Kedves Autódoki!

300 ezer km-t futott 1.6-os HDI motorom az eddigi 4-4,5 l/100 km-es fogyasztásról mostanában átállt az 5- 5,5 l/100 km behörpintésére. Nem csökkennie kéne a fogyasztásnak a bejáratás után? (Nagyon óvatosan járattam be, 500 km-ig nem hagyta el a fordulatszámmérő a 2000-es tartományt. Utána is tojások voltak a pedál alatt. 2000 km után mertem először nyomni neki.) Várható a fogyasztáscsökkenés?

Üdv:

Gergely

Kedves Gergely!

A korszerű, pontosan illesztett motoroknak kevésbé csökken a fogyasztásuk bejáratás után, mint a ’70-es évek motorjainak. Ellenben elektronikus vezérlésük miatt igen érzékenyek a külső körülményekre, mint például a tengerszint feletti magasság, hőmérséklet… Ezek a korszerű, elektronikusan vezérelt dízelmotorok, hasonlóan benzines társaikhoz, a hidegindítást és a téli üzemet kicsit nagyobb fogyasztással "jutalmazzák", talán itt is ez lehet a baj, a hidegebb idő megérkezése. Én nem várnék fogyasztáscsökkenést a bejáratástól, legalábbis nem törvényszerű.

Üdv:

Autódoki

Kedves Autódoki!

Az autóm alapjáraton néha picit "döccen", a gép azt mutatta, hogy 2 hengernél is a PD egységgel lehet gond. Segíthet-e, ha néha magasabb fordulatszámon üzemeltetem, vagy van-e valamilyen adalékanyag, amivel tisztítható a PD egység? Mikor kell cserélni ezeket az egységeket?

Köszönettel:

János

Kedves János!

Először azt kellene eldönteni, diagnosztizálni, hogy mi okozza a "döccenést": adagolóelem-kopás, vagy esetleg az elem elektromos vezérlése nem tökéletes. Ezt egy elektromos diagnosztika megmondja.

Amennyiben az adagolófúvóka (PD elem) kopott, úgy nem sok megoldás van a cserén kívül, előtte azonban valamilyen égéstértisztító üzemanyag-adalékkal menjen egy-két tanknyit, hátha csak elkokszosodás az ok, és megjavul. Ez benzinkutakon kapható.

A tapasztalat az, hogy amennyiben a tüzelőanyag-szűrő időben volt cserélve, és megfelelő minőségű gázolaj volt az autóban, úgy az adagolóelemek közel 300 ezer km-t kibírnak, utána kezdenek füstölni, kissé zajosabban működni. Ha az üzemeltetési körülmények nem ennyire optimálisak, úgy természetesen korábban is meghibásodhat.

Üdv:

Autódoki

Kedves Autódoki!

Hatalmas problémám van. Van egy Proton 315-ös autóm, amivel sikeresen belekoccantam egy Corsába. A lámpák kitörtek, a motorháztetőnek és a lökhárítónak annyi. Már hetek óta áll a szerelőnél, mert azt sem tudja, honnan szedjen hozzá idomokat. Nem tudnátok valahogy segíteni? Már minden járható utat megnéztem, és senki nem tud róla semmit! (Van, aki megkérdezi, mi az a Proton???? ) Remélem, ti tudtok segíteni!

Előre is köszi:

Hajni

Kedves Hajni!

Két megoldás kínálkozik. Az egyik, hogy amit lehetséges, Mitsubishi alkatrészekkel kell pótolni, azok kaphatók, akár bontottban is, sajnos nem minden egyezik, de sok dolog igen. Olyat is láttam, hogy első sérülés után a Proton elejét szinte teljesen Mitsubishi Colt-formájúra építették praktikussági és anyagi okokból.

A másik lehetőség pedig a Mogyoródi úton lévő Emily Frey Autócentrum, akik a ’90-es évek végén importálták ezeket az autókat, náluk lehet új alkatrészeket rendelni. Olcsó nem lesz, de a szükség nagy úr.

Üdv:

Autódoki

Kedves Autódoki!

Van egy 2003-as Saab 9-3 2.2 TID autóm. Két hete vettem. Fel akartam készíteni a télre, és mikor a hűtőfolyadékot akartam beletölteni, olaj volt benne... Mik lehetnek a problémák? Talán kitisztítsam, mert lehet hogy az előző HÖLGY tulajdonos rossz helyre töltötte az olajat? (Onnan gondolom, mert a tartály alján a tiszta hűtőfolyadék van, nem csak olaj!)

