Gépjárművem (Subaru Impreza) már hetek óta a szervizben áll, mivel garanciális váltójavítást (fogaskereket cserélnek benne) végeznek rajta. Azt mondták csereautó csak akkor járna, ha az út szélén hagyna ott a gépjármű, így, hogy be tudtam vinni szervizbe, nem. Ez valóban így van?
Továbbá azt mondták, hogy a garancia nem hosszabbodik meg a javítás időtartamával. Elektronikai készülékeknél ilyenkor hosszabbítják a garanciát a szervizben töltött idővel, gépjárműveknél nem? Váltóra vonatkozó garancia fogaskerékcsere esetén újraindul, vagy így nem számít főalkatrészcserének?
Feltételezve, hogy az autót kerekedésből, újonnan vette, és valóban jótállási idő alatti (1 év), vagy szavatossági idő alatti (legfeljebb az autó 3 éves koráig) meghibásodásról beszélünk, és a szerviz is így kezeli a problémát, akkor a szerviz téved. A javítás idejével, azaz ameddig Ön az autót emiatt használni nem tudta, a jótállás/szavatosság ideje meghosszabbodik.
Tisztelt Autójogász!
A gépjárműnek a tulajdonosa én vagyok, az üzembentartója az édesapám. Ebben az esetben, ha foglalni szeretnének édesapámtól a gépkocsit lefoglalhatják mint értéktárgyat? Bár ugye a tulajdonosa nem Ö, hanem én.
Üdvözlettel:
Ferenc
Tisztelt Ferenc!
A végrehajtási törvény szerint lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.
Mivel az édesapja nem tulajdonos, nem foglalhatják le a gépkocsit. Ezt a végrehajtó meg fogja tudni állapítani a forgalmi engedélyből és a járműnyilvántartásból is.
Tisztelettel: dr. Koszoru István
Érdeklődnék, hogy cserbenhagyásos balesetokozásnál, ha nem történt személyi sérülés, milyen büntetési tételt alkalmazhat a rendőrség, továbbá ha az elkövetőnek nincs kötelezője, ki rendezi a kárt. Válaszát tisztelettel köszönöm. G
Sok függ attól, hogy az eset pontosan miként is történt, ugyanis nem minden esetben minősül a közlekedési baleset helyszínének elhagyása cserbenhagyás bűncselekményének. Ha a baleset során egyértelmű, hogy nem történhetett személyi sérülés, (pl: egymással szemben elhaladó autók tükrei összeütköznek, de az oldalüveg nem törik be) akkor az eset ún. közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének szabálysértéseként bírálandó el, maximum 30 ezer forintos pénzbírsággal.
Ha azonban az elhaladó autók tükreinek ütközése miatt az autó(k) oldalüvege betörik, ez már magában hordozza a sérülés lehetőségét, és az eset cserbenhagyás bűncselekményének minősül. Ezért 1 év szabadságvesztés szabható ki, de nem a rendőrség, hanem a bíróság által. Továbbá ilyen esetben a vezetőt a járművezetéstől is eltilthatják.
Hangsúlyozni kell, hogy a fenti elhatárolás során az számít, hogy az ütközés körülményei alapján lehetett-e alappal következtetni a sérülésre. Amennyiben a sérülés ténylegesen be is következik, az eset megítélése még súlyosabb.
Ha az elkövető megvan, de nincs kötelezője, akkor MABISZ Gépjármű Kárrendezési Irodához kell fordulni. A kárt ők rendezik, majd behajtják a károkozótól.
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász!
Lakóhelyemen az utcánk utburkolata rettenetesen leromlott állapotban van, több ígéretet kaptunk már a felújításról de nem történt még egy kis foltozás sem.
A kérdésem az lenne, hogy tudnánk ráterhelni az autójavítási költséget az önkormányzatra? Gondolok itt lengéscsillapító, gumik alufelnik javítási költségére.
Válaszát előre is köszönöm!
Tamás
A felni és gumisérülés miatti károk érvényesítéséhez mindenképpen készüljön fotó a helyszínen a rongálódásról és a kátyúról, még szerencsésebb, ha utazott velünk valaki az autóban, aki tanúsíthatja az esetet. A lengéscsillapító, illetve egyéb kopó alkatrészek, gömbfejek esetén már nehezebb a bizonyítás, ezek ugyanis fokozatosan kopnak, használódnak el, emiatt igen nehéz azt igazolni, hogy épp az adott kátyú tette tönkre.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben az adott útszakaszon szabályosan kihelyezett KRESZ tábla figyelmeztet a rossz útburkolatra, akkor az önkormányzat eredményesen védekezhet azzal, hogy a sofőr nem ennek megfelelő óvatossággal (sebességgel) vezetett.
dr. Horváth Bence
Elromlott a férjem gépkocsija, leállította a pincébe,s ezt követően nem fizetett rá sem biztosítást sem súlyadót. Pár éve megtudtam, hogy hivatalból kivonták a forgalomból.
Hogyan lehet ezt a gépkocsit újra forgalomba helyezni? Lehet-e egyáltalán.
A forgalmi és a rendszám itt van nálunk!
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Nagyjából a forgalomból kivonás időpontjáig terhelik Önöket a különböző fizetési kötelezettségek. Az elmaradt adót és díjakat, bírságokat ki kell fizetni, a járművet megfelelő műszaki állapotba kell hozni, útvonalengedéllyel műszaki vizsgára vinni, ezt követően ismét forgalomba lehet helyezni. Nem tudni, meddig állt a pincében úgy, hogy forgalomban volt hivatalosan, mindenesetre tetemes költségekre és sok adminisztrációra kell számítani.
Tisztelettel: dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A gyorshajtási díjszabásban foglaltak alapján 50 km/h-s korlátozásnál (ebben a helyzetben városon belül) 15 km/h-s sebességtúllépés felett kell 30 ezer Ft bírságot fizetni tudomásom szerint. Nem is pontosan a határ számít, inkább az lenne a kérdésem, hogy ez alatt (60-nal mentem) szabhatnak-e ki közlekedési bírságot, és ha igen, akkor mekkora lehet ennek az összege? (olvastam ezt is azt is, ezért nem vagyok biztos benne.) Válaszát előre is köszönöm!
Ádám
Tisztelt Ádám!
Amit közigazgatási bírsággal el lehet intézni, azt azzal intézik. Ami oda nem fér bele, mert pl. nem olyan nagy mértékű a sebesség túllépése, marad a hagyományos szabálysértési eljárás. Ez a konkrét esetben közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértése, amit 30ezer Ft-ig terjedő bírsággal lehet sújtani.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Az után szeretnék érdeklődni, hogy egy önkormányzat tulajdonában lévő úton keletkezett kátyúkárért ki a felelős (önkormányzat) és milyen számú törvény írja ezt elő.
Előre is köszönöm válaszát.
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szerint a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése állami és önkormányzati feladat. A törvény 35. §-a szerint az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul kell a közút kezelőjéhez bejelenteni. Hogy megtudja ki az adott út kezelője, forduljon az út helye szerinti önkormányzathoz.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Érdeklődnék, hogy egy ötszemélyes tehergépkocsiban, ahol hátul kétpontos övek vannak és csak elöl, az anyósülésen van hárompontos öv, gyermekülésben szállíthatok gyermeket? (A gyerekülésünket csak menetiránnyal megegyezően lehet beszerelni.)
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: N. Ferenc
Tisztelt N. Ferenc!
Sajnos így nem lehet elöl szállítani gyermeket. Hátul pedig csak akkor nem kötelező a gyermeket gyermekülésbe ültetni, ha 3. életévét már betöltötte, legalább 135 cm magas és az üléshez beszerelt biztonsági övvel – testméretéhez igazodóan – biztonságosan rögzíthető.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Érdeklődni szeretnék a vezetői engedély érvényességéről.
