Tisztelt Autójogász!
Miért van szükség rá? Ez még egy adóforma? Amikor kijövünk az eredetvizsgálat kapuján járművünkkel, semmivel nem tudjuk bizonyítani, hogy tényleg azzal a járművel voltunk benn. Jelet nem tesznek sehová. Erről csak egy időben beszéltek. Nem tartom így korrektnek a vizsgálatot. Jogilag ez elfogadható?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Az integrált vizsgálat a gépjárműbűnözés visszaszorításának és a gépjárműnyilvántartás adatai közhitelességének javítása , illetve teljessé tételének kettős célját szolgálja. Ennek során a jármű okmányainak valódiságát, a jármű egyedi azonosító adatainak valódiságát, sértetlenségét vizsgálják meg és ezeket hasonlítják össze a központi nyilvántartás adataival. A vizsgálatot a kötelező informatikai rendszer igénybevételével csak a jogszabályoknak megfelelően lehet elvégezni, vizsgálaton kapott iratok bemutatása után az okmányiroda jogosult közölni az eredetvizsga eredményét. Persze a vizsgálat díjának jelentős része az államot illeti.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Kérdésem lenne, hogy a figyelmeztető jelzés használatára a 12/2007. (III. 13.) IRM rendeleten kívül milyen jogszabály vonatkozik. A fent említett rendelet szerint a figyelmeztető jelzést adó készüléket külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet működtetni. Melyik ez a külön jogszabály?
Válaszát előre köszönöm
V. János
Tisztelt V. János!
Ez nem más mint a KRESZ, azon belül az 50. §-a, ami előírja, hogy mikor kell működtetni a figyelmeztető jelzést adó készüléket és az általánostól eltérő közlekedési szabályokat állapít meg (jobbra tartásra, menetiránnyal szembeni közlekedésre, megállási, behajtási tilalmakra vonatkozó szabályoktól eltérések).
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Jelenlegi autóm eladása után, a meglévő B10-es bónusz kategóriámat tovább vihetem-e, ha az új gépjárműnek csak üzemben tartója leszek? Vagy ilyen esetben átruházható-e a kategória, ha a tulajdonos az édesapám?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A bónusz-malusz rendszerrrel járó előnyök és hátrányok s szerződő üzembentartó személyéhez fűződnek, ezért a szerződése érdekmúlással történő megszűnését követő két éven belül a bónusz osztályba sorolása megmarad, azt másik járműre átviheti, ha akár ugyanazon, akár másik biztosítónál fog új szerződést kötni. A szerződés megszűnésekor kap a biztosítótól egy kártörténeti igazolást, ezzel tudja a kedvezményt igénybe venni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Én 3 hónapja eladtam az autómat, és még akkor elintéztem a kötelező lemondását. A vevő a kötelező biztosítás elintézte, de viszont most tudtam meg, hogy az átírást anyagi okok miatt nem intézte. Kérdésem, a súlyadón kívül más engem terhel-e. Nekem mint eladónak van valami kötelezettségem? Várom válaszát.
Köszönettel:
Rózsika
Tisztelt Rózsika!
Más tennivalója nincs, mint az okmányirodában bejelenteni az eladást. Az még előfordulhat, hogy a vevő által elkövetett szabálysértés, parkolási díj nem fizetése, autópálya fizetés nélküli használata miatt Önt veszik elő, mert a nyilvántartásban az átírás időpontjában Ön szerepelt, ez fizetési kötelezettségeket ugyan nem jelent, de kellemetlenséget igen, hiszen hatóságokkal levelezhet és bizonygathatja az eladás megtörténtét.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
A kormányzat illetékese szerint évente ezerkétszázan halnak meg és harmincezren sérülnek meg közlekedési balesetben. Ezért nem engedhető meg, hogy az üzemben tartó kibújjon a felelősség alól azzal, hogy nem köteles terhelő nyilatkozatot tenni hozzátartozóira (évente százezer gyorshajtás és egyéb közlekedési szabálysértés miatti feljelentésnek nem lehetett érvényt szerezni).
A közlekedési törvény indokolása szerint „A közúti ámokfutókkal, a gyorshajtókkal, az ittasan vezetőkkel és zebrán átszáguldozókkal szemben zéró toleranciát kell hirdetni. Már az idén olyan közlekedési igazgatási bírságot vezetünk be, ami a jármű tulajdonosát (üzemben tartóját) teszi felelőssé a kocsijával elkövetett szabálysértésekért. Megteremjük annak a jogi lehetőségeit, hogy az autópályákon és a díjköteles autóutakon a matricaellenőrző kamerák sebességet is mérhessenek, és lehetővé tesszük az önkormányzatok számára, hogy a leginkább balesetveszélyes helyeken ők is felállíthassanak helyi traffipaxokat, radarokat.”
Bár a törvény már 2008. január 1-jén hatályba lépett, közigazgatási bírságot fizetni csak a május 1-je után elkövetett szabálysértésekért kell, addig a tulajdonos csupán tájékoztató levelet kap arról, hogy a szabályszegése mennyibe kerül majd.
