Kedves Autódoki!
’95-ös Golf III. TDI Variantom van. 8 éve használom, kiváló autó. Kb.1 éve tapasztaltam először, hogy gyorsításnál egy nagyot csattan az autó, aztán megy tovább normálisan. Szerelőhöz, kipróbálja, nyúzza (majd’ megszakadt a szívem), semmi hiba... A jelenség kéthavonta, de nem sűrűsödő módon ismétlődik. Gyorsítás, riasztó hangos csattanás, aztán megy tovább rendesen.
A minap parkolóból hátrafelé, teljesen jobbra tekert kormánnyal álltam ki nagyon lassan. Akkora lökést éreztem, hogy azt hittem, nekimentem valaminek. Kiszálltam, megnéztem, semminek. Visszaülök, lassan hátra, újabb nagy lökés. Csak lépésben mertem hazamenni vele. Szerelő, semmi. Azóta sincs semmi baja, de én félek, hogy valami durva töréssel fog végződni.
Kérem szíves segítségét!
Üdvözlettel:
Gábor
Kedves Gábor!
A saját ilyen típusú autóm is csinálta ezt, és teljesen megszűnt, amikor elsőfutómű-felújítást csináltam rajta. Én arra gondolok, hogy vagy a toronycsapágy, vagy az alsó lengőkar talpas gömbfeje csinálja ezt az erős koppanást. Én magam sem tudtam rájönni, mi lehetett, nekem is csak néha, erősebb gázadásra csinálta...
Érdemes még a külső féltengelycsuklókat is megnézni, nekem azonban nem volt vele baj, lógása nem volt számottevő.
A koppanást úgy lehet előidézni, hogy dinamikusan megindul hátrafelé, majd utána előre... ilyenkor koppant be az enyém.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
A problémám: Alfa Romeo 33-asom (1.4 dupla Weber karbi) városon kívül 6 ,városon belül 12-15 liter benzint fogyaszt. Kitisztítottam a karbit; pillangószelep, úszó, fúvókák szemrevételezés alapján rendben vannak. Sajnos senki nem tudott eddig tippet adni, mit lehetne tenni, kérem segítségét.
Köszönettel:
János
Kedves János!
Amikor városban aránytalanul megnő a fogyasztás, akkor két dologra gondolhatunk: a karburátor gyorsítópumpája ok nélkül nagy dózist fecskendez be viszonylag kis gázpedálnyomásra, vagy abban az üzemi tartományban, ahol városban használjuk, valami miatt a karburátor túldúsít. Ennek oka lehet, hogy az alapjárati rendszer túl sokáig működik, és részterhelésen az alapjárati és a részterhelési rendszer együtt dolgozik, illetve hogy a keverőcső nem a legmegfelelőbb a karburátorban, ez okoz egy kis tartományban túldúsulást.
Sajnos mainapság ezekkel a karburátorokkal egyre kevesebben foglalkoznak, beállításuk és diagnosztikájuk minimálisan is egy füstgázelemző készüléket igényel.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Bár nekem nincs dízelautóm, de a téma foglalkoztat, főleg azért, mert saját egészségünkről van szó.
Újságban olvastam korábban, de interneten is megtaláltam, így meg tudom Önnek mutatni innen a "Részecskekibocsátás egészségügyi hatásai" c. cikket, de feltételezem, olvasta már.
Ha nem lenne ilyen káros, és nem találkoznék nap mint nap ilyennel, nem érdekelne, de bosszant, ha egy előttem haladó autó koromfelhőjében megyek, vagy gyalogosan sétálva ezt kell szívnom.
A kérdés ezekkel kapcsolatban lenne. A mai dízelek közül a chipesek füstölnek rettenetesen. Elég illúzióromboló látvány. Az nyilvánvaló, hogy ezek az autók zöldkártyán megbuknának, és csak sunyisággal mennek át, a rendszer hibája, hogy ezt manapság ki lehet játszani.
Sok helyről hallani, hogy nem mindegy, hol csináltatjuk a chiptuningot. Ezzel kapcsolatban keresgéltem az interneten, de nem találtam konkrét választ: Egy normálisan végrehajtott chiptuning esetén várható-e ilyen füstszörnyeteg, vagy ez csak a kontár, hozzá nem értő chiptuningosoknak köszönhető?
Második kérdésem pedig: ezeknek az autóknak nem árt motorikusan, hogy ekkora részecskekibocsátással működnek? (pl. túl nagy hőmérséklet keletkezik stb.?)
Kedves Levélíró!
