Kedves Autójogász!

Olyan kérdéssel fordulunk önhöz, hogy a menetrögzítő kamerának a GPS adatokat kell-e rögzíteni, hogy hivatalos bizonyítékként felhasználható legyen egy esetleges vitás kérdésben vagy elegendő maga a felvétel melyet rögzít.

Válaszát megköszönve,

Üdvözlettel,

Dániel

Tisztelt Címzett!

Ez év január 3-án, egy ismerősömnél szerelés céljából ott hagytam a tulajdonomban levő autót. Ezzel az autóval jan. 8-án anyagi káros balesetet okozott. A napokban kaptam meg a rendőrségi határozatot, miszerint ő volt a felelős a koccanásért. A kérdésem az lenne, hogy lehet rá terhelni az okozott kárt, hogy a biztosításomban ill. más anyagi költségben ne én legyek terhelve.

Az autót nem adtam neki kölcsön, szóval kölcsönadási szerződés sem készült, ennek ellenére vezette a megőrzés helyétől messzebb az autót.

A biztosítótól előzetesen azt az információt kaptam, hogy a "gépkocsit vezető személyre nem terhelhető rá az okozott kár összege tekintettel arra, hogy a gépkocsit az Ön tudomásával használta (vezette), így Ön vállalta annak kockázatát, hogy a gépkocsival kárt szenvedhet, illetve okozhat."

Még egyszer hangsúlyozom, hogy én nem adtam neki engedélyt arra, hogy vezesse az autót. Szerelés céljából hagytam nála.

Segítségüket előre is köszönöm, várom mielőbbi válaszuk

Üdvözlettel Éva

Tisztelt Totalcar!

Honda Accord 2.2i-dtec 2009-es autóm van (magyar 336e km).

Az egyik kúton tankoltam a drágábbik gázolajból teljesen teli a szinte üres tankomat, kb 100 km megtétele után lerobbant az autóm!

Szerelő átvizsgálása után kiderült, hogy rossz kenés miatt tönkrement a nagynyomású szivattyú és az itt keletkezett fémforgács tovább haladva az üzemanyag rendszerben tönkretette a 4db porlasztót is, valamint bekerülhetett a visszafolyó ágon a tankba is ahol az AC pumpa is sérülhetett!

Elmondásuk szerint nem amiatt ment tönkre a rendszer, mert 336e km van benne, hanem egy hirtelen megszorulás miatt keletkezett a fémforgács levállás a szivattyúban.

Teljes üzemanyagrendszer cserét javasoltak, hiszen ebben az állapotban üzemképtelen az autóm! Azt szeretném megtudni, hogy ebben az esetben jogosan gondolhatom azt, hogy a kúton történt valami hiba, vagy ez csak egy véletlen egybeesés?

Szerelőket megkérdezve többször találkoztak ezzel a hiba jelenséggel akár egy "rosszabb üzemanyag" tankolását követően is!

Mivel hatalmas a javítási összeg, még ha bontott alkatrészeket is vásárolok (folyamatban), nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit lehet ebben a helyzetben tenni!

Előre is köszönöm a válaszukat!

Üdv.: Dániel

Tisztelt Autójogász!

Márciusban vásároltam az első autóm egy külföldről behozott használt Caddy képében. Az autót Szegeden vettem, és átvételkor csak felületesen ellenőriztem le, hogy minden papírt meg kaptam-e.

Otthon vettem észre, hogy a vagyonszerzési illeték megfizetéséről semmilyen irat sincsen a birtokomban. Felhívtam a kereskedőt, hogy mi a helyzet vele, ő állította, hogy odaadta a befizetett csekket, hiába mondtam, hogy egy csekkre biztosan emlékeznék. Majd megígérte, hogy küldjem át a forgalmit, ha a Kormányablakban jár, kér valamilyen igazolást, de nyugodjak meg, ezek a folyamatok már egymásra épülnek, nem lehet úgy forgalmit kapni, hogy nincs befizetve az illeték.

Azonban én mégis egy picit tartok a dologtól, emlékezve pár totalcaros cikkre.

Van-e rá mód, hogy leellenőrizzem ezt? Milyen hivatalhoz fordulhatok ez ügyben?

Köszönettel:

Attila

Üdvözletem!

Húsz éve dolgozom már a vendéglátásban Dél-Tirolban, Olaszországban. Az elmúlt télen november végén kezdődött a téli szezonom, és a korona vírus miatt nagyjából egy hónappal korábban ért véget, mikor egyik napról a másikra az összes vendéglátó helyet, szállodát, panziót bezárták Olaszországban.

Én március 15.-én, vasárnap tudtam a személyautómmal haza indulni. Az olasz-osztrák határon (Sillian) az osztrák rendőrség megállított, majd regisztrálta a belépésemet. Ellenőrizték a teli tankot is, mivel megállás nélkül voltam köteles áthaladni Ausztrián, a lehető leggyorsabban. Az olasz-szlovén határon, (Spielfeld) semmiféle ellenőrzést nem láttam. A szlovén-magyar határt Tornyiszentmiklós-nál léptem át az autópályán, ennek lesz még jelentősége. A határ után nem sokkal teljes útzárat alkalmaztak a magyar rendőrök, lázat mértek, illetve kérdezték hogy honnan érkezem. Mondtam hogy Olaszországból, így azonnal félre állítottak, és lefolytatták a regisztrációt, mivel kockázatos országból érkeztem, köteles voltam 14 napra karanténba vonulni. Az egész procedúra nagyjából 45 percig tartott. Majd utamra engedtek. Az M7 autópályán a legelső benzinkútnál (Zalakomár MOL kút) letértem, és megvettem az autópálya matricámat. Idehaza, még a karantén alatt érkezett egy ajánlott levél a NÚSZ-tól, (autópálya üzemeltető), hogy büntetést kell fizetnem, mert matrica nélkül használtam az M7 autópályat. először nem is értettem, hiszen a NÚSZ szabályzatában szerepel, hogy ha az ellenőrzéstől számított 60 percen belül megváltom az autópálya matricát, akkor mentesülök az esetleges büntetés alól. A karantén letelte után előszedtem a kesztyűtartóból a matricát és összehasonlítottam az adatokat. Az ellenőrzés március 15.-én 12:53 perckor történt, a matricát viszont 14:19 perckor vásároltam, így valóban átléptem a fent említett 60 perces határt. Ez azonban az említett teljes forgalom ellenőrzés miatt történt mint utólag rájöttem. Véleményem szerint tekinthető az esetem egy vis major esetnek.

Én azonnal írtam március 31.-én egy e-mail-t a NÚSZ-nak, amire jött is egy automata válasz, de ezen kívül érdemi választ az ügyemben a mai napig nem kaptam. Sem mail, sem posta formájában.

Így április 22.-én felhívtam a NÚSZ ügyfélszolgálatát, ahol az ügyintéző közölte, hogy az alap szabály úgy szól, hogy az autópályára való felhajtás előtt már rendelkeznem kell jogosultsággal, azonban hoztak egy könnyítést (talán 2018-ban) hogy az ellenőrzéstől számított 60 percen belül vásárolt matrica esetében eltekintenek a büntetéstől. Mivel az túlléptem, az ügyintéző szerint jogos a NÚSZ követelése.

Végül megkérdeztem az ügyintézőt, hogy ha azon az ominózus napon belépek Tornyiszentmiklósnál Magyarországra, és nincs rendőrségi ellenőrzés, majd az utamat folytatva a legelső lehetőségnél, Zalakomárnál A MOL benzinkúton megveszem a matricámat, kaptam volna-e büntetést?!

Határozott "NEM" volt a válasz.

Hát ennyi a történetem, természetesen minden dokumentum rendelkezésre áll, a matrica is, ezeket egyébként mellékletként csatoltam is a NÚSZ-nak írt mail-ban.

Köszönöm, és várom válaszát.

Csaba

Tisztelt Autójogász!

A mai napon az alábbi különös esettel szembesültem:

Volt egy használt autó, amire megalkudtam a kereskedővel (04.24-)(cég) kaptam egy számlát emailben és átutaltam az autó vételárát (a számlán nem előleg vagy foglaló szerepel, hanem a konkrét autó alvázszámmal, rendszámmal).

Megállapodtunk továbbá, hogy a mai napon ingyenesen leszállítják részemre. Tegnap még egyeztettük újra a szállítási címet is. Erre ma kapok egy emailt, hogy kapott egy jobb ajánlatot és visszautalta a pénzt, ami meg is történt (persze nekem az átutalás is pénzbe került, nem is kevésbe).

Kérdésem, hogy milyen jogorvoslati lehetőségekkel élhetek? A kifizetett számlát lehet foglalónak tekinteni?

Mielőbbi válaszát várva,

Üdvözlettel:

Tamás

Tisztelt Autójogász!

