T. Autójogász!
Kérdésem, hogy használt autó esetén a kereskedőnek van-e visszavásárlási kötelezettsége, és ez hány nap és melyik jogszabály alapján, ha kiderül, hogy az autónak rejtett hibája (hengerfejes)van ami próbaút során nem derült ki.
Köszönettel: M.G.

Tisztelt M.G.!

A kereskedő szavatossági kötelezettségét a Ptk 305.§-311/A § bekezdései szabályozzák. EZek alapján előfordulhat olyan eset, amikor Ön elállhat a szerződéstől, ezáltal visszaadva az autót és visszakapva a vételárat. Hogy a konkrét esetben ez az eset fennáll-e, nagyban függ attól, hogy
- mennyit fizetett az autóért?
- mennyi idő telt el a vétel óta, és ezen belül mennyi idő a vétel és a hiba észlelése között, ezalatt mennyit futott az autó?
- mit tartalmaz a szerződésük az esetleges hibákat, illetve az autó állapotát illetően?
- hány éves az autó és mennyit futott a vásárlás időpontjában?
- milyen átvizsgáláson esett át az autó az Ön részéről, mielőtt aláírta voln a szerződést?

Általánosságban: a kereskedőtól vásárolt autóra 2 év szavatosság jár, melyet szerződésükben a felek érvényesen 1 évre csökkenthetnek. Ezen belül a teljesítést követő első 6 hónapban vlelmezni kell, hogy a hiba oka már a teljesítéskor fennállt. Itt egy nagyon fontos különbségre hívnám fel a figyelmet: a "hiba" és a "hiba oka" közötti különbségre. A szavatosság arra vonatkozik, hogy a termék a teljesítés, azaz a vétel időpontjában mefelelt a szerződésben, vagy jogszabályban foglalt tulajdonságoknak, azaz a vétel időpontjában nem volt hibás, a később jelentkező hiba oka pedig még nem állt fenn. A szavatossági időben jelentkező/felismert hiba tehát nem minden esetben vonható az eladó szavatossági felelőssége körébe, csak akkor, ha olyan hibáról van szó:
- amely a teljesítéskor már fennállt, de arról a vevő a teljesítéskor nem tudott és nem is kellet tudnia, vagy
- amely még nem állt fenn ugyan, de a hibát kiváltó ok a teljesítés időpontjában már fennállt.

Az Ön esetében ez azt jelenti, hogy ha a hengerfej már hibás volt, de Ön nem tudott erről, mert az nem volt nyilvánvaló és a kereskedő sem hívta fel erre a figyelmét, vagy a meghibásodás valamilyen olyan okra vezethető vissza, ami már a teljesítés időpontjában is megvolt, akkor  kereskedő azért felelős. Ha kiderül, hogy a hiba oka a teljesítést követő nem megfelelő karbantartás, vagy a szakszerűtlen használat, akkor nem felelős a kereskedő.

Tisztelettel,
dr. Horváth Bence

Tisztelt Autójogász!

Minden bizonnyal sok helyen volt már szó róla, de ezidáig egyértelmű választ nem találtam a kérdésemre. A KRESZ változás következményeként fekete és piros környezetvédelmi plakettel rendelkező autóval behajthatok-e a Budapesten kijelölt környezetvédelmi zónán belülre? Októbertől márciusig egyáltalán tilos, vagy csak a szmogriadó idején él a tiltás?

Levélíró

Tisztelt Levélíró!

Valóban, a nyáron a Fővárosi Közgyűlés módosította korábbi rendeletét, így a jövőben már nem a rendszám utolsó számjegye szerinti páros vagy páratlan autók zárhatóak ki a forgalomból, hanem a motor szennyezősége számít. Szmogriadó elrendelésekor a fekete és piros környezetvédelmi matricával ellátott autók nem közlekedhetnek, ugyanis életbe lépett a négy színű jelölési rendszer: fekete, piros, kék, zöld matricát kaphatnak az autók rendszámtáblái annak megfelelően, hogy mennyire környezetszennyezőek.(A sárga matricás autók azonban mindaddig használhatóak szmogriadókor is, amíg nem kapnak új matricát egy újabb környezetvédelmi felülvizsgálat során.)

Aki mégis közlekedik fekete vagy piros matricával, azzal szemben 30.000 forintos bírság szabható ki.

A rendelet alapján a főpolgármester a tájékoztatási fokozat elrendelése esetén: felkérést adhat ki a szmoghelyzet további romlását megelőző intézkedésekre (a lakosság és a légszennyezők önkéntes önkorlátozó intézkedéseire), különösen kérve a rendszámtáblán fekete és piros színű hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott gépjárművek használatának szüneteltetését. Riasztási fokozat elrendelése esetén: a főpolgármester elrendelheti a gépjárművek Budapest főváros közigazgatási területén való használatának korlátozását, tekintettel azok rendszámtábláján található környezetvédelmi plakett színére: a fekete és piros környezetvédelmi plakettel ellátott járművek közlekedésének tilalmát.

A tiltás tehát nem ősztől tavaszig, hanem szmogriadó esetén él.

Tisztelettel: Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász !

Taxiban utasként balesetet szenvedtünk, a balesetet okozó másik jármű a számunkra ismeretlen.
A személyi sérüléseken túl anyagi kárunk is keletkezett a személyes tárgyainkban. Mi a teendőnk ilyenkor? A taxi felelősségbiztosítása ilyen esetben vonatkozik-e az utasnak okozott kárra?

Üdv: H. Antal

Tisztelt H.Antal!

Ha a balesetet a másik autós okozta, azaz a taxi vezetője nem felelős a balesetért, akkor a taxi felelősségbiztosítása nem téríti meg az Önök kárát. Más kérdés, hogy van-e a taxira casco szerződés? Előfordulhat, hogy az az utasok káraira, vagy azok egy részére is fedezetet nyújt, de ehhez a konkrét casco szerződést ismerni kell.

Tisztelettel,

dr. Horváth Bence

Érdeklődni szeretnék a Nemzetközi Árufuvarozói Igazolványok érvényességéről. Már többször is próbálkoztam, hogy keresek ezzel kapcsolatban valamilyen jogszabályt, de mindezidáig eredménytelenül.

Tisztelt  Levélíró!

A kérdést az 89/1988. (XII. 20.) „a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról” szóló MT rendelet szabályozza. A rendelet 1. számú melléklete úgy rendelkezik, hogy a nemzetközi árufuvarozói szolgáltató képesítés

a) 2004. szeptember 10-e előtt megszerzett képesítés esetében 2009. szeptember 10-éig,

b) 2004. szeptember 9-ét követően megszerzett képesítés esetében a megszerzésétől számított 5 évig hatályos, amely a fenti MT rendelet B. részben meghatározott képesítéssel hosszabbítható meg.

Ezen B. részben meghatározott továbbképzési képesítést pedig az 54/2007. (III.28.) kormányrendelet értelmében

a) nemzetközi forgalomban végzett személyszállítás esetén 2010. szeptember 10-éig,

b) nemzetközi forgalomban végzett áruszállítás esetén 2011. szeptember 10-éig,

c) kizárólag belföldi forgalomban végzett áru- vagy személyszállítás esetén 2012. szeptember 10-éig

kell megszerezni.

Tisztelettel,
dr. Horváth Bence

Tisztelt Autójogász!

Gyermekszállítás ügyében szeretném a segítségét kérni. Már sokszor felmerült a kérdés, de most - mivel sok gyerek szállítását kell megoldanunk és másnak is megbízható információt adni – különösen élesen: lehet-e gyermeket az első ülésen szállítani, és milyen feltételekkel? Tájékozódásul a KRESZ-t lapoztuk fel, ahol a IV. fejezet 48. § 7. pontja alapján én azt gondolom, hogy lehet (figyelve a menetirányra, légzsákra), amiben a 8. pont a) kivétele is közvetve megerősíteni látszik. Kérem, segítsen az értelmezésben, végeredményben pedig a következő két konkrét kérdés eldöntésében:
1) második osztályos általános iskolás, átlag 125-135 centi magas gyermeket személyautó vezető melletti első ülésében "gyermekbiztonsági rendszerben" szállítani szabályos-e?
2) a nem ISOFIX-es, de az autó saját biztonsági övével stabilan rögzíthető, a gyermeket az ülésbe saját hevederrel rögzítő, a test és fej oldaltámasztását biztosító gyerekülés (Maxi Cosi Rodi XR) "gyermekbiztonsági rendszer"-nek minősül-e?

Előre is köszönettel,
Cs. Zsombor

Tisztelt Cs. Zsombor!

Első kérdésére a válasz nem, a másodikra igen.
Részletesebben: valóban kicsit félremagyarázható a KRESZ rendelkezése az első ülésen való gyerekszállítással kapcsolatban, de a szabályt helyesen értelmezve elöl még biztonsági ülésben (gyermekbiztonsági rendszer) sem utazhat 150 cm-nél alacsonyabb gyermek. Elöl szabályosan csak a csecsemőt lehet elhelyezni menetiránynak háttal és kikapcsolt légzsákkal, vagy a 150 cm-nél magasabb személyeket. Hátul 135 cm alatt kötelező a biztonsági ülés igénybe vétele, ha viszont hátul gyárilag nincs biztonsági  öv, akkor a 3 év feletti, de 135 cm alatti gyermek biztonsági gyerekülés nélkül is utazhat,  három év alatti viszont nem.
Bármilyen gyerekülés megfelelő, ha rajta van az ECE R44/03 vagy ECE R 44/04 tanúsítvány, (a Maxi Cosi is minden bizonnyal, sőt még az ennél olcsóbbak is, csak lehessen bennük rögzíteni a gyermeket és az ülés is jól rögzíthető legyen a jármű övével).

Tisztelettel: Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Az alábbi ügyben fordulok Önhöz.

Egy lakóparkban lakom, a gépkocsi kihajtó közvetlenül egy főútvonalra nyílik, amely reggelente elég forgalmas. Az úttest másik oldalán buszmegálló, ugyanakkor gyalogosátkelő nincsen.

Ma reggel csak úgy tudtam kikanyarodni (balra), hogy egy másik autós előzékenyen maga elé engedett. Mielőtt az úttestre hajtottam volna, balra néztem, senki nem jött, majd jobbra fordultam, hogy biztos lehessek benne, hogy beenged az autós, majd szépen kifordultam az úttestre.

Ahogy előre néztem, egy gyalogos volt az úttesten közvetlenül előttem (nem is értem, hogy kerülhetett oda), akit majdnem elütöttem, igen közel kerültem hozzá (talán hozzá is ért a kocsim).

A gyalogos érthető módon fel volt háborodva, én elnézést próbáltam kérni tőle, és meggyőződtem róla, hogy nem esett baja. Felháborodottan távozott.

Kérdésem, hogy milyen mértékben voltam/lehettem én hibás ebben a közlekekedési helyzetben?

