit.

Elmondtam, hogy nem tudok erre hirtelen mit mondani, mivel nem adtam még el autót. Megkérdeztem autószerelőket, mi lehet a baj. Az olajszivattyút mondták. A jó lelkem miatt küldtem egy szivattyút (bár ne tettem volna…) Eltelt pár nap, újra telefonált a vevő, hogy szét kell szedni a motort kideríteni mi a baj. Majd azt,hogy megvan a hiba ki kellett cserélni a nyugvócsapágyakat, és fizessem ki a javítást. Az autót minden nap használtam mivel kellett a munkába járáshoz. Soha nem volt vele gond. Jogos-e a követelés? (60 000 Ft-ot kér) Tartozom-e magánemberként szavatossággal? Mivel napi szinten telefonálgatnak, hová fordulhatok?

Köszönettel Tamás

Kedves Tamás!

A hibás teljesítésért mindenki magánemberként is szavatossággal tartozik. A hangsúly itt a bizonyításon van.

A Ptk szerint akkor teljesít valaki hibásan, "ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek." A hiba fennállását tehát minden esetben a teljesítés időpontjában kell vizsgálni. Mivel Ön magánszemély, a bizonyítás a vevőt terheli, neki kell bebizonyítania, hogy az autó hibás volt a vásárlás pillanatában.

Amennyiben Ön nem ismeri el a hibás teljesítést, a vevő bírósághoz fordulhat, ahol a fentieket kell bizonyítania. Ez ellen nem tud mit tenni, joga van hozzá.

Érdemes még szót ejteni egy másik Ptk. szabályról, miszerint "a jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni.[...] A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős." Az ügy összes körülményének részletes vizsgálata során dönthető csak el, hogy a vevője késedelembe esett-e a közléssel vagy sem, de ha arra kerül sor hivatkozzon rá mindenképpen.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Korábban is feltettem már a kérdést, úgy látszik elkerülte a figyelmét. 3 évvel ezelőtt volt egy koccanásos balesetem, a kárt elismertem, kitöltöttük a kárbejelentőt, ment minden a maga útján.

Két hónapja felhívott a károsult, mert a biztosító azóta sem fizetett neki, mert vitatja a kár mértékét. És rákérdeztem a biztosítónál, de elhajtottak, mondván hogy ez az ő ügyük, én nem szólhatok bele, semmi közöm hozzá. Ma ismét jelentkezett a károsult, hogy fizetési felszólítást fog küldeni a biztosítónak és nekem is. Jogos ez egyáltalán? Én azért fizetem a biztosítást, hogy károkozás esetén ne nekem kelljen fizetnem. Mi ilyenkor a jogi útja a dolgok rendezésének?

Válaszát előre is köszönöm: Kata

Kedves Kata!

Igen, a károsult igénye jogos lehet annyiban, hogy a kár megtérítését Öntől követeli. Sőt, főszabály szerint Öntől kell követelnie, az csak egy lehetőség, amit a törvény megenged hogy a károsult közvetlenül a biztosítótól követelje a kár megtérítését.

A felvázolt esetben két dolog áll rendelkezésére. Vagy védekezik a biztosítóval együtt, vagy a biztosítási szerződése alapján követelheti a biztosítótól, hogy álljon helyt Ön helyett. A dolog végső rendezése érdekében a károsult bírósághoz fordulhat. Az Ön által leírtak alapján "csupán" a kár mértéke vitatott, felelősségi kérdésekben nincs vita. A kár mértéke pedig egy peres eljárás során egy igazságügyi szakértői vélemény beszerzésével eldönthető.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Egy korábbi cikküket olvasva, kísérteties hasonlóságot vettem észre a jelenlegi szituációmmal.

Az én történetem:

Eladtam a 9 éves autóm, 1,55 millióért (100e Ft. alkudás után). Valóban jó állapotú autóról van szó a korához képest, az eladás előtt nemsokkal voltam vele szervizben egy kisebb hibát kijavíttatni, és ott ki is emelték, hogy műszakilag nagyon jó karban van az autó és semmi egyéb javítanivaló nincs rajta jelenleg. A vásárlás előtt a vevővel együtt átnéztük az autót, hallgattuk a hangját, autóztunk vele több kilométert. Hangja tökéletes és minden hibátlanul működött. Szerződtünk, fizettek, elvitték. Mellékesen megjegyezném, hogy a hirdetésbe külön beleírtam, hogy bármilyen szervizben átvizsgálható. Ezzel nem kívántak élni.

3-4 nap múlva hívtak, hogy hallanak valami zajt a kuplungnál, ha azt benyomják alapjáratnál. Voltak szerelőnél és a kettős tömegű lendkerékkel van gond. 300e Ft. Fellebbentette a vásárlástól való elállási jogát, illetve vár tőlem egy javaslatot, hogy "Akkor most mi legyen, ezt hogy oldjuk meg?" Mint láthatják több ponton is egyezik a két történet.

Lehetséges, hogy egyesek ezt a forgatókönyvet üzletszerűen, folyamatosan alkalmazzák a becsületes eladókkal szemben? Lehet tudni, hogy a korábbi ügynek mi lett a végkimenete? Esetleg a levélírónak az elérhetősége még megvan a szerkesztőségüknek, kíváncsi lennék, hogy véletlenül nem pont ugyanazok a személyek e a vásárlók? Ön, mit tanácsol, mit tegyek az ügyben? (A szerződésben nincs szavatosságra vonatkozó kizáró tétel, az autó 2006-os, 115 000 km-t futott.)

Válaszát előre is köszönöm! Angéla

Kedves Angéla!

Semmiképpen ne vállaljon önként semmit, amennyiben meg van győződve arról, hogy jó állapotú autót adott el. A vevő hibás teljesítésre hivatkozik. Ebben az esetben viszont neki kell konkrét igénnyel előállnia a hiba megjelölése mellett. Mindenképpen várja meg, hogy írásban forduljon Önhöz a vevő, aki alapvetően kijavítást, vagy árleszállítást kérhet és csak ezt követően bizonyos feltételek mellett állhat el a szerződéstől.