Két hete eladtam 1998-as 1.6 16V Suzuku Baleno Wagon autómat. Magam is használtan jutottam hozzá, a világ majdnem összes kilométerével (350e fölött), de teljesen használható állapotban. Több, mint 5000 kilométert tettünk meg vele hiba nélkül, de végül lehetőségünk volt egy újabba beruházni, így eladásra kínáltam a Suzukit.

Korára és állapotára tekintettel a másfél év műszaki ellenére végül 120e Forintért kötöttünk üzletet egy építési vállalkozóval, aki "melósautót" keresett. Egy héten belül jelentkezett, hogy az autó hengerfejes lett, elvitték szerelőhöz, ahol szét lett bontva. Elmondta, hogy még rendben haza tudtak vele menni, azonban az első munkás nap után kezdtek jelentkezni a hibák, körülbelül 300 kilométert tettek meg vele. Amiket elmondott, azok alapján valószínűsítem, hogy felhasználás módja (5 munkás + szerszámok, felszerelés, autópályán hajtva) eredményezhette az 1090 kg üres tömegű és 1560 kg maximális engedélyezett tömegű, sokat futott autó korai halálát.

A vevő elveire hivatkozva nem szeretné fizetni a javítást, mivel állítása szerint az már a vásárláskor is fennállt, de a megtekintés és próbakör alatt nem jött elő. Amennyiben valóban egy rejtett hibával akartam volna eladni az autót, akkor gondolom jogos lenne a követelés, de mivel a saját felhasználásunk alatt semmilyen erre utaló jel nem volt, illetve feltehetően a túlterhelés okozhatta a hibát.

Felvetette a peres eljárást, valamint igazságügyi szakértő vizsgálatát is, a első kérdésem az lenne, hogy egyáltalán ez az elvégzett javítások és megbontások után mennyire lenne mérvadó? Illetve, hogy adott esetben egy általam kért szakértői vizsgálat tudja-e bizonyítani a hiba eladás után keletkezését? Milyen lépéseket tudna esetleg javasolni?

Üdvözlettel,

olvasójuk

Kedves Autójogász!

Az akkori levélben csatolt mellékletben válaszként a sofőrnek (nekem) igazolnia kellett az osztrák hatóság felé, hogy az adott időpontban ki vezette az autót. Recepciósunk szerint ez normális, így szokták küldeni. Itt nekem az sem tetszett, hogy látatlanban a nevemet és aláírásomat adom egy szabálysértéshez, amiről semmi információt nem tudok.

Aztán továbbléptem azzal, hogy 50-60 €-ba nem halok bele.

Majd ezután, mai napon kaptam meg a fizetési felszólítást, miszerint gyorshajtás volt az a bizonyos szabálysértés. 80-as korlátozásnál mentem 122-vel. Mindez autópályán történt, mert végig azon haladtunk. Gondolom osztottak, szoroztak, majd kijött egy 240 €-s büntetés. Amit egy kicsit sokallok a várthoz képest, ezért írok Önnek, mielőtt fizetnék.

A mai levélben leírták a szabálysértés helyszínét, valamint a szabálysértést magát, és a konkrét összeget. A levélben szerepel a számlaszám, és minden utaláshoz szükséges adat, valamint leírás az ellenvetésről. 3 oldal magyar, és ugyan ez németül.

25 éves vagyok, 18 éves korom óta vezetek aktívan, ez az első büntetésem, ezért nem tudom, mi az ami normális, és mi az ami nem, főleg nem osztrák viszonylatokban

A kérdéseim az alábbiak lennének:

- A levélhez nem járt fotó. Csak leírják, hogy mennyi helyett mennyivel mentem. (Gyakorlatilag pl. 157-et is ráírhattak volna). Vagy itt el kell hinni, amit állítanak, és ennyi? Egy ilyen papírt bárkire kiállítok fél óra alatt, bármekkora sebességtúllépésre...

Fotót lehet / szoktak kérni? Vagy bármi olyant, amivel bizonyítani tudják, hogy tényleg annyival haladtam amennyit leírtak, és tényleg 80-as korlátozás volt az adott útszakaszra?

- A büntetést mi alapján kalkulálják? Reális ez a 240€? Próbáltam utánanézni, nem tudom mennyire hivatalosak azok az információk, amiket itt találtam. Autópályán (ha 130 a korlátozás) 30 km/h-s túllépés (tehát 160-nal megyünk), arra ~60€-t írnak. Tudom, ez arányaiban nem annyi, mint a 80 as korlátozásnál 122, de azért na...

A másik amit találtam, az a településen kívüli túllépés 50 km/h-ig bezárólag. 150-300€-t írnak rá. Tudom, autópálya más kategória, de ha ebből indulunk ki (itt a sebesség arányok hasonlók), ahhoz képest hogy épp meghaladtam a 40 km/h-s sebességtúllépést, a 240€ erőteljesen a felső határ fele lett belőve, mint sem az alsóhoz.

A levélben, annak átvételétől 2 hetet adtak meg, mint fizetési határidő, amennyiben nincs ellenvetésem. Az a sanda gyanúm, hogy ígyis úgyis fizetnem kell, és nem nagyon lehet vitatkozni ez ügyben. De mielőtt ezt megteszem, gondoltam megkeresem Önt, és kikérem a véleményét, hogy ez az eljárás normális-e, valamint a meghatározott büntetés realitásáról.

Válaszát köszönöm előre is!

Tisztelt Autójogász!

A következő ügyben kérném szíves véleményét: január végén egy elgurult autó megrongálta a járművem elejét. A vezető kiszállt, nem húzta be a kéziféket, majd magára hagyta a járművet, az hátra gurult, és nekiütközött az útra éppen bekanyarodó autómnak. Az is csak utólag derült ki, hogy a járműben nem ült senki.

Kértem rendőrségi helyszínelést, de az időközben előkerülő károkozó azt nyilatkozta, elismeri a felelősséget, így végül csak rögzítették az esetet. A probléma itt kezdődött, mert mint kiderült, a károkozó járművet nem a tulajdonos vezette (egy autószerelő, akinél javításon volt). A tulajdonos kitöltötte a kárbejelentőt. A kárfelvevő csóválta a fejét: nem lesz egyszerű a dolog, mert -állítólag- az autó nem minősül üzemben levő járműnek, ha nem vezeti senki. Illetve javasolta, hogy javíttassam meg az autómat a saját cascomra. Majd a károkozó biztosítója egy nyilatkozatot kért a jármű vezetőjétől, hogy "tisztázzák, miért volt nála a jármű". Ezt a nyilatkozatot azonban már sem a jármű vezetője, sem a tulajdonos közel 2 hónapja nem volt hajlandó megküldeni a biztosítónak, így az ügy gyakorlatilag ebben a fázisban áll.

Kérdésem, ez az eljárás, amit a biztosító folytat, szabályos? Miért releváns kérdés, hogy ki vezette az autót, ha van érvényes felelősségbiztosítása? Tudok bármit tenni az ügyben? Ha a saját cascomra csináltatom az autót, nyilván enyém az önrész és nő a díja is... köszönettel,  Péter

Kedves Péter!

A tényállás további részleteitől függően ön a kártérítési igényét érvényesítheti véleményem szerint

1. a mulasztó járművezetővel és az üzembentartóval szemben vagy
2. a járművezetővel/üzembentartóval és a jármű felelősségbiztosítójával szemben egyetemlegesen

Egy nagyon hasonló tényállású jogesetben, ami a legfelsőbb bírói fórumig jutott, a bíróság rögzítette, hogy a gépjármű üzemeltetése és egyúttal a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor szűnik meg, amikor a gépjárművet szabályszerűen leállítják, azaz elvégzik mindazt a szükséges tevékenységet, amely a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához elengedhetetlen. Ennek része a kézifék behúzása is, amely az adott esetben elmaradt.

Ebben az ügyben azt a végkövetkeztetést vonta le a bíróság, hogy az emberi hatás átmeneti megszűnése a gépjármű veszélyes üzemi jellegét nem szünteti meg, ha annak a rövid időre történt megállítása a közúton, a továbbhaladás szándékával történt, és ezért elmaradt a teljes üzemen kívüli állapot létrehozása. Az így történt leállással a gépjárműnek nem szűnik meg a közúti forgalomban való részvétele, a fokozott védelmet igénylő veszélyessége. Emiatt ilyen esetben a jármű felelősségbiztosítójának meg kell térítenie a kárt.

A jármű vezetőjének személye az ön számára akkor érdekes, ha van olyan tényállási elem, ami a biztosító helytállási kötelezettségét kizárja. Ebben az esetben véleményem szerint az üzembentartótól és a járművezetőtől lehet a kár megtérítését követelni. A biztosító pedig a saját regressz igényének érvényesítése miatt érdeklődik az ügy részletei iránt. Ennek azonban nem eshet túszul az ön kárigénye, a kettőt szét kell választania a biztosítónak.

Ön nem köteles a casco-t igénybe venni, mindazonáltal lehetséges, hogy célszerű, főleg, ha ezzel további károk és költségek védhetők ki. Az önrészen kívül a bónusz romlás miatti díjkülönbözet is érvényesíthető, az is a kár része.

