Takarékos Iramban, vagy mi?
Vannak emberek, akik azzal keserítik az életüket, hogy végignézik a Halálos iramban sorozat minden részét, majd kimerítő elemzést írnak róla. Közben meg ugye azzal viccelődnek, hogy a filmek hatására most a saját Priusukba keresnek nitrószettet. Aztán vannak mások, akik meg azzal okoznak maguknak sírva vigadós perceket, hogy felidézik, milyen is volt Kaliforniában, amikor végigjárták Jay Leno garázsától a Shelby-múzeumig az összes leszervezhető helyszínt. És ilyenkor kicsit szipognak, hogy már mióta vissza kellene menni, megint. Na, és ezek az önsorsrontók a Totalcar belső levelezőlistáján találkoznak.
Mert hogy eszembe jutott Horváth Máté halálosiramos cikke miatt, hogy mikor Rézmányi Balázzsal kint voltunk LA-ben, láttunk egy giccsesen pimpelt Priust. Mondtam is Rézmányinak, túrjon már a fotói közt, mert emlékszem, hogy készült kép róla, érdekes lenne látni a Fast and Furious stílusú Priust, ami nem csak Máté lázálmaiban, de a valóságban is létezett, már tíz éve is. De ő csak egy rakás másik Prius képet talált – direkt fotóztunk annyi hibridet, mert őrület volt látni, mennyire átalakították a filmekből ismert Los Angeles-i utcaképet. Ugyanis a legendás üzemanyagtakarékosságuk miatt sok taxis Priusra cserélte a Crown Victoriákat. Ami ugye nem csoda, egy időben a sofőrök extra pénzt kértek, ha az utas kérte, hogy bekapcsolják a légkondit. Kis túlzással a Prius annyiból tudta le a száz kilométert, amennyi többletfogyasztást a klíma bekapcsolása jelentett a Crown Vicnek.
A hatvanas évek elején úgy gondolták a Citroënnél, hogy ideje volna megépíteni a DS gran turismo verzióját: ehhez a hidrós futómű adott volt, a motort a nem sokkal azelőtt megvásárolt Maseratitól kölcsönözték, a karosszéria megrajzolásával pedig Robert Opront bízták meg. Ez lett a Citroën SM, a rövidítés eredete viszont fél évszázaddal később sem tisztázott, egyesek szerint jelentheti azt is, hogy Sa Majesté - Őfelsége - , de azt is, hogy Systeme/Série Maserati. 1973-ban jelent meg, és azóta is a legszebb Citroënek között tartják számon. Csakhogy a Speciális Tanulmányok Osztályának vezetője, Jacque Né extrém tervekkel állt elő.
Kicsit nagyobb mint kéne, de erdőre még mindig nincs jobb - Toyota Hilux
Erdőgazdálkodók vagyunk, ezért már sok-sok éve Hiluxokat használunk. A régebbi típusokhoz képest szélesebb ez a verzió, ezért ez nem volt túl pozitív változás, de ezen kívül más negatívum nem nagyon volt.
A platóra rendeltem szerszámos dobozt, de csak a bosszúság volt vele. Ugyanis beázott, így a szerszámok mindíg berozsdáltak a dobozban, dohos volt. Nem ajánlom. Az alumínium platótakaró roló nem volt rossz, de azért csak beázott néha, télen pedig hajlamos volt befagyni, ezért fagyban nem lehetett használni.
Ilyen a hazai big block Hiluxéknál
Ha sportkocsikról vagy egyszerűen gyors autókról beszélünk, mindenkinek más jut az eszébe. Van, akit az európai szupersportkocsik nyűgöznek le, másokat az amerikai izomautók libabőröztetnek. Valahogy az orosz vagy szovjet gépek nagyrészt kimaradnak ebből a szórásból, hacsak nem az idehaza is fanatizmusig rajongott Lada VFTS-t említjük. Ennek nyilván megvannak az okai, említhetjük azt, hogy kevésbé volt fejlett a technikai háttér, a megmunkálás akkor sem tudott kiemelkedő lenni, ha egyébként a megfelelő minőségű alapanyagok rendelkezésre álltak. Nagyon gyakran már meglévő alkatrészekből legóztak.