Amennyiben a vevő bejelenti Önnek a hibát és azt, hogy milyen szavatossági igényt kíván érvényesíteni, akkor lesz Ön abban a helyzetben, hogy "Akkor most mi legyen, ezt hogy oldjuk meg?". Ha úgy érzi, hogy alaptalanok a vevő állításai a hibával kapcsolatban, akkor javaslom, hogy ajánlja fel, hogy vigyék el a kocsit az Ön szerelőjéhez, ahol az eladást megelőzően járt. Ha itt is megállapítják a hibát, még mindig be kell bizonyítania a vevőnek ,hogy a hiba már az adásvételkor is fennállt és nem utána keletkezett.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Történt egy olyan szituáció az autópályán hogy jöttem a külső sávba olyan 100-110 km/h tempóval. A gyorsító sávba jött egy lassabban haladó jármű aki irányjelzés nélkül akart becsatlakozni a sávomba.

Én rádudáltam hogy ki ne jöjjön elém, mert elég nagy volt a sebesség különbség. Ő visszarántotta a kormányt és haladtam tovább, ő fogta jobbról megelőzött záróvonalon természetesen, elém vágott és befékezett elém! Szerencsére nem mentem bele a hátuljába de egy ilyen szituációnál ki a hibás és ha esetleg baleset történik hogyan bizonyítom be hogy jobbról megelőzött és direkt lefékezett előttem. Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelt Kérdező!

Az Ön által leírtak alapján az Önt megelőző és Ön előtt befékező autós nagy valószínűséggel megvalósította a közúti veszélyeztetés bűntettét. A Büntető Törvénykönyv szerint "Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton [...] más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

A joggyakorlat az ilyen esetek jelentős részében megállapítja a bűncselekményt. Természetesen a hangsúly a bizonyításon/bizonyíthatóságon van.

Ha baleset történik és Ön erre hivatkozik, akkor a rendőrség hivatalból kell hogy vizsgálja az állítást. Bizonyítani nem könnyű a dolgot. Lehet például tanúval, vagy esetleg kamerafelvétellel. Ha se tanú, se felvétel nincs, akkor az is elképzelhető, hogy bizonyítottság hiányában nem tudják felelősségre vonni az illetőt.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

20 éves lányom kapott a rendőrségtől egy írásbeli tanúvallomásra irányuló felszólítást. Az irat szerint lányom anyagi káros balesetet okozott autójával (több mint egy hónappal ezelőtt). A feltételezett esemény egy pláza bekamerázott mélygarázsában történt. Lányom az adott parkolásra emlékszik, de semmilyen károkozásra nem. Az autót átnéztük, sérülést nem találtunk sehol (színre fújt lökhárítókon, ajtókon stb).

A következőkben szeretném a tanácsát kérni:

Mire figyeljen oda a lányom a nyilatkozattételnél (a sofőr személyének megállapításával kapcsolatban)?

Amennyiben szóbeli meghallgatás is lesz ahol feltételezésem szerint be kell mutassák a mélygarázs kamerájának felvételét és a másik autón keletkezett kárt, van-e lehetőségem elkísérni a lányomat (telefonon azt a tájékoztatást kaptam hogy nem)? Ha a felvételek alapján vitatjuk a káreseményt, hogyan folytatódhat tovább az ügy?

Milyen további lehetőségei lennének a lányomnak arra hogy megvédje az álláspontját, miszerint ő semmilyen kárt nem okozott?

Tisztelettel: Róbert

Kedves Róbert!

Az adatközlésre való felhívás általában arra irányul, hogy ki vezette az autót a kérdéses időpontban. Ez a szabálysértési eljárás formalizált szabályai szerint tanúvallomásnak minősül. A tanúvallomásnak, illetőleg a tanúvallomás megtagadásának szigorú szabályai vannak a törvényben.

A tanú megtagadhatja a vallomástételt olyan kérdésre vonatkozóan, amelyben saját magát, vagy közeli hozzátartozóját szabálysértés elkövetésével vádolná. Erre egyébként az eljáró hatóság köteles figyelmeztetni a tanút. Ennek figyelembe vételével, ha a lánya biztos benne, hogy nem okozott kárt, akkor tegyen nyilatkozatot nyugodtan.

Az eljárás bizonyos szakaszában valóban meg kell mutatni a felvételeket. Elkísérni elkísérheti a lányát, de a meghallgatáson nem lehet jelen. A védekezéssel kapcsolatban fontos szabály, hogy nem a lányának kell bizonyítani, hogy nem okozott kárt, hanem a rendőrségnek kell bizonyítania, hogy történt károkozás és azt a lánya okozta.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Örökség útján kapott Opel Campo (2,5 t) kisteherautóval közlekedem. Mint magánszemély nem szállítok vele semmit díjazás ellenében. 2000-ben még kellett menetlevelet vezetnem, a rendőr is kérte.

Olvasva honlapjukat úgy látom, hogy ez a kötelezettség valamikor megszűnt, ez elkerülte a figyelmemet. Szeretném megkérdezni ennek a rendeletnek a számát, idejét ha valóban nem kell menetlevelet vezetnem.

Mi a helyzet, ha saját célra, mondjuk hazaviszek valamit egy fatelepről? Köszönöm szépen válaszukat.

Tisztelettel: Szabó Gyula

Tisztelt Szabó Gyula!

A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendeletet a 158/2008. (VI. 10.) Korm. rendelet módosította, így 2008. július 1-től nem kell menetlevelet vezetni a magántulajdonban lévő tehergépkocsira. Amennyiben magánszemélyként saját célra, saját tulajdonú árut szállít, akkor sem kell menetlevél.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász Úr!

