Közelmúltban közúti ellenőrzés során szondát fújattak velem hármat, is mely nem mutatta ki egyértelműen az ittasságomat, de elismertem, hogy ittam. 19.00-23.00-ig három üveges sört ittam meg, majd hajnali kettőkor és fél háromkor vettek tőlem vért. Ön szerint körülbelül milyen eredményt mutathatott ki a vérvétel, és milyen büntetésre számíthatok? Még egy kérdésem lenne, a rendőr köteles-e visszavinni az igazoltatás helyszínére vagy sem. Mert nem vittek vissza és azt sem mondták meg, hogy hol vagyok, hogy jutok a legközelebb haza. Előre is köszönöm !

Tisztelettel:

Kanovits Róbert

Tisztelt Kanovits Róbert!

A véralkoholszintjét nem tudom megsaccolni, mivel az alkohol lebontása minden embernél más és más, attól is függ, mennyire volt pihent, mit evett, mit csinált sörözés közben és után, mekkora a testtömege, alkatilag melyik kategóriába tartozik, milyen gyakorisággal fogyaszt alkoholt stb... Feltételezve (a körülmények alapján ez nagyon valószínű), hogy az ittasság mértéke alapján szabálysértést követett el, a kiszabható büntetés 100 ezer Ft-ig terjedő pénzbírság, emellett a vezető engedély bevonásáról is dönthetnek 1 hónaptól egy évig terjedő időtartamra. Másik kérdésére az a válasz, hogy a rendőrök nem köteles sem hazavinni, sem visszavinni a gépkocsijához, a korrektség azonban úgy kívánná, hogy tájékoztassák Önt, hogy hogyan tud hazajutni.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

29 éves Lada tulajdonosa vagyok. Eladnám a gépkocsit, vevő is lenne rá, de nem akar tulajdonos lenni, csak üzembentartó. Milyen terhek, és kötelezettségek hárulnak rám, ha én maradok a gépjármű tulajdonosa?

Segítségét köszönve:

Horváth Ferenc

Tisztelt Horváth Ferenc!

A gépkocsi üzembentartója köteles rendezni a gépkocsit érintő fizetési kötelezettségeket, a súlyadót és a kötelező felelősségbiztosítást, ő felel a gépkocsi műszaki állapotáért is, tehát neki kell karbantartania és vizsgáztatnia. A tulajdonost, ha van üzembentartója is a gépkocsinak, fizetési kötelezettségek nem terhelik, ő jogosult a gépjármű eladásáról, forgalomból való kivonásáról dönteni.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

2003 júniusában eladtam egy bontósnak a kis polskimat, amiről van egy adásvételi papírom is. Arra az évre a súlyadót teljes évre kifizettem, és azóta folyamatosan küldik a csekkeket már lassan 2 éve. Mi lenne ennek a helyzetnek a megoldása?

Köszönettel:

E.deli

Tisztelt E.deli!

Az adásvételi szerződéssel keresse fel a súlyadót megállapító önkormányzati irodát, mutassa be a szerződést, majd keresse fel az okmányirodát és ott is jelentse be a gépkocsi eladását. A gépjármű-nyilvántartásban Ön szerepel tulajdonosként, mivel eddig sem Ön, sem a gépkocsi vevője nem jelentették be a tulajdonjog megváltozását, emiatt a 2005-re vonatkozó súlyadót is meg kell fizetnie.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

A kérdésem a következő lenne: Édesapám nevén van egy autó, amit kizárólag én használok már egy ideje. Az az aggály merült fel, hogyha a gépjárművel balesetet okoznék, akkor fizetne-e a biztosító a károsult félnek vagy sem? Édesapám szerint nem, mert abba kötnének bele, hogy nem ő használta az autót a baleset idején.Másik kérdésem szintén ehhez kapcsolódik: Ha az autó az én nevemre kerülne, de édesapám lenne az üzembentartó, akkor hogyan módosulna a helyzet kárrendezés esetén?

Köszönettel:

B.G.

Tisztelt B.G.!