Köszönöm:

Kedves Levélíró!

Sajnos nekem inkább az a valószínű, hogy az autó hengerfejtömítése problémás, és a vízkör, olajkör összedolgozik, innen már csak egy lépés, hogy az égéstérbe is jusson valami, vagy olaj, vagy víz.

Azt javasolom, hogy vigye az autót sürgősen szervizbe, ha pedig szükséges vele menni, minden út után ellenőrizze az olaj- és vízszintet, amennyiben kis fogyás is van, azonnal szervizbe kell vinni az autót, ahol az egész hűtőrendszert átmossák, a hűtőt kitisztítják, és valószínűleg hengerfejtömítést cserélnek.

Ha az előző tulajdonos valóban rossz helyre töltötte az olajat, akkor egy hűtőrendszer-tisztítással megúszható a dolog.

Üdv:

Autódoki

Kedves Autódoki!

Opel Astra 1.6 Si (1993) típusú személyautóm van. Ma vettem észre, hogy a légszűrőre csatlakozó, a motor felé menő légbeszívó gumicső eltört közvetlenül a légszűrő csonkjánál, tehát valószínűleg fals levegőt szívott be.

Kérdésem, hogy károsíthatta ez nagymértékben a motort? Mi a teendő ezután? Olajcsere? Motortisztítás? Szeptember 23-án volt szervizben zöldkártyán, aminek során a légszűrőt is cserélték (azóta kb. 2000 kilométert tettem meg). Valószínűleg a szervizelés óta áll fenn a probléma, mert most, hogy visszaszigszalagoztam (ideiglenes megoldásként), az autó hangja barátságosabb lett, ha erősen gyorsítok. Törött csővel elég öblös hangja volt gyorsításnál.

Köszönöm válaszát:

Zoltán

Kedves Zoltán!

Ha a 2000 km alatt, amikor a motor szűretlen levegőt tudott beszívni, nem közlekedett extrém poros úton, akkor nagy baj nem lehet. A motor valószínűleg szívott be kis port, ami leginkább a hengerfal, gyűrű kopását okozza, de pl. városi használatban, relatíve nedves, őszi időben ez 2000 km alatt szinte nem mérhető kopást okoz. !

Mivel ilyenkor esetleg az olajtérbe is jut szennyeződés, egy olajcsere a lelki béke érdekében talán hasznos lehet, azonban nem szükséges, hiszen a káros méretű bejutott szennyeződést az olajszűrő úgyis megfogja.

Üdv:

Autódoki

Kedves Autódoki!

Egy 1995-ös Volkswagen Passat 1.9 TDI 1Z motorkódú autóm van, amelyet nemrég vásároltam. Csak később vettem észre, hogy a főtengely végén lévő ékszíjtárcsa kóvályog. Kiderült, hogy a főtengely végén lévő anya lazult fel, így az ékpályában lévő éket próbálta elnyírni az ékszíjtárcsa. A szerelőm megoldotta a problémát: felszabályozta a főtengely végén lévő kúpot, illetve új éket helyezett be, majd a csavart valamilyen ragsztóval beragasztotta.

Azt hallottam, hogy ezeknek a motoroknak típushibája a fent említett jelenség. Vagy Ön szerint más okozhatja a fellazulást?

Köszönettel:

Zsolti

Kedves Zsolti!

Én inkább az 1.9 kamrás dízelekről tudom, hogy a főtengely végén lelazítják a csavart, és gyakran az éket is elnyírják, tönkretéve az ékpályát is. Néha még a csavarfejet is letépik, de ez már a kilazulás után történik. Sok fut már a túloldalra mart ékpályával, tehát 180 fokkal odébb. !

A TDI motorok nem voltak hajlamosak erre, noha a későbbi modelleken (azt hiszem 1997-től) más a főtengelyszíjtárcsa rögzítése lapolt lett, gondolom, nem ok nélkül. !

A lelazulás oka a rezonancia, a főtengely rezgései és a pontatlanul megmunkált kúp és ékpálya. Ha a szerelő ezeket jól megoldotta, és egy minőségi menetrögzítővel a csavart beragasztotta, akkor nagy valószínűséggel a hiba nem jön elő újra.

