Kedves Autódoki!
Érdeklődnék, hogy Renault 5 1.6 D-re van-e értelme és lehet-e turbót szerelni? Hogyan befolyásolná ez az amúgy 4-5 literes fogyasztást? Nem akarok versenyezni vagy büntetni a kocsit a lámpánál! Csak egy kis dinamizmusra vágyom a tatabányai lejtőn!
Köszi a választ!
Kedves Levélíró!
Sokszor felteszik ezt a kérdést, hogyan lehetne turbót tenni a szívódízelre... A dolog műszakilag megoldható természetesen, azonban nem olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. A motorok tervezésekor, a csapágyak és egyéb szerkezeti elemek méretezésekor hagynak a tervezők bizonyos biztonsági tartalékot (túlméretezik), de ez motorról motorra változó. Van, amelyik jobban bírja, van, amelyik kevésbé. Lehet, hogy a kis 1.6 D R5-ös nem nagyon bírná a többletterhelést.
Aztán ott van az anyagi oldal is: nemcsak egy másik kipufogócsonk és egy feltöltő kell, hanem módosítani kell az adagolón is, mert ugyebár több tüzelőanyag is kell a bejuttatott több levegőhöz... a végén oda jutunk, hogy minden tekintetben jobb lett volna eladni és venni egy kicsit erősebb modellt, ha erre vágyunk.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Most vettem egy 2000-es évjáratú, 1.9 PD TDI Passat Variantot, azt szeretném tudni, mit érdemes ilyenkor átnézni vagy tenni.
A fedélzeti számítógép kijelzője olyan, mintha pár "képpont" hiányozna, mit lehet ezzel csinálni? Csak a csere segíthet?
Köszönöm:
Zoli
Kedves Zoli!
Mivel a PD TDI motor kényes a vezérműszíjra (nagy a terhelés rajta), annak korábbi cseréjét érdemes hitelt érdemlően ellenőrizni, illetve bizonytalanság esetén cserélni, soron kívül. Ezzel nagyon sokat lehet "spórolni".
És persze a szokásos motorolajcsere (csak VW 505.01 normájú olajat!) és szűrők, hogy tényleg tiszta lappal induljunk.
A kijelző szegmenshibáját autóműszer-javítók néha tudják javítani, ha csak elektromos kontakthiba okozza, ha pedig maga a kijelző pusztult meg, akkor csak a műszerfalcsere segít.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Peugeot 206 Trendy 2008 májusi autóm van, sok hibával. Úgy gondolom, hogy hangos a váltó, de nem recseg. A szalonban azt állítják, hogy ez ilyen mindegyiknél, nyugodjak bele. Hát ez engem nem nyugtat meg, nem tudom, hogy mi lehet a baja a váltónak. Nem észlelek semmit, csak túl hangos. Van benne elegendő olaj.
Köszönöm:
Anna
Kedves Anna!
Nyilvánvalóan nem tudok semmit mondani úgy, hogy nem hallom a hangot. Az autó még garanciális, talán egy másik szervizbe is el kellene vinni, hátha itt csak egyszerűen lusták egy garanciális váltócseréhez, illetve esetleg egy márkatárs autóját is hasznos lenne meghallgatni, nehogy tényleg egy olyan (sajnálatos) konstrukciós jelleggel találkozzunk, hogy minden ilyen váltó hangos. Akkor sajnos el kell fogadni, hogy az autó ilyen. Előtte azonban másik szervizt és/vagy másik autó kipróbálását javaslom.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
1.4-es, 2004-es Octaviám van, 82 000 km-rel. Mostanában hideg motorral történő elindulás után, ha kinyomom a kuplungot, alapjáraton lefullad a motor. Néha csak lefulladás-közelben marad (leesik a fordulatszám, felvillan a töltést jelző lámpa, hörög egyet, majd beáll a fordulatszám normál tartományba). Gyertya, légszűrő volt cserélve nyáron. Okozhatja esetleg az akkumulátor? Az indítással nincs gond, elsőre indul. Hallottam olyasmit is, hogy a szívósort kellene kitisztítani.
Üdv:
Pál
Kedves Pál!
