Tisztelt Autójogász! Kérem segítségét az alábbiak megoldásában: 2004 októberében vásároltam egy Renault Grand Scenic személygépkocsit egy vidéki márkakereskedőtől. Az autót panoráma ablakkal rendeltem, mely így is érkezett. Rövid idő (pár száz kilóméter) elteltével az ablak elkezdett zörögni, feszülni és mindenféle hangot hallatni. Közben szétesett a csomagtér zár, nem illeszkedett rendesen a hátsó ajtó. Természetesen szervízbe vittem, de Budapestre, mivel itt lakom. Az autó tetőablakára azt mondták az első alkalommal, hogy típus hiba, de van egy javító szett, mely orvosolja ezt a problémát. Nem tette. Második alkalommal is elvittem ugyanebbe a szervízbe, de ekkor már az ajtót is jeleztem, hogy nem stimmel. Azt mondták, hogy valószínűleg nem volt egyforma a szerszám, amivel nyomták? Eddig tűrtem. A tetőablak nem gyógyult meg, az ajtó szintén nem. Azt mondták ennyit lehetett tenni mindkettővel, de az ablak szerintük hangosabb lett?! Jelezték, hogy értesítik az importőrt (Renault Hungária), és kérik a szerkezet garanciális cseréjét. Ez történt decemberben. Ekkor én már több e-mailt is küldtem a Renault Hungária Műszaki Osztályának, akik egyáltalán nem válaszoltak. Semmilyen formában. Január 10-e környékén rákérdeztem a kereskedőnél, hogy mikor cserélik ki az ablak szerkezetét. Ekkor ő közölte, hogy a R.H nem járult hozzá a garanciális cseréhez... Ezután felhívtam azt a vidéki kereskedőt, akivel jogviszonyban állok és bejelentettem az autót garanciális problémákkal szervízbe. Ez 01.20-án lesz esedékes. A kérdésem annyi, hogy mi legyen a következő lépésem, akkor, ha ők sem tudják orvosolni a hibát? Amennyiben bírósági útra kell terelnem az ügyet, kérhetek-e segítséget Öntől, vagy esetleg tud-e ajánlani valakit ennek az ügynek a képviseletére? Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelettel:

Paksi Attila

Tisztelt Paksi Attila !

Garanciális javítást a Renault hálózatán belül bármelyik szervizben igényelhet. Ha az Ön által jelzett hibát nem javítják ki, ajánlott levélben írásban szólítsa fel az importőrt ennek teljesítésére. Felszólító levelében pontosan jelölje meg a kijavítandó hibákat, mellékelje a szervizektől eddig kapott bizonylatokat és helyezze kilátásba a bírósághoz fordulást. Ha nemleges választ kap, vagy nem válaszolnak a levelére, a bíróságon keresettel követelheti garanciális igénye teljesítését, vagy a javítás költségének megtérítését.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Tisztelt Autójogász! Egy kérdéssel fordulnék Önhöz. Nemrég koccanásos balesetet okoztam, belehajtottam az előttem hajtóba. Szóban megállapodtunk, hogy készpénzben kifizetek 10e Ft-ot, és elfelejtjük az ügyet. Nemrég telefonált az illető (megadtam neki a számom, mert nem érezte jól magát), és követel még cirka 50e Ft-ot, mert elromlott a centrálzárja, megjavítatta, és fizessem ki. Az autó tehát már meg van javítva. Azért nem akart betétlapot írni, mert nem akart biztosítóhoz rohangálni, ezért maradtunk a készpénzben. Mi ilyenkor a teendő? Nem érzem, hogy a követelése jogos lenne. Ha fizetek is, bármikor újra követelőzhetne. Az esetnek van tanúja.

Üdvözlettel:

Viczián István

Tisztelt Viczián István !

Próbáljon az illetővel személyesen beszélni, a járművét ismét megnézni, megvizsgálni. Ha nem tudnak megegyezni egy végleges megoldásról, az illető bíróságon követelhet kártérítést és innentől a bizonyítási eszközökön (tanú, javítást igazoló iratok) és a kárszakértőn múlik, hogy Öntől még mennyit követelhet a koccanás miatt.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Tisztelt Autójogász! Az alábbi kérdésben kérném a segítségét: Ha folyamatban van a jogosítvány megszerzése - elméleti vizsgák megvannak, van e mód arra, hogy családtagomat, arra nem felkészített autóval (saját személyautó), olyan helyen gyakorolhassunk, ahol rendőri szankciókra nem számíthatunk? Az alábbi eset történt: szombati délutánon, egy forgalomtól elzárt helyen (régi mátyásföldi reptér, illetve ATI tanpálya) gyakoroltunk, mikor mindkét esetben rendőri intézkedésre került sor. Kérdésem, hogy jogos volt az intézkedésük, ha igen, akkor ilyen esetben hol van lehetőségem gyakorolni a rutinvezetést a szabályok megsértése nélkül? Válaszát előre is köszönöm ui: kérem, amennyiben levelemet közli az archívumban, nevem és email címem NE jelenjen meg.

Köszönettel:

Levélíró

Tisztelt Levélíró !

