Megannyi kérdés vetődhet fel sokakban, de talán a legegyszerűbben egy savanyú, reménytelen miért foglalja össze leginkább mindet. Mert látott már hasonlót az internet, csak abban valahogy megvolt a kellő sportérték és a vagányság. Mihail Litvin legutóbb azzal tűnt fel, hogy egy mezőn állva felgyújtotta Mercedes-AMG GT 4 doorját, most pedig érdemben használatba se vette az autót mielőtt használhatatlanná tette. Az áldozat szerepében ezúttal a Porsche Taycan Turbo S.
Az úgy volt, hogy egyik reggel összevesztem a tizenhárom éves fiammal, és az apai szigor aznapra eltiltotta a suli utáni játéktól. Tehát bekapcsolta a tévét, és mivel nagy híve a Halálos iramban sorozatnak, feldobott neki a Netflix egy friss filmet, valami Asphalt Burning. Mire hazaértem, már csak azt vettem észre, hogy fetreng a gyerek a röhögéstől, miközben a képernyőn tuningolt Mustanggal és Cadillac halottassal (Bumbi, remélem figyelsz!) keverednek idióta norvégok egyik kalamajkából a másikba, csinálnak hülyét magukból meg a rendőrökből, és bár minden poént ezerszer láttunk már, valahogy mégis őrülten vicces az egész. Úgyhogy bekapcsolódtam valahol a huszonötödik perc körül, és nem bántam meg.
1966-ban megrendezik az első Táncdalfesztivált, amit a Magyar Televízió közvetít, a Le Mans-i 24 óráson pedig a Ford hármas győzelemmel bosszantja fel Enzo Ferrarit. Modenában májusra elkészül a 8535-ös alvázszámú 330 GT 2+2, ami hónapokkal később érkezik meg a Franco-Britannichoz. Párizsban, a diadalívtől induló Kléber sugárúton volt a kizárólagos importőr szalonja, itt vette át első tulajdonosa a 330-as Ferrarit és járkált vele még szűk egy éven át a városban.
A két éve vásárolt Audi A4-esemről tavaly írtam legutóbb, akkor egy teljes esztendő számvetése során kiderült, a látszólag hibátlan használt autóra is lehet költeni bőven, ha szeretnénk üzembiztosnak, biztonságosnak és vizsgaképesnek tudni a kocsit. Futás tekintetében már az első évben bejött az, amire számítottam, gyorsan belepörgött a húszezer kilométer a TDI-be. Ezután azonban jött a koronavírus, így a mögöttünk hagyott tizenkét hónapban kevesebbet autóztunk, nagyjából 13 ezret mentünk.
Ne aggódj, mással is előfordul, hogy soha nem ér oda időben a gyerek a suliba, az edzésre, aztán te is űzött vadként rontasz be a melóba és az egész család úgy elkésik az ebédről a nagyinál, ahogy kell. Mindenki azt mondja, hogy a megfejtés végtelenül egyszerű: el kell indulni időben. De te tudod, ha csak ennyi lenne, nem táncolna az óra mutatójának kattanása a rongyos idegszálaidon.
Pár éve már írtunk az Alauda (pacsirta) Racing repülő versenyautójáról, de a cég azóta komoly szponzorokat szerzett (pl. DHL), és csendben továbbfejlesztette a prototípust. A most bemutatott modelljüket Airspeeder Mk3-nak hívják, és ígéretük szerint még idén kiküldik a jövőbeni csapatoknak, a 2022-ben induló versenyen viszont már a következő generációt használják.
A rali-világbajnokság YT-csatornájára került ki ez a videó a január végén rendezett Monte-Carlo-raliról. A szezonnyitó tizenkettedik szakaszának első két helyezettjének fedélzeti kamerás videóját vágták egymás mellé, hogy látható legyen, mennyire kiélezett az élmezőny a ralisport csúcsán. Ogier (balra) és Neuville között a célban 0,7 másodperc volt a különbség, mindezt egy 13 kilométer hosszú, hólével áztatott hegyi szakaszon különböző autóval (Ogier Yaris WRC-vel, Neuville i20 WRC-vel), és ahogy az ívhasználatot figyelve látni, nagyon eltérő vezetési stílussal.
Jómagam beérném egy random kisorsolt 911-essel is, de aki olyan szerencsés helyzetben van, hogy válogathat, neki sincs könnyű dolga. Lehet sportos túragép vagy eszeveszett gyors kabrió, esetleg kőkemény pályagép. Mégis akadnak olyan kombinációk, amikre igény van, de még nem léteznek. Sokáig ilyen volt a 911 Turbo kabrió is.