Üdvözlettel:

Autójogász

Tisztelt Autójogász,

bár figyelem a híreket, eddig nem találtam egyértelmű információt arról, hogy a koronavírus miatt bejelentett részletfizetési moratórium vonatkozik-e az autóhitelekre is. Mint szinte mindenki, jogilag én sem hitelt vettem fel az új autómra 2018 őszén, hanem lízingszerződés keretében finanszírozza azt a bank.

Ezekre a lízingszerződésekre is vonatkozik a részletfizetés felfüggesztése az év végéig? Ha igen, kell-e kérnem, vagy ha nem akarok élni vele, akkor azt hogyan kell jeleznem? Válaszát megköszönve, üdvözlettel:

Botond

Kedves Botond!

A 47-es számú veszélyhelyzeti Korm. rendelet egyértelműen a lízingszerződésre is kiterjeszti a moratóriumot:

1. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

(2) A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(3) A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja.

(4) A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.

(5) E § rendelkezéseit a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

Önnek nem kell kérnie a fizetés felfüggesztését, mert azt jogszabály rendelte el.

Önnek arról kell (illetve lehet) a finanszírozóval egyeztetnie, hogy ha akarja, akkor tovább fizetheti a törlesztő részleteket. Erről előbb-utóbb a finanszírozó tájékoztatással fog élni ön felé.

Üdvözlettel:

Autójogász

Tisztelt Autójogász!

Parkolási bírsággal kapcsolatban lenne kérdésem egy olyan autóról van szó amit eladtam.

2019. Szeptember 23-án eladtam egy gépjárművet, Pestre vitték el. Nem íratták át azóta sem. Jöttek sorba a bírságok, de mindenhol elfogadták a hivatalosan bejelentett, lepecsételt, aláírt adásvételi szerződést. Majd egy nap (2020.01.10) jött egy bírság a Józsefvárosi Gazdálkodási Központból, miszerint nem vettek parkoló jegyet az autóra. Szokásosan felhívtam a számot, majd a megadott email címre elküldtem az adásvételit. Pár napra rá jött a válasz: az adásvételi olvashatatlan, nyomtatott hivatalos dokumentummal igazoljam, hogy eladtam az autót. Ezután bementem a járási hivatalba, ahol tájékoztattak, hogy az adásvételi szerződésnél nincs hivatalosabb dokumentum, ráadásul le van pecsételve, alá van írva, olvasható. Majd egy pár telefonálás után, kaptam egy nyomtatott adatlapot arról, hogy már nem én vagyok a tulaj, és az új tulajdonos adatai megtalálhatóak voltak rajta.

Mint utólag kiderült, az új tulajdonos bejelentett lakcíme: Budapest VIII kerület. (Mint egy hajléktalan). Majd ezt a dokumentumot - ami szintén hivatalosan elfogadott és lepecsételt, aláírt - elküldtem a társaságnak. 3 hétre rá jött is a válasz: elutasították, nem egyértelmű a vevő címe. Felhívtam őket, az ügyintéző annyit tudott mondani, nem az ő hatás köre, nem ő dönt a dolgokban. A felettesével nem lehet beszélni, aki meg eldönti, azzal se, írjam le ha úgy érzem, mindent megtettem. Leírtam részletesen, ezek előtt több helyen is elfogadták az adásvételit, majd újabb elutasító sablon szöveg érkezett, megint csak nem egyértelmű a vevő.

Ma voltam ismét a járási hivatalban és az a papír, amit kaptam korábban, azon minden hiteles és helytálló. Nem értik, miért nem fogadják el. Majd segítőkészek voltak, több telefonálás után arra jutottak, nem tudnak más dokumentumot kiállítani, nekem kell elérni, hogy elfogadják a dokumentumokat.

Ezek után mit lehet még tenni?

Üdvözlettel:

Krisztián

Tisztelt Totalcar!

Kérdésem a következő lenne!

Egyezségi ajánlatkor kiköthet-e olyat a biztosító, hogy le kell adni egy adott alkatrészt a kár nettó kifizetéséhez?

Eleve nettó értéket állapít meg ugye az egyezségkor a biztosító, de még ebből is levont 20%-ot, ha nincs alkatrész leadás. Leadás után persze kifizeti az eredeti nettó javítás költségét.

Eset:

Belém tolattak, első lökhárító sérült kis mértékben, de azért annyira, hogy deformálódott, valamint melegítéssel, gitteléssel+ fényezéssel javítható csak.

Ugye ezt mindenki tudja, az már nem lesz olyan mintha új lenne, a gitt repedhet, sose lesz olyan a forma gittelés után, mint az eredeti, stb. stb.

Az autó új (fél éves), ezért avulás sem jöhet szóba.

Némi, a javítási kalkuláció összegén való vita után találták ki, hogy adjam le a lökhárítót, csak akkor fizetik ki a nettó összeget.

Előtte való levelezések alkalmával szó sem volt alkatrész leadásról, valamint a kárfelvevő sem írta rá a jegyzőkönyvre, hogy az alkatrész csak leadás után térül.

10.000 Ft javítási kalkuláción ment a vita, amikor felháborodva mertem levélben megjegyezni, hogy ez a 10.000 Ft-os kis stílű vita, megérne egy totalcar-os cikket. Na ezek után találták ki, hogy az eredeti nettó összegből is levonnak, ha nem adom le az alkatrészt.

Tudtommal, az egyezségi ajánlat jogi értelmezése az, hogy a felek nem támasztanak további igényt egymás felé.

Újra kérdezvén, megteheti-e a biztosító, hogy azért mert volt egy nézeteltérés az egyezségi javítás kalkuláció terén, fogja magát és további feltételeket szab a eredeti, általuk levélben már többször kiküldött egyezségi ajánlatot újabb szankciókkal súlytani.

Előre is köszönöm válaszukat!

Üdvözlettel

Attila

Kedves Attila!

Némi ellentmondást érzékelek a tényelőadásában.

Amennyiben a fél éves gépjármű lökhárítója sérült meg, ön ragaszkodhat a cseréhez, a leszerelt lökhárítóval meg csináljon a károkozó biztosítója, amit akar. Avulással nem kell számolnia, ahogy azt ön is említette.

Nem igazán értem, hogy ha le kell adnia a lökhárítót, akkor mi ez az ön által említett 10 000,- Ft-os összeg. Ha a lökhárítóval csak bűvészkednek (melegítés stb.), akkor álláspontom szerint ön értékcsökkenést érvényesíthet, mivel az autó esztétikailag és műszakilag is csökkent értékűvé válik a hibátlan állapothoz képest. Ez esetben azonban nem 10 000,- ft az értékcsökkenés összege, hanem inkább egy nagyságrenddel nagyobb összeg.

A biztosító bruttó költséget csakis akkor fizethet magánszemélynek és cégnek, ha hoz javítási számlát. A cégnél feltétel továbbá, hogy ne legyen jogosult az áfát visszaigényelni. Az egyezséghez nem kell számla, ezért szerepel benne nettó összeg. Ön nem köteles olyan egyezséget elfogadni, ami nem találkozik az elvárásaival. Az egyébként a normál ügymenet része, hogy csere esetén a cserélt alkatrészt le kell adni vagy meg kell semmisíteni, ebben én nem látok semmi rendkívülit.

Üdvözlettel:

Autójogász

Tisztelt Totalcar,

Január 16-án magányszemélytől vásároltam egy VW Polo 2010 áprilisi autót. Sima benzines 1.4-es motor duruzsol benne és egy 7 fokozatú száraz DSG váltóval van szerelve.

Az autót 17-én sikeresen át is írattam és vittem volna haza édesanyámnak akinek vásároltam. Sajnos útközben a váltó hibát dobott, a páratlan fokozatok eltűntek belőle, a sebesség fokozat visszajelző villogni kezdett és a motorcsekk lámpa is világított. Ekkor az autót újraindítottam és sikerült újabb 30 kilométert megtennem vele, amikor a hiba ismét jelentkezett. A következő újraindításnál már csak 8 kilométer volt hibamentes és most már szinte azonnal jelentkezik a hiba. A hibamentesen megtett táv nagyjából 100 km volt. A szakemberek mehatronika cserét javasolnak, de nem biztosak benne, hogy ez a hiba, amíg szét nincs szerelve a váltó. A becsült javítási költség 350 ezertől 1,5 millióig terjed. Ez a megvásárolt 2 milliós autóhoz mérve közel van a csődhöz.

Felajánlottam az eladónak, hogy felesben javíttassuk meg mivel összesen 100 kilométert tudtam megtenni az autóval hibamentesen, ezért úgy gondolom, a szavatosság vonatkozik erre a vásárlásra is. Ettől az eladó teljesen elzárkózik, mondván láttam az autót, kipróbáltam és akkor működött. Ez így is van viszont az általam megtett hibamentes táv nevetséges még akkor is ha használt autóról beszélünk.

