A Közterület-felügyelettől kaptam helyszíni bírságot kirovó levelet járdán parkolásért. Minthogy az autó a Bt-mé, mellékeltek egy adatközlő lapot is, amivel közölhetem, hogy (szerintem?) ki követte el a szabálysértést. A kérdéses időpontban igazolhatóan külföldön tartózkodtam, a Bt-ben más közreműködő nincs. Ugyanakkor nincs jogosítvánnyal rendelkező családtagom se (habár attól még vélhetem, hogy anélkül vezette egyikük az autót, és védelmében megtagadhatom a tanúvallomást). Ha nem fizetem be, és nem küldöm vissza az adatközlőt, szabálysértési eljárás indul, de nem érzem úgy, hogy a tettes személye kideríthető lenne. Jól gondolom?

Köszönettel:

(gör)

Tisztelt (gör)!

Sajnos nem értünk egyet. Hozzátartozóira ugyan nem köteles vallani, azonban ha sem Ön, sem más személy nem vállalja a felelősséget a szabálysértés elkövetéséért, akkor a szabálysértési hatóság feltehetően a tulajdonos vagy üzembentartó felelősségét fogja megállapítani. Legrosszabb esetben még arra is számíthat, hogy az adatközlés indokolatlan megtagadása miatt a szabálysértési hatóság hat hónap időtartamra kezdeményezi a gépjármű kivonását a forgalomból.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

22 éves fiatalember vagyok. Családomban január környékén új autót vásárolunk. Az édesapám tulajdonában lévő VW Bora 1.6 Comfortline tipusú autót ezért januártól én használnám, ám a kocsit anyagi okokból nem akarom a nevemre iratni. Én úgy gondoltam, hogy a tervezett új autót az én nevemre vásárolnánk meg és édesapám használná, mint üzembentartó. Kérdésem a következő lenne: 1: Az általam elképzelt dolgoknak van-e jogi akadálya? 2: Érdemes-e engem bejegyeztetni a régi autó üzembentartójának, vagy sem? 3: Meg lehet-e oldani azt, hogy az új autó üzembentartója édesapán lenne? 4: Milyen anyagi vonzatokkal járna a fent említett lépések? 5: Van- valamilyen jobb megoldás a problémámra? Segítségüket előre is köszönöm! További jó munkát!

Tisztelettel:

Somodi Gyula

Tisztelt Somodi Gyula!

A leírt elképzelésnek jogi akadálya nincs és célszerű is valamennyire hivatalossá tenni a gépkocsi használatot a gépkocsival kapcsolatos kötelezettségek könnyebb teljesítése (pl. esetleg későbbi elköltözése esetén a kötelező biztosítás és gépjármű adó kifizetése), vagy a terhek megosztása céljából. Természetesen annak sincs akadálya, hogy az új gépkocsinak Ön legyen a tulajdonosa, édesapja pedig az üzembentartója, ez az Önök magánügye, megállapodás kérdése. Az üzembentartó személyének utólagos bejegyzése a forgalmi engedélybe jár néhány ezer Ft-os egyszeri költséggel.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

20 éves főiskolai hallgató vagyok. A minap igazoltattak, és sajnos szondát fújattak velem. Valóban fogyasztottam alkoholt, előállítottak, ahol újból szondát fújtam. Elismertem az ittas vezetést, 0,67 mg/l -es értéket mutatott a szonda, melyet aláírtam. Jogosítványomat februárban kaptam vissza, gyorshajtás miatt akkor 3 hónap eltiltás+30e forint volt a büntetésem. Kérdésem a következő lenne: Milyen büntetésre számíthatok? Elkerülhető/csökkenthető-e a kiszabott bírság, ha nem rendelkezek önálló keresettel? Válaszát előre is köszönöm:

Tisztelettel:

Krausz Ákos

Tisztelt Krausz Ákos!

Bizonyára Ön is tudja, hogy az ittasság mértékétől függően szabálysértési vagy büntetőeljárás folytatható le, a kettő közt a határ akár az 0,5 milligramm/liter is lehet, ha Önön az ittasság klinikai tünetei is megállapíthatók voltak, tehát szemmel láthatóan ittas volt. A Btk. szerint a vétségért egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés jár. Ha az ittasságát szabálysértésnek minősítik, százezer Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki. Vétség és szabálysértés elkövetése esetén is alkalmazható Önnel szemben a járművezetéstől való eltiltás, erre is jó esélye van, mert a közelmúltban már vonták felelősségre ittas vezetés szabálysértése miatt. A büntetés mértékének megállapítása során szociális szempontok (önálló jövedelem hiánya) nem igazán számítanak, inkább azt lehetne figyelembe venni, ha valamilyen váratlan és méltányolható ok késztette arra, hogy ittasan járművet vezessen (pl. sürgős orvosi segítség kérése).

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Autómat lefényképezték 78 km-es sebességgel, majd 6 héttel később levélben kérték, hogy nyilatkozzam, hogy ki vezette. Én szintén levélben kértem, hogy tegyék lehetővé a fénykép megtekintését. Erre ismét 2 hónap elteltével kiróttak rám 15.000 Ft büntetést és 3 előéleti pontot, valamint megjegyezték, hogy kifogást emelhetek, valamint a képet is megnézhetem, ha akarom.