A közúti közlekedésről szóló törvény alapján: a gépjármű üzemben tartója, illetve a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel
vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes előírások betartásra kerüljenek.
Ha ezeket az előírásokat megszegik, az üzemben tartóval szemben 30 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Van azonban néhány eset, amikor az üzembentartó helyett más személy lesz köteles a bírságot megfizetni:
1. Az üzembentartó nem felel a szabályszegésért, ha a jármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából (pl. ellopták) és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben – a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően – kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását (azaz feljelentést tett). Ilyenkor a bírságot a gépjármű eltulajdonítója fogja megfizetni, persze ha a kilétére fény derül.
2. Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba (két tanú előtt) foglalt nyilatkozatával igazolja, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni. A nyilatkozatot a hatóság azonban csak abban az esetben fogadja el, ha az tartalmazza
3. A menetlevél vagy fuvarlevél vezetésére kötelezett gépjárművek esetében a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni, ha a menetlevélből, fuvarlevélből megállapítható
4. Ha a gépjárművet használatba vevő személy a bírság fizetésére kötelezett, és a jogerős határozatban megállapított bírságot határidőig nem fizette meg és azt tőle behajtani sem lehet, a bírság megfizetésére végül mégis az üzemben tartót kell külön határozattal kell kötelezni. Ilyenkor az üzemben tartó pl. polgári peres eljárásban követelheti vissza a pénzét.
A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a rendőrség jogosult, a bírságot a szabályszegést követő 60 napon belül szabja ki. Ha az üzembentartótól a járművet ellopták, vagy azt szabályos nyilatkozattal használatba adta, vagy a járművet fuvarlevél, menetlevél alapján más vezette, ezt a közigazgatási bírságot kiszabó határozat kézbesítését követő 8 munkanapon belül igazolhatja a bírság alóli mentesülés érdekében. Ha ilyen igazolást nem nyújt be, a bírságot automatikusan neki kell megfizetni. Ellenkező esetben a bírság a megjelölt személyre száll, de ha nem tudják behajtani rajta, azt mégis a gépjármű üzemben tartójának kell fizetni. (Érdemes lesz tehát megfontolni, hogy kinek adjuk kölcsön a járművünket, és erről nyilatkozatot is készíteni). A bírság összegét a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül, az eljáró rendőrhatóság részére befizetni.
A szabályszegést követően a szabálysértési eljárás és a közigazgatási bírságra irányuló eljárás párhuzamosan folyik. A törvény szerint a szabálysértési eljárásban azzal a személlyel szemben pénzbírság nem szabható ki, akivel szemben a szabálysértési eljárás alapjául szolgáló előírás megsértése miatt közigazgatási bírság kiszabásának van helye. Tehát ha lehetséges, a lényegesen magasabb összegű közigazgatási bírságot kell kiszabni, a párhuzamosan zajló szabálysértési eljárásban az érintett pénzbírsággal már nem sújtható, de egyéb joghátrányok alkalmazhatók vele szemben, pl. a vétkes büntetőpontokat kaphat, és adott esetben a vezetői engedélyét is bevonhatják. Amennyiben nem állapítható meg, ki vezette a kocsit, az üzemben tartó csak a közigazgatási bírságot fizeti meg, büntetőpontot viszont nem kaphat.
A bírság összegének megállapításánál egyébként a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége, a jogszabály egyértelműen meghatározza az egyes szabálysértések miatt kiszabandó bírság összegét, ebből semmilyen indokkal nem lehet „alkudni”.
410/2007. (XII. 29.) Kormányrendelet mellékletei a bírság összegéről
| A megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó rendelkezések (a legnagyobb sebesség túllépésének mértéke a megengedett legnagyobb sebesség %-ában) | Bírság összege Ft-ban |
|---|---|
| 50 km/óra sebességig: | |
| a) 30%-tól 50%-ig | 30 000 |
| b) 50% felett 60%-ig | 40 000 |
| c) 60% felett 80%-ig | 60 000 |
| d) 80% felett 100%-ig | 90 000 |
| e) 100% felett 150%-ig | 130 000 |
| f) 150% felett | 300 000 |
| 50 km/óra felett 100 km/óra sebességig: | |
| a) 20%-tól 30%-ig | 30 000 |
| b) 30% felett 50%-ig | 40 000 |
| c) 50% felett 70%-ig | 60 000 |
| d) 70% felett 100%-ig | 90 000 |
| e) 100% felett 150%-ig | 130 000 |
| f) 150% felett | 300 000 |
| 100 km/óra sebesség felett: | |
| a) 10% felett 20%-ig | 30 000 |
| b) 20% felett 40%-ig | 50 000 |
| c) 40% felett 50%-ig | 80 000 |
| d) 50% felett 60%-ig | 120 000 |