Az akkumulátorral nincs összefüggésben, de az alapjárat-állító motorral és a kokszolódott fojtószelepházzal igen. Valóban egy tisztítás, a lerakódott égéstermékek eltávolítása, majd a gyári diagnosztikai műszerrel egy alapbeállítás - amelynek során az adaptív értékeket gyári alaphelyzetre hozzák vissza - segíthet a probléma megoldásában.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Már kaptam öntől hasznos tanácsot, amit köszönök szépen. Most azt kérdezném, gond-e az, ha kereszteződéshez érve az autót hagyom üresben gurulni. Mondják, árt a turbónak, ez igaz? Hozzátenném, hogy egy 2001-es évjáratú VW Polo 1.4 PD TDI-m van.
Tisztelettel köszönöm:
István
Kedves István!
Az üresben gurulás azért nem jó, mert nincs motorfék, és nem is fogyaszt kevesebbet az autó, mint ha motorfékkel gurulnánk. (Sőt, egyes modellek még többet is fogyasztanak így.)
Járművezető-oktatók is úgy tanítják, hogy motorfékkel kell megközelíteni a kereszteződést, és amikor már elég lassan megy az autó, akkor kikuplungolni és fékezni megállásig.
Műszaki szempontból az üresjáratban gurulás nem árt a turbónak, mert olajnyomás és olajkeringés van, a turbó terhelés nélkül forog, de kenéssel.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
1999-es IV-es Golfom van. Megkímélt jó állapotban, bár nemrég hirtelen katalizátort kellett cserélnem, aminek okát nem tudom. De észrevételem, ami kissé aggasztó, hogy 1000 km után 1-1,5 liter olajat kell utántölteni. Sok szerelő azt mondja, hogy a Golfoknál ez természetes. Ha tudnál tanácsot adni, mit tegyek , megköszönném.
Kedves Levélíró!
Az 1000 km-re vetített 1-1,5 liter olaj bizony magas. Ez még a gyár által adott maximumon is túl van, tehát ennek meg kell keresni az okát. Az ok lehet letapadt gyűrű, esetleg külső olajvesztés is. Érdemes ez utóbbit ellenőrizni, aztán pedig a futásteljesítmény függvényében eldönteni, hogy kopásról van-e szó, vagy valami egyéb körülmény miatt fogy ennyi olaj. Ha így marad, akkor az új katalizátort is hamar megsüketíti a kipufogógázba jutott túl sok kenőolaj.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Szeretném, ha pontot tudnék tenni egy dolog végére. Tud kopogni a szelep, vagy sem?
Mendemondák szólnak ellene, mellette. Anno a Wartburgom, Trabantom is kopogott, amikor erősebben gyorsítottam, de azokban nincs szelep.
Köszönöm a választ!
Jani
Kedves Jani!
Tud a szelep kopogni, azonban nagy terhelésen, kis fordulaton gyorsítva a nagy előgyújtástól vagy a kis oktánszámú üzemanyagtól szokott detonációs (kopogásos) égéssel működni a motor, ezt szokták csörgésnek is nevezni. Ez volt a jellemzője anno a kétüteműeknek is, amikor nagy előgyújtást állítottunk rajta. Ilyenkor nem a szelep kopog, természetesen.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
2001-es Polo 1.4 16 szelepes (AUA motorkód) boldog tulaja vagyok (voltam?).
Ma elvittem vezérléscserére. Oké. Autó lerakva. Haza. Felhívnak, hogy a légszűrő tiszta olaj. Igen, mondom erre, bizonyos olajfogyasztás van is (10 000 km-en kb. 3-4 deci), a kartergázzal húz fel valamennyit a légszűrőre, hidegen olajszag a kipufogóból. Mondja erre szerelő kolléga: kopott a motor, valószínűleg gyűrűzni kéne (71 000km).
Kérdésem az volna: igaza lehet a szerelőnek? Az EGR szelepnek van valami köze ehhez? És az a alapjárat-ingadozáshoz? A városi használat kihat az olajfogyasztásra?
Tisztelettel:
Gábor
Kedves Gábor!