Üdvözlettel:

Autódoki

Kedves Autódoki!

Toyota Avensisem napellenzőjén egy angol felirat arra figyelmeztet, hogy a légzsákokat 10 évente ellenőriztetni kell. Ez mit jelent ön szerint? Az autó jelenleg 9 éves, ezért érdekelne.

Üdv:

András

Kedves András!

Gyártója válogatja, hogy a légzsákrendszert milyen karbantartásra írja elő. Egyes gyártók azt mondják, hogy a légzsákmodulokat 10 éves korukban ki kell cserélni, mert biztos működésük csak úgy szavatolható. Mások egy vezérlőegység-cserét és kábelellenőrzést tartanak szükségesnek. !

Azt, hogy a Toyota mit ír elő, a márkaszervizben tudják Önnek megmondani. Az is lehet, hogy egy hibakód-kiolvasás az egész. Az SRS kényes és bonyolult elektromos rendszer, érthető, ha 10 év után némi felügyeletet, átnézést igényel.

Üdvözlettel:

Autódoki

Kedves Autódoki!

Létezik egy bizonyos NANO-technológia, amivel a szélvédőt kezelik, s akkor az esőben kevésbé kell használni az ablaktörlőt, a kosz kevésbé rakódik le stb. Állítólag ez 1 évig hatásos. !

Érdeklődni szeretnék, hogy ez Ön szerint tényleg igaz-e, vagy megint csak valami „csodaszer”.

Üdvözlettel:

Zsolt

Kedves Zsolt!

Több elnevezéssel létezik ez a technológia, de a lényege azonos: egy olyan réteget visznek fel a szélvédőre, amely részben hidrofób felületet képez, így a vízcseppek könnyen legördülnek. Bizonyos modellek már gyárilag ilyen extrával rendelhetők („hidrofób üvegezés”), azonban az igazsághoz hozzátartozik, hogy a legjobban kezelt felület sem tart örökké, egy idő után elveszíti víztaszító tulajdonságát.

A felületkezelésnek több előnye is van: könnyebb tisztítani a szélvédőt, a jég is kevésbé rakódik rá (könnyebb lekaparni), és valóban, az apró esőcseppek nem törik annyira a fényt, a törlőlapátokat sem kell olyan intenzitással használni.

Üdvözlettel:

Autódoki

Tisztelt Autódoki!

Mindenfelé olvashatjuk, hogy szabványos vegyes ciklusban ennyit meg annyit fogyasztanak az autók. A füllentősek tudják tartani az átlagot, a hazudósak alámennek (rendszerint dinamikus használat mellett), de a nagy átlag még nyugis vasárnapokon sem biztos, hogy a közelébe ér.
Mégis hogyan számítják/mérik, milyen közlekedési szituációkat vesznek alapul (gyorsítás-lassítás pl.), milyen hőmérsékleti és egyéb környezeti tényezők szükségesek, hogy szabványos átlagfogyasztást produkáljunk? Valamiféleképp modellezhető? !

Köszönöm a választ, biztosan mások is kíváncsiak erre!

Tisztelettel:

GiXXXer

Tisztelt GiXXXer!

A szabványos fogyasztási ciklus pontosan definiált. A szabvány száma UN ECE R101, ahol meg van határozva a külső hőmérséklet, a motor hőmérséklete, valamint a ciklus, amit a járművel teljesíteni kell, tehát adott táv, sebesség, gyorsulás, lassulás a városban, és a városon kívüli ciklus ugyanígy, azzal a nem kis különbséggel, hogy ott a ciklus fele állandó sebességű haladás, illetve nincs közel álló helyzetig visszalassítás, hanem a haladás folyamatos. A teszt részleteit nem tudom összefoglalni, de a neten megtalálható az adott szám alapján.
Ez a ciklus kötelezően előírt minden gyártónak, így kell megadni a jármű szabványos fogyasztását. A régi 90/120/város már a múlté, jelenleg ez nem tekinthető szabványosnak.
Az egész ciklus pontosan modellezhető, hiszen az egyik fontos paramétere a megismételhetőség. Egyébként az eltérést is definiálják, hogy a jármű gyártó által adott fogyasztása milyen tűréssel kell hogy megközelítse a ciklusban mért (reprodukált) fogyasztást.