| e) 60% felett 80%-ig | 150 000 |
| f) 80% felett 100%-ig | 200 000 |
| g) 100% felett | 300 000 |
| A vasúti átjárón való áthaladásra vonatkozó rendelkezések | Bírság összege Ft-ban |
|---|---|
| A vasúti átjáró előtti megállásra vonatkozó rendelkezések | 100 000 |
| A vasúti átjáróra történő ráhajtásra vonatkozó rendelkezések | 300 000 |
| A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek jelzései | Bírság összege Ft-ban |
|---|---|
| Fényjelző készülék előtti megállási kötelezettség | 50 000 |
| A továbbhaladás tilalmát jelző fényjelzés | 100 000 |
| A járművel történő megállásra és várakozásra | Bírság összege Ft-ban |
|---|---|
| A megállás tilalmára | 30 000 |
| A várakozás tilalmára | 30 000 |
| Az autópálya leálló sávjának igénybevételére | Bírság összege Ft-ban |
|---|---|
| Haladás a leálló sávon | 150 000 |
| Megállás az úttesten és a leálló sávon | 100 000 |
| A behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra | Bírság összege Ft-ban |
|---|---|
| A behajtás tilalmára | 50 000 |
| A kötelező haladási irányra | 50 000 |
| A természet védelmére | Bírság összege Ft-ban |
|---|---|
| A gépjárművel engedély nélkül történő közlekedés a) védett természeti területen |
150 000 |
| A gépjárművel engedély nélkül történő közlekedés b) fokozottan védett természeti területen |
300 000 |
| Az engedélyezett közlekedési útról való letérés a védett vagy fokozottan védett természeti területen | 100 000 |
Markáns vélemény, hogy miután a gyorshajtók össznépi játékává vált visszaélni a jogi kiskapukkal, logikus lépés ezeket a kiskapukat becsukni. Ez a rendszer nem magyar találmány, több európai államban is sikerrel alkalmazzák. A másik fontos érv mellette, hogy ne üljünk fordítva a lovon, azaz mielőtt elkezdenénk kritizálni a szigorát, szögezzük le: aki magatartásával nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát, azt ezután sem fenyegeti semmilyen büntetés.
Rendőri vélemény, hogy az igazi visszatartó erő az, ha a szabályszegést minél nagyobb arányban, kikerülhetetlenül követi a bírság, és senki sem közlekedhet abban a tudatban, hogy rá nem vonatkoznak a szabályok, mert úgyis képes kijátszani azokat. Jelenleg tehát ezzel a szabályozással kell a közlekedés résztvevőinek számolniuk, bár a konstrukciót sokan (közlekedési szakemberek, bírák, ügyvédek, érdekképviseletek) és sokféle megközelítésből támadják. Ezek közül a leglényegesebbek:
Vitatják a mérlegelési, méltányossági lehetőség hiányának jogszerűségét, azt, hogy a jogszabály ugyanazt rendeli kiróni egy milliárdosra, mint egy négy gyermeket nevelő munkanélküli özvegy apára (amíg előbbinek ez nem tétel, utóbbinak összeomolhat miatta az élete). Sérül az ártatlanság vélelme is, hiszen a jogszabály a tényleges felelősség vizsgálata nélkül szankcionál, még arra sincs tekintettel, hogy a jármű vezetője vétkesen szegte-e meg az előírásokat.
A jogbiztonság megkövetelné, hogy a tényállás és az elkövető személyének felderítése, majd a bizonyítás a hatóságokat terhelje, és ezt ne hárítsák át az eljárás alá vont személyre, különösen nem objektív felelősség alkalmazása útján. A kormányzat elsődleges célja inkább a pénzbeszedés, és a közlekedésbiztonság javítása csak eszköz. A közigazgatási bírság bevezetésével ugyanis a pénz mindenképpen befolyik, viszont a rendőrség nem lesz motivált arra, hogy kiderítse, ki a tényleges elkövető. A növekvő bírságra való tekintettel pedig megnő a korrupció veszélye.
Talán a jövőben ezek mentén a kritikus pontok mentén számíthatunk majd a jogszabályok módosítására.
Tisztelt Autójogász!
A mostanában életbe lépő zéró toleranciával kapcsolatban érdeklődnék. A rendőrség most már egy konyakosmeggy meg evése után is elvehetik a helyszínen a jogosítványt, nekem viszont kétségeim merültek fel hogy a szondáztatáshoz használt szonda vajon mennyire hiteles? Mert eddig a rendőrök is tájékoztató jelleggel használták az utakon a mérőket, azaz ha 0,04-nél magasabb volt az érték megindították a szabálysértő ellen az eljárást, most viszont már elvileg a mérés nem csak tájékoztató jellegű hanem rögtön el is veszik a jogsit. Tehát kérdésem ezek szerint a rendőrség által használt szondákat is hitelesítenie kell az OMH-nak, és ugyanúgy érvényes rá a szabály mint a traffipaxra hogy csak akkor hiteles a mérés ha a mérőkészüléken ott van az OMH holografikus pecsétje és a helyszínen szintén ott kell lennie a mérésügyi bizonylatnak? További kérdésem, hogy ha a helyszínen nem fogadom el a mérési eredményt jogomban áll-e vérvételt kérni, vagy hogy a kapitányságon lévő pontosabb szondát használni ellenpróbaként.