Megjegyzem, hogy gyalogosátkelő (sajnos) nincs a helyszínen, és nekem és a családomnak is gyakran bajos az átkelés az úttesten. A gyalogosokkal mindig figyelmes és előzékeny vagyok, és mostanáig sem értem, hogyan kerülhettem a fent leírt helyzetbe.

Várom válaszát.

Üdvözlettel,

Muszély Péter

Tisztelt Muszély Péter!

Az adott szituációra az 1/1975 KPM-BM rendelet, 21.§ (6)-(7) ad iránymutatást:

(6) A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.

(7) A kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. Ugyancsak elsőbbsége van - kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is - az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak elsőbbsége ezeken a helyeken sincs.
A gyalogosnak a KRESZ alapján tehát akkor van elsőbbsége van Önnel szemben, ha Ön arra az útra kanyarodik rá, amit a gyalogos éppen keresztez.
Ha a gyalogos azon az úttesten halad át, amelyről Őn kikanyarodik, akkor kijelölt gyalogátkelőhely hiányában nem volt elsőbbsége Önnel szemben.

Tisztelettel,
dr. Horváth Bence

Tisztelt Autójogász!

Alábbi levelet már próbáltam elküldeni, most ismét...

A probléma: Az autó KIA Carnival, 2007. október 03-i forgalomba helyezésű, Magyaro-n, hivatalos márkakereskedőtől újként vásárolta a jelenlegi 1. tulajdonos. Mivel az autó közeledett a 3. évének végéhez, elvittem az autót márkaszervizbe (Pappas), hogy az időszakos kötelező szervizt elvégeztessem (eddig is pontosan vezetett szervizfüzete volt az autónak), ill. az észlelt futómű-kopogást valamint ESP-kontroll-lámpa világítást a 3 év garancia lejárta előtt javíttassam. Október 1-én sikerült eljutnom a Pappas szervizébe, és a fent említett feladatokkal az autót átadnom. Hozzá tartozik a tényekhez, hogy az autó eladó sorban van augusztus eleje óta, ezért ideiglenesen ki is vonattam a forgalomból. Következő hét elején közölte a szerviz, hogy a garancia a szervizfüzet szerint 2007. szeptember 20-án indult, ezért a 3 év lejárt, garanciális javításról nem lehet szó. Ezután felvettük a kapcsolatot a KIA Hungary-vel is, de eredmény nincs. Kérdéseim: 1. Ha a forgalmi engedély szerint 2007.10.03. a forgalomba helyezés dátuma, indulhat-e a 3 év garancia 2007.09.20-án? 2. Ha lejárt a garancia, de csak 11 nappal, egy első futómű-kopogás, amit az árajánlat szerint alkatrészcserével orvosolna a márkaszerviz, nem tartozhatna-e méltányosságból mégis a garancia hatásköre alá, vagy min. méltányossági jelentős árengedmény az importőr támogatásával (az autó 30000 km-t futott, és a KIA most emelte minden típusának garanciaidejét 7 évre...)

Tisztelt Levélíró!

A jótállás autók esetében akkor kezdődik, amikor azt a vevőnek átadják, vagy ha az autót a forgalmazó helyezte forgalomba, akkor a forgalombahelyezéstől. Ezek alapján a konkrét esetben az a kérdés, hogy mikor vette át az autót, illetve azt ki, mikor helyezte forgalomba? Ha szeptember 20-án az autót átadták Önnek, és azt Ön helyezte forgalomba, akkor a szervíznek igaza van, de ha a szervíz helyezte forgalomba október 03-ával, akkor Önnek van igaza, és a jótállás ekkor indult, függetlenül attól, hogy mi van a szervízkönyvben. Ha tehát igazolható, hogy az október 03. napi forgalombahelyezést a kereskedő végezte el, akkor az a dátum a mérvadó a jótállás kezdete szempontjából.
A méltányossági alapon történő javítás, ahogy neve is mutatja, nem vonható a jótállási, vagy a szavatossági alapon történő javítás körébe. Mig jótállás, szavatosság esetén a kereskedő köteles javítani, addig méltányosság esetén tulajdonképpen szívességet tesz Önnek, de erre semmi sem kötelezi (legfeljebb a gesztus PR/marketingértéke miatt dönt így).

Tisztelettel,
dr. Horváth Bence

1994-ben vásároltunk egy autót a jelenlegi férjemmel. Akkor kettőnk tulajdonjogát jegyezték be a forgalmiba. Én szerepeltem az első oldalon, férjem mint II. tulajdonos belül. A biztosítást az én nevemre tudtuk megkötni, mivel én szerepeltem az első oldalon. 2004-ben lakcímváltozás miatt a régi típusú forgalmi engedélyt kicserélték, ennek során azt mondta az ügyintéző, hogy nem tud beírni két tulajdonost, ezért a férjemet írta be, mivel többségében ő használja az autót. A biztosító azonban azt a felvilágosítást adta, hogy csak úgy hajlandó a biztosítást is átírni, mint tulajdonos váltás, amelynek során elvesztenénk a jelentől bonus-malus kedvezményt. Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e erre valami megoldás vagy vissza kell íratni a gépjárművet a nevemre, hogy a gondunk megoldódjon. Köszönettel.

Tisztelt Levélíró!

A megoldás az, ha Ön üzembentartóként bejegyzésre kerül a forgalmiba, így már megkötheti a biztosítást az autóra. Az eddig megszerzett bonus besorolás akkor marad meg, ha az előző biztosítási jogviszony még nem szűnt meg, vagy ha már megszűnt, az két éven belül történt. Ha már kicsúszott a két évből, akkor A00 alap kategóriába kerül, azaz ezt esetben már nincs értelme Önt üzembentartóként bejegyezni, mert ugyanazon kategóriába sorolják be, ahová a férjét is besorolnák.

Tisztelettel,
dr. Horváth Bence

Tisztelt Autójogász!

Olyan problémám lenne, hogy kicseréltem az autómban a motort (Lada 2105 típusú autóról van szó) egy 21011-es motort tettem bele, és ezt közúti ellenőrzéskor észrevették a rendőrök. A helyszínen elvették a forgalmimat és ideiglenesen kivonták a forgalomból. Az lenne a kérdésem, hogy milyen és mennyi büntetésre számíthatok, engedély nélküli átalakítást írtak be szabálysértésként. Már másfél hónapja történt, de még nem kaptam semmi levelet. Válaszát előre is köszönöm! Üdv.

H.

Tisztelt H.!

A motorcserét csak az NKH (közlekedésfelügyelet) előzetes engedélyével lehetett volna elvégezni. Ha ellenőrzéskor a rendőr engedély nélküli átalakítást fedez fel, a forgalmi engedélyt a helyszínen köteles elvenni. Helyette átvételi elismervényt ad, amivel a lakóhelyig lehet közlekedni. A helyszínen elvett forgalmi engedélyt a rendőrség három munkanapon belül megküldi az üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerint illetékes okmányirodának, ez a járművet a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig hivatalból kivonja a forgalomból. A forgalomból kivonásról az okmányiroda határozatot hoz, ez tartalmazza azokat az adatokat, amelyek a jármű újabb műszaki vizsgálatához szükségesek.
Ha a műszaki vizsgálaton a közlekedési hatóság (is) megállapítja, hogy a járművet engedély nélkül alakították át, a járművet alkalmatlannak minősíti, és felszólítja az ügyfelet, hogy szüntesse meg az átalakítást- állítsa vissza a jármű eredeti állapotát. Ha ez már megtörtént, megkapja a műszaki adatlapot, ami alapján kap újra forgalmit és rendszámot. Az igazgatási díjak mellett szabálysértési bírsággal is kell számolnia, ami 30 ezer Ft-ig terjedhet.

Tisztelettel: Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Idén januárban eladtam az autómat, és az eladás miatti "kavarban" a későn kapott 1200Ft-os (!) csekket késve fizettem be, ezért a biztosító felmondta a biztosítást (miután én már az eladást bejelentettem). Kérdésem, hogy elveszett a B10 bónuszom, vagy az új állítólagos jogszabálymódosítás miatt ez meg kellett maradjon?

Köszönöm.

Üdv.,
T. Attila

Tisztelt T. Attila!

Attól függ, melyik negyedévet nem fizette be. Ha 2010. január 1. utánit, akkor díjnemfizetés esetén nem szűnik meg a bónusz besorolása, hanem a kiesett időre fedezetlenségi díjat kell fizetnie. Ha viszont 2009-es az elmaradás, akkor nincs fedezetlenségi díj, viszont a bónusz  ugrott, mivel az új kgfb. törvény 61-ik szakasza kimondja, hogy a fedezetlenségi díjra vonatkozó rendelkezéseket azon fedezetlenségi díj megfizetésére kell alkalmazni, ahol a fedezetlenség időtartama e törvény hatálybalépését követően (2010. 01. 01.) kezdődik.
A törvény 21. §-a rendelkezik arról, hogy köteles a biztosító eljárni ilyen esetben: „(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.
(6) Ha a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése az üzemben tartó önhibáján kívül eső okból következik be, az üzemben tartó a megszűnés tudomására jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb a megszűnést követő 2 hónapon belül, kizárólag az önhiba hiányát alátámasztó tények hitelt érdemlő igazolásával kezdeményezheti a jövőre nézve - egy adott biztosítási időszakon belül - az eredetivel egyező szerződéses állapot helyreállítását.
(7) Az üzemben tartó a szerződéses állapot (6) bekezdés szerinti helyreállítására akkor jogosult, ha a szerződés megszűnéséig esedékessé vált díjat a biztosítónak megfizeti, és a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnését követően a szerződéses állapot helyreállításáig a gépjármű nem vett részt a közúti forgalomban, illetve azzal kárt nem okoztak.”
Fontos tudni még, hogy ha a biztosító késve küldi a csekket, az Önt nem mentesíti a határidőben való fizetés kötelezettségétől. Ilyenkor megkövetelik, hogy Ön menjen utána a csekknek vagy teljesítse a befizetést másképpen, pl. banki átutalással.

Tisztelettel: Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Az alábbi történettel kapcsolatban szeretném kikérni a véleményét.
Egy kedves ismerősömnek régóta Én szerelem a kocsiját. 2010.11.10-ig egy Seat Leon 1,4 boldog tulajdonosa volt. Az autó nem mai, konkrétan 2000-es, és tulajdonosunkban kezdett érni a gondolat, hogy szeretné fiatalabbra cserélni. Főleg azért, mert sokat futott. Elkezdtük hát nézegetni az ilyenkor szokásos oldalakat, és viszonylag rövid idő alatt megtaláltuk a megfelelő donort. Autóbeszámítás lehetséges, jaj de jó, reméltük olyan árat ajánlanak, ami elfogadható. Közben teltek a napok, az autó fogyasztotta a kilómétereket. Utoljára 180 ezernél cseréltünk benne olajat, szűrőket. A futásteljesítmény miatt nagyon odafigyeltünk a rendszeres reviziókra. (10-12 ezrenként.) Mikor közeledett a "csere" napja 191 ezer körül állt a mutató. Gondoltuk megvárjuk, hogy alakul a "csere". Új kocsihoz elmentünk, megnéztük. A régit "felbecsültettük", az autóra elfogadható árat mondtak. (Az autó nem volt makulátlan, és hát ugye a futott km-k száma... ...nem is nagyon "próbálkoztunk".) Teljes az öröm, még az eladással sem kell foglalkozni. Pár nap, papírok, különbözet kifizetése... ...ismerősöm kicsit szomorúan, kicsit boldogan 11.10-én 192 ezerpár kilóméterrel ott hagyta a kereskedésben régi járgányát, majd az újjal távozott. Tegnap (szűk 1 hónap elteltével) a következő hirdetésbe futottam (a szokott internetes oldalon): Eladó Seat Leon 1,4 Signo... ...futott km: 147000. Kocsi egyedi ismertető jelei egyeznek, így rákattintottam. A rendszám nincs kitakarva, egyezik... Ez barátok között is -45 ezer kilométer.

Köszönöm türelmét, tisztelettel:
M.

Tisztelt Levélíró!

A véleményem gyanítom azonos az Önével. MIt tehet jog szerint, és mit célszerű tenni a többi autós védelmében, ha nem Ön a sértett? Ha például csalás miatt feljelentést tesz, ezzel megvédi-e a gyanútlan vevőt attól, hogy ezzel az autóval átverjék? Nem. Mire az eljárás lezárul, elképzelhető, hogy az autót már eladták.
A nyilvánosság erejével (hogy Önt idézzem:"a szokott internetes oldalon") néha többet el lehet érni, mint a jog eszközeivel, persze csak addig, amíg a nyilvános közlés során bizonyíthatóan valós tényeket közöl. Önre bízom a döntést.

Tisztelettel,
dr. Horváth Bence

Tisztelt Autójogász!

Vasárnap este baleset részese voltam az M1-es autópályán. 110 km/h óra sebességgel haladtam gyér forgalom mellett, amikor a tompított fényszóróban egy keresztbe fordult autót láttam magam előtt a jobb szélső sávban, ahol haladtam. Biztonságosan sávot váltani már nem volt idő, ezért intenzíven fékeztem, majd amikor kezdett megcsúszni az autó, felengedtem a féket és egyenesbe kormányoztam, és mire újra fékeztem már belecsattantam a keresztben előttem álló autóba. A keresztben előttem álló autó már állt, amikor a tompított fényben megláttam és végig álló helyzetben volt. Az előttem keresztben lévő autó korábbi balesetét nem láttam, állítólag megcsúszott egy jégfolton. A hátul utazó páromnak kulcscsont-törése lett és emiatt én lettem a gyanúsított a büntetőügyben. A keresztbe fordult autón semmilyen olyan fényt nem láttam, amelyet korábban felismerhettem volna. Követési távolság be nem tartására hivatkoznak, de erről szerintem szó sincs, mert vagy 200 méter távolságra magam előtt semmilyen fényt nem láttam.
Mit tanácsol, mit tegyek? A gyanúsítotti meghallgatásom várhatóan 2 hét múlva lesz.
Köszönettel: zbenko

Tisztelt Zbenko!

Először is, mivel Ön gyanúsítotti helyzetben van, betekinthet az ügy irataiba a nyomozást foganatosító rendőrségen. Tanulmányozza át, hogy mi is történt, mit mondanak a tanúk, mit mondanak a helyszínelési jegyzőkönyvek, stb.
A tények alaposabb ismerete nélkül annyit tudok javasolni, hogy fontos kérdések lesznek az ügyben az alábbiak, melyekre nem árt felkészülni:
- milyenek voltak az útviszonyok? Ha a másik autó jégen csúszott meg, akkor nem volt-e túlzó az Ön 110 km/h-s sebessége?
- volt-e a baleset helyszínén olyan sebességkorlátozás, amit ön nem tartott be?
- milyen volt az autó(k) műszaki állapota?
- mióta állt ott az a bizonyos keresztbefordult autó? Lett volna-e ideje a vezetőjének pl elakadásjelző háromszög kihelyezésével figyelmeztetni a közlekedőket, és ezzel megelőzni a balesetet?
- az alkoholos, vagy egyéb befolyásoltságot már nem is említem...

Ha a kérdések nagy részében Önnek kedvezőek a válaszok, akkor jó eséllyel bizonyítható, hogy Ön nem felelős a történtekért, nem kellet számítania a keresztben álló autóra, és nem felelős az ütközésért.

Tisztelettel,
dr. Horváth Bence

Tisztelt Autójogász!

Eladtam az autót már lassan 2 hónapja, többször jártam az okmányirodában a bejelentési kötelezettségem miatt, de mivel új adásvételi formanyomtatvány van forgalomban az okmányiroda nem fogadja el a régit, s nem is ad semmi papírt hogy ott jártam, megpróbáltam.

Ezt kihasználva a kocsi új tulajdonosa nem hajlandó másik adásvételit kitölteni vagy épp nem elérhető számomra, és azóta jönnek a büntető csekkjei az én nevemre. Amit remélhetőleg a bíróságon tisztázni tudok majd a nálam lévő hagyományos, szabályos adásvételivel.

