Totalcar Vakbarát Hírportál

Szerdán, hatvan éves korában hunyt el a futballtörténelem egyik, ha nem a legnagyobb alakja, Diego Maradona. Elképesztő pályafutását senkinek nem kell bemutatni, mint ahogy kicsapongó életvitelét sem, mégis, Maradona minden jóval és rosszal együtt lett az a legenda, aki. Harsány életében a futball és sok más mellett azonban az autók is prioritást élveztek, sőt, némelyikhez egészen döbbenetes történet kapcsolódik: járt edzésre nyergesvontatóval, hogy elkerülje az újságírókat, kivételezett vele a Ferrari és kuriózumnak számító fekete színben készített neki autót, de volt F40-ese is, ami azért nem tetszett neki, mert nem volt benne rádió és klíma. Talán ő az egyetlen, akire ezért senki sem haragszik.

Kezdhetnék valamilyen közhelyes felütéssel 2020-ról, de azt hiszem, mi még egész jól jártunk. Nincsenek utazások, nincsenek külföldi bemutatók, de van munka, vannak tesztautók, sőt, még akár éjszaka is dolgozhatunk, legalábbis én kifejezetten szeretek ilyenkor forgatni. Viszont, ami igazán jó a Totalcarban, az a közösség, amikor találkozunk egy Parkoló Parádén, és közösen éljük meg azt, amit amúgy a monitor előtt csinálnánk. És ha van olyan vesztesége 2020-nak, ami fáj, akkor az ez, a találkozások, a beszélgetések. Mivel idén 20 éves az újság, hatalmas terveink voltak, pályanap, fesztivállá duzzasztott Parkoló Parádé, meg még egy nyilvános filmpremiert is akartunk Csikóssal a japán útról készített hosszú videónak. Emlékszem, amikor tavasszal összeültünk ötletelni egy tárgyalóba, hogy mit kéne csinálni a jubileumra. Hatan voltunk, maszk nélkül, mintha évekkel ezelőtt történt volna. 

A végefőcím szerint azt láthatja az ember a videóban, milyen is lenne, ha  a Marsot az oroszok kolonizálnák. Mondjuk tök jogos, már csak történelmi okokból is, hogy szívesen elábrándoznak a vörös bolygó meghódításán – nekik már van terük meg volt hadseregük is hasonló névvel. De ahogy a dolgok állnak, a Marson egy villanyautógyáros fogja első földiként rugdosni a kavicsot – már ha egyáltalán lesz valaki, aki eljut oda. A videót elnézve nekem inkább az az érzésem, hogy valahogy így nézett volna ki Owen bácsi és Beru néni farmja a Tatooine-on, ha George Lucas orosznak született volna. És akkor Luke sem egy béna homoksiklóval száguldozott volna, hanem egy rendes, lebegő UAZ kisbuszba (becenevén Buhanka, azaz Vekni) pattanhatott volna.

Élet félmillión túl - Land Cruiser

Pár évvel ezelőtt az egyre gyarapodó terepmunkáim miatt (természetvédelemben dolgozom) nyilvánvalóvá vált, hogy szükségem van egy terepjáróra, méghozzá egy strapabíróra. Minden autó szóba került a 4x4-es Daciáktól a Defenderig (a régi nagy álmom), de előzetes terepjárós tapasztalataim, valamint hosszú dokumentálódás eredményeként (ebben a népítéletnek is jelentős szerepe volt) egyre inkább a Toyota került előtérbe.

Vígan legurul párszáz km-t az aszfalton (és lehet vele előzni is rendesen), aztán búcsút mondva a civilizációnak, úttalan utakon 20-30 km-eken keresztül, nyakig hóban/sárban cipeli a terepfelszereléseket, 2-3 embert, 5 napra pakolt cuccával együtt.

Azt nem mondanám, hogy sok érdekes embert követnék Facebookon, de Walter Röhrlt muszáj volt bekövetnem, nem csak azért, mert hát ugye egy nagyon magas (196 centivel nem egy tipikus zsokéalkat) és vékony legenda, hanem mert sokszor oszt meg olyan emlékeket, amiket érdemes elolvasni. Ez a húsz évvel ezelőtti sztori is ilyen. Húsz év nagy idő, mi már csak tudjuk, hiszen a Totalcar.hu is idén húsz éves.

