Az év elején belecsúsztam egy autóba hátulról. (hirtelen fékezett, jeges volt az út) Megálltunk, megnéztük, külső sérülés nem volt egyik autón sem. A másik fél elkérte a telefonszámomat, felírta a rendszámomat. 2 óra múlva felhívott, hogy kb. 100-150 00 ft-os kára van. Én ezt nem ismertem el. Ezután feljelentett a rendőrségen. A rendőrségről telefonáltak, hogy ott voltam-e stb a megadott időpontban. Én elismertem, hogy összekoccantunk ennek lesz egy rendőrségi határozata. A kérdésem az, hogy ilyen esetben tudja-e ő igazolni, hogy én okoztam a kárt? Van-e esély arra, hogy a biztosító nem fogadja el az ő állítását?

Köszönettel: Katalin

Tisztelt Katalin!

A történetnek számos homályos pontja van, ezektől nagyban függhet az ügy kimenetele.
A rendőrség felé Ön nyilatkozott telefonon, hogy valóban történt koccanás, de azt nem írja, hogy erre vonatkozóan milyen részletességű nyilatkozatot tett, (az autó mely részének ment neki, milyen sebességgel, milyen mértékben vizsgálták meg az autót, volt-e Önnel vagy a másik autóssal tanú, a rendőrség rögzítette-e a beszélgetést, egyáltalán, honnan tudja, hogy a rendőrségtől hívták?, stb).
Fő szabály szerint a károsultnak kell igazolnia azt, hogy Ön okozta az állítólagos kárt. Álláspontom szerint ez a helyszín dokumentálás nélkül történő elhagyása után igencsak nehézkes lenne. Ugyanakkor a rendőrségi határozat, ha a fentieket tartalmazza, akkor mint közokirat, egyben bizonyítja is. Ha tehát úgy gondolja, hogy az állítólagos sérülések nem keletkezhettek a hivatkozott koccanásból, a rendőrségi határozat ellen kell majd jogorvoslattal élnie.

Tisztelettel,
dr. Horváth Bence

Az autóm mellett parkoló gépkocsi ismeretlen ok miatt kigyulladt és kiégett. A tűz során az én autóm is részlegesen megégett több mint 600e Ft kár keletkezett. A biztosító elutasítja a kárkifizetést mivel szerintük a gfb. csak az üzemeletetés kapcsán történt károozást téríti. Mi a teendő ilyen esetben? Előre is köszönöm részletes válaszát...

Tisztelt Levélíró!

Ahogy említi is, az autó ismeretlen okból gyulladt ki. Mielőtt továbbléphetne a felelős megállapítása érdekében, egy szakértőnek el kell döntenie, hogy a tüzet gyújtogatás, vagy műszaki hiba okozta. Ha gyújtogatás okozta,akkor az elkövető a felelős, akinek fekutatása a rendőrség feladata.
Ha a tüzet műszaki hiba okozta, akkor két lehetőség állhat fenn:
-ha a a tűzeset jótállási időn belül keletkezett, akkor törvényi vélelem alapján az autót értékesítő személy a felelős a kárért, ezt a vélelmet azonban az értékesítő megdöntheti. Pl: megállapítható, hogy a tüzet a gyári beszerelésű állófűtés meghibásodása okozta.
- ha a tűzet okozó hiba jótállási időn túl keletkezett, akkor az a felelős, aki a tüzet kiváltó műszaki hibát okozta. Az előző példánál maradva: az utólagosan beszerelt állófűtés esetén a beszerelő, vagy a gyári beszerelésű állófűtéshez hozzányúló, javító kisiparos, ha bizonyítható, hogy az ő beavatkozására vezethető vissza a tűzeset.
A fentiek tisztázása szakértői kérdés.


Tisztelettel,
dr. Horváth Bence

Tisztelt "Autójogász"!

Van egy mopedautóm, mely rendelkezik hatósági engedéllyel és forgalmival. A hatóságok segédmotor kategóriába sorolták. Kérdésem: Biztonsági övet köteles vagyok- e használni menet közben, mivel nem gépjármű?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
KJ

Tisztelt KJ!
A KRESZ azt mondja, hogy: A külön jogszabályban meghatározott M1, M2, M3, N1, N2, N3 kategóriájú gépkocsiban, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan járműben, amelynek üléseit biztonsági övvel szerelték fel, az ülésen utazó személynek a biztonsági öv becsatolásával kell magát rögzíteni.
A mopedautó járműnek minősül, ezért, ha gyárilag fel van szerelve biztonsági övvel, akkor kötelező azt használni.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!
A január 1-én Indexen megjelent szmogriadóval kapcsolatos kérdés-válasz kapcsán lenne kérdésem. Szmogriadó bejelentése esetén a fővárosnak milyen tájékoztatási kötelezettsége van? Értem ez alatt, hogy milyen formában és gyakorisággal kell tájékoztatni az autósokat? A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy a legutóbbi esetben, mikor felmerült a szmogriadó elrendelésének lehetősége az egészről teljesen véletlenül rokonoktól értesültem, mielőtt útnak indultam volna vidékről a fővárosba. Van olyan jelzés, ami a közigazgatási határon kívül még jelzi, hogy nem mehetek be a fővárosba? Amennyiben indulást megelőzően semmilyen médiát nem néz az ember (pl. belföldi, vagy külföldi nyaralás), akkor honnan kéne tudnia a szmogriadóról?
A kérdés amire a fentiek közül tényleges választ kérnék az az első: Milyen tájékoztatási kötelezettsége van a fővárosnak a jogszabályok szerint?
Válaszát előre is köszönöm:
J. Áron

Tisztelt Levélíró!
A szmogriadó kezdetét és végét a Magyar Távirati Irodához eljutatott sajtóközlemény útján, valamint a Fővárosi Önkormányzat honlapján hirdetik ki. Az MTI által a tévéből, rádióból, internetes hírekből értesülhet róla. A Közterületfelügyelet következő telefonszámain is lehet érdeklődni: 06–80–220–220; 06–80–330–330.
Ha indulás előtt nem tájékozódik erről, fontos tudnia, hogy a szabályok betartását akkor is számon kérhetik Öntől, ha nem tudott a szmogriadó elrendeléséről. A szabályok megsértése miatt 100 ezer Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki, illetve helyszíni bírság is alkalmazható.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Végrehajtási eljárás során van-e bármi lehetőség a foglalás folyamatának leállítására? A beszélgetések alapján úgy tűnik, hogy mindenki csak teszi a dolgát, és függetlenül a követelés megalapozottságától csak a végrehajtást kérő állíthatja le. Az autó le lesz foglalva, nem tudok ellene tenni.

Üdv, Levélíró

Tisztelt Levélíró!

Az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránt pert indíthat a végrehajtást kérő ellen. A perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte. Ha a végrehajtás mögött már egy jogerős bírósági döntés van, a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránt csak olyan tény alapján lehet pert indítani, ami az alaphatározat meghozatala után következett be (pl. követelés megszűnt, az adós a teljesítésre halasztást kapott). Ha közjegyzői okirat alapján végrehajtási záradék lett kiállítva a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt, ezen túlmenően akkor is indítható per, ha a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre.

Tisztelettel: Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Segítséget szeretnék kérni, leginkább tanácsot. A múlt héten csúnyán össztörték a hiteles autómat, előreláthatólag totálkáros lett, bár a kárfelmérés még nem történt meg. A másik fél továbbhajtott, de a rendszámtáblája leesett, így be tudják azonosítani. Az autómon van kötelező és Casco biztosítás is. A problémám az lenne, hogy a devizaingadozás miatt a hitel több az autóra, mint az autó értéke. Az autót 3,6M Ft-ért vettem, ebből 2,8M Ft volt hitel. Azóta eltelt 3,5 év, de a banki adatok alapján a mostani hiteltartozásom 2,9M Ft. Az autó jelenlegi értéke kb. 2M-ra tehető.
Egyrészről mire számíthatok ilyenkor? Több oldalról több, ellentétes információt hallottam. Én úgy tudom, hogy a biztosító csak az autó értékét (kb. 2M Ft-ot) fog téríteni, a többit pedig nekem kell kifizetnem, viszont mások mondták azt is, hogy elképzelhető, hogy teljes hitelösszegben kártalanítanak.
A másik kérdésem az lenne, hogy polgári peres úton perelhetem-e a balesetet okozót, ha igen, milyen igényeim lehetnek? Természetesen nekem nem csak a hitelből esetlegesen fennmaradó összeg a károm, hiszen se autóm se pénzem (eddig az autóba befizettem kb. 1,6M-ot). Mit kérhetek, és mire hivatkozhatok ilyenkor?
Illetve mik a teendőim? A kárt a másik fél biztosítójánál lejelenteni nem tudom, mert egyelőre nem tudom a másik fél adatait.

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Levélíró!

A leírtak alapján az Ön autóját összetörő autós elhagyta a helyszínt, de az ütközés folytán a rendszámtáblája leesett. Nos, ha az esetnek vannak tanúi, akik igazolni tudják, hogy a rendszámtábla valóban a balesetet okozó autóról származik, akkor Önnek a rendszám gazdájának kötelező biztosításának terhére kell kártérítést kapnia, azaz ha esetleg perre kerül a sor, a biztosítót kell perbe fognia. A biztosítótól követelhető kártérítés magában foglalja magát az autóban felmerült kárt, a hitel kényszerű lezárásából fakadó költségeket (azaz az autó kárkori értékét esetleg meghaladó hiteltartozást), az árfolyamkülönbözetet, sőt, az esetlegesen pótlásként vásárolt autó megszerzésével kacsolatos költségeket (eredetvizsga, vagyonszerzési illeték) is. Ezt tehát mind követelheti a károkozó biztosítójától, feltéve, hogy bizonyítható, hogy a rendszám a károkozóé.
Ha erre nincs esély, akkor marad a CASCO-ra történő rendezés. Ilyenkor az Ön CASCO biztosítója csak az autó kárkori értékét fizeti (csökkentve az ún. maradványértékkel, azaz a roncsértékkel), de a többi költséget nem. Azaz ha a kár időpontjában a hiteltartozás meghaladja az autó értékét, a hitelező pénzintézet a különbözetet követelni fogja Öntől.
Ezért nagyon fontos most Önnek, hogy valahogy bizonyítani tudja, hogy ki volt a károkozó.

Tisztelettel,
dr. Horváth Bence

Üdvözlöm!
Nemrég elütöttek a zebrán a 3 éves kisfiammal együtt. Nem hirtelen lelépés volt, balról jobbra mentünk át, a bal oldali sávban egy kisbusz átengedett, megállt, a másik sávban nem jött semmi, elindultunk, de jobbfelől van egy kis utca, onnan egy idősebb néni kihajtott a zebrára autójával és fékezés nélkül nekünk jött. A kisbusz sarkának és nekem ütközve állt meg az autó, a fejem a kisbusz kerekénél volt..Lélekje­lenlétemen múlt, hogy a gyermeket ellöktem másik irányba és karcolásokkal megúszta, nekem vállficamom és felkarcsonttörésem van, valószínűleg több hónapom kiesik a munkából, a gyerekemet fél kézzel nem nagyon tudom ellátni, és mivel igen magas havi törlesztésű CHF-es hitelem van, igen rossz anyagi helyzet vár rám. A páromnak hivatalosan nincs munkája. A rendőrség hivatalból büntetőeljárást kezdeményez a nénivel szemben. Még nem zárta le az ügyet a rendőrség. Mi a teendőm? Fogadjak-e ügyvédet? Fogalmam sincs mennyi kártérítést kaphatunk.
Köszönettel: Annabell

Tisztelt Annabell!

Először is jelentse be a káreseményt a balesetet okozó hölgy biztosítójának. Ha megérkezik a felelősség kérdésében állást foglaló rendőrségi határozat, keresse fel a biztosítót, és részletes kárigényt terjesszen elő, amely kiterjed a vagyoni (pl: kiesett munkabér, ezzel összefüggésben a hiteltörlesztés elmaradása miatti többletköltségek, késedelmi kamatok,  gyógykezeléssel kapcsolatos költségek, stb) és az esetleges nem vagyoni károkra (pl: maradandó sérülés). A konkrét összeg mindig a konkrét esettől függ, de a fő szabály az, hogy minden olyan kár, keresetkiesés és költség, ami a baleset miatt következett be, követelhető a kárkozótól, jelen esetben annak felelősségbiztosítójától.

Tisztelettel,
dr. Horváth Bence

Tisztelt Autójogász!

2011. január 1.-i "Szmogriadó: mivel is mehetek be a városba?" válaszlevelét olvasva utána néztem az otthoni autóparkunknak. A párom és az én autóm is 2010 nyarán vizsgázott az új előírások szerint. Akkor nem is figyeltem a matrica színeket, csak most a szmogriadó körüli felhajtás során néztem át őket.
Meglepve tapasztaltam, hogy mindkét autóra piros matrica került. Mindkét autó katalizátoros, lambda szondával szerelt. A BMW-ben lévő M52-es motor pedig EURO 2-es besorolásban szerepel, tudomásom szerint az Opel-ben lévő Eecotec motor szintén. Mégis mindkét autónk a matrica színe szerint korszerűtlen környezetszennyező típusnak minősül, és szmogriadó esetén nem használhatjuk. Budapesten a belvárosban élünk, és mindketten a munkánkhoz használjuk az autót. Kérdésem az, hogy ilyen esetben mit tehetünk? Véleményem szerint az EURO 2-es motorok miatt nekünk kék matricát kellett volna kapnunk.

Válaszát előre is köszönjük!

Tisztelettel:

P. J.

Tisztelt P.J.!

Egyik olvasónk, BOSCHtechnikus levelét idézném válaszul Önnek: „Gyakorló vizsgabiztosként heti rendszerességgel találkozok elrontott környezetvédelmi besorolású autókkal. Ez jellemzően az 1996 és 2002 között gyártott benzinüzemű gépkocsikra vonatkozik, ahol a környezetvédelmi osztály -forgalmiban V9- helytelenül "02" besorolást kapott, az akkoriban helytelenül értelmezett, szakmailag egyébként is rossz törvény miatt. Sajnos sok esetben ez az időszakos műszaki vizsga alkalmával, vagy a vizsgabiztos hanyagsága, vagy a törvényi ismereteinek hiánya miatt nem kerül kijavításra. Ezzel hátrányt szenvednek azok a gépjármű tulajdonosok, akik az említett évjáratú benzines autót birtokolnak, és rossz KVO van bejegyezve a forgalmijukba!
A következőt ajánlom (benzines esetén!):
Ha 2011-ben kell vizsgáztatni az autót:
A tulajdonos ellenőrizze a forgalmit, a "V9" bejegyzésnél 1996-2001 gyártási év között 04-nek kell szerepelni, 2002 esetén 06-nak. Ha 02, akkor szólni kell a vizsgabiztosnak, hogy írja át 04-re.
A műszaki vizsga után a területileg illetékes okmányirodának kötelessége TÉRÍTÉSMENTESEN kicserélni a forgalmi engedélyt!
Ha már az új rendszerben (KÖKIR) vizsgázott az autó, és megfelel a fenti követelményeknek, és mégsem javították át a forgalmit 04-re, vagy 06-ra, akkor jogtalanul piros matricát kapott, tehát vissza kell menni a vizsgaállomásra. NEM KELL ÚJRA VIZSGÁZTATNI AZ AUTÓT! Ilyenkor lehetőség van "Szemle adatváltozás megállapításához" opcióra, ami néhány ezer forint. A forgalmit ekkor is INGYEN ki kell, hogy cseréljék az okmányirodában.
Remélem ez segít valakinek. BUÉK BOSCHtechnikus”
Köszönjük, BOSCHtechnikus, az értékes hozzászólást.

Tisztelettel: Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Kérem szíves segítségüket az alábbi kérdésben. A munkáltatóm állandó területi helyettesítőnek vett fel 2,5 hónapja azzal a feltétellel, hogy a feladatot el tudom-e látni, van-e gépkocsim. Válaszom igen volt, s a gépkocsival kapcsolatban egyetlen kérdés nem hangzott el. December 23-án gépkocsit cseréltünk - az én tulajdonomat képező Peugeot 206-os érték beszámítással egy HONDA CR-V-t vásároltunk - s az új, illetve a cserélt gépkocsi tulajdonjoga az élettársam nevére került bejegyzésre. Megjegyzem, az élettársammal pl. közös tulajdont képez egy 25 milliós családi ház, a több milliós ingóságokkal, stb. A munkáltató  munkaviszonyomat 2 hét múlva megszünteti azzal a hivatkozással, hogy az autócserére tőle nem kértem engedélyt, s a hivatalos célú kiküldetésre a társam gépkocsiját nem használhatom. Kifejezetten erre a hivatkozására kérném szíves válaszukat, hogy munkavégzés céljából a társam gépkocsiját jogszerűen használhatom-e vagy sem?
Nagy tisztelettel megköszönöm szíves válaszukat.

T. E.

Tisztelt T.E.!

A felmondás jogszerűségéhez át kell néznie a kapott munkaszerződést és az egyéb, munkaviszonyát szabályozó iratokat, megállapodásokat. Ha ezek nem tartalmaznak olyan feltételt, hogy Önnek mindenképpen saját tulajdonú járművel kell rendelkeznie, vagy ezzel kapcsolatban engedélyt kell kérne, akkor a felmondási ok nem valós, nem okszerű, ezért a jogviszony jogellenes megszüntetése miatt munkaügyi bírósághoz fordulhat.

Tisztelettel: Dr. Koszoru István

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Casco kárkifizetéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni, mert ellopták az autómat.

A konkrét eset a következő lenne:

Az autót 2 évesen, használtan vásároltam. Biztosítási alkuszon keresztüli szerződéskötéskor a riasztó meglétét külön nem ellenőrizték, nyilatkozni kellett, hogy van benne. Én úgy tudtam, hogy van benne, de külön nem ellenőriztem soha. Az autó távirányítós széria kulccsal nyílt, záródott, de soha sem próbáltam feltörni, szirénáztatni, stb.

Most (a lopás után) már nem vagyok biztos, hogy ténylegesen volt benne, mivel jelenleg a biztosító a kifizetési összeg megállapítása előtt kéri tőlem a riasztóberendezés vásárlási számláját, és ezt a kérést nem tudom hova tenni.

A kérdéseim:

1) be tudják e bizonyítani utólag (a biztosítónak leadott gyári kulcsok-, gyártói adatlekérdezések alapján, stb) hogy esetlegesen nem is volt benne riasztó?

2) ez esetben mentesül-e a biztosító (teljes körűen vagy részlegesen) a kárkifizetés alól?

3) mit tudok tenni ebben az esetben?

Mielőbbi válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel:

Nagy Zoltán

Tisztelt Nagy Zoltán Úr!

Nem tartom jóhiszeműnek a biztosító számla iránti igényét, most, hogy az autót ellopták, és emiatt teljesítenie kellene. Ön ugyanis az autót használtan vette, így teljesen életszerű az az eset, hogy Ön sem kapta meg a számlát az előző tulajtól. Sajnos nem ismerem a konkrét biztosítót, így annak az ügyben aktuális biztosítási feltételeit sem, de általánosságban elmondható, hogy ha a szerződéskötéskor a biztosító nem kérte a számlát, azaz nem szabta a biztosítási szerződés érvényességének feltételéül annak bemutatását, vagy leglábbis olyan tartalmú nyilatkozatot, hogy az rendelkezésre áll, akkor elfogadta az Ön nyilatkozatát a riasztó meglétét illetően. Egyébiránt egy riasztó meglétét nem csak a számla bizonyíthatja. Ez alapján a kérdéseire adott válaszok:

1. A gyári felszereltséget nyilván le tudják kérni, de az utólagos beszerelésű riasztót, ami ugyanolyan szakszerű is lehet, bajosan lehetne ellenőrizni, hiszen az autót ellopták, nincs mit ellenőrizni. Kérdés, hogy Ön mit jelölt meg a biztosításkötéskor: gyári, vagy utólagos riasztót?

2. A biztosító esetleges mentesülése a szerződési feltételektől is függ.

3. Elsőként át kell tanulmányozni a CASCO biztosítás szerződési feltételeit és az Ön által a szerződéskötéskor adott nyilatkozatokat, majd ezután le kell ülni a biztosítóval egyeztetni.

Tisztelettel,

dr. Horváth Bence

T Cím!

2010.12.16-án vásároltam használt szgk-t.
A kfb-t a biztosító 4820 forint/hóban állapította meg. Kérdésemre közölték, hogy 2011-ben a biztosítás dija 2200 Ft körül lesz. Mivel januárban is 4820 Ft-ot emeltek le a számlámról, reklamáltam. Azt a választ kaptam, hogy egész évben a tavalyi / cm3 alapú / biztosítást kell fizetnem a teljesítményalapú idei kedvezőbb helyett, csak ők ezt még decemberben nem tudták.
Ha ez sajnos igy van, akkor én ezt nagyon méltánytalannak tartom.
Gondolkodtam a szerződés felmondásán / közös megegyezés, dijnemfizetés / de nem tudom mi az amivel esetleg nagyobb kár nélkül igénybe tudnám venni az idei tarifát.
A bónusz besorolást sem tudom, hogy jól alkalmazzák-e - 2008. áprilisa óta van a nevemen autó, kárt nem okoztam.
Ön mit tanácsol, mit tegyek.

Segítségét előre köszönöm.
Üdv. H. Zoltán

Tisztelt H. Zoltán!

A biztosító eljárása jogos: Ön 2010 decemberében kötötte a 2010-es évben kezdődően a szerződést, amikor a gépjármű kategóriák még a hengerűrtartalmon alapultak. A jelen helyzetben megoldás lehet az Ön által említett megállapodás: kéri a biztosítót, hogy járuljon hozzá szerződés biztosítási időszakon belüli megszűntetéséhez. Ha ez sikerül, akkor köthet új szerződést.
A másik megoldás, hogy az autó forgalmijába üzembentartó kerül bejegyzésre. Ezáltal az Ön nevére szóló biztosítás érdekmúlással megszűnik, és az üzembentartó nevére kell új biztosítást kötni, már a 2011-es, teljesítmény alapú gépjármű-kategóriák alapján.
Mérlegelendő, hogy spórol-e annyit az akcióval, amennyibe az üzembentartó bejegyzése kerül, illetve van-e a leendő üzembentartóval olyan bizalmi viszonyban, ami egy ilyen helyzetben véleményem szerint szükséges.

Tisztelettel,
dr. Horváth Bence

Tisztelt Autójogász!

Arra lennék kíváncsi:
A minap az V. kerületi polgármester körlevéllel tájékoztatta a lakosságot a következőkről:
Az önkormányzat zárt raktárhelyiségéből elloptak 8 téli gumit, amit az adófizetők pénzéből óhajtanak behajtani. A rendőrség állítólagosan nyomoz az ügyben, a kár idézem: "megközelítőleg" 160 000 Ft.
Az indok a következő volt: "Az önök érdeke a biztonságos közlekedés".
Jogos-e, hogy körlevélben közlik, hogy az adófizetőknek kell kifizetniük? Továbbá jogos-e, hogy az adófizetőn hajtják be a kárt, és nem a biztosítón?

Tisztelettel: M. Anita

Tisztelt M. Anita!

Ne gondoljon semmi rendkívülire, nem fognak emiatt külön adót kivetni, egyszerűen arról van szó, hogy az önkormányzat kiadásainak (legyen az iskola fenntartása vagy önkormányzati tulajdonú járművek működtetése) finanszírozása végső soron az adófizetők pénzéből történik. Ha nincs biztosítás vagy a biztosító nem fizet, az önkormányzat viseli a kárt.

Tisztelettel: dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!
Úgy egy héttel ezelőtt eladtam 1,5 m Ft-ért az autómat, ami egyébként 300-400e Ft-tal többet ér.Nem vettem észre rajta semmi hibát, egyszerűen szerettem volna minél hamarabb eladni. A vevő megtekintette, kipróbálta, nézegette úgy egy órán át, mondta, hogy hall valami hangot a kuplungnál, de nem tudtam rá mit mondani, mert én nem vettem észre rajta semmi problémát, használatban volt a kocsi.Majd megvette. Néhány napja felhívott, hogy elvitte szerelőhöz, és nagy gond van a váltójával, a szerelés úgy 300e Ft és fizessem ki a felét, mert ez rejtett hiba. Ha nem fizetem, akkor pedig bíróságra viszi az ügyet.
Mit javasol, mit tehetek ebben az ügyben?
Köszönettel
Adrienn

Tisztelt Adrienn!

Az eset több kérdést felvet:
- Mi van az adásvételi szerződésben? Szerepel benne az ön szavatosságát kizáró kitétel? Ha igen, akkor Ön igen jó helyzetben van, mert a szavatosság kizárásával párhuzamosan Ön - elmondása szerint - árengedményt is adott, ami pont egyezik a most állítólagosan felmerült kár mértékével. Ilyen esetben a szavatosság korlátozása érvényes: ön kizárta a szavatosságot, cserébe a vevő olcsóbban vette meg az autót.
- Hány éves az autó, mennyit futott, és mi a pontos hiba, amit a vevő most felhánytorgat? Általánosságban elmondható, hogy az eladót a használt autóért a használtság mértékével arányosan csökkent mértékű szavatosság terheli. Ez azt jelenti, hogy egy 200 000 km-t futott autónál például nem feltétlenül minősül hibás teljesítésnek, ha a kuplungtárcsát a vételt követően a vevőnek rövid időn belül ki kell cserélni, mert éppen akkorra kopott el.
Javaslom, először is üljenek le a vevővel, és próbálja megtudni, mi ment tönkre, mi a hiba. Kérjen erre vonatkozó dokumentumokat, bizonyítékokat.

Tisztelettel,
dr. Horváth Bence

Tisztelt Autójogász!

Autóvásárlás előtt állok, és nagyon sok szimpatikus "kishaszonjármű" kapható, melyek jóval olcsóbbak mint ugyanaz személygépjármű kivitelben. Kérdésem, hogy tulajdonképpen mi a jogi különbség az szgk. és a tgk. között, használhatom-e ugyanúgy a tgk-t, van-e a tgk-val valamilyen egyéb kötelezettség? (menetlevél és egyéb ijesztő dolgok). És pld. egy tgk. Berlingo az autópályán szgk. vagy tgk.-ként viselkedik? Milyen matrica kell rá?

Köszönettel: Lipcsei

Tisztelt Levélíró!

Ha magánszemélyként veszi meg, már nem kell menetlevelet vezetnie. Személygépkocsival, motorkerékpárral, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival
aa) autópályán 130 km/óra,
ab) autóúton 110 km/óra,
ac) lakott területen kívül egyéb úton 90 km/óra,
ad) lakott területen 50 km/óra a megengedett legnagyobb sebesség, 2010. január 1-től tehát nincs eltérő sebességkorlát a kishaszonjárművekre.
Autópálya matrica szempontjából is abba  kategóriába tartozik, mint egy személygépkocsi: „D1 díjkategória: a motorkerékpár, valamint a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű és mindezek bármilyen vontatmánnyal is”
Gépjárműadó: Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával. Az adó mértéke minden megkezdett 100 kilogramm után:
a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 1200 Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1380 Ft. (Szgk. esetén a gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt.)

Tisztelettel: Dr. Koszoru István

T.Autójogász!

Kérdésem, ha több autó van a nevemen és egyiket eladom azt amelyiken b10 van át tudom-e tenni a másik autóra a b10-et

Tisztelt Levélíró!

Röviden: igen, át tudja vinni, erre két éve van onnantól, hogy az autót eladta.

Tisztelettel, dr. Horváth Bence

Tisztelt Autójogász!

Úgy tudom, hogy mozgássérültek szmogriadó esetén is használhatják az autóikat, függetlenül a matrica színétől. Igaz ez? Előre is köszönöm a választ.

Tisztelt Levélíró!

A szmogriadó alatti forgalomkorlátozás alól a következők mentesülnek:
a) a helyi, helyközi és távolsági közúti közösségi közlekedés - valamint a személytaxi-szolgáltatás - gépjárművei;
c) a megkülönböztető fény- és hangjelzéssel jogszerűen felszerelt gépjárművek, valamint az ilyen gépjárművek által közrefogott járműoszlop;
d) a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek és ezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tagjai és családtagjaik DT betűjelű rendszámmal ellátott gépjárművei;
e) a külön jogszabályban meghatározott betegszállító járművek, valamint a kórházi és járóbeteg-ellátásra, kezelésre beutalt, előjegyzett beteget szállító gépjárművek;
f) orvosok gépjárműve és orvosi ügyeleti gépjárművek;
g) a mozgáskorlátozott személy - illetőleg az őt szállító személy - járműve, amennyiben úti célja Budapest Főváros közigazgatási területén van vagy csak azon keresztül közelíthető meg, ha a mozgásában korlátozott személy eredeti és érvényes parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött úgy helyezték el, hogy előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából látható;
h) a kommunális feladatukat végző, külön jogszabályban meghatározott olyan gépjárművek, amelyek - műszaki felépítésüknél fogva - csak a mentőszolgálatban, vérellátó szolgálatban, halott-szállításra, úttisztításra (közterületek tisztán tartása, locsolása, valamint közutak, repülőterek hó- és síkosságmentesítése, só- és homokszórása), a lakosság vízellátására, a kommunális hulladékszállításra, a kéményseprőipari közszolgáltatásra, a villamos- és gázenergia-, távhő-, melegvíz-, ivóvíz-, szennyvízhálózatok, a távközlési szolgáltatás, a közműjellegű vezetékrendszerek (különösen a termékvezeték, a közúti forgalomirányító, a közúti közösségi és vasúti közlekedés vezetékei) hibabemérésére és - elhárítására használhatók, továbbá azon szervezetek következő feladatukat végző járművei, amelyek jogosultak pénzfeldolgozási tevékenység, vagy egyetemes postai szolgáltatás végzésére;
i) az elromlott jármű vontatását vagy a közúton elromlott jármű hibaelhárítását végző és figyelmeztető jelzéssel jogszerűen felszerelt járművek;
j) a fővárosi és pest megyei élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és feladatukat a fővárosban végző magánállatorvosok gépjárművei, a fővárosi és pest megyei élelmiszerlánc-felügyeleti szerv igazolásával;
k) a Magyar Honvédség, illetve a törvényben meghatározott rendvédelmi szervek gépjárművei;
l) a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a KDV-KTVF, a fővárosi ÁNTSZ-ek, valamint Budapest Főváros területén működő közterület-felügyeletek azon gépjárművei, amelyek műszaki felépítésüknél és jogszabályi felhatalmazásuk által látják el a közterületek rendjéhez, tisztaságához és jogszerű használatához kapcsolódó ellenőrzési feladatukat;
m) az élelmiszer-áruszállító gépjárművek célforgalma;
n) Magyar Rádió Zrt., Magyar Televízió Zrt. és Duna Televízió Zrt. közszolgálati műsorszolgáltatók, továbbá a Magyar Távirati Iroda Zrt. gépjárműveinek célforgalma.

Tisztelettel: Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!
2010.09.30.-án vásároltam egy 6 éves haszongépjárművet 137 000 km-el a kereskedő szerint kitűnő állapotban. Örömmel vettem használatba az új szerzeményemet, lecseréltettem a szűrőket és az olajat, megnézettem a vezérlés állapotát. Négy hónap és 8000 km elteltével az autó olajnyomás hiányát mutatta és főtengely szimeringes lett, elfáradtam a megfelelő szervizbe, ahol a következő tájékoztatást kaptam:

- az autómat már bontott főtengellyel /filctollal volt írva a főtengelyre/ javították és a nem megfelelő szakmunka okozta a meghibásodást, amúgy alsó becslés a 300 000 km a futott km-ek tekintetében. A javításokat számlával tudom igazolni. Kihez fordulhatok segítségért és milyen kilátásaim vannak.

Köszönettel, Gábor!

Kedves Gábor!
Elsőre talán egyszerűnek tűnik az Ön esete, de valójában rengeteg kérdést felvet, ami általában a használt autó vásárlással kapcsolatos.
Mivel az Ön esetében a kérdések
- Az autót kereskedőtől vette, vagy kereskedő közvetítésével magánszemélytől? A kereskedővel szemben jobb helyzetben van, ő ugynis legalább1 év szavatossággal, azon belül is 6 hónap jótállással tartozik az autó szerződésbeli állapotáért.
- Mi áll az Önök szerződésében? Fel van benne tűntetve olyan hiba, vagy jelenség, ami összefügghet a jelenleg sérelmezett hibával? Ha igen, akkor ezt Ön a szerződés aláírásával tudomásul vette.
- az elvégzett javítás előtt közölte-e kifogásait a kereskedővel? Kérte-e az autó kijavítását? Ha igen, milyen választ kapott rá? Ha a javítás elvégzése/elvégeztetése előtt a kereskedőt nem értesítette, nem érvényesített vele szemben kijavítási, vagy más szavatossági igényt, az igencsak megnehezíti a saját dolgát, ugyanis Önnek kell bizonyítania, hogy a nevezett hiba valóban fennállt, az autót a négy hónap alatt megfelelően karbantartotta, és a javítás szakszerű, annak összegszerűsége indokolt volt.
- A szimering hibája önmagában lehet az autó korából fakadó hiba is, amiért a kereskedő szavatossági kötelezettsége korlátozott. Kérdés, hogy a szimering tömítetlensége okozta-e az olajfolyást, vagy a nem megfelelő szakmunka a szimering hibáját, esetleg a nem megfelelő szakmunka és a szimering hibája nincs is összefüggésben? Ezek mind szakértői kérdések.

Kérem ne "kukacoskodásnak" vegye a fenti kérdéseket, ezekkel ugyanis a későbbiekben, ha igényét érvényesíteni kívánja, előbb utóbb szembesülni fog.

A másik út, ami a leírtak alapján járható lehet, az az, hogy Ön bizonyítja, hogy az autó ténylegesen jóval többet futott, mint amit a vételkor Önnel közöltek, jelen esetben több, mint a dupláját. Ennek bizonyítása megint csak szakértői kérdés. Ha a magasabb futásteljesítmény beigazolódik, akkor a szerződést közös téves feltevés címén megtámadhatja: a kereskedő is úgy tudta, hogy 137.000Km volt az autóban, Ön is így tudta, de mint beigazolódott, ez a feltevés téves volt, mert "valaki" manipulálta az órát. Ez esetben nem is lényeges, hogy ki tekergette az órát, Ön az autót visszaadja, a vételárat pedig visszakapja.

Ha az autót a kereskedő előzetes értesítése nélkül javíttatta meg, akkor sajnos egyik út sem tűnik sima ügynek.


Tisztelettel,
dr. Horváth Bence

Tisztelt Autójogász!

Segítségét kérem a következőkben: használt szgk. első forgalomba helyezése (a múlt héten) meghiúsult (osztrák forg. engedély 1. példánya hiányzott, csak a 2. példány + törzskönyv van meg). Az Okmányiroda szerint visszaigényelhető a befizetett közel 600 ezer Ft regisztrációs adó. A Vám- és Pénzügyőrség munkatársától nem kaptam megfelelő tájékoztatást, milyen formában (Kérelem, fellebbezés?) és milyen adatokat szolgáltatva lehet visszaigényelni az összeget? Természetesen rövid indokolás, határozat, többi irat másolatban való csatolása egyértelmű, csak nem szeretnék hónapokig levelezni a hatósággal, főleg, hogy dec. végével (ha jogutóddal is) megszűnnek. Megköszönöm, ha tájékoztat arról, mely paragrafus tartalmazza a szükséges információkat.

Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelettel:
F. Andrea

Tisztelt F. Andrea!

A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 13. §-a tartalmazza az erről szóló rendelkezéseket:
„13. § (1) A forgalomba helyezés előtt megfizetett adó a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelhető, ha
a) a gépjárművet - forgalomba helyezés nélkül - végleges rendeltetéssel belföldről kiszállítják vagy kiviszik;
b) a forgalomba helyezés előtt a gépjármű
ba) műszaki állapota miatt a forgalomba helyezésre igazoltan alkalmatlanná vált;
bb) megsemmisülése vagy eltulajdonítása (ellopása, elrablása) miatt a forgalomba helyezése igazoltan ellehetetlenült;
c) a gépjármű forgalomba helyezése adómentes.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a kiszállítás, kivitel tényét
a) a Közösség területén kívüli területre történő kiszállítás, kivitel esetében a kiléptetést igazoló okmánnyal,
b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig
ba) saját fuvareszközzel történő kiszállításnál belső elszámolással,
bb) fuvareszköz igénybevétele nélküli kivitelnél a Z betűjelű rendszám visszajuttatásával,
bc) harmadik személy közreműködésével történő kiszállításnál nemzetközi fuvarlevéllel kell igazolni.
(3) Az adó visszaigénylésének feltétele az is, hogy a gépjármű adóigazolását legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg a vámhatóságnak visszaszolgáltassák.
(4) Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben meghatározottakhoz képest a gépjárművet utóbb mégis forgalomba helyezik, újból adókötelezettség keletkezik.
14. § (1) Ha a 8. § (2) bekezdése szerinti esetben a különbözet előjele negatív, a gépjármű átalakítása előtti forgalomba helyezéskor megfizetett és az átalakítást követő forgalomba helyezéskor számított adó különbözetét az adóalany a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelheti.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a kérelemhez csatolni kell az átalakítás változásait tartalmazó forgalmi engedély másolatát.”

Tisztelettel: dr. Koszoru István

Tisztelt autójogász!

Vennék egy forgalomból ideglenesen kivont autót, melyet fel szeretnék újítani. A kérdésem az lenne, milyen költségeket kell ilyenkor fizetni? És mennyi ideig lehet ideglenesen kivonva tartani egy autót?

Köszönettel: Ádám

Tisztelt Ádám!

Átíratáskor 6000 a forgalmi és 6000 a törzskönyv díja. A kivonás időtartama max. 6 hónap lehet, amit kérelemre 1500 Ft ellenében meghosszabbíthatnak. Ha nincs műszaki az autón és úgy szándékozik megvenni, akkor a nevére írják ugyan, de nem kap forgalmit, csak a régi forgalmiba jegyzik be, hogy műszaki vizsgára kötelezett a jármű.

Tisztelettel: dr. Koszoru István

Tisztelt Fehér István Úr!

A biztosító által hivatkozott 19/009. (X. 9.) PM rendelet 3.§ (6) pontja így rendelkezik:

"(6) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a szerződés megszűnését követő két éven belül, a megszűnést követő naptól ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre az adott üzemben tartó által kötött, hatályban lévő szerződésre - a biztosítási időszakon belül is - érvényesíthető."

Az Ön számára az idézet második mondata érdekes, ez alapján ugyanis Önnek van igaza: az új autóra akár a biztosítási időszakon belül is érvényesíthető a korábban megszerzett bonus.

Tisztelettel,

dr. Horváth Bence

Tisztelt Autójogász!

Hát nekem ünnepek rosszul kezdődtek, mivel kocsimba oldalról beletolattak, megvolt minden utána kék-sárga papir és még bent biztositónál is ki lettek töltve papirok, és még kárfelmérő is volt kint. Problémám a következő,mivel 99-es évjáratú a kocsi, így a lemez alkatrészek 20%-át nekem kellene állni. Ez jogszerű? Mert, ha nem jön bele, akkor nekem ez semmibe nem kerülne és lett volna ünnepek alatt kocsim is, igy viszont nekem kell még fizetnem.
Üdvözlettel : Ernő

Tisztelt Ernő!

A biztosító él a jól bevált avultatás eszközével, ami azt jelenti, hogy tekintettel az autó korára, úgy kalkulál, hogy az új, azaz nem 11 éves alkatrész többet ér, mint az összetört 11 éves, ezáltal a kettő közti értékkülönbség Önnél olyan vagyongyarapodásnak minősül, amire nincsen jogalapja, tekintettel arra. hogy a KGFB alapján nyújtott kártérítés célja, hogy a balaset előtti állapotot állítsa helyre. Önnek pedig a baleset előtt 11 éves "lemezei" (ajtó, sárvédő, stb) voltak, most pedig újakat kap.
Ez, bár a károsult szempontjából sérelmesnek tűnhet, de jogszerű.
Amit adott esetben érdemes lehet vitatni - bár sikere nem garantálható -, az az avultatás mértéke, illetve az olyan alkatrészek avultatása, ahol önmagában az időmúlás nem rontja, nem ronthatja az állagot, pl egy sértetlen, karcmentes oldalablak.

Tisztelettel,
dr. Horváth Bence

Toyota camry 2000 köbc.25 éves autóm egy balesetben totálkáros lett. A bírósági végzés szerint a másik fél volt a hibás Milyen kárigényem lehet?
Szerettem volna OLDTIMER autót a kocsimból, ez már nem lehetséges. ezért kérhetek-e a biztosítótól kártérítést, a másik fél kötelezőjére, vagy CASCO-jára?Beleszámít-e az igényelehető körbe az azóta vett másik autó üzembehelyezési költsége? Szatmári József

Tisztelt Szatmári Úr!

Önmagában az a tény, hogy az autóra oldtimer vizsgát szeretett volna, nem értéknövelő tényező, ami miatt magasabb összegű kártérítést kérhetne. Ha azonban az autó állapota ezen tervnek megfelelő volt, azaz egy átlagos 25 éves autónál sokkal jobb állapotban volt, és ezt bizonyítani is tudja (pl: új alkatrészek számlái, fotók a külső-belső állapotról), akkor érdemes lehet a biztosítóval alkudozni, bár óriási többletre ne számítson. A károkozó CASCO biztosítása az Önnek fizetendő kártérítés összegét nem befolyásolja, az a károkozó kárát hívatott fedezni.
A kérdés második részére a válasz igen, hiszen a másik autó üzembehelyezésére azért volt szükség, mert a korábbi összetört és gazdaságosan nem javítható.
tisztelettel,
dr. Horváth Bence

Tisztelt Autójogász!
Nemrég történt a Szentendrei úton egy ráfutásos balesetem, ahol én voltam a vétlen fél. Az autóm elég rendesen megsérült, a csomagtartó zárja szétment, a hátfalat cserélni kellett, a csomagtér padlólemeze gyűrődött. A kárt 300 000 Ft-ra vették fel, az autóm 2004.11 havi (100 000 Km). Kérdésem az lenne, hogy az értékcsökkenés érvényesítésének milyen feltételei vannak, illetve mennyi időm van az igénylésre a balesettől számítva? Az autó kora, futott kilométerek befolyásolják-e? Ugyanis az autóm még nagyon optimálisan számolva is 300-400 ezer forinttal kevesebbet ér, mivel törött.