Az lenne a kérdésem, hogyha eladtam egy 20 éves autót és az már sajnos az első héten meghibásodott a vevőnél, abban az esetben jogos lehet a panasza, hogy fizessem meg a keletkezett hiba árát?

Egyébként egy Citroen Xm-ről van szó és a toronyszilentje hibásodott meg, sajnos még a motorháztetőt is kicsapta. Ez egy típushiba ennél az autónál. Szerintem a hibás teljesítés, szavatosságot arra az esetre találták ki, ha olyan probléma merül fel a vásárlás után, mint például, hogy kiderül, hogy egy autó nem menne át a műszaki vizsgán. A válaszát előre is köszönöm szépen!

Üdvüzlettel: Zsolt

Kedves Zsolt!

Kérdésére egyértelmű válasz, csak az eset összes körülményének részletes ismeretét követően adható. A hibás teljesítés során az eladó felelőssége sok mindentől függ.

A Ptk. azt mondja, hogy "a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett." [...] A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti.

A hibás teljesítés és az abból eredő kár megtérítése két külön dologként is kezelhető. Az ön esetében első kérdésként azt kell eldönteni, hogy szó van-e egyáltalán hibás teljesítésről. Amennyiben ugyanis ez a hiba pl. szemrevételezéssel, vagy egy esetleges kipróbálás során felismerhető volt, (figyelemmel a 20 éves élettartamra, illetve arra, hogy típushibáról van szó) akkor lehet hivatkozni az előbb idézett Ptk. szabály második mondatára és ez alapján nem állapítható meg a hibás teljesítés.

Ha a hibás teljesítés megállapítható Önnél, akkor a következő kérdés, hogy felel-e az ebből eredő károkért. Itt alapvetően azt kell vizsgálni, hogy milyen volt a károsult (vevő) magatartása a vásárlást követően. Rendeltetésszerűen használta-e az autót? Figyelembe vette-e az életkorából eredő kockázatokat? Volt-e bármilyen előjele a hibának, amit esetleg a vevő figyelmen kívül hagyott és emiatt nagyobb kár keletkezett. Ilyen és hasonló kérdések megválaszolása mentén dönthető el az Ön felelőssége, mind a hibás teljesítés, mind pedig az abból eredő kár megtérítésének kérdésével kapcsolatban.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Autókereskedőn keresztül vettem egy autót, amelyet nem tudtam tökéletesen átnézetni. Mivel az első autóm szerettem volna megvenni és a családunknak még nem volt, úgyhogy idegen a helyzet.

Az autón 2 rozsdafolt volt az alján, és megmondták, hogy egy gyertya cserét csináljunk meg, meg persze az alapdolgok. Haza hoztuk, 45 km-t jöttünk vele hazáig, másnap már nem indult. Úgy voltunk vele, hogy a gyertya és az aksi lehet a baj. Kicseréltük, útközbe rájöttünk, hogy a váltó is egy helyen szorul, azóta csak költünk rá, de be sem indul.

Most jutottunk arra a pontra, hogy nem foglalkozunk vele visszavisszük, a vásárlás óta 6 nap telt el, beleértve a hétvégét is. Mit tehetünk, hogy adhatjuk vissza, vagy hogy kaphatjuk vissza a pénzünk?

Köszönettel, Gábor.

Kedves Gábor!

Azt javaslom, hogy vigyék el a kocsit egy szerelőhöz, írják össze, hogy mik a hibás tételek és mielőbb jelezzék írásban, igazolható módon a kereskedőnek az észlelt hibákat. Kérjék, hogy a kereskedő javítsa meg az autót és hozza működőképes állapotba.

Ha ezt nem akarja, vagy nem tudja megtenni és a kocsi később sem lesz működőképes, akkor érdekmúlásra hivatkozva elállhat a szerződéstől, természetesen írásban, igazolható módon. Ebben az esetben a pénzük visszajár.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Évek óta használok egy autót, ami édesapám nevén van. Amíg otthon laktam ez tökéletes megoldás volt, de a munkám miatt el kellett költöznöm, és jobbnak látom, ha a saját autóm a saját nevemen van. Szeretném megkérdezni, hogy ilyen esetben van-e bármilyen "könnyítés" az átírás anyagi terheit, esetleg az eredetvizsgát illetően? Válaszát előre is köszönöm.

Kendrei József

Kedves József!

Igen, van "könnyítés".

Az illetéktörvény 26.§ za) pontja alapján nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni egyenesági rokonok egymás közötti vagyonszerzése esetén. Az átírás legnagyobb költségét tehát nem kell megfizetnie, azonban az eredetvizsga díja, valamint az új forgalmi és törzskönyv 6-6 ezer forintos költsége alól nincs "felmentés".

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Öt éve vásároltam magánszemélytől egy kétéves autót, amiről most derült ki, hogy törött volt. Az autó sérülésmentesként volt hirdetve, adás-vételiben szerepel, hogy nincs rejtett hibája. Tehetek én valamit ennyi idő elteltével?

Köszönettel, László

Kedves László!

A Ptk. szerint a kellékszavatossági igény, amennyiben a gépkocsit magánszemélytől vette, egy év alatt elévül. Ezek alapján öt év elteltével nem tud ezen az alapon igényt érvényesíteni az eladóval szemben.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter ügyvéd

Tisztelt Autójogász!

Egy szeptemberi reggel egy budapesti kereszteződésbe behajtva félreállított négy rendőrnek kinéző kerületi közterület felügyelő és a kötelező haladási irányról szóló KRESZ előírások megsértése miatt szabályszegési bírságot róttak ki rám a helyszínen. Az szabályszegést elismertem, a bírságot még aznap befizettem (magam is helyénvalónak tartom a szabályok betartását és elismerem ha hibázok).

Az érintett kereszteződés előtt, ahonnan érkeztem, egy balra bekanyarodni tilos tábla jelezte, hogy balra nem szabadott volna bekanyarodnom. Én ezt a táblát nem vettem észre, bekanyarodtam, és rögtön félre is állítottak az utcában. Az utca elején, ahova bekanyarodtam, semmiféle behajtási korlátozás nem volt, talán a velem párhuzamos villamossínek miatt lehetett kinn a balra bekanyarodni tilos tábla.