Szürreális felvétel készült a szuperképességről, amiben a Tesla ma még messze a nagy gyártók előtt jár. Ez a távolról, netes hálózaton keresztül végezhető szoftverfrissítés, ami nem csak a tulajok garázsában álló Teslákkal esik meg, de a még otthontalan autókkal is, akár egy halomban, egy gyártelepen. Egy ilyet látni itt éppen.
Rügen valahogy nem érett olyan erős turisztikai célponttá, hogy bárki együtt emlegetné a francia riviérával vagy Spanyolország tengerpartjaival, pedig a Németország északi részén, a Balti-tengeren fekvő sziget bőven tartogat természeti és történelmi látványosságokat.
Főleg Renault vonalon mozogtunk, aztán a párom felvetette, hogy akár Picassót is nézhetnénk, de az még a keret felett volt kicsit... abban a pillanatban bejött egy váratlan munkahelyi pénzjutalom, amivel már pont a ráncfelvarrottak között tudtunk válogatni. A gázolajosokat párom egyből kiszanálta a beltéri szaguk (!) miatt, egy 90 lovast indíttatunk csak be a neten kiszemelt 9-ből.
Lendvai Zsoltinak ennyire tetszett a Pikacsu
Abban a jövőben élek, amiről azt mondták, hogy olyan lesz, amilyen nem lett. Ez egy fura helyzet, Asimov is írt sok mindent, de az nagyon más, amikor az autógyártók ígérnek valamit. Hozzáteszem, ezeknek az ígéreteknek az alapja teljesen más. Hogy miért? Mert a gyártó cégek nem kutatóintézetek, futurológusok, de még csak nem is politikusok, hanem profitorientált cégek. Ők pedig a szabályzásból értenek, de ha nem tudják mi lesz, akkor nem tudják azt sem, mit kellene fejleszteni.
Ugyanakkor időnként elő kell állni kutatási programokkal, ha másért nem, hogy a sajtó elhiggye, hogy a téma érdekli őket, miközben pedig szép csöndben elpattintják a benzines V8-as biturbó terepjárókat a szalonban. Ez persze leegyszerűsítése a témának, de gyakorlatilag tükrözi a valóságot. Egy biztos, kis stábok mindig dolgoztak és dolgoznak érdekes megoldásokon, még akkor is, ha utána nem lesz az egészből semmi.
Ugyanakkor ezek a kutatások rohadt érdekesek műszaki szempontból, nagyon jó dolog, amikor a megvalósulástól még nagyon messze lévő dolgokat kipróbálhat az ember. Számomra az egész autós újságírósdinak ez a legérdekesebb része.
A Citroënnél nagy jövőt láttak a Wankel-motorokban, ezért 1967-ben a francia cég az NSU-val közös vállalatot alapított, amely a Comotor nevet kapta. A franciák rengeteg időt és pénzt beleöltek a Wankel-motorok fejlesztésébe, ahogy az ilyen motorral szerelt Citroën M35 kupé is számolatlanul nyelte a munkaórát és a pénzt. Azonban hiába próbáltak meg mindent a francia mérnökök, a rengeteg műszaki problémát nem tudták elhárítani a motorok fejlesztése során. Főként a hatalmas fogyasztás jelentette a problémát, pont akkor, amikor a világ épp egy olajválság kellős közepén volt.
A T-modellt senkinek nem kell bemutatni, hisz a világ kilencedik legnagyobb példányszámban gyártott autója, ám a téli köntösös verziója így is elég ritka. Az autót Virgil D. White tervezte, aki eredetileg a New Hampshire-i Ossipee-ben volt hivatalos Ford-kereskedő. Nem csak adta-vette, szervizelte is a Fordokat, ezzel a gyakorlati tudással építette meg a Snowmobile átalakító-készletet, amelynek védjegyét 1913-ban be is jegyeztette. A készletet 400 dollárért, a készre szerelt autót 750 dollárért árulta, leggyakrabban orvosok és vidéki postások vásárolták az autót.
Bár az előzményeket nem mutatják, úgy tűnik, a Los Angeles-i éjszakában egy Dodge-tulajdonos büszkesége nem tűrte, hogy holmi zseb-Tesla megelőzze az autópályán. A fekete Challengerrel még sikerült jobbról előzve kikerülni egy útban lévő Chevrolet Tahoe-t, de a következő autót már nem: a pillanatnyi tétovázás miatt bőven elkésett a sávváltással, így tulajdonképpen fékezés nélkül rohant bele az előtte haladóba.