Üdvözlettel:

Autódoki

Kedves Autódoki!

1999. évi Golf IV. 1.9 PD TDI 85 kW autóm 100-130 km megtétele után autópályán haladva 100-120-as egyenletes tempóban a hűtővízből a túlnyomásszelepen 1,5 litert kinyom. Ugyanezt teszi utánfutót vontatva is, de már 30 km után 100-as tempóban. A termosztát, vízpumpa, hűtővíz g 12 OK, ventilátor két fokozata is rendben, a kijelző állandó 90 fokot mutat. Kérem a véleményét a problémával kapcsolatban.

Köszönöm:

Gyula

Kedves Gyula!

Amennyiben az említett alkatrészek ki voltak cserélve, én még a kiegyenlítőtartályon lévő sapkát is kicserélném, mert elképzelhető, hogy nem tartja a nyomást.
Amennyiben ez sem hoz eredményt, akkor nagyobb szervizeknek van olyan indikátorműszerük, amely a zárt kiegyenlítőtartály vízszintje felett lévő gőzökben kimutatja az égéstermékeket, amelyek kezdődő hengerfejtömítés-problémára utalnak. Ez mint diagnosztika megbízható, és kimutatja, ha a hengerfejtömítéssel van probléma. Ennek javítása természetesen csak cserével lehetséges.
A 90 fokon álló műszer majdnem semmit nem jelent, ezek a műszerek kalibrálásuknál fogva 75 és 105 fok között folyamatosan 90 fokot mutatnak.
Én azt hiszem, a hengerfejtömítés-csere hamarosan szükségessé válik.

Üdvözlettel:

Autódoki

Kedves Autódoki!

Van egy 2004-es G Astrám 1.4 16v 90 LE. Ha vennék bele sportlégszűrőt, tényleg kevesebbet fogyasztana, és jobban menne? Ha sportlégszűrő, akkor melyik, a szűrőbetét vagy a direktszűrő? Az lehet, hogy a kocsi vegyes fogyasztása 8 liter, nyáron légkondival pedig 11 l? Hogyan lehetne a fogyasztást csökkenteni? Igaz az, hogy a gyárilag a szoftverprogramozással felvitt elektronikai, egyéb beállítások miatt nem lehet változtatni az ilyen adatokon? Mert a szervizben azt mondták, mivel 1200 kg a kocsi, és viszonylag kis motor mozgatja (1.4-es), ez a normális fogyasztása, a 8 liter. A klíma mennyire befolyásolja a fogyasztást? Mert a menetteljesítményt nagyon. Alig megy az autó. Van valami ötlete, hogyan lehetne nyári időszakban klímával takarékosan üzemeltetni? Előre is köszönöm.

Üdv:

Zsolti

Kedves Zsolti!

Feltételezve, hogy a motor műszaki állapota megfelelő, a keverékképző rendszer (befecskendező) jól működik, az autó fogyasztását nem fogja csökkenteni a sportszűrő. A kisebb szívóoldali ellenállás miatt esetleg nagyobb fordulaton jobban és könnyedebben pörög fel, optimális esetben még a motor teljesítménye is magasabb lehet 1-2 (nehezen érezhető) lóerővel, de a fogyasztást nem fogja befolyásolni úgy, hogy az kimutatható legyen.

Ami a fogyasztást nagyon befolyásolja, az a vezetési stílus, pláne egy ilyen, relatíve kis hengerűrtartalmú, de nagy tömegű autó esetében, ahol gyorsításkor a motor bizony megdolgozik a kasztni tömegével...

Minden más beavatkozás (pl. könnyűfutású SAE 5W-30-as motorolaj), alkatrész kicserélése (pl. többpólusú gyertyák) egyenként olyan kismértékű fogyasztáscsökkenést eredményeznek, hogy gazdaságilag is megkérdőjelezhető a beavatkozás.

Ha a befecskendező-rendszer (beleértve minden szabályzóját, pl. a lambdaszondát vagy szondákat) jól működik, akkor szoftveroptimalizálással már további tüzelőanyag-megtakarítást nem igazán tudunk elérni, hiszen eleve optimálishoz közeli a rendszer működése.