Válaszát előre is köszönöm!
Zsolt

Tisztelt Zsolt!

Értékcsökkenést minden esetben kérhet a biztosítótól, az, hogy kap-e ezen a címen bármit is, már a biztosító mérlegelésétől függ. A biztosító ilyenkor azt mérlegeli, hogy hány éves és mennyit futott az autó, illetve volt-e korábban sérülése. Az egyes biztosítók gyakorlata az értékcsökkenés-fizetést tekintve eltérő, de az általános gyakorlatot nézve az Ön autója éppen arra a határra esik, ahol már nagyon nehéz lehet értékcsökkenés címén további kártértéshez jutni. Ugyanis általában 6 éves kor és 80 000, de legfeljebb 100 000 km fölött a biztosítók el szokták utasítani az ilyen igényt, pláne, ha a kocsinak volt korábbi sérülése. Nem írja, hogy milyen autóról van szó, és hogy Ön hányadik tulaj. Egy nagyértékű, prémium kategóriás, elsőtulajos autónál nagyobb az esélye a sikerre, mint pl. egy harmadik tulajos, kiskategóriás járműnél.
Ettől függetlenül egy jól megfogalmazott levél eredményes lehet.

Tisztelettel,
dr. Horváth Bence

Amennyiben az Autójogász rovatban megjelenő cikkekhez tanácsot, szakvéleményt adó jogászok közül lehetőség van valakinek az elérhetőségét megkapni, kérem küldjék meg azt e-mail címemre. Az egyik hazai márkaképviselettől vásárolt autónk meghibásodása során olyan kár keletkezett a motorban, melynek javítása igen magas összeget emésztett fel. Az importőr - az egyik prémium márkáról van szó - a meghibásodás okát kiváltó alkatrész cseréjét szavatosságon belül, térítésmentesen biztosította, azonban az okozott kár nagy részét kitevő javítást már nem. Nem rendeltetésszerű használatra hivatkoztak, holott a mighibásodás észlelésekor felhívott assistance ügyfélszolgálat elmondása alapján jártunk el. Egy millió forint feletti kárigényt szeretnénk érvényesíteni peres úton, mert egyéb megkereséseinkre az importőr nem is válaszolt. Jogászunk sajnos járatlan járműipari szavatossági igények terén.

Köszönettel, dr. S. L.

Tisztelt Levélíró!

A tisztán látáshoz szükségesek még további információk is, pl hogy hány éves az autó, újonnan vették-e, vállalt-e a kereskedő extra jótállást, mi hibásodott meg és az milyen további károkat okozott, a hiba észlelését követően mikor hívták az assistance szolgáltatást, azt követően meddig használták az autót, bizonyítható-e valahogy az assistance szolgálat által adott utasítás, stb.

Az a tény, hogy az importőr a hiba okát kiváltó alkatrészt szavatosság körében cserélte, mindenképpen bíztató körülmény, ugyanis ezzel a hibás teljesítést elismerte, a hibás teljesítés pedig a vele okozati összefüggésben álló kár megtérítésének kötelezettségét önmagában megalapozza. Így Önnnek azt kell bizonyítania, hogy azok a bizonyos további károk az imortőr által cserélt alkatrész meghibásodása miatt keletkeztek. Ez általában szakértői kérdés. Egy példa: ha szavatossági időn belül elromlik a vízpumpa, és a motor bizonyíthatóan kizárólag e emiatt melegszik túl és károsodik, akkor a kereskedőnek nem csak a vízpumpát kell cserélnie, hanem a motort is javítania/cserélni kell. Ha az importőr arra hivatkozik, hogy Ön nem rendeltetésszerűen használta az autót, akkor ezt a körülményt neki kell bizonyítania, amit megnehezíthet, hogy Ön az assistance szolgálat útmutatása alapján járt el.

Tisztelettel,
dr. Horváth Bence

A múlt évi utolsó negyedév biztosítását nem fizettem be. Dijmegnemfizetés miatt felmondták. Sokba kerülne az újra kötés, így nem akarom ott megkötni. De az ott levő tartozást be tudja hajtani a biztosító cég? Pl. fizetésemből levonni vagy vagyon tárgyat lefoglalni?

Tisztelt Levélíró!

A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti, azaz a biztosító a felmondásban megjelölt megszűnési határidőig az elmaradásokat behajthatja. A behajtás módozatainak taglalása meghaladná e válasz kereteit, ezért legyan annyi elég, hogy a biztosítónak joga van az elmaradt összeghez, így tőle függ, hogy milyen módszert választ, meddig megy el a követelés behajtása érdekében, azaz végső soron, a megfelelő peres, vagy nem peres eljárásokat követően akár vagyontárgyat is lefoglalhatnak, ha Ön nem teljesít önkéntesen.
Ebben a helyzetben két lehetőség mutatkozik:
- egy másik biztosítónál köt új biztosítást, ez esetben az elmaradt díjat behajthatja a régi biztosító, ezen felül a korábbi szerződés biztosító általi felmondása és az új biztosítás megkötése közötti, az esetlegesen biztosítással nem fedezett időszakra fedezetlenségi díjat kell majd fizetnie, amikor az új biztosítónál szerződést köt.
- ha a régi biztosítójával szeretné helyreállítani a biztosítási jogviszonyt, ehhez hitelt érdemlően igzolnia kell, hogy önhibáján kívül maradt el a díjfizetéssel. Ha a biztosító elfogadja a hivatkozását, az elmaradt időszakot ez esetben is ki kell fizetni. A helyreállítás kezdeményezésére önnek 15 napja van onnan számítva, hogy a megszűnésről tudomást szerzett (praktikusan, amikor a biztosító erről szóló levelét kézhezvette), de legfeljebb a megszűnéstől számított 2 hónapon belül. Ha van fedezetlen időszak, akkor a fedezetlenségi díjat ugyanúgy meg kell majd fizetni.

Tisztelettel,
dr. Horváth Bence