Tisztelt Autójogász!
Segítségét szeretném kérni a következő problémában. Van egy saját tulajdonú személygépkocsim, amelynek én vagyok a tulajdonosa és kizárólagos üzembentartója is egy személyben. Egy végrehajtási eljárást megelőzően, szeretném ha lekerülne a kocsi a nevemről, mint tulajdonos és ezentúl mint üzembentartó használnám tovább. Az új tulajdonos egy családtagom lenne. A kérdésem a következő: feltudná-e vázolni annak a menetét, miként válhatok üzembentartójává a kocsinak, milyen lépéseket kell megtennem? Átíratás és/vagy üzembentartói szerződés, stb. Milyen sorrendben?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Tóth Norbert
Tisztelt Tóth Norbert Úr!
Az első lépés a tulajdonjog átruházása, amely történhet visszterhesen, azaz ellenérték fejében (adásvételi), de lehet ajándékozás is a jogcím. Közeli hozzátartozók közötti adásvételi szerződés esetében vélelmezni kell az ingyenességet. Ennek esetlegesen a fedezet elvonás megállapítása során lehet jelentősége. A tulajdonjog átruházást 15 napon be kell jelenteni a gépjármű-nyilvántartásba az okmányirodában. Az új tulajdonossal megállapodhat abban, hogy Ön lesz a gépjármű üzembentartója. Az erről szóló megállapodást mindkettőjüknek alá kell írnia és kérni kell az üzembentartó nevének bejegyzését.
A tulajdonjog átruházás után illetéket kell fizetni.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Kb. egy éve vettük meg az autót 90 ezer kilométerrel. A napokban a műszakinál derült ki, hogy az órát valószínűleg visszatekerték, mert korábban 150 ezer kilométernél állt. Erről semmilyen hivatalos iratot nem kaptunk itt, ahol készítik a műszakit. Egy fiatal házaspártól vettük, jól átvertek minket, de semmilyen bizonyíték nincs a kezünkben. A két évvel korábbi hivatalos papírokat hogyan lehetne beszerezni? Mit javasol?
Tisztelt Kérdező!
Fő szabály szerint a fiatal házaspárral szemben a szavatossági igényét a teljesítéstől számított 6 hónapon belül lehetett volna érvényesíteni. Figyelemmel arra, hogy a műszaki vizsgáztatásig menthető okból nem volt abban a helyzetben, hogy igényét érvényesítse, a szavatossági igény érvényesítésére határideje a teljesítés időpontjától számított egy év. (Ptk. 308./A§.) Amennyiben az autó vásárlásától számított 1 éves jogvesztő határidő már eltelt szavatossági igényét nem tudja bíróságon érvényesíteni.
Abban az esetben, hogy ha a fenti határidő még nem telt el, az okmányirodában az adásvételi szerződésről kérjen ki másolatot, feltéve ha abban rögzítették a kilométerállást. Szüksége lesz továbbá a műszaki vizsga során készült igazolásra, amely a valós kilométeróra állást bizonyítja. Ezen okiratik hiányában nem tudja bizonyítani, hogy az autó a teljesítés időpontjában nem felelt meg az adásvételi szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Sikeres bizonyítás esetén árleszállítást vagy az eredeti állapot helyreállítását kérheti szavatossági igény jogcímen a bíróságtól.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
2 héttel ezelőtt a 71-es úton mentem, amikor a szemből jövő rendőrautó utánam fordult, és megállított. A rendőr azt állította, hogy telefonáltam vezetés közben, mindketten látták a rendőrautóban lévő másik kollégájával együtt. Mivel nem telefonáltam, ezért nem ismertem el a szabálysértést. Többször is próbált rávenni, hogy fizessek 15 ezer helyszíni bírságot, mert ha nem ismerem el, feljelent, és ha bebizonyosodik, akkor az 30 ezer. Szerencsére ketten voltunk az autóban, és aki velem volt, tudja tanúsítani, hogy nem telefonáltam. Nem gondolom, hogy lenne állandóan működő kamera vagy fényképezőgép a rendőrautóban, akkor nem próbálkoznának ilyen valótlan indokokkal megbüntetni. Ma megérkezett az idézés a rendőrségtől. Kérhetem, hogy bizonyítsák fényképpel vagy videófelvétellel a vádat?
Köszönettel:
Bán András
Tisztelt Bán Úr!
A szabálysértési eljárás a rendőrök feljelentése alapján indult meg. A feljelentésnek tartalmaznia kell a feljelentett cselekmény helyének és idejének és az elkövetés körülményeinek leírását. A szabálysértési hatóságnak a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a szabálysértési eljárást meg kell szüntetni, amennyiben az eljárás adatai alapján nem állapítható meg a szabálysértés elkövetése. A szabálysértési eljárás megszüntetése érdekében indítványozza az utas tanúkénti meghallgatását valamint azt, hogy a szabálysértési hatóság keresse meg a mobil szolgáltatót a tárgyi napra vonatkozó híváslista beszerzésére. Észrevételezem, hogy amennyiben állandóan működő kamera lenne a rendőrautóban felszerelve, az ebben az esetben az Ön igazát támaszthatná alá.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A mai nappal 2012.06.19-én átvettem egy határozatot közigazgatási bírságról. A közlekedési szabálysértés 2012.03.03-án történt. A határozat 2012.03.07-ei keltezésű. Véleményem szerint 1988 évi I. törvény 21 paragrafus 4 bekezdése szerint az előírás megszegését követően 90 napon belül kellett volna kézbesíteniük. Ebben az esetben ez nem történt meg. A kérdésem az, hogy ilyenkor fellebbezéssel kell élni, vagy bizonyítási indítványt terjesszek elő és hivatkozzak a törvényre?
Köszönettel
Miklós
Tisztelt Kérdező!