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Válaszul az ORFK közleményéből idéznék: A Rendőrség a Spiratest típusú alkoholkimutató indikátorcsövet (alkoholszondát) és a Lion Alcometer SD-400 típusú kézi elektromos alkoholmérő berendezést használja a vezetést megelőző alkoholfogyasztás helyszíni ellenőrzésére, illetve bizonyítására. A Spiratest alkoholszonda töltete a rajta átfújt levegő alkoholtartalmától az eredeti sárgáról zöld színűre változik. Minél nagyobb az átfújt levegő légalkohol koncentrációja, annál hosszabban és mélyebb zöldre változik a cső töltete. A cső a mintavétel során, annak eredményétől függetlenül, a kémiai reakció hatására felforrósodik, amellyel ellenőrizni lehet, hogy a mintaadás megfelelő-e. Ha a cső nem forrósodik át, akkor a mintaadó nem rendeltetésszerűen fújja a szondát, amely megalapozhatja további kényszerintézkedés, így például vér- és vizeletminta vételre történő előállítás szükségességét is. Amennyiben felmerült az alkoholfogyasztás gyanúja, de a vezető magatartása nem utal nyilvánvalóan súlyosabb alkoholos befolyásoltságra, az alkoholszonda csak kis mértékben színeződik el, illetve az elektromos alkoholmérő berendezés 0,5 mg/l-t meg nem haladó értéket mutat, az ellenőrzés alá vont személyt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkoztatni kell az alkoholfogyasztásról. Amennyiben a nyilatkozattételt az elkövető nem tagadja meg, ellene ez alapján a KRESZ 4. § (1) bekezdése c) pontjának megsértése miatt szabálysértési feljelentést kell tenni. A rendőri intézkedés során ebben az esetben a vezetői engedélyt el kell venni. További kényszerintézkedésnek ebben az esetben helye nincs. Amennyiben az alkoholszonda jelentős mértékben elszíneződik, vagy az elektromos szonda mérési eredménye 0,5 mg/l-t meghaladó értéket mutat, az intézkedés alá vont személyt hitelesített, SERES Ethylometer 679-TH, vagy SIEMENS Alcomat típusú légalkoholmérő készülékkel végzett légalkoholvizsgálat céljából a rendőri szervhez elő kell állítani. Ha a hitelesített eszközzel végzett ellenőrzés eredménye is 0,5 mg/l-t meghaladó értéket mutat, az alkoholos befolyásoltság mindenképpen megállapítható és emiatt a járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárást kell kezdeményezni. Amennyiben légalkohol-vizsgálatra egyéb okok - például szemmel látható súlyos alkoholos befolyásoltság, a mintaadás megtagadása, vagy ha annak eredményét az ellenőrzött személy nem fogadja el - miatt nincs mód, az elkövetőt vér- és vizeletminta-vétel céljából elő kell állítani. A vezetői engedélyt ebben az esetben el kell venni. Ha a LION Alcometer SD-400 típusú kézi elektromos alkoholmérő berendezéssel végzett ellenőrzés során a készülék 0,1 mg/l-t meg nem haladó légalkohol-koncentrációtjelez, az igazságügyi orvosszakértői gyakorlat alapján önmagában az eredmény nem bizonyítja az alkoholfogyasztás tényét, ezért az alkoholfogyasztásra utaló egyéb adat (pl. tanúvallomás) hiányában eljárás nem kezdeményezhető, a vezetői engedélyt elvenni nem lehet.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Helló, ha veszek egy autót papírok nélkül és igazoltatás során nem tudom felmutatni, akkor mit kaphatok, mit tehetnek a rendőrök? És ezen felül még jogosítványom sincs. Azért érdekelne, mert láttam olcsón autót papírok nélkül, és meg szeretném venni, rutint szerezni, de inkább mellékúton használnám ill. nem lakott területen.
Előre is köszönöm.
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Az engedély nélküli vezetésért százezer forintig terjedő pénzbírságot lehet kiszabni és eltiltják a vezetéstől egy hónaptól egy évig terjedő időre. Ha az eltiltás alatt újra engedély nélküli vezetésen érik, már százötvenezer forint a bírság vagy elzárással is büntethető, aminek a maximuma 60 nap lehet. A papírok nélküli autó vezetésével több szabálysértést is magvalósít egyszerre: megsérti az közlekedési igazgatási szabályokat, mert nem íratja át, továbbá a jármű műszaki alkalmasságát, környezetvédelmi megfelelőségét sem tudja igazolni, valamint kötelező biztosítással sem rendelkezik, ez megint egy másik szabálysértés. Az biztos, hogy az intézkedő rendőrök meg sem állnak Önnel az őrszobáig, és hosszadalmas procedúrára számíthat, az autó származásának megmagyarázása során is nehéz perceket fog átélni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Utánfutó üzembentartói szerződésével kapcsolatban merültek fel bennem az alábbi kérdések: azt tudom, hogy az üzembentartói szerződéssel a tulajdonjog nem száll át a használóra. Éppen ez jelenti számomra a gondot: halál esetén mi történik a tulajdonképpen megvásárolt, de fenti szerződéssel üzemeltetett járművel? Az örökösök jogosultak azt visszakérni? Ezzel kapcsolatos másik kérdésem: kinek a nevére célszerű az utánfutót venni? (Az én nevemen van az autó, amivel húznánk azt.) Van-e ennek jelentősége azonos lakcímmel rendelkező házaspárok esetében?
Köszönettel:
N. Marianna
Tisztelt N. Marianna!
Igen, az üzembentartói szerződéssel "megvett" járművek esetében a tulajdonos halála esetén az örökösök rendelkeznek a járműről, az üzembentartói jogot vissza is vonhatják, ezzel nem árt számolni. Második kérdésére a válasz: nincs jelentősége, kinek a nevére íratják az utánfutót, esetleg azt érdemes megnézniük, hogyan lenne olcsóbb a kötelező biztosítás és ennek függvényében dönteni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Nem álltam meg Stop-táblánál (alacsonyabb rangú útról fordultam nagyobb forgalmú főútra, jobbra, rendesen indexelve), csak balra nézve lassítottam, gurultam. Kérdésem lenne, hogy ez mennyi pontot ér 2008-ban? Ez egy fix érték, vagy egy tartomány, amin belül a rendőr mozoghat ebben az esetben? Nagyon köszönöm.
Üdvözlettel:
Janos T.
Tisztelt Janos T.!
Fix pontokról van szó, a rendőrnek nincs mozgási lehetősége a pontok meghatározásában. Ha csak szimplán az elsőbbség szabályainak megsértése történt, az 4 büntetőpontot ér, ha a szabálytalankodással más közlekedésben részt vevőt hirtelen irányváltoztatásra vagy fékezésre kényszerített, akkor 5 büntetőpont jár érte.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Azt szeretném megtudni, mit kapok én azért, hogy fizetek súlyadót, persze nem szó szerint: csak ahol én lakom az utcában nincs normális út nincs aszfalt személygépkocsival csak nehezen járható. Az én autómon az olajtartály összetörött, amikor a hóban egy nagy kő volt, amit a hótoló fordított ki az útból. Remélem érthető, amit kérdezni akarok.
Köszönettel:
T. Attila
Tisztelt T. Attila!
A gépjárműadót a törvény szerint azért fizetjük, hogy lehetővé váljon "a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése". Ez az adó teljes mértékben az önkormányzatot illeti, az önkormányzat saját bevétele. A közúti közlekedésről szóló törvény alapján az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. Település belterületén levő utca kezelője általában az önkormányzat vagy az általa kijelölt szerv, tehát a kárigényét megfelelő bizonyítékok (fénykép, tanú, rendőrségi jegyzőkönyv) csatolásával az önkormányzatnál vagy az általa kijelölt szervnél terjesztheti elő.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Lakott területen belül elkövetett gyorshajtás (75 km/h) esetén milyen büntetésre számíthatok? Még nem volt dolgom a rendőrséggel korábban.
Üdvözlettel:
L.T.
Tisztelt L. T.!
A kiszabható bírság maximum 60ezer Ft, járművezetéstől eltiltás is lehet 1 hónaptól egy évig és büntetőpont jár érte. Feltételezem, hogy ilyen mértékű sebességtúllépésnél megússza 20-30ezer Ft bírsággal és a jogosítványát nem vonják be. A szabálysértési hatóság mérlegelési jogkörben dönt ezek mértékéről. Nincs azonban mérlegelési lehetőség a büntetőpontok osztásánál, azok jogszabályban fixen rögzítettek, 2008. január 1. után elkövetett gyorshajtás szabálysértés esetén 5 büntetőpont jár. (Ha három év alatt eléri a 18 büntetőpontot, bevonják a jogosítványát, melyet csak utánképzést követően kaphat vissza.)
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Azért fordulok Önhöz, mert tavaly június 17-én eladtam a Renault 11tc típusú személygépkocsimat és az okmányiroda tartalmilag hiányosnak ítélte az adás-vételi szerződést, mert nem forma nyomtatványon készült, hanem sima a/4-es lapra két példányban. Azért hiányos tartalmilag, mert adathiányos. De már fordultam a rendőrséghez és ők sem tudtak segíteni, majd azt mondták, még ha tartalmilag hiányos is az attól még adás-vételi. Akkor miért nem kötelezi az illetékes okmányiroda a vevőt arra, hogy átírja nevére az autót, ha én írtam kiegészítést a tartalmilag hiányos adás-vételihez?
Előre is köszönöm válaszát.
S.G.
Tisztelt S. G.!
A hiányos szerződést az előadó és a vevő közösen módosíthatja, gondolom olyan hiányossága van a szerződésnek, amit Ön nem pótolhat egyoldalúan, ahhoz a vevő hozzájárulása, aláírása is szükséges. Ha a szerződés emiatt érvénytelen, azt a hatóságnak úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna, tehát Önnek és a vevőnek kell helyrehoznia azt. Az okmányiroda ugyanis a tartalmilag és alakilag is rendben levő szerződések alapján intézkedik (okmányt állít ki, nyilvántartást vezet stb.), de nem feladata Ön helyett a vevőt felkutatni és vele egyezkedni a megfelelő szerződés megkötése érdekében. Célszerű tehát Önnek felkeresni a vevőt egy szabályos szerződéssel, azt aláírni tanúk előtt és benyújtani, hiszen a gépjármű adóját, biztosítását Önön be fogják hajtani addig az időpontig, amíg a nevéről ne nem kerül a jármű.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Édesapám elhunyt de a családi autónak Ő a tulajdonosa és üzembentartója. Ilyen estben a tulajdonjog hogyan öröklődik, van özvegy és gyermek. Valamint az autót mikor és milyen módon lehet értékesíteni?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Ha az elhunyt nem hagyott hátra végrendeletet, a gyermek örökli. Az örökös a jogerős közjegyzői hagyatékátadó végzés birtokában írathatja a nevére és ezt követően adhatja el. A jármű utáni terheket viszont addig is folyamatosan fizetni kell, ennek módját meg kell tudakolni az érintett szerveknél.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Kérdésem a következő: Kislányom most múlt el 4 éves, a gyerekülést kicserélhetném-e ülésmagasítóra, mert már nem nagyon fér el benne. A jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik-e ezt?
Tisztelettel:
M. László
Tisztelt M. László!
Igen, lehetővé teszik. A KRESZ gyermekbiztonsági rendszer használatát írja, aminek két fajtáját említi. w) Gyermekbiztonsági rendszer: wa) integrált gyermekbiztonsági rendszer: hevederek vagy hajlékony elemek kombinációja, biztonsági csattal, beállító eszközökkel, tartozékokkal és egyes esetekben kiegészítő székkel és/vagy ütközésvédelemmel együtt, amit a saját beépített hevederrel vagy hevederekkel rögzítenek; wb) nem integrált gyermekbiztonsági rendszer: részleges biztonsági rendszer, amely a felnőttek számára szolgáló biztonsági övvel együtt használva - amely körbeveszi a gyermek testét, vagy biztonságosan rögzíti azt a szerkezetet, amelyben a gyermeket elhelyezik - teljes gyermekbiztonsági rendszert képez. Magyarra lefordítva az első a gyermekülés, a másik az ülésmagasító. A meghatározásból látszik, hogy csak az a megfelelő ülésmagasító, mely képes a gyermek vállánál és derekánál megfelelően elvezetni és biztonságosan rögzíteni az autó biztonsági övét, a nagyáruházakban beszerezhető háromezer forintos ülőke valószínűleg nem alkalmas erre a célra. Célszerű szakboltban megvásárolni kb. tízezer forinttól már lehet megfelelőt kapni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A következő lenne a kérdésem: 18 tonna össztömegű tehergépkocsit vezetek egy kft-nél gépkocsi vezetői alkalmazásban "C" kategóriás jogsival PÁV vizsga nélkül. Kellene PÁV vizsga?
Köszönöm:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Bizony kellene. A következőkben leírom, melyik PÁV vizsga mikor kötelező: PÁV I. a megkülönböztetető jelzést használó gépjármű vezetéséhez. PÁV II. szükséges a közúti közlekedési szolgáltatás keretében személyszállítást végző autóbusz, trolibusz, személygépkocsi illetve nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz (amelyben a vezetőülésen kívül legalább 17 állandó ülőhely van), továbbá veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetéséhez. PÁV III. vizsga szükséges a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, nyergesvontató és járműszerelvény, illetve a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyergesvontató és járműszerelvény vezetéséhez. További információkért keresse fel a közlekedésfelügyeletet.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Két autó kötelező biztosítását is a Generali Providenciánál fizetem. A korábban vásárolt autóra fizetem a B10 kategóriát. A később vásárolt autót A0 kategóriában fizetem ez természetes. A B10-es autót el szeretnénk adni, ezért kereskedésbe került, hiszen nem használtuk. Decemberben a nem használt autó forgalmiját böngészve észrevettem, hogy a biztosítását nem fizettem ki. Elmentem a biztosítóba, ahol a befizetéshez megkaptam a számla számot-a csekket nem kaptam meg- és kifizettem az összeget. Majd kb. három hét múlva visszautalták az összeget és rá pár napra kaptam egy levelet, amiben értesítenek a biztosítás megszűnéséről díjnemfizetés miatt. Ez azt jelenti, hogy a B10 kategóriámat megszünteti a biztosító. Kérdésem a következő: A díjat megfizettem csak késve, ez tény. A B10 kategória az esetemben 18 év balesetmentes vezetést jelent. 0 Ft kárt okozva ez idő alatt a biztosítók összességének. Furcsa, hogy a biztosító ezt az időszakot mintegy törli, holott az esetemben nem is egy biztosítóval álltam jogviszonyban! A befizetés csekken történik amit normál levélként adnak fel. Vagy megérkezik, vagy nem. Ha nem érkezik meg és nincs befizetés, sok biztosító küld egy másik csekket - utánajártam, a legkisebb biztosítók is küldenek egy másikat, vagy egy fizetési felszólítást - csak a GP nem képes erre!! Ha valamilyen szolgáltatónál nem fizet a szerződő, akkor kap legalább egy figyelmeztetést vagy felszólítást. És utána jöhet a szankció. Van erre megoldás? Felszólítás nélkül megteheti ezt a biztosító?
Köszönöm:
P. Béla
Tisztelt P. Béla!
Sajnos a jogszabályok nem szabályozzák kellő részletességgel a biztosítók eljárását, így a velük szerződők érdekei sérülhetnek. A biztosítók erre vonatkozóan belső szabályzatokat alkalmaznak és biztosítónként eltérhet, hogy hogyan járnak el, küldenek-e figyelmeztető levelet vagy sem. Sajnos most az évváltás, biztosítóváltás miatti csúcsforgalomban is kiderült, hogy a szerződők tömegesen nem kaptak időben csekket és erre tekintettel a befizetésre türelmi időt sem. Részletes jogi szabályozás hiányában sajnos csak az a megoldás, hogy a szerződők figyelik a díjfizetés esedékességének időpontját, elsősorban az ő érdekük. A következőkben a PSZÁF tájékoztatójából idézek: "A díjfizetés követése egyébként a későbbiek során is kötelessége a szerződőnek, még abban az esetben is, ha a biztosító nem küld felszólítást/csekket, vagy az késve érkezik meg. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével ugyanis - amennyiben a biztosítóhoz nem érkezik meg a díj összege - a biztosítási szerződés megszűnik. Ennek következményeként a károkozásért a kockázatot már maga az üzembentartó viseli, aki emellett elveszíti addigi bonuskedvezményét is." Sarkosan fogalmazva a biztosító még jól is jár, ha egy megbízható, balesetmentes szerződőtől több díjat tud ilyen módon beszedni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A súlyadót az állandó lakhelyemen, vagy az ideiglenes lakhelyemen is bejelenthetem-e? Életvitelszerűen az utóbbi lakhelyemen tartózkodom, mindkét ház a tulajdonomban van. Köszönettel veszem válaszát!
Üdvözlettel:
G. Sándor
Tisztelt G. Sándor!
Törvényi előírás (1991. évi LXXXII. Törvény a gépjárműadóról 9. § (1) bekezdése), hogy a magánszemély adóalanyok a lakcímnyilvántartásban szereplő állandó lakóhelyük szerinti önkormányzat adóhatóságánál kötelesek a gépjárműadót megfizetni. Más szempontnak nincs jelentősége.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2007. november 25-én válaszolt A. Tamásnak, és ez a válasza további kérdéseket vet fel bennem: Végleges forgalomból kivonáshoz nem találtam a jogszabályban feltételként a bontási átvételi igazolás meglétét. Lehet, hogy én kerestem rosszul a neten, ha tud egészen friss hivatkozási címet, kérem, ossza meg velem. Bár az okmányiroda tájékoztatása szerint kell, de ők sem tudtak hivatkozni semmire. Az ügyintéző hölgy reakciójából én inkább arra következtetek, hogy így neki egyszerűbb. A másik, ahogyan Ön fogalmazott: "kivonatja a forgalomból és le kell adnia a bontóba". Az én autóm sajnos összetört, de el tudnám adni külön a motort és külön a kasznit. Nem szeretném bontósnak leadni áron alul vagy ami még rosszabb, plusz költséggel, hogy én fizetek még az "ügyintézésért" is.
Üdvözlettel:
R
Tisztelt R!
A 35/2000. (XI. 15.) számú BM rendelet 95. § (1) bekezdése tartalmazza ezt a rendelkezést: "A közlekedési igazgatási hatóság az ügyfél kérelmére véglegesen vonja ki a járművet a forgalomból: a) a külön jogszabályban meghatározott M1, N1 kategóriájú, valamint a motoros triciklinek nem minősülő háromkerekű gépjármű esetén bontási átvételi igazolás alapján;". Pl. a www.magyarorszag.hu jogszabálykeresőjébe ezt a jogszabályszámot beírva elolvashatja a jogszabály teljes szövegét, illetve az önkormányzatok honlapján az okmányirodai menüben is fog erre találni hivatkozásokat.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Azt szeretném kérdezni, hogy 70 évesen mennyi időre adják meg a jogosítványt egészségesen?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Annak, aki a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem töltötte be, 3 évenként kell időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelennie, annak, aki a 70. életévét is betöltötte, 2 évenként. A jogosítvány tehát vagy három vagy két évig érvényes.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Vasúti átjárón mentem át autóval, fehér villogásnál. Kb. 200 méterrel arrébb igazoltatott 3 rendőr azzal, hogy piroson mentem át. Mire én mondtam, hogy az nem igaz. Erre azt kaptam, hogy ha én így állok hozzá, feljelentenek. Amit meg is tettek. Azt még el kell mondanom, hogy mire megírta a feljelentést, ellenőrizte a papírjaimat, ami kb. 8-10 perc, elköszöntünk, csak akkor jött a vonat. Én a családommal utaztam, amit ők is igazolnak, mármint hogy fehér volt a villogás. Szeretném elkerülni a jogtalan büntetést, mit tehetek az igazam bebizonyítására?
Tisztelettel:
CSucsi
Tisztelt CSucsi!
Három rendőrrel szembenálló véleményét nem fogja tudni bebizonyítani a családtagjai vallomásával. Annyit tehet, hogy egy panaszlevelet nyújt be a rendőrkapitányság vezetőjének, amiben pontosan leírja, hol és mikor történt ez az eset és leírja azt, hogyan jártak el a rendőrök. A panasz alapján utánanéznek, kik voltak az intézkedő rendőrök és ha esetleg volt már rájuk korábban is hasonló panasz, talán hinni fognak Önnek. Bár sajnos az ilyen eseteket a póruljártak legtöbbször lenyelik, mert arra gondolnak, hogy legközelebbi igazoltatáskor további kellemetlenségben lehet részük.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Az lenne a kérdésem, hogy B kategóriás jogosítvánnyal vezethető-e egy tehergépkocsinak bejelentett gépkocsi (C kategória kellene), amelynek maximális tömege nem haladja meg a 3500kg-ot (B kategória elegendő). A választ előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
B kategóriával a jogszabály szerint az alábbi járművek vezethetők: a) A 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, amelyben a vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc állandó ülőhely van. b) Az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó (könnyű) pótkocsiból álló járműszerelvény. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 4250 kg.c) Az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó (nehéz) pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontató jármű saját tömegét. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 3500 kg.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
El akarom adni az öreg Ladát. Mit tehetek akkor, ha a következő tulajdonos nem íratja át? Nem viszi el eredetiség vizsgálatra? Ha mindez megtörténne Nekem mi a teendőm illetve a felelősségem mire terjed ki ezután? (Akkor másnak adom el). Köszönöm segítségét.
Tisztelettel:
B. Béla
Tisztelt B. Béla!
Az eladást Önnek is be kell jelentenie a szerződés megkötését követő 15 napon belül. Ezután majd az okmányiroda intézi, hogy a vevő nevére kerüljön. Ha a vevő nem íratja át határidőben, megbírságolják és a járművet kivonják a forgalomból. Ha azonban Ön 15 napon belül bejelenti az eladást, nem származhat ebből hátránya. Megegyezés kérdése, hogy az eredetvizsgát ki végezteti el és ki fizeti, erről érdemes előre megegyezni és még az adásvételi szerződés aláírása előtt pl. közösen megcsináltatni. Eredetvizsga nélkül a járművet nem lehet átiratni. Ha van eredetvizsga és Ön bejelenti az eladást az okmányirodában, nem fogja hátrány érni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Gondolkozunk olyan modell vásárlásán, ahol 3 ülés van elől (Honda fr-v). Kérdésünk, hogy ilyenkor milyen szabályozás vonatkozik az első sorban középen ülő gyerekre. (A mi gyerekeink 6, 6, 8 évesek lesznek idén.)
Köszönöm üdv:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A szabályozás ugyanaz, mint egy hagyományos ötüléses modellnél. Azaz elöl (középen is, anyósülésen is) csak csecsemő utazhat a menetiránynak háttal olyan járműben, amiben előtte nincs légzsák, vagy ha van, az kikapcsolható. Utazhat elöl továbbá a 150 cm magasságot elért gyermek is, ebből a szempontból a kor tehát nem számít, csak a magasság, illetve babáknál az, hogy menetiránynak háttal lehessen őket rögzíteni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy bevonták a jogsimat másfél évre! Megkaptam a végzést a bíróságtól és nincs bent, hogy köteleznek az utánképzésre!!! Kell-e utánképzés?
Köszönöm:
Ferenc
Tisztelt Ferenc!
A közúti közlekedésről szóló törvény szerint utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek, akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta. Ha az ítélet nem is rendelkezik róla, a másfél év eltelte után csak akkor fogja visszakapni a jogosítványát, ha az utánképzést elvégezte.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szeretném megtudni, mi az útja az eddig esetleg összegyűjtött pontjaim lekérdezésének? Az ügyfélkapun keresztül, ahol a legszemélyesebb orvosi adataimat is megkapom, miért nem férhetek hozzá ezekhez? Hogyan tudom meg, mikor hány pontot kaptam, ha a rendőr nem közli? A papír pedig nem olvasható?
Tisztelettel:
István
Tisztelt István!
Ha a pontjai száma elérte az eddigi 14 helyett a pontrendszer szigorítása miatt 2008. január 1-től a 12-t, a központi nyilvántartó tájékoztatni fogja Önt a pontok csökkentésének lehetőségéről (utánképzés), illetve arról, hogy a felső ponthatár elérése esetén a jogosítványt bevonják. Addig is ezzel kapcsolatban érdeklődhet a központi nyilvántartó telefonos ügyfélszolgálatán, a 06 (1) 273-48-00, telefonon azonban csak általános tájékoztatást kaphat az ügyintézés menetéről, a pontjai konkrét számát nem fogják közölni. Személyesen felkeresheti a hivatal ügyfélszolgálati irodáját is, 1062 Budapest, Andrássy út 55. cím alatt.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István