Este utánanéztem, miféle új módi, hogy nem rendőrök, hanem közterület felügyelők szabnak ki bírságot és állítanak ki gépjárműveket a forgalomból a szabálysértési bírság kiróvása céljából. A megfelelő törvény igen, már lehetőséget biztosít a közterület felügyelőknek arra, hogy bizonyos szabályszegések esetén bírságot rójjanak ki, közöttük a KRESZ 14.par.(1) b) pontjában említett "Balra bekanyarodni tilos" rendelkezés esetén is. Viszont a forgalomból gépjárművek megállításánál már jogi aggályokat vélek felfedezni. A közterület felügyelők ezen tevékenységét szabályzó 1999. évi LXIII. törvény 21. paragrafusa tételesen felsorolja, mely szabálysértési esetekben van a közterület felügyelőnek joga a gépjármű forgalomból való megállítására, de a fent említett kötelező haladási irányt szabályait megszegők esetében nincs, így szerintem a közterület felügyelők túllépték a hatáskörüket, amikor ezen szabálysértés tapasztalásakor megállították a gépjárműveket.

Az említett törvény • a KRESZ 40-41. paragrafusában jelzett szabálysértések esetén (nem vonatkozik a szituációra), • a megálásra és várakozásra vonatkozó szabályokat megsértőkre (nem vonatkozik a szituációra), • valamint az utcákba behajtási tilalomra vagy behajtási korlátozásokat megsértések esetén (ez sem az adott szituáció) állíthatják meg a forgalomban közlekedő gépjárműveket. Véleményem szerint a kötelező haladási irányt jelző táblák a KESZ 14. paragrafusa szerint „járművek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzőtábla”, és nem az utcába behajtási tilalmat vagy korlátozást jelző tábla, így a közterület felügyelők véleményem szerint a hatáskörüket túllépték. (Még egyszer kiemelem, az adott szabályszegési bírság kiróvásának jogát nem kérdőjelezem meg, csupán az eljárás során, a gépjárműveket nem állíthatták volna meg. ez fontos, mert a helyszíni videofelvétel alapján legfeljebb rendőrségi feljelentést eszközölhettek volna).

A témában kerestem is az illetékes kerületi közterület felügyeletet, de jó magyar szokás szerint, telefonon illetékessel nem tudtam beszélni, az írásba tett kifogásomra pedig a válaszadási határidő letelte utolsó napján küldött válaszlevelükben nem a kifogásomra válaszoltak (azaz nem reagáltak semmi érdemlegeset a témában). Sajnos, a közterületi felügyeletet megalapító önkormányzat jegyzője sem akart a témával foglalkozni. Kérem a fenti ügyben a jogi állásfoglalásukat.

Köszönettel, Viktor

(U.i.: a levelem óta nem közterület felügyelők, hanem közlekedési rendőrök végzik el abban a kereszteződésben a kötelező haladási irányt megszegők leállítását és a bírság kiszabását.)

Kedves Viktor

Az Ön jogértelmezése helyesnek tűnik, okfejtése alapos . A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 21. paragrafusa valóban ún. taxatív felsorolást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a közterület felügyelő mikor állíthat meg gépjárművet a forgalomban. A taxatív felsorolás azt jelenti, hogy konkrétan meg vannak határozva (felsorolásszerűen) az adott szabály alkalmazási esetei.

Jelen esetben ahogy Ön is írta a Ebben az esetben a jogalkalmazó arra következtet, hogy a felsorolásban mégsem szereplő esetet a jogalkotó szándékosan nem kívánta bevonni a szabályozás körébe. Ez egyben a kitágító értelmezés korlátját is jelenti, hiszen -tulajdonképpen a jogalkotó szándékát figyelembe véve- lehet úgy értelmezni, hogy éppen azért részletezi a jogszabály az adott kérdést, mert nem kíván lehetőséget teremteni tágító vagy szűkítő értelmezésre.

A fentiek alapján a közterület-felügyelő kizárólag a jogszabályban meghatározott esetben állíthatja meg a gépjárművet a forgalomban.

Ezek pedig

• a KRESZ 40-41. paragrafusában jelzett szabálysértések esetén

• a megállásra és várakozásra vonatkozó szabályokat megsértőkre

• valamint az utcákba behajtási tilalomra vagy behajtási korlátozásokat megsértések esetén.

Bármilyen más esetben nem jogszerű a megállítás.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Egy 45 éves autó tulajdonosa vagyok, amelyben nincs hátul biztonsági öv. A felújítást követően utazhat utas ezeken az üléseken így, vagy be kell építeni öveket? Valahol azt olvastam, ha gyárilag nem volt, akkor nem szabad beépíteni mivel nincs megfelelően megerősített rögzítési pont ehhez.

Válaszát köszönve: M. Balázs

Kedves Balázs!

Az Ön 45 éves autójába nem kötelező utólag biztonsági öv beszerelése, ugyanis biztonsági övvel az 1992. évi július hó 1. napja után forgalomba helyezésre kerülő személygépkocsik hátsó üléseit kell felszerelni, amennyiben a biztonsági öv rögzítésére szolgáló rögzítő elemeket gyárilag beépítették.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter ügyvéd

Jó napot.

Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy magánszemélyként vennék egy kisárúszállítót, amelyet x+áfa árként hirdetnek. A kérdésem az lenne, hogy van-e valami vonzata ennek ha magánszemély veszi meg, vagy egyszerűen kifizetem az áfás árat és "végeztünk"?

Köszönöm. Zsolt

Kedves Zsolt!

Igen, "sajnos" ebben az esetben az áfa értékével növelt összeget kell kifizetnie.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter ügyvéd

Kedves Autójogász!