A klíma természetesen egy olyan "fogyasztó", aminek "energiát" a motor ad, a motor pedig (rossz hatásfokkal) benzinből állítja ezt elő. Minél több fogyasztót kapcsolunk be, annál több tüzelőanyagot fog a motor fogyasztani.

Az egyetlen megoldás az okos, takarékos vezetés, ezzel sokat spórolhatunk. Motoroptimalizálással pedig vagy semmit, vagy nagyon keveset, sajnos ez a tapasztalat.

Üdv:

Autódoktor

Kedves Autódoki!

VW Golf V. 1,6-os autómban tönkrement a klímakompresszor, valószínűleg befogott a csapágy, és emiatt a kompresszor háza is szétrepedt. 2006.03.17-én vásároltam az autót , és 2 év teljes körű garanciát vállaltak rá .
Szavatossági időre hivatkozva a szervizben meg kell javítaniuk garanciában az autómat, vagy mondhatják a szervizben, hogy már 3 hónapja lejárt a garancia, és így nekem kell állnom az új kompresszor költségét ?

Köszönöm a választ.

Kedves Levélíró!

Sajnos a garanciaidő lejárta után – nem fődarab esetében – nem lehet szavatossági igényre hivatkozni a forgalmazónál, a javítás költségét a tulajdonosnak kell állni.
Azért nem ennyire sötét a helyzet, egy szervizkönyves, rendszeresen szervizelt autó esetében az ilyen jellegű, a használat körülményeitől szinte független meghibásodás esetén minden magára valamit adó forgalmazó vagy gyári képviselet méltányossági alapon a költségek legalább egy részét átvállalja ügyfelétől.
A problémát normálisan kell megközelíteni, nem támadólag fellépni, és biztos vagyok benne, hogy a szerviz értékelni fogja a dolgot.

Üdv:

Autódoktor

Kedves Autódoki!

Van nekem egy VW1.6 TD 1987-es autókám, ami kb. 70-75 LE-s! Azt szeretném kérdezni, hogyan lehetne egy kicsit emelni a motor teljesítményén? Nagyobb turbó, vagy netán adagoló? Intercooler? Nem tudom, mit lépjek!

Köszönettel:

Ádám

Kedves Ádám!

Sajnos egyszerű módszerekkel nem könnyű úgy növelni a teljesítményt, hogy annak semmi hátránya ne legyen. A gyári rendszer pontosan egymáshoz illesztett alkatrészekből áll, a turbó mérete a motor légnyeléséhez illesztett, a töltőnyomáshoz és légnyeléshez van illesztve az intercooler (töltőlevegő-hűtő), ha van. Az adagoló adagolóeleme és a porlasztók a maximális szállított mennyiséghez vannak illesztve, az adagolót hajtó vezérműszíj csereperiódusa az adagoló hajtásának erejéhez van meghatározva stb. Természetesen ha a gyári túlméretezéseket kicsit kihasználjuk, akkor tudunk többletteljesítményt becsempészni, de nagyon ritka, hogy nem kell ezért valamivel megfizetnünk.

Ha pl. az adagolónál állítunk egy kicsit a dózisállítóművön nagyobb dózis reményében, ehhez adunk kicsit nagyobb turbónyomást a wastegate (lefúvószelep) állításával, akkor félő, hogy termikusan túlterheljük a motort, illetve leginkább a hengerfejet. Akkor kellene egy nagyobb (vagy ha nincs, hát valamilyen) töltőlevegő-hűtő… Az örvénykamrás 1.6 d VW motorok nem túl jó alanyok a gond nélküli teljesítménynövelésre, noha egy-egy ügyesebb adagolós simán 100 lóerő fölé viszi őket. Az élettartam rovására…

Üdv:

Autódoktor

Kedves Autódoki!

Van egy 2000-es turbódízel RAV4-em, gyakorlatilag csak a városban használom.

Nemrég autópályán voltam vele, gondoltam, felpörgetem a motort, és csak négyesig váltottam föl vele az útidő alatt. 100-115-tel mentem végig.

A kérdésem az, hogy a többletfogyasztáson kívül van-e hátrányos hatása ennek. Nem éreztem, hogy nagyon kívánta volna az ötöst, de a motor pörgött rendesen.

Üdv:

János

Kedves János!