A 35/2000. (XI. 30.) BM rendeletben azt olvastam, hogy:
"(2) A Magyar Köztársaság területén járművezetési jogosultság igazolására alkalmas az ügyfél által együttesen bemutatott, az adott kategória tekintetében lejárt érvényességű vezetői engedély és a közlekedési igazgatási hatóság által a kérelemről elektronikus úton kiállított és az ügyfélnek átadott adatlap a vezetői engedély cseréjére irányuló eljárás kezdeményezését követően az új vezetői engedély kiadásáig, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 60 napig."
(Itt a link is.)
Eszerint, ha lejárt a jogosítványom, voltam az orvosnál és az okmányirodában, akkor a lejárt jogosítványommal és az okmányirodában kapott papírral vezethetek az új jogsi megérkeztéig (max. 60 napig)?
Köszönettel,
N. Gergely
Tisztelt N. Gergely!
Igen, ez egy kedvező változás, 2009. április 1-től lehet ezzel a lehetőséggel élni. Megújítás esetén megvan a vezetési jogosultsága, de mivel az új engedély kiállítása 3-4 hétbe telik, a jogalkotó felismerte, hogy erre az időre nem szabad kihúzni a járművezető alól a közlekedés lehetőségét. Tehát Ön jól érti a szabályt, a lejárt jogsival és a kérelemmel szabályosan vezethet. Persze nem lenne baj, ha erre az ügyintéző kérdés nélkül is felhívná a figyelmet, vagy szerepelhetne akár az űrlapon, hogy ne kelljen az interneten keresgélni.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Gépkocsimat gázossá alakíttattam, a casco biztosítómnál bejelentettem, de egy hétig nem tudtak a ténnyel mit kezdeni, csak az volt a biztos, hogy módosítani kell a szerződést, de hogy ez a díjfizetést hogy érinti arra választ nem kaptam, állítólag egyedileg bírálják el.
Az évfordulóm június 9-e volt, az átalakítás 24-én történt. Rengeteget telefonálgattam, minden eredmény nélkül, hogy fel akarom mondani a szerződést. Beperelhetnek-e a következő év 2011. júniusáig követelve a biztosítási összeget? Egyáltalán milyen jogon köt röghöz a Casco biztosítás, amely nem kötelező. És ha nem tudom fizetni, akkor mi van? Elveszik a lakásom? Persze mondhatják, hogy ez benne van a szerződésben, csakhogy aki félti az új kocsiját, casco-t akar, az hiába berzenkedik, a biztosítók, ha mást nem is magukat jól bebiztosítják!
Várom szíves válaszát.
Üdvözlettel: P-né
Tisztelt P-né!
Önt szerződése köti, a szerződés megkötésével vállalta a casco szabályait, így a forgalomból kivonás vagy eladás esetét leszámítva nem mondhatja fel bármikor a biztosítást, csak évfordulóra. Ez ügyben nem telefonálni kellett volna, hanem a megadott határidőig tértivevényes levelet írni, melyben a szerződést az évfordulóra felmondja. Mivel ezzel elkésett, kénytelen várni a következő évig. Évfordulóra történő felmondás esetén: a casco biztosítás kötvény szerinti évforduló napja előtt legkésőbb 30 nappal, a biztosító társasághoz írásban be kell érkeznie a felmondásnak. Ha a casco biztosítása esetleg díj nemfizetés miatt szűnne meg, abban az esetben a biztosítónak valóban joga van követelni a biztosítási év hátralévő részének a díjkülönbözetét.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Mai nap kaptam egy büntetést a rendőrségtől, miszerint május 29-én autómmal az M. utcában megszegtem a behajtási tilalomra és a kötelező haladási irányra vonatkozó előírásokat, amiről állítólag fényképük is van. A problémám ezzel az, hogy mivel itt lakom a születésem óta, és napi rendszerességgel körözöm az említett utcában és környékén parkolás céljából, már csukott szemmel is tudom melyik utcába merre lehet behajtani, szembe menni soha sehol nem szoktam, és kifejezetten rossz szemmel nézem azokat akik néha szembe jönnek.