Ha a chiptuningos meg tudja tartani a gyári befecskendezett mennyiség/levegő arányt, akkor a motor füstkibocsátása körülbelül gyári szinten marad. A probléma ott van, hogy ha a befecskendezett dózist arányaiban jobban megemeli, mint a bejuttatott levegőt (nagyobb turbónyomással), akkor az autó füstölni fog.
A nagy koromkibocsátással működő motor nemcsak a környezetet szennyezi, hanem motorüzemre is káros hatással van, a szerkezeti egységek lekormolódnak, a kipufogó (katalizátor, részecskeszűrő) eltömődik, a teljesítmény csökken.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Automata váltós kocsinál lejtős parkolás esetén elég a P fokozat , vagy szükséges az elektromos fék használata is? Ugyanis csak P használatakor mintha kicsit megszorulna a váltó!
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Érdeklődő!
Elviekben elég a P állás, ugyanis ez reteszeli a hajtásláncot, biztonságát tekintve legalább olyan, mint a rögzítőfék. Amennyiben először alkalmazzuk a rögzítőféket, utána a P állást, úgy a hajtáslánc "feszülése" elkerülhető. Indulásnál is először a féket nyomjuk meg, majd a P állásból vegyük ki a váltót, majd indulás előtt oldjuk a rögzítőféket.
Ha lejtőn rakjuk P-be a váltót, és a féket felengedve "ráengedjük" az autót, akkor az N-be vagy D-be váltás nehezebb lehet, mert a rendszer folyamatosan terhelés alatt van. Ezt nagyobb lejtőkön kerülni kell a fent leírt módszerrel.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Kérdésem a következő: alváz- és üregvédelmet a most gyártott autókon, ill. konkrétan 2008-as Nissan Note 1.4-en érdemes-e csináltatni. Vagy ez csak régen volt célszerű, esetleg a mai gyártástechnológia ezt feleslegessé teszi, vagy azért mégsem?
A választ előre is köszönöm.
Kedves Levélíró!
A mai autók karosszériája eleve valamilyen technológiával kezelt, aktív felületvédelemmel rendelkezik, és az üregvédelem is be van illesztve a gyártási folyamatba. Szinte minden gyártó 6-12 év garanciát ad átrozsdásodásra, és az autók az első 6-8 évben különösebb karbantartás nélkül sem mutatnak korróziós nyomokat, legfeljebb felületi korróziót.
Nyilvánvalóan egy utólagosan elvégzett üregvédelem, egy szakszerűen elvégzett alsó védelem nem árthat és valóban nyújt védelmet, a kérdés az, hogy az autót meddig akarjuk használni, akarunk-e kedvezni a 3. tulajdonosnak, amikor 15 évesen eladja a 4. tulajdonosnak…
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Van egy Renault Mégane Scénicem 1.6I 66 kW-os. A sebességváltó az 5-ik fokozaton kívül mindenhol a gázadásnál és -elvételnél egy nagyot ugrik. Nem ugrik ki a fokozatból, nem recseg, csak rándul egyet, mikor gázt adok. Két különböző szerelőhöz is elvittem, mindkettő megnézte a motortartó bakokat, semmi nem lóg, minden okés rajta. Azt mondták, szokjam meg. Ez tényleg így van?
Válaszát köszönöm.
Tisztelettel:
László
Kedves László!
Az utastéri zaj (tulajdonképpen a rezgések) csökkentése érdekében a gyártók vagy változó keménységű (elektromos vagy hidraulikus) motortartó bakokat, vagy egyszerűbb esetben puha bakokat használnak, hogy az utastér csendes, komfortos maradjon. Ezek a puha bakok a használattal tovább puhulnak, és terhelésváltáskor nagy motormozgást (váltóval együtt) eredményeznek. Az új bak is hamar tovább puhul... én is azt mondom, hogy amíg a fokozatot nem dobja ki, amíg gázadásra, gázelvételre nem koppan, addig nincs ok aggódni, ez nem hiba, hanem konstrukciós sajátosság.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Olyan kérdéssel fordulok önhöz, hogy a T3 doka típusú tehergépkocsim az elindulás pillanatában furcsa nyöszörgő hangot hallat, és olyan mértékben zakatol, rángat, hogy már szinte lehetetlen vele az elindulás. A motor- és a váltótartó bakokat már lecseréltem, de a hiba továbbra is fennáll. Az érdekes az, hogy csak addig rángat, amíg csúsztatom a kuplungot. Nem tudom, hogy ez a kuplungszerkezet, a kuplungtárcsa vagy valami másnak a hibája lehet.
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel:
József
Kedves József!
Okozhatja a rángatást a kuplungtárcsa deformációja és a szerkezet, nyomólap problémája is. Egyes modelleknél (pl. a CT motorkódú levegős) a váltó tengelye a főtengelyen tűgörgőbe ül bele, ha ez a görgőkosár szétment, akkor is kuplungcsúsztatáskor rángat az autó.
Sajnos a javításhoz a motort ki kell venni… és én azt javasolom, hogy kompletten cserélje a kuplungszerkezetet, mert csak a tárcsa cseréje nem, vagy csak részlegesen hoz javulást.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Az autóm egy Fiat Bravo 1.4 12V 1998. A problémám a következő: beindítás után egyből kopogó hangot hallok a motor irányából, majdnem mintha dízel lenne, de nem annyira hangos. Én a kopogásérzékelőre gondolok, de nem vagyok biztos benne!
Válaszát előre is köszönöm:
Gaben
Kedves Gaben!
A kopogásérzékelő nem kopog, csak kopogást, detonációs égést érzékel. A kopogást valószínűleg a hidrotőkék okozzák, ennyi idő kell, hogy felépüljön bennük a nyomás. Egy másik olajjal vagy más gyártmányú olajszűrővel ez az idő csökkenthető. Egyébként indítás utáni 2-3 mp-es kopogás teljesen normális és nem kíván semmilyen beavatkozást.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Nemrég egyik ismerősöm arról győzködött, hogy a motor akkor fogyaszt a legoptimálisabban, ha a fordulatszámát 2500-3000 körül/között tartjuk.
Az ő kocsija 1,6-os benzines, az enyém 1,8-as turbós benzines (Győr, 20 szelep...), amúgy mind a kettő előző generációs Octavia.
Én világéletemben igyekeztem alacsony tartományban vezetni − értem ezalatt, hogy pl. jellemzően ötösben gurulok városban (50 km/h), ami mondjuk 1200-1500 fordulatot jelent. (Természetesen gyorsításkor padlógáz, fölösleges petrol-panama helyett visszakapcsolok.). Próbáltam a fedélzeti számítógépből választ kapni a kérdésre, de nem jött le egyértelműen, így szeretném megkérdezni: mely fordulatszám-tartományban lehet a leggazdaságosabban terelgetni az autót?
Köszönettel:
Balázs
Kedves Balázs!
Ismerősödnek abban igaza van, hogy a motor fajlagos fogyasztása körülbelül abban a tartományban a legjobb, azonban a fajlagos fogyasztás a teljesítményhez mért érték, az abszolút fogyasztás pedig kisebb fordulaton kisebb, hiszen magasabb fokozatban kevesebb munkaütem jut ugyanarra az útszakaszra. Ha az abszolút fogyasztást nézzük, akkor a kisebb fordulaton, magasabb fokozatban közlekedő motor kevesebbet fogyaszt és kevesebb káros anyagot is termel.
A nagyon alacsony fordulatszám egyéb okokból (pl. nagy forgattyús terhelés, alacsony olajnyomással) kerülendő, de azt mondom, körülbelül 1500-2000 1/min között a leggazdaságosabb a közlekedés.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
2008-as Honda Accordot szeretnék vásárolni. Az lenne a kérdésem, miért van az, hogy a manuális váltó 6 fokozatú, az automata pedig 5. Nem kevés az 5 fokozat a 2.0 benzines motorhoz?
Köszönettel:
László
Kedves László!
Mivel az automatikus váltó engedhet bizonyos slipet (csúszást) az adott fokozatokban, a tervezőknek megvan az a lehetőségük, hogy a váltóval nagyobb áttételt fogjanak át, a fokozatok között nagyobb ejtés lehetséges, mint a kézi kapcsolású, mechanikusan záró (slipmentes) kuplungos esetében. A fokozatkiosztását nem ismerem a modellnek, de biztosra veszem, hogy az 5 fokozatú váltóval is jól meg tudták oldani az áttételezést, az esetleges többletfogyasztás, rosszabb gyorsulás stb. nem ebből adódik, hanem a váltómű nagyobb belső veszteségéből.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
2006-os Audi A3 2.0 TDI-mnek a minimum szint alá csökkent a hűtővize, de a motor még nem jelzett. Kérdésem, hogy szigorúan csak az előírt G12+ hűtőfolyadékkal szabad-e feltölteni, vagy önthetek utána desztillált vizet is a következő esedékes szervizig (még 2600 km).
Válaszát köszönöm.
Kedves Érdeklődő!
Desztillált vízzel is utána lehet tölteni, de akkor azt kockáztatjuk, hogy az elegy fagyáspontja magasabb lesz, mint az előforduló leghidegebb éjszaka, így esetleg befagyhat. Kis utántöltésnél (max. fél liter) ez még nem lehet valós probléma.
A G12+ hűtőfolyadék használata azért szükséges (és azért tilos a hagyományos beletöltése), mert a motor olyan alumíniumötvözetből készül, amelyet a hagyományos alapú hűtőfolyadék károsít(hat).
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
A következőkben kérném a tanácsát.
Ki akarom cserélni az autómban (Opel Astra 1.6 8V, 2000) lévő 12V 60W/55W-os izzókat 60/80-as vagy 100/80-as izzókra. Véleménye szerint melyik javítana a látási viszonyokon? Esetleg a nagyobb izzó nem égeti szét a foncsort?
Segítségét köszönöm!
Üdvözlettel:
Ferenc
Kedves Ferenc!
Nem ajánlom a nagyobb teljesítményű (wattszámú) izzó beszerelését, mert nemcsak nagyobb hőterheléssel üzemel a műanyag foncsorra nézve, hanem az átfolyó áramerősséget is növeli, amit a járművek kábelezése egyes modellek esetében nem tolerál… A korszerű modellek műanyag lámpatestei érzékenyek erre, a foncsor elszíneződik, megolvad.
Én azt javaslom, hogy a növelt teljesítményű izzó helyett növelt fényerejű, +30 vagy +50, sőt, akár +90%-os fényteljesítményű izzót is talál. Ezek más gázzal vannak töltve, valóban nagyobb fényerejűek, azonban élettartamuk kb. fele a hagyományosnak.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Meg szeretném tudakolni, hogy a gázos és a hidraulikus lengéscsillapító között van-e észrevehető különbség a komfort szempontjából. Értem ezalatt, hogy az út viszontagságait, illetve a fekvőrendőrök okozta huppanásokat melyik lengéscsillapítóval lehet a legminimálisabban érezni.
Konkrétan egy felújítás alatt álló W123/240-es dízelről lenne szó, és a magyar nyelvű szerelési kézikönyv a következőket írja: Előre gázos, hátra olajos lengéscsillapító. Ezzel szemben a német nyelvű eredeti szerelési kézikönyv előre és hátra olajost (hidraulikust) ír. Mivel az üzletekben olajos nemigen van, mindenképp gázosat akarnak adni. Igaz, itt egy konkrét márkáról van szó (Sachs), amiről úgy tudom, hogy egy nagyon jó típus. Érdekelne még az is, hogy a karosszéria túlzott bedőlését a kanyarokban befolyásolja-e a lengéscsillapító típusa (gázos-olajos).
Remélem, sikerült érthetően leírni a problémámat, és várhatom mindenre kiterjedő válaszát.
Köszönettel:
Attila
Kedves Attila!
A hidraulikus és a gázos lengéscsillapító komfortfokozata nem biztos, hogy eltérő bármelyik javára. A gázos csillapító sorozatos keményebb igénybevétel esetén is állandó csillapítású lesz, olaja kevésbé habzik fel. Ez az egyik legnagyobb előnye, egyébként a csillapítás erőssége, beállítása, komfortérzete akár jobb is lehet a hidraulikusnak, ez nem függ a kialakításától, leginkább a gyártmány függvénye. Egy Sachsszal nehezen lehet melléfogni, akár olajos, akár gázzal töltött lengéscsillapítókról beszélünk.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Egy 2004-ben vásárolt (új) Citroën C3-as gépkocsit használok (1,3-as a motor). Elégedett is vagyok vele, meg nem is. Sokszor csinál furcsa dolgokat.
Ma reggel például munkába menet, az M3-es autópályán egyszer csak kigyulladt a műszerfalon a kis sárga motorjel, és a fordulatszám visszaesett, kb. 60-70-nel tudtam elgurulni a munkahelyemre (5-km-re volt). Ilyet soha nem csinált ezelőtt. Nem füstölt, nem folyt belőle semmi, nem adott ki furcsa hangot a motor. Ezelőtt sokszor tapasztaltam, hogy menet közben, amikor folyamatos sebességnél (80-90 km/h), a gázpedál folyamatos nyomása mellett mintha akadozott volna a motor (mintha nem kapott volna üzemanyagot,), de csak egy pillanatra, aztán semmi baja nem volt. Ezt nagyjából hetente-kéthetente egyszer észlelem).
Csak szeretnék tanácsot kérni, hogy mi lehet vele, gondolom, már fordultak hasonló problémával önhöz. Ez gyakori ennél a típusnál?
Üdv:
András
Kedves András!
Nem tudom megmondani a hibát, mert a motor piktogram több olyan hibát, működési rendellenességet jelez, amelyek meghatározása csak a motordiganosztikai berendezéssel (számítógépes kiolvasás) lehetséges. A korszerű autók esetében már előírás, hogy fedélzeti öndiagnosztikai berendezéssel kell ellátni, ami többek között a károsanyag-emissziót is felügyeli, rendellenesség esetén pedig jelet küld a vezetőnek, mint pl. ez a motorjel. Ilyenkor vizsgálatra a szakszervizt kell felkeresni. A hiba egészen apró elektromos problémától komolyabb egység meghibásodásáig bármi lehet, ez esetben reméljük, valami apróbb probléma miatt került a jármű vészprogramba.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Nemrég vettem egy Ford Focust. 170 e km van benne. Mindent lecseréltem benne (olaj, szűrők stb.). Nagyon jól megy, olajat nem fogyaszt, mégis koromfekete füst jön belőle gázadáskor váltásoknál. Alapjáraton semmi. Ja, a lényeg: 1,8-as TDI, 90 LE. Engem nagyon zavar. Sok tanácsot kaptam, de mindenki mást mond. Fogyasztása is kiváló. Adjon tanácsot, legyen szíves.
Köszönettel:
János
Kedves János!
Ha egyébként az autó jól fogyaszt, akkor lehetséges, hogy pl. a szívócső nyomása (turbónyomás) nem elégséges, ezért füstöl feketén. Ekkor némi teljesítményesése is van a motornak, de ez bizonyos körülmények között nem észrevehető. Én azt javaslom, hogy vigye el egy szervizbe, ami akár egy Bosch diagnosztikai állomás is lehet, ők meg tudják mondani, hogy mi okozza a füstölést.
A turbónyomáson kívül okozhatják még rossz porlasztási képű injektorok, eltömődött levegőszűrő stb. A füstölés olyan jel, ami mindig vizsgálatot igényel, mert arra utal, hogy valami nincs rendben.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
A közeljövőben lesz kész az autóm, egy 1993-as Civic VTi teljesen felújítva, fényezve stb. A kérdésem az lenne, hogy a motor bejáratását milyen módon a legcélszerűbb végezni. Nekem az ajánlották, hogy az első 400-500 km-t egyhuzamban kell megtenni kb. 2000-es fordulaton, azonos tempóban. Azt is mondták, hogy nem célszerű leállítani a motort ez alatt az időszak alatt. Igaz ez? Hogyan járassam be az autót, hogy az alkatrészek a lehető legfinomabb módon kopjanak össze?
Köszönöm a segítséget!
Üdv:
Balázs
Kedves Balázs!
Minden módszerre van műszakilag igazolható pro és kontra érv, az azonban biztos, hogy a kis fordulatot nagy terheléssel ( 5. fokozatban 40-nel erőltetve a motort) és a nagy fordulatot (4000 felett) kerülni kell. Én azt vallom, hogy a bejáratást úgy kell végezni, ahogy az autót normál üzemben majd használni fogjuk, tehát felvéve a forgalom ritmusát, néha megállva, gyorsítva, de nem terhelve a motort feleslegesen. Tudom, hogy vannak mindenféle hitvallások ezzel kapcsolatban (csak teliholdnál, csak nővel a jobb 1-ben stb.), de ezen állítások javarésze műszakilag nem megalapozott.
Átlagosan kell használni, nem forgatva, nem erőltetve kis fordulaton, figyelve a motorra, esetleg néha megállni 10-20 percre. Az első 50-100 km-t valami olcsóbb olajjal érdemes megtenni, mert utána ezt le kell engedni, szűrőt cserélni, hogy a gépmunka után esetlegesen bent maradó szennyeződések kiürüljenek. Utána normál (motorhoz ajánlott) olajat kell beletölteni és járatni.
Megjegyezném, hogy ha a gépmunka pontos, akkor a bejáratásnak nincs akkora jelentősége, mint a 30 évvel ezelőtti motorok esetében.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
1998-as évjáratú Skoda Octavia SLX 1.8 20v autóm van. 6 évvel ezelőtt cseréltem az autóban vezérműszíjat és feszítőgörgőt. Azóta 60 000 km körül mentem az autóval. A kérdésem az lenne, hogy milyen időközönként kell vezérműszíjat cserélni. Vagy elég, ha eléri a megengedett futásteljesítményt az autó, az én esetemben a 180 000 megtett kilométert?
Előre is köszönöm válaszát.
Üdv:
Laci
Kedves Laci!
Mostanában sok rosszat hallani a vezérműszíjak minőségéről, elöregedéséről. Nem tudom, hogy ez a minőségük hanyatlásának az oka, vagy a nagyobb igénybevétel, a magasabb hő is közrejátszik, de egyre gyakrabban kerül elő az időkorlát is a szíjcsere esetében, tehát nem csak a futásteljesítmény.
Az öreg szíj megrepedezik, gyengül, merevvé válik, rugalmasságát veszti. Az is jellemző, hogy némely gyártó az új szíjra is ráírja, hogy két évig szabad csak forgalmazni a gyártástól számítva.
Én azt javaslom, hogy 6 évente mindenképpen cseréltessünk vezérműszíjat, még akkor is, ha a futásteljesítmény nem indokolná. Ilyen esetekben, ha még a futásteljesítményt nem értük el, a görgőket nem biztos, hogy cserélni kell, de a szíjnak nem árt.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Egy Citroën C3-as 1.4 HDI egyelőre boldog tulajdonosa vagyok, egyúttal ez az első autóm is. Az autóban 5 éves kora ellenére nagyon kevés km van, és a szakszervizben azt ajánlották − tekintettel a hazai gázolaj "minőségére" −, hogy bár a csereperiódusnak csak a fele telt el, az idő múlásával is romlik a szűrő hatékonysága, tehát érdemes volna a gázolajszűrőt kicserélni. Ennek elég jelentős költsége volna. Ugyanakkor körülnéztem az interneten, és számos gyártó (Vasco, Armafilt, Delphi, Laurette stb.) különböző árakon kínál ilyen, utángyártott alkatrészt a gyári szűrő árának feléért, harmadáért. A termékleírások szerint ezek is megfelelnek a gyári szűrő minőségének, követelményeinek.
Kérdésem, hogy mennyire kockázatos az utángyártott alkatrészt beépíteni.
Másik kapcsolódó kérdésem, hogy a főszűrő elé érdemes-e előszűrőt tenni? Ezek néhány száz forintba kerülnek, és állítólag a durvább szennyeződéseket megfogják. Vajon okoznak-e zavart az üzemanyag-ellátásban (pl. mert nem engednek át elég gázolajat, vagy nem elég gyors az átfolyás)?
Tisztelettel:
Ákos
Kedves Ákos!
A gyártók is egy-egy nagyobb szűrőgyártótól vásárolják a szűrőket, amit persze megvizsgálnak, és ha jó minőségű, akkor azzal szerelik az autóikat. A szervizek általában tudják, hogy ki a gyári beszállító, attól vásárolni szűrőt nem kockázatos. Pl. a Laurette, azt hiszem, gyári beszállító, de a Bosch, Hengst ugyanúgy.
Az előszűrő kicsit kétélű fegyver, mert az utólagos előszűrők kis térfogatúak és szennyeződések esetén korlátozzák az átfolyást. Némely modell esetében a gyár is szerel be előszűrőt, ezek általában speciális piacokra készülnek, de ezek a szűrők más jellegűek, mint a kiskereskedelmi forgalomban általánosan kapható gázolaj-előszűrők. Én ezek beépítését nem javaslom.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Egy ’97-es évjáratú 1.0-s VW Polo boldog tulajdonosa vagyok immár 1 éve. A gépkocsi túl van 114 000 km-en, ebből eddig 10-et futott nálam.
Egy ideje fura jelenségre lettem figyelmes. Miután bemelegedett a motor, üresben alapjáraton fura, gyorsan ketyegő hang hallható. Teljesen szabályos, olyan, mintha egy óra ketyegése lenne felgyorsítva. A jelenség minden egyéb esetben (hideg motornál, sebességben stb.) nem tapasztalható. A hang tisztán hallható, de hangerejét halknak nevezném. Furcsa, hogy ha kinyomom a kuplungot, a hang azonnal megszűnik.
Egy, a témához kicsit értő ismerősöm szerint a hangjelenséget a váltó kapcsolóvilláinak lötyögése okozza, ami szerinte ilyen futásteljesítmény mellett normális (mellesleg szerintem is), és szerinte ettől a váltó még elmehet akár 100 000-et is. A jelenség nem zavaró, én mégis picit aggódom, mivel hozzám nőtt a kocsi, és jelenleg nem engedhetem meg magamnak a nagyobb javítást, de félek, ha nem teszek semmit, ebből akár még baja is lehet.
Mit tanácsol, esetleg mit ellenőriztessek, vagy van konkrét tippje, hogy mi a hiba és mivel orvosolható? Vagy az ismerősöm véleményére hagyatkozva hagyjam, úgyis "megy az még jó sokáig" minden beavatkozás nélkül?
A motorban és váltóban olajcsere röviddel ezelőtt megtörtént, egyéb hiba sem a motornál, sem a váltónál nem észlelhető.
Tanácsát nagyon köszönöm!
Tisztelettel:
Zsolesz
Kedves Zsolesz!
Az elmondás alapján, a hangot nem hallva én a váltó behajtótengelyének hangjára gondolnék (nyeles tengelynek is nevezik), illetve a kinyomócsapágy hangjára. Mindkét alkatrész viszonylag kevés kilométer után "megszólal", és sok ezer kilométerig állandó kísérője az üresbe tett váltónak, alapjáraton.
Nem szeretek tanácsot adni olyan hanggal kapcsoltban, amit nem hallok, de ha valóban ezek okozzák, akkor nem érdemes semmit tenni, mert szinte mindegyik csinálja 60-80 ezer km futásteljesítmény felett. Nincs jelentősége, de természetesen figyelni kell, ha erősödik, akkor valamit tenni kell, meg kell nézetni szakszervizben.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Szeretnék tanácsot kérni, milyen módon tudom megóvni az autómat attól, hogy illetéktelen kezekbe kerüljön, vagyis hogy ellopják. Váltózár és elektronikus védelem kombinációjára gondoltam. Az ajtóban már nincs zár, ledugóztattam (remélem, valamit ez is ér).
Váltózárból nem tudom, melyik márka a legjobb. A Youtube videói alapján mind nyitható, kérdés, mennyi idő alatt. A Tytan Dipolt szétfúrják (kérdés, menne-e ez akksis fúróval is egy parkolóban), a Mul-T Lock zárat bump key módszerrel kb. 5 másodperc alatt nyitják, hasonlóan a Defend Lockhoz. A Bear Lockról nem találtam videót, de nem hinném, hogy valami csodát tudna.
Az elektronikus védelmet illetően hatékony pl. egy olyan indításgátló, aminek oldásához két fémfelületet kell megérinteni az utastérben? Vagy a rejtett kapcsoló a jobb? Esetleg egyik sem? Fogalmam nincs, mit válasszak.
A segítséget köszönöm!
Üdvözlettel:
Krisztián
Kedves Krisztián!
Én javasolok egy, nem a gyári távkapcsolóval működtetett elektronikus riasztót, ami blokkolja az autót, esetleg ehelyett egy immobilizert és mindenképpen egy filléres rejtett kapcsolót, okos helyre eldugva, ahol könnyű elérni, de megtalálni nem annyira. A tolvaj biztos, hogy bejut az autóba, az utólagos riasztót vagy immobilizert ha ki is tudja iktatni, a kis rejtett kapcsoló miatt az autó továbbra sem indul, ekkor nem fog nekiállni egy szisztematikus hibakeresésének, mert túl sok időbe kerül.
A rejtett kapcsoló lehet az érintős (relés) fajta is, de ez eggyel több hibalehetőség, én jobbnak tartom az egyszerű, legalább 20A-es kapcsolót, mert üzembiztos és kicsi.
Ha ezek mellé az elektronikus eszközök mellé egy mechanikus zárat is berak, akkor biztos, hogy a tolvaj inkább egy másik autó után néz, mert dolgozni nem szeret, ebben biztos lehet.
Akármilyen mechanikus vagy elektronikus eszköz kerül az autóba, annak minősége és hasznossága nagyban függ a beszerelés minőségétől, ezt ne hagyja figyelmen kívül.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
’86-os Toyota Corollámon meleg motornál az olajnyomásjelzöm alapjáraton bevillan. Ennek van valami gyógyszere, vagy a motor kuka?
Köszönöm válaszát:
Sanyika
Kedves Sanyika!
Ennek több oka lehet, ezek közül csak az egyik a csapágykopás. Lehet, hogy az olajszivattyú (olajpumpa) kopott, esetleg a túlnyomást szabályzó szelep ragadt kicsit nyitva, esetleg az olaj hígult fel, de akár a jeladó hibája is lehet. Idősebb autóban ilyenkor érdemes kicsit sűrűbb (pl. SAE 20W-50) olajat használni, ha ezzel elmúlik, akkor ezt vehetjük jelzésnek, hogy hamarosan valamilyen beavatkozásra lesz szükség… ahol egy tisztítás a minimális teendő és egy motorfelújítás a legrosszabb, legköltségesebb változat.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
A kérdésem az lenne, hogy az Euro 3-as motorokat mikortól kezdték el gyártani.
A válaszát előre is köszönöm.
Kedves Érdeklődő!
Nehéz ezt így meghatározni, mert a tehergépjárműveknél előbb vezették be az EC 98/69 környezetvédelmi normát, amit elterjedtebb néven Euro 3-asként szoktunk nevezni, elméletileg 2000-ben jelent meg, személyautók esetében 2001-2002-ben kezdett elterjedni, 2002-ben kiegészítették, és 2004-ben jött az Euro 4.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
1.6-os benzines VW Polo típusú autóm van.
Ingadozó alapjárat jelentkezett az autón, és hosszas nyomozás után kiderült, hogy az aktívszén-szűrővel lehet valami gond. Ha levesszük a pillangószelep és a szénszűrő közötti vákuumcsövet, az alapjárat megjavul. Ellenben ha visszatesszük, ismételten dadog és ingadozik az alapjárat.
Szeretném öntől megtudni, mi is ez az izé pontosan, mi célt szolgál? Fontos-e az autóba? Javítani lehet, vagy cserélni kell? Ki lehet ezt iktatni, és ha igen, lesz az autónak valami baja? Annyi mindent hallottam már innen-onnan, jó lenne, ha valaki tudna valami pontosat is mondani.
Tisztelettel:
László
Kedves László!
Az aktívszén-szűrő környezetvédelmi berendezés, a tankban lévő benzint nem szabad a levegőre szellőztetni, így bevezetik egy szénszűrőbe, majd vissza a szívóoldalra. Kiiktatásával a tank a szabadba szellőzik, ami káros a környezetre, a motornak azonban nem okoz gondot, az üzemeltetésre nincs káros hatással.
Bizonyos esetekben (pl. tanktúltöltés, a VW modelleknél a kis szellőzőnek a töltőpisztollyal történő megnyomásával) a kis szűrőedény megtelik benzinnel, és a motor szinte benzint szív ezen keresztül, ez befolyásolja az alapjáratot. Talán ez lehet a probléma, ha így van, egy idő után "kiszárad", esetleg cserélni kell. Én a kikötést környezetvédelmi megfontolásból nem javaslom.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Szeretnék venni egy C280-as Mercedest, ami 195 lóerős, ’96-os évjáratú és 190 ezer km van benne, de nem tudom eldönteni, hogy automata vagy kézi váltóst vegyek-e. Az érdekelne, főleg meghibásodás szempontjából, hogy melyiknek hosszabb az élettartama, vagy melyik praktikusabb, dinamikusabb vezetés szempontjából. Kicsit félek az automatától, szerintem kevesebbet bír, mint a hagyományos kézi váltó.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztettel:
György
Kedves György!
Az automatikus váltó valóban igényel bizonyos törődést és más bánásmódot, mint az általunk jobban megszokott kézi kapcsolású (amit pl. nem jó kuplung nélkül váltani, de ezt már megszoktuk), azonban élettartama nem biztos, hogy rövidebb. Különösen igaz ez a Mercedes 722-es 5 fokozatú, hidraulikus vezérlésű modelljére, amely igazi hosszú élettartamú, erős és egyszerű konstrukció. A mai automatikus váltókhoz képest kicsit lassú és nem adaptív (nem alkalmazkodik a vezetési stílushoz, nem változtatja a kapcsolási pontokat), de egy nyomatékos, széles fordulatszám-tartományban üzemelő motorral, mint a 280-as, nagyon jól együttműködik és kellemesen használható. Én a magam részéről szeretem ezt a váltót, én ezt választanám, nem a kézi modellt.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Vásároltam egy Suzuki SJ413 japán kisterepjárót, 1988-as évjárat, motor: G13, 1324 cm3, benzines, elég pörgős, hengerenkénti nyomás 10-10, 5-10-10, az olaj színe és tapintása szerint cserére szorul.
Kérdésem, hogy nem szélsőséges használat mellett milyen olajat tölthetek bele. Sehol sem találtam magyarra fordított technikai könyvet.
Üdv:
Matyi
Kedves Matyi!
Ebbe az autóba minimálisan API SG teljesítményszintű, SAE 15W-40 vagy SAE 10W-40 viszkozitású motorolaj való.
Üdvözlettel:
Autódoki