Ennek a posztnak nincs különösebb célja, csak megmutatni, mi is zajlik egy Totalcar vezetéstechnikai tréningen a Groupama Tanpályán. Az esemény egy kánikulai szombaton, június 26-án volt, de aki azt hinné, hogy egy strandon hűvösebb, az téved. Illetve mindenkinek annyira volt melege, amennyire nem működött a klímája – volt is ilyen a kocsik között. A fényképek nem mindig adják vissza a mozgást, íme videón is pár rántópados menés:
Itt pedig a fotógaléria, pár szebb pillanatról:
Erre az érve tervezünk még tréningeket, amint tudunk dátumot, ki is hirdetjük!
Lassan a finisébe érkezik a labdarúgó Európa-bajnokság, ezen a hétvégén már a negyeddöntőket játsszák. A helyszínek közt ott volt Budapest is, a magyar válogatott pedig zsinórban másodszor jutott ki a tornára. Sőt, mit kijutott? Óriási lelkesedéssel, szervezetten játszva bár kikapott a címvédő portugáloktól, azonban döntetlent ért el a világbajnok franciák és a németek ellen.
A mieinknek ezzel ugyan véget ért a torna, de a még versenyben lévő csapatok számára a tét egyre fokozódik, a döntőt július 11-én rendezik. Mi most nem a sportszakmai részben mélyülünk el, hanem az autós vonatkozásokat kutatjuk. Az Európa-bajnokság sztárjai közül ugyanis sokan igazi autóőrültek, és meg is tehetik, hogy megvegyék maguknak álmaik luxuskocsiját. Vannak, akik komoly gyűjteményt őrizgetnek, de a sok pénzhez nem mindig társul jó ízlés. Nézzük, mivel járnak a sztárok.
Bevett gyakorlat a méregdrága klasszikusoknál, hogy már az autó megtekintését is banki igazoláshoz és személyazonosításhoz kötik, de nem sokan gondolták volna pár évvel ezelőttig, hogy erre a szintre elérjen egy kétajtós Peugeot.
A Norfolk-sziget nem sokkal nagyobb, mint Csepel, cserébe a világtól nagyjából elzártan, Új-Kaledóniától és Új-Zélandtól is bő 1000 km-re fekszik. Közútból 140 kilométernyi van rajta, közlekedési lámpából egy, kialudt vulkánból szintén egy, tehénből pedig jó 150. A sebességkorlátozás egységesen 50 km/h. A száraz tények felől nézve a sziget nem egy autórajongó-paradicsom, de jobban utánajárva a dolognak kiderül, nem ilyen egyszerű a történet.
Akárhányszor látok Ferrari Testarossát, valahogy nem bírom ki, hogy ne legeltessem rajta hosszasan a szemem. Annyira elképesztően vonzó, hogy ennyire lapos és közben igazából szögegyszerű ék formája, valamint hátrafelé egyre szélesedő karosszériája, amire leginkább a széltében terjengős hajtás miatt volt szükség. Elvégre a 180 fokos hengerszögű V12-es nehezen férne el máshogy. A legmegragadóbb eleme viszont kétség kívül az oldalsó légbeömlő és a sűrű lamellái.
Az elmúlt napokban nem csak a friss, illetve az alkalmi retró anyagokat tettük ki a Facebook oldalunkra, hanem több, régebbi cikket, videót is. Hogy miért?
Ha nagy hagyománya nincs is, időnként feltűnik a neten valaki, aki egy extrémdrága sportautóval nem sportautóknak való helyeken csapatja. A helyzet ritkasága és abszurditása miatt ez így már önmagában egy értékelhető tartalom, pláne az autós világban, így gátlások nélkül osztjuk meg ezt a nyolcperces videót, amin semmi érdemi nem történik azon túl, amit már leírtunk a címben is.
I love Lada - Lada Vesta
Felszereltsége már "norma" szinten is megfelelő, de a "Lux" egészen kiváló. Gyenge pontja lehet a meglehetősen lomha 1,6-os szívó benzines ami mellett erősen vissza kell országúti előzéseknél kapcsolgatni, a rendkívül lassú multimédia fejegység és a hidegen fulladozásra hajlamos motor. Kiváló választás mindazoknak, akik kevés pénzért különlegességre vágynak, viszonylag keveset autóznak, hétvégi telekre / nyaralóba járó autónak stb. Nem való a régi Ladák vezetési élményét keresőknek, általában az országúton / autópályán sokat közlekedőknek, és a lóerők szerelmeseinek.