A kötelező felelősségbiztosítás szempontjából a gépjármű üzembentartója és vezetője is biztosítottnak számít. Ha a vezető az üzembentartónak a hozzátartozója és az üzembentartó engedélyével vezeti a járművet, akkor a biztosító a káresemény bekövetkeztekor ugyanúgy jár el, mintha az üzembentartó vezette volna a járművet. Értelemszerűen azonban a gépjárművet ténylegesen vezető személy jelenti be a káreseményt és adja le az őt érintő hatósági, rendőrségi határozatot, ezt követően a biztosító tisztázza az üzembentartóval azt, hogy a kárt okozó vezető a hozzátartozója-e. Akkor lenne más a helyzet, ha idegen személy az édesapja tudta és beleegyezése nélkül vezetné a járművet és így okozna balesetet. Ebben az esetben is a biztosító a kárt megtéríti a károsultnak, és a kárt okozó jogellenes vezetőtől az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését fogja követelni. Ha a gépjárművet idegen személy jogtalanul használatba veszi (magyarul ellopja) és ezt az üzembentartó a rendőrségnél bejelenti, a gépjármű jogellenes vezetője által okozott kár a biztosítási szerződés bonus-malus besorolását sem érinti. Tehát az autót emiatt nem érdemes átíratni az ön nevére.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Családunkban a nagypapa egy új autó vásárlását tervezi. Felmerült, hogy unokája nevére venné meg, de ő használja, amíg tudja. Kérem szíves tanácsát, ha a gépkocsi tulajdonosa és üzembentartója nem ugyanaz a személy, mi van, abban az esetben, ha az üzembentartó megszűnik/meghal? Valamint a tulajdonos (unoka) visszavonhatja-e az üzembentartótól a személygépkocsit, mit/mivel/miről rendelkezhet, vagy az üzembentartónak van-e ahhoz valamilyen joga. (Reméljük, nem kerül rá sor, de jogi biztosítéka lenne-e az üzembentartónak?)

Köszönettel:

Bernadett

Tisztelt Bernadett!

Véleményem szerint nyugodtan elfogadhatják a nagyszülő ajánlatát. Az adásvételi szerződésben az unoka lesz a vevő, azaz tulajdonos, és köthet a nagyapával egy üzembentartói szerződést, melyben átruházza az üzembentartói jogot, illetőleg erről a tulajdonos 2 tanú előtt írásban is nyilatkozhat, ezeket az okmányokat fogadják el a gépjármű ügyintézés során az okmányirodák, az eljárásokért néhány ezer Ft igazgatási eljárási díjat kell fizetni. Az üzembentartói jog visszavonásáról is dönthet a tulajdonos, ezt is az előzőekhez hasonlóan az okmányirodában kell bejelenteni. A gépkocsival járó terheket az üzembentartó viseli, a tulajdonos pedig jogosult intézni a jármű eladását, forgalomból történő kivonását.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Édesapám november végén egy telephelyen halálra gázolt egy a telephely alkalmazásában álló alkalmazottat. Az áldozat tisztázatlan körülmények között a kocsi holtterébe került, onnan a lépésnél is lassabban guruló betonkeverő kereke alá. A helyszínen életét vesztette, édesapám jogosítványát B és C azonnal elvették a helyszínelők. Azóta egyetlen érdemleges tény derült ki, éspedig az áldozat véralkohol szintje 3,86(!) volt. Apu nem fogyasztott alkoholt. Egyszer már 30 nappal meghosszabbították az eljárást. Tegnap újabb levelet kaptunk, miszerint 90-nappal ismét meghosszabbítják azt... Indoklás nem szerepelt a levélben. Kérdésem a következő: Van-e arra lehetőség, hogy az eljárás lezárulta előtt visszakapja jogosítványát (legalább a b-t)? Több mint 30-éve sofőr, soha nem volt balesete, felesége évek óta munkanélküli. A jogosítvány nélkül lassan felkopik az álluk.

Tisztelettel:

K. István

Tisztelt K. István!