Ezután több ügyvédet is megkerestem és eljutottunk egy ügyvédi felszólításig ami ugyan csak nem járt sikerrel, továbbra is elzárkózik az eladó.

A következő lépés az ügyvéd szerint a közjegyző által kirendelt igazságügyi szakértő, akinek a jelenlétében szétszedik a váltót és egy szakvéleményt kapunk a hiba okáról. Ennek a költsége úgy tudom nagyságrendileg 300-350 ezer forint + váltó szétszerelés 150 ezer forint. Innentől viszont az ügy csak az igazságügyi szakértő véleményén múlik. Ha azt írja le, hogy fennállt a hiba akkor nyerhetek, ha nem, akkor bukom az összes pénzt.

Kérdésem arra irányulna, hogy találkoztak-e már hasonló esettel, érdemes-e elkölteni ezt az összeget a fentiek tudatában a szakértőre, vagy mivel elég kicsi az esélye, hogy nyerhetek, szimplán javíttassam meg az autót?

Van-e esetleg más módja a hiba feltárásának vagy az ügy rendezésének?

Köszönettel,

Róbert

Kedves Róbert!

Az ügyben valóban annak van jogilag perdöntő jelentősége, hogy az adásvétel pillanatában már fennállt-e ez a hiba vagy sem. Ezt a kérdést egyértelműen meg kell tudni válaszolni egy szakértő bevonásával.

Nekem annyiban tér el az álláspontom az ön ügyvédje által javasolt megoldástól, hogy ma már nem szükséges közjegyzőt bevonni az eljárásba. Álláspontom szerint a közjegyző semmilyen hozzáadott értéket nem jelent, csupán megdrágítja az eljárást és le is lassítja azt.

Az új polgári perrendtartás és az új szakértői törvény alapján meg lehet bízni magánúton is az iü. szakértőt, aki magánszakértői véleményt készít el ilyen esetben. A magánszakértői vélemény a bizonyító erejét tekintve nem marad el attól, mintha a szakértőt közjegyzőn keresztül rendelték volna ki. Előnye, hogy a megbízó által választható ki a szakértő személye, közvetlen megbízás adható, ezért rugalmasabb az eljárás és olcsóbb is a közjegyzői díj kiesése miatt.

Üdvözlettel:

Autójogász

Ha olvasnál egy cikket egy sikerrel végigvitt szavatossági ügyről, itt találsz egy érdekes történetet egy vásárlás után hamar motorhibássá lett Kia Ceedről.

Tisztelt Autójogász,

Sajnos az úgynevezett büntetőfékezés (brake check) nagyon elterjedt kis hazánkban is. Jellemzően az addig nagyon siető autósok kedvenc "szórakozása", valahogyan itt már mégsem sietnek annyira...

Kérdésem, ha a fedélzeti kamerával felszerelt járművemmel a büntetőfékezés esetén egyszerűen nekimegyek hátulról a "kedves" autósnak, ki a hibás?

Kommentek elkerülése végett, nem az autópálya belső sávban történő lassú haladásról van szó, hanem a szabálytalanul elsőbbséget kiharcolni próbáló, és ezt megvalósítani nem tudó (majd ezt megtorló) autóstársakról.

Köszönöm,

Robert

Kedves Robert!

A „büntető fékezés” attól függően, hogy más vagy mások élete vagy testi épsége közvetlen veszélybe kerül-e miatta bűncselekménynek, de legalább szabálysértésnek (közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése) minősülhet. A közvetlen veszély az élet, testi épség sérelmének reális és azonnal lehetséges bekövetkezésének veszélyét jelenti.

A fedélzeti kamera felvétele minden további nélkül bizonyítékként felhasználható egy büntető- vagy szabálysértési eljárásban, ezt kiegészíthetik még a tanúk, külső térfigyelő kamerák felvételei. A „büntető fékezés” tehát nemcsak fizikailag, hanem jogilag is egy rendkívül kockázatos manőver, főként, ha közvetlen veszélyhelyzetet teremt.

Ami az ügy kártérítési részét illeti, ilyen esetben a szabálytalankodó fél „bevág” a másik jármű elé, és elveszi annak a fékútját. Ha túl intenzíven fékez, és emiatt végül összeütköznek, akkor olyan arányban kell helytállni az okozott kárért, amilyen arányban a fél magatartása a baleset bekövetkezéséért felróható. Az ön által említett esetben ez lehet 100% a másik fél terhére. Figyelembe kell venni azt a szabályt is, hogy a jármű sebességét az (1)-(3) bekezdésben említett sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell. Ebből adódóan véleményem szerint a „büntetett” jármű sofőrjének is mindent el kell követnie, hogy elkerülhető legyen a baleset. A szabálytalankodás észlelése esetén az egyébként elvárható gondosságot meghaladó mértékben kell körültekintőnek lenni.

Természetesen a KRESZ azt is világosan rögzíti, hogy nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.

A forgalomban normál esetben is kialakulhat olyan helyzet, ami vészfékezésre kényszeríti a jármű vezetőjét, ez a közlekedés velejárója. A „büntető fékezés” azonban nem tartozik ide, az emiatt bekövetkező károkért a másik jármű üzembentartója, annak vezetője és a kötelező biztosító egyaránt köteles helytállni.

Megjegyzem, az autópálya belső sávjában indokolatlanul lassan haladó gépjárművet is tilos a leírt módon „oktatni”, az ilyen cselekmény minden körülmények között törvénybe ütközik.

Üdvözlettel:

Autójogász

A címlapon látható animáció egy korábbi cikkünkből származik, amely egy M1-es autópályán megtörtént esetet dolgozott fel annak minden körülményével. Érdemes azt is elolvasni, itt található.

Tisztelt Autójogász!

Gyorshajtásos ügyben bírságoltak meg az ún. "objektív felelősség" nevű jogi agyrém alapján. Van fotó, a gyorshajtás valóban megtörtént. Igaz, egy olyan helyen, lakott területen kívül ahol van egy 60-as tábla. Már eleve az érthetetlen, hogy mi a rákért van ott 60-as tábla, de ezt hagyjuk.

Viszont a kérdéses időpontban bizonyíthatóan nem voltam Magyarországon, kamionosként a menetlevelem (hivatalos irat) bizonyítja ezt. Bizonyítási indítványt terjesztettem elő az elkövető személyére vonatkoztatva, de az illetékes hatóság csak köti az ebet a karóhoz, mondván az elkövető személye közömbös. (??????)

Írtam egy újabb bizonyítási indítványt, talán érdekesnek találná, ide másolom:

"Tisztelt Hatóság!

Egy pillanatig nem vitatom, hogy a jelzett szabályszegés, amely alapjaiban veszélyeztette fiatal demokráciánkat, megvalósult. A bizonyítási indítványom az elkövető személyének bizonyítására irányult. Ehelyett Önök rengeteg jogszabályra hivatkozva, az elkövetés tényét, nem pedig az azt elkövető személy kilétét bizonyították. Ismételten kérem, bizonyítsák az elkövető személyét, hiszen az bizonyíthatóan nem lehettem én.

Számomra érthetetlen és felfoghatatlan, hogy Önök szerint az elkövető személye közömbös! Ez az „objektív felelősség” nevű jogi agyszülemény méltó jogállamiságunkhoz! Híven szolgálja az aktuális kormány mindenáron való pénzbehajtási törekvéseit, mindenre való tekintet nélkül!

Római jog, alkotmányos jogok, ártatlanság vélelme, stb. Tiporjuk a sárba, csak a pénz jöjjön! Az hogy az elkövető személyét bizonyítani kellene, nem érdekes?

Ha már jogszabályokra hivatkoznak, ajánlom becses figyelmükbe demokráciánk Alaptörvényét, különösen a XXVIII. cikk (2) bekezdésében foglaltakat!

Nem számít, hogy bizonyíthatóan nem az üzembentartó követte el a szabálysértést, azért büntessük csak meg! Nyilván egyszerűbb (és olcsóbb) jogszabályt hozni, mint az elkövetőt azonosítani.

Ezen az alapon még az élet sok területére javaslom eme jogi agyrém kiterjesztését, például ha valaki távollétemben a házam elé szemetel, kérem, engem akasszanak fel, környezetszennyezésért, járványok elősegítéséért, stb. Vagy ilyen alapon, ha valakit megvernek egy vonaton, akkor a vasút vezérigazgatóját büntessük meg garázdaságért!

Persze, tudom, jogszabály. Nem csodálkozom egy olyan országban ahol arra is volt jogszabály, hogy aki nem dolgozik, az büntetendő (közveszélyes munkakerülés), vagy arra is, hogy bizonyos emberek sárga csillagot viseljenek a mellükön.

Remélem, az ilyen lakott területen kívül, egy ok nélküli 60-as táblánál 80-nal rohangáló eszement őrültek miatt visszaállítjuk a halálbüntetést, természetesen felnégyeléssel, és a négy legnagyobb vár fokára elrettentésül kiszegezéssel, szigorúan az európaiság talaján! Csak egy jogszabály kérdése...

