Tisztelt Autójogász!
Kérdésem a következő: személygépkocsimat nekiajándékoztam egy rokonomnak üzembentartói szerződéssel. A biztosító nem hajlandó a kötelezőt átírni a nevére, létezik ez, hiszen így ő a felelősség vállaló? Én az új autómra így elvesztem a bónuszomat!
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
Ha a tulajdonos személye nem változik, csak az üzembentartóé, a kötelező biztosítást csak év végével lehet megszüntetni, a már sokszor emlegetett módon november hónapban elkezdve az ügyintézést. A bónusz átviteléről azt mondja a jogszabály, hogy ha a szerződés érdekmúlás (tulajdonosváltozás) miatt megszűnik, a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre új szerződés kötése esetén akár ugyanazon, akár másik biztosítónál a bónusz átvihető az új autóra. Tehát sem a biztosítás év közbeni megszüntetéséhez, sem a bónusz másik autóra történő átviteléhez nem elég az üzembentartói szerződéssel történő "elajándékozás", mindegyik esetben a tulajdonosváltozás a teljesítendő feltétel.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Az egyik munkatársam súlyos mozgáskorlátozott. Eddig kapta a súlyadókedvezményt. A 2007- es évben elutasították, azzal az indokkal, hogy mivel lízingre vásárolta az autót, nem ő a tulajdonos hanem a bank. Jogos e az önkormányzat álláspontja. A forgalmiban a munkatársam neve szerepel tulajdonosként, és üzemben tartóként is.
Tisztelettel:
T. László
Tisztelt T. László !
A 2007. évben a gépjárműadó bevételt valószínűleg növelni akarja a kormány, ezért jelentősen megkurtította az igénybe vehető mentességek körét. Ha a jármű lízingelt vagy nem a mozgáskorlátozott a tulajdonos és az üzembentartó is, nem jár adómentesség. A mozgáskorlátozottak érdekképviseletei egyeztetnének, de eddig erre nem kaptak érdemi lehetőséget.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Megbüntettek, és nem érzem jogosnak. Történt ugyanis, hogy március 10-én szombaton, nem átallottam leparkolni a Rómer Flóris utcában. A parkolóhelyek fizetős voltával természetesen tisztában vagyok, így tudva azt, hogy ez a szombat nem egy átlagos szombat (lévén munkanap), biztos, ami biztos alapon lebattyogtam az utca elejére, és gondosan kibetűztem a táblát, melyen ez állt: "Fizető övezet H-P 08.00-18.00 maximum 3 óra fizetés a jegykiadó automatáknál". Mivel ugye szombat volt, és ez a H-P kategóriába véletlenül sem tartozik bele, munkanapokról meg sehol egy kisbetűs rész, minden jel arra utalt, hogy nem kell fizetnem. Feltételezem, hogy nem lövöm le a poént, ha elárulom: nagyot tévedtem. Ugyanis pár óra elteltével, autócskámhoz visszatérve mit látok? Rémséges kékséget a szélvédőn. Nem egyet, de KETTŐT rögtön! Engem, mint tisztelt gépjármű vezetetőt felszólítanak, hogy öt napon belül (kétszer) 2310 Ft-ot leszek szíves befizetni, mert különben aztán 4410 Ft lesz a parkolási díjam. Kétszer. Újra lebattyogtam a táblához, ezúttal le is fényképeztem, hátha én látom rosszul, de nem. Visszabattyogtam, vettem három nagy levegőt, majd beültem a kicsi kocsiba. Hazaérve úgy döntöttem, megírom és megkérdezem, honnan kellett volna tudnom?
Köszönettel:
Dóri
Tisztelt Dóri !