Az intézkedő rendőr a vezetői engedélyt a 35/2000. számú BM rendelet alapján a helyszínen köteles elvenni, ha a járművezető azzal gyanúsítható, hogy közúti baleset során halált okozó bűncselekményt követett el, ebben az esetben a büntetőeljárás jogerős befejezéséig nem kaphatja vissza a jogosítványát. Így tulajdonképpen még a bűnösségének megállapítása előtt kénytelen a jogosítvány bevonás következményeit elviselni. Hasonló okból egyébként már fordultak panasszal az ombudsmanhoz is, aki megállapította, hogy az erre vonatkozó BM rendelet a panaszosra nézve aránytalanul hátrányos és indítványozta a rendelet megváltoztatását, azonban nem járt eredménnyel. A járművezetéstől eltiltás mértékének a megállapításánál a bűncselekmény jellegének, tárgyi súlyának, az elkövető közlekedési élőéletének és a bűnösség fokának van meghatározó jelentősége, a bíróság a járművezetéstől eltiltás érvényesülési körét korlátozhatja a közlekedés egyes ágazataira és az egyes járműkategóriákra. Alapelv, hogy az eltiltott személy olyan járművet ne vezethessen, amelyikkel a bűncselekményt elkövette. Ha a nyomozás végén édesapja ellen bűncselekmény hiányában nem történik vádemelés, az ügyész a nyomozást megszünteti és a jogosítványát is visszakaphatja. Ha édesapját bűncselekmény elkövetésével vádolják, nincs lehetősége arra, hogy méltányosságból kérje a B kategória visszaadását, erre szabálysértési ügyben kerülhetne sor.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Budapesten egy gyalogátkelőhely előtt későn vettem észre a piros lámpát, és már csak a stopvonal után, de még a zebra előtt tudtam megállni. Pechemre épp ott volt két járőr, majd félreállítottak és közölték, hogy a lakhely szerinti illetékes kapitánysághoz küldik a feljelentést. Mekkora összegű lehet a büntetés, és a büntetőpont?

Tisztelettel:

Faragó Tamás

Tisztelt Faragó Tamás!

A közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése esetén harmincezer forintig terjedő pénzbírságot lehet kiszabni és büntetőpontok száma akár 3 is lehet a 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Mi az az OT-s rendszám ???

Üdvözlettel:

Jtolnai

Tisztelt Jtolnai!

A BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal muzeális jellegű járművekre ad ki OT betűjelű különleges rendszámtáblát a Muzeális Minősítő Bizottság igazolása, továbbá a muzeális jellegű járműhöz a közlekedési hatóság által kiadott "Műszaki Adatlap" alapján. A muzeális jellegű gépjármű legalább 30 éves, használata kizárólag a jellegével összefüggő célból történik, továbbá az eredeti műszaki jellemzőit nem változtatták meg, vagy annak megfelelően helyreállították.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Autóm eladósorba került, s mivel a vevő is megvan, eredetvizsgálatra vittem. 2004-ben TÍPUSAZONOS motorcsere történt az autóban, vagyis a 18E motorkód után csak a sorozatszám változott. Mivel közben lakhelyet is változtattam (Bp. másik kerületébe költöztem), 2004 októberében az okmányirodán kértem ennek átvezetését, ami új forgalmi engedély kiállítását jelentette. Az ügyintézőnek megemlítettem a motorcserét és a motor számlájának és vámpapírjainak átvétele után az "új" motorszámot írta az új forgalmiba. Kérdésem: helyesen járt-e el az ügyintéző így, hogy eredetiségvizsgálat nélkül állította ki az új forgalmit a cserélt motor számával? Ma felhívtam őket és a szakértőjük válasza szerint helyes volt az eljárás. Az eredetiségvizsgáló állomás szerint nem. Az internetet böngészve nem egyértelmű a válasz: a kormányzati portálon (magyarorszag.hu) kötelező eredetvizsgálatot csak alvázszámban bekövetkezett változásnál írnak elő. Az autóklub honlapján viszont "a járműbe használt alváz és/vagy motor beépítésének nyilvántartásba vételekor". Önnek mi a véleménye? Tud-e olyan linket küldeni, amelyen olvasható az idevonatkozó egyértelmű jogszabály? Várom válaszát;

Üdvözlettel:

Gömöri Gábor

Tisztelt Gömöri Gábor!