Kitüntetett helyet foglal el az E28-as 5-ös sorozat a BMW történetében. Ha másért nem is adnánk ezt meg neki, hát legalább azért tegyük meg, mert ebből készült először M5, amely modell azóta is nagyon fontos alapkő az autóiparban. 1985-ös megjelenésekor 286 lóerőt tudott a 3,5 literes sorhatos, de a lényeg nem is csak ez, hanem hogy talán az összes azóta megjelent M5-öst figyelembe véve talán még ma is ennek a legnagyobb a mosolyfaktora.
Bizony, volt idő, amikor még a Le Mans-i versenyautók sem hatalmas, lapos, űrtechnikát rejtő tepsik voltak, hanem igazi műalkotások, a szó legnemesebb értelmében. És persze közben az akkori viszonyok között pokoli gyorsak, nagyon fejlettek és ha azt vesszük, mégiscsak űrtechnikának számítottak. Ilyen gyönyörű és különleges versenygépet nemcsak a nagy nyugati gyártók tudtak építeni. A Škoda mérnökei 1956-ban azzal a nem titkolt álommal vágtak bele az 1100 OHC fejlesztésébe, hogy megméressék a kocsit a Le Mans-i huszonnégy óráson – a kor politikai viszonyai azonban sajnos szertefoszlatták ezeket a vágyakat.
Nem tudom, kinek hányszor jön fel naponta, de nekem állandóan ott van a Facebook-oldalamon a Shine Armor nevű autóápoló szer, ami a lemattult fényezésből újat csinál. Nyilván szkeptikus voltam a dologgal kapcsolatban, ennek jártam utána. Nézzük együtt, mit is tud valójában ez a csodát ígérő termék.
A filmes autókat gyakran körüllengi egyfajta rajongás – elég csak a Vissza a jövőbe DeLoreanjére, Magnum Ferrarijára vagy James Bond Aston Martinjaira gondolni. Nem is olyan régen egy komplett galériát hoztunk el a Petersen Múzeumból, amelyben mindenféle mozis járműveket mutattunk meg. Amikor egy-egy ilyen kocsit eladásra kínálnak, biztosak lehetünk abban, hogy csillagászati összeget fog érni.
Több szám is kering a neten arról, hogy mekkora eséllyel éri az embert villámcsapás, de az egy emberöltőre vonatkoztatott adatok 1:15000 és 1:80000 között mozognak. Érdemes tehát vigyázni, de ahogy azt az alábbi képek is alátámasztani látszanak, még ott sem feltétlenül vagyunk biztonságban, ahol eddig úgy sejtettük: az autóban. (Az embert érő villámcsapások harmada egyébként is fedett helyen történik.)
A négyes Golfot ma egy viszonylag olcsón megszerezhető, aránylag olcsón fenntartható használt autóként ismerjük. E percekben is több mint kétszázat hirdetnek idehaza, az érvényes vizsgás darabok 300 ezer és 1,6 millió között érnek, kivételt csak a különlegesebb kivitelek, mondjuk az R32-esek jelentenek. Bár a Volkswagen kompaktjából rengeteg készült, mára lassan a legfiatalabbak is nagykorúvá érnek, így nem könnyű szép állapotút kifogni. De vannak csodák, ezt mutatja az Autobilden bemutatott Golf.
Nincs véletlenül egy csavarhúzótok? Ezzel a kérdéssel fordult a Totalcar információs pultjához a Parkolóparádé egyik vendége. Mindjárt túrunk egyet, de mihez kell? Bezáródott a kulcs az autóba, megpróbálnám elfordítani a zárat - válaszolja. Hűha, ez nem jól hangzik, de Vászka nyomdájához tartozó készletből kibányászunk három szerszámot is, ami alkalmasnak látszik a feladathoz. Egy nyeletlen csavarhúzószárat, egy kis franciakulcsot és egy linómetsző kést. Egy közelben álló, és a beszélgetést halló másik látogató a svájci bicskáját ajánlja fel önzetlenül a nemes célra.
A hírlevél régen azért volt jó, mert ha ritkán kerültünk internet elé, akkor be tudtuk pótolni, amiről lemaradtunk. Ma már fordított a helyzet: annyi tartalmat fogyasztunk, annyi platformon, hogy simán elsikkadhatnak számunkra érdekes témák. A Totalcaron és a Totalbike-on együtt a napi átlagos anyagszám 15 és 20 között alakul, amiből jellemzően 1-2 videós cikk, amit nehéz követni, ha az ember nem ül egész nap a gép előtt, vagy nincs rátapadva a telefonja kijelzőjére.
A Cizeta Moroder V16T megnevezés T-betűje a megszokottal ellentétben nem turbót jelent, hanem transverse-t, vagyis keresztben beépített motort. Ez már önmagában unikum, ahogy azt a furcsa motorbeépítésekről szóló cikkében Gajdán Miki kolléga is megírta, de nem csak emiatt különleges a Cizeta, a kilencvenes évek szinte minden attribútumát felsorakoztatja az autó: rengeteg henger, középmotor, négy (!) felnyíló lámpa. Emellett az alapvetően lamborghinis orr és sziluett a Ferrari Testarossákéra hajazó oldalsó légbeömlőkkel is meg van toldva, így teljes az olasz sportautós kisugárzás.
Újra Totalcar autósmozi lesz a Lupán, ezúttal Török Feri kultfilmjét, a Moszkva teret vetítjük. A film autós szempontból sem érdektelen, az egész korszakot tökéletesen jellemzik a benne szereplő autók. Ráadásul a cselekménynek is fontos része a piros Zsiguli, éppen ezért a vetítésre meghívtuk a Veterán Zsiguli Egyesületet is, akik több autóval is megidézik a korszakot.
Egyszerre autó és motor az 1925-ös SEAL, amelynek neve valójában rövidítés: Sociable Economical And Light (Barátságos Gazdaságos És Könnyű). A moutó (autor?) a manchesteri Seal Motors Ltd.-nél készült, és a két járműforma előnyeit ötvöző családi motorbicikliként próbálták eladni, de sajnos az autó kényelme és a motor gazdaságossága sem győzte meg a publikumot.
Ültem már erős, gyors autóban, kanyarodtam már szerintem gyorsan, ültem már olyan autóban, ami nagyon tapad a kanyarban. Most abban a szerencsében volt részem, hogy Turán Frici VW Polo R5-ös versenyautójában ülhettem, megmutatta mitől tud ő annyira gyorsan menni, és vitt vele pár kört a Kakucsringen. Ha már ott voltunk, én is odaadtam neki a Hacsimat, hogy üljön végre egy rendes autóban is.
Különleges helyet foglal el az autótörténelemben az Audi RS2, és most éppen ezt a modellt ünnepli egyik friss videójában a Porsche. Igen, a Porsche – a német sportkocsigyár szakemberei az RS2-t tartják a valaha volt legjobb Audinak. Nyilván nem véletlenül, elfogultságuk érthető: közösen fejlesztették az Audi 80, vagy talán még pontosabban az S2 Avant alapjaira. Tették ezt úgy, hogy az RS2 végül mégis csak egészen más kávéház lett.
A Goodwood Festival of Speed abból a szempontból különleges rendezvény, hogy a gyakran több millió dolláros versenyautók és sportkocsik nem csak álldogálnak egy helyben, hanem a Lord March-hoz tartozó Goodwood House melletti, 1,86 km hosszú pályán mennek végig, és a legtöbb sofőr egyáltalán nem kíméli az autóját, hisz mért sprintek vannak.
Ritkán mozgatnak meg a szupersportautók, elvégre lehetetlenül drágák, aggasztóan gyorsak és irgalmatlanul drágák. Annyira messze esnek a kézzel fogható világtól, hogy utcán is csak ritkán látni ilyesmit. Ahogy pedig telik az idő, úgy növekszik folyamatosan az értékük, aztán temperált garázsból járják a különböző gyűjteményeket. Ahelyett, hogy versenypályán hajtsák hétvégente vagy legalább pojácáskodnának vele egy tetszőleges világváros legmenőbb utcáján.
90 darab lelkes ló - Skoda Fabia
1.2 liter, 90LE, autópályán, emelkedőn jól be kell osztani melyik ló mit csinál, főleg rakott csomagtartóval. Svájcba, Ausztriába, hegyekbe így csak korlátozottan ajánlom. Cserében, most 5.4-et mutat, de ha sok volt a sietős fuvar akkor 6-7 is lehet.
A csomagtartó tágas, 530 liter, viszont a szája szélességben és magasságban is kicsi. Annyira, hogy egy komolyabb MTB kerékpár elforgatott kormánnyal fér csak be. Viszont a nagy csomagtartó ellenére sem a tengelytáv, sem a hátsó túlnyúlás nem nagy, így városban, szűk parkolóhelyen nem okoz gondot a beállás.
A rozsda sajnos már megjelent a hátsó rendszámtábla-világítás burkolata alatt. Viszont egy Magyarországon szocializálódott használt autó tulajdonosnak nem okozhat gondot egy kis csipa -> ecset, rozsdakonverter.
Az 1980-as évek egyik hálátlan Formula 1-es történetét juttatta az eszembe, amikor a minap felbukkant ez az aranyszín hengerfejes Alfa Romeo V10-es, a V1035-ös. Utoljára tinédzser koromban olvastam róla egy újságban, akkor a technika csúcsának tűnt. Ám később kiderült, hogy győztes versenyek helyett a feledés lett a sorsa: a korszak autóipari politikájának esett áldozatul, annak ellenére, hogy évtizedes divatot teremtett a versenymotor-építésben.
Még csak tizennégy éve vannak együtt, de már másfél millió közös mérföldön is túljutott Mike Neal és Toyota Tacumája. Ez napi átlagban közel 800 kilométer, és a kórházról kórházra járó páros jó tempóban gurul a világrekorderek közé.
2017-ben a legendás trió után került be a Top Gear egyik műsorvezetői helyére Chris Harris, ami baromi jól hangzik, hiszen eddig olyan neves autós magazinoknál írt, mint az Evo vagy az Autocar, majd a fantasztikus minőségben felvett Youtube-videók után jött a világ egyik legismertebb autós műsora. Szép karrier, de Chris Harris korábban egy interjúban is kifejtette, mennyire megterhelő időszak volt ez, mennyire nehéz volt leküzdeni azokat a kommenteket, akik szerint Clarkson, Hammond és May után már sosem lehet igazán jó. Pedig Chris Harris igazi őrült autóbolond, és ezt az olyan autók is megmutatják, mint a tákolt E34 M5 Touring.
Kánikulában, a tűző napon kemény fizikai munkát végezni önmagában pokoljárás, de még fokozható. A Közút mutat is egy példát, konkrétan egy aszfaltozási munkát a hőkamera szemén át. Nálatok hány fok van? Nálunk van, ahol 140!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A Mazda MX-5 első (NA) és második (NB) generációja beillik abba a képbe, ami sajnos kialakult a Mazdákról: szinte bárminél jobban tudnak rohadni. Mára ez a kép megváltozni látszik, de ezeket az idősebb autókat évek óta már meg se nézem Németországban, mert a drágán árult példányok is rozsdásak, csak a korrózió mértéke a kérdés. Elindult vadul felfelé az áruk mindenhol, a rozsdamentes példányok kezdenek aranyárban menni. Nézzük, mit találtam.