A közigazgatási bírságot kiszabó hatósághoz a határozat számra hivatkozással jogvesztő határidő elmúlására hivatkozással elévülési kifogást kell előterjeszteni az Ön által írt tényállás alapján.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
2012.04.14-én személyautót vezettem kicsiny kis falumban,s a rendőrök igazoltatás céljából megállítottak. A probléma ott kezdődött, hogy B kategóriás jogosítványom még nincs, csak M kategóriás. Viszont a kresz tanfolyamot már elkezdtem személyautóra. Ehhez fűződne kérdésem. Ön szerint milyen megrovásban fogok most részesülni? Mettől meddig terjedő pénz, illetve eltiltást szabhatnak ki rám? A helyszínen csak az adataim vették fel a biztosurak, szondát fújattak,mely nem jelzett alkohol fogyasztást, majd közölték, hogy megy a feljelentés. Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelettel:
Sándor
Tisztelt Kérdező!
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2012. április 15. napján lépett hatályba. Az e törvény hatályba-lépése előtt elkövetett szabálysértéseket, illetve a folyamatban levő szabálysértési eljárásokat és azok végrehajtását a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján kell lefolytatni, illetve végrehajtani. Erre figyelemmel 100 000 Ft-ig terjedő pénzbírságra számíthat, különös méltánylást érdemlő esetben megrovást alkalmazhat a szabálysértési hatóság.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Tanácsát szeretném kérni egy elég kényes helyzetben! 2012. 05.29-06.05. között összesen 7 alkalommal parkoltam egy bizonyos helyen. Egy kb 3 m széles járdáról van szó, ahol folyamatosan 45 fokos szögben felállva parkolnak az autók, bár külön tábla nem jelzi a járdára parkolás engedélyét, se tiltását, a gyalogosoknak bőven marad 1,5 méter hely a közlekedésre. A 7-ből 3 bírságot már megkaptam, eddig darabját 30 000 Ft-al. A kérdésem, hogy ha a határozat a 1/1975. (II.5.)rendelet 40.§ (8) a) pontjára hivatkozik, de a többi pontot nem sértettem meg, van-e értelme fellebbeznem ellenük vagy felejtsem el a dolgot?
Válaszát előre is köszönöm!
M.Zs.
Tisztelt Kérdező!
A fenti tényállással kapcsolatosan azt javasolom, hogy minden egyes parkolási esemény miatti bírságolásnál éljen az eljárás irataiba való betekintési jogával a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon. A megállni tilos jogszabályi rendelkezés megsértését igazoló képfelvételek elektronikusan, egyedi azonosításra alkalmas módon megtekinthetőek. Az iratbetekintés során bizonyítási indítványt terjeszthet elő, illetve élhet az objektív felelősség alóli kimentési lehetőségével, amennyiben nem Ön vezette a gépjárművet. Ebben az esetben igazolni kell, hogy a gépjárművet más természetes személy használatába adta a szabályszegést megelőzően. Ezek az eljárási cselekmények nem minősülnek fellebbezésnek, így illetéket sem kell fizetni.
A fenti eljárási cselekmények során esély nyílik arra, hogy a jogszabályban meghatározott jogvesztő határidő eredménytelenül elteljen. A közigazgatási hatóság a szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére a szabályszegést követő 90 napon belül kézbesíti. Ebből az következik, hogy ha a hatóság a parkolástól számított 90 napon belül nem hoz érdemi határozatot az ügyben, az eljárási határidők túllépése miatt bírság kiszabásának nincs helye. (Legfelsőbb Bíróság 3/2010 KJE számú jogegységi határozata)
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Nem tudom pontosan, hogy jó helyre címezem kérdésemet. A kérdésem az lenne hogy a KRESZ-ben van-e valamiféle szabály arra vonatkozóan, hogy milyen öltözékben kell/szabad autót vezetni.Tehát, ha teszem azt, meztelenül akarnák autózni, mert annyira meleg van, megtehetném-e ezt következmények nélkül, megszegnék-e ezzel valami törvényt vagy jogszabályt. A kérdés csak elméleti síkon érdekel, de kíváncsi vagyok, van-e ezzel kapcsolatban valamiféle szabályozás.
Köszönöm válaszát.
Tisztelt Kérdező!
A KRESZ nem tartalmaz előírást arra nézve, hogy milyen öltözékben lehet a közúti közlekedésben részt venni. Amennyiben meztelenül vesz részt a közúti közlekedésben és magát más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, feltéve ha ezt nemi vágyának kielégítése céljából teszi.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelet Doktor Úr!
Vejem jogositvány nélkül vezette a KFT tulajdonát képező kisteherautót és egy anyagi kárral járó balesetet okozott. Olvastam, hogy a bíztositó követelheti a kifizetett kár megtérítését. Kérdésem, várható e ezen felül hatósági felelőségre vonás is az engedély nélküli vezetés miatt a vezető illetve a KFT vezetője ellen?
Köszönöm válaszát: TL
Tisztelt Kérdező!
A balesettel okozott kárt a biztosító valóban átterheli a tényleges károkozóra. Amennyiben a baleset során személyi sérülés, illetve rendőrségi intézkedés nem történt, az engedély nélküli vezetés megállapítása iránt utólag szabálysértési eljárás megindítása nem várható.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Uram!
A fiamat baleset okozása miatt eltiltották 1,5 évre a közúti járművezetéstől. Kérdésem, hogy ez esetben kerékpárt vezethet-e közúton. A jogszbály olvasatomban nem teszi lehetővé a kerékpározást eltiltás esetén. Hangsúlyozom nem a gépjármű vezetéstől tiltották el. lehet, hogy csak rutintalan volt a bíró?
Üdv:
vs
Tisztelt Kérdező!
A Btk. 58. §-ának (1) bekezdése szerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. A büntetés további differenciálására ad módot a Btk. 58. §-a (2) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint a járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat.
E rendelkezés alapvető célja, hogy ne tiltassék el mindennemű jármű vezetésétől az, aki csak bizonyos jármű vezetésével kapcsolatban jelent veszélyt a közlekedés biztonságára. Ehhez képest a bíróság az eltiltás érvényesülési körét korlátozhatja a közlekedés egyes ágazataira - vasúti, légi közúti, vízi járművekre - és ezeken belül az egyes járműkategóriákra és járműfajtákra.