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 44. §-a rendelkezik az előzetes eredetiségvizsgálatról. Eszerint (44. § (2) bekezdés d) pont) az eredetiségvizsgálatot el kell végezni "a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást (alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje) megelőzően". Itt egy felsorolás található az eredetiségvizsgálat elvégzését indokoló esetekről, de a motorcsere nem szerepel. Tehát én is azt tudom mondani, amit a kormányzati portálon is megtalált, motorcsere miatti motorszám változás esetén nem kell eredetiségvizsgálatot végeztetni, csak alvázszámot érintő csere esetén. A gépjármű motorját azonosítási számmal több gépjárműgyártó már nem is látja el, csak motorkódot alkalmaz és a gépjármű motorszáma már nem számít járműazonosító adatnak sem.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Autóm lízing ideje hamarosan lejár, a bank tulajdonjoga megszűnik, ezzel egyidőben a kocsit eladom harmadik személynek. Amennyiben a bank és közöttem, (korábbi üzembentartó) készül egy adás-vételi szerződés, majd másnap szerződés szerint tovább adom a harmadik személynek az autót, átíratható-e közvetlenül? Esetleg a kétszeres tulajdon átruházást érdemes egy szerződésben megfogalmazni? Létezik-e jogszabály, ami az eljárást tiltja, vagy az ügyintéző jóindulatán múlik, kell-e mindkét félnek illetéket fizetni?

Tisztelettel:

Ágh László

Tisztelt Ágh László!

Nem az ügyintéző jóindulatán múlik, hanem jogszabályi előíráson (35/2000. XI. 30.) BM rendelet), hogy a tulajdonjogban bekövetkezett változást be kell jelenteni az okmányirodánál, még akkor is, ha másnap Ön is eladja a gépkocsit, tehát Önt kihagyva nem lehet átíratni az Ön vevője részére a tulajdonjogot. Nem hivatalos megoldást pedig a bank sem fogadna el.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

2004 tavaszán Baja belterületén 50 km/ó helyett 117 km/ó-val közlekedtem, eddig még semmilyen értesítést nem kaptam. Számíthatok valami szankcióra lassan egy év után ?

Üdvözlettel:

Levélíró

Tisztelt Levélíró!

Elvben számíthat, de ha Ön a gépjármű üzembentartójaként bejegyzett személy és bejelentett lakcímén elérhető és tényleg nem kapott értesítést, akkor valószínűleg megnyugodhat, hogy ebből a gyorshajtásból nem lesz szabálysértési ügy, a szabálysértési eljárás határideje 30 nap, ami csak indokolt esetben hosszabbítható meg.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Megfordult már a fejemben, hogy mi lenne, ha elkötném Apám 125 köbcm-is motorját. Én 16 éves vagyok, nincsen motoros jogsim (csak szeretnék) és tudni szeretném, milyen büntetés kapnék a rendőrtől? Előre is köszönöm őszinte válaszát.

Üdvözlettel:

Marciano

Tisztelt Marciano!

Az engedély nélküli vezetésért 100 ezer Ft-ig terjedő pénzbírságot szabhat ki a rendőrhatóság Ön ellen, de az édesapja ellen is, ha engedi Önt jogosítvány nélkül motorozni. Valószínűleg nem úszná meg helyszíni bírsággal, hanem feljelentené az intézkedő rendőr és szabálysértési eljárást folytatnának le.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Minap a 2-es úton kaptam egy villantást a "fenekembe" amikor 120-al mentem 60 helyett. A motort pár napja vettem, jogosítvány még előkészületben. A kérdéseim a következők:

-ha kijön a fénykép, ilyen esetben is lehet mondani hogy egy rokonom vezette a motort és nem adom ki az adatait, hivatkozva az idevágó paragrafusokra? (bár egyetlen rokonomnak sincs nagymotorra jogosítványa)

-ha ez nem járható út milyen jogi következményei lehetnek az ügynek? Válaszát előre is köszönve!

Üdvözlettel:

Levélíró

Tisztelt Levélíró!

60 ezer forintig terjedő pénzbírsággal és 1 büntetőponttal lehet Önt büntetni, illetve a jogosítványát bevonhatja a hatóság 1 hónaptól 1 évig terjedő időtartamra.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Ráfutásos baleset alkalmával - történetesen én futottam rá - hogyan tudom bebizonyítani, hogy a baleset egyik oka az előttem haladó autó féklámpájának üzemen kívülisége volt. Ilyenkor is játszik-e a követési távolság?