Legálisan csak a vezetés oktatására megfelelően kialakított (kettős pedálrendszer stb.) és erre a célra engedéllyel rendelkező gépkocsival és oktató jelenléte mellett lehet gyakorolni a rutinvezetést, elvileg ebbe a család nem segíthet be, a megfelelő rutin elsajátítására különórákat lehet kérni a gépjárműoktatótól.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Konkrét kérdésem mindenféle személyes történetek nélkül, hogy mekkora (hány százalékos) sebességtúllépésnél jelenthetik fel a vezetőt gyorshajtásért? Ez függ-e attól, hogy lakott területen kívül vagy belül történt, illetve 100 km/h alatt vagy felett? Köszönettel és válaszára komolyan várva:

Köszönettel:

Papp Zoli

Tisztelt Papp Zoli !

A feljelentés azon múlik, hogy a Kresz. szabályait megszegte-e vagy sem, azaz az adott útszakaszon megengedett legnagyobb sebességnél többel hajtott-e. Ha a km/órában meghatározott vagy a jelzőtáblával km/órában jelzett sebességet 100 km/órát meg nem haladó sebességkorlátozás esetén legalább a felével, 100 km/órát meghaladó sebességkorlátozás esetén legalább a harmadával túllépte, akkor a sebességkorlátozás jelentős túllépése szabálysértést követi el és hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ha a sebességtúllépés nem ilyen nagy mértékű, a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés miatt 30.000 Ft a kiszabható bírság legfelső határa.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Elállhatok-e a szerződéstől?

Vásároltam egy olyan "autót" amelynek három kereke van, 49 cm3- es, kettő (különálló) ülés van benne, és autó kormánya van. Van ebben olyan típus is, amelyikben motorkerékpár kormány van. Azt szeretném tudni, hogy milyen kategóriás jogosítvánnyal vezethető, és hány személlyel használható?

Köszönettel:

Attila

Tisztelt Attila !

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet fogalom meghatározása szerint ez nem gépkocsi, mert annak négy vagy több kereke van; a négy kerekű motorkerékpár azonban nem gépkocsi. Segédmotoros kerékpár az olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50 cm3-t meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége a 45 km/óránál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb 350 kg. Véleményem szerint az Ön autója egy segédmotoros kerékpár, az ehhez szükséges jogosítvánnyal vezethető és a két ülésben ketten ülhetnek.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Azért írok Önnek, mert pórul jártam az Union biztosítóval. Külföldről behozott személygépjárművemet náluk biztosítottam Úgy a kötelező, mint CASCO biztosításokkal 2004 májusában. 2004 augusztusában leányom leadta náluk a külföldi biztosítómtól kapott a hazahozatalt megelőző időszakra vonatkozó három éves baleset-mentes vezetést igazoló angol nyelvű igazolást. Ez abban az irodában és azon személynél történt, ahol és akivel Szerződést kötöttünk, Budapest Dózsa György úti Union iroda. Biztosították arról, hogy minden rendben és 2005. januártól kapjuk meg az átsorolást és majd csökkentett díjakat kell fizetnünk januártól. Karácsonyi szabadságom alatt meglepődve olvastam a 2005 évi díjakat, melyben változatlan Bonus/Malus besorolás és díjak szerepeltek. Kiderült, hogy az Union Biztosító - elvesztette a leadott igazolást, a mi szerződő emberünk már nem dolgozik ott - hazudott a besorolás ügyében, mert visszamenőleg azonnal át kellett volna, hogy soroljanak és díjvisszatérítést adjanak a Hungária Biztosító szerint. Ráadásul még engem ugráltatnak, mert telefonon tett panasz bejelentés elfogadása helyett levelet iratnak velem - maguk az Union dolgozói tanácsolták, hogy jól teszem ha erősen reklamálok, mert idézem: tudja nálunk sajnos elég nagy a fejetlenség Budapesten!!!! Kérdéseim: Ott hagyhatom-e Őket évközben? Hol tehetek az Union biztosító ellen panaszt? Milyen ügyintézést várhatok egy ilyen cégtől kár esetén?

Üdvözlettel:

dr. Farkas János

Tisztelt dr. Farkas János !

A kötelező biztosításra vonatkozó kormányrendelet szerint a biztosítási időszak mindig a naptári évet jelenti, a biztosított a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően mondhatja fel a szerződést írásban. A felmondás a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosítóhoz határidőben megérkezik. Eszerint a biztosítót év közben nem lehet otthagyni. A panaszát a biztosító vezetése mellett a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez is eljuttathatja.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Tegnap délután (2005.01.12.) egy olyan szakaszon parkoltam szabályosan, ahol hiányos volt a közvilágítás. A parkolójegy látható helyen volt elhelyezve a szélvédő mögött, mégis kaptam egy fizetési felszólítást, az indok: lefordított jegy. Elégé bosszantó hogy a Centrum Parkoló Rendszer Kft. munkatársa hanyagsága miatt, személyesen be kell mennem az Ügyfélszolgálatra bebizonyítani hogy jogszerűen parkoltam! Mitévő legyek?

Köszönettel:

Jancsó Tibor

Tisztelt Jancsó Tibor!

Mindenképpen menjen be az Ügyfélszolgálatra, mutassa be a parkoló céduláját. Az adott eljárási rend szerint van arra lehetőség, hogy ellene bizonyítson. A parkoló cédulák internetes és egyéb fórumon történő kereskedelme miatt azonban az utólagos bemutatást csak korlátozott számban fogadják el a Centrum Kft-nél. Véleményem szerint az ilyen hibák kiküszöbölhetetlenek, valószínűleg azoktól a munkatársaitól, akiknél az ilyen hibák gyakrabban előfordulnak, a Centrum Kft. hamarabb válik meg.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Illeszkedik a témához, ezért ide tettem: Tudomásom szerint 2005. 01. 01-től akkor vonható ki egy gépjármű véglegesen a forgalomból, ha arról egy bontó cég bevételi bizonylatot állít ki (alváz és motorszámmal együtt).Van egy gépkocsi, mely olyan állapotban van, hogy a bontó sem ad érte semmit, ezérta még használható alkatrészeket (számhoz nem kötött kisfődarabok) a családban szétosztottam, ugyanis hasonló gépjárműveink vannak. A többi elemet: motor, karosszéria, stb. elbontottuk, a fémek szétválogatásával. Ezután ezek a "MÉH"-be kerülnek. Így sokkal többet kapok érte, mint ha bontó vittem volna. Ez a művelet a télen elkezdődött, azaz autó már nincs. A forgalomból most, 2005. 01. 04-én megpróbáltam kivonni, de az okmányiroda nem teszi meg az igazolás nélkül, viszont igazolás nem lesz, hiszen a járművet nem bontó cég, hanem én bontom el. Hogyan vonjam ki a már csak elvben létező járművet a forgalomból?

Köszönettel:

Komáromi Z.

Tisztelt Komáromi Z.!

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet szabályozza ezt a kérdést. A rendelet 94. §-a szerint: "A közlekedési igazgatási hatóság járművet a jogosult kérelmében megjelölt időtartamra vonja ki a forgalomból. A kérelemre történő kivonás lehet ideiglenes vagy végleges. A 95. § szerint: "Amennyiben a jármű forgalomból történő kivonására az ismételt belföldi forgalomba helyezés szándéka nélkül kerül sor - a hatósági engedély és jelzés visszavonásával egyidejűleg - a törzskönyvet érvénytelenítve vissza kell adni a jármű tulajdonosának, kivéve, ha a külön jogszabályban hulladékkezelésre feljogosított kezelőnek átadta, és az erről szóló bontási igazolást a közlekedési igazgatási hatóságnak bemutatta. Amennyiben a jármű forgalomból történő kivonására bontási igazolás alapján kerül sor, a jármű hatósági engedélyét, jelzését és törzskönyvét, feltéve, hogy ez utóbbival rendelkezett, a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni." Szerintem a fentiekből nem következik, hogy csak bontási igazolás bemutatásával lehet a forgalomból való kivonást elintézni, ha megvan a forgalmi, a rendszám és a törzskönyv, akkor a gépjárművet kérelem alapján bontási igazolás nélkül is ki kell vonni a forgalomból.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Úgy tudom, hogy a veterán autókra PO kezdetű rendszámot kell feltenni. És ezzel más kedvezmények (pl. súlyadó fizetése alóli mentesítés) is járnak. Azt kérdezném, hogy ezek igazak-e, és hogy mik a veterán autónak minősítés feltételei?

Köszönettel:

Herceg Gergely

Tisztelt Herceg Gergely!

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerint a muzeális jellegű járművet a gyártási éve alapján több kategóriába sorolják, veterán az 1905-1919 között gyártott jármű, egyébként a muzeális minősítéshez legalább 30 évesnek kell lennie az autónak. A jármű muzeális jellegét a tulajdonos kérelmére, az általa biztosított műszaki dokumentáció figyelembevételével a Muzeális Minősítő Bizottság állapítja meg. A muzeális minősítő vizsgálat alapján a vizsgálatra állított jármű akkor minősíthető muzeális jellegűnek, ha a több mint 30 éves, műszaki kivitele megegyezik a gyártásakor meghatározott jellemzőknek, műszaki és esztétikai állapota alapján alkalmas a típusának muzeális szempontú bemutatására. A fenti szempontoknak megfelelő muzeális jellegű járművet a Muzeális Minősítő Bizottság nyilvántartásba veszi, és a járművön rögzítendő regisztrációs táblával való megjelölését engedélyezi. A Muzeális Minősítő Bizottság igazolása, továbbá a muzeális jellegű járműhöz a közlekedési hatóság által kiadott "Műszaki Adatlap" alapján a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal adja ki az OT betűjelű különleges rendszámtáblát ad ki. Az OT betűjelű rendszámmal ellátott autókra a gépjárműadó törvény hatálya nem terjed ki, ezért arra nem kell súlyadót fizetni.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Szeptemberben egy baleset részese voltam motorkerékpárommal. A balesetben teljesen vétlen voltam ezt a rendőrség is megállapította és erről nagy nehezen határozat is született. A károkozó nem rendelkezett vezetői engedéllyel és kötelező biztosítása sem volt, ezért, a biztosítóm a MABISZ felé továbbítaná a százezres nagyságrendű kárigényemet. Azonban ezt nem tehetik meg, mert nem kapták meg a rendőrségi határozatot ami nélkül elmondásuk szerint a MABISZ nem tudja a motorkerékpáromban keletkezett kárt megtéríteni. A rendőrségen az ügy előadója szintén köti az ebet a karóhoz, hogy neki nem áll módjában a határozatot sem a biztosító részére, sem az én részemre kiadni. Igazolást szívesen ad, de a határozatot nem adhatja ki. Mindkét fél a másikra mutogat, de ettől nekem nem térül meg a károm. Türelmem vészesen fogy, kérem adjon tanácsot!

Üdvözlettel:

Vilmos

Tisztelt Vilmos!

A szabálysértési törvény 51. § (1) bekezdése szerint sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette. A (2) bekezdés a) pontja szerint a sértett az eljárás során az őt érintő iratokat megtekintheti, azokról másolatot kérhet, illetőleg készíthet. Az iratbetekintés, illetőleg a másolatkészítés jogának gyakorlását úgy kell biztosítani, hogy a név kivételével az eljárás alá vont személy és az ügyben szereplő egyéb személyek személyes adatai ne juthassanak a betekintő tudomására. Kérje el az igazolást is és a határozatot is, amelyből a név kivételével a személyes adatokat "kitakarja" (láthatatlanná teszi) az ügy előadója.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Egy parkolóban egy másik autó beletolatott a 4 hónapos, hitelre vásárolt Skoda Fabia gépkocsinkba. A másik autó vezetője elismerte a felelősségét. A kérdésem az, hogy ilyen esetben - azon túl, hogy a károkozó biztosítója megtéríti az okozott kár javításának összegét - jár-e kártérítés nekem az autó értékcsökkenése miatt. Innentől kezdve ugyanis már nem gyári állapotú, hanem javított lesz az autó.

Köszönettel:

Richter László

Tisztelt Richter László!

Természetesen igen, az autó értékcsökkenése miatt kártérítési pert indíthat a másik autó vezetőjével szemben, előbb azonban próbálja meg felszólító levéllel érvényesíteni a követelését. Az értékcsökkenés mértékét állapíttassa meg szakemberrel.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Dec.25-én a siófoki Flört discóból taxival mentem haza Polgárdira! Az autómat a Flört elé parkoltam, mert a taxis azt mondta ott jó lesz! Ma kaptam egy levelet, hogy vétettem a KRESZ 15-ik paragrafusa ellen! Megállni tilos jelzőtábla, szabálytalan várakozás, ill. gyalogos forgalom akadályozása! Tudom, hogy a nem tudás, nem figyelés nem mentesít, de váratlanul ért, mert azt hittem, a taxis biztosra tudja, hol lehet, hol nem! Amúgy meg épp a KRESZ miatt nem ültem kocsiba, ha már ittam egy kis pezsgőt. Most vissza kell küldenem az adataimat, de nem tudom, milyen büntetés várható és, hogy meg tudom-e kérvényezni, hogy ne büntessenek meg. Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelettel:

Szegi Edina

Tisztelt Szegi Edina !

Természetesen a felelősséget nem háríthatja át a taxisra, az eljáró hatóság ezt figyelembe veheti egy szempontként a büntetés kiszabása során, de alapvetően arról van szó - ahogy ön is fogalmazott -a nem tudás, nem figyelés nem mentesít. A közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértése elkövetése miatt harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Hasonlóan a "Szabálysértési ügyekben a bíróság rövid határidőkkel jár el" című levéhez, az én esetemben is az ügy egy kicsit hosszabbnak ígérkezik, mint azt elvárhatnánk. 3 évvel ezelőtt egy illető nekem tolatott, amikor én megálltam mögötte, mert vissza akart tolatni a parkolóhelyhez, amit meglátott. Ő akkor nem ismerte el a felelősségét és én rendőrt hívtam. Pár héttel később értesítettek levélben, hogy a belém tolató illető volt a felelős a balesetért. Ezek után kaptam egy levelet, amely szerint a vétkes sofőr fellebbezett a döntés ellen. Ez volt majdnem 3 éve, azóta semmilyen értesítést nem kaptam. (Sejtésem szerint az ügy elévülésérét szeretné valaki elérni.) A kérdéseim a következők: Mi a teendő ebben a helyzetben? Terhel-e valakit felelősség az ügy ilyen mértékű elhúzódása miatt és kezdeményezhető-e eljárás ellene?

Tisztelettel:

Attila

Tisztelt Attila!

Helyesebb lett volna, ha nem vár 3 évet. Az Ön helyében megkeresném az ügyben eljárt szabálysértési hatóságot, hogy a fellebbezést felterjesztették-e a bírósághoz és született-e jogerős döntés. Ha a bíróságra a szabálysértési hatóság továbbította a fellebbezést, akkor ön a szabálysértési ügyszámra és az elkövető személyére hivatkozva információt kérhet a bíróságtól is. Ön mint ügyfél kérhet tájékoztatást, mivel ügyfélnek az minősül, akinek jogát, vagy jogos érdekét az adott ügy érinti. Ha kiderül, hogy mi történt az ügyben, és Önnek az eljárások késlekedése miatt kára keletkezett, eldöntheti, hogy valamelyik szervet, a hatóságot vagy bíróságot beperelje -e államigazgatási hatáskörben elkövetett illetőleg bírósági jogkörben elkövetett károkozás miatt.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Két kérdéssel fordulok Önhöz. Az első kérdésem az lenne, hogy hol találom meg az interneten az új, 2005 január 1-től érvényes gépjármű regisztrációs díjtételeket, mivel én úgy tudom, hogy ezek a tavalyi évhez képest emelkedtek, illetve ÁFA kötelesek lettek. Második kérdésem: A személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolásánál mit jelent az 5-nél rosszabb, vagy jobb besorolás, honnét tudom, hogy az általam vásárolt vagy vásárolni kívánt autó hova sorolható? Létezik esetleg a neten egy olyan hozzáférhető adatbázis, ami márkák és típusok szerint megadja a környezetvédelmi besorolást?

Tisztelettel:

Horváth Tamás

Tisztelt Horváth Tamás!

Mivel az új regisztrációs adós tarifák közérdeklődésre tarthatnak számot, itt közlöm a 2005. január 1-től érvényes összegeket:

I. Az adó összege személygépkocsik esetén Adó- kategória A személygépkocsi műszaki tulajdonságai Az adó összege [A személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerint] 5 vagy annál jobb 5-nél rosszabb 1. Otto-motoros személygépkocsi 1100 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1300 cm3-ig 126 000 Ft/db 189 000 Ft/db 2. Otto-motoros személygépkocsi 1101-1400 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1301-1500 cm3-ig 189 000 Ft/db 284 000 Ft/db 3. Otto-motoros személygépkocsi 1401-1600 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 1501-1700 cm3-ig 252 000 Ft/db 378 000 Ft/db 4. Otto-motoros személygépkocsi 1601-1800 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 1701-2000 cm3-ig 410 000 Ft/db 615 000 Ft/db 5. Otto-motoros személygépkocsi 1801-2000 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 2001-2500 cm3-ig 567 000 Ft/db 850 000 Ft/db 6. Otto-motoros személygépkocsi 2001-2500 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 2501-3000 cm3-ig 819 000 Ft/db 1 229 000 Ft/db 7. Otto-motoros személygépkocsi 2501-3000 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 3001-3500 cm3-ig 1 260 000 Ft/db 1 890 000 Ft/db 8. Otto-motoros személygépkocsi 3000 cm3 felett és dízelmotoros személygépkocsi 3500 cm3 felett 1 890 000 Ft/db 2 835 000 Ft/db 9. Egyéb személygépkocsi 113 000 Ft/db 113 000 Ft/db 10. Muzeális jellegű személygépkocsi 252 000 Ft/db 252 000 Ft/db II. Az adó összege motorkerékpárok esetén

Adókategória A motorkerékpár műszaki tulajdonságai 1. 80 cm3-ig 10 000 Ft/db 2. 81-125 cm3-ig 50 000 Ft/db 3. 126-500 cm3-ig 70 000 Ft/db 4. 501-900 cm3-ig 100 000 Ft/db 5. 901 cm3-től 125 000 Ft/db A gépjármű e törvény szerinti kategóriába sorolását, továbbá a gépjármű műszaki és környezetvédelmi osztályba sorolási adatait a közlekedési felügyelet a forgalomba helyezés engedélyezésének eljárásában állapítja meg, és a Műszaki adatlapon rögzíti.

A köhém rendelet szerinti a gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása a következő táblázat alapján történik:

A gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása A környezet- védelmi osztály jelzés (kód) A környezetvédelmi osztályt meghatározó jellemző 0 - katalizátor nélküli, Otto-motoros, - a jóváhagyási előírások szerint nem minősített Dízel-motoros, - ENSZ-EGB 83.00 - 83.01/A vagy 49.00 - 49.01/A előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros; 1 - katalizátoros, nem szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros; 2 - katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros; 3 - az ENSZ-EGB 83.01/C vagy 49.02/A előírás (EURO-I.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott, Dízel-motoros; 4 - az ENSZ-EGB 83.02/C, 83.03/C, 83.03/D, 83.04/C, 83.04/D, illetőleg a 49.02/B és 51.02 előírások (EURO-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros; 5 - tiszta gázüzemű- vagy elektromos meghajtású, illetőleg - hybrid (elektromos és Otto-, vagy Dízel-motoros) hajtású; 6 - katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás A. szintje szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros (EURO-III.); 7 - az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A), illetőleg a 49.03 előírás I. jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros (EURO-III.) 8 - az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A), vagy 49.03 előírás I. jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-III.); 9 - katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás B. szintje szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros (EURO-IV.); 10 - az ENSZ-EGB 83.05 előírás C jóváhagyás (B) és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.); 11 - az ENSZ-EGB 49.03 előírás II jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.); 12 - az ENSZ-EGB 49.03 előírás III jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-V.); 13 - az ENSZ-EGB 49.03 előírás IV jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EEV)

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

A következő eseménnyel kapcsolatban kérek tanácsot önöktől: Gépkocsimat odaadtam egy "komoly" vételi szándékot mutató vásárlónak, azzal a feltétellel, hogy egy későbbi időpontban egy összegben rendezi részemre. Az időpont lejárta előtt az illető jelezte nekem, hogy közúti ellenőrzés kapcsán fény derült arra, hogy a gépkocsi nem rendelkezik kötelező biztosítással. Befáradtunk a biztosítóhoz, ahol kiderült hogy díjnemfizetés miatt felmondták a szerződést. Én a helyszínen visszamenőleg rendeztem a biztosítási összeget, az ügyintéző hölgy jelezte nekem, hogy valószínűleg a magas bónuszfokozatom is érvényben marad. Néhány héttel az eset után kaptam egy hivatalos levelet, hogy a gépjárművemmel balesetet okoztak. Mivel nem rendelkezett az autó kötelező biztosítással, a másik gépjárműben a kárt nekem kell megtéríteni. Ezzel egy időben a biztosító visszautalta részemre az általam befizetett összeget. A gépkocsim összetörve megkerült, bejelentést tettem a rendőrségen a "vásárlóval" kapcsolatban. Az illető jelenleg is előzetes letartóztatásban van, házkutatás folyamán megtalálták nála a gépkocsim forgalmi engedélyét, néhány hónap leforgása alatt ez a kezembe is került. A MABISZ a károsult felé rendezte a kárösszeget, melyet egy összegben rendeztem a MABISZ felé. /közel egy millió forint volt a két autóban keletkezett kár/. Kérdésem a következő, van-e arra lehetőség, hogy én is érvényesítsem a káromat valaki felé?

Köszönettel:

Kovalcsik Sándor

Tisztelt Kovalcsik Sándor!

Tanulságos a története, én a biztosító társaságot is megértem, hogy ebben a helyzetben inkább mégis a díj nemfizetése miatti biztosítás megszüntetés mellett döntött, erre jogszabály felhatalmazza. A kára megtérítését a "vásárlójától" követelheti, ha ő okozta a balesetet. Írjon neki felszólító levelet, melyben szólítsa fel a kár megtérítésére, ennek eredménytelensége esetén nyújtson be keresetet a bíróságra.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Egy hónappal ezelőtt vásároltam használtan egy gépkocsit (Peugeot 406 HDI) egy autókereskedésből. A próbaúton mely oda-vissza kb. 2km volt, semmi számomra a vásárlástól elriasztó hibát nem vettem észre, így is a vásárlás mellett döntöttem. Mikor hazafelé indultam az autóval 20 km után a motordiagnosztika lámpa kivilágított. A kereskedéssel telefonon egyeztetve rögtön visszafordultam az autóval, és ők is megállapították, hogy valami gond lehet, melyet megpróbáltak orvosolni. Kis utánajárás után megállapították, hogy az autónak semmi baja, valami elektronikai hiba lehet. Természetesen a hazaúton a lámpa újra kigyulladt, és többszöri utazgatás és javíttatás után (melyet ők végeztek), sem múlt el a hiba. Utolsó átvételnél finoman közölték, hogy vigyük oda, ahova akarjuk, hiszen minden használt autónak lehet baja, ez ilyen, és javíttassam meg a saját költségemen. Szerintem itt fennáll a rejtett hiba esete, melyet velem nem közöltek, sőt a mai napig is az a véleményük hogy nem értenek hozzá még a Peugeot szerelők sem (mivel az eladó egy Honda kereskedés volt). Szívesen fogadnám ez ügyben az esetleges tanácsát, vagy tanácsait, hogy ezen javítás, és plusz kiadásaim követelhetők-e az eladótól, ugyanis az autótól csak a legvégső esetben szeretnék megválni.

Tisztelettel:

Mézga

Tisztelt Mézga!

Elképzelhető, hogy kérheti a költségei megtérítését a kereskedéstől, ehhez azonban tisztáznia kell, hogy konkrétan milyen jellegű hibáról van szó és az az Ön általi használat során keletkezett-e vagy sem. Kérje ki szerviz vagy szakértő véleményét. Át kell gondolnia, hogy a gépkocsi kora, a kifizetett vételár, a műszaki állapot hogyan viszonyulnak egymáshoz. Ha Ön olyan összegű vételárat fizetett, ami alapján egy kifogástalan állapotú gépjárművet kellett volna kapnia, rejtett hiba esetén jogos lehet a követelése.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

2003. május 1. -én kaptam kézhez életem első autóját, egy Renault Thaliát. (1,5 Dci, 65 LE) Már 2003. őszén észleltem az első garanciális problémát, ami az indítási nehézségeken túl kb. 50%-os fogyasztásnövekedéssel járt. Az elromlott alkatrészek a nagynyomású rendszer befecskendező szelepei voltak (hengerenként 1 db). Garanciálisan ki is cserélték. Idén augusztusban újra észleltem a problémát, másodszor is ki kellett cserélni ugyanazt az alkatrészt. Most karácsony előtt harmadszor is előjött ugyanaz a probléma, a szervízben megállapították, hogy ismét ugyanaz az alkatrész romlott el, és ki is cserélték volna, azonban a Renault Hungária közölte velük, hogy - idézem a faxot: Már két szelepkészletet fizettünk garanciában, többet nem állunk! Azaz a kb. 250.000 Ft-os anyag- és szerelési költséget nekem kellene állnom. Erre a következő okokból nem vagyok hajlandó: a) 2 év átfogó garanciát adtak, és az autó még nincs 1,5 éves. b) A cserélt alkatrészre is 1 év garancia-hosszabbítás jár, ebből kb. 5 hónap telt el. c) Tudtommal, ha kettőnél többször ugyanazzal a hibával hibásodik mag az autó, cserére tarthatok igényt. Gyanítom, hogy az üzemeltetés körülményeire hivatkozva szeretnének a fenti kötelezettségeik alól kibújni, amit nem tudok elismerni, hiszen ha külföldre megyek, hosszabb útra ott is muszáj tankolnom, ha egyszer a pirosba közeledik az üzemanyagszint-mutató. (Esetemben ez Ausztriát, Németországot és Romániát jelenti.) Jelenleg a Renault Hungáriánál fellebbeztem, hátha mégis fizetik a cserét, de azt hiszem, egy 50%-ot fognak felajánlani, amit szintén nem akceptálható, mivel és gyári hibásnak tartom az autót. A helyzetet nehezíti, hogy az autó jelenleg Debrecenben van szétszerelve, de a Nyíregyházi márkaüzletben vásároltam, és még mindig fizetem a részleteket. A kérdésem az, hogy tarthatok-e igényt egy azonos új autóra (természetesen azonos felszereltséggel), vagy a vételárra? (Eddig 35.500 km-t mentem vele.) Illetve ha nem hajlandóak a hibajavítást saját forrásból fedezni, milyen esélyeim vannak az esetleges per során? Valamint hova fordulhatok további jogi segítségért (pl. Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség)? És végül melyik jogforrás szabályozza a Garanciális jogvitákat esetemben?

Tisztelettel:

Varga Levente

Tisztelt Varga Levente!

A Polgári Törvénykönyv hibás teljesítésre vonatkozó 305-311. §-ai tartalmazzák a hibás teljesítés szabályait. Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet, vagy megfelelő árleszállítást igényelhet, illetve elállhat a szerződéstől. A bírósági gyakorlatban létezik olyan eseti döntés (Csongrád Megyei Bíróság 1. Gf. 40 148/1999/5.), mely szerint a hibás teljesítés körében olyan esetben, amikor a termék egyenként kisebb súlyú hibái rövid időközönként visszatérően, ismétlődően jelentkeznek, és az egyes javítások ellenére rövid idő alatt a dolognak újabb és újabb hibái jelennek meg, arra engednek következtetni, hogy a kijavítás rövid idő alatt a jogosultnak a folyamatos használathoz fűződő érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges. Ilyen esetben a jogosult a szerződéstől a Polgári Törvénykönyv 306. § (3) bekezdése alapján elállhat, visszakövetelheti a vételárat. Természetesen ebben az irányban akkor célszerű lépni, ha a meghibásodások ilyen ütemben tovább folytatódnak és a keletkezett hibák nem azonnal javíthatók, tehát hosszabb ideig akadályozzák Önt a használatban. A jelenlegi anyag- és javítási költség Önre terhelése miatt fordulhat a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez is.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Kérem segítségét, a következő problémám megoldásához. Nemrég vásároltam egy 12 éves Opel Vectra 1.6i típusú autót. Felújítottam, levizsgáztattam, majd eredetvizsgálatot végeztettem. Ezek után biztosítást kötöttem rá és elballagtam az érdi okmányirodába, hogy nevemre írattassam. Ott annak rendje s módja szerint befizettem a vagyonszerzési illetéket és az egyéb, az átírással kapcsolatos költségeket. No ezek után következett a baj! Mivel állandó bejelentett lakcímmel nem rendelkezem, csak egy érdi ideiglenes lakcímmel, megtagadták az autó átírását! Felhívtam több okmányirodát, többek között a Központi Okmányirodát is, ahol azt az információt kaptam, hogy az autót át kellett volna írniuk az érdieknek, mert a törvény szerint az álladó bejelentett lakcím, annak hiányában a tartózkodási hely illetékes az átírást eszközölni. Visszamentem az érdi irodába, ott elmondtam a hallottakat, de mit sem törődtek vele! Azt javallották, hogy jelentkezzek be arra a címre, ahol most ideiglenesen lakom, egy bérelt családi házba. Az ingatlantulajdonos nem egyezik bele, viszont az adásvételi szerződés erre a címre szól. Jött a következő ötlet, hogy keressem meg a autó volt tulaját és írjunk egy újabb szerződést arra a címre, ahova sikerült állandó lakcímet nyernem. Igen ám, de az autó volt tulajdonosa Kínában dolgozik és csak tavasszal jön haza. Tehát vettem egy autót, majd félmillió forintért, ráköltöttem háromszázezer forintot és nem használhatom? Annak ellenére, hogy Magyar állampolgár vagyok, születésem óta. Ha egy közúti ellenőrzés esetén vissza akarják vonni a forgalmi engedélyt, hogy adjam elő a rendőrnek, hogy nem az én hibámból nincs átíratva az autó?! Hiába mutogatom az érvényes biztosítást, az adásvételi szerződést, ki fogja vonni a forgalomból! Kérdésem az lenne, hogy jogszerűen járt el az Érdi Okmányiroda?

Tisztelettel:

Imre Ferenc

Tisztelt Imre Ferenc!

A járműigazgatásra vonatkozó 35/2000. sz. BM rendelet szerint a közúti közlekedés igazgatási feladatok ellátásakor az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a tv. pedig az illetékesség vonatkozásában arról rendelkezik, hogy az eljárásra illetékes az a közigazgatási szerv, amelynek területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye (székhelye, telephelye) van, ezért mindenképpen keresse fel az érdi okmányirodát, nyújtsa be a kérelmét, illetőleg kérjen időpontot az okmányiroda vezetőjétől és tisztázza mi is a probléma valójában.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

2005 januárjától Magyarországon is kötelező tartozék lesz a gépkocsikban a fényvisszaverő mellény?

Tisztelettel:

Radics Attila

Tisztelt Radics Attila!

A meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről szóló 4/1999. (II. 12.) KHVM rendelet változott e tekintetben 2005. január 1-től. A rendeletben korábban az szerepelt, hogy az össztömeg-, tengelyterhelés-, illetve mérethatárt meghaladó járművek szakkíséretéhez előírt egyik tárgyi feltétel a fényvisszaverő sárga-fehér mellény, 2005. január 1-től ez a jogszabály úgy szól, hogy az ilyen járműveknél szükséges a fényvisszaverő figyelemfelkeltő mellény, amelyet a járműn kívüli munkavégzés esetén a kísérő jármű vezetőjének, illetve a szakkísérethez tartozó személynek is viselnie kell.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Egy olyan problémám van, hogy 2002-ben összetörtem motorkerékpáromat. Ócskavas árban eladtam egy magánszemélynek, aki meg akarta javítani és használni, de anyagi problémai miatt nem írattuk át, mondván majd ha üzemképes lesz. Aztán mégsem javította meg, hanem eladta egy bontónak. Azóta a forgalmi engedély már nincs meg. Nem is lenne túl nagy probléma, de a súlyadóra még mindig küldözgetik a csekket. Utána néztem, ha 1 év elmaradásom van, akkor a hatóság indoklás nélkül véglegesen kivonja a forgalomból a járművet, azonban mivel még mindig kapom a csekket ez valószínűleg nem történt meg. Kaptam olyan tanácsot, hogy az önkormányzat adócsoportjánál benyújtok egy nyilatkozatot, hogy a jármű nincs a birtokomban és ezzel le van rendezve. Szeretném megtudni mit lehet tenni valójában tenni. Fizetni egy fillért sem kívánok. A motor értéke 10ezer forint volt, tehát bármilyen hatósági illetek aránytalanul magas és etikátlan szerintem. Jelentsem be, hogy ellopták és a kárérték 1 forint?

Tisztelettel:

Keri László

Tisztelt Keri László!

Ha kivonják a forgalomból a motort, az elmaradt súlyadót akkor is be fogják hajtani Önön. Lopás esetén a helyzet annyiban más, hogy kérelmezheti az adófizetési kötelezettség szünetelését, ha rendőrségi igazolást nyújt be a lopás bejelentéséről. A gépjárműadóról szóló jogszabály szerint: "A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik."

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Értesítést kaptam, hogy biztosításomat díjnemfizetés miatt felmondták. Van-e lehetőségem arra, hogy habár a biztosításom sérült (õk fogalmaztak így), én a bónusz igazolásomat megkapjam. Tehát a kötvény megszűnésével megszűnik-e a bónuszom is, vagy az egy külön dolog?

Tisztelettel:

Galambos András

Tisztelt Galambos András!

Igen, ha díjnemfizetés miatt szűnik meg a felelősségbiztosítás, a 190/2004. (VI. 8.) Kormányrendelet alapján a bonus osztályba sorolás megszűnik, az új szerződés osztályba sorolása A00 lehet. A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződésnek csak a malus osztályba sorolása marad érvényben.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

A napokban Budapest VII. kerületébe szállítottam mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező hozzátartozómat. Szabad parkolóhely híján tilos helyen várakoztam. Az igazolványt jól láthatóan kiraktam a műszerfalra, ennek ellenére egy feljelentő cédulát találtam a szélvédőn. Úgy tudom, hogy ilyen igazolvánnyal tilos helyen is lehet várakozni. Ön szerint jogos-e a feljelentés?

Köszönettel:

Hidasi Tamás

Tisztelt Hidasi Tamás!

A KRESZ szerint a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével és a betegszállító gépjármű olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben tárcsa használatával egy óra időtartamig várakozhat.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

2000-ben eladtam az autómat bontásra, de akkor nem jelentettem be az eladás tényét és gyanítom, hogy ezt a vevő sem tette meg, de sajnos az adásvételi már nincsen meg. Jelenleg levelezésben állok az Önkormányzat adóosztályával hogy fizessem meg nekik a súlyadót az elmaradt évekre. Kérték tőlem, hogy két tanúval igazoljam, hogy korábban eladtam az autót, de az elmaradt súlyadótól nem tekintenek el. Kérdésem az lenne, hogyha nem fizetem ki az adót, akkor tudtommal kivonhatják a forgalomból a gépjárművet, ettől függetlenül a súlyadót attól még meg kell fizetnem visszamenőleg vagy sem?

Köszönettel:

Péter

Tisztelt Péter!

A súlyadó meg nem fizetése valóban alapot szolgáltat a jármű forgalomból történő kivonására, azonban a súlyadót elévülési időn belül még így is meg kell fizetnie.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Egy lejárt műszakival rendelkező autót szerelőhöz vittem. Ott kiderült, hogy nem érdemes megjavítani. A gépkocsit a forgalmijával, rendszámmal otthagytuk a szerelőnél. Ennek már több éve. A kérdésem az, hogy a forgalomból történő kivonás lehetséges-e forgalmi engedély és rendszám nélkül.

Tisztelettel:

N Z

Tisztelt N Z!

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet szerint ha a hatóság a járművet kérelem alapján véglegesen kivonja a forgalomból, a forgalmi engedélyt érvényteleníti és a hatósági jelzést visszavonja, tehát a forgalmi engedélyt és a rendszámot le kell adni. Ha ezeket nem tudják leadni, mert elvesztették vagy azok megsemmisültek, a közlekedési igazgatási hatóság határozattal soron kívül el fogja rendelni a rendszám és a forgalmi engedély körözését.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László