A garázsfeljáró fölötti kihasználatlan térnek álmodtak luxus-funkciót a brazíliai Vitóriában, de a kivitelezés nem bizonyult éppen tartósnak: a három éve, 2018-ban épült ingatlan medencéjének alja teljes egészében, szinte egy darabban, egy csapásra leszakadt, a benne levő víz pedig elöntötte a garázst.
"Miért forduljak jobbra, ha balra megyek tovább?" – Ha még emlékszel, milyen volt, amikor életedben először hajtottál be egy körforgalomba, talán átérzed annak az amerikai kisváros autósainak helyzetét, akiknek most jött el az a bizonyos első alkalom.
A megújuló energiaforrások képezik a zöldebb jövő (és a fenntartható elektromos-autózás) alapját, az ehhez elengedhetetlen tiszta erőművek telepítése és továbbfejlesztése viszont sok esetben akadályokba ütközik: a svájci magashegységek ugyan ideális terepet biztosítanak a vízerőműveknek, ám ezek többsége a 20-30 tonnás munkagépek számára szinte megközelíthetetlen.
Megállt már alattam Lada, de hát az normális, meg azon nem múlt semmi. Azonban Dolores O'Riordan sajnos fogta magát 2018. január 15-én, és meghalt. Szomorú dolog ez, mindig nagyon kiváló csajnak tartottam, aki ráadásul nemcsak kellemes számokat írt, de ír is volt, tehát nyilván jókat lehetett volna vele iddogálni. És egyszer amúgy találkoztunk is. Nem hiszem, hogy ő emlékszik rá, mert a színpadon állt, én meg pár méterrel előtte, úgyhogy csak a hangulat hágott, méghozzá tetőfokra. És bár neki nem ez a nap volt valószínűleg az utolsó gondolata, nekem bizony ez volt az első a halálhíre hallatán, mert elég emlékezetes nap lett az a bizonyos 2002. november 2. Főleg, mert a találkánkat majdnem meghiústotta egy fehér Opel Corsa A.
Februárban Ms Halliwell sikerrel vette a TAP forgatás akadályát, bár nekem azóta is viszket a tenyerem, hogy száraz aszfalton is mehessek egy mért kört. Azon a hideg, hónedves-esős napon ugyanis nem csak a locsolt gyantán, de mindenütt csúszott a kocsi, szó szerint úgy küzdöttem, mint malac a jégen. Azóta szerencsére volt alkalom megtanulni, hogy száraz időben egészen más a szitu – a megfelelő körülmények között úgy tapad, hogy győzzek kapaszkodni. Pedig ezek nem is valami világraszóló gumik.
A Top Gear készített egy egyórás interjút Gordon Murray-vel az autó-gyűjteményéről, ami olyan ritkaságokból és versenyautókból áll, hogy a mezei autórajongó tudása is összeesne alatta.
Tagadhatatlan, hogy az öregített Porsche 911-es nem új műfaj. Mára egyre többen vágnak bele ebbe projektbe, és most a Singer, a Kaege Retro és a DP Motorsport után itt az angol Theon Design is, mely szintén 964-esekből épít retró hangulatú, de modern megoldásokkal és tuningolt motorral szerelt 911-est. Persze, hogy súlyosan jól néz ki ez is.
A munkám során látom, amikor mutatom a képeket az embereknek, hogy mennyire volt sérülve az autó, hogy sokan egy horpadt sárvédő és ferdén álló futóműtől lobogó hajjal elszaladnak, pedig a sárvédőnek semmilyen tartó szerepe nincs egy kasznin, futómű alkatrészeket pedig amúgy is szoktunk cserélni, hiszen elkopik. A következő videóban azt magyarázzuk el Ágó Bélával, hogy mi számít komoly sérülésnek és mi nem.
Korábbi felhívásunkban azt kértük, írjátok meg kommentben azokat a sztorikat, amikor nem akart indulni az autó. Rengeteg jó történetet kaptunk (köszi!), ezek közül választottuk ki a számunkra 7 legjobban tetszőt. Olvassátok el őket és szavazzatok a poszt végén. A 2021.04.26. délig legtöbb szavazatot összegyűjtő két történet írója Osram akkumulátortöltőt vagy lítimuos gyorsindítót nyer!
Ezt a posztot a Hősök köztünk élnek munkacímen kezdtem írni, miután szembe jött velem a kiváló Kókány sufni tuning FB csoportban Zoltán bejegyzése, amiben egy 15 éves történetet elevenített fel, és így szólt:
Mindig üveges tekintettel nézem, amikor egy újabb rég elfeledett autót húznak elő egy pajtából, évek óta lakatlan ingatlanból vagy a ház mellett lerakott konténerből, mint ezt a piros Porsche 550 Spydert. 1955-ben készült el a 69-es számú 550-es Stuttgartban, és hosszú utat járt be mielőtt pihenőre ítélték.
Több nekifutás után a NASA április 19-én végre megreptette marsi helikopterét, az Ingenuity-t. Egy óvatos, három méter magasra emelkedéssel írta be magát az apró űreszköz a történelembe: ez volt az első repülés, amit egy másik bolygóról indított az emberiség.
10 éve jelent meg a Rozsdakupac első száma. A főként hazai hobbiautókat és veteránokat bemutató nyomtatott újság kéthavonta jelent meg és üde színfoltot jelentett az autós magazinok között témaválasztásával, csodálatos hangulatfotóival és a hazai kultautós világ arcainak lelkes bemutatásával. A nyomtatott sajtó hanyatlásával a Rozsda' is kimúlt mint újság és a srácok inkább a nemzetközi piacon próbáltak szerencsét a Rusty-val, ami már bőven túlmutatott az autós újság kategórián.
Majd videós formában tértek vissza Imiék a hazai közönséghez, így született meg a HUSZONEGYNULLAÖT:
Az autóért felelős Marcos Engineering egy 1959-ben alapított sportkocsigyártó volt, ami egészen 2007-ig produkálta az apró brit manufaktúrák minden tünetét: csődök és feltámadások, pillekönnyű, V8-as prototípusok és kit carok, majd a valós üzleti modell nélküli lassú enyészet. A Mantis XP-t elnézve viszont hiba lenne elfelejteni a márkát, hiszen nem gyakori, de annál érdekesebb a fából készült, acélcsöves segédalvázakkal támogatott, középmotoros felépítés.
Ha racsingolni akarsz, te vagy a Fittipaldi unokaöccse típusú utcai hülyegyerek, akkor ez nem a te autód. Eleve nem könnyű, hiába fogyasztottak rajta vagy másfél mázsát. De a valódi probléma, hogy a lóerők fejére raktak egy környezetvédelmi norma feliratú betonlapot és lenyomták őket, mint a bélyeget. Ha hirtelen gyorsítanál, akkor először a motorvezérlés esik gondolkodóba, hogy mit is akartál. Utána a váltó hív össze konferenciát, hogy milyen folyosói pletykát hallottak.
Példa: gurulsz az úton, beszorultál kamion mögé, majd szabaddá válik az út. Szép óvatos kultúrember módjára lepadlózod. Nem történik semmi. Elkezd a motor gondolkodni, hogy mi van. Még mindig semmi. Majd kinyitja a pillangószelepet, elkezdi szívni a levegőt. Kis idő múlva körbeér a levegő, elkezd rátüsszögni a turbó turbinakerekére. A turbó elkezd forogni, eltelnek tizedmásodpercek, mire felpörög. Akkor elkezd tölteni. Majd jön a váltóban a bizottság, hogy mi legyen. Visszavált egyet. Majd még egyet. Néha egy harmadikat is. És még mindig nem történt semmi. És amikor a váltó döntött végre, a turbó felpörgött végre, akkor hirtelen elszabadul a pokol és elkezd menni, mint egy barom. Attól kezdve húz és megy, csak mire megjön a kedve, addigra rendes autóval végeztél az előzéssel.
Hozzáteszem, én túra módban szoktam használni, az a legtohonyább módja. Azt is eléggé sokára tartott megtanulni, hogy nem az számít, hogy mennyire nyomom be a gázpedált, hanem az, hogy milyen gyorsan. Ha szépen, udvariasan nyomom be, mint amit megszoktam az elődjén, akkor kb. nem történik semmi a következő pártkongresszusig. Ha paraszt módon "felrúglak az égbe" módszerrel koppanásig padló, de úgy, hogy tényleg rendesen koppanjon, akkor elég hamar elindul.
Csikós és a GrandSport Insignia
Kíváncsiak vagytok én hogyan éltem meg a versenyt? Szeretnétek látni, hogy miért volt a sok képernyő nyomkodás? Tényleg lemerült és haza kellett tolni? Megnéznétek, hogy milyen amikor nem egy amatőr, hanem egy profi terelgeti a pályán a Teslát? Ha bármelyik kérdésre igen a válasz, akkor az én epizódom nektek készült. Egy biztos, én nagyon élveztem és bármikor visszamennék! Ugyanitt egy szett kukaérett 20-as gumit keresek. - Bérczi Balázs
Ezen a linken éritek el Balázs csatornáját.
Virágkorukat élték a poszterautók a 80-as és 90-es évek környékén, hiszen ott volt a Bugatti EB110-es, a McLaren F1 meg Porsche 959-es és a Ferrari F40-es is. Ebből a körből nem akart kimaradni a Jaguar sem, ezért mérnökök egy maroknyi csapata elhatározta, hogy tervez egy olyan autót, mely komoly ellenfele a többi szupersportautónak és esetlegesen egy újragondolt B csoportos versenygépnek is bevethető.
Furcsa hagyaték Bermuda múltjából az a híd, aminek közepe 56 centiméter szélességben felnyitható. A hajót autóra váltó helyiek ma már úgy gurulnak végig rajta, hogy sokan talán nem is tudják, a két bermudai szigetet összekötő Somerset híd a felvonóhidak között világrekorder.
Jó dolog egy veteránmotor, de egy veterán autó még jobb! Hiszen abba belefér az asszony is, a gyerek is, így együtt kirándulgathat a kis család. Ez volt az elhatározás könnyebbik fele, de most jött a nehezebbik. Mégis milyet? Nézegettünk ezt, nézegettünk azt, azután szokás szerint a véletlen segített. Híre jött, hogy egy távolabbi kolléga megválna a rokonságtól megörökölt közel ötvenéves, egytulajos Fiat 850-esétől, méghozzá jutányos áron.
Don Vesco úgy emlékszik vissza már a gyerekkorára is, hogy “az első dolog, amire emlékszem, hogy triciklikkel meg robogókkal versenyeztünk a háztömb körül. Gyerekkori játékainktól kezdve a versenyzés az életem része.” Nem véletlen, hogy a kaliforniai üzletembert mindenki a Utah állambeli Bonneville sós síkság meghatározó alakjának tartja.
Tavaly decemberben akartam kimenni, de először becsípődött a derekam, utána bekaptam a Covidot az egész családdal együtt. Szerencsére senkinek nem lett nagyobb baja, túléltük. A feleségem ízlelését ecetes cseresznyepaprikával teszteltem, úgy ette mint az almát, pedig alapesetben ránézni sem tud. Februárban végre ki tudtunk menni, nézzük mi lett a zsákmány.
Elfordítod a kulcsot/megnyomod a megfelelő gombot és optimális esetben már indul is a motor. Kivéve amikor nem. Várakozás, izzadás, reménykedés, ötletelés, hogy mi történhetett. Valami titokban leszívta az akkut? Mi lehetett az? És mi jön most? Betolás? Vontatás? Új akku? Feltöltés? Hol van egy gyorsindító?
Willy König hétvégente gyakran kérte el anyja Ford Taunusát, aki abban a hitben adta oda fiának az autót, hogy hétvégi kirándulásokra megy vele. Mindeközben Willy valóban közel volt a természethez, de annál is közelebb jutott a hegyi versenyekhez, amiken rendszeresen elindult. Egészen addig tudta titokban tartani, amíg a dobogó legtetején integető Willy képe bele nem került egy helyi újságba.
A világkereskedelem egyik fő átjáróját, a Szuezi-csatornát márciusban 6 napra és 7 órára lebénító Ever Given giga konténerszállító történetének leghíresebb mellékszereplője lett az a markoló, amely az első óráktól kotorta a homokot az óceánjáró orra körül. A reménytelennek tűnő munka gúnyos mémek ezreit szülte, és még ha végül nem is egyedül a markolós áldozatos munkájának hála szabadult ki hajó a csatornából, szomorú fejlemény, hogy egyelőre semmi ellenszolgáltatást nem kapott a rengeteg plusz munkáért. Viszont elmesélte, hogyan élte meg ő a nagy napokat.
Az R32-es Skyline GT-R-jéből Magyarországon alig található néhány példány, és mobile.de-n is csak 4-5 darabot kínálnak belőle, szóval nem egy népautó, de mivel készült belőle vagy 44 ezer darab, nem is egy olasz versenyautó-szintű gyűjtői ritkaság. Hacsak nem a HKS Zero-R-t nézzük, mert abból összesen négy darab van az egész világon, amivel bőven túltesz az olyan szintén ritka, de ismertebb változatokon, amilyen mondjuk az R400 vagy az R-Tune.