Csodálkozunk, hogy az EU firtatja a jogállamiságot? Én nem."

Nagyon kíváncsi lennék a véleményére, illetve mit tanácsolna a jövőre nézve?

Tisztelettel: Zsolt

Kedves Zsolt!

Mivel a véleményemet kérte a levelében foglaltakról, ezért azt nagyon szívesem megosztom önnel.

A gyorshajtásból ered a balesetek tekintélyes hányada. Számos emberélet veszett oda vagy nyomorodott meg hosszú időre azon kedves sofőrtársaink miatt, akik a sebességhatárokat csak valami hatósági ajánlásként kezelték és bíztak autóversenyzői reflexeikben.

Természetesen a gyorshajtás mértékétől függően van különbség a veszélyesség fokában. Vegye kérem figyelembe, hogy 20 Km/h-ás sebességtúllépés éppen annyival növeli meg a fékutat (száraz aszfalton kb. 20 méter), amennyi élet-halál kérdése lehet. Mégis hova lenne ez a világ, ha a sofőrök felülbírálhatnák a kihelyezett sebességkorlátozó tábla indokoltságát? Ez teljességgel elfogadhatatlan. Inkább legyen kint feleslegesen egy korlátozó tábla, és bosszankodjon emiatt naponta 1000 autós, aki arra jár, mint hogy mindenki mehessen megérzése szerint.

Ami az objektív felelősséget illeti az valóban attól objektív, hogy nem a járművezető személyének van elsődleges jelentősége, hanem az elkövetett jogsértésnek. Az üzembentartó számára a jogszabály korrekt módon lehetővé teszi, hogy mentesüljön. Ez több esetben is lehetséges, amelyek közül az egyik, ha más használta a járművet. Ezt persze igazolni kell. A jogszabály abból indul ki, hogy az üzembentartónak van némi fogalma arról, hogy ki használja a járművet rajta kívül. Gondolom, ez önnél sincs másként. Az ön szomszédja, fia, felesége, kollégája? Semmi gond, igazolhatja, hogy kinek adta át a kocsit és bűnhődjék a tényleges száguldozó. Önnek nem kell mártírrá válnia. Ez az ön döntése, ha akar, mentesülhet, ha nem akar, akkor nem fog. Elintézheti a dolgot az érintettel más módon is, ezzel már a hatóság nem foglalkozik.

A jogállamiságot sokféle csorba éri, ebben határozottan egyetértünk. Az objektív felelősség szankciórendszere speciel véleményem szerint európai módon szabályozott. Nem is mi találtuk fel, csupán bevezettük a más országokban régóta működő modellt. Megjegyzem: Magyarországon a gyorshajtók azonnal megtekinthetik a fényképfelvételeket az interneten, ami egyáltalán nem általános lehetőség más európai országokban (pl. a fejlett Ausztriában sem, hogy ne menjünk messzire).

„Lex est generale iussum populi aut plebis.” A törvény a teljes nép és a köznép parancsa. Az objektív felelősségen alapuló bírság nagysága ebben az esetben nem oktalan. A törvény a széles értelemben vett közjót és a köz biztonságát szolgálja. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdése szerint: „Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.” Ez a szabály a szubjektív alapú eljárásokban érvényesül, amikor annak is elsődleges jelentősége van, hogy ki követte el a jogsértés (szabálysértési- és büntetőjog). A közigazgatási eljárás pedig nem ilyen.

A szemetelés, verekedés, testi sértés, garázdaság stb. szubjektív felelősséggel járnak, ezeknél a tényleges elkövetőt lehet (és kell) felelősségre vonni. Az lenne az agyrém, ha ezekben az esetekben objektív szankciót alkalmaznánk bárkivel szemben.

A közlekedés területére visszatérve, számtalan szabályszegő magatartás létezik. Ezeknek csak egy kisebb része, a legveszélyesebb és leggyakoribb szabályszegések, pontosabban még ezeknek is csak egy része az, ami objektív szankcionálás hatálya alá tartozik. A szabályszegések döntő többsége nem ilyen.

A jövőre nézve azt tanácsolom, hogy ha kölcsönadja a járművét, akkor erről írjanak alá teljes bizonyító erejű magánokiratot (két tanúval aláíratott megállapodás), amiben szerepel a másik fél neve, címe, személyes adatai, az autó adatai és az az időtartam, amíg az illető a járművet használatra átveszi. A következő gyorshajtásos vagy más hasonló bírság esetén önnek nem kell más helyett vállalnia a felelősséget.

Üdvözlettel:

Autójogász

Tisztelt Autójogász!

15 éves autómba nemrégiben hátulról belém jött egy kisteherautó, amikor megálltam egy zebra előtt. Az ütközésben (a kárfelmérő szerint) semmi más nem sérült, csak a vonóhorgom görbült használhatatlanra. (A károkozó jármű csodamód sértetlen maradt, és elismerte a felelősségét is.)

A kocsimat elvittem egy szerződött javító műhelybe, ahol jelezték, hogy a sérült horgot nem szabad javítani, bontott sem jöhet szóba, mert nem fogják a vizsgán elfogadni, vagyis újat kell felszerelni. Ezt viszont nem fogja a biztosító teljes árban kifizetni, értékcsökkenésre hivatkozva, vagyis a különbözet engem terhel.

Kérdéseim a következők:

1. A kötelező felelősség biztosítás valóban nem téríti meg a teljes káromat? Tudtommal a káresemény bekövetkezte előtti állapotot helyreállításának költségét kérhetem, abban pedig egy használható vonóhorog is benne van.

2. Valóban csak új vonóhorgot szabad felszerelni?

Köszönettel:

László

Kedves László!

Az, hogy lehet-e használt vonóberendezést átszerelni az ön autójára, illetve érdemes-e, elsősorban nem jogi kérdés. Információim szerint a legtöbb szervizben valóban nem gyakorlat a használt vonóberendezés átszerelése.

A bejelentésében leírt helyzet egy gyakran felmerülő probléma a biztosítási kárrendezés gyakorlatában. Ön jól tudja, hogy a kártérítés célja a károsult teljes kárának a megtérítése. Az avulásra vonatkozó szabály azt írja elő, hogy a kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.

Megítélésem szerint az ön esetében a 15 éves autója egy forinttal sem fog többet érni a használt autó piacon amiatt, mert most új vonóhorgot szerelnek rá. Ha ez így van, akkor a kártérítési összeget nem is lehet csökkenteni, nem alkalmazható avulás, mert a károsultnak nincs vagyoni előnye. Javaslom önnek, hogy ezen érvelés mentén vitassa a biztosítónak az avulásra vonatkozó szándékát.

Üdvözlettel:

Autójogász

Tisztelt Autójogász!

Ma reggelre az autóm mellé leparkolt, majd felborult, felborított... (vagy már eleve a mellett fellökött) roller abban kárt okozott. (A jobb első díszléc egy részét el- és letörte).

Természetesen készítettem jó pár képet, melyen az autó a sérülés és a roller is látható (megvan a roller kódja is). Kérdésem, hogy jelen esetben a Limenak, mint a roller tulajdonosának és szolgáltatójának milyen kötelezettségei vannak.

Köszönöm,

Tamás

Kedves Tamás!

A tényállás szerint egy elektromos rollert használó alkalmai felhasználó kárt okozott az ön gépjárművében, mert az elektromos rollert annak nekivezette vagy más módon azzal összeütközött.

Ahogy ennek a közlekedési eszköznek a kategóriába sorolásánál is megmutatkoznak a nehézségek, úgy a kártérítési jogi megítélése sem kiforrott még az ilyen eszközzel okozott balesetnek, kárnak és személyi sérülésnek. Kétféle kárfelelősség alkalmazható ugyanis:

1. általános és
2. veszélyes üzemi

Az általános kárfelelősség értelmében az eszköz alkalmai használója felel az általa jogellenesen okozott kárért. Ha ismert a felhasználó, és a káresemény jól dokumentált (ahogy arra ön is törekedett a fotókkal), akkor jó esély van arra, hogy vele szemben a kárigény érvényesíthető legyen. Persze sok helyen bukhat el az ügy, mert a Lime egy külföldi cég, és elég nehéz tőle a felhasználó személyes adatát megszerezni. Lehet, hogy ez az adat nem is valódi vagy valaki más használta a járművet, nem is a regisztrált felhasználó. Lehet, hogy az illető külföldi (erre nagy esély van), ami annyira meg tudja bonyolítani az ügyet, hogy abba inkább bele sem érdemes kezdeni.

A veszélyes üzemi felelősség akkor állapítható meg, ha a jármű műszaki adatai alapján (gyorsulás, motor erőssége, fékezhetőség, irányíthatóság, úthibákkal szembeni tűrőképesség) az a következtetés vonható le, hogy annak használata során egy kisebb hiba is aránytalanul nagy (vagyoni és/vagy személyi) sérelemmel járhat. A magam részéről hajlok arra, hogy a Lime rollerrel való közlekedés fokozott veszéllyel járó tevékenységnek tekinthető. Ennél a formánál szigorúbb a felelősség és az kiterjed a jármű üzembentartójára, ami a Lime mögött álló vállalatra. A mentesülés szigorú feltételekhez kötött, objektív jellegű. Ilyen formában sem könnyű perelni, de legalább van érdemi esély a költségek és a károk megtérülésére. A magyarországi szolgáltatást tudomásom szerint a Lime Technológia Kft. üzemelteti, és az itt igénybe vett járművekre vonatkozóan a magyar jog az irányadó.

Összefoglalva: az általános kárfelelősség alapján nehézkesen, a veszélyes üzemi felelősség alapján sokkal könnyebben érvényesíthető a kártérítési igény a jármű üzembentartójával szemben. Az ilyen jellegű sérülések jobbára casco biztosítás terhére érvényesíthetők, feltéve, ha az önrész mellett ennek van értelme. Úgy vélem, a jogalkotónak már nagyon időszerű lenne szabályozottabb keretek közé terelni az elektromos mobilitási eszközök használatát (pl. felelősségbiztosítás, besorolás, használati feltételek etc.), mert erős társadalmi érdek szól mellette.

Üdvözlettel:

Autójogász

Tisztelt Totalcar!

A kötelező felelősségbiztosítás, ha nemfizetés miatt szűnik meg, akkor a biztosító értesít a szerződés felmondásáról. Ezek után én bementem az okmányirodába, kivonattam a gépkocsit ideiglenesen a forgalomból, ezt hosszabbítottam is.

A fedezetlenségi díj, nem tudom mennyi, a kalkulátorok, úgy számolnak, hogy a mai napig forgalomba van. Nem lett beállítva a fedezetlenségi napok száma! Ezt a szerződést megszüntető biztosítónak kell beállítani, majd ha újra forgalomba helyezem, vagy az újnak?

A fedezetlenségi díj a szerződés felmondásának a napjától a forgalomba történő kivonás napjáig szól, arra a pár napra?

Tisztelettel: Gyula

Kedves Gyula!

Kötelező felelősségbiztosítási díjat csakis a forgalomban lévő gépjármű után köteles fizetni az üzembentartó. A forgalomból kivont gépjárműre a kivonás napjától megszűnik (szünetel) a díjfizetési kötelezettség. Ennek megfelelően a fedezetlenségi díj csakis azon időszakra kalkulálható, amelyben a gépjármű forgalomban volt.

A törvény értelmében a teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

A fedezetlenségi díj azt az üzembentartót terheli, aki a díjköteles időszak vonatkozásában nem vagy csak részben fizette meg a szerződése szerint előírt biztosítási díjat. Éppen ezért, amennyiben változik a gépjármű üzembentartójának a személye, ezen új üzembentartót nem terheli a fedezetlenségi díj, és A0 bónusz fokozattal vagy más szerződésből hozott bónuszfokozatát érvényesítve szerződhet tetszőleges egy új (vagy az addigi) biztosítónál.

Üdvözlettel:

Autójogász

Tiszteletem.

Lementem Szegedre a gépjárműszalonban, az általam használt gépkocsit felmérték (4,5m Ft), mert az új gépjárműbe beleszámították volna, plusz még befizettem volna Kp-t, a többit pedig 84 hónapos részlettel. Lefuttatták, hogy a Bank ad-e hitelt, IGEN volt az elbírálásunk. Ez után elém tettek egy szerződést, hogy írjam alá, mondván ez egy előszerződés, a "rendes–hiteles" szerződést akkor írjuk alá, amikor elhozom a gépjárművet. Aláírtam. - Azóta kiderült, ez nem "előszerződés" volt. -

Itthon nézem, a szerződésben sem a gépjárművem "felértékelése", sem annak az összege, sem a hitel összege nem szerepelt.

Elutaltam egy kis KP-t, a cégnek (250.000 Ft).

Ez után 1 héttel, szóltak, hogy a BANK mégsem ad hitelt.

Mondom, akkor ácsi, ilyet nem játsszuk, hogy egy ilyen értékű gépjárműnél visszakozik a Bank, amire egyszer azt mondta, hogy: Rendben van.

Felmondtam a szerződést.

A Márkakereskedő cég azt akarja, hogy ami ebben a kajli szerződésben van az általuk eladni kívánt gépjármű 10%-át fizessem meg nekik.

Ez lehetséges?

Ez átverés!

Azóta több ügyvéddel is beszéltem, mivel a szerződésben egy k.rva szó sincsen a részletfizetésről, ezért a foglaló - kötbér a szerződés szerint jogos.

Az, senkit nem "érdekel", hogy az e-mailok amikkel bizonyítani tudom, hogy ez a gépjármű vásárlás nem arról szólt, ami az általam aláírt szerződésben van, így nem tudom az igazamat bebizonyítani, a cég csalhat átverhet továbbra is embereket, és működhet tovább.

Tudna tanácsot adni, hogy ilyenkor mit lehet-érdemes csinálni?

Ezt meg lehet csinálni Magyarországon, a jog sem tesz semmit, pedig az összes ügyvéd tudta - látja, hogy ez a szerződés átverés, csalás!

Hol lehet ezt, az ilyen "magatartást" jelenteni?

Autómárkakereskedőknek ki a felügyeleti szerve?

Kedves Érdeklődő!

Érthető az ön által leírt helyzet. Őszintén szólva az már kevésbé, hogy ön egy 13 milliós adásvételi ügyletnél miért nem szentelt nagyobb figyelmet és kellő időt arra, hogy az ön elé tárt szerződést gondosan áttanulmányozza.

A polgári jog kiindulópontja alapvetően a felek szerződéskötési szabadságának elismerése, és az a megfontolása, hogy a szerződő fél befolyásmentesen, szabad belátása szerint teszi meg a jognyilatkozatát. Éppen ezért nem könnyű egy aláírt megállapodást utólagosan érvénytelenné nyilvánítani, noha nem is lehetetlen. A szerződés érvényes létrejöveteléhez ugyanis mindkét félnek a lényeges kérdésekben való egyetértése szükséges. Ha valamely lényeges kérdésben nem volt egyetértés, akkor adott esetben a szerződés nem is jött létre (a látszat ellenére sem).

Jóllehet, a részletesebb tényállás nem ismert az ügyben, megítélésem szerint kétféle módon lehet rendezni a felmerült jogvitás helyzetet:

• – Módosítják a meglévő megállapodást és ön vállalja, hogy adott határidőig egy másik pénzintézettől megszerzi a vételárhoz a hiányzó összeget, és természetesen a már megfizetett összeget beszámítják a vételárba.

• – Ön megtámadja az aláírt megállapodást tévedés címén. Ha sikerrel jár, a megállapodás érvénytelenné válik, a megfizetett összeg visszajár önnek.

A megtámadás feltétele tévedés esetén annak bizonyítása, hogy ön a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, továbbá a tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Ez az ön esetében akár meg is valósulhatott véleményem szerint. Fontosnak tartom ugyanakkor megemlíteni, hogy nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését a kellő gondosság mellett felismerhette. Ennek eldöntése bírói mérlegelést igényel.

Üdvözlettel:

Autójogász

Tisztelt Autójogász!

Autóvásárlás előtt állunk. A kereskedő - mikor egyeztettük a szerződés tartalmi elemeit - megkérdezte, hogy mit szólnánk ahhoz, ha nem a teljes vételárat (2.550.000,- Ft helyett 2.000.000,- Ft) szerepeltetnék a szerződésben, viszont a teljes vételárról egy átvételi elismervényt adnának.

Milyen buktatói lehetnek ennek? Mire érdemes figyelni a szerződésben?

Válaszát előre is köszönöm!

Balázs

Kedves Balázs!

A gépjármű adásvételi szerződésnek teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell elkészülnie. Egy ilyen iratban nem illik szándékosan valótlan adatokat feltüntetni.

Hovatovább önnek vevőként ez egyáltalán nem is áll érdekében. Az átírási költségeket a vételár nem befolyásolja.

Ellenben, ha netán a későbbiekben komoly rejtett hibá(k)ra derül fény az autóval kapcsolatban és emiatt egy jogvitás helyzet áll elő, akkor elsősorban az adásvételi szerződésben meghatározott vételár jelenti a kiindulópontot akár elállásról (vételár visszafizetése), akár árleszállításról legyen szó. Ha vagyonbiztosítást köt az autóra vagy azt később totálkár éri, akkor is problémát jelenthet, hogy mennyiért is vásárolta valójában a gépkocsit.

Az okmányirodát az átírás szempontjából természetesen nem érdekli, hogy valós vételárat tüntetnek-e fel, én azonban nem javaslom önnek, hogy belemenjen ebbe a konstrukcióba.

Ha az alacsonyabb vételár feltüntetését netán a kereskedés (vállalkozás) adóterhe múlik, akkor ön a céggel együtt adócsalás részesévé válhat, és önt is felelősségre vonhatják az ügyben, hiszen tudatosan hamis tartalmú okiratot írt alá.

Szerintem nem érdemes kockáztatnia, mert csak veszíthet a trükközéssel.

Üdvözlettel:

Autójogász

Tisztelt Autójogász,

Októberben GTK-ra törték alattam az autóm. A károkozó biztosítója, a K&H biztosító példásan, alig egy hónap alatt lezavarta a kifizetésig az ügyet, pacsi érte nekik. Szóban elmondta az ügyintéző, hogy amennyiben egy éven belül ugyanilyen kategóriájú autót veszek, az átírás költségeit a károkozó biztosítója téríti. Azt is elmondta, hogy ha nagyobb a kategória, a különbözetet nekem kell állni. Tiszta sor, érthető.

Vettem új autót, Fiesta helyett Focus-t, külföldről. A papírokat beadtam, vártam türelemmel. Nyilván nem várom, hogy a honosítás költségét fizessék, de november 19 óta vastag kuss van. Érdeklődtem ügyfélszolgálaton telefonon, írtam levelet, de nem kaptam érdemi választ. A törvényi 30 nap lassan letelik.

Kérem erősítsen meg, hogy tényleg van ilyen jogszabály, van jogalapom a visszaigénylésre. Amennyiben lehetséges, kérem sorolja fel, milyen költségeket igényelhetek. Jól gondolom, hogy forgalmi, törzskönyv, ccm alapján befizetett összeg a Fiestával számolva? Kérhetem az eredetvizsga díját? Regisztrációs adót?

Válaszát előre is köszönöm!

Gábor

Kedves Gábor!

A károsult gépjármű helyett vásárolt másik gépjármű átírási költségeinek egyes elemei függetlenek a gépjármű teljesítményétől. Ezért a károkozó biztosítója csak annyiban vonhat le a szükségszerűen felmerülő átírási költségből, amennyiben a plusz költség a nagyobb teljesítményhez kapcsolódik. A regisztrációs adót nem érvényesítheti, ez nem szükségszerűen felmerülő költség.

Nem sokan tudják, de a magyar törvényi szabályozás aránylag szigorú határidőt szab a felelősségbiztosítónak a teljesítésre:

A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

Tehát ha az átírási költségekre vonatkozó bizonylatokat benyújtotta, akkor innentől számítva 15 napon belül fizetnie kellett volna a K&H Biztosítónak. Más kérdés sajnos, hogy a jogalkotó ehhez a szabályhoz sem fűzött semmiféle szankciót, tehát büntetlenül meg lehet szegni. Az egyetlen „büntetés” a késedelmi kamat, ami viszont nevetséges mértékű, tehát nem is érdemes vele számolni ilyen kis összegnél.

Vélhetően az év végi szokásos kapacitáshiány állhat a késlekedés hátterében, ami csak magyarázat, nem mentség. Ha gondolja, már most jogi útra terelheti az ügyet egy fizetési meghagyással, én azonban azt javaslom, küldjön előbb egy rövid határidejű (pl. kézhezvételtől számított 5 munkanap) felszólító levelet a K&H Biztosítónak rövid úton, e-mailben. Ha ennek sincs hatása, akkor tovább léphet a jogi eljárás felé. Sok esetben sajnos csak ennek van hatása az ügymenetre.

Üdvözlettel:

Autójogász

Tisztelt Autójogász!

Kornél vagyok, 22 éves. Adott egy 2009-es évjáratú Fiat Grande Punto 1.3 multijet ami az én tulajdonomban áll.

Kb. 3 hete történt egy baleset, miszerint az előttem haladó autó az előzését befejezőleg vaddal ütközött. A vad belsőségei (vér, belső szervek) az én szélvédőmön landoltak beterítve teljes egészében, teljesen vakon vezetve valamilyen úton-módon sikerült az autót kikerülnöm, azonban félig az árokban tudtam csak megállni.

Az autómban keletkeztek károk kb. 100-150 ezer forint közötti értékben. (Bal oldali kormányösszekötő rúd illetve gömbfej, sárvédő, lökhárító, hűtőrács)

A kérdésem az, hogy az én károm térítését - mivel nem én ütköztem a vaddal - kitől követelhetem, illetve van-e jogom hozzá hogy követeljem. A biztosítóm annyit tudott erre mondani hogy az előttem haladó biztosítójához menjek be a baleseti jegyzőkönyvvel azonban ezt a rendőrségnek azóta sem sikerült átadnia/kiállítania a részemre (sem), azt tanácsolta a helyszínelő hogy e-mailben írjak kérelmet mert így a leggyorsabb, azonban semmilyen visszajelzést nem kaptam. Mi a teendő, kihez forduljak mert már megőrülök hogy harmadszorra törik össze az autóm úgy hogy nem tehetek róla!

Válaszát várom, előre is köszönöm!

Tisztelettel: Kornél

Kedves Kornél!

Úgy vélem, található megoldás a problémájára. Haladjunk sorjában:

Előkészítés

Először is valóban be kell jelentenie a kárt a másik autós biztosítójához. A Rendőrség a rá vonatkozó törvény értelmében kutya köteles önnek igazolást kiállítani, amelyen fel kell tüntetnie egyebek mellett a részes felek rendszámát, az üzembentartó nevét, a biztosítójának a nevét és kötvényszámát. De ha van egy rendszáma, akkor a MABISZ is megadja önnek a biztosító adatait, ha e-mailben kéri tőlük (kar@mabisz.hu) .

A kárbejelentés után végeztesse el az autó szemléjét. Addig semmit nem szabad megjavíttatni. A szemle után megjavíttathatja a járművet, javaslom a számlás megoldást, tételes munkalappal.

Jogalap

Ami az ügy jogi oldalát illeti, ebben az esetben is „veszélyes üzemek” találkozására került sor. Erre különleges szabályok vonatkoznak, ezek alapján a másik fél – függetlenül attól, hogy nem vétkes, és a járműveik közvetlenül nem érintkeztek – felel az önnek okozott kárért, mégpedig azért, mert az ő veszélyes üzemi működési körében következett be rendellenesség. A vad elütése, és az a tény, hogy ennek folytán ön átmenetileg elveszítette a vizuális tájékozódási képességét, véleményem szerint a másik fél működési körében bekövetkezett rendellenességnek minősül.

Ebből kifolyólag a felelősségbiztosítójának is helyt kell állnia a kárért. Gyanítom azonban, hogy utóbbi nem erőlteti meg magát azzal, hogy alaposan végig gondolja a helyzetet jogilag, ezért abból fog kiindulni, hogy a másik fél nem követett el KRESZ szabályszegést, és ezért elutasítja a kártérítési igényt. Ezt azonban a fentiek alapján ne fogadja el, és ha kell, lépjen fel jogi úton is a másik részes fél biztosítójával szemben. Az ön lakóhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes az ügyben.

Üdvözlettel:

Autójogász

Tisztelt Autójogász!

Kaptam egy levelet az NÚSZ-tól (Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató), hogy lefényképeztek az autópályán matrica nélkül, és ezért fizessek 60 napon belül 7500 Ft-ot, azon túl 30000 Ft, illetve esetleges perköltség.

Utánanéztem, és a kérdéses időpontban szabadnapos voltam, és otthon tartózkodtam, aludtam. A motorom meg a garázsban pihent, a motoromon egyébként tényleg nincs matrica (nem is járok vele autópályán).

Ezt megírtam email-en a NÚSZ-nak, továbbá, hogy küldjék meg a fényképet, mert ezek után kíváncsi vagyok, hogy mi van rajta.

Erre 29 napra, írásban (tértivevényesen) jelezték, hogy az övék egy zárt rendszer, és e szerint az autópályán voltam, de küldjek egy-egy képet a motoromról elölről és hátulról, hogy tisztázzuk. Ők az állítólag rólam készült fényképet nem küldték meg.

Továbbá, hogy a reklamáció nem halasztó hatályú, és szerintük inkább fizessem ki a 7500 Ft-ot, és utána kérjem vissza a pénzt, ha mégis igazam lenne.

Mi a helyes viselkedés ilyenkor? Küldjek képet? Akkor már tényleg lesz rólam képük, kis photoshop tudással tudnak csinálni autópályás háttérrel is. Vagy ne is reagáljak és várjam meg míg beperelnek?

Köszönettel

Gábor

Kedves Gábor!

Az autópálya használati díj megfizetésének elmulasztása miatt kiszabott pótdíjazási eljárás esetén a NÚSZ Zrt. állítja a szabálytalanság elkövetését, következésképpen neki kell azt hitelt érdemlően bizonyítania. Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő minőségű és műszaki tulajdonságú fényképfelvétellel rendelkezzenek a szabálytalanság tényét alátámasztandó.

Ha ön teljesen bizonyos abban, hogy a megjelölt időpontban nem használta sem ön, sem más a motorkerékpárral az autópályát, akkor a pótdíjfizetési eljárás alapjául szolgáló bizonyíték valószínűleg nem megfelelő. Ez adódhat adatfeldolgozási hibából (pl. rendszám rossz leolvasása) vagy abból is, hogy valaki hamis hatósági jelzéssel közlekedett (tehát létező rendszámmal, ami azonban nem az övé).

Véleményem szerint a NÚSZ Zrt. nem fog fotót hamisítani azért, hogy állítását alátámassza, ezért inkább az áll az ön érdekében, hogy mielőbb küldjön fotókat a járművéről. Ennek alapján össze tudják vetni a sajátjukon látható járművel és kiderülhet, hogy egyáltalán a két jármű külső megjelenésre azonos-e (gyártmány, méretek, szín stb.).

Az ön kérése a fotókra vonatkozóan teljesen jogos, és aligha hiszem, hogy technikai akadálya lenne annak, hogy megküldjék önnek akár e-mailben a bizonyítékokat. Őszintén szólva teljesen érthetetlen, hogy erre miért nem került sor az ön esetében. Végső esetben egy peres eljárásban természetesen csatolni kell a képeket. Ezt az utat azonban csak akkor válassza, ha a NÚSZ nem engedi el a pótdíjat és teljességgel kizárható, hogy valaki más használta volna a járművet, akár az ön tudta nélkül is.

Üdvözlettel: 

Autójogász

Tisztelt jogász úr!

Pár nappal ezelőtt vásároltam egy több márkát is forgalmazó márkakereskedésben egy beszámított Ford Focus 1.6 benzin 2008-as évjáratú kombi autót 215 ezer km-el az órájában. Az autó elfogadható állapotúnak látszott, tudásom szerint átvizsgáltam. Állapotfelmérő lapot nem adtak, csak annyit mondtak hogy átnézték, és jó a kocsi!

Pár napra rá tűnt csak fel, álló helyben, nyitott ajtónál gázt adva a motor zajos járása.

Egy autószerelő meghallgatta, és azt mondta valóban zajos, de ez előfordul ilyen kilométer futásnál, különböző alkatrészek kopottsága okán, és még sokáig működhet, csak meg kell szokni a hangot!

Én nem szeretném megszokni! Milyen lehetőségeim vannak, esetleg visszavásároltatni az eladó céggel?

Köszönöm!

Tisztelettel.

H.Sz.

Tisztelt H.Sz.!

Való igaz, hogy használt autó adásvétel során is felvethető a hibás teljesítés kérdése, és az ezzel járó jogkövetkezmények alkalmazása, de csak akkor, ha – a gépjármű életkorára, futásteljesítményre és a róla közölt vagy megismerhető egyéb információkra is tekintettel - rejtett hiba áll fenn.

Az autót természetesen nem ismerhetjük, a leírás alapján azonban valószínűleg nem beszélhetünk hibás teljesítésről amiatt, mert a gépjármű motorja – főleg nyitott ajtónál – hangosabb, zajosabb annál, mint amire előzetesen ön számított. Ez álláspontom szerint nem minősül rejtett hibának, már csak azért sem, mert a gépjármű ezen tulajdonsága érzékszervi úton, szakismeretek nélkül is észlelhető volt az adásvételt megelőző átvizsgálás során.

Ha nincs rejtett hiba, értelemszerűen az ahhoz kapcsolódó egyes jogosultságok sem gyakorolhatók (javítás, csere, árleszállítás és elállás), tehát ön nem tarthat igényt a gépjármű visszavételére. Ettől függetlenül a kereskedés üzletpolitikai megfontolásból felajánlhat önnek értékegyeztetéses cserét egy másik modellre, ez azonban többletköltségekkel jár (átírás, értékkülönbözet), amit önnek kell viselnie.

Ha nem tudja, illetve nem kívánja megszokni az autó hangját, akkor vagy a fenti csere vagy a tovább értékesítés jelenthet megoldást.

Üdvözlettel:

Autójogász

Tisztelt Autójogász.

Adott egy majdnem hároméves autó, ami Magyarországon lett először forgalomba helyezve 2016 novemberében. Peugeot 2008-as, kilométer óra állás 45000 km.

Tehát hivatalos kereskedésben lett megvásárolva 0 km-esként. Tehát ÚJ autó, nem használt, vagyis gondolom, hogy nem az. Minden évben kötelező szervizekre vittem az autót hivatalos márkaszervizbe. Eddig kétszer voltam szervizben, 2017-ben és 2018-ban. Mind a két alkalommal olajat is cseréltek.

Manapság 2019.09.24-én az M6-oson éppen, amikor besorolunk egy benzinkútra (Keresztúri pihenőhely) felvillant az olajnyomás hiba jelző lámpa, majd folyamatosan világít is. Félreálltunk, töltöttem bele olajat, de a lámpa csak világít. A központi kijelzőn is a felirat olajnyomás hiba állítsa le a motort. Felhívtam a Peugeot Assistance-t, hogy most mit csináljak? Persze jótállás már nincs az autóra. Kiküldött egy Sárga Angyalt. Aki megállapította, hogy az autó hangos. Mondom neki, mindig ilyen hangos volt...

Így hát már Autóklub tag is vagyok. Talán még jól jön a rám váró jogi procedúra során. A szerelő azt javasolta, hogy az autóval ne menjünk sehova, csak trélerrel szállítsuk. Jó. Jött is a tréler, elvittük az autót a legközelebbi Peugeot szervizbe. Aznap nem, majd másnap megnézik.

Jó.

Másnap telefonálnak, hogy valószínűleg MOTORCSERE lesz eszközölve az autón, de eközben felveszik a kapcsolatot a gyártóval is a finanszírozással kapcsolatban, kit is terhel a javítási költség. Sima benzines autó, nem dízel, nincs benne turbó. Na és kérdem én, mennyibe fáj egy motor csere: 1,5 millió forint.

Na most akkor nekem kell kifizetni egy alig három éves autó motorcseréjét????

Vagy toljam ki a hulladék udvarba, és vegyek egy másik autót?! Valami jó öreget, azt legalább tudom miért robban le.

Mi nem nagyon szeretnénk javított autót. Mit tehetünk mi, mihez van jogunk?

Követelhetjük vissza az autó árát?

Válaszát előre is köszönettel: Róbert, aki most mindenhová kerékpárral jár a családdal együtt.

Az autó: Peugeot 2008 (2016-os gyártmány, 82 LE)

Kedves Róbert!

A magam részéről hihetetlennek tartom, hogy egy magára valamit is adó gépjármű márka ne adjon alapból legalább 3 év jótállást az általa forgalmazott gépjárműre. Ugyanígy hihetetlen az is, hogy gyakorlatilag a „bejáratós” időszak leteltét követően tönkre mehet egy gépjármű motorja.

Amennyiben a jótállási idő már letelt, akkor a jótállás alapján bizonyosan nem érvényesíthet igényt a forgalmazóval szemben, mivel ez egyúttal jogvesztő határidőt is jelent.

A magam részéről azonban látok még lehetőséget a kellékszavatossági igény érvényesítésére, és ezen belül a cserére vagy a javítási költség érvényesítésére. Jóllehet a kellékszavatossági igény is letelt az ügyben a vásárlást követő két év elteltével, ez a határidő azonban elévülési jellegű. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy ha a vásárló önhibáján kívül nem ismerhette fel a termék gyártási hibáját – és itt véleményem szerint jó eséllyel erről lehet szó – akkor annak ellenére érvényesítheti a kellékszavatossági igényét, hogy az már fő szabály szerint letelt. Ilyen esetben a vásárló akadályoztatva van a határidőben történő eljárásban, és ha az akadály elhárul, a vásárló felléphet az ügyben.

Most, hogy felismerhetővé vált a gépjármű (feltételezhető) gyártási hibája, elhárult az igényérvényesítés eddig fennálló akadálya. Az akadály elhárulásától további 1 év áll az Ön rendelkezésére arra, hogy igényét megfelelő módon, adott esetben bírósági úton érvényesítse.

Amit tanácsolni tudok:

• – legyen az Ön kezében egy minél pontosabb szerviz vizsgálati jegyzőkönyv vagy szakértői vélemény arra vonatkozóan, hogy mi a műszaki hibája a motornak és ez miért következett be (legalább a valószínűség szintjén

• – őrizze meg a szervizfüzetet

• – forduljon írásos kérelemmel a márka magyarországi importőrjéhez és kérje a költségek átvállalását

• – ha szükséges, legkésőbb 1 éven belül indítsa meg a jogi eljárást (fizetési meghagyás, per) a költségek érvényesítése vagy a csereigény érvényesítésére (azzal szemben léphet fel, akitől a járművet vásárolta)

A fentieket ki kell egészítenem azzal, hogy a gépjármű idejekorán bekövetkezett műszaki meghibásodását netán rendeltetésellenes használat (karbantartás elmulasztása, rossz üzemanyag felhasználása, sérülés stb.) okozta, akkor természetesen a kellékszavatossági igény sem lehet alapos.

Remélem, hogy a fentiekkel a segítségére lehettem.

Üdvözlettel: Autójogász