Amikor hosszas fejlesztés és temérdek pénz elköltése után a Mercedes bemutatta a 190-est, akkor már tervben volt, hogy a raliban is sokkal inkább helye volna, mint a nagy, nehéz és elavult SL-nek. Az összkerékhajtású Audi Quattro és a többi turbós rettenet viszont megnehezítette volna a Mercedes dolgát, ezért az angol Cosworth-szal fejlesztett motort inkább a DTM-ben vetették be. Ennek az egésznek a legmagasabb pontja tagadhatatlanul a 190E Evo II-es.
Az Ever Given giga-konténerszállító márciusi blamája után jutott még erre az évre érdekes óriáshajós mozzanat. Egy brazil kikötőben csúszott neki a dokknak a Cap San Antonio teherhajó néhány napja, és hogy mivel jár, ha egy 118 ezer tonnás, 333 méter hosszú szerkezettel érintőre veszik a partot, azt több kamera is megörökítette.
1969-től létezik GT-R és még ennél is korábban Skyline, mégis a legtöbbeknek egyértelműen az R34-es égett be a számítógépes játékok és a Halálos iramban filmek nyomán. Égig emelő kultusz nőtt köré, pedig a története, a versenysikerek és a rettenetes magasságokba hergelhető motor önmagában is elég lett volna ahhoz, hogy legenda legyen belőle. Nekem - és még sokan másoknak - minden változat közül ez a legszebb, a csodálatos, Midnight Purple II színű V-Spec.
1930-ban született és most hétvégén versenyzőként ott lesz a rali-világbajnokság következő versenyén a lengyel Sobieslaw Zasada. A világbajnokság új korrekordere fénykorában Európa egyik legjobbja volt, most egy R3-as Ford Fiestával indul a Szafari-ralin.
A Bolide még a Bugattik között is extrémnek számít: annyit nyom, mint egy modern Volkswagen Golf, épp csak teljesítményből van tizennégyszer annyi: 1850 lóerő. Mivel a tavaly októberben bemutatott autót nem utcára szánják - de ha őszinték akarunk lenni, versenypályán se sokat lesz -, a szokásos hangerőlimiteknek sem kell megfelelnie, így amikor beindították a Milánóban kiállított autót, a mellette bámészkodó, videózó turisták is összerezzennek.
Nagy divatja van manapság az elvetemült átépítéseknek, mert kreatív erő és tőke is akad hozzá bőven, de ha évtizedekkel ezelőttről bukkan fel egy öszvér, arra azért felkapjuk a fejünket - főleg ha olyan, az autókínálat két végéről származó alanyokat kereszteznek, amilyen a Jeep Wagoneer és az 1969-es Ferrari 365GT 2+2.
A maga 0,20-as légellenállási együtthatójával ma a legaerodinamikusabb sorozatgyártású személyautó a Mercedes EQS, de az olyan, tojás alakú hibridek, mint a Toyota Prius vagy a Hyundai Ioniq is 0,22 körüli értéket képviselnek. Ehhez olyan részletek segítik hozzá az autókat, mint a teljes hosszában zárt padlólemez, a zárható légbeömlők, és sok egyéb apróság, a legmeghatározóbb tényező viszont továbbra is az autó formája.
Bő fél év telt el azóta, hogy először láthattunk képeket a Mitsuoka Buddyról, erről a Chevrolet Tahoe-orrú gnómról, ami a Toyota jelenlegi slágerén, a RAV4-en alapul. A cégről eddig is tudtuk, hogy a hülyeséggel nem viccelnek: ott a Jaguárra fazonírozott Nissan Micra (Viewt), ami a szigetországban meglepően népszerű is, vagy ott van a Wiesmannokra/Morganekre hajazó, MX-5-re épülő Himiko. Ezek mellett egyéb átiratok is vannak a palettán, de a képek alapján a tavaly bemutatott Buddy tűnt eddig a legkellemesebb látványnak mind közül.
Fapados, mint anyám kispolszkija volt - Hyundai I30
Ford Focus Mk2 2005 után akartam másik családi kombit ugyanarra a feladatra. De ez a kocsi egy tragédia a Fordhoz képest. Nyomatékszegény a motorja, induláskor egyesben pipogtatni kell a lábam a gázpedálon, hogy le ne fulladjon. Pedig 1.6 benzines.
Megértem azokat, akik a vágyott klasszikusokat a lehető leginkább makulátlan formájukban szeretnék a temperált garázsukban csodálni. Kétség sem fér hozzá, hogy ezek az autók igazán értékesek már csak annál fogva is, hogy keveset mutat az órájuk, hogy soha egy bevásárlókocsi nem koccant neki az oldalának, hogy még a vezető feneke alatt is olyan feszes a bőr, mintha most gurult volna le a gyártószalagról. Csak ezek sokkal inkább időkapszulák vagy trófeák, mint autók. Szerencsére ez a kaliforniai BMW M5-ös nem ilyen.
A világ innenső felén hasonlót sem nagyon látni: a négyajtós, relatíve rövid és magas jármű ugyan ismerős lehet azoknak, akik láttak már 1990-es évek közepi Ford F-250 pickupot, de a folytatás egészen valószínűtlen: a hét pár ajtó után nem a plató jön, hanem hagyományos szedán-csomagtartó, méghozzá a Ford Focus hátsó lámpáival.
Most, hogy többé-kevésbé olyasmi kezd lenni az élet, mint a pandémia előtt volt, mi is visszatérünk a régi idők szokásaihoz, és igyekszünk évszakonként legalább egy vezetéstechnikai tréninget leszervezni a közösségnek. Ha tapasztalt tréningezőként már elvonási tüneteid vannak, vagy ha még sosem voltál ilyenen, de érdekel, figyelj, mert van összesen 90 helyünk június 26-a szombatra, a Groupama Tanpályára.
A The Complete Book of Electric Cars című könyvből túrta elő a Jalopnik azt az alig ismert Volkswagent, amely egy olyan hibrid rendszerrel volt felszerelve már negyven éve, ami működési elveiben megegyezik a mai full hibridekkel. Az autó egy taxivá alakított Type II, azaz Transporter kisbusz volt, aminek a mellékes részletei (automata, elektromosan működtetett tolóajtók, négy fotel, golyóálló (üveg)fal az utastér és a sofőrfülke között) önmagukban is érdekessé tették volna, de az igazi különlegesség a hajtáslánc volt.
Folytatjuk a már nem annyira olcsó játszós autó projektemet, ennek egyik első lépése, hogy kidobom a nehéz tetőablakot, és valami sokkal könnyebbet teszek a helyére. A mai adásban meglátogattam azt az embert, akitől a tetőablak van, hogy megnézzem, miként rakták be a helyére. Ha már ott voltunk, ránéztünk az ő autóira is.
Minden idők legsúlyosabb szupersportautójának tervezte Gordon Murray a McLaren F1-est, amihez szerinte nem csak gyorsnak és könnyűnek kell lennie, hanem jól vezethetőnek és tartósnak is. Akkoriban a legtöbb autónál áramvonalasabb volt és szokatlan mód egy fővel több fért az utasterébe, mint a szokványos sportautóknak. Az F1 egy sor eszelős ötletet valósított meg annak érdekében, hogy ne csak a versenypályán legyen nyerő, hanem behúzza a világ leggyorsabb autója címet is.
Aki régóta túrja a hazai használtautós oldalakat egy dögös kétajtós után kutatva, bizonyosan belefutott már a Mitsubishi Starionba (abba az egybe, amit kínálnak), ami a maga nemében és idejében egészen kompetens, de a kortársakhoz képest alulértékelt kupé volt. Ma a markáns vonalaival és felnyíló lámpáival emlékeztet a Mitsubishi szebb, sőt talán legszebb napjaira.
A természeti körülmények szülték ezt a különös skót kompot, aminek forgózsámolyát ma is kézi erővel tekerik irányba. Viszont nem ez a nagy találmány, hanem a válasz az erős árapályra, amit egy átkelés alatt jól bemutatnak ebben a videóban.