Azt szeretném megtudni öntől, hogy milyen lehetőségem van azt bebizonyítani, hogy nem szegtem szabályt, és így ne kelljen kifizetnem 50 ezer ft-ot azért, amit nem tettem.
Köszönettel: R. Gábor
Tisztelt R. Gábor!
A kozigbirsag.police.hu oldalon az ügy azonosító és a rendszám megadásával meg tudja tekinteni a rendőrség képi bizonyítékait. Vagy 100 Ft/oldal ellenében hiteles másolatot kérhet. Szerintem az internetes lehetőséggel élve nagy valószínűség szerint el tudja dönteni, jogos-e a rendőrség eljárása és büntetése. Bár a közigazgatási bírság esetén nincs jelentősége, de talán az is lehetséges, hogy a kérdéses időpontban más vezette a járművet.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Április közepén sajnos rossz helyen parkoltunk, kerékbilincset és kaptunk. Felhívtuk a megadott számot, kifizettük az 5000 + 15 000 Ft-ot és levették. A héten kaptunk egy levelet az új szombathelyi rendőrségi központból, hogy szabálytalan parkolás miatt 30 000 Ft büntetést kell fizetnünk. Az ügyiratszám alapján megnéztem a trafficPOINT rendszerben és a fényképek az ominózis áprilisi szabálytalan parkolásunkkor készültek. Párom fel is hívta a rendőrséget ahol azt mondták fizessük be mert ez erősebb érvényű mint a közteresek büntetése. Hogy is van ez? Kétszer kell bűnhődni egy bűn miatt?
Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelettel: Sz. Szilárd
Tisztelt Sz. Szilárd!
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi 1. törvény 21/B. § (2) bekezdése értelmében helyszíni bírság, továbbá szabálysértési eljárásban pénzbírság nem szabható ki azzal a személlyel szemben, akivel szemben a szabálysértés alapjául szolgáló előírás megsértése miatt közigazgatási bírság kiszabásának van helye. Ez 2009. augusztus 1-től van így, korábban csak a szabálysértési bírságot nem kellett befizetni, így előbb befizette az autós a helyszíni bírságot, aztán érkezett a közig bírság is. Ezt a szabályt tehát örömünkre egészítették ki tavaly, hogy helyszíni bírságot sem kell párhuzamosan fizetni. A kerékbilincs azonban más téma. A le és felszerelésért ugyanis nem bírságot fizetünk, hanem költséget, erre pedig nem vonatkozik a törvényben meghatározott mentesség. Tehát be kell fizetni a költséget is meg a bírságot is.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Édesapám halála után örökölök egy 1,6-os, 10 éves Suzuki Baleno gépkocsit, melyről az örökösödési tárgyalás mostanság lesz. A kérdésem az lenne, hogy ha az autót a párom nevére akarjuk íratni (nem házastárs), ezt meg lehet-e tenni egyből, egyszeri illeték- és egyéb díjak megfizetése mellett, vagy először az én nevemre kell íratni, és utána én „adom el" kvázi a páromnak? Vagy ilyenkor automatikusan az én nevemre kerül, és nem kell illetékeket fizetnem? Meg tudná nekem mondani, kérem, hogy milyen költségekkel kell számolnunk?
Először mindenképpen az örökös nevére írják a járművet, ha el kívánja adni, célszerű vinni a közjegyzői határozattal együtt az adásvételi szerződést is, és kérni, hogy mindkettő jogügyletet jegyezzék be, így egy okmánykiváltást megspórolhat. Öröklés esetén minden megkezdett köbcenti után 36 Ft-ot kell fizetni illetékként. Adásvétel esetén 18 Ft az illeték köbcentinként. A törzskönyv és a forgalmi engedély mindkét esetben 6-6 ezer Ft-ba kerül.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A személygépkocsim üzemben tartója a feleségem, ezért a súlyadót neki kell fizetnie. A luxusadót nekem tulajdonosnak kell megfizetni, a kérdésem, levonhatom-e a feleségem által befizetett súlyadót?
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel:
D. Iván
Tisztelt D. Iván!
Sajnos nem. A luxusadóról szóló törvény 35. §-a szerint: „Az adóalany az adóévben levonhatja a fizetendő adó összegéből a személygépkocsi után a terhére az adóévre kivetett (járó) gépjárműadó összegét.” Mivel a súlyadót nem Ön fizeti, nem vonhatja le. Az igazságosságot meg az ésszerűséget itt ne keressük, ez a törvény nem arról szól.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben Budapest belterületén kátyúba hajtok és a kátyú személyi sérülést nem, de anyagi kárt annál többet okoz, akkor esetleges kártérítési igényemmel milyen szervekhez fordulhatok. Az autóm casco mentes.
Budapesten 5 napon belül, lehetőleg személyesen benyújtott kárigényeket fogad el a közút fenntartója. A bejelentésnél közölni kell a sérülési időpontját, helyét, pontos körülményeit (útviszonyok, sebesség stb.), a kár becsült mértékét. Jó, ha van rendőrségi jegyzőkönyv és fényképfelvétel, tanúk neve, címe. Közölni kell a jármű, a forgalmi, a jogosítvány adatait és a kötelező biztosítás adatait is. Ide lehet fordulni: FKF Zrt. Ügyfélszolgálati Irodája Budapest, XI. kerület, Bánk bán u. 8-10. fsz. 7. Tel: 06-40-353-353
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Van egy 2008-ban vásárolt autóm, melynek a műszaki vizsgája 2012-ben jár le, a zöld kártyája viszont 2010. augusztusban, az új szabályozással nekem most akkor ez év augusztusban műszaki vizsgára kell vinni az autót? vagy majd csak 2012-ben amikor egyébként is lejár a műszakija?
A 2012-es időpont a jó, zöldkártyája érvényessége meghosszabbodik a műszaki érvényesség időpontjáig. A következő környezetvédelmi vizsgálatot a műszaki vizsgával együtt, annak részeként fogják lebonyolítani.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Nemrégiben vásároltunk egy 95-ös Fiat Punto-t, amihez nincsen törzskönyv! A tulajdonos, akitől vettük az első tulajdonosa volt az autónak és amikor vette, akkoriban még nem kapott hozzá törzskönyvet! Ilyenkor mi a teendő?
Nincs különösebb teendő, tehát a vétel előtt nem kell kiváltania az eladónak. Az átírás során fizetnie kell a törzskönyvért is (mindenképpen fizetni kell érte), és Ön már meg fogja kapni.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
5 éve vettem egy autót 1.4 millió hitelt vettem fel rá 3 évig 45 ezer Ft-tal fizettem, sajnos a munkám megszűnt, visszaadtam a banknak. Eladták és még követelnek 1,2 millió Ft-ot!!!! Ingóságom nincs, munkahelyem nincs, viszont van kezesem, akinek van háza, de megvan terhelve jelzálog hitellel. Kérdésem, ilyenkor a kezes házát elvehetik?
Tisztelt Levélíró!