Igazából nem a sztori Porsche-vonatkozása miatt olyan érdekes, amit ír, még ha a Carrera GT egyike is azon Porschéknek, amire azért én is rá tudnék kívánni. Hanem mert olyasmiket is elmesél, amiket a mindig szuperpozitív sajtóközleményekben nem szoktak lehozni. Ha valaki beszél németül és angolul is, érdemes egymás után elolvasnia Röhrl nem túl hosszú posztját meg a gyár saját közleményét a témáról (érdekes látni azt is, hogy Röhrl november 9-én posztolt, a hivatalos kommüniké viszont csak 11-én került ki).

Szóval, a rali- és úgy általában autósport legenda annak kapcsán írt a pandémia miatt otthon, a gép előtt üldögélő követőinek egy olvasmányos posztot a Facebookra, hogy 20 évvel ezelőtt, a párizsi autószalonon mutatták be a Carrera GT prototípust. Sem a bemutató, sem az koncepcióautók születése nem volt hétköznapi.

Hogy a pandémiát mindenki megszívta, az nem kérdés. De sajnos vannak, akik nagyobbat zakóztak, mint egy zenebohóc a szappanozott banánhéjon. Például a cirkuszok. Mondjuk a német Krone cirkusz - az óriási cirkusz-sátoron kívül 3000 ülőhelyes saját épület, 250 alkalmazott. És március óta nulla előadás. De úgy tűnik, hogy nekik sikerült széles vigyort az arcukra festve kiröhögni a vírust. Legalábbis egy darabig viccel és zseniális érzékkel igyekeztek kimozogni a koronát.

A versenyautó építés legfontosabb eleme a maximális súlycsökkentés, ennek a leglátványosabb eleme, amikor a gyári belsőt kipakoljuk az autóból. Feleslegesek az elektromos ablakemelők, burkolatok, ülések, kárpitok, mindenféle műanyag lomok, hangszórók, központi zárak, ezek kábelei, szigetelések, sokan még műszerfal párnát is kiszedik, csak az óracsoportot teszik be. Felszereltségtől függően kb. 150-160 kilót lehet egyszerűen kivenni az autóból, ez olyan mintha kiszállna két ember az üres autóból. Nagyon nem mindegy, hogy rendelkezésre álló lovak mekkora tömeget mozgatnak, illetve mekkora súly akar leesni a kanyarban az útról. Aki már vett részt ilyen folyamatban, az tudja, hogy elképesztő változást okoz ez a kis beavatkozás, és megtettük az egyik fontos lépést annak irányába, hogy jobb viselkedésű és versenyautós kinézetű játékunk legyen. Lássuk hány kilóval lett könnyebb az autó!

Úgy látszik, a Porschénél most szabadították fel néhány régi projekt titkosítását. Erre utal a nemrégiben bemutatott tervezet-gyűjtemény, és most ez a fura öszvér is, amelyet negyven évig sikerült titokban tartani.

Ugyan már több mint hároméves a fából készült Citroen Kacsa, de ez nem jelenti azt, hogy elévült volna, vagy már ne lenne különleges. Sőt, kuriózum státuszát jó eséllyel örökre meg fogja őrizni, hisz nem sok fából készített autó létezik, amit ráadásul vezetni is lehet.

Most egy picit tegyük félre, hogy ki kinek drukkolt az amerikai választásokon, meg hogy akkor csaltak-e vagy sem. A dolgok jelenlegi állása szerint Joe Biden nyert, ő lesz az új elnök. Ő ugye Obama alatt alelnök volt. Az meg már majdnem olyan, mint az elnök, szóval őt is a Secret Service emberei kísérték mindenhová és nagy, páncélozott limuzinban szállították. És ez nem választható opció volt: nem mehetett saját autóval sehová, egyszerűen nem vezethetett. Egyáltalán. Pedig, mint Jay Leno négy évvel ezelőtti videójából kiderül, imád vezetni, szereti a sebességet, és van egy 1967-es Corvette-je. Na, most, hogy megválasztották elnöknek, már majd megint nem vezethet. Soha.

Az angol ballerina! - Triumph Spitfire

Egy szabadidős elfoglaltsághoz azonban nincs hálásabb autó a kis Triumphnál! A Spitfire restaurálása nem sokban különbözik egy motorkerékpár felújításától, csak több hely kell hozzá! És szinte nincs még egy klasszikus autó ebben az árkategóriában, ami több vezetési élménnyel gazdagítana. Az alkatrészellátás a mai napig kifogástalan, alig van olyan alkatrész amit ne lehetne beszerezni, kivétel a korai példányok-de az Internet segítségével ez is csak idő kérdése…

Milyen veteránautót vegyünk? Csikós nepperűz

Az előző részben lemértük az autónk teljesítményét, az eredménnyel elégedettek voltunk. Most elkezdtük az autó belsejének kipakolását, hogy kiderüljön mennyit kell lakatolni, és elő kell készíteni az autót a becsövezésre. A klímát és a belsőt eladtuk, így sikerült az autó bekerülési költségét erősen közelíteni a nullához.

A kocsmai vetélkedő, vagy pubquiz nem csak egy újabb indok az ivásra, hanem rendes vetélkedő, móka, kacagás, miközben az ember még talán tanul is valamit. Nem bonyolultak a szabályok: a bárokban, kávézókban, kocsmákban összegyűlő társaságok 4-6 fős csapatokban a feltett kérdésekre válaszolnak és gyűjtik a pontokat. A kérdéssor végén a legtöbb jó választ adó csapaté a dicsőség, és a nyereménypia. 

Még augusztusban szólt nagyot a híre, hogy a hidegháború egyik legfurább alkotása, a szovjet hadipar Kaszpi Szörnye új helyre költözött. Az oroszoknak újra nagy terveik vannak a szürke ekranoplánnal, de addig, amíg abból lesz valami, tovább ázik a Kaszpi-tengerben, csak immár a dagesztáni Derbent homokos fövenyén. Itt repülte körbe nemrég valaki egy kamerás drónnal, amiből ez a videó született.

Manapság egy Ferrari nem olyan nagy szám. Az ember bemegy Budapest belvárosába, elfoglal egy kinti széket a Bajcsy-Zsilinszky út melletti valamelyik kávézóban, lehetőleg az Arany János utcai metrómegálló környékén, kirendeli a kapucínert, s amíg az jön, kiguvasztja a szemit. Aztán már csak számolgatnia kell, hogy egy óra alatt mennyit szpottol belőlük. De 1990-ben, amikor még egy Opel Kadett szívódé is csodaszámba ment a kiváló, ám meglehetősen szabványos KGST-típusok között az utcán, amikor Csepel D340-esek kerregése rezgette a városi ablakokat is, a levegőben pedig rosszul elégetett Arol 2T nehéz szaga ült, a legmélyén súlyos ólomszemcsékkel, akkor még egyetlen maranellói autó megpillantása is nagyjából a téridő-ugrás megélését súrolta. A németek meg néha, évente egyszer idehoztak belőlük egy tucatnyit. Nem is annyit, inkább hármat.

Kevés szó esik mostanában az autóimról, de ennek azért sejthetők az okai. Az általános autóállapot kicsit feljebb mászott Csikós Zsolti/4b-éknél a családban, de évtizedek folyamatos építő-javító munkájának következményeként ez várható is volt. Ergo – kevesebbet rohadunk le mindenfelé, sokkal több kilométer megy a járművekbe pusztán használatból, szórakozásból, mint korábban. Romlik a cikk/km arány, hogy magyarra fordítsam.

Az egész élet számok növeléséről szól. Gyerekként ültünk a videojáték előtt, és toltuk feljebb az XP-t, aztán egyetemen gyűjtöttük a kreditpontokat, munkahelyen hajtjuk a nagyobb fizetést, meg még tudom is én. Fárasztó dolog ez, az ember óhatatlanul megcsömörlik, ha mindig csak a számokat kajtatja, ráadásul egy cikk vagy videó értékéről a legritkább esetben mond valamit, hányan nézték meg. Viszont most itt van egy szám, ami mellett nem akarok elmenni: a Totalcar Youtube-csatornája ma érte el a 200 ezer feliratkozót.

Cseh remek, csak a szoftver még mekeg - Škoda Octavia

Hát igen, a kocsi szoftvere és annak kezelése egy agyrém, de idővel szokható, és jönnek rá a frissítések, pár dolgot már javítottak, tehát bízom benne hogy idővel helyreteszik. Az asszisztok elmennek, a sávtartó viszont botrány, + a sok-sok okoskodó üzenet, és kikapcsolhatatlan sípoló hangok sokszor kizökkentik az embert, az amúgy nyugodt, derűs kedélyállapotból.

Csikós és az új Škoda

A pályázat lezárult, gratulálunk Zsigmondnak!

Múlt héten megírtuk, hogy a Rolls-Royce nemzetközi rajzpályázatán egy magyar kislány is nyert, és rögtön meg is hirdettük a saját, hiénás verziónkat. Az olvasókra bízzuk a döntést: válasszák ki a leginnovatívabb, legszebb, leghatékonyabb, leglegebb mentőautót, és tegyenek boldoggá gyermeket, büszkévé szülőt. Nézzük, milyen rajzok születtek, és melyek azok a funkciók, amik eddig esetleg rejtve maradtak a mi felnőtt, homályos elménk elől.

A mentők munkáját leginkább a dugók és a lehúzódni csak lomhán képes autósok nehezítik meg - ezt a gyerekek is tudják/látják. Több pályázónál is ez volt az a rendezőelv, ami köré a koncepció épült: Zsigmond a kocsiszekrényt emelő-berendezéssel látta el, ami a nagy szabadmagasságú permetezőgépekről lehet ismerős.

Barni ennél eggyel tovább ment, külön rakéta-egységet telepített a tetőre - ha nem ragaszkodunk a sugárhajtáshoz, megkapjuk az elsősegélycsomaggal és AED-vel (automata külső defibrillátor) ellátott drónokat, már csak egy dedikált platformot kell kialakítani a Sprinterek és Crafterek tetején. Érdekes, hogy mind Barni, mind Zsigmond rajzán feltűnik a maszk/kesztyű/injekció-ágyú ötlete - ajánljuk a funkciót a Magyar Mentőszolgálat figyelmébe, mint innovációs lehetőséget.

Virág inkább a Miyazaki-vonalat képviselte, lábakkal és szárnyakkal látta el az egységet, így szükség esetén legalább olyan gyorsan tud közlekedni a mentő, mint a Totoróban a Macskabusz. 

Benedek egy összeszedett és koherens dizájnnal nevezett: a kétéltű jármű összegyűjti a levegőben terjedő kórokozókat, hogy meg lehessen állapítani, melyik az éppen aktív vírustörzs, emellett a "beteg beszállóhelye" megfogalmazás - eleve feltételezve, hogy a páciens erre önerejéből képes -  hordoz valami megfoghatatlan, tiszta optimizmust, amire 2020-ban nagy szükség van.

Ismeretlen szerző műve a National Ambulance Service rohamkocsija, ami egy konvencionálisabb szerkezet, de minden kötelező elem szerepel rajta, ami normál körülmények között szükséges lehet.

Alexandra egy céleszközt tervezett, kimondottan olyan helyszínekre specializált jármű lett a Furgi, ami lépcsőkön, vagy hiányos macskaköves úton is tud közlekedni. Bár a sugárhajtóművet ebben a kontextusban mi egy kicsit túlzásnak tartjuk, a szülést viszont biztos elősegíti a kombó.  

Dani is felsimerte a mentőautó két sarkalatos pontját: fő a láthatóság és a stabilitás - a tervező ezt a villogók és a kerekek számának maximalizálásával oldotta meg, miközben a beteget mélyen a jármű belsejében helyezte el, aki így egy esetleges ütközés esetén is biztonságban marad.

A pályázókat abc-sorrendben írtuk, hogy ne lejtsen a pálya azoknak, akik előbb szerepeltek a listán: