Tisztelt Autójogász!
Jogos-e a szabálysértési bírság, ha olyan helyen álltam meg, ahol nem volt kitéve mozgáskorlátozottaknak szóló parkolóhelyet jelölő tábla, csak az úttesten volt felfestve a mozgáskorlátozott jelzés? Hozzátenném, hogy a felfestés elég kopott volt, ráadásul este sötétben parkoltam le, az utca nincs rendesen kivilágítva, és elég szűk is, így parkoláskor az autóból nem lehetett rendesen látni a felfestést, csak amikor elálltam onnan, akkor néztem meg, hogy tényleg van ott egy gyatra burkolati jel. A bírsági papíron nem szerepel, hogy készült-e fotó.
Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Kérdező!
A határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül indítványozhatja helyszíni bizonyítás lefolytatását, melyben elő kell adnia a körülményeket. A szabálysértési hatóság ilyen esetben a helyszínen meggyőződik arról, hogy az indítványban előadott tényállás megfelel-e a valóságnak. A szabálysértési hatóság az Ön jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel a helyszínen, Ön észrevételeket tehet a szabálysértéssel és a helyszíni szemlével kapcsolatosan. Ha bebizonyosodik, hogy valóban nem megfelelő az útburkolati felfestés és nincs kihelyezve mozgáskorlátozottaknak szóló parkolóhelyet jelölő tábla, a hatóságnak a szabálysértési eljárást meg kell szüntetnie.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztel Autójogász.
Ittas járművezetés miatt elvették a jogosítványomat, de döntés még nem született az ügyben. El vagyok tiltva az eljárás befejezéséig. Kérdésem az, hogy az udvaromon, magánterületen megvalósul-e az engedély nélküli vezetés?
Válaszát köszönöm: Tamás
Tisztelt Kérdező!
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 rendelet területi hatálya a Magyarország területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakra terjed ki. A közúti közlekedés szabályai közforgalom elől elzárt magánterületre nem vonatkoznak. Ebből következik, hogy magánterületen nem valósul meg az engedély nélküli vezetés.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Most csak röviden próbálom leírni a kérdésemhez tartozó történéseket: Gépjárművemben korábban Németországban turbócsere történt hivatalos szervizben, melyre 2 év alkatrész garanciát vállaltak. Ez az alkatrész fél évvel a garancia lejárta előtt meghibásodott. Magyar szakszervizben kértem az alkatrész megvizsgálását, amelyet 70 perc alatt elvégeztek, közölve velem, hogy jó az alkatrész. Ekkor javasoltak egy kb. 140 ezer Ft-tól induló teljes körü kivizsgálást. Ezt nem fogadtam el és elmentem egy másik hivatalos de nem szakszervizbe, ahol ezt a kivizsgálást a töredék összegért is elvégezték volna. Itt az autószerelő közölte velem, hogy a turbó a hibás, felvette a kapcsolatot a szakszervizzel, ahol ezek után fogadták az autót garanciális alkatrészcserére. Ezt megelőzően más szakszervizet is megkerestem, ahol megpróbáltak félre vezetni olyan módon, hogy csak ott javítják meg garanciális hibámat, ahol korábban történt a javítás. Mindenesetre a javítás garanciálisan megtörtént, de a kimondott alkatrészcsere nem szerepelt a szerviztől kapott javítási papírok közt. A korábbi ellenőrzésről és a pontos hibamegjelölésről szóló beutalásról megvannak a papírok. Kérdésem az, hogy ebben az esetben is jár a két éves alkatrész garancia? Hogyan tudom szükség esetén ezt érvényesíteni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Tóth György
Tisztelt Tóth Úr!
Az alkatrészre vonatkozó 2 éves garancia érvényesítése során vitára adhat okot az Ön által említett körülmény, amely szerint a kimondott alkatrészcsere nem szerepelt a szerviztől kapott javítási papírok közt. Erre hivatkozással a márkaszerviz esetleg letagadhatja a hibás alkatrész korábbi cserjét. Amennyiben ennek az alkatrésznek a kicserélése hiányában a turbó nem javítható, a márkaszerviz nem tud a garanciális felelőssége alól kibújni. Feltételezve, hogy turbócsere tényét a hivatalos márkaszerviz által kiállított okiratokkal igazolni tudja.
A garancia érvényesítésével kapcsolatos ügymenetet 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet szabályozza, 3. §-a előírja, hogy a szerviz a meghibásodásról jegyzőkönyvet köteles felvenni. Különösen fontos akkor, ha a szerviz nem fogadja el az Ön álláspontját. A jegyzőkönyv képezi ugyanis az esetleges további eljárás alapját. A további eljárásban polgári törvénykönyv 306. §. részletezett szavatossági igényekkel léphet fel.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász,
Új autó vásárlásba fogtam, összeállt a megrendelendő autó képe és ára, az eladó leküldte az általános szállító feltételeket, amiből kiderült hogy fizessek 20% előleget és ennek ellenére nem garantálják a szállítási határidőt, a megrendelt gk. végső árát, amennyiben az ígért (nem garantált) határidő letelte után elfogyna a türelmem, még a foglalót sincs jogom visszakapni, kamatról vagy bánatpénzről ne is beszéljünk. Ennyire vakon lehet bízni egy autószalonba?
Tisztelt Kérdező!
Javasolom, hogy a kereskedő által megküldött szerződést megfelelő garanciák beépítésével a kereskedővel közösen egészítsék ki és tegyék egyértelművé a szerződés legfontosabb tartalmi elemeit, mint például a gépkocsi vételára, szállítási határideje, a 20 % jogcíme (előleg vagy foglaló), késedelmes szállítás esetén kössenek ki kötbért és határozzák meg ennek mértékét, állapodjanak meg, hogy 30 napot meghaladó szállítási késedelem esetén a vevő egyoldalú nyilatkozattal elállhat a szerződéstől és a kereskedő ebben az esetben a foglaló kétszeresét, ennek hiányában bánatpénz megfizetésére köteles. Senkiben ne bízzon vakon!
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Kérdésem arra irányul, hogy milyen módon kell használnom szlovák rendszámú gépkocsit Magyarországon. Férjem szlovák, Párkányban élünk; de én megtartottam a magyarországi lakcímemet is. Az autó a férjem cégének tulajdona. Sokszor egyedül is meglátogatom Mo.-n élő rokonaimat, amihez a szlovák rendszámú gépkocsit veszem igénybe. Mit kell tennem ahhoz, hogy a rend őre ne vegye le a rendszámot? Válaszát előre köszönöm,
Kovács Márta
Tisztelt Kérdező!
A közúti közlekedésről szóló törvény vonatkozó 25/B. §. értelmében, ha a gépjárművet Magyarországon vezető személy (tehát akár Ön, akár a férje) szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van, akkor a használat jogszerű. Egyetlen tennivalója van ahhoz, hogy a rendőr Magyarországon ne vegye le a rendszámot, a szlovák iratait adja át közúti ellenőrzés során.
