Tisztelt Autójogász!

Műszaki vizsgára vinnék egy 1989-es autót /testvérem tulajdona, nem ő az első tulajdonos/. A kérdésem az lenne, hogy tényleg kell-e törzskönyv, a vizsgáztatók azt mondták, kell, egy rendőr pedig azt, hogy, ha nincs eladás, akkor nem kell a vizsgához. Mi a helyzet ezzel, és honnan lehet beszerezni a gépjármű törzskönyvét, ha kell? A másik kérdésem az lenne, hogy a testvérem által kiállított, két tanú által aláírt meghatalmazással én intézhetem-e a dolgot?

Válaszát előre is köszönöm!

Levélíró

Tisztelt Levélíró!

Műszaki vizsgához nem kérhetik a törzskönyvet, erre vonatkozóan a rendőr adott megfelelő tájékoztatást. Mivel Ön nem mint tulajdonos/üzembentartó viszi vizsgára a járművet, két tanú előtt aláírt meghatalmazást kell kérnie a testvérétől. Ha nem akarnak bajlódni a meghatalmazás szövegével, a közlekedési főfelügyelet honlapján a www.nkh.hu oldalon, a Műszaki vizsga menüpontra, majd a Gépjármű tulajdonosok címre kattintva több hasznos információ mellett meghatalmazás mintát is találnak. Egyébként a törzskönyv kiállítását a lakóhelye szerinti okmányirodában lehet kérni és 6.000 Ft-ba kerül.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

A nevemen van autó, melyen szintén az én nevemre engedélyezett egyedi rendszám van. Most cserélném az autót és a feleségem nevére veszem. Kérdésem, hogyan tudom a feleségem tulajdonában álló autóra átrakatni az egyedi rendszámot.

Köszönettel:

László

Tisztelt László!

A 35/2000. számú BM rendelet szerint az egyedi rendszámtáblát annak jogosítottja a közlekedési igazgatási hatóság engedélyével a tulajdonában, illetve tartós használatában lévő más járműre is átszerelheti. Javasolom, keresse fel az okmányirodát és kérdezzen rá, milyen jogcímet fogadnak el tartós használatnak (üzembentartói jog, bérlet, kölcsönadás stb.) és ennek megfelelően hozza létre ezt a jogviszonyt.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

A kérdésem az lenne, hogy van egy régi Ford Taunus-om amiben gyárilag 2.0 V6-os motor volt csak sajna megállt. Na most nekem van egy 1.8TD Sierra-m amiből szeretném átrakni a motort. A kérdés az hogy ha a beépítendő motor ccm-e kisebb, és KW-ban is gyengébb akkor mit kell nekem fizetni, vagy kell-e valamit fizetni az átalakítási engedélyeken kívül, hogy ez hivatalos legyen.

Köszönettel:

P.R.

Tisztelt P.R.!

Motorcsere bejegyzése esetén 12.000 Ft illetéket kell megfizetnie az okmányirodának, ez a forgalmi és a törzskönyv kiadás illetéke. Ezen kívül 450 Ft cimkedíjat, ha változik a műszaki érvényesség ideje. Ki kell fizetnie még az eredetvizsga díját, ami 18.500 Ft. És a két motor közötti regisztrációs adókülönbözet lenne még, a törvény azt mondja ki, hogy ha a személygépkocsit átalakították, az átalakított személygépkocsi forgalomba helyezésekor az adó összegét az átalakítás utáni és az átalakítás előtti állapot közti adó különbözeteként kell megállapítani.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Minap kiváltottam az úgymond "M"-es rendszámot 3 rakodógépemre. Természetesen egy rendszámot kértem, mert egyszerre egy közlekedik csak a közutakon, s erre lehetőség is van ebben az esetben. Megkötöttem a kötelező biztosítást is, s pár nap múlva reklamált a biztosító, hogy nem elég egy biztosítást kötni, hanem minden gépre kell! Ezt igazából nem értem miért, s sérelmezem is. Ez a rendszám kísértetiesen hasonlít a "P" -s rendszámra, annyi különbséggel, hogy csak arra lehet felrakni, amit engedélyeztek az indítási naplóba. Ami szerintem meg nem jogkövető ebben az esetben a biztosító részéről, hogy munkavégzés közben a telepen nem él a kötelező biztosítás, csak ha közútra, vagy közterületre megyek vele. Ámde, csak hatósági jelzéssel ellátott járművel lehet közlekedni a közutakon. Mivel egy rendszámom van, így csak eggyel tudok közlekedni, tehát egy gép biztosított csak! Kérdésem a következő lenne: melyik az a jogszabály ami szerint a biztosító minden gépre kötni akar biztosítást ebben az esetben? Ki a biztosítottaknak az érdekképviselője? Tud-e mást a pénzügy minisztériumon kívül, aki ebben az esetben változtatni tud a jogszabályokon?

Köszönettel:

Levélíró

Tisztelt Levélíró!

A 35/2000. BM rendelet 80.§ (6) bekezdése szerint a közlekedési igazgatási hatóság (okmányiroda) az indítási naplóba, annak hitelesítésével egyidejűleg bejegyzi az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával használni kívánt járművek fajtáját, gyártmányát, típusát, egyedi azonosító jelét (alvázszámát). A 81. § (1) bekezdés szerint az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát csak az indítási naplóban bejegyzett járműre lehet felszerelni, tehát a biztosító jogosan reklamált Önnél, hogy mindegyik közúton használni kívánt járműre kell hatósági jelzés és ez alapján biztosítás is. A biztosító a 190/2004-es számú kormányrendelet szerint ugyanis a hatósági jelzéssel ellátott lassú járműre követelheti a biztosítási díj megfizetését. A biztosítottak érdekeit több szervezet is képviseli, egyik ilyen szervezetet megtalálja www.indrabizt.hu oldalon. A két érintett jogszabályt a Kormány illetve a Belügyminisztérium módosíthatja, bár véleményem szerint az a módosítás, ami Önnek megfelelne, nem keresztülvihető, hiszen akkor a rendszámátrakás és a több járműre egy biztosítás kötése lehetőségével tízezrek akarnának élni, pl. azok is, akiknek több személygépkocsi van a tulajdonában.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

A következő lenne a problémám: férjemnek érvényes külföldi jogosítványa van (elég hosszú ideig éltünk az USA-ban), a magyar jogosítványa még kint létünk alatt lejárt, amit még hazaköltözésünk óta nem érvényesített. A héten a rendőrök igazoltatták és feljelentették, sőt meg is gyanúsították azzal, hogy nem igazi a jogosítványa. De hát volt nála egy érvényes jogosítvány. Jogosan jártak el vele?

Köszönettel:

Levélíró

Tisztelt Levélíró!

Az amerikai jogosítványt is elfogadják érvényesnek, de csak a hazatelepüléstől számított hat hónapig. A szabály pontosan úgy szól, hogy az a magyar állampolgár, aki külföldi hatóság által kiállított vezetői engedéllyel rendelkezik, a hazatérés bejelentését követő hat hónapon belül köteles magyar vezetői engedélyt kiváltani. A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt a közlekedési igazgatási hatóság bevonja, és a Hivatal azt viszonosság esetén a kiállító hatóságnak megküldi. Elképzelhető, hogy ez az időtartam letelt és ezért jelentették fel férjét a rendőrök? A szabálysértési eljárásban pontosan ki fog derülni, ha ez a probléma, akkor maximum 30 ezer Ft-ig terjedő bírságot szabhatnak ki.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

2000-res évjáratú Wagon R+ autómat eladtam 2007 júniusában, a súlyadót befizettem 2007 első félévére. Szeretném tudni, ha már eladtam az autót, akkor a második félév súlyadó meg fizetése miért engem terhel? Várom válaszát.

Köszönettel:

Sz Jné

Tisztelt Sz Jné!

A gépjárműadó éves adó, ezért ha Ön év közben eladja a járművet, akkor az eladás évének december 31-ik napján szűnik meg az adókötelezettsége. Ha a járművet pl. kivonná a forgalomból, a következő hó elsejétől nem minősülne adóalanynak, sajnos ez a törvény.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Egy ismerősömnek tavaly júniusban Opel Astra OPC személygépkocsit vásároltunk, aminek az orrkiképzése ék alakú. A szabvány rendszám roppant ízléstelen rajta, így matricarendszámot szerettünk volna rá. A kereskedő jó ismerősöm, minden követ megmozgatott, elkészült egy roppant jól kinéző kompakt matricarendszám, ám mire a vizsgára került a sor, kiderült, hogy nem lehet matricarendszámot felrakni az autóra. Nem maradt más, mint az alumínium rendszámot az ék alakú orra hajlítva(!!) felrakni, ami tudtommal szintén szabályellenes, hiszen egyedi azonosító jel megrongálásáról van szó, és úgy tudom ez technikailag a traffipax azonosítást is megnehezítheti, azaz büntetendő. A minap a városban jártam keltem, és egy vadonatúj Alfa Romeo-n egy kompakt matricarendszámot láttam! A kérdés lényege (és elnézést a hosszú bevezetőért): hogy is van ez? Most lehet vagy sem? Jogszabályhelyre, és az eljárásra lennék én pontosan kíváncsi. Vagy pedig az az autós egyszerűen hazárdírozik, bízván, hogy a rendőr nem veszi el a forgalmiját?

Tisztelettel:

V. Balázs

Tisztelt V. Balázs!

E tekintetben nem változott a szabályozás, fel kellene keresnie az okmányirodát a részletek kiderítése érdekében. A 35/2000. számú BM rendelet 46. § (1) bekezdése szerint a rendszámtábla méret szerinti típusait a 17. számú melléklet határozza meg, mérete 520 mm x 110 mm lehet. A 2004. május 1-je előtt kiadott D típusú (öntapadó fólia) rendszámtábla utángyártása is ebben a méretben lehetséges már csak. A rendelet 47. §-a szerint ha a rendszámtábla felszerelésére nincs elegendő hely, vagy ha a rendszámtábla az átlagosnál nagyobb sérülési veszélynek van kitéve (pl. autóversenyzés), a közlekedési hatóság igazolása alapján engedélyezhető D típusú rendszámtáblának a jármű elején történő alkalmazása. Az okmányiroda a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatába és a nyilvántartásba a D típusú frsz. engedélyezve záradékot jegyez be, a záradék bejegyzése a gyártásról szóló igazolás bemutatása után végezhető el. A rendszámtáblák típusai közötti váltást is hasonló módon engedélyezi az okmányiroda.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Az én esetem elég egyedi és összetett, de megpróbálom a legérthetőbben leírni. A volt párommal 2004-ben vásároltunk egy gépkocsit részletre, amit természetesen közösen fizettünk. 2005-ben összeházasodtunk és eladtuk a lakást, aminek kizárólagos tulajdonosa voltam. A lakásom árából kifizettem a gépkocsi fennmaradó árát (1.000.000-ft-ot). Közben a viszony megromlott közöttünk és aláíratott velem egy papírt a kocsira vonatkozóan, amire az akkori helyzetre való tekintettel nem emlékszem, mert végig sem olvastam. Közben elváltunk, én pedig szeretném visszakapni az autót, de nem tudom, hogy mennyi az esélyem rá. Három lehetőség lehet: adásvételi, üzembentartói, vagy ajándékozási szerződés, bár az utóbbit kétlem, mert a mai napig a nevemen van a gépkocsi és nincs bejegyezve üzembentartónak sem. A kérdésem az lenne tehát, hogy visszakaphatom-e a gépkocsit, még ha alá is írtam e szerződések valamelyikét? Azt talán még el kell mondanom, hogy a szerződés úgy született meg, hogy csak a nevemet íratta rá a többit majd Ő kitölti!! Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel:

Levélíró

Tisztelt Levélíró!

Üres papírt semmilyen körülmények között sem szabad aláírni, mert így csak a volt férje tudja, mi is a helyzet. Amit viszont tisztáznia kell: Ön tulajdonosként be van jegyezve az okmányirodában? Kinél van a törzskönyv, a forgalmi engedély, ki fizeti a súlyadót, kötelező biztosítást? Mivel tudja bizonyítani, hogy Ön zaklatott állapotban egy üres papírt írt alá? Ha Ön a tulajdonos, kérheti volt férjétől a gépkocsi visszaadását, ha ennek Ő nem tesz eleget, jogi útra is terelheti az ügyet, bár ez esetben döntő jelentősége lesz az aláírt ismeretlen tartalmú papírnak is, ezért célszerű lenne ezt a volt férjjel előbb tisztázni.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

El szeretném adni az autómat, ezzel kapcsolatosak a kérdéseim is: Az adásvételi szerződés lehet-e általam megfogalmazott vagy csak vásárolt formanyomtatvány? Az adásvételit hány példányban kell kitölteni? A biztosítónál, okmányirodánál, önkormányzatnál milyen teendőim vannak, illetve milyen okmányok szükségesek az ügyintézéshez? A menete úgy néz ki, hogy aláírjuk a szerződést, kifizetik, én pedig adom a kulcsokat, papírokat, de hogy jön a sorrendbe az eredetvizsga, amit én állok? A fentieken kívül más teendőim is van, illetve ezeket hány napon belül kell megtennem? Várom válaszát.

Üdvözlettel:

Ildi

Tisztelt Ildi!

Nem kötelező a formanyomtatvány, de célszerű annak tartalmát követni, hogy semmi lényeges ne maradjon ki belőle (eladó, vevő személyi adatai, gépjármű típusa, alvázszáma, motorszáma, rendszáma, állapota, vételára, átadás-átvétel körülményei, szavatossági kérdések, dátum, aláírások, és tanúk adatai és aláírása). Az adásvételi szerződést legalább két példányban készítse el, hogy legyen egy az eladónak és egy a vevőnek, hiszen mindkettejük ügyintézéséhez szükséges. Önnek az okmányirodában 15 napon belül be kell jelentenie az eladást, erre és az átírásra ugyanennyi ideje van a vevőnek is. A biztosítás ügyintézése: egy rövid levél mellékleteként az adásvételi szerződést 8 napon belül meg kell küldeni a biztosítónak. A levél tartalmazza a kötvényszámot a gépjármű forgalmi rendszámát és azt, hogy a kötelező biztosítást felmondja. Ha meg tudja oldani, inkább személyesen intézze. Súlyadó megszüntetéséhez külön bejelentést nem kell tennie, ha a papírok rendben vannak és a vevő tulajdonjogát az okmányiroda bejegyezte, a tulajdonosváltozásról az önkormányzati adóiroda hatósági értesítést kap. Az ügyintézéshez az adásvételi szerződésen kívül személyi okmányai kellenek, illetve a biztosítóhoz vigye el az aktuális biztosítós papírokat is, pl. csekk befizetését igazoló feladóvevényt. Az átadás menete rendben van úgy, ahogy leírta. A vevőnek az átíráskor 60 napnál nem régebbi eredetvizsga megtörténtét igazoló határozattal kell rendelkeznie, ezt célszerű az eladónak megcsináltatni és a vételárba beszámítani, hiszen az eladásig ő birtokolja a járművet. Az az optimális, ha az adásvétel napján készül az eredetvizsga, de ez a vevővel megállapodás és bizalom kérdése.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

A kérdésem az lenne, hogy meg tudná e mondani pontosan annak a rendeletnek a nevét és paragrafus számát, mely szerint kezdő jogosítvánnyal 2 éven belül nem lehet egyedül vezetni a személygépjárművet. Kérem segítségét, mert nagyon fontos megtudnom ezt az információt!

Köszönettel:

Cs. Viktória

Tisztelt Cs. Viktória!

A jogszabály a 35/2000. számú BM rendelet, ennek az 5. §-a szabályozza a kezdő vezetői engedély miatti korlátozásokat. Eszerint: "A kezdő vezetői engedéllyel az A az A korlátozott kategóriára és az A1 alkategóriára érvényesített bejegyzéssel utas nem szállítható, a B, C, D kategóriára és a C1, D1 alkategóriára érvényesített bejegyzéssel - a fegyveres erők kezelésében lévő járművek kivételével - pótkocsi nem vontatható." Ön tehát személygépkocsival kezdőként szállíthat utast, csak pótkocsit nem vontathat, az utas szállítására vonatkozó korlátozás a motorosokra vonatkozik.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

A kérdésem a következő lenne: az érvényben lévő jogszabály alapján a büntetőpont mennyi idő alatt évül el, mert sajnos hiába keresem, nem találok róla bővebb információt. Valójában ha pl. ez év márciusában kaptam 3 pontot, akkor az menyi idő múlva veszíti érvényét. Segítségét előre is megköszönöm:

Tisztelettel:

Levélíró

Tisztelt Levélíró!

A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése szerint a nyilvántartásba vett pontszámot a pontszám alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb két évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni. Tehát ez idén márciusi büntetőpontok 2009. márciustól már nem számítanak be a később szerzett pontok számába, azaz ennyi idő alatt "évülnek el".

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Pontosan mit jelent a gyermekbiztonsági rendszer? Hogyan tudom ellenőrizni, hogy a meglévő gyermekülés, amit használunk, megfelelő-e?

Köszönettel:

P. Róbert

Tisztelt P. Róbert!

A KRESZ szerint kétféle gyermekbiztonsági rendszer létezik, az integrált és a nem integrált. A gyermekbiztonsági rendszer fogalmát az alábbiak szerint fogalmazza meg: Integrált gyermekbiztonsági rendszer: hevederek vagy hajlékony elemek kombinációja, biztonsági csattal, beállító eszközökkel, tartozékokkal és egyes esetekben kiegészítő székkel és/vagy ütközésvédelemmel együtt, amit a saját beépített hevederrel vagy hevederekkel rögzítenek. Ez a gyermekülés. Nem integrált gyermekbiztonsági rendszer: részleges biztonsági rendszer, amely a felnőttek számára szolgáló biztonsági övvel együtt használva - amely körbeveszi a gyermek testét, vagy biztonságosan rögzíti azt a szerkezetet, amelyben a gyermeket elhelyezik - teljes gyermekbiztonsági rendszert képez. Ez az ülésmagasító. A gyermekbiztonsági rendszert testsúly szerint csoportba sorolják: 0. csoport: 10 kg testsúly alatt, 0+. csoport: 13 kg testsúly alatt, I. csoport: 9-18 kg testsúlyig, II. csoport: 15-25 kg testsúlyig, III. csoport: 22-36 kg testsúlyig. A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet fogalmazza meg a gyermekbiztonsági rendszerekkel szemben támasztott követelményeket, eszerint az ülésnek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága 44. előírás 03-a módosítási sorozatának kell megfelelnie. Magyarul Önnek a biztonsági ülésen vagy ülésmagasítón az ECE R44 .03 vagy az ENSZ EGB R.44. 03 feliratot és a testsúly szerinti csoportba sorolást számmal vagy kg-mal megjelölve kell megtalálnia és az ülésnek meg kell felelnie a KRESZ szerinti leírásnak. A nagyáruházakban kb. háromezer Ft-ért kapható műanyag hab ülőkék nem felelnek meg ennek a szabványnak, a megfelelő ülést már 10-15 ezer Ft-tól meg lehet vásárolni.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Nekem egy Trabant 601-es gépkocsim van évek óta, amelyben nincs gyárilag kialakítva a hátsó biztonsági öv helye. A június 1-jei szabályváltozások miatt nem merem szállítani 4 és 7 éves gyermekeimet. Sajnos másik autó vásárlását nem engedhetjük meg magunknak, ezért kérdezném, hogy érvényes-e még a régebbi jogszabálynak az a része, mely szerint 3 évesnél idősebb gyermeket nem kell gyermekülésben rögzíteni, ha a gépkocsi gyári kialakítása a gyermekülés beszerelésére alkalmatlan? Ha ez a kitétel már nem érvényes Ön tud-e valamit tanácsolni? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.

Tisztelettel:

P. Zoltán

Tisztelt P. Zoltán!

A KRESZ 48. § (8) bekezdése szerint: "A gyermeket nem kell gyermekbiztonsági rendszerben rögzíteni:a) ha a gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére a gépkocsi a gyári kialakítása alapján nem alkalmas (az ilyen kialakítású M1, N1, N2 és N3 kategóriájú gépkocsiban a 3 évnél fiatalabb gyermek nem szállítható, illetve a 3. életévét már betöltött és 150 cm-nél kisebb testmagasságú gyermek az első ülésen nem szállítható)". Tehát 2007. április 1-től 4 és 7 éves gyermekeit továbbra is szállíthatja a hátsó ülésen gyermekülés nélkül, 3 év alattit viszont már nem.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Eladnám autómat, melyen egyedileg választott rendszám van. Ezt a rendszámot továbbvinném az új autóra. Miként járjak el ezügyben?

Köszönettel:

Péter

Tisztelt Péter!

A 35/2000. számú BM rendelet 48. § (5) szerint az egyénileg kiválasztott és az egyedi rendszámtáblát annak jogosítottja a közlekedési igazgatási hatóság engedélyével a tulajdonában, illetve tartós használatában lévő más járműre is átszerelheti. Ez alapján Önnek be kell mennie az okmányirodába és kérelmet kell benyújtania. Ezt az okmányiroda a kapcsolódó okmányok cseréjével, az igazgatási díjak megfizetése után (okmányonként 6000 FT) engedélyezni fogja és a nyilvántartásába bejegyzi.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

17 éves vagyok! Most csinálom a B kategóriás jogosítványt! Ha megkapom, akkor tényleg nem vezethetek 1 vagy 2 évig felügyelet nélkül? Vagy ez hogy van?

Köszönöm:

Levélíró

Tisztelt Levélíró!

Ha már van jogosítványa, vezethet felügyelet nélkül. B kategóriás kezdő jogosítvány esetében annyi a korlátozás, hogy pótkocsit (utánfutót) két évig nem vontathat. Ha ez alatt a két év alatt közlekedési szabálysértést vagy bűncselekményt követ el és emiatt jogerősen eltiltják a járművezetéstől vagy vezetői engedélyét visszavonják, az eltiltás, visszavonás időtartamának letelte után ez a kezdő minősítés újra kezdődik. Motor jogosítványoknál létezik az a korlátozás, hogy utast nem szállíthat két évig.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Két nappal ezelőtt megállított egy rendőr, mert 2 személy volt a segédmotoron. Tudtam, hogy nem megengedett, de elkapott és nem volt nálam a jogosítványom sem. Ez a lakóhelyemtől 100 m-re történt és nem volt hajlandó elkísérni, hogy bemutassam az okmányomat, hanem följelentett. Mire számíthatok, nem írtam alá semmit. Bírságolhat-e egy rendőr, ha egyedül van?

Köszönöm:

Levélíró

Tisztelt Levélíró!

A rendőr egyedül is jogosult intézkedni, bírságolni is. Önnek az iratait, jogosítványát magánál kell tartania motorozás közben, a rendőr nem kötelezhető arra, hogy ezekért Önt hazakísérje még 100 méter távolság esetén sem. (Ha nem szállított volna utast és önmagában csak a jogosítvány hiányzott volna, hogy jóindulatból még lehet, hogy haza is engedte volna Önt az okmányaiért.) Ha nem ír alá semmit, akkor is megkapja a büntetést, ami legalább 30.000 Ft lesz és valószínű még a vezetéstől eltiltás is néhány hónapra.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Használt autóvásárlására készülők, milyen okmányok szükségesek, és mi a teendőm vétel után? A vagyonszerzési illetéket kell fizetni, de ezt az adat változtatásakor? Mivel az autó megvásárlása után egy hónappal utána tudnám kifizetni az illetéket. Mi a teendőm, mit tegyek?

Tisztelettel:

M. Ferenc

Tisztelt M. Ferenc!

A szükséges okmányok: adásvételi szerződés, személyi adatok igazolására alkalmas érvényes iratok (személyi, lakcímkártya), gépjármű forgalmi engedélye és törzskönyve (ha van), 60 napnál nem régebbi eredetvizsgálat eredményéről szóló irat, kötelező felelősségbiztosítás megkötését igazoló irat. Ezen iratok megléte esetén a járművet akkor írják át a nevére, ha az eljárás díját 12.000 Ft-ot és az átírás illetékét (ccm függvénye) megfizette. Ha még nem vásárolta meg az autót, akkor úgy készítsék el az adásvételi szerződést, hogy a tulajdonba adás dátuma után 15 napon belül már legyen pénze az átírásra. Magyarul akkor és olyan dátummal kell az adásvételt megkötni, hogy ebből a 15 napos határidőből ne csússzon ki. Ha késik az illeték megfizetésével mulasztási bírságot fognak önnel fizettetni.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

A jogosítványomat 1986-ban szereztem, csökkentett látóképességű vagyok, és szemüveggel vezetek. A jogosítványomban akkor azt írták bele, hogy lakott területen kívül 80 km/h-val, és három tükör használatával vezethetek. Azóta megváltozott a lakott területen kívüli sebesség 90 km/h-ra. Kérdezem, akkor én mennyivel közlekedhetem, lakott területen kívül?

Tisztelettel:

Levélíró

Tisztelt Levélíró!

Ez egy olyan, a jogosítványba bejegyzett egészségügyi korlátozás, amit a KRESZ módosulása nem érint. Ön továbbra is 80 km/órával vezethet egészen addig, amíg egy újabb orvosi alkalmassági szakvélemény alapján ezt a korlátozást nem oldják fel és nem törlik a vezetői engedélyéből ezt a korlátozást.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

A 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 23 § (6) bek. alapján a fuvarlevél szigorú számadású bizonylatnak minősül. Kérdésem az lenne, hol található jogszabályi hivatkozás arra, hogy ezen okmányokat sorszámmal kell ellátni.

Tisztelettel:

Levélíró

Tisztelt Levélíró!

A rendelet 2. számú mellékletének B pontjában meghatározott okmányt kell használni, ez a minta tartalmaz sorszámot, vagy legalább a 23. § (3) bekezdése szerinti adatokat: a felek megnevezése, címe, az árura vonatkozó adatok, az áru átvételének és kiszolgáltatásának helye, ideje, a fizetésre vonatkozó megállapodás, a fizetés módja. Ha csak a 23. § (3) bekezdés szerinti adatokat nézzük, akkor is meg kell felelnie a fuvarlevélnek az okmányokkal szemben támasztott követelményeknek. Az okmány nem lehet egy sima feljegyzés, az elnevezés önmagában is megkövetel bizonyos kötelező adatokat: a sorszám mellett pl. kiállító neve, aláírása, dátuma is kötelező érvényességi kelléke. A 23. § (6) bekezdés szerint pedig szigorú számadású nyomtatványként kell megőrizni, ez is feltételezi, hogy száma, sorszáma legyen. Ugyenez vonatkozik a CMR fuvarlevélre is, melynek minimális tartalmát az 1973. évi 3. tvr. (törvényerejű rendelet) 6. cikke írja elő, az előzőekhez hasonlóan a sorszámot ez sem említi, de ettől még okmányszerűen kell kiállítani sorszámmal, dátummal, aláírással.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Élettársammal a közeljövőben kívánunk autót vásárolni. A kérdésem az lenne, hogy van-e lehetőség a gépjármű átíratásakor több tulajdonos bejegyzésére, és, ha igen, akkor mi ennek a menete?

Válaszát előre is köszönöm:

F. Viktória

Tisztelt F. Viktória!

Természetesen ennek semmi akadálya nincs, az okmányirodában lényegében ugyanúgy intézik, mint az egy tulajdonosra vonatkozó átírást. A technikai része az elintézésnek annyiban jellegzetes, hogy minden tulajdonosnak meg kell jelennie az átíráshoz, aki nem kíván megjelenni, másik tulajdonostárs vagy más személy nevére meghatalmazást kell adnia az ügyintézésre (erre van nyomtatvány az okmányirodákban). A törzskönyvben és a gépjármű nyilvántartásban minden tulajdonos feltüntetésre kerül, a forgalmiban pedig a tulajdonostársak döntése alapján egy személy kerül bejegyzésre.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Kérem, válaszoljon az alábbi kérdésemre: Utazhat-e az autó első ülésén (anyósülés) gyermekülésben, vagy magasítóban 130 cm-es gyermek? (Tehát nem kisbaba, nem fordított helyzetben ül és nincs kikapcsolva a légzsák.)

Köszönettel:

B. Miklós

Tisztelt B. Miklós!

Véleményem szerint ezt a KRESZ nem engedi meg, mivel a szabály szerint a gépkocsi első üléséhez a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be - a jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban - ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták. Ez azt jelenti, hogy gyermek elő ülésen csak menetiránnyal ellentétesen ültethető be és csak akkor, ha nincs légzsák, vagy az kikapcsolható. Magyarul a gyermekek közül csak a babák utaztathatók ezen az ülésen, vagy a már 150 cm-es magasságot elért gyermekek a felnőttek utazására vonatkozó szabályok szerint.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Igaz-e, hogy ha elviszem az autómat műszakira, akkor mindig eredetiségvizsgára is el kell vinnem? Még egy kérdés: üzembentartó vagyok, akkor év közben nem lehet biztosítást kötni?

Köszönettel:

P. Norbert

Tisztelt P. Norbert!

Eredetiségvizsgára nem kell minden műszaki vizsgát követően elvinni a gépjárművet. 2007. május 1-től a műszaki vizsga kibővült az ún. integrált vizsgálattal, ennek célja a műszaki vizsgálat során a gépjárművek adatainak összevetése a központi nyilvántartás adataival azon gépjárművek esetében, amelyek korábban nem vettek részt eredetvizsgálaton. Ha a vizsgálat során nem állapítható meg hitelt érdemlően a gépjármű elsődleges azonosítóinak eredetisége, a járművet eredetvizsgára küldik. Utolsó kérdésére a válasz, üzembentartó változása esetén év közben nem lehet biztosítót váltani és új biztosítást kötni, csak az év végén, november hónapban kell elintéznie a következő évre. Ha azonban adásvétel történik és a tulajdonos személye is változik, lehet új biztosítás kötni év közben is.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Beltag vagyok egy BT-ben, a BT tulajdonában van egy autó, amit csak én vezettem, erre B8-as bonusz van. Most a saját nevemre vásároltam egy másik autót - a régit nemsokára eladom - erre szeretném átvinni a bonuszt. Mivel ugye a BT nem jogi személy ekkor én vagyok a bonusz "birtokosa", én vihetem tovább?

Köszönettel:

O. Tamás

Tisztelt O. Tamás!

Véleményem szerint nem viheti át a bónuszt, mivel nem a saját nevére, hanem a Bt. nevére szól a biztosítás. A Bt. a tagoktól elkülönült jogalany, önállóan lehet jogok és kötelezettségek alanya. Ön a biztosítás megkötésekor nem a saját nevében, hanem a Bt. képviseletében járt el. Az sem számít, hogy egyedül Ön vezette a járművet.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Kérem segítségét az idei törvény módosítás értelmezésében. Igazolt (hét pontos orvosi igazolás) mozgáskorlátozott vagyok és rendelkezem egy lízingelt gk-val, melynek forgalmi engedélyében én, mint üzemben tartó lízingelő szerepelek. Az adótörvény megjegyzése a következőt mondja "A GÉPJÁRMŰADÓ ALANYA az a személy, aki a hatósági nyilvántartásban AZ ÉV ELSŐ NAPJÁN üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként (a továbbiakban: tulajdonos) szerepel...". Ezek szerint miért kell nekem adót fizetnem, ha a törvény azt mondja, hogy én vagyok az adó alany is, meg a mozgáskorlátozott is?

Tisztelettel várom válaszát:

O. István

Tisztelt O. István!

Az adótörvány 5. § f) pontja úgy fogalmaz, hogy : "Mentes az adó alól a súlyos mozgáskorlátozott személy vagy a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú személyt szállító, vele közös háztartásban élő szülője, nevelőszülője, mostoha- vagy örökbefogadó szülője tulajdonában lévő egy darab, 100 kilowatt teljesítményt el nem érő személygépkocsi, ide nem értve a személytaxiként üzemelő személygépkocsit_." Az idei évtől eszerint a rendelkezés szerint a mozgáskorlátozott csak akkor kapja meg az adómentességet, ha nemcsak üzembentartója a gépkocsinak, hanem a tulajdonában is van a jármű. Ennek a módosításnak az volt a célja, hogy az állam több adóbevételhez jusson és kiszűrje a visszaélők egy részét, ugyanakkor sajnos sok valódi rászorult nem kaphat így adómentességet.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Több válaszlevelében olvastam, hogy a bónusz tulajdonosváltás esetén a következő autóra csak akkor vihető át, ha egyazon járműkategóriába tartozik. Mit nevezünk egy kategóriának? A hengerűrtartalom meddig számít egy kategóriának?

Köszönettel:

Levélíró

Tisztelt Levélíró!

Szerencsére nem ilyen szigorú a helyzet, bónusz átvitel szempontjából a személygépkocsi egy kategória, azaz személyautó eladása esetén pl. teherautóra, vagy motorkerékpárra nem viheti át a bónuszt, de egy másik személyautóra igen, a hengerűrtartalom egyelőre itt még nem számít.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István