Alapvetően hibás az a következtetés, ha az autónak magas az olajfogyasztása, akkor biztos, hogy kopott. Ráadásul ebben az esetben a 3-4 dl olaj 10 000 km-re teljesen normális! A szűrőben lévő olaj sok dologtól lehet, pl. az alkalmazott kenőolaj jobban párolog, kicsapódik, illetve a kartergáz kivezetése és az ahhoz tartozó "lecsapó" berendezés is lehet problémás. De az is előfordulhat, hogy a városi közlekedéstől szorult meg egy gyűrű, és azért magasabb a kartergáz. Amennyiben a motor rendszeresen volt karbantartva, levegőszűrő is cserélve volt, akkor óvatosan fogalmazva is meglepődnék, ha a gyűrű kopása nagy lenne, a tapasztalat az, hogy 200 000 km-nél is még elfogadható a gyűrűhézag.
A városi üzem lehet oka az alapjárat-ingadozásnak, ahogy pl. a lefulladásnak is.
Az olajfogyasztáshoz az EGR-nek nem sok köze lehet, feltéve, hogy megfelelően működik. Ha nem működik megfelelően, akkor még az alapjárat-ingadozást is okozhatja.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
2001-es (km-óra: 177 000) AEE motorkódú Octaviám egyik szelepe kopog (hidegen is, melegen is). Az lenne a kérdésem, hogy ez beállítással orvosolható-e, avagy nagyobb beavatkozásra van szükség (pl. csere)? Mit kell ilyenkor pontosan kicserélni, és kb. milyen költségekkel jár ez?
Köszönettel:
János
Kedves János!
Valószínűleg a hidrotőke kopog, amit beállítással nem lehet orvosolni, cserélni kell. Nagy beavatkozásnak azért nem nevezném, egy gyakorlott szerelő kb. két óra alatt megcsinálja, az anyagköltség sem az egeket ostromolja, egy hidrotőke kb. 2500-8000 Ft, gyártmánytól függően, ehhez jön a munkadíj.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
3 hónapja vásároltam egy 2000-es évjáratú A6 2.5 TDI (V6) Quattrót. Eddig minden rendben volt, de most egy olyan hibát produkált, amitől kiakadtam. 5.-6. sebességi fokozatban 2800-3000-es fordulatnál (140-150 km/óra) nem akar gyorsabban menni, nem nő a fordulatszám sem. Ha elkezdem pumpálni a gázpedált, akkor észhez tér, de csak a következő fékezésig illetve gázadásig. Az az érdekes,hogy városban,rövid távokon semmi jele sincs, pörög, húz rendesen. Turbó rendben, olajcsere megvolt. Roppant idegesítő és félek a tudatlan "leveszünk, de nagyon" szervizektől. Vajon mi lehet a hiba?
Köszönettel:
László
Kedves László!
Többen panaszkodnak hasonló problémákra változó geometriás turbóval szerelt autók esetében. A jelenség oka az, hogy a geometria lekormolódik, megszorul, és a töltőnyomást nem tudja az elektronika szabályozni, a nyomás "megszalad", és a motorvezérlő vészprogramba kapcsolja az autót. Ilyenkor gyújtáslevétel és -ráadás után megjavul, de nagyobb terhelésen ismét kezdi…
Bosch szervizek kis költséggel kitisztítják a turbót és a szabályzó mechanizmust, utána nagy valószínűséggel megszűnik a probléma. Alkatrészcserére az esetek többségében nincs szükség.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
’97-es 1,3-as Suzuki Swiftünk van, 2 légzsákkal. Azt olvastam egy autós magazinban, hogy általában a gyártók 10 év garanciát vállalnak a légzsákok működésére. Mi az esélye annak, hogy egy 11-12 éves autóban még hozza a rendszer az eredeti működési szintet? Lehet ezt valahogy ellenőrizni a "puding próbáján" kívül?
Üdvözlettel:
László
Kedves László!
A légzsák ellenőrzését és felülvizsgálatát a szakszervizre kell bízni. Nekik van arról információjuk, hogy egyes gyártók mit javasolnak 10 év felett, kell-e valamit cserélni, illetve mi a várható élettartama a rendszernek. A probléma az, hogy annak ellenére, hogy a diagnosztikai műszer nem jelez hibát (mert szakadás, elektromos zárlat nincs), a pirotechnikai működtető már nem biztos, hogy tudja azt, amit új korában még tudott, nem biztos, hogy megfelelő gyorsasággal fújja fel a légzsákot vagy feszíti meg az övet.
Van, aki légzsákmodulcserét javasol, van, aki csak egy működtetőegység-cserét 8-10-15 éves korban. Sajnos megbízható, a teljes rendszerre vonatkozó ellenőrzési módszer nincs.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Barátommal azon vitatkozunk,mikor célszerű ötödik sebességet kapcsolni. Egy benzines Suzukija van, nekem egy benzines 1.3-as Daihatsum. Ő azt állítja, hogy 90 km alatt nem kapcsol ötödiket, én viszont ahogy lehet, felpörgetem 1, 2, 3, 4, 5, és már 60 km-nél bele is teszem az ötödikbe. Sőt, ha lecsökkentem 50-re, azzal minden gond nélkül csurgok tovább rángatás nélkül. Kinek van igaza?
Üdvözlettel:
Gyuszó
Kedves Gyuszó!
Mindkét kapcsolási séma lehet helyes, az egyik takarékos, a másik sportos. Sok dologtól függ, mikor lehet felkapcsolni: a motortól, a váltó áttételezésétől, a jármű tömegétől... Általában az a sebesség még elfogadott a legmagasabb fokozatban, ahonnan erőlködés nélkül, rángatásmentesen kigyorsít. Ez általában 50-70 km/h, néha kisebb sebesség is tartható, de a kigyorsítás már nehézkes, a kis fordulaton való erőltetés kerülendő, mert nem tesz jót a forgattyús mechanizmusnak. A 90 km/h alatt nem kapcsolt 5. fokozat azért túlzás, bizonyos autóknál akkor néha hetekig nem kapcsolnának 5. fokozatot…
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
2000-es évjáratú Octavia 1.6 74 kW-os autóval járok nap mint nap. Durván ingadozó alapjárat (700-3000), alapjárat-kiakadás miatt kicseréltettem a lambdaszonát, az alapjárati szabályzót és a vízhőmérséklet-érzékelőt. (Fals levegőt nem szívott.) Mára megszűnt a probléma, de a fogyasztásom nem a régi, nagyságrendileg 1 literrel több a megszokottnál. Mi lehet a probléma, mit tanácsol?
Köszönettel:
Gábor
Kedves Gábor!
Nehéz erre mit mondanom, ugyanis még az is lehet, hogy a lambdaszonda és egyéb elektromos szabályzási problémák miatt korábban fogyasztott kevesebbet (nyilván kicsit rosszabbul is teljesített volna egy fékpadon), most pedig beállt a normál fogyasztás. Ennek az autónak több ember tapasztalata alapján átlagosan városban 9-10 litert, városon kívül 7-8 litert kell fogyasztani, persze eltérések lehetnek, és az nem mindig utal meghibásodásra.
Egy hozzáértő szervizben kellene lambdajelet nézni és kipufogógáz-összetevőket, abból kiderül, ha kicsit dúsan üzemel a motor.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Van egy 2002-es 1.3-as Suzuki Wagon R+-om, és 1-2 hónapja a következőt tapasztalom: sebességváltás után, míg alacsonyabb fordulatszámról gyorsítok tovább, egy bizonyos fordulatszám eléréséig nyikorog valami a motortér aljában. Olyan hangja van, mint egy csontszáraz, rozsdás bicikliláncnak menet közben. Próbálgattam, hogy minél hamarabb váltok következő fokozatba és minél nagyobb gázfröccsöt adok ilyenkor, annál erősebb a hang. Tartós menetben, nagy fordulatszámon nem hallom. Mi lehet a gond? Olajat most cseréltem.
Köszönettel:
Balázs
Kedves Balázs!
Mivel a hangot nem hallottam, így csak valószínűsíteni tudom, hogy az ékszíj csúszik és az ad nyikorgó hangot.
Erre a megnyugtató megoldás az ékszíj feszességének és kopottságának ellenőrzése, utánfeszítés vagy csere. Ha nem akar otthon ezzel vacakolni, akkor a benzinkutakon kapható ékszíjcsúszásgátló spray-vel való befújás időlegesen csillapítja a hangot, talán a csúszást is megfogja, de ez csak átmeneti megoldás.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Egy 1,6-os Astrám van, és kb. 2 éve használom gázzal. Az lenne a kérdésem, hogy a gáz miatt hamarabb elhasználódik/eltömődik-e a katalizátor.
Válaszát köszönöm:
Attila
Kedves Attila!
Pontosan ellenkezőleg, a gázüzemű autónál a katalizátor várható élettartama hosszabb, mint a benzinüzeműnél. Ez persze sok dolog függvénye, de általánosságban ez igaz, mert a katalizátor szempontjából a gázüzem "tisztább", kevesebb a katalizátor aktív rétegét károsító anyag.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Mik az elégtelenül működő turbófeltöltő legfontosabb jelei?
Kedves Levélíró!
Amikor a turbótöltő kezd kopottá válni, az első jel, ami érzékelünk, a teljesítménycsökkenés, esetleg a motor később "éled", valamint az olajfogyasztás, olajszintcsökkenés, illetve a füstölés. Dízelnél fekete füst, hiszen a töltőnyomás kisebb, benzinesnél pedig inkább kékesnek látszik, az elfogyasztott motorolaj miatt, itt a korom nem nyomja el. !
Ellenőrizhető, ha magasabb fokozatba kapcsolunk, és kis fordulatról (dízel 1500, benzines 2000) kezdjük nyomni, és amikor a nyomás felépül, az autó elkezd húzni. A köznyelv (kicsit pongyolán) úgy fogalmaz, hogy "bekapcsol a turbó", valójában a nyomás felépüléséről van szó, amikor a feltöltő energiamérlege pozitívvá válik. Ha ez később következik be, esetleg füst kíséretében, akkor a feltöltő már kopott. Ilyenkor általában a szívóoldal is olajos, néha még a légszűrőbe is visszahordja az olajat, kialakítástól függően.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Végigböngésztem az összes cikket, köztük is kitüntetett figyelmet szenteltem az olajtőke-problémáknak.
A régebbi válaszokból - amelyeket vélhetőleg más szakértő adott a témában - az derült ki, hogy amennyiben jelentkezik a jellemző hidrotőke-kopogás kezdhet félni az autótulajdonos, hogy a vezérműtengely is jelentős mértékben károsodik.
Ezzel szemben az újabban adott válaszokból már derűsebb kép bontakozik ki, azaz hogy nem vészes probléma - mondhatni nagyobb a füstje, mint a lángja -, sőt, egyes autótípusoknál jellemző is a hidegindítás utáni hangosabb és a későbbi nagyon halk tik-tak kopogás. Szerintem az autógyártók a tervezésnél eleve számítottak arra az eshetőségre, hogy amennyiben eleinte nem épül fel a kellő nyomás a hidrotőkében, az se okozzon különösebb kopást, károsodást (legalábbis a hidrotőke van puhább anyagból, így a vezérműtengely és a szelepszár ép marad).
Szeretném, ha pontot tenne az ügy végére.
Köszönöm:
József
Kedves József!
Amikor a hidrotőke elereszti a nyomást, akkor hasonló a jelenség, mint amikor a motoron nagy a szelephézag. Ez két alapvető következménnyel jár: a szelepnyitás nem éri el a maximális értékét, valamint a szelep gyorsulása és az ébredő erők nagyobbak lesznek, mert a vezérműbütyök profilját nem olyan módon követi a szelep sem nyitásnál, sem zárásnál, ahogy ezt a specifikált hézagnál vagy hidrotőke esetén akár hézag nélkül tenné. Az előzőnek teljesítményvesztés lehet a következménye, az utóbbinak pedig megnövekedett kopás. Ez a kopás azonban nem olyan mértékű, hogy 10 perc alatt elkopjon akár a vezérműtengely vezérlő profilja, akár a szeleptőke érintkező felülete, de a nagyobb erő nyilvánvalóan nagyobb kopást okoz.
Az indítás után kopogás normál esetben 3-5 másodpercig tart, ezzel szinte számolni sem kell az élettartam-csökkenés szempontjából. Ha a tőke tovább kopog, akkor ott már valami probléma van, ami javításra szorul, ellenkező esetben a vezérmű-mechanizmus több eleme is nagyobb terhelést kap.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Nemrég vettem új autót, és hallottam innen-onnan,hogy mit kell vele tenni a bejáratás alatt. Van, aki azt mondta, hogy csak 100 km/h-ig használjam, van, aki azt mondta, hogy húzassam meg, hadd pörögjön. Egy Fiat Punto Classic 1.2-ről van szó. Kérem, ha tud, adjon tanácsot, mit tegyek.
Előre is köszönöm:
Gabriel
Kedves Gabriel!
Ha a bejáratásnál nagyon óvatosak vagyunk, azzal nem ártunk semminek, nem fog az autó "ellustulni", ahogy azt többen szeretik hangoztatni. Azonban azt is tudnunk kell, hogy a korszerű, nagy pontossággal gyártott mai motorok nem igényelnek bejáratást, mert az alkatrészek illesztése, felületi megmunkálása és az összeszerelési pontosság már meghaladta ezt. Ennek ellenére azt szokták tanácsolni, hogy az első 1000 km-en ne használjuk az autót teljes terhelésen sem nagyon alacsony (5. fokozatban 40-nel), sem nagy fordulaton (padlógáz 150-nél), de ez amolyan biztonsági intézkedés.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Nekem van egy "fapados", 1999-es, 3 ajtós IV-es Golfom. Sajnos nincs benne elektromos ablak, de én szeretnék utólag szerelni bele, amennyiben nem túl költséges.
A kérdésem az lenne: érdemes-e bontott eredeti gyári anyagokból megpróbálkozni az utólagos beépítéssel, vagy nem? A neten találtam univerzális ablakemelő-készleteket viszonylag baráti áron, de én szeretném, ha gyári lenne a rendszer, abban jobban bízom. Az is érdekelne, hogy ez mekkora időráfordítással jár, mennyire bonyolult művelet.
Válaszát előre is köszönöm
Üdv:
Rob
Kedves Rob!
Megértem a gyárihoz való ragaszkodást, mind minőség, mind beilleszthetőség tekintetében. A gyári ablakemelő beilleszthető a kurblis helyére, azonban a teljes gyári (-jellegű) kialakításhoz sok egyéb dolgot is meg kell venni. Ilyenek a gyári kábelek és felszereltségtől függően az ajtómodul, amely túláram esetén lekapcsolja a motort, illetve az automata lefelé (esetleg felfelé) üzemet vezérli. Ezenfelül az ajtókárpit is más a kapcsolók miatt, aztán be kell kábelezni a biztosítékdobozig stb.
Ennek ellenpontjaként ott van az olasz utángyártott univerzális készlet, ahol a hajtókar helyére jön egy vakdugó, benne van a kábelköteg, biztosíték, valamint egyes modellek típusspecifikus (hasonló) kapcsolóval jönnek. Ezek beépítése sokkal egyszerűbb, és minőségük sem rossz, sok autóba működnek hibátlanul. Automata (egynyomásos) le és fel üzemet nem tudnak, de egy modullal ezek is távvezérelhetők.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Van nekem egy 1986-os Opel Kadett E 1.6-os autóm. Azt szeretném kérdezni, hogyan lehetne egy kicsit emelni a motor teljesítményén? Lehetséges-e turbó beépítése?
Köszönöm:
Norbi
Kedves Norbi!
Magyarországon nincs lehetetlen, láttam már Ladát is turbóval, Kawasaki befecskendezővel, valamint TDI dízelmotorral is...
Ezek alapján azt mondom, hogy lehetséges, de nagyon sok dolgot figyelembe kell venni a turbófeltöltő motorra illesztésekor. Például a töltőnyomás függvényében csökkenteni illik a kompresszióviszonyt, hogy teljes töltőnyomásnál se legyen nagy az égési végnyomás, illik növelni a hűtő kapacitását, hogy terhelve a motort se legyen termikus problémája, valamint a gyakorlati dolgoknál nagyon fontos, hogy a nagyobb szívóoldali nyomáshoz a bejutó benzinmennyiséget is illeszteni tudjuk, mert teljesítmény a tüzelőanyagból lesz, nem a levegőből.
Összességében megoldható, de a munka nagy, sok tesztelést igényel, és utána biztos vagyok benne, hogy kis korrekciókat is.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Utánaolvastam, és így ránézésre a két motor nagyon azonosnak tűnik. Mármint a 120d és a 123d motorja. Ahogy nézelődtem, azt is megtudtam, hogy egy komolyabb, ismert chiptuning-műhely is közel arra az értékre húzza fel a 120d-t. Tehát majdnem 200 lóerő és 390 Nm.
A kérdés az lenne, hogy ezek te mit ajánlasz? Megcsináltassam?
A választ előre is köszönöm, nagyon fontos lenne a Ti véleményeteket megtudni.
Tisztelettel:
Álmos
Kedves Álmos!
Konkrétan nem ismerem a két motor szerkezeti felépítését, általánosságban azonban elmondhatom, hogy ritka, amikor az erősebb modell szerkezetileg teljesen azonos a gyengébb változattal, általában vannak erősítések, más méretezésű alkatrészek, a legtöbb esetben nagyobb, vagy más geometriájú a turbó.
Amikor a kisebb motort nagyobb teljesítményre "húzzuk", ha az élettartam-rövidülés nem is látszik azonnal, a motor nem az optimális tartományban fog üzemelni, gyári emissziós normáit biztosan nem fogja tudni, és még sok egyéb kisebb-nagyobb járulékos probléma is lehet.
Én nem javasolom az ilyen beavatkozást.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
1991-es sb motorkódú 1.6-os turbódízel Audi 80-as autóm van. Kb. 1 éve van nálam. Mikor megvettem, még tökéletesen indult télen-nyáron. Szerelők is dicsérték a motorját. Megvétel után a szokásos olajcsere, szíjak és szűrők cseréje megtörtént. A gázolajszűrő kivételével, sajnos. Azt nem tudom, mikor cserélték előttem. Jó minőségű olajat kapott az autó,és üzemanyag-adalékot is mindig használtam, hogy sokáig bírja a motorja. 189 ezer km-rel vettem.
Most 200 ezer km van az autóban. Újabban elkezdett füstölni,főleg indulásnál, vagy ha sokáig nem használom. Olyan szinten, hogy ha beleugrok a gázba, a mögöttem lévő nem lát. A füstje nem kékes, az olajat és a vizet sem eszi. Újabban ha sokáig áll, néha be sem indul, esetleg nagyon nehezen, és már önindítózásnál is óriási gázolajfüstöt ereget. Ha sokat megyek vele, akkor megszűnik a füstölés. Ha egyszer sikerül beindítani, utána már pöccre indul még kb. fél nap állás után is. Az izzítási idő nem változott, mióta megvettem. Szerintem az adagolóm is kattog néha. De ez el szokott múlni. Nem szeretnék megválni az autótól, mert amúgy nagyon jó. Még sosem hagyott cserben az utóbbi időszakot leszámítva.
Szeretnék én is a 400 ezer feletti km-esek körébe tartozni. Mindig csak üzemmelegen használtam, úgy is csak kíméletesen. Mi lehet a gond?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Péter
Kedves Péter!
Ha az autóban valóban 200 ezer km van, akkor ezeknél a motoroknál rendes karbantartás és használat esetén komoly kopásokról nem beszélhetünk, tehát tegyük fel, hogy a hengerfal-, dugattyú- és gyűrűkopás még elfogadható, nem ez okozza a nehezen indulást. Egyébként is, ez nem egyik napról a másikra jönne, hanem fokozatosan, sok 10 ezer km alatt.
További hiba lehet az izzítógyertya nem megfelelő működése, akár több gyertya is lehet problémás, esetleg egy szelep nem zár rendesen, vagy hengerfejtömítés-probléma is lehetséges. A füst színe és szaga a gyakorlott szerelőnek sokat mond, ahogy a helyszínvizsgálat (csövek keménysége, hűtővíz színe, szint változása) is szűkíti a lehetséges hibák körét. Remélhetőleg nem az időben nem cserélt gázolajszűrő okozott az adagolónak valami meghibásodást...
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Kollégáimmal hosszas vitákat folytatunk az autóbusz ideális vezetési technikájával kapcsolatban. Most a váltásra szeretnék rákérdezni. Mi a jobb:
a) 2-3-4-5-6, tehát sorba minden fokozat 1500-as fordulatig, vagy
b) 2-4-5-6, tehát a 3-as kihagyva? !
Hozzáteszem, korszerű autóbuszokat vezetünk, nem füstöl, nem rángat, van elég ereje kis fordulatszámnál is.
Válaszát előre is köszönöm:
Feri
Kedves Feri!
Ez nagyon sok dolog függvénye, a váltó áttétele, a motor karakterisztikája, a jármű tömege, stb. !
Általánosságban elmondható, hogy tüzelőanyag-fogyasztás szempontjából úgy érdemes gyorsítani, hogy a motor a maximális nyomatékának a közelében legyen, mert itt biztosítható a relatíve erőteljes gyorsítás és az utazótempó gyors elérése. Az sem jó, ha kis fordulaton hosszabban erőltetjük a motort, és a gavalléros start (ez a kifejezés a néhai Surányi Bandi bácsi szótárából származik), amikor kihúzatjuk a fokozatokat, sem járul hozzá az energiatakarékossághoz, noha a gyorsítási szakaszon hamar túljutunk, és elérjük az állandó sebességű utazótempót.
El tudom képzelni, hogy bizonyos járműveknél gazdaságosabb, ha (pláne üresen, terhelés nélkül) kihagyjuk a sűrű osztású váltó egy-egy fokozatát, azonban az általános az, hogy sorban végig kell kapcsolgatni, és félgázzal, de relatíve dinamikusan gyorsítva érni el az utazótempót... ez a leggazdaságosabb. Általában.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
Opel Astra G 1.6 hűtőjéből csöpög a hűtőfolyadék. Állítólag van a kereskedelemben hűtőtömítő folyadék. Érdemes-e vele próbálkozni, vagy inkább hűtőcsere? Ha érdemes, milyen márkával?
Köszönöm.
Kedves Levélíró!
Én ezekre a hűtőtömítő adalékokra úgy tekintek, mint szükségmegoldásokra: ha útközben kapunk egy kis szivárgást, akkor ezzel meg lehet oldani, de utána érdemes az egész rendszert kitisztítani. Az adalékok csökkentik a hűtőrendszer hatékonyságát, és a vízpumpának sem tesznek jót.
A hűtőcsere az egyik legjobb, de persze legdrágább megoldás, azonban van több hűtőjavító is, akik megfelelő színvonalon, megbízhatóan javítják a hűtőket. Az autó viszonylag új, véleményem szerint érdemes lenne megjavítani a hűtőt. Öreg autónál a hűtők már eléggé rossz állapotúak, ott a csere más okokból is indokolt lehet.
Üdvözlettel:
Autódoki
Kedves Autódoki!
2003-as dízel F Astra 1.7 autómnak reggel és 1-2 órás állás után nehezen alszik el az olajnyomáslámpája (4-5 másodperc). Olajcsere, szűrőcsere, későbbi olajszivattyú-csere egy kicsit javított rajta. De mindig zavaró, hogy amíg az olajnyomás nem jön meg, keményen jár a motor.
Válaszát előre köszönöm.
Kedves Levélíró!
Elfelejtette megírni, hogy a motor mennyit futott. Amennyiben a motor kopott, illesztései nagyobbak, az olajnyomás felépülése emiatt is később következik be. Az alkalmazott olaj viszkozitása is lényeges, egy kevésbé viszkózus (sűrű) olajjal lehetséges, hogy a nyomás előbb megjönne. Az is fontos, hogy jó minőségű olajszűrő legyen a motorban, mert gyakorta a szűrőben elhelyezett szelep akadályozza meg a szívóoldal teljes leürülését, amennyiben ez nem működik megfelelően, akkor az említett probléma lép fel.
Üdv:
Autódoki