Csodás guruló vasdoboz - Dacia Logan MCV
Aki a rendszerváltás előtt volt gyerek, annak elképzelhetetlen volt, hogy valaha rémséges Daciát(!) akarjon, és örüljön, ha van neki. És amiképp az akkor elképzelhetetlen rendszerváltás is bekövetkezett, én is megértem, hogy Daciám van és nagyon szeretem.
Anti-autóbuzi vagyok, nem értek hozzá, és az érdekel, hogy megbízhatóan elvigyen. Falun ez nagyon fontos. Szerintem tömeghipnózis és őrület az olyasmi, hogy ma már legyen egy kocsiban klíma, és elemi, hogy villanymotor nyitja az ablakot. Nem beszélve az esőérzékelőről meg a tolatóradarról. Ülésfűtés? Brrrr. Minek?
Papp Tibi véleménye egy használt Dacia Logan MCV-ről
A Parkoló Parádét azért is szeretjük, mert tényleg mindenféle márka és típus megjelenik. Akár gyári, akár épített, akár patinás, akár úgy csillog, hogy elcsúszik rajta a légy. Az Eneos támogatásával egy fotópontot állítottunk fel a bejáratnál, ahol minden átguruló járművet lefotóztunk. Tudjuk, hogy milyen jó élmény a saját autót vagy motort viszontlátni a találkozós képeken, úgyhogy jó keresgélést kívánunk! Kedvcsinálónak kiemeltünk néhányat, bármelyikre kattintva megnyílik a teljes galéria.
Nagyon hatásos és elég megosztó lezárást csináltak a Daniel Craig által megformált James Bondnak, de annyi egészen biztos, hogy a filmen maradéktalanul látszik a 300 millió dolláros költségvetés. Már csak azért is, mert az Aston Martin annyira komoly felhozatalt vonultatott fel, hogy mindenki megkívánta az angol sportautókat.
Megmentem a világot, és elhozom a megváltást a tüdőbetegeknek? Vagy tönkreteszem a földet, mert miattam bányásznak még több ércet, a villamos energia előállítása még környezetszennyezőbb, és mit kezdünk majd a sok szar aksival? Hogy melyik állítás igaz, nem tudom, de hogy innentől sokkal olcsóbban tankolok, ingyen parkolok, és hogy nem fizetek gépjárműadót, azt tudom. Vettem ugyanis egy e-Upot.
Nem túl elegáns módon kezeli a Lamborghini az elmúlt hetek minibotrányát, amiben a márka egyik tervezőlegendája, Marcello Gandini nyilatkozatban zárkózott el az új Countach-nak nevezett modelltől.
Elképesztő merészséggel forgatta fel a Renault Cliót a Tom Walkinshaw Racing, akik a szokványos francia kisautóból nem egyszerűen egy hot hatchet csináltak, hanem valami olyan szürreális kreténséget alkottak, ami még koncepciónak is durva volna. A franciák pedig beleálltak és utcára engedték a meglehetősen túlmotorizált Cliót.
Általában felesleges időpazarlásnak tűnik az Autonánia, hiszen legtöbbször nem létező garázshelyeket akarunk soha meg nem keresett pénzből feltölteni. Most kicsit más a helyzet, ugyanis a piaci mozgások miatt valódi kérdéseket vet fel a Dacia lassan közelítő eladása. Napok óta szedem össze a gondolataimat ehhez a bejegyzéshez, és annyi haszna már most van a célzott gondolkodásnak, hogy kiderült: az ideális váltómodell egy Tesla Model S lenne. Kár, hogy annyira azért nem szalad el a Lodgy értéke.
Még a télen kaptam pénzügyesünk, Angéla férjétől a hajtókart. A képek nem adják vissza a méretét, majdnem hatvan centi hosszú, 12 kiló, kulcstartónak tehát nem ideális, de úgy voltam vele, hogy valamire csak jó lesz - egy ilyen remek tárgyat nem utasít vissza az ember. Egy gázmotorban kotlott meg, az egészbe került egy kurfli, a hajtórúdszem pedig brutálisan megrogyott, nem lehetett szép hangja, amikor ekkorát kapott.
Harci sérülések, látványos dekor, szponzori matricák és gumidarabok nélkül egy versenyautó befejezetlen műnek hat vagy szobornak. A tökéletesen helyreállított BMW M3 GTR is inkább tűnik kiállítási tárgynak ebben az ártatlan fehérben, mint üvöltő célszerszámnak. 2001-ben a Rolex Sports Car sorozatra készítette az autót a BMW amerikai képviselete és a Milner’s Prototype Technology Group, most pedig sokkal inkább gyűjtői darab, mint versenygép.
Hétvégente veteránnal krúzolni a városban rendkívül stílusos jelenség, de egyre kevesebb lehetőséget adnak rá a különböző korlátozások. A tisztább levegőért több nagyvárosban válogatják már meg, hogy milyen autók hajthatnak be bizonyos területekre. Londonban is van ilyen ULEZ, tehát Ultra Low Emission Zone, ahová normális esetben be se tehetné a lábát senki klasszikus Range Roverrel. Erre találta meg a megoldást a Kingsley Cars.
A Totalcar csapata mindig vegyes volt, a mostani brigád is színes - van, aki a lap indulása óta itt dolgozik, vannak a saját nevelések, akik gyakornokból küzdötték fel magukat, másokat a konkurenciától csábítottunk át, meg olyan is, akit szimpla álláshirdetéssel vadásztunk le. És annyira bevált, hogy újra nekifutunk, ezúttal egy tech érdeklődésű kollégára vadászunk, akinek elsősorban nem az autóteszt lenne a fő feladata (úgysem fogja megúszni, időről időre frankó sportautókat kell hőlégfúvóval rámelegíteni a kollégákra, hogy vigye már el valaki).
Amikor a genfi luxusvilla fűtött garázsfelhajtójának végén szélesre tárul a kovácsolt kerítés, közben illedelmesen biccent egyet a biztonsági őr, hogy szabad a pálya. Hirtelen megrebbenne a lábad a gázpedálon, de pontosan tudod, hogy a hideg sportgumik és a lehetetlenül sok lóerő nagyon alattomos tud lenni, ezért nem rúgod el. A szomszédodnak is van egy LaFerrarija, de az fantáziátlan módon piros. Mit is várunk attól, akinek a Lamborghinije is sárga, a G 63 AMG-je pedig egészen addig volt ezüst, amíg divat nem lett a matt fekete fólia.
Érdekes hangulat lengi be az olyan angol luxusmárkákat, mint a Bentley. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni rá, mintha még mindig az utolsó gombot is kézzel munkálnák meg nagyapjuk esztergáján, majd pontban ötkor eltartott kisujjal elfogyasztják a teát. Az idők viszont változtak és a Bentley-nél azt is érezték, nem elég kijelenteni, hogy ennél sportosabban vezethető Continental GT sosem született még, nem árt villantani.
Pontosan emlékszem, hogy először a Honda CR-X-szel a GTA Vice City-ben találkoztam, csak ott éppen Blista Compact néven futott. Neve a Civic Renaissance Experimental rövidítése és ez egyértelművé teszi, hogy a műszaki alapjait is a Civic adja, csak épp a formája kevésbé praktikus belteret ad ki. Ellenben még mindig elképesztően menőn néz ki. Tervezőjének a saját Alfa Romeo GT Junior Zagato-ja adta az ihletet a sportos fazonú és szintén Kammback fenekű japán feldolgozáshoz.
Van egy erős Transporter-becsípődésem. Minden genetikai hibájuk ellenére tudok rajongani értük, és a szükségesnél sokkal nagyobb (felesleges) tudáshalmaz van a fejemben ezekkel kapcsolatban. Nem meglepő tehát, hogy figyelem a piacot is, mikor bukkan fel egy ígéretes T3, esetleg T2, netalántán T4. Van viszont egy másik, kevésbé kirakatba tett keresési tételem is: a kocka-Panda.
Igazi legenda a Lancia Delta, amiből volt ugyan polgári kompakt, de hiába az arányos, vonalzóval rajzolt forma, mindenkinek a raliautó és a kiszélesített utcai sportváltozat égett be az emlékezetébe. Az olaszoknak hat világbajnoki címet hozott az összkerekes, turbómotoros versenyautó, ami felejthetetlenné tette a Deltát. Éppen ezért ma már komoly érték egy szép Lancia Delta HF Integrale, amit egyesek még elővesznek hétvégén, mások talán autóznak vele egy jót máskor is, de néhányan úgy gondolják, hogy a fennmaradt daraboknak tükörfényre polírozva kell állnia egy temperált garázsban.
4800 töltőpontja van a világon az Electrify America és az európai Ionity töltőhálózatnak, ami önmagában tényleg nem túl izgató. Viszont az 1,21 század gigawattról és október 21-ről (ekkor érkezik meg McFly és Doki a jövőbe) pontosan az jutott erről a számról az eszükbe, mint neked vagy nekem: a Vissza a jövőbe.
Imádom az olyan forgatásokat, ahol a szó legszorosabb értelmében vett mesteremberek bizonyítják, hogy a munka egy bizonyos szint felett már művészet. Ezt nem lehet megtanulni, ehhez tehetség is kell, szorgalom, precizitás, türelem. Hogy érezze a mester az anyagot, amivel dolgozik, és mindez akkor válik művészetté, ha az ember igazán szereti is azt, amit csinál.
Renee Brinkerhoff amatőr raliversenyző már végigversenyzett hat kontinenst, de a legnehezebbet, az Antarktiszt sem hagyja ki: hamarosan nekiindul a déli sapka 572 kilométeres átszelésének, és ezt nem valami adekvát terepjáróval, egy Toyota Hilux-szal vagy egy Land Rover Defenderrel teszi, hanem egy átalakított 1956-os Porsche 356A-val.
Nem kérdés, a Trabant tömegek mobilitásának jelképéből, majd a kispénzű emberek autójából mára igazi legenda lett. Ez jelentős részben köszönhető a hozzá fűződő nosztalgiának, de annak is, hogy olyan karaktere van, mint kevés másik autónak. Szinte mindenkinek van trabantos sztorija, legyen az családi nyaralás, közös szerelgetés a haverokkal, esetleg lerobbanás, vagy éppen autóverseny. A Wartburgnak talán nincs akkora kultusza idehaza, de előfordul, hogy a két legenda útja keresztezi egymást.
A Bugatti Chiron újonnan körülbelül 3,5 millió dollárt ér (bő 1 milliárd forint), de ha valaki olcsón akar hozzájutni és hajlandó némi kompromisszumra, most megvan rá a lehetősége. A Copart aukciós cég hirdet Floridában egy 2019-es modellt, amelynek kisebb égési sérülés található a bal elején. Ha igazak a hírek, az autó egy híres hiphop-zenészé volt, a tüzet pedig egy molotov-koktél okozta.
A hétvégi Pakoló Parádéval letudtuk a klasszikus bandázós programjainkat idénre, az indián nyarat magunk mögött hagyva pedig azt tesszük, amit a telet várva szoktunk: tartunk egy őszi vezetéstechnikai tréninget. November 6-án várunk összesen 90 embert a Groupama Tanpályán.
Amikor először értesültem róla, hogy a Netflix készít egy dokumentumfilmet az F1 legenda Michael Schumacherről, eszembe jutott, hogy abban az évben voltam először a Hungaroringen, amikor visszavonult a Ferraritól. És megrohamoztak az emlékképek, ugyanis a gyerekkorom jelentős része azzal telt, hogy vasárnaponként a tévé előtt ülve (néha állva) bámultam a futamokat.
Csodálatosan szép a Ferrari Daytona, de a Lamborghini Miura és pláne a lehetetlenül éles Countach után egyértelmű volt, hogy tovább kell lépni az orrmotoros elrendezésről, ha ebben a ligában szeretne ütőképes maradni Maranello. A makacs Enzo Ferrarit viszont nem volt könnyű meggyőzni arról, hogy a versenygépek mellett a közútra szánt sportautóknak is a középmotor a jövője. Kitartóan győzködték a mérnökök az il Commendatorét, hogy a vásárlókat sem tizedeli majd meg a modern műszaki alap, ezért megszületett a BB.
Állítólag nincsenek véletlenek. Ahhoz viszont sok, előre nem látható lépésnek kellett követnie egymást, hogy pont két nappal azután készüljön el Geri Halliwell, az 1991-es Mini Cooper, hogy Amerikában élő barátom, a tulajdonosa, repülőre szállt hazafelé az itthon töltött nyár végén. Azért ettől még mindenki nagyon örült, mikor Szenes Laci telefonált, hogy mehetek az autóért, de hiába reménykedtem az április végi váltóbalhé után, hiába szedtük ki még tavasszal a motort az orrából, az egész nyár ráment a felújításra. Bár amilyen meleg volt, lehet nem is baj: a fűtés továbbra is jó a Miniben, lehúzott ablakkal viszont olyan szeles a Cooper, mint valami kabrió.