Az igazságérzete jogosan berzenkedik, de ezzel sajnos mehet a sóhivatalba, bár biztosan sokan mások is beleestek már ebbe a hibába (persze mindenkinek jólesne, ha ilyen különleges napokon elnézőbbek lennének a parkolóőrök). A főváros 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. Rendelete a problémát a következőképpen szabályozza: " 17. § (1) A várakozási övezetek a KRESZ 17. § (1) bekezdésének e/2) pontjában meghatározott módon kijelölt, és e rendelet 3. számú mellékletével megállapított, olyan körülhatárolt terület, amely munkanapokon 8.00 és 18.00 óra között díjfizetés ellenében, legfeljebb 3 vagy 4 óra időtartamig vagy időtartam korlátozás nélkül használható várakozásra.(2) Amennyiben magasabb szintű jogszabály a naptár szerinti munkarendtől eltérést ír elő, úgy szombati napokon az (1) bekezdésben meghatározott munkanapi üzemidőt kell alkalmazni." A táblán levő H-P jelölés tehát megfelelő az év jó részében, de évi 4-5 alkalommal komoly félreértést eredményezhet, emiatt nem túl szerencsés választás, ha az állampolgár nem tudja betéve az önkormányzat rendeleteit.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Épületbiztosítással nem rendelkező épület parkolójában parkolva elemi kár érte az autómat (fa rászakadt). A biztosítóm (volt Casco-m) azt mondta, hogy be fogja hajtani az épület tulajdonosától a részemre kifizetett összeget. Az épület tulajdonosa közölte, hogy akkor szépen tőlem fogja beszedni ugyanazt az összeget. Lehetséges, hogy elemi kár esetén megpróbálják behajtani valakin a biztosító által kifizetett kártérítést?
Köszönettel:
S.
Tisztelt S. !
Elemi kár a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a földrengés, stb. mellett pl. széltörés, a vihar okozta kár is. Az Ön esetében feltehetően úgy gondolkodik a biztosító, hogy nem egy nagy vihar erőteljes széllökése csavarta ki a fát, hanem az korhadt, elhanyagolt lehetett, amit egy kisebb szél is ki tudott törni, így nem minősül elemi kárnak, a káreseményért a fenntartó felel. Ha pl. egy társasház területén volt ez a fa, akkor a társasház felé élhet a biztosító megtérítési igénnyel, a társasház ezt megtagadhatja, ez esetben a biztosító bírósághoz fordulhat, ott kell bizonyítania, hogy nem elemi kár történt, hanem a háztulajdonos gondatlansága okozta a kárt. Ha a megtérítési igényt a társasház kielégíti, természetesen kénytelen lesz továbbhárítani a lakókra, hiszen azok befizetéseiből gazdálkodik.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Munkáltatóm tulajdonában lévő gépjárműre kaptunk egy fizetési felszólítást a parkoló társaságtól. A bírság 2004. 12. 07-éről szól, a levelet 2007. 02. 20-án adták postára. Az a kérdésem, hogy kinek kell bizonyítania, hogy az illető autót aznap ki vezette? A személygépjárműt többen használtuk, menetlevél nem fellelhető arra a napra, egyedül (nem hivatalos, elektronikus) ügyeleti beosztás áll rendelkezésünkre. Ez pedig nem mérvadó, mivel bizonyíthatóan nem kapcsolódik össze a gépjárműhasználattal. Ebben az esetben a munkáltatóm levonhatja a fizetésemből a büntetés összegét, ha szerinte én voltam a ludas? (holott erre bizonyítéka nincs)
Köszönettel:
B. Péter
Tisztelt B. Péter !
A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettel a kártérítés mértékét ettől eltérően is szabályozhatja. A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti. Kollektív szerződés meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezheti. Ebben az esetben a kollektív szerződésben meg kell határozni a kártérítés kiszabására irányadó eljárási rendet is. Tehát a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy ki okozta a kárt a szabálytalan parkolással, és ha csak nincs kollektív szerződés a cégnél, mely a közvetlen letiltást lehetővé teszi, bíróság előtt követelheti kára a kár (bírság) megtérítését.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A problémám: van egy 30 éves egyes golfom. Nincs rajta zöldkártya, sem pedig forgalmi legalább 3 éve. Nem fizetem a biztosítást sem kb. 1 éve, de a súlyadót fizetem.... ezzel a kocsival a saját kis birtokomon közlekedem, forgalomban még csak véletlenül sem. Mit tudnék tenni a rendszámmal, vagy milyen lépéseket tegyek, hogy minden kötelesség alól megszabadulva tovább használjam a kocsim.
Köszönettel:
László
Tisztelt László !
Mindegy, hogy Ön csak a saját birtokán akarja használni a járművét, nyilván nem állíthatnak Ön mellé valakit, hogy ezt ellenőrizze, ezért ez nem elfogadható indok a hatóságok előtt. Amit kigondolt, a mai viszonyok közt legálisan nem lehet megtenni. Ha meg akar szabadulni a fizetési kötelezettségeitől csak egyet tehet: a járművet véglegesen kivonatja a forgalomból. Ehhez viszont le kell adnia egy bontóba a járművet, hogy kaphasson egy bontási igazolást. Enélkül szóba sem állnak Önnel.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A héten megkaptuk önkormányzatunktól a 2007-re vonatkozó súlyadó mértékét, szerintük 27 600 Forintot kellene fizetnünk. Az autónk adatai: Mazda B2500 pick up tehergépjármű 1712 kg önsúlyú, 2650kg összsúlyú, teljesítmény: 57 kw, 2000 évjárat A mi számításunk alapján " a gyártást követő 4-7. naptári évben : 260 Ft/kw "= 14 820 Forintot kellene fizetnünk 2007-re. Segítségét kérném, hogy az önkormányzat vajon mi alapján számolja ki az adót, melyik számolás a helyes?
Köszönettel:
G. Anikó
Tisztelt G. Anikó !
Nem egyféle számolás van. A teljesítmény csak a személygépjárműveknél számítási alap, autóbusz, nyergesvontató, lakópótkocsi esetén továbbra is az önsúlynak és tehergépjármű esetén az önsúlynak és a raksúlynak van jelentősége. Az a számítás, amit ön leír, a személygépkocsikra vonatkozik. Tehergépjárműnél az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával. Az adó mértéke pedig az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 Ft.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Mivel jelenleg nincs saját gépkocsim, viszont a munkám miatt sokszor kell külföldre mennem, egy barátom kocsiját használom. Kérdésem a következő: Mit kell tartalmaznia egy kölcsönadási nyilatkozatnak, hogy a határokon, illetve esetleges közúti ellenőrzéseknél ne legyen probléma? Esetleg létezik erre valamilyen formanyomtatvány?
Tisztelettel:
V. Ferenc
Tisztelt V. Ferenc !
Formanyomtatvány nincs, de elég egyszerű ilyet készíteni, a tulajdonos két tanú előtt nyilatkozik arról, hogy a gépjárművét kölcsönadja. Az irat tartalmazza a jármű adatait: rendszám, típus, alvázszám, motorszám, valamint a kölcsönadó és a kölcsönvevő valamint tanúk személyazonosító adatait és aláírását és a kölcsönadás dátumát.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy mozgássérült rokonom hallott arról, hogy használt autó vásárlása esetén jelentős kedvezményt kaphat (a vételár felét kifizetik). Utánanéztem az interneten, de nem találtam elég információt. Esetleg Ön tudna segíteni, pontosítani az információinkat?
Köszönettel:
Gábor
Tisztelt Gábor !
A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet tartalmazza a szerzési támogatás lehetőségét, melyről részletes információt kaphat az önkormányzat szociális irodájában, vagy a rendeletet elolvashatja a www.magyarorszag.hu jogszabálykeresőjében is. A szerzési támogatás mértéke a vételár 60%-a, legfeljebb azonban 300 000 forint. A kérelmet a mozgáskorlátozott lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban kell formanyomtatványon benyújtani, ott további részleteket tudhat meg arról, hogy milyen gépkocsit lehet venni, hogyan bírálják el a kérelmet, mik a jogosultság feltételei, ki kérheti egyáltalán a támogatást.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Mikortól módosult a KRESZ? Igaz, hogy lakott területen kívül nincs sebesség korlátozás?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
Április 1-től változott a KRESZ. Az egyik új módosult szövegrész szerint: ha a Sebességkorlátozás jelzőtábla lakott területen 50 km/óránál, lakott területen kívül 90 km/óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival, motorkerékpárral és a 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival legfeljebb a jelzőtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni. Ebben új szöveg a lakott területen kívüli nagyobb sebesség lehetővé tétele jelzőtáblával.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy használt autót szeretnék venni, de az a személy, aki ezt el akarja nekem "adni" csak az üzemeltetői joggal rendelkezik. Az autó tulajdonosát nem találja (ez egy kissé furcsa), így csak ezt a jogot kívánja eladni, nem tudom pontosan, mit jelent ez az üzembentartói jog, és azt sem hogy érdemes lenne-e így megvenni az autót. Ha tud, kérem segítsen!