Az alacsonyabb fokozatban forgatott motor adott útszakaszon többet forog, így valószínűleg többet fogyaszt, a környezetet jobban szennyezi, és a kopások is nagyobbak lesznek.

A fogyasztás nem mindig arányos a fordulattal, egy magasabb fordulaton kisebb terheléssel járatott motor kevesebbet fogyaszthat, mint egy lassabban forgó, de nagy terheléssel üzemelő motor. Egy rosszul illesztett 5 fokozatú váltó lehet, hogy rosszabb, mint egy jól illesztett 4 fokozatú…

Egyébként, főleg a turbódízelek esetében okos dolog néha kicsit jobban megforgatni, kicsit meghajtani az autót, mert a városi és kis terheléses üzemben sok korom tud lerakódni. A lerakódások oka a kis hőfok, a kis kipufogógáz-sebesség (és -nyomás) és a részterhelésen állandóan működő EGR, azaz a kipufogógáz-visszavezetés. Idővel a korom nagyon össze tud gyűlni bizonyos helyeken, amit jó kicsit kiégetni.

Általánosságban azért elmondható, hogy ha 5 fokozatú a váltónk, akkor a normál utazósebességgel jobb, ha a legmagasabb fokozatban megyünk, mind a kopás, mind a környezetszennyezés és fogyasztás alacsonyabb így.

Üdv:

Autódoktor

Kedves Autódoki!

’99-es 1.9 TDI (AHH) Passatom van. Vezérműszíj-szakadás után hogy kell beállítani a vezérlést, ha nem találok semmilyen jelölést sem a vezérműtengelyen, sem a főtengelyen, és még az adagolón sem?
Válaszát előre is köszönöm.

Üdv:

Gaben

Kedves Gaben!

Nem talál jelet, de azért azok ott vannak. A vezérműtengely túloldalán egy célszerszámot kell a tengely végi horonyba berakni, az adagoló kerekét a kb. 2 óránál lévő furaton keresztül egy kb. 8-as stifttel kell rögzíteni, a főtengelylendkeréken pedig van jel. Ezeket kell egybehozni, és akkor jó az alapbeállítás. Azonban a befecskendezés kezdetét pontosan indikátorórával lehet beállítani, amit leginkább egy adagolószervizre kell bízni…

Üdv:

Autódoktor

Kedves Autódoki!

2007-es 1.4 75 LE Octavia hidegen dadog. A szerviz tehetetlen, szoftverhibára hivatkozik, ez megy fél éve. Öreg szakik szerint típushiba, csak ki akarják húzni a garancia végéig. Kérlek, adj tanácsot, mit tegyek?

Köszönöm.

Kedves Levélíró!

A hibát így messziről nem tudom meghatározni, azonban ilyen esetekben az a követendő menet, hogy a hiba pontos leírásával nyittatni kell egy munkalapot, amikor a járművet javítják, majd amikor elkészült, akkor a munkafelvevővel menni egy próbakört. Ha produkálja a hibát az autó, akkor nem szabad átvenni – ami a gyakorlatban nem biztos, hogy azt jelenti, otthagyjuk az autót, hanem nyittatunk rá ismételten egy garancia-munkalapot, és a megbeszélt időre visszahozzuk az autót. Ha nem produkálja ott és akkor a hibát (mert ezek a hibák már csak ilyenek), akkor is visszamehetünk később, hogy az autó továbbra sem jó.
Mivel a hibát még garanciaidőn belül jelentettük be, és a megszüntetése nem volt sikeres, így a szigorúan vett garanciaidőn túl is költségmentesen kell az autót javítaniuk.
A szerviznek nem érdeke, hogy a javítást elhúzza vagy ne javítsa ki az autót. Ezt a munkát a gyár megtéríti a szerviznek, nem „ingyen” dolgoznak. Amelyik szerviz pedig nem nyit munkalapot, azzal amúgy sem érdemes foglalkozni, mert bármely később jelentkező, erre visszavezethető problémánál csak a kezüket fogják széttárni, és nem lesz a kezünkben semmi, amivel igazunkat bizonyítani tudnánk. A pontos munkalap a jó munka alapja, megnyitása mindkét fél alapvető érdeke.

Üdv:

Autódoktor

Kedves Autódoki!

Két légkondis Astra G autónk van (2002 és 2005). Az alább leírt problémám csak a 2002-es modellnél jelentkezik. Azaz: bekapcsolom a légkondicionálót egy bizonyos ideig. Lekapcsolom, és csak a ventilátort üzemeltetem. A levegőbefúvókból színtelen-szagtalan pára-köd-füst (nem tudom eldönteni) áramlik kifelé kb. 50-60 mp-ig, majd megszűnik. Mi lehet a jelenség oka?

Válaszában bízva:

Simon Attila

Kedves Attila!

Valószínűsítem, hogy a radiátornál lévő pára- és kondenzvíz-elvezető csatorna el van dugulva, és amikor lekapcsolja a berendezést, a kicsapódó nedvesség nem tud eltávozni, a ventilátor befújja az utastérbe.
Ez az elvezetés a hűtőradiátor alatt szokott lenni, és általában az autó alá vezeti a vizet.
Egyes esetekben alulról is tisztítható, rosszabb esetben sajnos megbontással. Ez utóbbit érdemes klímaszervizre bízni: ha megbontják, fertőtlenítik is a radiátort.

Üdv:

Autódoktor

Kedves Autódoki!

A minap mentünk az M3-ason, és arra lettem figyelmes, hogy a hűtővízhőmérő az égben. Sajnos nem álltam meg azonnal, mert ott nem volt erre lehetőség, kb. még 3 km-t mentem az autóval . Megállás után azt tapasztaltam, hogy folyik a kocsi alól a víz, és fel is forrt. Kilyukadt a hűtő egy felcsapódó éles tárgy következtében.

Ön szerint kaphatott akkora hőt a motor, hogy teljesen tönkrement? Utána ugyanis próbáltam indítani, de a motor nem indult be. Majd másnap a szervizben mértek kompressziót, és a két középső henger összedolgozik, és víz is van benne. Ők hengerfejtömítés-cserét javasoltak, de én attól tartok, hogy utána sem lesz jó. Az autó Fiat Bravo 1.6 benzines szívó.

Kedves Levélíró!

A melegedést akkor valószínűleg a hengerfejtömítés hibája okozta, ezt az alkatrészt ki kell cserélni, amikor pedig lent a hengerfej, akkor a hengerfalakat megvizsgálni, hogy a meleg miatti dugattyúdeformáció okozott-e húzásnyomokat rajta. Amennyiben az olaj a forgattyúsházban nem büdös, nem égett kátrányra emlékeztet, úgy valószínűsíthetjük, hogy a csapágyak sem olvadtak ki. Egy viszonylag rövid ideig tartó felmelegedés, vízforralás általában nem okoz a motornak szerkezeti problémákat, véleményem szerint a hengerfej tömítésének cseréje elegendő lesz.

Természetesen a helyszíni vizsgálatot semmi nem pótolja, amit írok, csak tapasztalataimból kiindulva teszem.

Üdv:

Autódoktor

Kedves Autódoki!

Korábban itt arról olvashattam, hogy motorfék esetében van úgy, hogy az autó nem fogyaszt.

Takarékos-e akkor lassításnál a fékpedál helyett folyamatosan visszaváltani, a motort fordulaton tartani, hogy ne kapcsoljon be az alapjárati rendszer?

Köszönöm:

Zsac

Kedves Zsac!

Ha a tüzelőanyag-fogyasztás oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor igen, érdemes visszakapcsolgatni és nem a fékkel lassítani, bár ha motorfékezünk és fékezünk is, akkor sem fogyaszt az autó. Viszont az előbbi esetben a fék sem kopik.

Ha azonban mindent tekintetbe veszünk, a nagyobb motorfordulat okozta kopást, a hosszabb ideig tartó megállást, a legjobb, ha időben a gázt elvéve motorfékezünk a korábbi haladási fokozatban, majd a tervezett megállás helyéhez közeledve fékezünk.

Az alapjárati rendszer visszakapcsolása (motortól függően) 1500-1200-as fordulat környékén következik csak be, egyes újabb konstrukcióknál még alacsonyabb fordulaton.

Üdv:

Autódoktor

Kedves Autódoki!

Több helyen olvastam már, hogy 1.3-as dízellel lomha az Astra H. 26 éve sikeres fizikafelvételit írtam, még emlékszem is pár dologra, de ezt magam nem tudom összerakni. A 90 lóerőt kivesszük pl. 170-es tempónál. Mekkora teljesítmény kell, ha 100-zal utazunk? Nyilván sokkal kevesebb… Ha nem járunk autópályán, nem is illik 100 fölött nyomni. Vajon mekkora teljesítményt használunk a mindennapi gyorsításoknál (amiknek a vége csak 100 km/h)? Nekem nem kell a 170, viszont utálom, ha nem bírok sávot váltani városi forgalomban, vagy az országúton normálisan előzni.
A kérdés gyakorlati összefoglalása: milyen adatokból vagy próbákkal lehet azt megállapítani, hogy egy autó mennyire dinamikus? Gyakorlati próba esetén (15 perces próbaút autókereskedésnél) pl. hogy érdemes egy tök idegen autót kipróbálni?

Köszönettel:

Tamás

Kedves Tamás!

Az egyszerűnek tűnő kérdés olyan témakört feszeget, amivel kapcsolatban az emberek fejében nagyon nagy a zavar.

A jármű maximális teljesítménye, amit nyálcsorgatva szoktunk fürkészni, azt adja meg, hogy teljes gáznál, az autót a végletekig kipörgetve a motor mekkora teljesítményt ad le maximálisan. Sajnos arról szinte semmit nem mond, hogy az az üzemi tartomány, ahol az autót mi a dolgos hétköznapjainkban használjuk, milyen, ott a motor milyen erős, vagy ahogy a köznyelv mondja: milyen nyomatékos. Azt az autót, amely alacsony fordulaton nagy nyomatékot ad le, a hétköznapi vezetésben erősnek érezzük, mert gázadásra azonnal megindul, a gázadásra gyorsulás a válasz. A nyomaték és a teljesítmény egymáshoz kapcsolódó fizikai mennyiségek, fogalmak.
Hiába erős egy motor 7000-es fordulaton, ha mi csak 2500-ig forgatjuk…
A gyors próbaúton azt érdemes megnézni, hogy magasabb fokozatban kis fordulaton (pl. 5.-ben 50-ről) hogyan húz, milyen dinamikus, illetve hogy a legmagasabb fokozatban (ötödik vagy hatodik) mekkora az a minimális sebesség, ahonnan egyenletesen, szépen és viszonylag dinamikusan kigyorsul.

Ebben a mai korszerű dízelek nem annyira jók, mert a nyomatékhoz kell turbina- (turbó-) fordulat, ahhoz meg kis kipufogógáz-tömegáram, tehát fordulat… Ebben a nagy lökettérfogatú benzinesek jók, pláne az 5-6-8 hengeresek.

Ha az autót dinamikusnak érezzük kis fordulatról, spontán gyorsítás a válasz, ha megnyomjuk a gázt, akkor az az autó a hétköznapokban kellemesen vezethető lesz, függetlenül attól, hogy 6500-as fordulaton 90 vagy 120 lóerős-e.

Üdv:

Autódoktor

Tisztelt Autódoki!

Már nagyon sokszor írtad le a válaszadás során a helyes klímaüzemeltetés módját. Eszerint a tervezett leállás előtt néhány perccel kapcsoljuk ki a klímát, és nagyobb ventilátorfokozaton szárítsuk át a klímahűtőt. Így megakadályozható az allergén gombák és baktériumok megtelepedése, valamint a klímahűtő idő előtti rohadása-kilyukadása.

Ezt magam is így végzem, de az én kocsimban manuális klímaberendezés van.

Mi a helyzet a korszerűbb, automata klímaberendezéssel ellátott autókkal? Itt a kocsi beindításakor a szerkezet magától hűt vagy fűt, attól függően, hogy a beállított értéknek megfelelően mit kell tennie. Ilyen esetben is célszerű kikapcsolni a klímát megállás előtt, vagy ezeknél máshogy kell megoldani ezt a megelőző műveletet? Netán műszakilag máshogy megoldott ezeknél a gombalerakódás gátlása?

Köszönettel:

Blaci1

Kedves Laci!

A digitális - vagy nevezzük automata hőfokszabályozós - klímák esetében is van egy gomb, ami kikapcsolja a kompresszort, így az átszellőztetés megoldható a klímaberendezés működése nélkül, tehát csak hagyományos üzemmódban. Ez a gomb modelltől függően általában "Econ" feliratot visel.

Üdvözlettel:

Autódoki