Tisztelettel:
Autójogász
Dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 2010.01.07-én eladtam az autómat, és az adásvételi szerződést leadtam az okmányirodának, mire felszólítólevelek jöttek különböző büntetésekről. Ezeket a szabálysértéseket az új tulajdonos követte el, mivel, mint kiderült, nem íratta át az autót. Bementem az okmányirodába, és megérdeklődtem, miért van még az autó az én nevemen. Jött a válasz, hogy abban az évben új jogszabály jött ki, és az adásvételi nem felelt meg teljesen az elvártaknak, ezért az új tulajdonossal fel kell venni a kapcsolatot és új adásvételit kell írni. Ezután megpróbáltam, de sikertelenül jártam, ezért bementem a rendőrségre, megmutattam az adásvételit, és azt mondták, menjek vissza az okmányirodába, és írassak velük egy jegyzőkönyvet, mert az adásvételi megfelel, mivel a legtöbb fontos adat szerepel rajta. Visszamentem az Okmányirodába, nem örültek neki, de felvették a jegyzőkönyvet.
Megérkezett a levél több helyről is, hogy a nevemről lekerült a gépjármű, ezért én meg is nyugodtam, és gondoltam, hogy ezzel már több problémám nem lesz. De ezek után is jöttek levelek különböző büntetésekről, de mivel már nincs a kocsi a nevemen, ezért nem is foglalkoztam velük. Ezután már nem jött semmi, mostanáig, amikor kaptam egy levelet végrehajtásról, miszerint 2010.01.14-én parkoltak az autóval, és végrehajtásra került, ezért felkerestem a végrehajtást végző szervet, és válaszként az jött, hogy két lehetőségem van: vagy befizetem a büntetést, és megpróbálom visszaszerezni a mostani tulajdonostól, vagy perújítást kérek. A kérdésem végül az lenne, hogy van-e olyan törvény, amely szerint, ha nem válaszolok egy levélre, ezzel elismerek egy felém nem létező tarozást, és az adásvételi szerződés ezek szerint semmit sem jelent? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: W. Richárd
Tisztelt Kérdező!
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. L. törvény szabályozza azt az eljárást, amely az Ön esetében is megtörtént. A parkoló társaság a gépjármű nyilvántartásba bejegyzett tulajdonossal szemben kezdeményezi a fizetési meghagyás kibocsátását oly módon, hogy annak állandó lakcímére kell postán kiküldeni. Az adósnak a kézhezvételtől 15 napja van ellentmondással élni, azaz, hogy a fizetési meghagyás iránti kérelemben megjelölt összeggel nem tartozik. Amennyiben 15 napon belül nem élnek ellentmondással vagy a postai küldeményt egyáltalán nem veszik át, a fizetési meghagyásban megjelölt követelés jogerős és végrehajtható lesz.
Nagyon sok esetben az adós csak a végrehajtási szakban szembesül azzal a ténnyel, hogy vele szemben fizetési meghagyásos lejárás indult. A végrehajtási szakaszban a végrehajtó levelének átvételétől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni. Ha ez a határidő eltelt, perújítási és a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet kell előterjesztenie.
A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap, melyet a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől, vagy attól az időponttól kell számítani, amikor az eljárásól tudomást szerzett.
A jogerős fizetési meghagyás elleni perújítási kérelemben elő kell adni, hogy Ön már a parkolási esemény időpontját megelőzőleg eladta az autóját, a fizetési meghagyásról pedig csak a végrehajtási szakaszban értesült. A kérelemhez mellékelje az adásvételi szerződés másolatát és az okmányiroda jegyzőkönyvét. A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik - ellentmondás esetén - elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna.
Tisztelettel:
Autójogász
Dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Uram!
Történt egy balesetem ahol nem én voltam a hibás, viszont az autóm (Mazda3,2007,1.6benzin) totálkáros lett. 2011.12.09-én történt a baleset. A kárt 2011.12.29-én vették fel a Mazda Óbudánál és továbbították az MKB biztosítónak. Nos. Telefonon próbáltam elérni a biztosítót, de reménytelen. Írtam nekik levelet két e-mail címre is, de nem válaszoltak. Szeretném megtudni, hogy is áll az ügyem, de lehetetlen mivel a biztosító mint olyan mintha nem is létezne. Teljesen össze vagyok törve, mert se kocsim se információm afelől, hogy mi is történik. Az lenne a tiszteletteljes kérdésem, hogy ez normális? A biztosítónak ehhez joga van? Mármint, hogy elérhetetlen. Kihez forduljak és mikor? Hogy lehet részleteket kicsikarni belőlük? Mit tegyek, hogy visszakapjam azt amit tönkretettek? Válaszát nagyon várom és előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Soltész János Zsolt
Tisztelt Kérdező!
Kártérítéssel kapcsolatos ügyintézés során a biztosítót minden esetben írásban, postai tértivevényes levélben javasolom felkeresni. A postai tértivevény birtokában lehet a biztosítóval szemben a további lépéseket megtenni. Amennyiben az igénybejelentés kézhezvételétől számítva 30 napon túl sem érkezik válasz, panaszbejelentést kell tennie a biztosítók felügyeleti tevékenységét végző Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél. (PSZÁF) A panasz előterjesztésével kapcsolatban a PSZÁF oldalán tájékozódhat az alábbi link alatt minden vonatkozó információt megtalál: https://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/panaszokrol/panaszkezeles_menete
Tisztelettel:
Autójogász
Dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Jelenleg Magyarországon dolgozom. Az otthoni autómat használom Budapesten. Ha megállit a rendör, beleköthet-e abba, hogy román rendszámom van és több mint 30 napja itt használom? Román állampolgár vagyok, és minden iratom rendben van (biztositás stb) van lakcim kártyám.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
Az 1988. évi I. törvény (a közúti közlekedésről) 25/B szakasza tartalmazza a vonatkozó rendelkezéseket. Amennyiben Ön a vezető és nem Magyarországon rendelkezik lakóhellyel (vagy szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van), továbbá Ön az üzembentartó vagy tulajdonos, akkor használhatja az autót.
Tisztelettel:
Autójogász Dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Az alábbi problémám megoldásában kérném segítséget.
Használt autót vásároltam, melyhez nem kaptam meg a kocsi-, illetve a CD-rádió CODE kártyáját, melyek szükségesek az autó, akkumulátor csere utáni használatához. Mikor rákérdeztem a kártyák meglétére, a válasz igen volt. A márkakereskedőtől ajánlatot kaptam ezekre, mely ~30 000 Ft-os költséget jelentene. Kérdésem az volna, hogy a kereskedő felé fordulhatok-e ezen kártyák beszerzési költségének - részéről történő - átvállalása ügyében. A CODE kártya, a jogszabályok szerint mennyire képzi az autó alaptartozékát?
Milyen jogszabályra, törvényre tudnék hivatkozni, a kereskedőnek írandó levélben?
Tisztelettel:
Dobrovics Róbert
Tisztelt Dobrovics Róbert Úr!
Többek között a Polgári Törvénykönyv 95. §-ára tud érdemben hivatkozni, amely a dologkapcsolatokat határozza meg, elkülönítve az alkotórész és a tartozék fogalmát. Eszerint a tulajdonjog kétség esetében kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elősegíti (tartozék). Ha a CODE kártya nemcsak a CD rádió használatához, hanem (akkumulátor csere esetén) egyébként is szükséges lenne a gépjármű használatához, akkor ez olyan tartozéknak tekinthető, amely a dolog (jelen esetben a gépjármű) rendeltetésszerű használatához szükséges. Így a tulajdonjog (amennyiben a szerződésben nem rendelkeztek másképpen) erre is kiterjed, ha ez már a gépjármű értékesítésekor is az eladó tulajdonában állt. Ezzel kapcsolatban hivatkozhat még a Polgári Törvénykönyv szerződés teljesítésével kapcsolatos együttműködési és tájékoztatási kötelezettséggel összefüggő szabályaira is (Ptk. 277. § (4), (5)) Összességében tehát a teljesítés a tartozék átadása miatt hibásnak minősíthető (Ptk. 305. §) Azonban, ha ez az eladás időpontjában már nem volt meg és az átadott tartozékokkal, a megtekintéssel és kipróbálással kapcsolatban a szerződés tartalmaz rendelkezéseket, azaz, ha ezt a hiányosságot megismerhette, akkor nem követelhető a kereskedőtől az utólagos beszerzés költsége.
Tisztelettel
Autójogász
Dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A mai gazdasági helyzetben szerintem nem egyedi a problémám (bár némileg speciális). 2011. februárjában hivatalos Mazda márkaszervizben cseréltek izzítógyertyákat a Mazda 3 autómban (számla természetesen megvan róla). Sajnos ezen szerviz csődeljárással megszűnt - ezt már decemberben tapasztaltam egy más jellegű meghibásodásnál. Az egyik gyertya ismét tönkrement. Gondoltam, hogy egy izzítógyertyát egy hivatalos helyi szervizben is ki tudok cseréltetni, nem utaztatom meg az autót Budapestre ( kb 100km tőlem). De ma reggel mihelyt hozzáért a szerelő a kulccsal, rögtön bele is tört egy gyertya. A töreten egyértelműen látszik, hogy becsavarásnál törött már el. A többi gyertyához már hozzá sem nyúltunk, nem akartunk nagyobb kárt tenni. Ezen ügyben szeretném tanácsát kérni.
Milyen jogaim vannak, felel-e a márkaszerviz hibájáért az importőr, ha nem sikerül az importőrrel megegyezni akkor milyen lépéseket kell megtennem, hogy ne fizessek ki egy kisebb autó árát a javítási költségre.
Üdvözlettel: P. Tamás
Tisztelt Kérdező!
A márkaszerviz tevékenységéből eredő károkért az importőr nem tartozik felelősséggel. Az egyedüli lehetőség, miután a márkaszerviz jogutód nélkül megszűnt, a termékfelelősség vonatkozó szabályai szerint azt kimutatni, hogy a gyertya gyártási hibás volt, ebben az esetben van jogi lehetőség elsősorban a gyártóval illetve az importőrrel, illetve kisegítő lehetőségként a forgalmazókkal szemben igényt érvényesíteni (egészen addig, amíg a forgalmazó a gyártót/importőrt ill. a kereskedelmi láncban feljebb álló kereskedőt meg nem nevezi). Ennek bizonyítása azonban az Ön által vázolt tényállás szerint nagy valószínűséggel szakértő közreműködését igényelné. Keressen rá az interneten műszaki járműszakértőre, és konzultáljon a problémával kapcsolatosan!
Tisztelettel:
Autójogász
Dr. Lenkei Balázs
A következő esetről szeretnék beszámolni: egy szürke nevemberi reggelen, a reggeli csúcsban, úgy 7:30 és 7:40 között a Külső Váci úton haladtam a városközpont felé, már Budapest belterületén, mikor a 2-es út Dunakeszi elágazásának lámpás kereszteződését elhagyva elénk fordult egy FKF-es jelzéssel (UNIMOG - GAT-231 frsz.) ellátott sószoró, útkarbantartó autó és beállt a dugóba. Igen ám de arra nem számítottunk, hogy bekapcsolja a sószoró berendezését közvetlenül a tömött kocsisorban az autók között. Rádudáltunk többen, erre Ő visszadudált és szórta tovább a jó minőségű mindenféle szeméttel és kavicsos homokkal kevert kősót az autókra. Mivel én mindig is különös óvatossággal vigyáztam az autóimra, így most is óvatosan, jó nagy ívben igyekeztem kikerülni a sószoró autót, ami számomra megmagyarázhatatlan módon szórta a dugóban lépésben haladó kocsisort, többek felháborodására. Sajnos nem sikerült elég távol mennem a szemetes-kavicsos sózuhanytól és kapott a jáművem belőle rendesen. Az autóból történű kiszállás után vettem észre, hogy egy helyen egy akkora kavicsot vágott a kocsim oldalának, hogy nemcsak lepattant a festék, hanem be is horpadt a jobb első sárvédőm. A legtöbb autós gondolom nem csinálna ebből ekkora ügyet, de én nem vagyok a legtöbb autós és családtagként szeretem, óvom az autóimat, s az érintett kocsinak kaorosszériája abszolút hibátlan és karcmentes volt eddig a pillanatig.
A javítási költségek kb. 15 ezer Ft-ot fognak kitenni, ha az olcsóbbik megoldást a fényezés nélküli horpadás javítást választom a kavics okozta festékleverődés leecsetelésével. Valószínüleg ezt a megoldást fogom választani, mivel nem szeretném újrafényeztetni az egész sárvédő elemet, pedig kellene és lehetne. Panaszlevelemet természetetesen megírtam és elküldtem az FKF-es információs vonalon kapott e-mail címre amit nagyszerűen érkeztettek is, rögtön egy automatikus válaszlevéllel. Megnyugodtam, a levelem célba ért. Igen ám, de ennek már lassan két hónapja. Vajon számíthatok-e valamilyen kártérítésre, vagy ez csak egy hiú ábránd marad a számomra? Valójában én már nem lepődök meg semmin sem, de azért megmagyarázhatnák nekem, hogy miért kell a legnagyobb csúcsforgalomban, a lépésben araszoló autók között sót szorni? Igazából szerintem nem is volt indokolt, mivel az út egyáltalán nem volt síkos, de ezt a szakemberek biztos jobban tudják nálam.Ha már kell sózni akkor miért nem sóznak a reggeli csúcsforgalom előtt, hogy mire felélénkül a forgalom hasson is a só és persze ne tehessen kárt másokban?!
Ez egy ilyen ország, itt minden megtörténhet, én már semmin sem csodálkozom. Csak elég nehezen viselem el ha kárt okoznak nekem szándékosan, emberi felelőtlenségből, nemtörődömségből és hozzá nem értésból kifolyólag!
Vajon tehetek valamit? Kártérítésre szerintem max. akkor számíthatnék, ha lefényképeztem volna az esetet, és rögtön rendőrt is hívtam volna, na persze, de lehet, hogy akkor sem. Igazából beérném egy bocsánatkéréssel is és annyival, hogy kivizsgálják az ügyet, de semmi válasz.
Köszönöm a segítséget.
Üdv. Zoltán
Tisztelt Kérdező!
A nem hétköznapi káreseményre is a kártérítés általános szabályai az irányadóak. A kártérítés iránti eljárásban Önnek kell bizonyítania, hogy az UNIMOG - GAT-231 forgalmi rendszámú útkarbantartó magatartása felróható volt. Tehát, hogy nem úgy járt el adott helyzetben, ahogyan az elvárható. Bizonyítani kell továbbá, hogy a károkozó felróható magatartással okozati összefüggésben van az Ön autójában keletkezett sérülés, amely egyben a tényleges kár.
Ennek a gyakorlati módja a következő:
Amennyiben a panaszlevelére semmilyen vagy elutasító válasz érkezik, az egyetlen mód a kárigény érvényesítésére, ha fizetési meghagyás iránti kérelmet terjeszt elő valamelyik közjegyzőnél. A jelenlegi szabályok értelmében csak fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló követelés, melynek összege az egymillió forintot nem haladja meg. A fizetési meghagyásos eljárás során - ellentmondás hiányában - jogerős és végrehajtható lesz a pénzkövetelése. Az FKF ellentmondása esetén bírósági tárgyalásra kell számítani.
A bírósági tárgyaláson Önnek tanukkal elegendő bizonyítania, hogy a GAT-231 forgalmi rendszámú útszóró gépkocsi a dugóban, az autókkal tömött sorban bekapcsolta a sószóró berendezését és az abból kirepülő kavicsdarabok sérülést okoztak az autójában. A tanuk lehetnek az autóban utazók, a dugóban álló többi autós vagy akár a buszmegállóban várakozó gyalogosok.
Az FKF bocsánatkérése a felelősség elismerését jelentené az ügyben, erre nagyon ne számítson.
Tisztelettel,
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Dr.Lenkei Balázs!
A következő problémám akadt: A helyi önkormányzattól értesítést kaptam, hogy fizessek be 24 945 Ft gépjárműadót egy általam ismeretlen rendszámú gépkocsira. Én ilyen rendszámú autóval nem rendelkezem, régebben sem volt a tulajdonomban. Mi ilyenkor a teendő, hogyan tudom igazolni az önkormányzat felé, hogy nincs a kérdéses jármű a tulajdonomban? Évekkel ezelőtt vettem egy új autót, akkor a kereskedésben lefénymásolták a személyimet, lakcímkártyámat, jogosítványomat, más ötletem nincs, hogy hogyan szerezhette meg valaki az adataimat. A járműadó megfizetésén túl az is aggaszt, hogy valaki esetleg bűncselekményhez, hitelcsaláshoz, stb. akarja használni a nevemre vásárolt autót.
Segítségét előre is köszönöm.
Üdvözlettel: László
Tisztelt Kérdező!
A gépjárműadóval kapcsolatosan javaslatom, hogy személyesen keresse fel a kerületi önkormányzat adóirodáját és győződjön meg arról, hogy milyen okiratok állnak az adóiroda rendelkezésére és vonassa ki az autót a forgalomból. Javasolom továbbá, hogy az önkormányzat adóirodájának határozata alapján tegyen feljelentést ismeretlen tettes ellen a rendőrségen visszaélés okirattal vétsége miatt. A rendőrségi feljelentésnek az ügy szempontjából azért van jelentősége, mert ha a nevére vásárolt autó miatt bármilyen hatóság eljárást indítana Önnel szemben, hitelt érdemlő módon tudja igazolni, hogy Ön csakis mint sértett hozható az üggyel összefüggésbe.
Tisztelettel,
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
3 éve számíttattam be öreg autómat egy ismert kereskedőnél. Az adásvételi szerződés köztem és a kereskedés között jött létre amit rögtön le is jelentettem az illetékes okmányirodában. A kereskedés természetesen továbbértékesítette a kocsit és hamarosan levelek érkeztek parkolási bírság befizetésének elmulasztásáról a címemre. Én elfaxoltam az adásvételit ami bizonyítja, hogy a jármű már rég nem az én tulajdonom, de ez nem volt elég, mert további levelek jöttek, de most már egy behajtó cégtől. Nekik is faxoltam, de egy idő után már nem reagáltam zaklató leveleikre ami így utólag már elég komoly hibának tűnt, mert idén decemberben az autóm lefoglalását helyezték kilátásba, majd -egy bírósági végzéssel alátámasztva- a tartozás összegét leemelték bankszámlámról. Kérdésem az lenne, hogy miként tudom visszaszerezni a pénzemet és milyen jogon kérik rajtam számon más bűnét?
Válaszát előre is köszönöm,
L. Zsolt
Tisztelt Kérdező!
A fenti eset a fizetési meghagyás figyelmen kívül hagyásának tipikus esete. A fizetési meghagyás eljárás olyan nemperes eljárás amelyben a bíróság egyoldalú kérelemre, bizonyítási eljárás mellőzésével a kérelemben foglalt követelés teljesítésére hívja fel az adóst. Az adósnak 15 napja van a levél kézhezvételétől, hogy a fizetési meghagyásban foglaltakra ellentmondjon. Az ellentmondás jogkövetkezménye, hogy megakadályozza a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését – amelynek hatálya a bíróság ítéletével azonos, azaz végrehajtható.
A fizetési meghagyás akkor is jogerős és végrehajtható, ha azt nem kereste jelzéssel a posta visszaküldi a feladónak. Az Ön esetében valószínűleg ez történhetett, tehát nem is volt tudomása arról, hogy a parkoló társaság fizetési meghagyásos eljárását kezdeményezett.
Kérdésére válaszolva úgy tudja visszaszerezni a pénzét, hogy végrehajtási kifogást terjeszt elő annál a végrehajtónál, aki az autója lefoglalásáról tájékoztatta Önt levélben. A végrehajtási kifogásban elő kell adni, hogy a fizetési meghagyásban szereplő összeggel nem tartozik, az autó a parkolási események idején már nem az Ön tulajdonát képezte. Csatolnia kell az adásvételi szerződést és egy rövid igazolási kérelmet, amely arról szól, hogy a fizetési meghagyásról nem volt tudomása, az ajánlott postai küldemény érkezéséről szóló értesítőt nem kapta meg. Az egész eljárásról csak a végrehajtótól szerzett tudomást.
A végrehajtónak fel kell függesztenie a végrehajtást és a fizetési meghagyást kiállító szerv felé továbbítania kell a végrehajtás elleni kifogást. Amennyiben a kifogás alapos, a fizetési meghagyást hatályon kívül kell helyezni és az összeget végrehajtónak vissza kell fizetnie.
Tisztelettel,
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Dr. Lenkei Balázs!
Használt autót vásároltunk, de az adásvételi hamisnak bizonyult. Az autóért menet derült ki, hogy az autó forgalmijában nem az a tulajdonos szerepel, aki nekünk az autót eladja (kölcsönadási szerződése volt, mondván apukája barátjáé, nem akarták átíratni). Egy régi típusú aláírt adásvételit kaptunk, amit a tényleges eladó tanúként írt alá előttünk. A másik tanú a párom lett. Még aznap telefonon jeleztük neki, hogy az adásvételi nem jó, már nem fogadják el. Felajánlottam hogy együtt elmegyünk a forgalmiban szereplő tulajdonoshoz, és megírjuk az adásvételit, de ezt az eladó elutasította. Küldött postán egy új típusú adásvételit aláírva, kitöltetlenül. Ekkor felkerestem a forgalmiban szereplő tulajdonost, aki elmondta, hogy már rég eladta az autót egy nőnek, de nem az nem íratta át. Nem tudom, hogyan került az eladóhoz az autó, de így természetesen nem írattuk át, hiszen az egész adásvételi hamis. A tulajdonos szem. ig. száma is hiányzik, anélkül eleve nem vihettük volna oda az okmányirodába. Megegyeztünk az eladóval, hogy visszafizeti a vételárat, és vigye innen az autóját. Ő pár hét haladékot kért fizetésig. Ez az idő letelt, természetesen nem fizette vissza a pénzt, hanem újabb egy hónapot kért. Szeretném megtenni a szükséges jogi lépéseket, feljelentést, de fogalmam nincs, mi ennek a módja, menete. Milyen következményekkel jár számomra, hogy elfogadtam egy előre aláírt szerződést, és hogy nem azonnal jelentettem a rendőrségnek?
Válaszát előre is köszönöm: Zsuzsanna
Tisztelt Zsuzsanna!
A forgalmiban szereplő tulajdonos megerősítette annak gyanúját, miszerint a tényleges eladó hamis magánokirattal értékesítette a gépkocsit. Amennyiben nem tud megegyezni az eladóval rövid időn belül, tegyen feljelentést ismeretlen tettes ellen magánokirat hamisítás vétsége és csalás bűntette miatt.
Nem javasolom, hogy név szerint jelentse fel a tényleges eladót a rendőrségen, mert nem egyértelmű, hogy az adásvételi szerződést ki írta alá, valamint, hogy az autó tulajdonjogát az eladó megszerezte-e korábban.
A fenti kérdések megválaszolása után lesz abban a helyzetben, hogy egy esetleges büntetőjogi eljárásban polgári jogi igényt támasszon az eladóval szemben.
Az előre aláírt szerződés elfogadásával kapcsolatosan nincsen semmi kivetni való, ugyanis egy adásvételi szerződést a felek külön - külön is aláírhatnak. Az Ön esetében akkor lépet volna hatályba az adásvételi szerződés, amikor Ön azt aláírta.
Tisztelettel,
Autójogász dr. Lenkei Balázs
Van egy szlovákiai aktív, működő cégem. A cégnek én vagyok az ügyvezetője, magyarországi állandó lakcímmel rendelkezem, egyetlen (tehát munka- és magáncélra használt autóm) a cég nevén van és szlovák rendszám van rajta. Az új törvények alapján 2 jogcímen (az életvitelszerű kint lakás ki van zárva) használhatnám: 1. papír 30 napnál rövidebb ideig való használatról, vagy 2. rendszeres munkavégzés céljából. Az elsőt szerintem bárki meg tudja csinálni és ezzel könnyedén kijátszható a törvény. Viszont én szeretnék a második verzióval élni, hiszen ebből élek a kinti cégnek dolgozom, de a törvény szövegéből nem derül ki egyértelműen, hogy ezt milyen papírokkal tudom egyértelműen bizonyítani, amit köteles elfogadni minden rendőr, vámos vagy éppen pénzügyőr. (munkaszerződés, cégkivonat, cégkivonat magyar fordítása, nyilatkozat az ügyvezetői tevékenység végzéséről). A törvény szerintem sok helyen bizonytalanságban hagyja az autótulajdonosokat és a szerveket is. Mi számít rendszeres munkavégzésnek? hogyan igazoljam? Mi az a papír, aminek a fordítása indokolatlan nehézségekbe ütközik, ezért az idegen nyelvű is elfogadható? stb. Úgy gondolom, nem tartozom azok közé, akik miatt született ez a törvény, mégis félek, hogy egyszer csak, az út szélén találom magam rendszám nélkül. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező!
A Magyarország területén kívül rendszeres munkavégzés érdekében történő használat igazolása a gyakorlatban
A rendszeresség bizonyos időközönkénti kiutazást feltételez. Ennek igazolására a legegyszerűbb megoldás az, ha a cég ügyvezetője megnevezi azt a személyt, aki a céges autót vezetheti, az okiratban kijelenti, hogy heti hány alkalommal kell a munkaszerződés vagy megbízás értelmében Szlovákiában munkavégzés céljából tartózkodnia (hétfőtől-péntekig 9:00 - 18:00 időszakban) és ezt cégszerűen és két tanúval aláírja.
Az nem jelenthet problémát, ha az ügyvezető, aki ezt a nyilatkozatot aláríja a cég képviseletében ugyanaz a személy, akire az igazolás vonatkozik. A fordítást illetően a legegyszerűbb megoldás, ha tükörfordítással kétnyelvű magánokiratot szerkeszt. Az igazolás mellé szükséges egy hiteles cégkivonat és az ügyvezető aláírási címpéldánya, melyet a magyar konzulátuson felül kell hitelesíteni, majd az Országos Fordító Irodában hiteles formában lefordítani.
Ezek az okiratok kellő bizonyító erővel bírnak ahhoz, hogy a jármű vezetője a fenti menetsülési körülményt a helyszínen igazolni tudja.
Tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Üdvözlöm!
Két napja vettem egy autót magánszemélytől aki "frissen szervizelt"-ként hirdette. Egy-két apró hibára felhívta a figyelmemet. Még aznap észrevettem, hogy pótolni kell a hűtőfolyadékot, de ez figyelmetlenségnek is betudható mentem a kocsival kb. 18 km-t és ismét pótolni kellett! Ekkor találtam a kocsi csomagtartójában egy fél flakon fagyállót és fél flakon vizet, ami már gyanús volt. Másnapra megint pótolni kellet ekkor elvittem autószerelőhöz, aki azt mondta, hogy "hengerfej-hibás" a kocsi, ennek a javítási költsége 60-70 ezer ft! Az eladónak tudnia kellet a hibáról , másképp egyrészt nem tartott volna pótló folyadékot a kocsiban, másrészt a szakember szerint így nem is lehet közlekedni az autóva (mármint folyadék-utánpótlás nélkül).
Mit tegyek, az eladó elzárkózik a kártérítéstől és a visszaadástól is!
Tisztelettel:
Nándi
tisztelt Kérdező!
Magánszemély eladó esetében a vevő a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Magánszemélytől történt vásárláskor a vevőnek kell tudni bizonyítania vita esetén, hogy a a teljesítéstől számított hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Ez leginkább szakértői kérdés. A gépkocsi meghibásodásakor, azonnal érdemes szakemberhez fordulni. A hiba okának feltárásakor kideríthető, hogy az a vásárlás időpontja előtt keletkezett, vagy már az után.
Amennyiben vélelmezhető, hogy a hiba már a vásárlás előtt is megvolt, fel kell keresnünk az eladót, érdemben kijavítást kérhetünk, ha ez lehetetlen, akkor árleszállítást vagy a szerződés előtti állapot visszaállítását, azaz a vételár visszatérítését. Ha az eladó az együttműködéstől elzárkózik, bírósághoz kell fordulni.
tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
2011.08.14 reggel 6 órakor Monor kisállatbörzén leparkoltunk az út szélén az EGYETLEN szabad helyre, tiltó táblát nem láttunk, és valószínűleg a többi ott parkoló autós sem. 10 órakor indultunk haza, ekkor már ezen az útszakaszon rendőrök írányították a forgalmat és a parkolást. 4 nap múlva kaptam egy 30 000 ft-os csekket, miszerint "Megállni tilos" táblánál parkoltunk.
A bizonyító képeken az autónk van lefényképezve elölről, hátulról, rajta az időpont és a fényképezés pontos helye, viszont az említett tiltótáblát sehol nem látni. A másik képen pedig szerepel egy MOBIL tábla, amin viszont nincs az autónk, és az sem szerepel, hol fotózták. Jogos így büntetést kiszabni? Nem kellene a táblának látszania az autós fotón, és a táblás képre nem kell ráírni, hol fotózták? Mi ezt így nem tartottuk jogosnak, és mivel mobil tábláról van szó, annak kihelyezési ideje is érdekelt volna. Rendőrségi javaslatra írtunk a közútkezelőknek, mikor tették ki a táblát? Válaszuk: nem tudnak tábláról és engedélyt sem adtak annak kihelyezésére. Így fellebbeztem. Mellékeltem a közútkezelő levelét is. Két és fél hónap után ezt elutasították, állításuk szerint volt tábla, és fizessem ki a bírságot. De hogy mikor ki helyezték ki azt nem közölték.
Tisztelt Kérdező!
A fellebbezés elutasítása ellen kifogással kell élni, erre 8 napja van a fellebbezést elutasító határozat kézhezvételétől számítva. A kifogásban arra kell hivatkoznia, hogy a szabálysértés elkövetését kizárólag a rendőri feljelentésre alapozza a Szabálysértési Hatóság. Ezzel szemben rendelkezésre áll a közútkezelő írásbeli tájékoztatása, amely szerint megállni tilos tábla kihelyezésére az elkövetés helyszínén és időpontjában nem adtak engedélyt. Indítványozza a határozat hatályon kívül helyezését.
A kifogást a helyi bíróság bírálja el. Bírósági szakban érvényesülni szokott a büntetőjognak az egyik legfontosabb alapelve, hogy csak kétséget kizáró módon bizonyított esetekben van helye marasztaló határozat hozatalnak.
Tisztelettel
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Ügyvéd úr!
Hosszas keresgélés után a mai napon ráakadtam egy igen kedvező autóra az egyik kereskedőnél. Mindenben megfelelő, bár az ára egy nagyon kicsit alacsonyabb volt az átlagnál. Mivel a kereskedő már nem volt helyszínen, így elnapolódott a vásárlás, volt időm a kereskedő cég felől tájékozódnom egy kicsit. Az egyik internetes oldalon (http://www.e-cegjegyzek.hu) akadtam rá, hogy a cég adószáma lassan két hónapja fel van függesztve.
Ilyen esetben mit javasol? Ha jól tudom, felfüggesztett adószámmal a cég nem kereskedhetne? Ha a cég tulajdonosa, mint magánszemély, akarná eladni az autót, jogilag rendben lenne? Illetve mi a helyzet, ha csak bizományban hagyták a járművet a kereskedőnél? Megéri megvenni, vagy ne ugorjak bele az üzletbe?
Előre is köszönöm válaszát:
T. A.
Tisztelt Kérdező!
Az autó tulajdonjogát csak a tulajdonostól tudja megszerezni. Tisztázni szükséges tehát, hogy kinek a nevén van az autó. Ha a kereskedő cég a tulajdonos, a cég tagja, mint magánszemély nem köthet adásvételi szerződést a cég helyett. Bizományos értékesítés esetében az eladó nem a kereskedő cég, tehát a felfüggesztett adószámnak nincs jelentősége.
Abban az esetben, ha a kereskedő cég a tulajdonosa az autónak, a felfüggesztett adószámmal még köthet érvényesen adásvételi szerződést. Az adószám felfüggesztés az érintett adózó vevőjére nem hat ki.
Az esetleges szavatossági igények érvényesítése azonban lehetetlenné válhat, ha idő közben a kereskedő cég jogutód nélkül megszűnik. Ennek reális veszélye nagyobb egy olyan cég esetében, amelynek adószámát már felfüggesztették.
Az adóhatóság az alábbi esetekben függeszti fel az adószámot;
postai küldemény két egymást követő esetben „címzett ismeretlen” megjelöléssel érkezett vissza az adóhatósághoz, székhelyen végzett ellenőrzés esetén az adóhatóság hitelt érdemlően megállapítja, hogy ott adózó nem található, a képviseletre jogosult személy bejelentése nem történt meg,az adóhatóság az ellenőrzés során hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy nincs képviselője az adózónak, illetve a bejelentett képviselő nem valós személy, vagy a bejelentett címeken nem fellelhető. Az autó megvásárlásánál tehát az adószám felfüggesztése nem játszik lényeges szerepet, azonban gondosabb körültekintésre figyelmeztet. Fontosnak tartom az autó műszaki állapotát felmérni. A vásárláskor meglévő hibák miatti szavatossági igények a kereskedő cég megszűnése esetén nem érvényesíthetőek.
Tisztelettel,
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Kedves Autójogász!
A Totalcar rendszeres olvasójaként szeretném a következő kérdést feltenni, de előtte egy körkép: Ha beütöm a hasznaltauto.hu keresőbe, hogy 2006-os Passatot szeretnék venni 250 000km feletti futásteljesítménnyel, akkor ma Magyarországon ilyen autót nem kínálnak eladásra! :) Kvázi mindenkié a garázsban áll! Na, én egy ilyent szeretnék eladni, szépen végigszervizelve, de tartok tőle, hogy versenyhátrányba kerülök, ha nem lesz benne 140 000km! Bár mindenki játszik, amint látszik, mégis kíváncsi lennék rá, mire számíthatok, milyen ejnye-bejnye jár érte, ha a Porschéban elvégzett 250 000 km-es szervíz után 140 000-rel adom el az autót és esetleg kiderül?
Köszönettel,
Tamás
Tisztelt Tamás!
A kilométeróra visszatekerésével gyakorlatilag elveszíti az autó legértékesebb kellékét, a márkaszerviz által végig vezetett szervizkönyvet és ezáltal kerül igazán versenyhátrányba. Kézenfekvő, hogy az óra manipulálása után nem a márkaszervizre nem hivatkozhat, ugyanis a vevő első dolga, hogy leinformálja az autót a szervizben.
Amennyiben mégis a kevesebb kilométerállás mellett dönt, szervizkönyv eltitkolása nélkül is kiderülhet, hogy az autó többet futott. Ilyen esetben a vevő az adásvételi szerződéstől számított 6 hónapon belül szavatossági igénnyel léphet fel, amely ebben az esetben árleszállításra vagy a szerződés előtti állapot visszaállítására irányulhat. A szavatossággal kapcsolatos jogviták a polgári jog területére tartoznak, ejnye-bejnyére legfeljebb a vevőtől számíthat.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Sziasztok!
Adott egy lakókocsi, amit 8 éve vettem, 2 év műszakival. Miután lejárt, kiálltam vele egy telekre. Ottragadt, de kivonatni nem lehetett, csak ideglenesen. Ezt kifizettem félévente. Néha elfelejtettem - ki tudná mindig fejben tartani - ilyenkor fizethettem évente majd 10e forintot.
Közben valamikor pár éve a kötelezőt elfelejtettem feladni - amúgy sem használtam, fejben sem tartottam pontosan - egyébként valami 960 forint volt 1 évre! Felmondták. Anno ez nem volt probléma, nem is törödtem vele, hiszen bármikor be lehetett sétálni és kötni másikat. Bonuszt persze elvették, de sztem lakókocsira nem is volt... Szóval most - vagy inkább majd jövőre - szeretném majd újra levizsgáztatni.
Közben úgye megváltoztak a viszonyok és létrejött egy fedezetlenségi díj.
Kérdésem:
Mit tegyek most? Úgy érzem, nem voltam felelőtlen és mivel régen ez egyszerűen működött, így nem kellene most naponta mondjuk 100Ft fedezetlenségi díjat kifizetnem mondjuk 6 évre, mikor nem is volt rajta müszaki és a saját telkemen állt! Sőt, igazából a súlyadót is mire kell fizetnem?
1977-es lakókocsi.
Ez a fedezetlenségi díj nem évül el?
Mi a legjobb/legolcsóbb megoldás?
Választ, ha adnak, kérem értesítsenek, hogy hol találom!
Köszönettel:
Zoltán
Tisztelt Zoltán!
2010. január 1. napján vezették be a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármő vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára utólagosan megállapított díj. Ha hosszabb ideig nem használja a járművet és nem akar erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, akkor a közlekedési hatóságnál vonassa ki ideiglenesen a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben mentesülhet a díjfizetés terhe alól erre az időszakra!
A fentiekből az következik, hogy 2010. január 1. napját megelőző időszakra nem számolható fel fedezetlenségi díj. Amennyiben nem vonta ki a hatóság ideiglenesen a forgalomból a lakókocsit, 2010.01.01. napjától kell megfizetni a díjat. Egy esetleges adásvételi szerződés esetén a vevőnek nem kell megfizetni a felhalmozódott fedezetlenségi díjat, amikor megköti a nevére az új kötelező biztosítást.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Üdvözlöm!
Tegnapelőtt közúti balesetet okoztam, ahol személyi sérülés nem történt. 3 autóban esett kár az enyémmel együtt, ezen kívül az én autóm kidöntött két db 1 méter magasságú vasoszlopot.
Egyébként másfél éve van jogosítványom, ez az első balesetem. Nem hajtottam gyorsan, nem voltam ittas, egyszerüen a szakadó esőben nem fogta meg a fék az autót rendesen és belementem az előttem lévőbe.
Kijöttek a rendőrök, lezajlott a helyszinelés, annak rendje és módja szerint. Ők azt mondták, hogy a közműkár okozása miatt számíthatok majd bírságra (csekkre). Gondolom két ilyen vasoszlop nem eget rengető érték. Első kérdésem az lenne, hogy Ön szerint mekkora bírságra számíthatok ilyen esetben? Gondolom a másik két autónak fizet a biztosító. Én ne is számítsak ilyesmire, mivel én okoztam a balesetet, ha jól sejtem.
Továbbá ami még aggaszt. Az autóm akkora kárt szenvedett, hogy jóval drágább lenne a kijavíttatása, mint amennyiért vettem magát az autót. Azt javasolták, hogy kérjem ki a BRFK roncsmegőrzőjéből ahol ki kell fizetnem a vontatás díját, majd pedig adjam le egy bontóba, s ezután ki tudom vonatni a forgalomból. Ön is ezt javasolná adott helyzetben? Vagy van számomra előnyösebb megoldás is? Hozzá tartozik a dologhoz, hogy az autó még nincs a nevemre iratva, így már nem is szeretném. Ha meg tudnék egyezni az eladóval, akkor visszacsinálnám az adásvételi szerződést, hogy ne kelljen érte súlyadót vagy vagyonszerzési illetéket fizetnem, mert az is elég húzós, és ígyis elég sok pénzt buktam el most egy hét alatt.
Tisztelt jogász Úr, Ön mit javasolna ebben a helyzetben, van ennél jobb megoldás is számomra, hogy ne bukjak el ennyi pénzt, vagy ez a legjobb megoldás amit tehetek? Utolsó kérdésem pedig, hogy a bírságon kívül számíthatok más büntetésre vagy negatívumra is?
Segítségét előre is köszönöm!
Soproni Balázs
tisztelt Kérdező!
A balesettel kapcsolatos kártérítést érintő kérdésére a válaszom, hogy amennyiben rendelkezett érvényes kötelező biztosítással az autó tulajdonosa, jó esélye van arra, hogy mind a közműben, mind a másik két autóban a balesettel összefüggésben keletkezett kárt megfizeti. Az Ön autójában keletkezett kárt csak érvényes casco biztosítás esetén téríteni meg a biztosító. Fontos kérdés, hogy Ön a baleset okozásakor milyen jogcímen vezette másnak az autóját. Remélhetőleg nem hivatkozott adásvételre, mert ez esetben a volt tulajdonos biztosítása nem fog helytállni.
A szabálysértési bírság független a kár megtérítésétől, ha a szabálysértési hatóság megállapítja a felelősségét a közműkár okozásában, akkor számíthat pénzbírságra.
A Ptk. 319. § (3) bekezdése szerint közös megegyezéssel a szerződés felbontható és ez esetben a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, illetve az autóban keletkezett kárt meg kell téríteni.
tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Néhány nappal ezelőtt a kilencedik kerületben parkoltam. Sajnos az autó eleje belógott a közterület által, sárgával felfestett részre, ezért kaptam egy 10 000 Ft-os bírságot. Illetve annak az ígéretét. Még a zöld zacskó az autómon volt, mikor rendőrök álltak meg és lefotózták az autót, felírták az adatait. Ezt annak az épületnek a recepciósa közölte velem, amely előtt parkoltam. A rendőrök nem hagytak semmit maguk után. A kérdésem, hogy ebben az esetben két helyről is számíthatok bírságra? Ha igen, mindkettőt ki kell fizetnem? A válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel : T.I.
Tisztelt Kérdező!
Ugyanazon parkolással megvalósított szabálysértés miatt csak egy büntetés szabható ki. Tisztázni kell az ügyben eljáró hatóságok hatáskörét akkor, ha két helyről is kap bírságot.
Tisztelettel
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász,
lakott területen belül 50 km/h helyett 70 km/h-val mentem. Fama lézerrel rögzítették a gyorshajtást. Helyszíni intézkedésre került sor, mivel a kamera nem volt csatlakozva a Vas Megyei Kapitányságra. Közigazgatási bírsággal büntettek.
Kaptam egy csekket, egy jegyzőkönyvet és egy tájékoztatót közigazgatási bírság kiszabásáról.
A kérdésem az lenne, hogy a tájékoztatóra rá van írva az intézkedő rendőrök neve és száma, viszont a jegyzőkönyvön az ennek megfelelő helyre semmi nincs írva.
Az ügyszám viszont megegyezik a tájékoztatón és a jegyzőkönyvön.
Kérdésem, hogy megfelelő-e így a jegyzőkönyv, vagy megfellebezhetem-e az ítéletet a jegyzőkönyv hiányosságaira utalva?
Előre is köszönettel: András
Kedves András!
Önmagában azon az alapon, hogy a jegyzőkönyv nem tartalmazza az intézkedő rendőrök nevét és azonosító számát, a bírság megfizetése alól kibújni nem lehet. A hatóság azzal fog érvelni, hogy miután a tájékoztatónak és a jegyzőkönyvnek ugyanaz az ügyiratszáma, és a tájékoztatón feltüntették a szükséges adatokat, az intézkedő rendőrök beazonosíthatók.
tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Üdvözlöm!
Egy számomra nagyon bonyolult ügyben szeretném a tanácsát kérni!
Vásároltam egy autót szeptember 20.-án! Szép volt jó volt, egészen másnap reggelig, amikor kiderült, hogy rossz az automata váltó. Mikor jeleztem a kereskedőnek, ő azt mondta, hogy nem lehet rossz, nála jó volt! Minden áron szerettem volna visszacsinálni az adásvételt de ő nemet mondott.
Illetve azt, hogy ő csak beszámította egy másik autóba, és utána nekem adta tovább! Az ő neve csak tanúként szerepel az adásvételin! A kérdésem: köteles lett volna visszavenni a rejtett hibás autót vagy sem?
És most jön az igazán komoly dolog!
Mikor mentem volna névre venni az autót, az okmányirodában közölték, hogy nem lehetséges, mert tiltás van az autón. Hosszas telefonálgatások után kiderült,hogy APEH tartozás miatt került rá a tiltás az autóra!!
Ismét vissza szerettem volna vinni a kereskedőnek, de ő azt mondta ne vigyem mert ő nem veszi vissza beszéljek a volt tulajdonossal (jelzem még sohasem láttam beszéltem vele).
Sikerült felvennem vele a kapcsolatot, és azt mondta, hogy ő sem fizeti vissza nekem a pénzemet mivel a kereskedő megvette tőle az autót. Viszont javasolta,hogy tekintsük érvénytelennek az adásvételit,és írjunk egy kölcsönadási szerződést amíg nem rendezi a dolgokat! Nem mentem bele viszont még mindig nem tudom a nevemre íratni az autót! Kérem szépen drága ügyvéd úr segítsen nekem, fogalmam sincs hova menjek! Perre nincs pénzem, nem tudom mitévő legyek. Szeretném visszakapni a pénzem és végre túl lenni ezen az egészen, de sajnos nem látom az alagút végét!
Üdv:Kuti Gábor
Tisztelt Kérdező!
Használt autó vásárlása általában;
A jogszabály lényeges különbséget tesz használt autó (ingó) magánszemélytől, illetve kereskedőtől történő vásárlása között.
Magánszemély eladó esetében a vevő a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Fogyasztói szerződés esetében, ha a fogyasztói szerződés tárgya használt autó, a vevő a teljesítés időpontjától számított egyéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Fogyasztói szerződés akkor jön létre, ha magánember vásárol autót kereskedő cégtől, vagy autókereskedelemmel foglalkozó vállalkozótól.
Nagyon fontos tudnivaló továbbá a fogyasztói szerződések esetében, hogy a vevőt terhelő bizonyítási teher megfordul a teljesítést követő hat hónapon belül megnyilvánuló hibák tekintetében. Törvényi vélelem szól ugyanis amellett, hogy a teljesítéstől számított hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. A vélelem megdönthető: az e határidőn belül megnyilvánuló hibákkal kapcsolatban az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba (illetve annak oka) a vevő részére történő átadást követően keletkezett.
Az Ön esetében a kereskedő csak bizományosi értékesítést vállalt, azaz a használt autót nem mint tulajdonos, hanem mint közvetítő árulta. Külön megegyezés hiányában a polgári törvénykönyv pusztán fél év szavatossági időt ír elő általános szabályai alapján, mivel ebben az esetben nem fogyasztói szerződésről beszélünk.
A gépkocsi meghibásodásakor, azonnal érdemes szakemberhez fordulni. A hiba okának feltárásakor kideríthető, hogy az a vásárlás időpontja előtt keletkezett, vagy már az után. Amennyiben vélelmezhető, hogy a hiba már a vásárlás előtt is megvolt, fel kell keresnünk az eladót, érdemben kijavítást kérhetünk, ha ez lehetetlen, akkor árleszállítást vagy a szerződés előtti állapot visszaállítását, azaz a vételár visszatérítését. Az adótartozás miatti zárolással kapcsolatban az eladót szintén szavatosság terheli.
Abban az esetben, ha az eladóval nem tudnak megállapodni a kijavítás, árleszállítás vagy az eredeti állapot helyreállításában, egyetlen lehetősége bírósághoz fordulnia az eladóval szembeni igénye érvényesítése érdekében.
tisztelettel,
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Jogász ÚR!
2011.szept.14.-én balesetet szenvedtünk, amit egy földmunkát végző munkagép okozott. A felelősséget elismerték cégnél és erről jegyzőkönyvet is írtak, majd elismerték a felelősséget a biztosító által kiküldött nyomtatványon is. Egy hónap múlva kiküldte a biztosító, hogy elutasítja a kár igényünket, mivel munkagép állt, ezért mi nem tartottuk be a megfelelő oldaltávolságot. Ez a munkagép, egy markológép volt, ami az út mentén csatornázási munkát végzett. A munkagép valóban, de kanál mozgásban volt, ami a sérülést okozta. A munka terület mellett nem volt forgalomirányító. Ön szerint jogos-e biztosító elutasító határozata? Válaszát előre is köszönöm!
tisztelt Kérdező!
A biztosító elutasító határozata szerintem nem jogos. Fontos tisztázni, hogy pontosan mit tartalmaz a helyszínen felvett jegyzőkönyv azon túl, hogy a munkagép felelősségét a cégnél elismerték. Ha a jegyzőkönyv vagy legalább a felelősséget elismerő nyilatkozat tartalmazza azt a lényeges körülményt, hogy a munkagép a kanál mozgatása során okozta a kárt és nem volt forgalomirányító akkor a biztosító kártérítési felelősségét a bíróság meg fogja állapítani.
tisztelettel,
autójogász
dr. Lenkei Balázs