Üdvözlettel:
J. Sándor
Tisztelt J. Sándor !
Az üzembentartó legálisan nem adhatja tovább az üzembentartói jogot, ha mégis átadja önnek valamilyen ellenérték fejében a járművet, Ön nem jegyeztetheti be magát üzembentartóként és sehol nem jelenik meg hivatalosan üzembentartóként (okmányirodában és biztosítónál szóba sem állnak így Önnel). A tulajdonos dönthet úgy, hogy a járműve használatát úgy adja át másnak, hogy azt üzembentartóként bejegyezzék, onnantól ő köt biztosítást, fizeti a súlyadót stb. Ha azonban a tulajdonos meggondolja magát, egyoldalú nyilatkozattal az üzembentartói jogot bármikor visszavonhatja az üzembentartótól és visszakérheti a gépkocsit és annak iratait. Az üzembentartóival történő "eladás" inkább csak az átírási költségek megspórolására közeli rokonok, jó barátok, munkatársak között szokott működni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Februárban vásároltam egy új autót, természetesen az adója terhel. Ekkor a régi autómat egy kereskedőnél hagytam, értékesítés céljára. Ki kell-e fizetnem az éves gépjárműadót a régi autómra? A helyi önkormányzati hivatal ki szeretné fizettetni, egész évre. Én ezt jogsértőnek tartom. Ez már az adófizetők többszörös megcsonkításáról szól. Mit tehet az önkormányzat, ha nem fizetek.
Köszönettel:
Egy adófizető állampolgár
Tisztelt Adófizető Állampolgár !
Ha nem adta el adásvételi szerződéssel, tehát a jármű még az idén január 1-én is az Ön nevén volt, sajnos köteles megfizetni az éves adót. A hatályos szabályozás szerint az adót köteles megfizetni az a személy, aki az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Ha a járművet eladta, az eladást bejelentette, a következő év első napjától már nem minősül adóalanynak. Ez egyébként a korábbi években is így volt, nem új vívmánya a költségvetési bevételszerzésnek. A meg nem fizetett súlyadót, mint bármely más adótartozást adók módjára behajtják: letilthatják a jövedelmét, más visszajáró adóját visszatarthatják, ingóságát elárverezhetik stb.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Hivatkozom 2007.02.21.-én megjelent Traffipax kérdéssel foglalkozó válaszlevelére. Miért nem javasolta a levélírójának, hogy kérje meg a szabálysértési ügyet lefolytató hatóságtól az elkészült felvétel kiküldését? Sok esetben ugyanis nem felismerhető a vezető arca (még abban az esetben sem, ha szemből történik a fénykép készítése). Ehhez joga van minden eljárás alá vont személynek, tehát az adatkérő lap kitöltésével nem sietném el az eljárás alá vont személy helyében. Javasolnám helyette, hogy a szabálysértésben eljáró hatóság küldje meg számára az elkészült felvételt. Nagy valószínűséggel ennek nem fog eleget tenni, viszont idézéssel szembesíteni fogja a szabálysértőt a fényképpel. Amennyiben ténylegesen felismerhető lenne a vétkes sofőr, érdemes megvizsgálni, hogy a felvételen más gépkocsi is látható-e. (Tehát nem elegendő csak a kinagyított felvételt vizsgálni, a teljes környezetet rögzítő képet kell megkövetelni.) A Ramet AD9-es ugyanis radar elven működik, mely bármennyire is dicsérik elavult mérési módszernek számít. A radar elven működő mérésnél ugyanis a mérés sugarában egy időben CSAK 1 gépjármű tartózkodhat. Amennyiben a felvételen más gépjármű is látható a mérést érvénytelennek kell tekinteni, teljesen függetlenül attól, hogy esetlegesen több sávon át történik a mérés és az egymás mellett lévő sávokban halad egy időben több gépjármű, akár takarásban is. Meggyőződésem, hogy nagy felelőtlenség 180-190 km/h sebességgel haladni, viszont határozott álláspontom, hogy minden esetben a hatóságoknak kell kétséget kizáróan bizonyítani a szabálysértés tényét, valamint megállapítani a szabálysértést elkövető személyazonosságát. Ezért minden esetben arra bíztatnám az ilyen jellegű eljárás alá vont személyt, hogy minden esetben kérje ki az elkészült képet!
Üdvözlettel:
K. Tamás
Tisztelt K. Tamás !
Köszönjük, hogy ilyen részletes háttér információkkal segíti munkánkat. Ajánlását nyilvánosságra hozzuk és ajánljuk a bátraknak és a kockáztatni merőknek és azoknak is, akik már alapból is majdnem a maximum bírságot kapták. A hatvanezer forintig kiszabható bírság összege a felvétel elkérése és a személyazonosság vitatása miatt nem fog feltétlenül emelkedni, de egyes esetekben azért még ez is elképzelhető.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Nem történt autó adásvétel, tehát a tulajdonos ugyanaz, de az üzembentartóként egy ismerős illetve barát lett bejegyezve. A probléma az, hogy bármilyen sérelmet követnek el az autóval, a tulajdonos kapja a csekkeket és a felszólításokat, az üzembentartó pedig széttárva a kezét nem hajlandó fizetni. Mit érdemes ilyenkor tenni? Illetve tudomásunka jutott hogy az üzembentartó vezeti az autót napi rendszerességgel, de hosszú évek óta egészségügyi okok miatt bevonták a jogosítványát. Szeretnénk az autó teljes felelősségét ráruházni, vagy az üzembentartóságot visszavonni, mit lehet tenni?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
Egyik megoldás, hogy eladják a részére az autót. Ehhez viszont az ő egyező szándéka és együttműködése is kell, a szerződést alá kell írnia, vételárat kell fizetnie, a járművet át kell íratnia. A másik megoldás, hogy a tulajdonos bemegy az okmányirodába és ott nyilatkozatot ad, hogy visszavonja az üzembentartói jogot. Ilyenkor már "csak" az autót kell visszakérni az ismerőstől, baráttól. Ha nem sikerül visszakapni tőle az autót az okmányaival együtt, ismét a hatósághoz kell fordulni segítségért.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2006-ban vásároltam egy autót, melynek a kötelezőjét egy másik biztosítónál kötöttem meg.(nevezzük "A" biztosítónak) A régi autómat októberben sikerült eladni, melynek biztosítása a "B" biztosítónál volt megkötve bonus 10 fokozatban. Mérlegelve a biztosítók tarifáit, úgy döntöttem, hogy az új autónak a kötelezöjét átviszem a "B" biztosítóhoz. November elején a "B" biztosító ügyintézője át is vette tőlem a szükséges iratokat, valamint az első negyedévre díjelőleget, mondván hogy a továbbiakban rendezi az ügyet. Ezzel szemben az "A" biztosítótól decemberben kaptam egy értesítést, miszerint nem tudják elfogadni a felmondásom, mert az hozzájuk dec. 4-én érkezett be. A "B" biztosító ügyintézője kérdésemre elmondta, hogy ő nov. 27-én postázta a felmondást sürgősségi ajánlott küldeményként, csak az "A" biztosító feltehetőleg nem volt hajlandó átvenni dec 4-e előtt. A dolog pikantériája még, hogy az "A" biztosító küldte az új negyedéves számlát is, ami lényegesen magasabb a tavalyinál. Mindez elég tisztességtelen magatartásra utal, melyért nem tudom, hogy ki lehet a felelős, és hova fordulhatok jogorvoslatért. Azt tudom, hogy én nem hibáztam ezügyben és díjtartozásom se volt soha.
Köszönettel:
R. Sándor
Tisztelt R. Sándor !
Sok hasonló tartalmú levél érkezett hozzám a közelmúltban az Ön által is leírt trükkökre panaszkodva, ezért is tesszük közzé levelét. A sérelmezett eljárás miatt magához a biztosítóhoz is fordulhat panasszal, bár ennek az adott helyzetben nem sok értelme van. Fordulhat a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez és a PSZÁF-hoz is, ezek elérhetőségeit megtalálja a www.fvf.hu és a www.pszaf.hu honlapokon. Az elmúlt biztosítási évforduló szomorú tapasztalata, hogy nem bízhatjuk ügyeinket másra, lehetőleg mindent kézben kell tartanunk.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Azt olvastam, hogy a súlyadó megfizetésére az üzembentartó, ennek hiányában a tulajdonos kötelezett. Ha a férj nevén van az autó, mivel sajnos két névre nem lehet írni, pedig kettőjük jövedelméből fizetik ki, akár a lakást, ezért van-e rá mód, ha a feleséget illeti meg a mozgáskorlátozott kedvezmény, hogy ha bejegyzik üzembentartónak, akkor igénybe tudja-e venni?
Üdvözlettel:
M. Edit
Tisztelt M. Edit !
Az idei év sajnálatos változása a mozgáskorlátozottak számára, hogy csökkentették a jogosultak körét, megnehezítették a mentességhez való hozzájutást. 2007-ben mentes az adó alól a súlyos mozgáskorlátozott személy vagy a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú személyt szállító, vele közös háztartásban élő szülője, nevelőszülője, mostoha- vagy örökbefogadó szülője tulajdonában lévő egy darab, 100 kilowatt teljesítményt el nem érő személygépkocsi, ide nem értve a személytaxiként üzemelő személygépkocsit. Ha a mentességre jogosult tulajdonában több személygépkocsi van, akkor a mentesség kizárólag a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár. Önöknél a feleség a mozgáskorlátozott, neki kell tulajdonosként (tehát nem üzembentartóként!) bejegyeztetnie magát és igényelnie a mentességet.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Csak annyit szeretnék kérdezni, hogy a büntetőpontok elévülnek-e, vagy csak gyűlnek- gyűlnek, és semmit se lehet csinálni?
Köszönettel:
J. Zsanett
Tisztelt J. Zsanett !
A pontrendszerben a szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől, a helyszíni bírság tudomásulvételétől (elismervény átvétele) számított két évig lehet a cselekményhez rendelt pontot figyelembe venni. Azaz egyszerűbben fogalmazva két év termését lehet egyidejűleg figyelembe venni. Ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma eléri vagy meghaladja a 18-at, vezetői engedélyét az okmányiroda határozattal visszavonja és az addig nyilvántartott pontokat nullára csökkenti.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A kérdésem a manapság 2-3-4-5-6-7 év garanciával árusított autókra vonatkozik: Lehet-e a garanciába bevont alkatrészekről egy listát kapni a kereskedőktől JOGSZERŰEN? Mert maguktól nem adnak! Jogom van-e, mint vevőnek, ezt a listát megkapni a hatályos törvények szerint?
Köszönettel:
P
Tisztelt P !
Igen, joga van ezt kérni a márkakereskedőtől vagy a márka magyarországi képviseletétől is. Ha ez elől elzárkóznak, forduljon a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez panaszával. A lakóhelye szerinti illetékes területi felügyelőség elérhetőségét megtalálja a www.fvf.hu honlapon.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A következő problémával fordulok Önhöz: 2005-ben vásároltam személygépkocsit, annak rendje-módja szerint átírattam stb. a biztosítást a MÁV-nál kötöttem! Tavalyi év során kezdődtek a problémák: egy rendőri igazoltatás során. Nem kis meglepődésemre a rendőrhölgy bevonta a forgalmimat, mivel az ő nyilvántartásuk szerint nem volt biztosításom a szgk-n. Hiába igazoltam befizetett csekkel, nem felelt meg neki, csak a bevitt kötvénnyel tudtam igazolni a biztosítás meglétét (aznap bevittem). Vissza is adták a forgalmit, hogy intézzem el a biztosítóval ezt a problémát. Utána számos telefon, fax, email, levél stb. Minden rendben, elnézést kérünk a nyilvántartórendszerünk hibája! hmm! A mai napig minden rendben is volt, amíg meg nem kaptam a biztosító levelét, miszerint díj nem fizetés miatt, megszüntették a biztosításomat! Természetesen mindent befizettem időben és a csekkjeim is megvannak! Kérdem Öntől, nem lehet biztosítót váltani év közben ilyen okok miatt?
Tisztelettel:
Gábor
Tisztelt Gábor !
Évváltáskor és tulajdonosváltáskor valamint az autó végleges kivonásakor lehet elhagyni a MÁV-ot. Mutassa be a befizetéseket igazoló csekkjeit és várja meg az év végét. Levelét mások okulása érdekében is teszem közzé azzal a megjegyzéssel, hogy az olcsóságnak ára van. Ha év végén biztosítót vált, nagy körültekintéssel járjon el, próbáljon mindent dokumentálni, a felmondást személyesen adja át aláírás ellenében vagy tértivevényes levélben küldje el és ne az utolsó héten intézze. Nagyon sokan pórul jártak a legutóbbi évfordulón amiatt, hogy új biztosítónál kötöttek biztosítást, ugyanakkor a korábbi biztosítás felmondása "nem ért be időben", díjnemfizetés miatt felmondtak nekik, emiatt kénytelenek újra kötni a biztosítást a régi biztosítónál elveszítve a bónuszt.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Válaszát megtaláltam a kérdésemre miszerint a jogosítvány leadására nem köteleztek. Az okmányirodában megjelentem, ahol aznap átadták a határozatot, amely 2001-ben kelt, hogy le kellett volna adnom a jogosítványom, és utánképzésre köteleztek. Azzal indokolták, hogy kétszer megpróbálták kézbesíteni, és nem kerestem. Nálam ezt nem kísérelték meg, abból is gondolom, hogy abban a határozatban 100 000 ft bírságot helyeztek kilátásba, ha nem adom le. Mivel a bírság ügyében sem kerestek az elmúlt 5 évben így azt sem hiszem el, hogy megpróbálták kézbesíteni a levelet. Az öt év után kézbesített határozatot tudomásul kell-e vennem, vagy hivatkozhatok arra, hogy nem kaptam meg,mivel a kiszabandó bírságot sem írták elő,és a behajtására sem intézkedtek.
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
Korábban azt válaszoltam Önnek, hogy ha a bejelentett lakóhelyén tartózkodott, azaz a hatóságok számára levélben elérhető volt, átvett minden hivatalos küldeményt, nincs min aggódnia. Ha az a helyzet, hogy megkísérelték önnek kézbesíteni az államigazgatási határozatot és az két alkalommal "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza, az akkor és most hatályban lévő jogszabályok alapján is azt kézbesítettnek kell tekinteni, tehát nem hivatkozhat arra, hogy . mivel nem kapta meg, nem veszi tudomásul. Azt megteheti, hogy iratbetekintést kér az okmányirodában, ehhez mint ügyfélnek joga van, tehát ellenőrizheti, hogy a postai kézbesítés során mi történt.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Sajnos Édesapám nagyon beteg. Ő most, még életében nekem szeretné ajándékozni 2 éves Renault Thália személygépkocsiját. Az illeték szempontjából mikor járok jobban? Ha most nekem ajándékozza, vagy ha megöröklöm.
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
Sajnos ugyanaz a helyzet mindkét esetben: Az illetéktörvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy "Gépjármű, pótkocsi öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének (24. §) kétszerese." A vagyonátruházási illeték a hajtómotor minden megkezdett cm3-e után 18 forint, az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi esetén minden megkezdett cm3-e után 24 forint. Tehát ajándékozás és öröklés esetén is a 18 vagy 24 Ft kétszeres összegével kell számolnia.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Van egy 1.8-as VW Golfom, és 2.8 literes motort szeretnék beépítettni, természetesen hivatalosítva, levizsgáztatva. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben kell-e regisztrációs adót fizetni?
Tisztelettel:
Z. S.
Tisztelt Z. S. !
A regisztrációs adóról szóló törvény 8. §-a alapján ha személygépkocsit átalakították, az átalakított személygépkocsi forgalomba helyezésekor az adó összegét az átalakítás utáni és az átalakítás előtti állapot közti adó különbözeteként kell megállapítani. Ha a különbözet előjele pozitív, az adót az adóalany köteles a vámhatóságnak megfizetni, azaz nagyobb motor esetén az adókülönbözetet be kell fizetni, kisebb motor esetén azonban az adókülönbözet nem jár vissza.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Érdeklődnék, hogy gépjármű foglalóra van e valamilyen formanyomtatvány, amit hasznosítani tudnék.
Üdvözlettel:
K. Gergely
Tisztelt K. Gergely !
Minta helyett röviden leírnám, mit kell tartalmaznia az iratnak: gépjármű azonosító adatai, eladó és vevő adatai, foglaló címén mekkora összeg kerül átadásra és az adásvételi szerződés megkötésének határideje. A foglaló adás jogkövetkezményeit is rögzíteni kell a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében, ezek a következők: Ha a szerződéskötés elmaradásáért a Vevő felelős, akkor a foglalót elveszti, ha az Eladó a felelős, akkor a foglaló összegének kétszeresét köteles megfizetni a Vevőnek. Az adásvételi szerződés megkötése esetén a foglaló a vételárba beszámít. A foglaló adásáról szóló iratot a vevő és az eladó is írja alá két tanú előtt. Érdemes áttanulmányozni a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv.) foglalóra vonatkozó rendelkezéseit is (243-245. §), ezt megtalálja pl. a www.magyarorszag.hu weboldalon a jogszabálykereső program segítségével.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
"B10 helyett A00" kérdésre adott válasza meglepő! A biztosítók felelősségvállalása a biztosítási szerződés megkötésétől kezdődik. Azt megelőző időpontra hiába is kér bárki kártérítést. Mi értelme van akkor a visszamenőleges A00 díjfizetésnek? Én pl. vásároltam egy szgk-t, de biztosítást csak 2 hét múlva kötöttem, mivel az autót csak akkor kezdtem használni. Szomorú lennék, ha arra a 2 hétre, míg az autó a garázsban állt, fizetnem kellene!
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
A kötelező felelősségbiztosítás általános szerződési feltételeinek 11. § (3) pontja szerint: "Ha a biztosítási szerződéskötésre a tulajdonos (üzemben tartó) változása miatt kerül sor, az új tulajdonos (üzemben tartó) köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni. A gépjármű tulajdonjogának átszállása és a biztosítási szerződés megkötésének időpontja közötti időszakra az üzemben tartó a szerződést kötő biztosító díjszabása szerinti A00 osztály díjának megfelelő időarányos részét köteles megfizetni, amely összeget a biztosító a Kártalanítási Számla részére köteles befizetni." Ez a hatályos szabályozás, és az az értelme, hogy a biztosítók rovására ne tudjon "spórolni" az autós.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Tegnap este az XIX. ker. Üllői úton megállított a rendőr elkérte a jogosítványom ill. az autó forgalmiját (személyit nem kért). megkérdezte enyém-e az autó (válaszom: igen) átnézte a papírokat és utána mégiscsak elkérte a személyimet. A személyi átnézése után közölte, hogy felírja az adataim. Megkérdeztem: - megtudhatnám, hogy miért? Válasz: - minden megállított autós adatait felírják. Nem értem a helyzetet és nem hivatkozott semmiféle szabálysértésre. Ön szerint minek tudhatom be az adataim felírását? Csinálhatnak-e ilyet, hogy minden ok nélkül felírják az adatokat?
Köszönettel:
B. Zsolt
Tisztelt B. Zsolt !
A rendőrségről szóló törvény felhatalmazza a rendőrt, hogy igazoltasson, ellenőrizze az gépjármű vezetőjét, utasait. Az igazoltatottal az igazoltatást követően kérelmére közölni kell az igazoltatás okát, kivéve, ha az a közbiztonság érdekét veszélyezteti. Az igazoltatás és a körözési ellenőrzés során bűncselekmény és szabálysértés megelőzése céljából rögzített adatokat az igazoltatás, ellenőrzés időpontjától számított 2 évig meg lehet őrizni. Elképzelhető, hogy abban az igazoltatást megelőzően bűncselekmény történt a közelben, ezért gyűjtöttek adatokat.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István