A Type-R felirat egyet jelent a sportos csúcs Hondákkal. Most abban a szerencsében volt részünk, hogy a kezünkbe került három, a legendát elindító Integra Type-R, egy Ciciv Type-R White Edition, az utolsó szívó motoros, és egy aktuális Civic Type-R, ami már a második a turbó motoros Type-R modellek között. Kíváncsiak voltunk, hogyan és miben változtak az autók az idő előrehaladtával.
Ki emlékszik azokra a régi csecsemőfigurákra, amiken bekékült a pelenka, ha betették őket a hűtőbe? Magic Baby volt a nevük, ha minden igaz. És a szívószálra, ami a meleg kakaó/tea/bor hatására váltott színt? Gyakorlatilag ugyanezt csinálták meg a DipYourCar Youtube-csatornáján, csak gyerekjátékok helyett egy egész Audit használtak.
Ez a fotó 1989. március 26-án készült Rio de Janeiróban, amikor Nigel Mansell megnyerte a Ferrarival a Brazil Nagydíjat. Aki középen, két kezével integetve ünnepel, Cesare Fiorio.
Van róla egy saját képem is, ezt 2021. január 27-én készítettem, amikor egyébként Yamaha sajtóúton voltam Olaszországban, és megálltunk harapni valamit.
Szinte semmit, ahogyan azt várnád, de mégis jó, hogy erről született egy felvétel. Egy buszmegállóból vették fel ezt az elsuhanást, ami a napokban rohant végig az autós oldalakon. Állítólag 373 km/h-val ment el a Chiron felvételen, ami szinte biztosan túlzás, de nem kizárt, hogy a 300 tényleg megvolt neki.
Feltűnt már, hogy az esti órákban mennyi ember ücsörög a leparkolt autójában? Sok. Az utastérben csak a telefonok fénye és a sofőr sötét sziluettje látszik: miért nem megy haza? Nem éhes? Nem fáj a háta? A japánok ugyanezt csinálják, csak róluk lehet is tudni, miért - remélem, nem feléjük haladunk, mert akkor nagy a baj.
A Lloyds Auctioneers and Valuers kínálatából kelt el az ausztrál autóipari történelem egy jelentős darabja: az utolsó, Ausztráliában legyártott autó, amivel megszűnt az ország évszázados személyautó-gyártása. A leírásban kiemelik: “az utolsó összerakott kocsitest; az utolsó felütött alvázszám; az utolsó lefestett kocsitest. A legeslegutolsó!” Hogy mekkora eszmei értéket képvisel az autó - egy 2017-es Holden Commodore VF Series II SSV Redline -, az is jelzi, hogy a licitálók előszűrésen estek át.
Sok válogatás szerint a bolygó egyik legszebb autóútja a kaliforniai 1-es út, ami 1050 kilométeren át követi az állam óceánpartját, a táv javán közvetlen közelről, azaz minimum látótávolságra kígyózik a Csendes-óceán mellett. Nagyjából így:
Öt éve már végigszaladt a neten pár kép a Forma-1-ben rövid és sikertelen pályafutást megélt Caterham F1 Team 2015 óta elhagyottan álló egykori bázisáról, a Leafield Technical Centre-ről. Most a Formula.hu túrt ki egy frissebb, alapos körbejárós videót, amiben egy brit srác járja végig a csapat néhai központját, ahol egy kevés tárgyi emléket még mindig találni a kipucolt, és jó eséllyel többszörösen kifosztott telephelyen.
Egy fiatal koreai srác rajzolt egy 3 dimenziós Porsche Taycant. A munkát papíron, az alaprajzokkal kezdte, majd az elkészült rácspaneleket összeillesztve megkapta az autó tulajdonképpeni vázát. A favágó meló ez után kezdődött, az üres teret fel kellett töltenie olvadt műanyagcsíkokkal ügyelve arra, hogy tényleg tömör lemezeket kapjon.
Az előző tulajdonos nem értett az autóhoz, és nem is figyelt nagyon rá, nem hiszem, hogy idő előtt megvoltak a szervizek, de ezt is tolerálta a technika. Én 10 ezrenként cseréltem olajat és szűrőket.
Sajnos a motor hátulja igencsak a tűzfal árnyékban van, azt a részt szerelni úgy, hogy a motor a helyén van, nagyjából lehetetlen. Itt van a turbó és az EGR is... De eddig nem volt velük probléma.
Nálunk is járt sokat futott 307-es