A kezes bankjának nem érdeke (különösen, ha fizeti a háza jelzáloghitelét) hozzájárulni ahhoz, hogy a hitel biztosítékául szolgáló ingatlan elvesszen. Ez általában nem akadálya viszont annak, hogy további jelzálog kerüljön bejegyzésre az ingatlanra.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A kötelező felelősségbiztosításom 2008. 04. 01. napjával megszűnt díjnemfizetés miatt, erről kaptam is értesítőt a biztosítótól, azóta az autó műszakija is lejárt, sajnos forgalomból nem lett kivonva, most viszont szeretném kivonatni végleg, mert sajnos olyan állapotban van a kocsi, hogy nem érné meg levizsgáztatni. A kérdésem a következő lenne: a biztosító az elmúlt másfél évre behajthatja-e a díjat, ha én erre az autóra már nem akarok újból biztosítást kötni? Le tudom-e úgy adni a rendszámot, ha az elmúlt időszakra nincs biztosítás fizetve, illetve mi van akkor, ha az autót továbbra sem vonatom ki, és akár így áll évekig is, ebben az esetben a biztosító élhet-e bármilyen követeléssel (eddig a 1,5 év alatt semmilyen felszólítást nem kaptam, hogy fizessek). Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Bianka
Tisztelt Levélíró!
A biztosító jogosult a fedezetlenségi díjra és intézkedni is fog a behajtása iránt. A követelést bíróság előtt lehet érvényesíteni, ez okmányirodai közreműködést nem igényel. A végleges kivonás intézése során nem kell bemutatnia a biztosítás fennállását igazoló iratokat, tehát emiatt kár késlekedni.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A gépkocsit E-rendszámmal használom. Kell luxusadót fizetni?
Köszönettel: Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A törvény egy nagyon egyszerű szabályt tartalmaz. Aki a tárgyév január 1-jén a jármű tulajdonosaként van bejegyezve, az köteles a luxusadót megfizetni. Az adókötelezettséget az adóév első napján – tehát a 2010. adóév esetén a 2010. január 1-jén – fennálló körülmények figyelembevételével kell teljesíteni. Azaz, ha későbbi időpontban bármilyen változás következik be, akár a személygépkocsi, akár az adó alanyának oldaláról, ezt a változást csak a változást követő adóévben lehet figyelembe venni.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Tisztelettel kérdezem, hogy hol lehet letölteni az ez évtől alkalmazható átírási nyomtatványokat, illetve üzemben tartói megállapodást is. A helyi okmányiroda szerint a nyomtatványboltban jelenleg kapható formanyomtatványok ez év januárjától már nem használhatók!
Segítségüket megköszönve várom szíves válaszukat.
Tisztelettel: B. Gy.
Tisztelt Levélíró!
2010. január 1-jén hatályba lépett a 304/2009. (XII. 22.) Kormányrendelet, mely alapján az adásvételi szerződés kötelező tartalmi elemei jelentősen módosultak.
A jogszabály rendelkezései szerint a következőket mindenképpen tartalmaznia kell az adásvételi szerződéseknek:
a) a jogügylet ingyenes vagy visszterhes jellegének meghatározása;
b) a jogügylet tárgyát képező jármű azonosító (rendszám, alvázszám) és gyártmány adatai;
c) a felek természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve; születési helye és ideje; anyja születési családi és utóneve), a személyazonosságát igazoló okmány sorszám adata, valamint lakcím adata, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése, képviselőjének adatai, székhelyének (telephelyének) címe, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási száma;
d) a járműhöz tartozó okmányok (forgalmi engedély és törzskönyv) sorszáma, az okmányok átadásának-átvételének ténye, időpontja;
e) a járműnek a vevő birtokába kerülési időpontja;
f) a jogügylet hatálybalépésének napja;
g) a felek nyilatkozata, mely szerint mindkét fél teljesíti bejelentési kötelezettségét a közlekedési igazgatási hatóságnál a tulajdonjog-változás hatálybalépését követő, jogszabályban meghatározott határidőn belül;
h) a felek nyilatkozata arról, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit.
Mintát ott nem találtam, ahol leginkább lennie kellene, de több okmányiroda tett közzé megfelelő mintát pl. itt: és itt.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István