Hogyan tudnám elérni hogy a kocsit levegyék a nevemről (a kocsi papírjai a vevőnél), vagy vonják ki a forgalombol vagy kötelezzék őt az együttműködésre az átiráshoz, mivel a kényszer átirás már megszünt sajnos. Az okmányirodában azt mondták hogy nem tudom a nevemről levenni az autót hiába van adásvételim mert csak az csak az újat fogadják el. Patt helyzet.

Az új tulaj meg röhög a markába mert gondolja majd én fizetek a kocsi minden büntetését súlyadóját. Nem igaz hogy nincs állásfoglalás e jogi helyzetet illetően.

Kérném a segitségüket mit lépjek és merre, hogy annak hatása is legyen.

Köszönettel: K. Attila

Üdvözletem!

Egy ismerősöm áthajtott a STOP-táblán, Szolnok belvárosában, most vasárnap, 21:00 körül. Forgalom nagyon kicsi volt, bekamerázott kereszteződés. Azt szeretném kérdezni, hogy mennyi a valószínűsége a büntetésnek, és ha bekövetkezik, mire számíthat?

Köszönettel: Levélíró

Tisztelt Levélíró!

A büntetés bekövetkezését nem tudom megjósolni, de ötvenezer forintig terjedhet a kiszabható szabálysértési bírság összege és 4 büntetőpont jár érte. Ha lesz bírság és azt enyhíteni szeretnék, a kicsi forgalomra hivatkozás helyett vagy mellett a családi és szociális körülményeket kell kidomborítani.

Tisztelettel: Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

2010. 09. 11-én ittas vezetésért elvették a jogosítványomat, két hónapra. A légalkoholszint 0,2 volt, tehát csak szabálysértést követtem el. Három helyről kaptam eddig levelet, de mindegyikben csak a tények voltak leírva, de az nem szerepelt benne, hogy milyen úton tudom majd visszaszerezni a jogosítványomat, vagyis, hogy hogyan zajlik le ez az egész folyamat.

Válaszát előre is köszönöm!

Köszönettel:
G. Ferenc

Tisztelt G. Ferenc!

A bevont jogosítvány a rendőrség átadja az okmányirodának, és ha letelt  két hónap,  Önt az okmányiroda fogja értesíteni a jogosítvány visszaadásáról, tehát az okmányiroda fogja azt visszaadni. Ilyenkor legfeljebb 100 ezer forintig terjedő bírságot szabnak ki, és 5 büntetőpont jár a szabálysértésért.

Tisztelettel: Dr. Koszoru István

Üdvözlöm!

Kérdésem felvetése előtt hadd foglaljam röviden össze a történetet.

Rendelkezem egy 2006-os Skoda Octavia RS (2.0 TFSI benzines turbó) autóval. Mintegy egy hete nagyon különös zajt hallok a motortérből, ezért tegnap szakszervizbe vittem (esedékes volt a rendszeres szerviz is). A szervizben megállapították, hogy az egyik motorblokk tartó csavar nem tart, mert a motorblokkról letört a felfogató darab (a letört darabot a motor alsó fedőlemeze felfogta, így az megvan). A csavarhoz legutóbb 2009 áprilisában nyúltak, egy másik márkaszervizben, amikor is kicserélték a vezérműszíjat.

A szerviz megállapítása szerint a csavart nem megfelelően húzták meg, ez okozhatta a problémát. Ezt írásba is adták. Ezután felvették a kapcsolatot a felelős márkaszervizzel, akik eleinte kedvesen viselkedtek, átszállították az autót, majd közölték, hogy ez szerintük mégsem az ő felelősségük. Erre magyarázatként arra hivatkoznak, hogy ha ők nem megfelelően csavarták volna be a csavart, már rég jelentkezett volna a hiba. Megjegyzem, hogy az adott részen összesen 3 tartócsavar van. Véleményem szerint a probléma szép lassan alakult ki, és a múlt héten ért el arra a szintre, hogy a maradék 2 csavar már nem tartott elég erősen, ezért a korábban a nem megfelelő meghúzás miatt már túlzott igénybevételnek kitett harmadik tartó darab letört.

Mit javasol, miként célszerű eljárni ebben az ügyben?

Elsődleges célom, hogy a károkozó saját költségen kijavítsa a hibát. Sajnos az értékcsökkenést nem tudom, miként lehetséges elszámolni, de ez már csak másodlagos kérdés.

Várom válaszát, teljesen tanácstalan vagyok ez ügyben!

Üdvözlettel:
egy pórul járt autós

Kedves Autójogász!

A gépjármű tulajdonosa az édesapám, akinek B10-es fokozata van évek óta. A forgalmi engedélyben én vagyok feltüntetve üzemben tartónak. Nekem még nincs bónuszfokozatom.
A kérdésem az lenne,hogy kinek kell megkötnie a KGFB szerződést annak érdekében, hogy a bónuszfokozat érvényesítve legyen.

Vezetői engedély honosításával kapcsolatban érdeklődnék.
2009. márciusa óta vagyok magyar állampolgár, a vezetői engedélyem szerbiai kibocsátású. Ez év márciusában vásároltam egy személygépkocsit, itt Magyarországon.
Kérdésem, hogy magyar állampolgárként ám szerbiai vezetői engedéllyel, saját tulajdonomban lévő gépjárművemet jogszerűen használhatom? Vagy kötelezett vagyok a jogosítványom honosítására?

Hat hónap magyarországi tartózkodás után honosítani kell a jogosítványt, ennek díja 6200 Ft, az okmányirodát kell felkeresni, kb. 2 hét alatt készül el a magyar okmány. Ennek hiányában szabálysértési eljárás indulhat Ön ellen az igazgatási szabályok megsértése miatt.

Szállítható-e szabványos isofixes gyermekülésben menetiránnyal szemben a gyermek kétüléses furgon első (anyós) ülésén?
A furgon a forgalmi engedély alapján teherautó.

Teherautóban is ugyanúgy kell a szabályt alkalmazni, mint személygépkocsiban. Azaz első ülésen menetiránnyal szemben gyermek nem ülhet csak akkor, ha már majdnem felnőtt méretű, a jogszabály (KRESZ) a 150 cm magasság meghaladásánál engedi meg, hogy előre üljön a gyerek. Ezen kívül első ülésre csak a menetiránnyal háttal lehet betenni kikapcsolt légzsák mellett a csecsemőt.

Kérdéseim a következők:

1. A 2009. évi LXII törvény 4. § (2) bekezdése szerint a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától áll fenn a biztosítási kötelezettség, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. Milyen jogszabály engedi meg, hogy egy még forgalomba nem helyezett gépjárműre kötelező biztosítást kelljen fizetni?

2. Ha valaki külföldről hoz autót, és valamilyen okból csak hosszabb idő után tudja a járművet forgalomba helyezni, egy későbbi biztosítás kötés esetén akár több tízezer forintos fedezetlenségi díjjal is számolnia kell?

A választ a KGFB törvény 4.§ (7) adja meg:
4.§ (7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa - ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság - köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

A gépjármű renltetése helye szerinti tagállam fogalmát ugyanezen törvény 3.§ 28. pontja adja meg:

3.§ 28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az - a gépjármű telephely szerinti országától eltérő - tagállam,
a)
ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve

b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;

DE!

ugyanezen trövény 3.§ 7. pontja megadja a fedezetlenségi díj fogalmát:

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének - a szünetelés időtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemfizetés időtartamának kivételével - díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

Álláspontom szerint a fenti kiemelt rész - önhibáján kívül - tipikus esete az, ha valaki a külföldön vásárolt autót még nem hozta haza, mert pl: műszakilag nem volt alkalmas rá az autó és javítani kellett, vagy ha olyan messziről hozza, hogy fizikai képtelenség a vétel napján biztosítást kötni rá.

Dr. Horváth Bence István

Nyár elején, a munkahelyem előtt parkolás közben összetörték az autómat. Szerencsére volt egy szemtanú, aki a rendőröknek tanúskodott, és így a rendőrségi határozatban "bizonyított, hogy a balesetet az xyz-123 forgalmi rendszámú Mitsubishi Lancer típusú gépjárművel okozták". Természetesen az üzembentartó megtagadta a vallomástételt, ezért az elkövető kiléte nem megállapítható. Ezzel a határozattal elmentem az autójavítóhoz, aki kiderítette a biztosítóját a kárt okozó autónak. A biztosító nem hajlandó fizetni, sőt még a kárt sem hajlandó felvenni. Következő lépésként a MABISZ-hoz fordultunk, aki azt mondta, hogy mivel nincs meg a személy, csak az autó, ezért ilyen esetben polgári peres eljáráson keresztül kell a kártérítési igényemet érvényesíteni. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben valóban csak peres eljárással juthatok a pénzemhez, vagy van még esély, hogy a kárt okozó autó biztosítója fizet? Igazából azért nem értem a helyzetet, ugyanis laikusként azt gondolom, hogy az objektív felelősség ebben a helyzetben is az autó üzembentartóját jelöli meg felelősként, azaz az üzembentartó biztosítójának kötelező lenne fizetnie. Tévednék?

Tisztelt Autójogász!

Kérem adjon tanácsot, mert hihetetlen a problémánk.

Három hete vettünk egy 98-as Mitsubishi L200-ast 1mill 700ezerért. Beszámítattuk az 5 éves nagyon jó állapotban levő autónkat 1mill 300ezerért és fizettünk plusz 400 ezret az L 200-asra. a kereskedő megmutatta az autót, rendben volt, megvettük, hazahoztuk. Másnap az L200-as nem indult!! Azóta szerelőnél van és kiderült a kár 400 ezer forint( nem márkaszervízben, bontott anyagból! )

Problémái az autónak:

(Főtengely+ csapágy ,Szíjtárcsa ,Vezérmű kerekek,szíjszett feszítőkkel,Tömítés garnitúra ,olajszűrő +olaj...teljes motor generál, vezérlés..stb..)

A kereskedő azt állítja, hogy ő ezekről nem tudott!

Úgy gondolom végtelenül aljas módon megtévesztett, átvert, becsapott, meglopott!

Ezek után milyen lépéseket tehetünk ellene?

Tisztelettel,

Lina

Tisztelt Lina!

Ha kereskedőtől vették az autót (azaz az adásvételiben is ő szerepel eladóként, és nem bizományosi értékesítésről van szó), akkor az adásvételi szerződés ún. fogyasztói szerződésnek minősül, és az autóra emiatt két év törvényben biztosított szavatosság jár, amit a szerződésben legfeljebb 1 évre lehet csökkenteni, esetükben tehát mindenképpen a fenti időpontokon belül vannak.

Ha a szerződésben nem szerepel az, hogy Önök a motorhibát ismerték, és az autó ára sem utal arra, hogy az autó a motor gyengélkedése miatt csökkent értékű, akkor a törvény a fogyasztói szerződésekre azt a vélelmet állítja fel, hogy az autó átvételét követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Ez esetben a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a motorhiba oka az átadás után, jelen esetben abban az egyetlen napban keletkezett. Ha ezt nem tudja bizonyítani, akkor az autót elsősorban ki kell javítania, vagy ki kell cserélnie. Másodsorban Önöknek lehetőségük van árleszállítást kérni, illetve a szerződéstől elállhatnak, ilyen esetben a teljes vételár visszajár Önöknek. Ezen felül követelhetik az ezt meghaladó kárukat is (pl: átírás költségei, stb)

Tisztelettel,

dr. Horváth Bence

Olyan kérdéssel fordulnék önhöz, hogy aki befizette a gépjárművére a luxusadót, visszakapja-e? A jelenlegi kormány ígéretet tett ezzel kapcsolatban a kampány idején! Több ismerősöm is van, aki nem fizetett! Én nem nekik akarok rosszat, csak ezzel kapcsolatban nincs információm, hogy akik becsületesen befizették, és nem kapják vissza, akkor azok jártak rosszul, és akiket nem érdekelt, ők meg jól!

A kivetése sem volt igazságos, és újabb rossz hír, hogy aki becsülettel befizette, nem igényelheti vissza. Ha viszont valaki az általa 2010. évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, akkor a bevallott és a megfizetett adó különbözetét igényelheti vissza az állami adóhatóságtól. Ugyanakkor azok, akik az első részletet nem fizették meg, azoknak meg kell fizetni, mivel az adó elengedése csak a második részletre vonatkozik. Nem kizárt, hogy egy adatgyűjtést követően erre rászáll az APEH.

Pár napja szombaton az M3-ason hátulról telibetalált egy másik autó, a sofőr elismerte a vétkességét. A kötelezője a Magyar Posta Biztosítónál van megkötve, viszont az úriember jogosítványa már 3 éve lejárt. A rendőr azt a nem túl felemelő hírt osztotta meg velem, hogy ilyen esetben ez a biztosító nem fizeti ki a vétlen autós kárát, mert nem volt érvényes jogosítványa. Kérdésem, hogy ezt valóban megteheti-e a biztosító, és ha igen, a polgári peres eljáráson kívül milyen jogorvoslati lehetőségeim vannak?

Ha a kárkozónak érvényes felelősségbiztosítása van, és a balesetért ő a felelős,a biztosítónak helyt kell állnia. Az a tény, hogy a károkozónak nem volt érvényes jogosítványa, nem önnek, hanem a károkozónak jelent problémát, ugyanis a  biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti tőle.

Azt szeretném megtudni, hogy mennyi ideje van a biztosítónak fizetni egy esetleges káresemény után.

Történt velem ugyanis, hogy május 22-én nekem jött egy autó, el is ismerte, hogy ő hibázott, mindent kitöltöttünk, majd el is indítottam az ügyet.
Kérdéses volt hogy gazdasági totálkáros lesz az autó vagy marad a javíthatósági határon belül amire még nem kaptam választ.
Mindenesetre mivel nekem munkaeszköz ezért meg lett csinálva, a javító meghitelezte nekem a dolgot amíg a biztosító nem fizet.
Viszont valami nem tetszett a biztosítónak, ezért kiadta egy vizsgáló cégnek az ügyet, hogy kérdezzenek ki minket az érintetteket, hogy hogyan is történt a dolog, mert szerintük valami nem smakkolt.
Ez meg is történt már július elején, viszont ennél a cégnél is meg a biztosítónál is elmentek az emberkék szabadságra így augusztusban került vissza a biztosítóhoz a jelentés, ami ha jól tudom szintén pozitív, szóval nem találtak semmit csak az időt húzták.
Azóta a biztosító további időhúzás miatt mind a két autónak bekérte a többi biztosítótól az előzményét, hátha találnak valamit.
Az autó, ami nekem jött kb. 10 éves, szóval nem kizárt, hogy volt már valami káreseménye, az enyémnek nem volt semmi, mivel 0km-esen vettem újonnan, igaz egyszer télen sikerült megtörnöm az elejét egy kicsit, de mivel nem volt cascom, ezért saját zsebből ment a dolog, így annak biztos nincs előzménye (emiatt amúgy is avultattak).
Elméletileg már a többi biztosító is megküldte a szükséges papírokat, így nem igazán értem, hogy mi az ami akadályozhatja a kárösszeg kifizetését.
Hozzáteszem a kikérdező cég emberén kívül egyetlen ember nem vette fel velem a kapcsolatot a mai napig, azaz közel már 5 hónapja.
Nagyon mérges vagyok már, de inkább amiatt, mert nekem kínos a dolog mivel kellene már fizetni a javítónak és én is bérből és fizetésből élek szóval nincs több 100 000 ft-om amiből kifizetném a javítót.

Szóval a kérdésem az lenne, hogy az ilyen kivizsgálások, kárelőzmény bekérés, elbírálás, stb. amik a kárösszeg kifizetéséig előjönnek, ezekre törvényileg mennyi ideje van a biztosítónak?
Mivel én szolgáltatónál dolgozom, tudom hogy nálunk 8,15,30 napos határidők vannak, de gondolom a biztosítók teljesen más határidőkkel dolgoznak.
Segítségét nagyon köszönöm, és elnézést, hogy ilyen hosszúra nyúlt a levél.

Tisztelettel: B. Tamás

Tisztelt B. Tamás!

A kgfb. törvény (31-32. §) a következőt mondja erről: a biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt összegszerűen megállapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.
Egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
Reklamáljon, kérjen kamatot, nyújtson be panaszt a pszáf-hoz, ezekkel gyorsíthatja az ügymenetet.

Tisztelettel: dr. Koszoru István