Azért kerestem meg, mert volt pár elég közeli helyzetem ahhoz, hogy a biciklis figyelmetlenségén és a KRESZ-ről szart sem tudásán kárt tegyen saját magában és az autómban.

Mi van ha a biciklis a hibás és kivételesen nem a "szemét" autós? Mivel nincs kötelező biztosítása, hogyan fogja tudni megtéríteni a kárt? Gondolom zsebből nem minden biciklis tud kifizetni egy elem újra fényezését vagy akar egy vissza pillantó cserét.

Válaszát előre is köszönöm! Ákos

Kedves Ákos!

Amennyiben a kárt nem gépjármű okozza, hanem pl. kerékpáros, akkor az okozott kárt közvetlenül a károkozó köteles megtéríteni. Természetesen van arra mód, hogy a kerékpáros felelősségbiztosítást kössön, illetőleg ma már több olyan biztosítási termék létezik a piacon (pl. lakásbiztosításhoz vagy életbiztosításhoz kötött felelősségbiztosítás), amelyek adott esetben helyt állnak az ilyen jellegű károkozás során.

Amennyiben mégsem rendelkezik semmilyen biztosítással a károkozó, és önként sem teljesít, akkor a károsult polgári peres útra terelheti az ügyet. Fontos, hogy ebben az eseteben is feltétlenül történjen kárfelmérés, és a javítást is igazolható módon végeztessük el.

Tisztelettel dr. Erdey Péter ügyvéd

Tisztelt Autójogász!

Tanácsát szeretném kérni egy használt autó vásárlási ügy kapcsán. Egy héttel ezelőtt vásároltam egy Mazda Premacy típusú használt gépjárművet, melyről az első rövid szerelői átvizsgálás során általam nem ismert hibák derültek ki. Az autót friss műszaki vizsgával vásároltam, a szerelői vélemény szerint pedig két olyan hiba is található rajta, amivel nem kaphatott volna forgalomba helyezési engedélyt.

A műszerfalon a légzsák visszajelző led hibát jelez,illetve a bal első kerékjárati ívben nagy mértékű átrozsdásodás található,mely egy helyen nagyobb méretű lyukat is eredményezett, illetve a szerelő szerint valós veszély, hogy a futómű ennek következményében menet közben leszakadhat. Ezen kívül a motortérből eddig fel nem tárt okból zörgő- morgó hang hallatszik,ami a próbaút során a rossz útviszonyok miatt nem volt észlelhető. Az autó eddig ismert hibái alapján is több százezer forint értékű javításokra lenne szükség az autó veszélytelen állapotának eléréséhez.

Kérdésem az lenne, kit terhel a felelősség?A kereskedéssel több telefonváltás után sem sikerült érdemi eredményre jutnom.Az eredeti megállapodás szerint ők a légzsák problémát orvosolták volna, ám ez az elhozatal napjáig nem történt meg, Most újabb ígéretet kaptam ezen hiba kijavítására, de az előzmények után én nem bízom a kereskedésben. Lenne rá módom, hogy egy független szervízzel javíttassam a hibákat, és annak térítését a kereskedéstől kérjem?

Továbbá érdekelne az is, hogy a kereskedőnek a kötelessége-e a rozsdásodás okozta probléma helyreállítása, mivel ők elvileg "csak a motorra és a váltóra vállalnak garanciát"? Reménykedem, hogy mivel én jóhiszeműen,a műszaki vizsga papírjában bízva vettem egy általam biztonságosnak vélt autót, ezek után a javítási költség nem engem terhel.Van-e rá törvény adta lehetőség, hogy a gépjármű teljes összegének visszatérítését igényeljem,vagy a javítási költségek kifizetését kérjem?

Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel : L. László

Kedves László!

Az Ön által leírtak alapján a kereskedés nagy valószínűséggel hibásan teljesített, ezért kellékszavatossággal tartozik a Polgári Törvénykönyv alapján. Mivel autókereskedéstől vásárolta a gépkocsit, ún. fogyasztói szerződésről beszélünk, ahol az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a hiba már a szerződés megkötésekor fennállt, tehát a kereskedő hibásan teljesített. Az autókerekedésnek kell tehát bebizonyítania, hogy hibátlan autót adott el Önnek.

Feltétlen jelezze a kereskedőnek írásban, igazolható módon azt, hogy az autóval milyen problémák merültek fel! Ön a Ptk. alapján jogosult az alábbi sorrendben kijavítást, kicserélést, árleszállítást kérni. Ha ezekben nem sikerül a kereskedéssel megállapodásra jutni, akkor megjavíttathatja máshol és követelheti a javítás költségeit, végső soron el is állhat a szerződéstől, ami azonban alaposabb jogi megfontolást igényel.

Tisztelettel dr. Erdey Péter ügyvéd

Tisztelt autójogász!

Az eset még 2012-ben történt. Ekkor hosszabb időre külföldre távoztam és a régi autómat le szerettem volna adni, hogy vonják ki a forgalomból. Unokanővérem ekkor közölte velem, hogy ne tegyem meg ezt a lépést, mert ő szeretné használni. Kötöttünk egy üzembentartói szerződést. A tulajdonos én maradtam, az üzembentartó ő lett.

2013-ban mikor hazajöttem, továbbra is a jármű forgalomból való kivonása mellett döntöttem. Ekkor unokanővérem közölte nincs autó mert ő ezt továbbadta (az én tudtom és engedélyem nélkül), majd megkeres az „új tulajdonossal” és megkapom az adás-vételi szerződést. Ez a mai napig nem történt meg. Most mikor megkerestem, azt állítja, hogy nincs meg az adás-vételi szerződés és nem tudja kinek adta át az autót.

A kérdésem a következő:

- Hogyan tudok az autó nyomára bukkanni? (Milyen jogi lépései lennének pl. rendőrség vagy okmányiroda) Lehet,hogy az autó már nincs is egyben, darabokban értékesítették. (nem tudom,ez csak egy felvetés) Amikor megkötöttük az üzembentartói szerződést, én a szerződés másolatát nem kaptam meg, mert állítólag az unokanővérem nevére kiállított forgalmi engedély a szerződés. Az autó még mindig az én nevem van, én vagyok a tulajdonos, az unokanővérem az üzembentartó. A törzskönyv nálam van.

Köszönöm a válaszát! Tisztelettel:V.Csaba

Kedves Csaba!

Az üzembentartó nem rendelkezhet a gépkocsi tulajdonjogáról, így azt nem is adhatja el, illetve más módon sem vonhatja ki a gépkocsit az Ön rendelkezési joga alól. Ön, mint tulajdonos intézkedhet az autó forgalomból történő kivonása iránt.

Ebben az esetben nem kell sem biztosítást, sem adót fizetnie és az esetleges közúti közlekedéssel kapcsolatos bírságok alól is mentesülni tud. Amennyiben unokanővérével különösebben nem jó a viszony, ismeretlen tettes ellen feljelentést tehet az autó eltűnésével kapcsolatban. Az üzembentartónak ugyanis elszámolási kötelezettsége van az autóval.

Amennyiben az üzembentartó nem tud az autóval elszámolni a rendőrség körözést rendelhet el, amelynek eredményeképpen az autót megtalálhatják és megakadályozhatják a további használatát, értékesítését. A rendőrségi határozat továbbá arra is alkalmas lehet, ha az autót nem találja meg rendőrség, hogy az okmányiroda felé a rendszámtáblával el tudjon számolni és a gépjármű-nyilvántartásból töröltesse magát.

Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

T. Autójogász!

A hatályos gépj. adásvételi szerződésmintában szerepel egy olyan rovat, hogy:

"A tulajdonjogváltozás hatályba lépésének napja: év hónap nap."

Kérdésem, hogy van-e arra valami előírás, hogy ide milyen dátum kerülhet? Tehát például jogszabályilag kifogásolható-e, ha mondjuk: szerződés aláírása: 2015.09.04. a tulajdonjogváltozás hatályba lépésének napja: 2029.09.04.

Ilyen esetben az aláírás napjához képest 15 napon belül kell bejelenteni, vagy a hatályba lépéshez képest?

Valamint a fenti dátumok esetén van-e valami előírás arra, hogy mikor lehet a jármű birtokba adása. Gondolom, hogy 2015.09.04. után, de amúgy mindegy? Lehet pl. 2020-ban is vagy 2040-ben is?

Köszönettel! Balázs

Kedves Balázs!

A gépjármű adásvétel alapvetően a polgári jog szabályai szerint zajlik. Főszabályként a szerződés hatályba lép a megkötéssel, de a polgári törvénykönyv lehetőséget biztosít a szerződő feleknek arra, hogy a szerződés hatályba lépését maguk állapítsák meg a szerződés megkötését követő későbbi időpontban.

A szerződő felek a szerződés hatályba lépését követően kötelesek egymásnak szolgáltatást nyújtani, tehát ekkor köteles a vevő fizetni és az eladó a kocsit átadni. A hatályba lépés előtt nem történik tulajdonjog változás, nem száll át a tulajdonjog.

Az okmányirodai bejelentést egyértelműen a tulajdonjog változás hatályba lépésétől számítottan kell megtenni. Amennyiben adásvételről van szó, a jármű birtokba adását célszerű a hatályba lépés utánra tenni, mert mivel a tulajdonjog nem száll át, az eladó nem követelheti a vételárat a vevőtől.

Tisztelettel dr. Erdey Péter Autójogász

Tisztelt Autójogász!

Motorcserét szeretnénk egy Audi A6 2.5 tdi-ben (automata) 99-2000 évj., de nem 2.5-ös motort szeretnénk beletenni, hanem 1.9 tdi-t kézi váltósat. Ezzel a motorral is szerelték gyárilag az autót és fut az utakon is belőle jó néhány.

Ha lehetséges, mi a folyamata a motorcserének? Hol is kell kezdenem, ebben kérném a segítségét?

Előre is köszönöm! Tamás

Kedves Tamás!

A motorcserét minden esetben nyilvántartásba kell venni az okmányirodában, át kell vezetni a forgalmi engedélyen, illetve törzskönyvön. Nem típusazonos motorcsere esetén átalakítási engedélyt kell kérnie a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. A szükséges továbbá a motor megszerzését igazoló okirat, adásvételi szerződés, új motor esetén számla, valamint szintén a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott műszaki adatlap.

A fentiek mellett meg kell fizetni az új forgalmi engedély, a törzskönyv illetékét, valamint a műszaki érvényességet igazoló matrica eljárási díját.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

Sajnos csak jogi affinitással és nem végzettséggel rendelkezem, ami miatt a több éjszakás webes keresés után sem látok világosan a menetlevelezés rendszerében.

A problémám: meguntam, hogy a családi terepjáróval vontassam a 3,5 tonnás kéttengelyes utánfutót ezért vásárolni kívánok - magánszemélyként - egy 7,5 tonnás kistehert, kizárólag csak saját/magán használatra.

Kérdés:

1. Kell-e menetlevelet vezetnem ha „magánszemélyként magamnak fuvarozok”

2. Kell-e tachográf az autóba?

Sajnos teljesen kaotikus a jogszabályi fogalmazás, nem beszélve a felhasználóbarát hivatkozásokról. Válaszát és segítségét előre is hálásan köszönöm!

István

Kedves István!

A vonatkozó jogszabályok együttes értelmezése szükséges az Ön által feltett kérdése megválaszolására.

A menetlevélre vonatkozó jogszabályok: 1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről 89/1988. (XII.20.) Minisztertanácsi rendelet, a közúti közlekedési szolgáltatásokról 261/2011. (XII.7.) Kormány rendelet.

Ezek összevetéséből arra lehet következtetni, hogy magánszemély, a saját tulajdonában lévő tehergépkocsi saját célra történő használatához nem szükséges menetlevél használata. A forgalomban való részvételhez csak a díj ellenében végző fuvarozás esetében kötelező a fuvarlevél.

A menetíró készülékre (tachográf) szintén több jogszabály vonatkozik, amik közül a legfontosabb a A TANÁCS 1985. december 20-i 3821/85/EGK RENDELETE a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló jogszabály. "3. cikk (1) Menetíró berendezést kell beszerelni és használni a tagállamokban nyilvántartott olyan járművekbe, melyeket közúti áru- vagy személyszállításra alkalmaznak, kivéve a 561/2006/EK rendelet 3. cikkében említett járműveket.

A 561/2006/EK rendelet 16. cikke (1) bekezdésében említett, és azon járműveknek, melyek mentességet kaptak a 3820/85/EGK rendelet alkalmazási hatálya alól, de nem mentesülnek a 561/2006 rendelet előírásai alól, 2007. december 31-ig meg kell felelniük e rendeletnek."

A hivatkozott jogszabályok tanulmányozása után úgy tűnik, hogy a magánszemély tulajdonában lévő tehergépkocsi nem tartozik a kivételek alá. Mindettől függetlenül, mivel valóban nehezen értelmezhetőek a jogszabályok azt javaslom, hogy írásban keresse meg a Nemzeti Közlekedési Hatóságot és kérje írásos állásfoglalásukat a kérdés egyértelmű tisztázásához, amit érdemes lesz magánál tartani, hogy egy esetleges közúti ellenőrzés során ne legyen jogértelmezési probléma.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Segítséget szeretnék kérni, sajnálatos módon összetörtek júniusban, kárfelmérés megtörtént, csak a kifizetés nem igazán jött össze, menet közbe csődöt jelentett az Astra Biztosító. 22 éves vagyok és ez az első saját autóm, 100 ezer forintról lenne szó, ami számomra igen nagy összeg és ez fedezné a javításokat, mi a teendő ilyenkor, mit tudok tenni, hogy megkapjam a pénzem?

Köszönettel Balázs

Kedves Balázs!

Ismereteim szerint az Astra Biztosító felszámolása megkezdődött, de a MABISZ helytáll az Astra Biztosítóval szembeni magyar kárigényekért. A részletekről javaslom tájékozódjon a biztosító, vagy a MABISZ honlapjáról, illetve ha bármilyen levelet kapott a kárrendezéssel kapcsolatban az ASTRA biztosítótól, tértivevényes postai küldeményben továbbítsa a MABISZ részére és kérje jogi állásfoglalásukat.

Üdvözlettel: Autójogász - Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Szombat délután (09.05) vásároltam egy használt autót. Már a hazahozatal után észrevettük, hogy valami nem stimmel. 3 hónapja volt műszakin. Hétfőn nevemre írattam, majd elkezdtem keresni a hiba okát. Kedden eljutottam a MAK-hoz. Ott a szerelő megnézte, feltette rázógépre, stb. De erről nincs papírom.

Mondta, hogy a bal első fék befog, meg kell pucolni, meg a bal hátsó csapágy el van törve. Aznap este még elmentem a volt tulajhoz a téli gumikért. Beszéltem vele, hogy ezek a hibák vannak az autón és nagy valószínűséggel ezek már fenn álltak akkor is, amikor még az ő tulajdonában volt a kocsi. Szeretném, ha ezeket a költségeket ő állná, mert az én tudomásom szerint magánszemélynek is kell bizonyos idejű szavatosságot vállalni. Másnap én meg is csináltattam az autót, számlám is van. (összesen 22 ezer forintról beszélünk.)

A volt tulaj nem mutat hajlandóságot a kifizetésre, merthogy ő is utána kérdezett és neki viszont azt mondták, hogy semmi kötelessége nincs felém onnantól kezdve, hogy eladta nekem az autót. Szeretném tanácsát és szakértelmét kérni, hogy melyik félnek van egy ilyen kialakult helyzetben igaza. Előre is köszönöm válaszát.

Üdvözlettel :Horváth Katalin

Kedves Katalin!

Igen, a leírtak alapján úgy tűnik, az igénye jogos. A polgári jog szabályai szerint a szerződésszerű, hibátlan teljesítésért mindenki, még a magánszemély is szavatossággal tartozik. A hangsúly azonban a bizonyításon van. Jelen esetben Önnek kell bizonyítania, hogy a hiba már az adásvétel pillanatában fennállt, erről Önt az eladó nem tájékoztatta és a hiba olyan jellegű volt, amit Ön nem ismerhetett fel.

Javaslom, hogy írásban vegye fel a kapcsolatot az eladóval és jelezze neki a leírt problémát. Igényét végső esetben bírósági úton érvényesítheti az eladóval szemben, ahol a bizonyítás szabályai a leírtak szerint alakulnak. Amennyiben lehetőség van rá, mindenképpen próbáljanak peren kívül megegyezni.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

Tisztelt Autójogász!

A KRESZ 41.§ (2) bek e) pontja értelmében:

(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően]:

e) az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett.

A kérdésem a következő:

ha egy kétirányú közlekedésre alkalmas úttest egyik oldalán a várakozás a járdán megengedett, akkor a tilalom vonatkozik-e a másik oldalon történő várakozásra is? Szabályosan várakozhatok-e a hivatkozásban küldött úton, ha egyébként más módon nincs megtiltva?

Üdvözlettel: Duna Zoltán

Kedves Zoltán!

A KRESZ rendelkezése szerint a megállási és a várakozási tilalmat, valamint a várakozóhelyet jelző táblát az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik.

E jelzőtáblák hatálya az úttestnek arra az oldalára terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték. Ez alapján, ha az út menetirány szerinti jobb oldalára van kitéve a tábla, akkor csak arra az oldalra vonatkozik a tilalom.

Üdvözlettel: Autójogász Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Garanciális ügyintézéssel kapcsolatban kérem tanácsát. Tulajdonosa vagyok egy még 5 napig garanciális Volkswagen autónak, amin észrevettem pár hibát, köztük elég költség javításút is. Időpontot kértem a szervizben, kaptam is egy nappal a garancia lejárta előtt.

Amikor az időpontot kértem jelezték, hogy nem biztos hogy még garanciás lesz a javítás mert nem lesz meg az alkatrész a garancia lejárta előtt. Én úgy gondolom az számít mikor veszik fel a hibát és nem az hogy mikorra tudják (mikor lesz meg az alkatrész) kijavítani.

A kérdésem az lenne, hogy kinek van igaza. Tényleg nem a bejelentés időpontja számít?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Érdeklődő!

A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Ebből következik, hogy Ön megfelelően járt el, amikor a jótállási határidő eltelte előtt bejelentette a szerviz felé a gépkocsi hibáját, és a jótállási igényét, de javítási határidő megadása nélkül nem minősül joghatályosnak a bejelentés, így hiába beszélgettek a szerelővel a gépkocsi javításáról, ha Ön nem kötött ki javítási határidőt, vagy ebben

nem egyeztek meg.

A határidőre vonatkozó kikötésnek akkor van jelentősége, ha csak néhány nap van hátra a jótállási időből, mint az Ön esetében is. Ha kikötöttek határidőt, és ezen időben nem végezték el a javítást, akkor három hónapon belül bíróságon kell érvényesítenie a jótállásra

vonatkozó igényét. További nehézséget jelent, hogy amennyiben a szerviz vitatja a

bejelentés tényét, annak tartalmát, ezeket Önnek kell bizonyítania, ami kétséges lehet egy telefonos vagy egy személyes beszélgetés alapján (ha csak nem rögzítették azt).

Az eset leírása szerint Ön több hibát fedezett fel, de nem világos, hogy akkor miért nem javították meg azokat, amikhez nem kellett alkatrészre várni, illetve amit akár azonnal megcsinálhattak volna, így felmerül annak a lehetősége is, hogy a szerviz sem szabályszerűen járt el.

Javaslom az eset leírásával írjon egy kérelmet a szerviz vezetőjének, hogy méltányosságból legalább az azonnal kijavítható hibákat csinálják meg, amit még a jótállási időben megtehettek volna.

Tisztelettel:

Autójogász

Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Érdeklődni szeretnék, hogy az alábbi esetben mire számíthatok:

Lakott területen kb. 90km/h-val ütköztem egy szemben közlekedő autóval (áttértem a szemben lévő sávba). A baleset előtt fogyasztottam alkoholt, a vérvétel során 4 ezreléket állapítottak meg.

Személyi sérülés csak az én esetemben történt (elég komoly).

Üdvözlettel:

Levente

Kedves Levente!

A megengedett sebesség túllépése valamint a sáv elhagyása szabálysértési felelősséget von maga után. Az ittas vezetéssel kapcsolatosan azonban az elkövetéskori véralkohol szintet vizsgálják, aminek kiszámítására szakértőt szoktak kirendelni, így ennek megítélése még változhat. Ha 0,5 ezrelék alatti ez az érték, akkor szabálysértés, ha e feletti, bűncselekmény.

A szabálysértések külön-külön is pénzbírsággal sújtandóak, a gyorshajtás 60.000 Ft lehet, a sáv elhagyása 20.000 Ft lehet, az ittas vezetés 30.000 Ft lehet és vélhetően bizonyos időre eltiltják a járművezetéstől, aminek mértéke megint csak az ittas vezetés megítélésétől is függ.

Továbbá "büntetőpontokkal" is sújtják. Ezen következmények csak a közlekedési szabálysértésekre vonatkoznak, még figyelembe kell venni az ütközésből eredő kártérítési kötelezettséget, valamint a KGFB díj várható emelését is.

Tisztelettel:

Autójogász

Dr. Lenkei Balázs

Tisztelt Autójogász!

Van egy Peugeot 206-os 1.4 benzines, 55kw-os, 2001-es, 3 ajtós évjáratú autóm! A motorja sajnos a végét járja és javítása nem gazdaságos ezért motorcserére gondolok mint lehetőség!

A kérdésem az,hogy típus azonos az pontosan mit takar? Elég ha a motor 1.4 benzines és 55kw-os mint az enyém vagy a motorszám elejének is stimmelni kell és az évjáratnak is és mindennek?

Mik a pontos feltételei annak,hogy gond nélkül átíratható legyen?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel:

B. Zsolt

Tisztelt B.Zsolt úr!

A gépjármű hajtómotorja a gyártója által egyedi azonosítási jellel, illetőleg a hajtómotor egyedi azonosítására nem szolgáló típus azonosító jellel (a továbbiakban együtt: motorszám) látható el. Amennyiben a hajtómotort motorszámmal látták el, az a jármű azonosító jelének tekintendő és azt nyilvántartásba kell venni.

Ebből arra lehet következtetni, hogy több motornak is lehet ugyanolyan típus azonosító jele és ha két ilyen motort cserélnek ki egymással az vélhetően típus azonosnak tekinthető, de a típusazonosság részleteiről érdemes egyeztetnie autószerelővel, mert a gépkocsin egyéb műszaki átalakítás is szükségessé válhat a csere miatt.

Az átíráshoz szükséges okiratok:

• az okmányirodában megtalálható és kitöltött kérelem
• típusazonos motorcsere esetén: az előzetes eredetvizsgálat megtörténtét igazoló határozat („igazolás a jármű előzetes eredetvizsgálatának elvégzéséről”) és szakszerviz igazolása;
• nem típusazonos motorcsere esetén: közlekedési hatóság által kiállított átalakítási engedély, és műszaki adatlap
• a motor származását és tulajdonjogának jogszerű megszerzését igazoló okirat.

Tisztelettel:

Autójogász

Dr. Lenkei Balázs