Tisztelettel:

Sallai Mátyás

Tisztelt Sallai Mátyás!

Ha erről nyilatkozik a hatósági eljárás során, akkor a hatóság állítását figyelembe veszi, ha ezt pl. tanúval igazolja, vagy a másik fél is elismeri a féklámpa hibáját. Ha nincs tanú, ill. a másik fél tagad, a hatóság vizsgálatot folytathat le, szakértővel vizsgáltathatja meg, hogy a lámpa lehetett-e rossz, illetőleg kicserélték-e azóta. A követési távolságot értelemszerűen mindig be kell tartani a KRESZ-ben felsorolt néhány kivétellel.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

2005 feb. 17-én eladtam SEAT Cordoba típ. gépkocsimat, ezzel egyidőben vásároltam egy Renault Megane-t. Azt szeretném tudni, hogy a súlyadót, miért fizetteti meg az önkormányzat mindkét autóra egész évre velem az önkormányzat. Az nyilvánvaló számomra, hogy az új gépkocsi után én vagyok a fizető, de az eladott járműre miért kell a teljes éves adót megfizetnem. Hiszen ezzel lényegében duplán adóztat az önkormányzat, mivel a vevőnek szintén ki fogják róna a díjat! Létezik-e valamilyen megoldás arra, hogy csak időarányosan, vagy kisebb mértékű díjat fizessek! Válaszát előre is köszönöm!

Köszönettel:

Gáspár Zsolt

Tisztelt Gáspár Zsolt!

A súlyadó egy éves adó, a helyi adóhatóság törvényi felhatalmazással nem bontja hónapokra, netán napokra az adófizetési kötelezettséget, hanem attól, aki január 1-én tulajdonosa a járműnek, beszedi a teljes évi adót. Kétségkívül ez a szabály nem az autósoknak kedvez és dupla adóztatást is eredményezhet. Időarányos díjat az újonnan vásárolt gépkocsira kell fizetnie, az adót a forgalomba helyezést követő hónap 1. napjától kezdődően kell megfizetni.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

2005. február 16.-án kelt a lakóhely szerinti Önkormányzat Határozata alapján a család tulajdonában lévő veterán minősítésű teherautónk nem mentesül a súlyadó kötelezettsége alól. Hivatkozik a Gjt. 5.§ g) pontjára, mely szerint a muzeális mentesség 2005. január 1.-től megszűnt. A gépjármű 2002 óta veterán, de nem OT-s rendszámú. Kérdésem, hogy a rendszámtábla csere adómentességgel jár-e, illetve valamilyen lehetőség van-e a további adókedvezmény igénybevételére. Az autó hobbi célra használt. 3660 kg önsúlyú, így a befizetendő adó folyó évre 51600 Ft lenne. A fellebbezési határidő: 2005.03.10.

Tisztelettel:

Alabuzsev Zsuzsanna

Tisztelt Alabuzsev Zsuzsanna!

Fellebbeznie nem érdemes, mert a súlyadó fizetési kötelezettség valóban fennáll a veterán autók esetében 2005. január 1-től. A gépjárműadóról szóló törvény hatálya azonban nem terjed ki az OT-s rendszámú járművekre, azaz ha ilyen rendszámot szerez be, nem kell súlyadót fizetnie. Ha az OT-s rendszámot év közben szerzi meg a járműre, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetnie.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Hallássérülteknek is kell fizetni a gépjármű súlyadót? Indokold meg! Légyszives! Előre köszönöm szépen. Üdvözlettel: Schmidt Mónika, a veszprémi megyei titkár

Köszönettel:

Schmidt Mónika

Tisztelt Schmidt Mónika!