A fentiekre figyelemmel a járművezetéstől eltiltás érvényesülési körét a bíróság korlátozhatja a közlekedés egyes ágazataira, egyes járműkategóriákra, járműfajtákra.
Ha azonban a bíróság az eltiltás érvényesülési körét egyáltalán nem korlátozta az alábbi fogalom meghatározás alapján az Ön fia kerékpárt sem vezethet közúton;
Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el. Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A II. kerületben szabályos helyen EMKE mobilparkolással fizetve parkoltam. Bár érvényes parkolásom volt, de mégis kijött egy fizetési felszólítás. Telefonban arra hivatkoznak, hogy mivel rajta volt a büntető csomag (amit egyébként én nem láttam, de nekik állítólag fotójuk van) és én arra nem reagáltam 2x15 napon belül (miért 2x15?) ezért nem élhetek ellenvéleménnyel.
Kérdéseim:
- Ha érvényes parkolásom volt, miért kaphattam büntetést?
- Mivel én a csomagot nem kaptam meg, így a 2x15 napot sem tudtam betartani. Nekem kell igazolni, hogy nem kaptam meg? Ezt nyilván nem lehet. Nem kellett volna küldeniük olyan felszólítást, amit határidőn belül megfellebbezhetek?
Köszönettel, Berki Zsolt
Tisztelt Berki Zsolt Úr!
Sajnos nem ismerem az EMKE mobilparkolás szolgáltatást, de feltételezem, hogy a mobilparkolással történt parkolás díj megfizetéséről kapott visszaigazolást. Az igazolással hitelt érdemlő módon tudja igazolni a parkolási társaság ügyfélszolgálatán, hogy a parkolási esemény időpontjában érvényes parkolási jeggyel rendelkezett.
Az első kérdésre a választ, hogy miért kapott pótdíjfizetési felszólítást a parkolótársaságtól, amikor érvényes mobilparkolási jeggyel rendelkezett, csakis a parkolótársaság tudja megválaszolni.
A parkolási társaság fizetési felszólítása ellen nem lehet fellebbezni. Javasolom azonban, hogy postai tértivevényes levélben küldje meg az SMS-ben kapott a mobilparkolás visszaigazolás azonosítószámát és kérje a pótdíj nyilvántartásból való törlését. Észrevételezze továbbá, hogy az autón semmilyen fizetés felszólítást nem talált a parkolás során.
Abban az esetben, ha a parkolótársaság parkolási díj és pótdíj igényét Önnel szemben fizetési meghagyás útján érvényesíti, a fizetési meghagyás ellen ellentmondással kell élni és elő kell adnia, hogy a parkolási esemény időpontjában mobilparkolással fizetett érvényes parkolójeggyel rendelkezett. Ezt követően az eljárás polgári peres eljárássá alakul. Egy esetleges perben a parkolótársaságnak kell bizonyítania, hogy a parkolási esemény időpontjában Ön az adott közterületen érvényes parkolójegy nélkül parkolt, a mikuláscsomagnak nevezett pótdíjfizetési felszólítását szabályosan kihelyezte az autóra, valamint, hogy a parkolási eseménytől számított 60 napon belül az Ön állandó lakcímére a fizetési felszólítását postára adta. Önnek pedig azt kell a perben bizonyítania, hogy érvényes mobilparkolással rendelkezett a parkolótársaság által állított helyen és időben.
Mindaddig azonban, amíg a parkolótársaság nem kezdeményezi a fizetési meghagyás kibocsátását Önnel szemben, különösebb teendője nincsen. A parkolási eseménytől számított 1 éven belül van lehetősége a parkolási társaságnak igénye érvényesítésére. Ezen jogvesztő határidőn túl a követelését bírósági úton nem érvényesítheti. Előfordul azonban, hogy a parkolási eseménytől számított 1 éven túl is küld a parkolótársaság fizetési felszólítást, ezt azonban megfizetni elévülésre hivatkozással nem kell.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Bonyolult dolgot szeretnék tenni, nem tudom, lehet-e. Az elvált férjem halála után a nevén lévő autót a fiam örökölte. Volt már autó a családban az élettársam nevén. 2 autónk lett, de nem tudjuk fenntartani. A fiam autóját (Én vagyok az üzembentartó) eladhatom-e úgy, hogy a párom autóját is beszámítva a kettőből 1 autót vennénk. A fiam 17 éves, a Gyámügynél lenne Ön szerint esélyem arra hivatkozva, hogy 4 év alatt többet költöttem átírásra, fenntartásra (súlyadó, műszaki, biztosítás) mint az autó értéke. Most vinném műszakira, de csak akkor, ha megéri, különben 1 évre leadom a rendszámot. A kocsi értéke kb 300 ezer. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Szenteczki Edit
Tisztelt Szenteczki Edit!
A gyámhivatal minden esetben a kiskorú érdekét tartja szem előtt. A gépjármű értékesítéséhez véleményem szerint minden további nélkül hozzá fog járulni a gyámhivatal. Ugyanakkor a befolyt vételárat valószínűleg egy gyámhivatali fenntartásos bankszámlára kell majd befizetni. A gyámhivatal azonban nem fogja hozzájárulását adni ahhoz, hogy a kiskorú külön vagyonából a párja nevére autót vásároljanak.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Lenkei Balázs,
Segítségét, ill. tanácsát szeretném kérni:
Február elején egy szombati napon munkába indultam autómmal, nem sokkal korábban kezdett el esni a hó. A ház előtti parkolóból kifordulva megcsúsztam és egy a sarkon tilosban parkoló autót szerencsétlenül sikerült eltalálnom ezen manőveremmel. (Az autóm kiforduló hátsó része csúszott meg 'keresztbe' és így találtam el a másik autót a hátsó kereke mögött, érintőlegesen)
Az én autómban minimális kár keletkezett (fényezés sérült, mint mondjuk egy parkolás balesetnél), ellenben a parkoló autót olyan szerencsétlenül sikerült eltalálni, hogy a hátsó lökhárítója leszakadt ill. a hátsó elem is behorpadt. (A parkoló autó egy 626-os Mazda volt, aminek a javítása 'okosba' kb. 50 ezer forint, de megfelelő és éhes szakember biztos sikeresen kihozza többszázezresre a kárt)
Lévén a másik autóban/nál nem tartozkodott senki, én viszont tisztes állampolgár lennék, kis várakozás után (megszólalt a riasztó, kikapcsolták, nem jött senki) meghagytam a telefonszámomat és távoztam a helyszínről dolgomat végzendő.
Az úriember később felhívott, érthetően felháborodva, én pedig közöltem vele, hogy ha nem vállalnám a felelőséget, a telefonszámomat se hagyom meg, de mégis csak a tilosban parkolt - gondolja át kétszer is, mivel jár jobban (rosszabbul). Elismerem, volt benne egy kis blöff is.
Az ügy itt azt hittem lezárult, az úriember többet nem keresett, gondoltam a józan eszére hallgatva elintézi a saját kárát és ennyi.
...
Nem régiben érkezett a megkeresés a kerületi hatóságtól, hogy szeretnének tanúként meghallgatni (a másik fél jelenlétében), mert mint kiderült, az úriember helyszínelőket hívott, a telefonszámomat pedig utólag csatolta, így ugye ők hivatalból eljárnak.
Kérdésem az lenne, mire számíthatok, mire készüljek ill. hogy érdemes mindezt kezelnem:
Kihozhatnak-e csak engem vétkesnek? (Anno megkérdeztem nem ilyen területen mozgó jogász ismerőst, ő azt mondta, vagy mindkét fél hibás, vagy csak a tilosban parkoló - az nem valószinű, hogy csak én lennék)
Amennyiben mindkét fél vétkes, mi következik ebből? (Azt tudom, hogy ilyenkor a biztosítók jó szokása megállapítani, hogy mindkét fél hibás, mindenki oldja meg maga - de ki fizeti kinek a kárát, vagyis mindkét fél a másikét, vagy mindenki a sajátját, vagy hogy is van ez?)
Érdemes-e jogi képviselővel megjelennem a meghallgatáson?
A meghallgatás a jövő hét elején esedékes, tehát lehetőség szerint az előtt várnám válaszát. (Elnézést, hogy sürgetem)
ui.: A napokban életbe lépett új jogszabályok (melyek esetlegesen komolyabb büntetéseket igérnek) érinthetnek-e még kellemetlenebbül, vagyis az aktuális (határozat/ítélethozatalkor) vagy a baleset idején érvényes jogszabályok lesznek mérvadóak? [Félek azt fogja mondani, a mindenkori aktuális szabályokat alkalmazzák, de hátha nem.]
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
A balesettel kapcsolatos kérdése részben szabálysértési, részben polgári jog kártérítéssel kapcsolatos.
A szabálysértési hatóság tanúkénti idézésével kapcsolatosan észrevételezem, hogy a sértett jelenlétében történő kihallgatás eljárásjogilag nem kifogásolható. A tanúnak igazmondási kötelezettsége van, azonban saját magát vagy közeli hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével nem köteles vádolni. Ebből következik, hogy olyan kérdésre nem köteles válaszolni, amivel saját magát bűncselekmény elkövetésével vádolná. Erre hivatkozással megtagadhatja a tanúvallomást. Ekkor a szabálysértési hatóság eljárás alá vonhatja Önt, mint elkövetőt. Elkövetői minőségben való kihallgatáskor nem köteles válaszolni a kérdésekre. Azonban a fenti tényállás alapján minden további nélkül előadhatja, hogy hogyan történt a baleset, miután semmilyen szabálysértést nem követett el. Önmagában az a tény, hogy egy parkoló autónak nekicsúszott, semmilyen szabálysértési tényállást nem valósít meg. Legfontosabb tudnivaló a szabálysértéssel kapcsolatosan, hogy a hatóságnak kell bizonyítania. Felmerülhet, hogy nem az útviszonyoknak megfelelő módon vezetett, azonban az ezzel kapcsolatos bizonyítékokat a hatóságnak kell beszereznie. Amennyiben a helyszín elhagyás tényével gyanúsítanák, azt is könnyen megcáfolhatja azzal, hogy Ön hátra hagyta a telefonszámát valamint, hogy a balesettel kapcsolatos felelősségét a sértettel folytatott beszélgetés során elismerte.
A szabálysértéssel kapcsolatos jogalkalmazása mindig az elkövetés időpontjában hatályban volt szabályok szerint történik, a most hatályba lépett jogszabályváltozásokat visszamenőlegesen nem alkalmazhatja a szabálysértési hatóság.
A polgári jogi felelőssége a balesettel kapcsolatosan a szabálysértési hatóság határozatától függetlenül fennáll, miután az ütközés tényét Ön elismerte. Amennyiben rendelkezett érvényes kötelező biztosítással, a kártérítéssel kapcsolatosan a betétlap kiállításán túl semmilyen teendője nincs. Amennyiben nem rendelkezett érvényes kötelező biztosítással a baleset időpontjában, a MABISZ-nak van helytállási kötelezettsége. Ebben az esetben a MABISZ utólagosan Öntől követelheti a sértett részére megtérített összeget.
A tilosban parkoló autóban keletkezett kár megtérítésénél mind a biztosító, mind Ön hivatkozhat a sértettnek a balesettel kapcsolatos közrehatására, amennyiben a tilosban való parkolás okozati összefüggésben volt a balesettel. Okozati összefüggés hiányában a tilosban való parkolás csak szabálysértésként értékelhető, ez azonban semmilyen összefüggésben nincs a balesettel. Ebben az esetben teljes kártérítési kötelezettsége van.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Miskolcon a belvárosban parkoltam. Egy "egyirányú utca" végén a "parkolási zóna vége" tábla volt kihelyezve. Én ott balra kanyarodtam és a parkolási zóna tábla előtt megálltam. Persze megkaptam a csomagot, mert a parkolási társaság szerint vennem kellet volna parkolójegyet, mert az utca elején ki van helyezve egy másik "parkolási zóna" tábla és el kellett volna mennem megnézni, hogy arra az útszakaszra vonatkozik-e.
Kérdésem, hogy jogosan akarnak-e pótdíj fizetésére kötelezni? Ha szükséges fotókat is készítettem és el tudom küldeni.
Válaszát előre is köszönöm: Tibor
Tisztelt Tibor!
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet alapján a megállási és várakozási tilalmat jelző táblák hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződésig tart, míg a tájékoztatást adó jelzőtáblák esetében pl. a "Várakozási övezet (zóna)" tábla azt jelzi, hogy az úton a várakozás megengedett a " Várakozási övezet (zóna) vége" jelzőtábláig. Az egyirányú utcában lévő "parkolási zóna vége" tábla nem hatályos egy másik utcában lévő várakozási övezetre, a pótdíjazás jogosnak tűnik ebben az esetben.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Egyazon parkolási szabálysértésre egy napon belül kétszer kiszabott bírsággal kapcsolatban kérném a segítségüket.
Tisztelt Kérdező!
Egyazon parkolási eseményért abban az esetben jogszerű az ugyanazon napon történt kétszeri bírságolás, ha az első bírságolást észlelte és a szabálysértést azonnal nem szüntette meg. Azaz, ha a bírságot tartalmazó csomagot a szélvédőről eltávolította, így a második bírság kiszabása jogos.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Anno sok évvel ezelőtt az akkori párommal vettünk egy autót hitelre. A hitel az én nevemre ment, így természetesen maga az autó is. Viszont az üzembentartó a volt párom lett.
Azóta szétmentünk,a hitelből van kb 2 év ami az én nevemen maradt mint ahogyan az autó is. Továbbra is Ő az üzembentartó és az autó is az övé, havi rendszerességgel fizeti a havi törlesztőrészleteket és mindent ami csak kötelezi.
A kérdésem az lenne,hogy a nyáron én férjhez megyek,ami ugye névváltozással fog járni. Mi történhet ha nem íratjuk át az új nevemre majd az autót, mert esetleg az exem nem hajlandó együttműködni vagy esetleg a nevére venni?
Előre is köszönöm a sgítségét!
Tisztelt Kérdező!
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9.§. (1) e pontja, a 14.§. (1) bekezdés a) ponjta és a 33. §. (1) bekezdés a) pontja egybevetett értelmezése alapján az állapítható meg, hogy a névváltozásának bejelentésére Ön a járműnyilvántartást vezető hatóságnál nem köteles, hanem elegendő a névváltozást az okmányirodában az anyakönyvvezetőtől kapott házassági anyakönyvi kivonattal igazolva bejelenteni. A személyes adatokban történt változásról az okmányiroda értesíti a járműnyilvántartást, amely egyébként azonos a járműnyilvántartást vezető hatósággal.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A héten olvastam, hogy elkezdtek a lejárt elsősegély-csomagok miatt is büntetni. Megnéztem, az enyém tartalma is lejárt. A pótlást haladéktalanul szeretném megejteni, de nem tudom, hogyan: az autómban (2004-es BMW) gyári elsősegély-doboz van az ülés alatt, értelemszerűen ezt szeretném feltölteni a bolti doboz tartalmával. Közben azt olvastam: fontos, hogy a doboz sértetlen plombával legyen ellátva - ami nálam, ugye, nem lehetséges.
Tényleg ennyire rugalmatlan a szabályozás, vagy ez kamu, és nyugodtan feltölthetem a gyári dobozt friss tartalommal, emiatt nem büntethetnek meg?
Köszönettel,
D. Laci
Tisztelt László!
A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet tételesen felsorolja, hogy adott járműben milyen tartalmú elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. Az elsősegélynyújtó felszerelés tartalmát egy másik válaszban taglaljuk, amit itt olvashat el.
Az elsősegélynyújtó felszerelést portól és víztől védett csomagolásban a járművezető számára jól hozzáférhető helyen kell a járművön tartani. Egyéb, a tárolásra vonatkozó előírás nincsen!
Az elsősegélynyújtó felszerelés tartalmi elemei a gyártó által meghatározott időpontig alkalmazhatók.
Azokat a bontatlan, lezárt elsősegélynyújtó felszereléseket, amelyeket a már forgalomba helyezett járművekhez adtak, de még nem felelnek meg a fenti jogszabály rendelkezéseinek, lejáratkor, de legkésőbb 2013. január 1. napjáig kell kicserélni -személygépkocsik esetében - a fenti tartalmú felszerelésre.
Az Ön esetében a legkézenfekvőbb, ha az első gyógyszertárba bemegy az elsősegélynyújtó felszerelést tartalmazó gyári dobozzal és a jogszabályban felsorolt termékekre kicserélteti annak tartalmát.
A sértetlen plombát illetően előadom, hogy az eszközök szavatossága egymástól eltérő lehet, egyrészt indokolja, hogy ne kelljen a dobozt plombával ellátni, másrészről a jogszabály nem ír elő semmilyen megkötést az eszközök tárolására vonatkozólag sem.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Egy olyan dologban kérném a segítségét, hogy tartok az autómban elsősegély felszerelést, aminek a lejárata még több mint 1 év, de ez nem hagyományos műanyag doboz amely plombával van lezárva, hanem cipzáras műanyag zacskó, amelyen nincsen plombás lezárás. Büntethet-e érte a rendőr?
Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet tételesen felsorolja, hogy adott járműben milyen tartalmú elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. Az elsősegélynyújtó felszerelés tartalma személygépkocsi esetén a következő:
- steril gyorskötöző pólya (10 cm × 5 m): 4 db
- steril gyorskötöző pólya (5 cm × 5 m): 2 db
- steril mull-lap (6 × 6 cm/100 lap): 2 db
- egyenként csomagolt vágott mullpólya (10 × 5 m): 4 db
- steril mull-lap (50 cm × 80 cm): 3 db
- kéztisztító/fertőtlenítő lap: 4 db
- fóliakesztyű: 1 pár
- háromszögletű kendő 2 db
- biztosítótű (40 mm-es): 4 db
- ragtapasz (1,25 cm × 5 m): 1 tekercs
- olló (rozsdamentes acélból, 110–150 mm-es): 1 db
- polividonum jodatum hatóanyag tartalmú sebfertőtlenítő oldat (30 ml): 1 db
- sebtapasz vágható (6 × 10 cm): 2 db
- higiénikus arcmaszk (lélegeztetéshez): 1 db
- gumis rögzítésű sebészeti szájmaszk: 1 db
- elsősegélynyújtás képekben: 1 db
- tartalomjegyzék: 1 db
Az oldalkocsi nélküli motorkerékpár, motoros tricikli és négykerekű segédmotoros kerékpár (mopedautó) esetében pedig:
- steril gyorskötöző pólya (10 cm x 5 m): 2 db
- steril mull-lap (6 x 6 cm/100 lap): 1 db
- kéztisztító/fertőtlenítő lap: 4 db
- fóliakesztyű: 1 pár
- ragtapasz (1,25 cm x 5 m): 1 tekercs
- olló (rozsdamentes acélból, 110-150 mm-es): 1 db
- polividonum jodatum hatóanyag tartalmú sebfertőtlenítő oldat (30 ml): 1 db
- sebtapasz vágható (6 x 10 cm): 2 db
- higiénikus arcmaszk (lélegeztetéshez): 1 db
- gumis rögzítésű sebészeti szájmaszk: 1 db
- elsősegélynyújtás képekben: 1 db
- tartalomjegyzék: 1 db
Az elsősegélynyújtó felszerelést portól és víztől védett csomagolásban, a járművezető számára jól hozzáférhető helyen kell a járműben vagy járművön tartani. Egyéb, a tárolásra vonatkozó előírás nincsen.
Az elsősegélynyújtó felszerelés tartalmi elemei a gyártó által meghatározott időpontig alkalmazhatók.
Azokat a bontatlan, lezárt elsősegélynyújtó felszereléseket, amelyeket a már forgalomba helyezett járművekhez adtak, de még nem felelnek meg a fenti jogszabály rendelkezéseinek, lejáratkor, de legkésőbb 2013. január 1. napjáig kell kicserélni -személygépkocsik esetében - a fenti tartalmú felszerelésre.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Külföldön élek és dolgozok egy magyar cégnél hivatalosan. Tavaly a cégem biztosított nekem autókölcsönt (nem bankit), ebből az össszegből Magyarországon vettem egy autót a saját nevemre. Az autót 1 hónapja eladtam külföldön és még otthon ezt nem jelentettem be, mert csak most tudok hazamenni. 3 napja jött nekem egy lefoglalási jegyzőkönyv az apeh-töl mert tartozásom van, és az autót le akarják foglalni, ebben az esetben mi a teendő?
Üdvözlettel
T.Gábor
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben Önnek, mint magánszemélynek adótartozása van, az adóhatóság lefoglalhatja a vagyontárgyait, így biztosítva a követelését. A foglalásról szóló határozat kézhezvételét megelőzőleg azonban Ön szabadon rendelkezhetett a vagyontárgyai felett. Ha az adásvételi szerződés időpontja korábbi, mint az adóhatóságnak a lefoglalásról szóló határozat kelte, akkor semmilyen igényt nem támaszthat a vevővel szemben az adóhatóság. Ha az adásvételi szerződést később kötötték, mint a foglalási jegyzőkönyv kelte, vita lehet a szerződés érvényességét illetően. Tisztázni szükséges, hogy foglalásról szóló határozat vagy jegyzőkönyv született az ügyben, illetve le akarják vagy lefoglalták-e az autót. A foglalásról szóló határoztat ellen jogorvoslatnak van helye.
Az autó eladását egyébként 15 napon be kell jelentenie mind az eladónak, mind a vevőnek. Ebben az esetben pedig az adóhatóságot is tájékoztassa arról, hogy az autót idő közben értékesítette!
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász,
Egy problémával állok szemben, amiről nem is gondoltam, hogy van ilyen:
Új autó vásárlása előtt, körbenéztem, hogy adott cégeknél mennyiért és milyen konstrukcióval tudok hozzájutni életem első új autójához.
A szalont kiválasztva e-mailben megrendeltem a kívánt autót (felszereltséget és motortípust is megjelölve). A papírok szépen rendeződtek amin végig 2012-es gyártási év volt feltüntetve, egészen addig amíg meg nem érkezett a járműkísérő lap, ami 2011-es gépjárműről szólt és mindemellett nem a megrendelt EURO5-ös, hanem a régebbi EURO4-es motor szerepel benne.
Érdeklődnék, hogy mit tudok tenni az ügy érdekében, hogy azt kapjam amit rendeltem?
Az eddigi nyomtatványokon csak az alvázszám szerepelt és a gyártási év (2012) amiről nem tudtam megállapítani, hogy melyik motortípus van az autóban.
Hasonló motorral szerelt -ugyanilyen felszereltségű gépjárműről kaptam már több árajánlatot, de azok 3-400 ezer ft-tal voltak alacsonyabbak mint az itt kapott ár.
A befizetett önerőt visszakérhetem? Az autó jelenleg a kötelező biztosításra vár, átadás még nem történt meg.
Vagy milyen megoldás lehetséges?
Válaszát köszönöm!
András
Tisztelt Kérdező!
A legfontosabb kérdés, hogy a kereskedővel milyen tartalmú adásvételi szerződést kötött. A fenti esetben ugyanis azt kell megvizsgálni, hogy a kereskedő teljesítése hibás-e, azaz a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában meg felel-e a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. (Ptk. 305.§.) Amennyiben a szerződés egyértelmű abban, hogy az adásvétel tárgya EURO5-ös motorral felszerelt, 2012. gyártási évű autó, a kereskedő a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik.
Kellékszavatossági alapon az alábbi igényeket támaszthatja a kereskedővel szemben;
elsősorban kicserélést követelhet, ha azonban a kereskedő a kicserélést nem vállalja, megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Elállás esetén az átadott vételárrészlet(ek) visszajárnak.
Felhívom a figyelmét a Polgári Törvénykönyv ide vágó 316.§. rendelkezésére, amely az autó átvétele esetén irányadó. Ez azt az esetet szabályozza, hogy ha a vevő a szerződésszegéről tudva elfogadja a teljesítést, főszabály szerint lemond a hibás teljesítésből eredő, fenti szavatossági igényeiről.
Ennek elkerülése érdekében javasolom, hogy haladéktalanul éljen a kereskedőnél írásbeli kifogással. A kifogásban adja elő, hogy a járműkísérő lap kézhezvételekor szerzett tudomást a hibás teljesítésről. Ha az autó átvétele mellett dönt, a kifogás mellett tegyen jogfenntartó nyilatkozatot is, amelyben a szavatossági igényét fenntartja.
A hibás teljesítés esetén az eljárást a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelete szabályozza, mely a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szól. A jogszabály 3. §.-a előírja, hogy a forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza a fogyasztó nevét és címét, a fogyasztási cikk (áru), megnevezését és vételárát, a vásárlás időpontját, a hiba bejelentésének időpontját, a hiba leírását, a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt és a kifogás rendezésének módját.
Abban az esetben, ha az adásvételi szerződés csak az alvázszámot és a gyártási évet tartalmazza és nem egyértelmű a motor típusát illetően, a kereskedő hibás teljesítését a megrendeléssel és a rendelkezésre álló, egyéb okiratokkal tudja bizonyítani. Minden esetben a feleknek a szerződéskötésre irányuló akaratát kell vizsgálni egy esetleges bírósági eljárásban.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Magyar rendszámos autómmal járok Ausztriába dolgozni (nincs osztrák bejelentett lakcímem)
Valóban büntethetnek ezért Ausztriában?
Mi a teendő?
Válaszát köszönöm!
Anita
Tisztelt Anita!
Elképzelhetetlennek tartom, hogy magyarországi lakcímmel rendelkező, magyar állampolgárt megbüntetnének, mert magyar rendszámú gépkocsit vezet Ausztriában.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Gyorshajtáson érték a barátomat, az én autómmal. Ő a gyorshajtást elismerte, viszont utólag ( jan 20.-án történt az eset) megállapították, hogy neki le volt járva a jogsija és ezért én fizessek 50 000 ft-ot. Kérdésem, hogy egyrészt nem évült-e el az ügy ill. mire hivatkozhatnék, hiszen fogalmam sem volt arról, hogy lejárt a jogosítványa! köszönöm a válaszát!
Tisztelt Kérdező!
Az elévüléssel kapcsolatosan tájékoztatom, hogy az első fokú határozatot a szabályszegés elkövetésétől számított 60 napon belül kell kézbesíteni az ügyfél részére. Amennyiben a 60 napos ügyintézési határidő jogvesztő jellege megállapítható, a közigazgatási bírság nem szabható ki. Észrevételezem, hogy nem az eljárás megindításáról szóló értesítés, hanem a marasztaló határozat közlésének napja az irányadó az elévülés kérdésének vizsgálatakor a Legfelsőbb Bíróság 3/2010 KJE számú jogegységi határozatára figyelemmel.
Amennyiben az elévülés feltételei nem állnak fenn, és a gépkocsi tulajdonosa, illetve üzembentartója hitelt érdemlő módon igazolta, hogy a szabálysértést nem ő, hanem az által megnevezett személy követte el, a bírságot vele szemben kell kiszabni. 1998. évi I. törvény 21/A§. (2)
Álláspontom szerint minden alapot nélkülöz az Önnel szemben hozott marasztaló határozat. Javasolom, hogy éljen kifogással, melyben adja elő, hogy barátja elismerte az eljárás során a gyorshajtást valamint azt, hogy a szabálysértést megelőzően Ön az ő használatába adta a gépjárművet, amit teljes bizonyító erejű magánokirattal tud igazolni. Önmagában az a tény, hogy a barátja jogosítvány lejárt, nem indokolja a közigazgatási bírság kiszabását Önnel szemben.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Még december végén történ Budapesten egy ütközés egy Baross utcai kereszteződésnél ahol a nekünk jobbról érkező a piroson átjött és elénk hajtott. Rendőri intézkedés történt, van tanu és kamerafelvétel is.Már ott megállapították az illető felelősségét (igazolás van róla) de ő nem volt hajlandó aláírni a rendőrségi papírt amíg nem látja a felvételt. Kapott határozatot amit nem vett át a posta ismeretlen cím jelzéssel visszaküldte a rendőrségnek a papírt és a rendőrök innentől kezdve nem akarnak az üggyel foglalkozni és mivel nincs határozat így a biztosító (ASTRA) sem fizet. Hallottam egy olyan gyakorlatról is, hogy az illető jelenléte nélkül is készülhet határozat csak ezt pesten nem nagyon alkalmazzák. Mi a teendő ilyenkor? Válaszát előre is köszönöm.
Üdv.: Zoltán
Tisztelt Zoltán!
Amennyiben a szabálysértési hatóság a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 84.§. alapján arra hivatkozással megszüntetné az eljárást, hogy az eljárás alá vont személy tartózkodási helye nem állapítható meg, ugyanezen jogszabály 86. §. alapján panaszt tehet. A panaszt a megszüntető határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül szóban vagy írásban (javasolom, hogy írásban, postai tértivevényes küldeménnyel) kell megtenni. A jogszabály előírja, hogy az eljárás adatai elegendő alapot szolgáltatnak az eljárás alá vont személy felelősségének megállapítására, a szabálysértési hatóság pénzbírságot szabhat ki, járművezetéstől eltiltást, elkobzást, figyelmeztetést, illetőleg kitiltást alkalmazhat, valamint eljárási költséget és - a 85. § szerint - kártérítést állapíthat meg. Ebből következik, hogy önmagában az a tény, hogy az eljárás alá vont személy az állandó és bejelentett lakcíméről nem idézhető, nem alapozza meg az eljárás megszüntetését.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Közterületi parkolással kapcsolatos a kérdésem. Budapesten, a környékünkön fizetős övezet van a sokemeletes lakóházak környékén, a sok lakó miatt sok az autó is. A kérdéses szakaszon az út egyik oldalán végig vannak kijelölt parkolóhelyek, amik jellemzően tömve is vannak. Részben emiatt az út másik oldalán, az emeletes házak lábánál az úttest szélén, a padkával párhuzamosan, valamint a járda szélén is szokott parkolni még két sor autó (széles a járda, a gyalogosokat egyáltalán nem akadályozzák). Ha jól sejtem, akkor ezeken a helyeken a parkolás hivatalosan szabálytalan, de valószínűleg a láthatóan kezelhetetlen helyzet miatt köztereseket még nem láttam itt büntetni.
A kérdésem az, hogy a fizetőövezet a fenti helyeken történő parkolásra is vonatkozik-e, vagy csak a kijelölt parkolóhelyekre? Ha megállok a parkolóóra mellett az út szélén, akkor büntethetnek parkolási díj miatt, vagy csak a köztereseknek van rá hatókörük?
Köszönttel:
Misi
Tisztelt Kérdező!
A parkolási társaság parkolási díjat és pótdíjat csak az általa üzemeltetett közterületek után szedhet, amelyre az üzemeltetés jogát a kerületi önkormányzattól megszerezte. Ezek a közterületek tartoznak a fizető övezetbe, ezek a parkolásra kijelölt helyek. Ebből következik, hogy mindazokra a területeken, amelyekre a parkolási társaság nem rendelkezik üzemeltetési jogosultsággal, parkolási díjat nem kell fizetni.
Az üzemeltetési szerződés melléklete tartalmazza egyébként azokat a közterületeket, amelyekre az adott parkolótársaság az üzemeltetési jogot megszerezte a kerületi önkormányzattól. Vita esetén a parkolás társaságnak kell bizonyítania, hogy az adott közterület üzemeltetési jogát megszerezte.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Üdvözlöm Tisztelt Autójogász!
Körülbelül másfél hónapja vásároltam egy Mazda 323f-et. A hirdetésben az állt, hogy az ABS is benne van a felszereltségben. Nemrégiben a nagy hóban ki akartam próbálni, hogy működik e, ezért lesatuztam, és láss csodát, semmi sem történt. Gyanússá vált nekem ez a dolog, ezért felpattintottam a motorháztetőt és nem találtam abs központot, se odavezető csöveket. Magyarán át lettem verve. Az autó megvétele előtt még csináltam egy képmentést a hirdetésről, ha szerencsém van, akkor még megvan valamelyik mappában.
Mit lehet ebben az esetben tenni? Van valami módja, hogy bizonyos összeget "visszaigényeljek" a kereskedőtől?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: P.G.
Tisztelt Kérdező!
Két lehetőség közül választhat a kereskedővel szembeni igénye érvényesítése során. Hivatkozhat egyrészt az adásvételi szerződés érvénytelenségére, mert a kereskedő az autó felszereltségével kapcsolatos lényeges körülmény tekintetében megtévesztette (Ptk. 236.§.) A szerződés megtámadása gyakorlatilag a kereskedőhöz intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozat, mely arra irányul, hogy a szerződést érvénytelenítsék és a szerződés kötés előtt fennálló helyzetet visszaállítsák. Ebben az eljárásban lehetőség van arra is, hogy a kereskedővel megegyezzen és az érvénytelenségi okot például pénzvisszafizetéssel kiküszöbölje a kereskedő.
Hivatkozhat továbbá az Önök között létrejött fogyasztói szerződés alapján hibás teljesítésre is. Fogyasztói szerződés esetében, ha a fogyasztói szerződés tárgya használt autó, a vevő a teljesítés időpontjától számított egy éves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Ezek a következők: kijavítás, ha ez nem lehetséges, árleszállítás vagy az eredeti állapot helyreállítása.
Nagyon fontos tudnivaló továbbá a fogyasztói szerződések esetében, hogy a vevőt terhelő bizonyítási teher megfordul a teljesítést követő hat hónapon belül megnyilvánuló hibák/hiányosságok tekintetében. Törvényi vélelem szól ugyanis amellett, hogy a teljesítéstől számított hat hónapon belül felismert hiba/hiányosság már a teljesítés időpontjában megvolt. A vélelem megdönthető: az e határidőn belül megnyilvánuló hibákkal kapcsolatban az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba (illetve annak oka) a vevő részére történő átadást követően keletkezett.
Hiba esetén ki kell tölteni egy reklamációs jegyzőkönyvet, a 49/2003. GKM rendelet alapján. Itt rögzíthető a hiba bejelentése, annak időpontja, ténye, s a fogyasztó igénye (Az eladó kereskedő ilyenkor 3 napon belül kell, hogy választ adjon igényünkre. Elutasításra fél éven belül csak akkor van joga, ha független szakvéleménnyel támasztja alá, hogy a meghibásodás a vásárlás után keletkezett.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Azzal kapcsolatban szeretnék érdeklődni hogy édesapám vett egy utánfutót 2011 novemberében, megtörtént az adásvétel és az átadás is, azonban édesapám nem iratta a nevére 15 napon belül és bejelentési kötelezettségének sem tett eleget. 2012 januárjában lefoglalták ezt az utánfutót mivel az eladónak tartozása volt. Mit tud tenni édesapám jelen helyzetben? Tud-e valahová írásbeli beadványt benyújtani ezzel kapcsolatban és az miről szóljon, kihez fordulhat ezzel?
Tisztelt Kérdező!
Az adásvételi szerződéssel tudják igazolni a lefoglalást foganatosító szerv felé, hogy az nem képezte az adós tulajdonát a lefoglalás időpontjában. Önmagában azon az alapon, hogy nem íratták át, nem lehet érvényesen lefoglalni az édesapja tulajdonát képező utánfutót. A lefoglalásról bizonyára kaptak egy jegyzőkönyvet, amely tartalmazza azokat az adatokat, amelyek alapján az utánfutó kiadása iránti kérelmet meg tudják írni.
Tisztelettel:
Autójogász
Dr. Lenkei Balázs