Mit tehetek, ha egy közeli családtagom vezette a kocsit, aki ellen nem kívánok terhelő vallomást tenni, élve ezzel a jogommal. A büntetést, mint az autó tulajdonosa, mindenképp be kell fizetnem? Legalább a büntetőpontokat töröltethetem valahogy? Ismerősök azzal fenyegetnek, hogy ha "begurulnak", ki is vonhatják a kocsit a forgalomból. Ez igaz?

Tisztelettel:

Kégl Lóránt

Tisztelt Kégl Lóránt!

Ha egy közeli hozzátartozója vezette a gépkocsit, akit Ön nem kíván megjegyezni, akkor Ön mint az autó tulajdonosa felel a szabálysértés elkövetéséért. Az ismerőseinek annyiban igazuk van, hogy a 35/2000. (XI. 30.) sz. BM rendelet szerint a közlekedési igazgatási hatóság a szabálysértési hatóság értesítése alapján kivonja a járművet a forgalomból, ha a tulajdonosa a rendőrség felhívására a jármű vezetőjére vonatkozó adatszolgáltatást jogos indok nélkül megtagadja, vagy valótlan adatot közöl. A forgalomból való kivonás időtartama hat hónap. Azonban a szabálysértési eljárásban a tanúvallomást megtagadhatja az, aki hozzátartozóját szabálysértés elkövetésével vádolná, tehát véleményem szerint ez olyan jogos indok, ami alapján a forgalomból való kivonást nem lehet elrendelni.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Egy olyan problémám, kérdésem lenne, ami az ittas vezetéssel kapcsolatos. Már próbáltam több helyen is utána érdeklődni a dolognak az interneten, de nem sok sikerrel. Ezért is gondoltam, olvasva a többi cikkeket, hogy írok önnek. A problémám tehát, múltév elején elkövettem én is azt a nagy hibát, hogy ittasan ültem a volán mögé. A szerencse nem állt mellém, igazoltattak a rendőrök. Vérvételre is bevittek, a pontos értékre már nem emlékszem, mivel nem mostanság történt. A lényeg, hogy nem minimális volt, és közre játszottak egyéb dolgok is, azt most nem részletezném. Bevonták a jogosítványomat 1 év 6 hónapra, és már itt az ideje, hogy visszaszerezem azt. Így röviden a történet ennyi.

A kérdésem pedig az, hogy mire számíthatok? Utánképzés? Esetleg újra el kell végeznem a tanfolyamot előlről? Én utánképzésre tippelnék, de mégis milyen mértékűre számítsak? Pár órás vagy több órás vezetésre? Még fiatal és tájékozatlan vagyok e téren, válaszát előre is köszönöm.

Köszönettel:

Neon

Tisztelt Neon!

Utánképzésre szerintem mindenképpen számíthat, hiszen ez azoknak kötelező, akiktől közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra visszavonták a jogosítványt. Utánképzésen csak akkor nem kellene részt vennie, ha az eltiltás csak járműkategóriára vagy járműfajtára terjedt ki, és a vezetői engedély visszavonásával nem járt. Utánképzésre a kötelezés okát tartalmazó hatósági értesítéssel a területi közlekedési felügyeletnél jelentkezhet, ahol az utánképzés program személyre szabása céljából feltáró foglalkozáson kell részt vennie (feladatlap kitöltés, próbavezetés, beszélgetés pszichológussal stb.). Ennek a foglalkozásnak az eredményétől függően jelölik ki a szükséges programot, melynek időtartama minimum 6 óra, maximum 25 óra és ezt 1-5 foglalkozáson kell eltölteni. Az utánképzést a jelentkezéstől számított 60 napon belül be kell fejezni.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Vasúti átkelőn előztem, természetesen szabálytalanul. A helyszínen nem állítottak meg, csak utólag kaptam egy levelet, adatszolgáltatásra. Szeretném megtudni, hogy milyen büntetésre számíthatok, szabálysértés esetén úgy tudom, elvehetik a jogosítványomat is. Lehet-e súlyosbító körülmény, hogy már büntettek meg gyorshajtásért ?

Köszönettel:

Kovács Zsuzsanna

Tisztelt Kovács Zsuzsanna!

A vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése esetén hatvanezer forintig terjedő pénzbírságot lehet kiszabni és a szabálysértés elkövetőjével szemben alkalmazható a járművezetéstől való eltiltás is. A korábbi közlekedési szabálysértés elkövetése pedig mindenkor súlyosbító körülménynek számít.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

A múlt hónapban a Zemplénben jártam, ott láttam egy Suzuki terepjárót "piros rendszámmal", de láttam már ilyennel billenős ZIL-t abból a régi fajtából. meg platós UAZ-t. Kérdésem: milyen járművet és milyen feltételekkel lehet így használni. Olvashatók-e a neten valahol az átalakítás szabályai.

Köszönettel:

Szabó László

Tisztelt Szabó László!

Ha Ön olyan rendszámtáblát látott, aminek az alapszíne fehér, karakterei és a keret színe piros, két betűjelet (CK) és négy számjegyet tartalmaz, akkor az egy olyan különleges rendszámtábla, amit csak a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek igazgatási, műszaki és kisegítő személyzetének nem magyar állampolgárságú tagjai és családtagjaik használhatnak.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

E hónap 8-án vásároltam egy autót. Az önkormányzatnál nem írattam át, (hisz a 15 nap nem telt el) és nincs is szándékomban, mert már találtam rá egy vevőt. A kérdésem a következő lenne: Az autó forgalmijában az előző tulajdonos van szerepeltetve ezáltal nekem az adásvételi szerződésben is az ő adatait kell beírnom? Ennek mi a törvényes útja? Várom mielőbbi válaszát!

Köszönettel:

XXX

Tisztelt XXX!

Ön tévesen gondolja, hogy nem kell átíratnia az autót, ha 15 napon belül el is adja. Az előző tulajdonos nevében szerződést ne kössön, ennek nincs törvényes útja. A büntetőjog nyelvén itt arról van szó, hogy ugyanazt a gépkocsit többször is eladják és a vevők mint új tulajdonosok nem íratják át a gépkocsit a nevükre, így az utolsó vevő, aki a gépkocsit a nevére akarja íratni, nem a forgalmi engedélyben tulajdonosként feltüntetett személytől vásárol, az átíráshoz szükséges szerződésben eladóként nem a tényleges eladót, hanem a forgalmi engedélyben feltüntetett legutóbbi tulajdonost jelöli meg, és ennek a személynek az aláírását ráhamisítja a szerződésre, és azt benyújtva kéri a gépkocsi átírását. Az 5/2000. számú Büntető jogegységi határozat szerint ha a jármű átírásával kapcsolatos ügyintézés során olyan adásvételi szerződést nyújtanak be az illetékes hatósághoz , amely a jármű korábbi tulajdonosát nem a valóságnak megfelelően tünteti fel, és ennek következtében a járműnyilvántartásba is a valóságnak meg nem felelő adat kerül, az egyéb törvényi feltételek megléte esetén a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntette valósul meg.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Minap láttam egy forgalomból véglegesen kivont jármű hirdetését. A kérdésem az lenne, hogy visszahelyezhető e a jármű a forgalomba, ha kell, akár alapos felújítás után? Mivel eddig gépjármű nem volt a tulajdonomban, ezért sajnos nem értek az ezzel kapcsolatos szabályokhoz. Válaszát előre is köszönöm

Köszönettel:

Pálvölgyi Attila

Tisztelt Pálvölgyi Attila!

Természetesen nincs akadálya a forgalomból végleg kivont jármű ismételt forgalomba helyezésének, ha az autót megfelelő műszaki állapotba hozza, ilyenkor a szokásos költségek (pl. átiratás, kötelező felelősségbiztosítás, műszaki vizsga, eredetvizsgálat díja) mellett plusz költségként merül fel az ismételt forgalomba helyezés jelenleg hétezer Ft-os eljárási díja.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Az Ön által 2004 10 26-án emlitett "Az ÁFA törvényhez kapcsolódóan a 2003/133. számú Adózási kérdés - gépjárművek áruosztályozása"adózási kérdés hol férhető hozzá. Sajnos egyetlen általam ismert fórumon sem találom.

Köszönettel:

Márfi Szilárd

Tisztelt Márfi Szilárd!

Feltételezésem szerint az APEH honlapján megtalálható, de a biztonság kedvéért itt közlöm a teljes tartalmát:

2003/133. Adózási kérdés gépjárművek áruosztályozása [az Áfa törvény 33. § (2) bekezdés b) pont alkalmazásához]

Az általános forgalmi adóról szóló törvény alkalmazásában a gépjárművek áruosztályozásához a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31. napján hatályos besorolási rendjét kell alkalmazni.

1. Zárt karosszériás kivitelű, ún. furgon típusú haszongépjárművek termékbesorolása A 87.04 vámtarifaszám alá osztályozandó áruszállító gépjárművek esetében a vezetőfülkét a rakodótértől az utasok védelmét szolgáló bármilyen gyárilag kialakított térelválasztó elem különíti el. Haszongépjárművek esetén a vezetőfülkében a HR Vámtarifa Magyarázat rendelkezései alapján, valamint az Áruosztályozási Rendelkezések figyelembevételével legfeljebb három személy szállítható. A zárt rakodótér lehet hátsó- vagy oldalajtó nyitású, oldalán vagy hátsó részén ablakokkal felszerelt is, de nincs gyárilag kialakítva ülésrögzítési lehetőség.

Minden az eredeti gyári rakodótérben elvégzett módosítás, átalakítás (szállítható személyek számának megnövelése, üléssor(ok), biztonsági öv(ek) utólagos beépítése, az utasok védelmét szolgáló gyári térelválasztó elem eltávolítása) esetén a gépjármű azonnal elveszti a haszongépjárműként történő besorolását. Ebben az esetben személyszállító gépjárműnek tekintendő és a 87.03 vámtarifaszám alá osztályozandó.

2. Kabinos vagy kettős, dupla kabinos, "pick-up" típusú haszongépjárművek (87.04 vámtarifaszám)

Ezen gépjárművek bruttó tömege 5 tonnánál kevesebb és belső tere magába foglal egy a vezető és az utasok szállítására szolgáló részt, illetve egy másikat, amely áru szállítására szolgál. Ezen járművekre alkalmazható konstrukciós jellemzők: - állandó ülések biztonsági berendezésekkel (pl. biztonsági övvel) valamennyi személy részére vagy a vezető és az elülső utasok mögötti hátsó részben állandó rögzítési helyek vagy szerelvények, ülések és biztonsági berendezések rögzítésére. Az ilyen ülések lehetnek állandóak, felhajthatóak, a rögzítési pontokról kivehetők vagy összecsukhatóak; - lehetnek hátsó ablakok a két oldalfalon; - ablakos toló-, oldalra vagy felfelé nyíló ajtó vagy ajtók az oldalfalakon vagy hátul; - kényelmi berendezések, igényes belső kivitel és felszereltség a járműnek az utasok szállítására szolgáló területtel összefüggő teljes belső térben; - nem befolyásolja az osztályozást, ha az áruk szállítására kialakított platórészt gyári vagy utángyártott fedőelemmel burkolják. Ezek a gépjárművek akár 5-7 fő szállítására is alkalmasak lehetnek, azonban vizsgálni kell hasznos teherbírásukat, melynek nagyobbnak kell lennie, mint a személygépjárművek teherbírása.

3. Zárt karosszériás terepjáró kivitelű gépjárművek Jellemző ezen zárt karosszériával rendelkező gépjárművekre a gazdag belső felszereltség, igényes kidolgozás, kényelmi berendezések megléte az utas-, ill. raktérben. Az ilyen típusú, elsősorban nem áruszállításra tervezett gépjárműveket a szállítható személyek számától függetlenül a 87.03 vámtarifaszám alá, személygépkocsiként kell osztályozni.

4. Személygépkocsi vázra épített, elsősorban áruszállításra tervezett, háromajtós kivitelű kisáruszállító és az ún. "puttonyos" haszongépjárművek, zárt karosszériás kivitelben (87.04 vámtarifaszám)

A belső kialakítás szerint 2 fő szállítására alkalmas vezetőfülkét gyári térelválasztó elemmel határolták el a rakodótértől. Az utasok védelmét szolgáló térelválasztó elem eltávolításával, újabb üléssor, biztonsági övek beépítésével a gépjármű azonnal elveszti haszongépjárműként történő besorolását. A kis áruszállító gépjárművek esetén rendszerint felfelé vagy két irányba oldalra nyíló hátsó ajtón keresztül lehetséges a rakodótérbe az áruk ki-, illetve berakodása. A "puttonyos" haszongépjárművek esetén a zárt rakodótér lehet hátsó- és oldalajtó nyitású, oldalán és hátsó részén lehet ablakokkal felszerelt is, abban gyárilag kialakított további ülésrögzítési, biztonsági öv felszerelési lehetőség nincs. Lehetnek eltérő kialakítási lehetőségek típusonként és modellenként: nincsenek oldalablakok, oldalajtó, hátsó ablak hiánya stb.

5. Hagyományos áruszállító gépjárművek (87.04 vámtarifaszám) Az 5 tonna feletti, hagyományos áruszállításra használt gépjárműveket (kamionok, nagytestű fixplatós vagy billenős teherautók) haszongépjárműként kell osztályozni. Ide tartoznak a HR Magyarázat szerint dömperek, ingakocsik, nagytömegű áru szállítására alkalmas közúti gépjárművek, önrakodó járművek, csörlőkkel emelő szerkezettel felszerelve is stb.

6. Különleges célra szolgáló 5 tonna feletti gépjárművek (87.05 vámtarifaszám) Ezen vámtarifaszám alá tartoznak a különlegesen szerkesztett és különböző olyan szerkezetekkel felszerelt gépjárművek, amelyek lehetővé teszik, hogy azok különleges, nem szállító tevékenységet végeznek, azaz e vámtarifaszámok alá tartozó járművek elsődleges célja nem személy vagy áruk szállítása. Ilyen gépjármű a betonkeverő gépkocsi, darus kocsi, permetező kocsi mezőgazdasági használatra, tehergépkocsi utcák, csatornák tisztítására stb. A gépjárművek áruosztályozása során hangsúlyozni kell, hogy a vámtarifaszám megállapítása mindig adott konkrét gépjárműre vonatkozóan történik, annak kialakításától, pillanatnyi állapotától függően. Általánosságban azonban elmondható, hogy egyes gépjárműveknek a 87.04 vámtarifaszám alá történő osztályozását olyan jellemzők alapján lehet elvégezni, amelyek arra utalnak, hogy a járműveket elsősorban áruszállításra és nem személyek szállítására tervezték. Ezek a jellemzők különösen az olyan gépjárművek osztályozásánál fontosak, melyek bruttó tömege az 5 tonnát nem haladja meg és általában áruszállításra használt elkülönített zárt hátsó rakodótere vagy hátsó platója van. A rakomány be-, illetve kirakását elősegítő, a rakodótér oldalfalain vagy hátulján elhelyezett ablak nélküli, esetleg ablakos toló-, oldalra vagy felfelé nyíló ajtóval lehetnek a gépjárművek felszerelve. Egyes ide tartozó típusok esetében a zárt raktérben lehet biztonsági öv, övrögzítési pont vagy utaskényelmi berendezés nélküli ülőpad, de ennek teljesen felhajthatónak vagy összecsukhatónak kell lennie annak érdekében, hogy a teljes rakteret áruszállításra lehessen használni. Az áruszállításra szolgáló járművekre jellemző még az igényes belső kivitel és felszereltség hiánya a járműnek az utasok szállítására szolgáló területtel összefüggő raktérben (nincs szőnyegpadló, szellőzés, belső világítás, hamutartók stb.). A vezető és az elülső utasok számára szolgáló terület, valamint a hátsó térség között állandó fal vagy elválasztó elem van kialakítva.

Az adóval kapcsolatos szabályok alkalmazása szempontjából kizárólag a Kereskedelmi Vámtarifa besorolása az irányadó, vagyis nincs jelentősége annak, hogy a Közlekedési Főfelügyelet a forgalmi engedélyben milyen minősítést tüntet fel a gépjármű besorolására. (PM Forgalmi adók és fogyasztói árkiegészítések főosztálya 13886/4/2003. - Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága 4118/2003. - APEH Adónemek főosztálya Anf 228/2003.; AEÉ 2003/8-9.)

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

2002. október 29-én eladtam az autómat, viszont az új tulajdonos nem gondoskodott a gépkocsi átírásáról, emiatt a polgármesteri hivatal nekem küldte a súlyadóról a csekket. Eddig nem fizettem be, gondolván nem én vagyok a gépjárműadó alanya. Most, 2004-ben jelentettem be az autó eladását. Az lenne a kérdésem, hogy 2005. január 01-től nem minősülök adóalanynak, vagy a szerződés megkötésének időpontját követő év, vagyis 2003. január 01-től nem számítok-e annak? Nagyon köszönöm segítségét!

Tisztelettel:

Gazsó László

Tisztelt Gazsó László!

Ön 2005. január 1-től nem számít adóalanynak, mivel nem a szerződéskötés időpontja alapján, hanem a január 1-i hatósági nyilvántartásban szereplő adatok alapján határozza meg a törvény az adó alanyát. Ön a 2005. január 1-i nyilvántartásban már nem fog szerepelni tulajdonosként, Tehát a 2003-2004. évi adót sajnos meg kell fizetnie.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

A következő kérdéssel fordulnék Önhöz: 2003 novemberében eladtam egy, a tulajdonomban lévő gépkocsit. Pár napja kaptam egy felszólító levelet az Önkormányzattól, hogy ennyi és ennyi elmaradásom van és fizessem be. Kiderült, hogy a BM nyilvántartásban az én nevemen volt még 2004 február 24.-ig.Tény és való, hogy én nem jelentettem be annak idején, hogy eladtam az autót, de az adásvételi szerződés tavaly novemberi, csak a vevő nem iratta át, így január elsején még én voltam a tulaj. Az Önkormányzat nem enged, Ön szerint jogosan követelik tőlem a 2004-es évi súlyadóját az autónak? Válaszát előre is megköszönve búcsúzom.

Tisztelettel:

József

Tisztelt József!

Az köteles megfizetni a gépjármű súlyadóját, aki a járműnyilvántartás szerint a tárgyév január 1-én bejegyzett tulajdonosa a gépkocsinak, még akkor is, ha a gépjárművet már jóval korábban eladta és a vevő mulasztása miatt nem lett a tulajdonjog változás átvezetve a nyilvántartásban. Ezt a helyzetet úgy lehet elkerülni, hogy az adásvételi szerződés megkötését követő 15 napon belül a korábbi tulajdonos (eladó) bejelenti és szerződéssel igazolja az okmányiroda felé az eladás tényét. Ilyenkor az okmányiroda fel tudja szólítani a vevőt a szükséges bejelentési kötelezettsége teljesítésére és a tulajdonosváltozás biztosan időben rögzítésre kerül.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Kérdésem a súlyadóval kapcsolatos. Van egy régi kisteherautóm amit el szeretnék adni, a vételár 200.000Ft. Érthető okokból a vevő nem szeretné átíratni, hanem üzembentartó szeretne lenni. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben kinek kell fizetni a súlyadót, és ha az üzembentartó nem fizeti, akkor követelhetik-e azt a tulajdonostól? Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel:

Horváth Csaba

Tisztelt Horváth Csaba!

A gépjárműadóról szóló törvény szerint az adó alanya az, aki a tárgyév január 1-én nyilvántartás szerinti tulajdonosa, vagy ha a hatósági nyilvántartás az üzembentartót is tartalmazza, akkor az adó alanya az üzembentartó. Ha a súlyadót az üzembentartó nem fizeti meg, az nem hajtható be a tulajdonostól, azt az adóalany köteles megfizetni. Ha az adótartozás az egy évi adótételt meghaladja, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjármű forgalomból való kivonását.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Következő problémám lenne: Van nekem egy öreg autóm, ami jelenleg ideiglenesen ki van vonva a forgalomból, szeretnék tőle megszabadulni. Az autónak igazából nincs értéke (22 éves korrodált Skoda stb...) Van egy ismerősöm, akinek oda tudnám adni egy ajándékozási szerződés kíséretében. Következő kérdéseim lennének: 1. Ebben az esetben is el kell -e végeznem az eredetiség vizsgálatot, vagy ezt az új tulajnak kell megcsinálnia a forgalomba helyezéskor? 2. Mely hatóságoknak kell az aláírt ajándékozási szerződés másolatát elküldenem?

Segítségüket köszönöm, Üdvözlettel:

Hevesi Róbert

Tisztelt Hevesi Róbert!

Ajándékozással ugyanúgy tulajdonos változás történik, mint adásvételi szerződés alapján, a tulajdonjog megszerzését a vevő a területileg illetékes okmányirodában köteles a szerződés megkötését követő 15 napon belül bejelenteni ezt azonban ugyanígy Ön is megteheti a későbbi kellemetlenségek (Pl. gépjárműadó) elkerülése végett. A gépjármű származásellenőrzésére szükség van a forgalomból ideiglenesen kivont járművek esetén az ismételt forgalomba helyezéskor akkor, ha tulajdonos változás következett be.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

2004 nyarán Siófokon dolgoztam és egy karos sorompóval ellátott vasúti átjárón szabályosan hajtottam át, egy motorost megelőzve. (ezt a KRESZ megengedi).Eltelt 3-4 perc, a helyszíntől kb. 700 m-re megállítottak a civil ruhás rendőrök civil autóból kipattanva és elkérték az irataimat. Azt gondoltam csak igazoltatnak. Szeptemberben kaptam egy végzést, miszerint autósort előztem és a fénysorompó tilos jelzése ellenére áthajtottam a vasúti kereszteződésen. 60.00 Ft pénzbüntetést és 4 /négy/ hó vezetéstől való eltiltás a büntetés. Értetlenül álltam az eset előtt, kifogással éltem, hiszen karos(!) sorompón fizikailag nem tudok átmenni ha tilos a jelzés és nem előztem mást csak motorost. Családi és szociális helyzetemre és munkavégzésemhez elengedhetetlen autóhasználatra hivatkozva nyújtottam be kifogásomat a rendőrségre személyesen, ahol az ügyet intéző hölgy közölte, hogy nem lesz bevonva a jogosítványom egy napra sem, mert ez tényleg nagyon súlyos büntetés. Egy hónap elteltével a bíróságtól kaptam határozatot hogy a kifogást elutasították és maradt mind a pénz, mind pedig a vezetéstől való 4 hónapos eltiltás. Kérdésemre a büntetést kiszabó hölgy azt válaszolta hogy a rendőrök hárman voltak én pedig egyedül és ráadásul fiatal is vagyok(21).Mit tehetek?

Köszönettel

Soltész Rea

Tisztelt Soltész Rea!

A szabálysértési törvény szerint a bíróság jogerős határozatával elbírált cselekmény esetén perújításnak van helye, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy az elkövető szabálysértési felelőssége nem állapítható meg, illetőleg rá nézve kedvezőbb tartalmú határozat hozható. Ha a kifogásában a fenti körülményeket nem írta le, illetve nem hívta fel a bíróság figyelmét arra az ellentmondásra, hogy a két szabálysértést nem tudta egyszerre elkövetni, akkor elképzelhető, hogy nagy eséllyel perújíthatna a döntéssel szemben. Ha kifogásában ezt már leírta, akkor is perújítással élhet, mivel a karos sorompó létével tudja bizonyítani, hogy a két szabálysértést együtt nem követhette el.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Hasonlóképpen jártam, mint a http://totalcar.hu/autojogasz/bodi4613/ cikkben szereplő úr. Ön szerint érdemes-e arra játszanom, hogy nem fizetem be a büntetést, és nagyon meglepődök, ha kapok egy felszólító levelet, hogy márpedig fizessek? Ha azt mondom, hogy volt egy igazoltatás, az adataimat onnan tudhatják, és valószínű kiírták, de én nem kaptam semmi papírt, és szó sem volt itt büntetésről (nem is tudok szlovákul), akkor van-e esélyem a menekülésre? Egyébként valóban nem értettem semmit, egy szórólapszerű térképet mutogattak, ahol be volt vastagítva ez a pár kilométeres útszakasz.

Köszönettel

Kulcsár Zoltán

Tisztelt Kulcsár Zoltán!

Ha a helyszínen nem fogadta el a szabálysértést, de megkapja a határozatot a bírság kiszabásáról, azt az ott leírt módon megfellebbezheti. A fellebbezésben leírhat bármit, azonban nem sok esélyt látok rá, hogy a rendőrökkel állításával szemben Önnek adjanak igazat.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Röviden ismertetném problémámat, amelyhez hasonló már volt a fórumban. Új autót vettem, a régit a szalonnak eladtam. Két kocsi után én sem szeretnék súlyadót fizetni. A régi autó adásvételi szerződésének következő pontjai vannak: "6. A vevő az első pontban megjelölt gépkocsit a szerződés aláírásának napján veszi birtokba, ezt követően őt terhelik a gépkocsi fenntartásának költségei. 7. A vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződés aláírásától számított 15 napon belül a gépkocsi átírásáról gondoskodik, és őt terhelik az ezzel kapcsolatos költségek." Kérdésem: -Nekem kell e a régi autó után súlyadót fizetnem az idők végezetéig? -Ki tudom e vonatni a forgalomból a régi autót az okmányirodánál?

Köszönettel

Vízhányó István

Tisztelt Vízhányó István!

A gépjárműadóra vonatkozó rendelkezések szerint az az adó alanya, aki az év első napján a gépjármű hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, illetőleg ha a hatósági nyilvántartás az üzembentartót is tartalmazza, akkor az adó alanya az üzembentartó. Ha a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ha Ön még tulajdonosa a gépjárműnek, akkor ki tudja vonatni a forgalomból, kérdés azonban, hogy ehhez az autókereskedő, hozzájárul-e, hiszen ez a jármű értékesítését nem könnyítené meg.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Tisztelt Autójogász!

Decemberben becseréltem gépkocsimat egy autókereskedésben, februárban bementem a helyi Önkormányzathoz bejelenteni a régi autó és az új(abb) autó jogviszonyát. Szerződésem van arról, hogy a gépkocsit leadtam egy másik város kereskedőjéhez, illetve arról, hogy tőlük elhoztam egy másik autót. Akkor megvizsgálták a régi autó tulajdonviszonyát, (február) és azt mondták, hogy januárban még az én nevemen volt a jármű, tehát fizetnem kell súlyadót. Kérdésem erre a megállapításra irányulna: valóban fizetnem kell a "leadott" kocsi után a 2004-es összeget?

Köszönettel

TN

Tisztelt TN!

Ön feltehetőleg bizományosi értékesítésre adta le a gépkocsit, ami azt jelenti, hogy amíg a kereskedőnek nem sikerül eladnia - tehát az Ön nevén marad - viselnie kell a közterheit is, így a gépjárműadót fizetnie kell. Mindemellett a törvény úgy rendelkezik, hogy ha a tulajdonjogban bekövetkezett változást bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ettől az időponttól kezdve a korábbi tulajdonostól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Sajnos csak kósza híreket ismerek a súlyadó kedvezményekről. A kérdésem az lenne, hogy létezik e kedvezmény a gázüzemű autókra. A kedvezmény csak adható, vagy megjár ill. mekkora lehet ez a kedvezmény.

Üdvözlettel

József

Tisztelt József!

A gépjárműadóról szóló törvény adókedvezményt biztosít a tiszta gázüzemű személyszállító gépjárműre, a kedvezmény mértéke 50%, mely az adófizetésre kötelezettet megilleti, tehát a kedvezményre való jogosultság igazolása (műbizonylat) esetén meg kell adni. Ha a tiszta gázüzeműre átalakítást bejelenti a helyi adóhatóságnál, a következő hónaptól veheti igénybe a kedvezményt.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Nemrég lakott területen 50 km/h helyett 64 km/h-val mentem. Erről tegnap kaptam is egy értesítést, mellékelve egy adatközlő lapot (szabálysértési eljárás megindításához). Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben kb. milyen szankciókra számíthatok? Ha jól tudom, ez még nem minősül "jelentős" sebességtúllépésnek, hiszen a túllépéssel a megengedett sebességhatár 50%-a alatt maradtam. Eddig még nem volt szabálysértésem (se). Persze tudom, hogy ettől még vétség a vétség. Válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlettel

Zoltán

Tisztelt Zoltán!

Ön jól tudja, ez a sebességtúllépés még nem minősül a sebességkorlátozás jelentős túllépésének, így Önt a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértése miatt tudják felelősségre vonni, ide tartozik minden olyan kisebb fokú közlekedési szabálysértés, amit a szabálysértési rendelet külön nem nevesített. A kiszabható büntetés harmincezer forintig terjedő pénzbírság.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Azzal az egyszerű kérdéssel fordulok Önhöz, hogy az 1991-ben gyártott ISUZU terepjárót 1996-ban teherautóként hozták be az országba. Jelenleg Vámhatóság Vegyvizsgáló Intézete adójogilag személygépkocsiként kezeli, de a forgalmi engedélyben teherautóként szerepel. Ha személygépkocsiként szeretném tovább üzemeltetni, kell-e regisztrációs adót fizetnem az átalakítás miatt?

Üdvözlettel

D. Gábor

Tisztelt D. Gábor!

Annak, hogy a Vámhatóság a tehergépkocsit 8703 vámtarifaszám alatt személygépkocsiként kezelte, az ÁFA-törvény alkalmazása során van jelentősége. A regisztrációs adó szempontjából viszont a forgalmi engedély bejegyzése számít. Ha a forgalmi engedély szerinti tehergépkocsit úgy alakítják át, hogy személygépkocsi jön létre a regisztrációs adót meg kell fizetni.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Szeretném biztos forrásból megtudni, ha leadom a rendszámot az autómról, abban az esetben az újbóli forgalomba helyezésnél kell-e regisztrációs adót fizetni? Válaszát előre is köszönöm.

Köszönettel

H. László

Tisztelt H. László!

A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. Tv. rendelkezései ebben a tekintetben egyértelműen fogalmaznak, a regisztrációs adót a személygépkocsi forgalomba helyezésekor vagy átalakításakor kell megfizetni. A forgalomba helyezés eszerint a törvény szerint a belföldön első ízben történt nyilvántartásba vétele, vagy az átalakítás nyilvántartásba vétele, vagy a korábban regisztrációs adó megfizetése alóli mentességet élvező autó ismételt forgalomba helyezése, ha az adómentessége megszűnt. Tehát a gépjármű újbóli forgalomba helyezés során - ha a járművet nem alakítja át úgy, hogy másik adókategóriába essen - a regisztrációs adót nem kell megfizetnie.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Tegnap éjszaka igazoltattak, bevittek vérvételre. Százalékot nem tudok, de valószínűleg elég magas a véralkohol szintem .17hónapos ideiglenes jogosítvánnyal rendelkeztem. A Jogsi a munkámhoz is kell. Kérdésem mire számíthatok legjobb és legrosszabb esetben? Lehet-e enyhíteni a büntetést és ha igen mivel?

Köszönettel

Hajdú Zoltán

Tisztelt Hajdú Zoltán!

Attól függően, hogy mekkora a véralkoholszintje szabálysértési eljárás vagy büntetőeljárás indul Ön ellen. Büntetőeljárás esetén 1 év szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés szabható ki. Gyakorlatban - ha nem kirívóan magas az alkoholszint - nem kerül bírósági szakba a büntetőeljárás, hanem lezárul azzal, hogy az ügyészség megrovást alkalmaz. Szabálysértés esetén a pénzbírság felső határa 100 ezer Ft, mindkét esetben alkalmazható a járművezetéstől való eltiltás, azaz a jogosítvány elvétele. Mivel még kezdő jogosítványa van, a vezetői engedély bevonása esetén azzal is számolnia kell, hogyha az eltiltás időtartama lejár, a "kezdő minősítés" kétéves tartama újra kezdődik. A büntetést mindig lehet enyhíteni az eljárás során tanúsított magatartásával, a korábbi törvénytisztelő előéletével és egyéb méltánylást érdemlő körülményekkel, így pl. azzal is, hogy a járművezetés a munkájához is kell.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Tanácsát, illetve véleményét szeretném kérni az alábbi balesettel kapcsolatban: 2004.10.01-én pénteken éjjel 2:20-kor a 84-es úton szarvas bikával ütköztünk. Kb. 85 km/h-s sebességgel haladtunk, tekintettel arra, hogy Pécsről indultunk és rengeteg vaddal találkoztunk út közben. Indulásunk előtt tájékoztattak minket arról is, hogy szarvas bőgés időszaka van. Bár vadveszélyt jelző tábla volt az út szélén, az út két oldalán 2 méteres árok volt, ezáltal az állatot még nappal sem lehetett volna észrevenni. Egyik pillanatról a másikra elénk ugrott, az ütközés még kisebb sebességnél is elkerülhetetlen lett volna, ezt még a helyszínelő rendőrök és a vadásztársaság emberei is megállapították. Szerencsére orrtöréssel, vágott sebekkel és zúzódásokkal megúsztuk. Az lenne a kérdésem, hogy a vadásztársaságnak van-e kártérítési kötelezettsége, vagy felelősségre vonhatóak-e, hiszen a gépkocsink totálkáros lett az ütközéstől, a személyi sérülésekről nem is beszélve? ( Állítólag az adott útszakaszon mindennaposak az ilyen balesetek, mivel egyáltalán nem belátható az árok miatt az út, és még a sündisznó is átpattog a lendülettől az úttesten. Laikus véleményem szerint vadkerítésre az ilyen útszakaszok mentén van szükség) Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel

Kertay Dóra

Tisztelt Kertay Dóra!

Kérdésére egyértelmű választ a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény ad. Eszerint a vadászterület tulajdonosa a Polgári Törvénykönyvnek (Ptk.) a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül (tehát pl. a közúton) okozott kárt. Leveléből az tűnik ki, hogy a balesetet nem tudták volna kikerülni, megelőzni, így a vadásztársaság felel teljes mértékben a kárért, mivel ennek a kötelessége, hogy a vadkárt a minimumra csökkentse, illetve megelőzze a megfelelő védelmi berendezések, táblák elhelyezésével.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László

Az alábbi levéllel a Totalcar kárszakértőjéhez fordultam, de úgy látom ott a legutolsó aktivitás 2 évvel ezelőtti ezért utolsó reményként Önhöz fordulok. Kérdésemet jogi formába öltve: jog szerint való az, ha a biztosító pusztán elvi avulás miatt nem hajlandó kifizetni a kar egy részét? Azért mondom, hogy elvi, mert a gyakorlatban nem bizonyítható, hogy mi lett jobb a javítás után, hiszen minden tökéletes állapotban volt. Az meg nonszensz, hogy így az egész autóm értéke lett több. Tehát a biztosító szerintem nem hivatkozhat jogszerűen arra, hogy én ha nem fizetném meg az avulás miatti különbözetet, akkor jogszerűtlenül gazdagodnék. Én semmiképp sem gazdagodom, legfeljebb tovább szegényedem, ha még a károm felett pénzt is legombolnak róla_

Tisztelt Kárszakértő, 12 éves tökéletes állapotban lévő mercedeszembe hajtott bele egy busz hátulról. A felelősségét elismerte, kötelezőre lesz javítva. A problémám az, hogy a biztosító a javítás csak egy részét hajlandó fizetni, mert szerintük az én autóm már avult az idők során és most, hogy megjavítják többet fog érni, mintha nem is tört volna össze. Hangsúlyozom a karosszériának/fényezésnek semmi baja nem volt (keveset futott/mindíg garázsban állt), tehát nem lehet azt mondani, hogy pl. így a rozsdás automból rozsdátlant csináltak, és ez indokolná, hogy az autóm jobb lett. Pusztán a kora miatt hivatkoznak arra, hogy javítva többet ér. Ez nonszensz! Én fizessek még ha csak részben akkor is, ha nem én voltam a hibás és a 100%-os felelősséget elismerte a másik fél? Mit lehet ilyenkor tenni, hogy megjavítsák az autómat, de nekem ne kelljen ezért semmit fizetnem, hanem a biztosító állja a javítás teljes összegét?

Köszönettel

Ákos

Tisztelt Ákos!

A biztosítóknak saját belső szabályozása van az ilyen esetekre, az avulást mindegyik figyelembe veszi, hiszen egy használt gépjárműbe új alkatrészeket, tartozékokat építenek, ez ellen sokat tenni nem lehet. Ismert azonban a kár okozója, aki a felelősségét elismerte, tőle lehet követelni a biztosító által megfizetett összeg és a tényleges kár közti különbözetet.

Tisztelettel:

Dr. Bodolai László