A hallássérültek nem mentesülnek a gépjárműadó megfizetése alól, ehelyett csupán kedvezményes menetjegyet illetve bérletet válthatnak. A törvényalkotók szerint a súlyos mozgáskorlátozottak azért tarthatnak igényt közlekedési támogatásokra, mert mozgásszervi betegségük következtében tömegközlekedési eszközt önerőből nem képesek igénybe venni. A hallássérültek vonatkozásában a jogalkotó úgy minősített, hogy ők -ha nehézségek árán is - igénybe tudják venni a tömegközlekedési eszközöket. Súlyos mozgáskorlátozott minősítést, s ezáltal adómentességet ugyanakkor nem kaphatnak azok sem, akik mozgáskorlátozottak ugyan, de tartós bentlakásos szociális intézményben élnek, vagy azok az életvitelszerűen ágyhoz kötött fekvőbetegek, akiknek a szállítása csak mentőjárművel biztosítható.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Egy átalakított (5+ teher) teherautóm van pontosabban én vagyok az üzembentartó. Születésem óta rokkant vagyok. Minden dolgom a rokkantsággal kapcsolatban megvan és jár pl.: parkolás,üzemanyag támogatás stb.. A kérdésem az lenne kell-e a helyi önkormányzatnak súlyadót fizetnem ? Válaszát előre is köszönöm !

Köszönettel:

Puskás Balázs

Tisztelt Puskás Balázs!

Külön bejelentés alapján mentes a súlyadó alól a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy darab személyszállító gépjármű. Személyszállító gépjárműnek minősül a súlyadó szempontjából az autóbusz, a motorkerékpár, valamint a hatósági nyilvántartás szerint személyszállításra szolgáló más gépjármű. A súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására elsősorban az a személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - szolgál, amely a súlyos mozgáskorlátozott adóalany tulajdonában van. Ha a súlyos mozgáskorlátozott tulajdonában nincs gépjármű, akkor a súlyos mozgáskorlátozott személyt - írásbeli nyilatkozata alapján - rendszeresen szállító, vele ugyanazon önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozójának, élettársának vagy szerződés alapján tartásra kötelezett személynek mint adóalanynak a tulajdonában álló gépjárművet lehet ilyennek tekinteni. Az adómentességet a gépkocsi fajtája és a tulajdonos személye miatt is kétségesnek tartom, gondolom, hogy az önkormányzatnál az adómentesség kérésére nemleges választ kapott, a fenti feltételek valamelyikének hiánya miatt.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Az lenne a kérdésem, hogy milyen szankciókra számíthat az ember, ha jogosulatlanul megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzést használ? És az is érdekelne, hogy hol, milyen jogszabályban lehet utánanézni a különböző büntetési tételeknek.

Köszönettel:

Herczeg Gergely

Tisztelt Herczeg Gergely!

Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletben találhatja meg a megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésével és használatával kapcsolatos szabálysértés leírását és a hozzá kapcsolódó büntetési tételt: A 64/A. § szerint aki a megkülönböztető fényjelzést vagy a hangjelzést adó készüléket gépjárműre jogosulatlanul felszereli (felhelyezi), vagy közterületen lévő gépjárműben engedély nélkül ilyen készüléket birtokol, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, a készüléket pedig el kell kobozni.Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt felel az, aki engedély nélkül használ figyelmeztető jelzést és ezért harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.A megkülönböztető és figyelmeztető jelzések használatára vonatkozó szabályokat a KRESZ és a 33/2000. (XI. 29.) BM rendelet (a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól) tartalmazza.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Az üzembentartó mint "gépjárműjogi" státusszal kapcsolatban szeretnék képbe kerülni. A megértésem ezzel kapcsolatban az, hogy az üzemben tartó egy olyan személy aki az adott gépjárművet huzamos ideig használja. De, most hogy ezt a heveny definíciót megfogalmaztam, a jelentőségét egyáltalán nem értem. Miért van erre szükség a gyakorlatban? Mi történik akkor, ha az üzembentartó és a tulajdonos nem ugyan az a személy? Van-e valami előírás arra vonatkozóan, hogy ilyen esetben a költségek (kötelező, casco, súlyadó, stb.) hogyan oszlanak meg. Mi történik a rendőrségi, közterületes, parkolási "zaklatások" esetén? Kihez érkeznek ezek a megkeresések? Kérem segítségét a témában.

Üdvözlettel:

Péter

Tisztelt Péter!

A tulajdonos és az üzembentartó személyének elválasztását maga a gyakorlat teszi szükségessé: egyrészt nem lehet korlátozni a tulajdonszerzését annak, aki a gépjárművet ténylegesen nem tudja használni, pl. kora, egészségi állapota miatt, másrészt igazgatási szempontból is szükséges, hogy a hatóságok legyenek tisztában azzal, hogy a gépjárművet vezető személy jogszerűen, a tulajdonos engedélyével használja-e vagy sem, harmadrészt a gépjárműhöz kapcsolódó terheket azzal célszerű megfizettetni, aki azt ténylegesen használja, hiszen az a tulajdonos, aki a gépjárművet nem használja, a járműhöz kapcsolódó terhek megfizetése helyett inkább eladná a járművet. A tulajdonos jegyezteti be a tulajdonosváltozást, nála van a jármű törzskönyve. Ha a járműnek van a tulajdonos személyétől eltérő üzembentartója, akkor az fizeti meg a súlyadót, kötelező felelősségbiztosítást, rendőrségi, parkolási ügyekben is az üzembentartóhoz érkeznek

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Már sokat olvastam a totalcar oldalon a tanácsait, és most nekem is tanácsra lenne szükségem. Feleségemé az autó, én vagyok az üzembentertó. Megváltozott a lakcímem, megkaptam az új lakcímkártyát is. Mi a módja annak, hogy a forgalmiba is az új cím szerepeljen, és milyen költségei vannak? Válaszát előre is köszönöm !

Köszönettel:

Balogh Zoltán

Tisztelt Balogh Zoltán!

A forgalmi engedély üzemben tartójának személyi adataiban -ide tartozik a lakóhely adata is - bekövetkezett változáskor új forgalmi engedélyt kell kiállítani. Az új forgalmi engedélyt a lakóhelye szerinti okmányirodában igényelheti, 6000 Ft igazgatási díjat kell érte fizetni.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Február 15-én 12.20 perckor leparkoltam az autómat a Podmaniczky utcában, majd áttértem az út túloldalára jegyet venni (parkolókártyám van) az automatából. Még be sem helyeztem a kártyát az automatába, amikor a vállalat jegyellenőre megjelent az autómál, felvette az adatait és lefényképezte. Gyakorlatilag az érkezésem utáni kb. 0. másodpercben. Természetesen ahogy a torkomon kifért, erősen gesztikulálva kiabáltam neki, hogy "mit csinál, most jöttem, most veszek jegyet!!!!!!!!!" de az ellenőr úgy tett, mintha meg sem hallotta és látta volna, pedig nem voltam messzebb tőle 15 méternél!!!! Odarohantam az autóhoz, és az ellenőrről kiderült, hogy nem süketnéma, nem vak, és amikor megkérdeztem, hogy hogyan merészel büntetni amikor látja, hogy ebben a pillanatban érkeztem, egész egyszerűen nem válaszolt, és rajtam keresztülnézve, egy szó nélkül rátette a büntetőcédulát az autómra. A parkoló automata egyébként nem működött, (erre, és az egész ügymenetre tanúim vannak) és az ellenőr tudtával még elmentem egy másikhoz, majd visszatértem a parkolójeggyel - addigra sajnos az ellenőr elsomfordált. Azonnal felhívtam az autón hagyott büntetőcédulán található telefonszámot, ahol a Centrum Parkoló Rendszer Kft. ügyfélszolgálaton nem voltak hajlandóak elárulni a cégvezető elérhetőségét, nem érdekelte őket az eljáró ellenőr száma, (akinek az azonnali kirúgását követeltem) sőt azt sem árulták el, hogy ebben az esetben hova fordulhatok jogorvoslatért. (Azt azért elárulták, hogy írásban reklamálhatok.) Az érkezésem és a parkolójegy megvásárlása között - a nem működő parkolóórát is beleértve - 2 perc telt el. Fentiek alapján a következőket szeretném ország-világ tudomására hozni:

- Miután az időben, törvényesen megvásárolt parkolójegy intézménye nem működtethető, Önök szerint hogyan és hol tudok terrorizálás nélkül parkolni? - Bármilyen gazdasági és feketegazdasági érdekek motiválják is a Centrum Parkoló Kft. ilyen fajta "üzleti" magatartást, - azon túlmenően, hogy gusztustalan, méltatlan és mindenek felett: jogellenes - meggyőződésem, hogy alapvető üzleti, állampolgári és emberi jogaim sérültek ebben az ügymenetben. (Megdöbbentő, hogy egy 21. századi, EU tag Magyarországon egy parkolóőr - törvényen felül állva - állampolgárt terrorizáljon. Információim szerint Magyarországon az önkényuralom ideje rég lejárt - vagy mégsem?) - A Centrum Parkoló Kft.-t a magyar, és ha szükségessé válik - a nemzetközi jog alapján - emberi méltóságom megsértéséért - anyagi kártérítésre perelem. A perek várhatóan hosszú időtartama alatt őszintén remélem, hogy a Centrum Parkoló Kft.-nek is sikerül "Európához" csatlakozni, ami nem annyira földrajzi elhelyezkedést, mint jogállamiságot, jogalkalmazást és nem utolsó sorban az un. "balkáni" harácsoló moráltól való elszakadást jelenti.

Köszönettel:

Dóka Ágnes

Tisztelt Dóka Ágnes!

Levelét annak tanulságai miatt tesszük ki az oldalra bízva abban, hogy ez a felháborító helyzet már nem tarthat sokáig. Én az írásbeli panasztételt javasolom, a pert elég reménytelennek látom. Úgy tudom, már elindult egy aláírásgyűjtő akció a parkolási társaság ellen, ezzel vagy más, a fővárosi autósok összefogását igénylő akcióval, illetve ezek sorozatával talán ki lehet csikarni a társaságtól a megfelelő ügymenetet.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Kérem, hogy segítsen, az alábbi KRESZ paragrafus értelmezésében: (8) A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg. A kérdésem az, hogy minden pont követelményeinek meg kell felelni, vagy elég az egyik pontban foglalt követelmény(ek)nek megfelelni. Ha 1m széles a járda, és abból 50 cm-t foglalok el parkolással, akkor a b) pontban foglaltaknak megfelelek, de a c) pontban foglaltaknak nem. Szabályosan parkolok, ha az 1m-es járdából 0,5 métert elfoglalok? A kérdést fogalmazhatnám úgy is, hogy a pontok között ÉS illetőleg VAGY logikai kapcsolat van?

Köszönettel:

Gelencsér Zoltán

Tisztelt Gelencsér Zoltán !

A logikai kapcsolat "és", tehát minden feltételnek egyszerre meg kell felelnie a járdán történő parkolás szabályossága érdekében, ha valamelyik feltétel nem teljesül, Ön szabálytalanul parkol a járdán.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Nemrég lakott területen a vasúti átkelőn ötvennel mértek be a rendőrök, akik a helyszínen feljelentést tettek ezért. A rendőr szerint 45 km/h-ig helyszíni birság jár. Kérdésemre, hogy milyen büntetésre számíthatok: büntetőpontok száma, pénzbírság összege, jogosítvány elvétele- konkrét választ nem kaptam, ezért fordulok Önhöz. Korábban (már nem emlékszem mikor) volt egy gyorshajtásom, amit helyszíni bírsággal megúsztam, ez még a pontrendszer előtt volt és a helyszínen ki lehetett fizetni. Ez a szabálysértés esetleg súlyosbíthatja a bűnetetést vagy van elévülési ideje? Ha a jogosítványt elveszik, az ilyen esetben minden kategóriára vonatkozik A-ra, B-re egyaránt, vagy arra - jelen esetben személygépkocsi- amivel a szabálysértést elkövettem? Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel:

Jakab Tamás

Tisztelt Jakab Tamás !

Vasúti átjárón lakott területen 30 km/óra a legnagyobb megengedett sebesség, ezt ön több mint a felével túllépte. Ezzel elkövette a sebességkorlátozás jelentős túllépése szabálysértést, amiért hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, eltilthatják a járművezetéstől és 1 büntetőpontot is kap. A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriára és járműfajtára is vonatkozhat, szabálysértés esetén legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év. A büntetés mértékének megállapítása során figyelembe veszik korábbi közlekedési magatartását is. Mivel 2 éven belül nem volt ilyen jellegű szabálysértése valószínűleg pénzbüntetést szabnak ki és megkapja az egy büntetőpontot.

Tisztelettel: