Tisztelt Autójogász!
A kérdésem a következő: Üzemben tartó vagyok, és szeretném kivonatni az autót a forgalomból. Mi a módja? Én is megtehetem, vagy csak a tulajdonos? Mennyibe kerül az eljárás?
Tisztelettel:
A. Ferenc
Tisztelt A. Ferenc!
Leveléből nem derül ki, hogy ideiglenes vagy végleges kivonásra gondolt. Íme a szabályok:
Ideiglenes kivonáskor az üzemben tartó, a tulajdonos vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező más ügyfél kérelmére az okmányiroda a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű forgalomból történő ideiglenes kivonásáról. Ez esetben az okmányiroda a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb hat hónapra a rendszámtáblán lévő címke érvénytelenítése nélkül bejegyzi a kivonás időtartamát a járműnyilvántartásba és a forgalmi engedély Hivatalos feljegyzések rovatába.
Ha a jármű forgalmi engedélye nem áll a kérelmező tulajdonos vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfél rendelkezésére, az okmányiroda határozatban dönt a jármű forgalomból történő ideiglenes kivonásáról. A határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a jármű üzemben tartója köteles az ideiglenes kivonás tényének bejegyzése céljából a forgalmi engedélyt az eljáró okmányirodánál bemutatni. Ha az ideiglenes kivonását a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfél kérelmezte, akkor a kérelemben megjelölt időtartam lejárta előtti ismételt forgalomba állását is a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek kell bejelentenie az okmányirodánál. Ideiglenes kivonás időtartamának lejáratát követően a jármű a közúti forgalomban külön közlekedési igazgatási eljárás nélkül részt vehet, feltéve, hogy az ahhoz szükséges egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel (műszaki vizsga és biztosítás). Az ideiglenes kivonás díja: 1800 Ft, ennek befizetésére csekket kap.
A végleges kivonást ugyanaz a kör kezdeményezheti, mint az ideiglenes kivonást, az okmányiroda a jármű hatósági jelzéseit selejtezés céljából bevonja, a forgalmi engedélyét és a törzskönyvét a bontási átvételi igazolás átvételével, valamint a bontási átvételi igazolás sorszámának járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg egyszerűsített határozattal visszavonja. A bontási átvételi igazolás alapján forgalomból végleg kivont jármű ismételten nem helyezhető forgalomba. A kérelemhez csatolni kell: a bontási átvételi igazolást, a rendszámtáblát, a jármű törzskönyvét, a jármű forgalmi engedélyét. Az eljárás díja szintén 1800 Ft csekken befizetve.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Mivel beteges vagyok, a részletre vásárolt gépkocsimat használatra a menyemnek szándékozok átengedni. Természetesen a havi törlesztést továbbra is én fizetem. A kérdésem önhöz az, hogy kell-e, és milyen iratot készíteni ahhoz, hogy az igazoltató rendőr ne kifogásolhassa, hogy nem a tulajdonos használja az autót.
Válaszát előre is megköszönve,
Tisztelettel:
M. Vilmos
Tisztelt M. Vilmos!
Nem kötelező, de bizonyos esetekben célszerű lehet, ha van kéznél egy kölcsönadási szerződés. Ez egyszerű, két tanú előtt kötött szerződés, aminek az a tartalma, hogy Ön kölcsönadja a menyének a gépkocsit, rögzítik, hogy a kölcsönadás mikortól meddig (lehet határozatlan ideig is) szól, és a járművel kapcsolatos költségeket ki fizeti meg. A szerződés tartalmazza a kölcsönadó és a kölcsönvevő személyi adatait és a jármű adatait.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A következő lenne a kérdésem: Lehetséges-e, hogy ha vétel után nem egyezik meg a tulajdonos és az üzemben tartó személye, a kötelező biztosítást a tulajdonos nevére kössük?
Üdv:
Kristóf
Tisztelt Kristóf!
A kötelező felelősségbiztosítás szempontjából üzemben tartó: a gépjármű tulajdonosa vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartója. A szerződőnek nyilatkoznia kell a kgfb megkötésekor, hogy a jármű tulajdonosa vagy üzemben tartója-e.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szeretném megtudni, hogy autópályán, miután párhuzamos közlekedésnek minősül, miért beszélnek előzésről, nem pedig egymás melletti elhaladásról?
Tisztelettel:
Sándor
Tisztelt Sándor!
A válasz a KRESZ-ben és a jobbra tartási kötelezettségben keresendő. A KRESZ 36. § szerint olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad. Az autóbuszöbölt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és a lassítósávot, valamint a kerékpársávot a párhuzamos közlekedés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az előzés befejezése után a külső forgalmi sávba vissza kell térni. Ha 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, motorkerékpárral vagy - lakott területen - távolsági, illetőleg gyorsjáratú autóbusszal a vezető több járművet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi sávban, feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belső forgalmi sávban folyamatosan is haladhat.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Én csak érdeklődni szeretnék az utánképzés körülbelüli áráról, mert nem tudok róla semmit.
Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelettel:
Joci
Tisztelt Joci!
A díj attól függ, mi miatt kerül sor az utánképzésre, mivel különböző típusú, időtartamú képzések vannak.
1. Az utánképzési foglalkozások – beleértve a feltáró programot és az esetleges vizsgát is – egy órájának díja elméleti jellegű program esetében a közúti járművezetői pótvizsgadíj (1045 Ft) ötszöröse. A legrövidebb képzés 6 óra, a leghosszabb 25 óra, eszerint a díj 6270 Ft és 26 125 Ft között lehet, plusz a feltáró foglalkozás időtartama, ami 1-2 óra lehet.
2. Gyakorlati program esetében a megfelelő járműkategóriára tanóránkénti költségtérítés ötszöröse. Ez személygépkocsi (B kat.) esetén 21 km-re meghatározott üzemanyagérték és 323 Ft egyéb költség ötszörösét jelenti óránként.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szakmunkás-bizonyítvánnyal és 23 éves balesetmentes nemzetközi vezetői gyakorlattal rendelkezem. Lehetséges-e hogy érettségi hiányában gépjármű-oktatói tanfolyamra jelentkezzem?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
P. Cs.
Tisztelt P. Cs.!
Sajnos nem lehetséges. A tanfolyamra jelentkezés feltételei: alsó korhatár 22 év, középiskolai érettségi, büntetlen előélet, a kizárólag elméleti szakos szakoktatói tanfolyamhoz legalább „B” kategóriás vezetői engedély, gyakorlati szakos oktatási tanfolyamhoz − az oktatni kívánt járműkategóriának megfelelő − érvényes vezetői engedély, valamint PÁV II. (pályaalkalmassági) minősítés. Az érettségi tehát feltétele annak, hogy ilyen tanfolyamra jelentkezhessen.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Általam okozott balesetben egy 2002-es Citroën C5 hátsó lökhárítója kismértékben sérült (belementem). Más elem nem sérülhetett, a lökhárítón horpadás keletkezett, tehát ha a tartópánt törött is, maximum azt az elemet kellett cserélni, fényezni. A biztosító − hogy a bónuszfokozat megmaradjon − 130 000 HUF befizetését kéri. Szerintem ez a teljes javítási költsége az autónak. Akkor minek a biztosítás?
Tisztelettel:
Balázs
Tisztelt Balázs!
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy ez egy lehetőség, jogosultság a károkozó üzemben tartónak, hogy a bónuszát megtarthassa. Az általános szerződési feltételek szerint: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa.” Természetesen, ha ezzel a szerződő fél többet veszít, mint amit a bónusz megtartása érne, nem kell fizetnie.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzésére vonatkozó szabályok megsértése miatt kézhez kaptam egy 100 000 forintról szóló csekket. Ön szerint ez az összeg jogos pénzbüntetésnek nyilvánul? Indoklás: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-Bm együttes rendeletnek KRESZ a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzésére vonatkozó 9.§ (4) bekezdés d) pontban foglalt előírását megszegve közlekedtek. Ez pontosan mit is jelent?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
L. Ferenc
Tisztelt L. Ferenc!
Ez az idézett rendelkezés határozza meg a fényjelző készülék fogalmát, ezen belül a piros fény miatti megállási kötelezettséget. A közigazgatási bírság összege piroson áthaladáskor százezer forint, ez kormányrendelet által előírt fix összeg és ha a piroson valóban áthajtott, akkor jogos büntetés.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Mivel sújthat a rendőr a közúti ellenőrzésnél, ha egy kétütemű Trabantot engedély nélkül négyütemű Volkswagen motorosra alakítottam?
Előre is köszönöm válaszát:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Ellenőrzéskor a rendőr a forgalmi engedélyt a helyszínen köteles elvenni és szabálysértési feljelentést tenni. Ennek alapján a közlekedési igazgatási hatóság a járművet annak műszaki alkalmassága igazolásáig hivatalból kivonja a forgalomból.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Menetlevél ügyben írok magának, mert teljesen össze vagyok kavarodva. Adott egy cég, amely vásárolt egy kishaszongépjárművet. Ezt az autót én mint cégen kívül eső tag vezetem. Az üzemanyag áfáját visszaigényeljük. Rakomány sosincs a kocsiban.
Ez esetben kell menetlevelet kitölteni (üzemanyag-áfa miatt)? Vagy mi a teendő? Igazoltatáskor mi történhet?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
L. Máté
Tisztelt L. Máté!
A menetlevél vezetési kötelezettség továbbra is kiterjed a gazdálkodó szervezetekre, amelyek
a) a Magyar Köztársaság területén belföldi vagy nemzetközi forgalomban − ideértve az átmenő forgalmat is − közúti közlekedési szolgáltatást végeznek, illetőleg a Magyar Köztársaság területén közúti járművet (a továbbiakban: jármű) tartanak üzemben;
b) a Magyar Köztársaság területén kívül magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel közúti áruszállítást vagy személyszállítást végeznek;
c) a külön jogszabályban meghatározott C1, C1+E, C, C+E, illetve D1, D1+E, D, D+E kategóriában érvényesített vezetői engedéllyel vezethető gépkocsival közúti áru- vagy személyszállítást végeznek.
A közúti forgalomban nem közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, menetlevéllel vehet részt. Menetlevélként olyan okmány használható, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) az üzemben tartó megnevezése, székhelye és a gépjárművezető neve;
b) a jármű rendszáma, telephelye;
c) a rakományra vonatkozó adatok (az árutulajdonos által kiállított szállítólevél száma, a szállítmány megnevezése, mennyisége, származása, a csomagolás módja, veszélyes áruknál az ADR szerinti adatok), illetőleg a szállított személyek számára vonatkozó adatok az indulás, a megállások és az érkezés helyének (fel- és lerakodás) és idejének, a kilométeróra állásának, valamint a megtett kilométer-teljesítménynek a feltüntetésével. Ha rakományt nem szállít, akkor ezt kell feltüntetni.
A menetlevél vezetésének elmulasztása komoly bírságokkal jár.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
18 éves vagyok, nemsokára friss jogosítvánnyal. Nyár végére szeretnék egy saját autót, amire a biztosítást édesapán nevére kötném, mivel így olcsóbb. Hallottam olyat, hogy az is kedvezménnyel jár, ha a gépkocsit nem vezeti 35 év alatti személy, ha mégis, akkor károkozásnál nem fizet a biztosító. Ha a saját hibámon kívül törik össze az autómat, akkor is érvénybe lép ez a pont, és nem fizetik ki a nekem okozott kárt? Vagy csak arra vonatkozik, ha én vagyok a felelős?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
B. Gergely
Tisztelt B. Gergely!
A biztosítók különböző jogcímek, körülmények (lakóhely, életkor, családi állapot, foglalkozás stb.) alapján adnak kedvezményeket, először érdemes ezeket az ajánlatokat (pl. a biztosítók honlapján vagy a biztosítások közvetítésével foglalkozó internetes oldalakon) átnézni, hogy mivel mennyit tudna megtakarítani. Ezek után eldöntheti, ki legyen az üzemben tartó. Életkor alapján nem lehet a kárkifizetést megtagadni, ez félreértés lehet. A kötelező biztosítás általános szerződési feltételei szerint az érintett szerződés vonatkozásában a bonus/malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette. Ha az adott gépjárművet idegen személy jogtalanul használatba veszi, és ennek ténye a rendőrhatóságnál bejelentésre kerül, úgy a gépjármű jogellenes vezetője által okozott kár a szerződés osztályba sorolását nem érinti. Tehát, ha úgy dönt, hogy édesapja lesz az üzemben tartó, és Ön kárt okoz a járművel, akkor édesapja pl. A00-ból malus fokozatba kerül. Ha az autót ellopják, kárt okoznak vele, és a lopást az üzemben tartó a rendőrségen bejelenti, marad az eredeti fokozatban.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Az interneten, az UNION Biztosító honlapján lévő űrlappal, programmal végeztem 2008 novemberében a váltást, hozzájuk kívántam átmenni, az OTP (később Groupama) Garancia Biztosítótól. Besorolásom sok éve B10. Miután mindent elvégeztem az interneten, értesítést is kaptam az UNION-tól, hogy elfogadták az átjelentkezésemet, de egynémely iratot (munkáltatói igazolás és T-home szerződés még hiányzik) hozzak be. Miután bementem, és minden kért iratot személyesen átadtam, megkérdeztem, hogy rendben van-e a dolog, kell-e még valamit tennem. Erre azt válaszolták: nem, ők intéznek mindent, úgymint a régi biztosítás felmondását az akkor még OTP Garanciánál, illetve megkérik a Bonus/Malus igazolást.
Ezek után postán hamarosan meg is kaptam az új UNION KGFB kötvényemet B10 besorolással. Már két negyedéves díjat is levont az UNION a számlámról, 2009.06.30-ig rendezett a díj. Azt hittem, minden rendben, amikor levelet kapok az UNION-tól, hogy nem tudták beszerezni az OTP (Groupama) Garancia biztosítótótól a bonus/malus igazolást, ezért egyoldalúan felbontották a B10-es biztosítási szerződésemet, és átsoroltak A0-ba.
Kérdésem ezért az lenne, megtehet-e ilyet az UNION Biztosító, hogy a már meglévő, általam jóhiszeműen fél évvel korábban megkötött, B10-es szerződést egyoldalúan felbontja. Arról nem is beszélve, hogy úgy tudom, az igazolás beszerzése neki lett volna a feladata. Mert erre hivatkozik, ugye, hogy ezért sorolt vissza, mert az nincs meg. Meg az is kérdés, hogy ha tényleg nincs meg, mint ahogy állítják, akkor mi alapján állították ki a kötvényemet?
Az ügyet egyre zavarosabbnak, de legfőképpen szabálytalannak vélem. Olyat nem akarok állítani, hogy hazudik a biztosító, de a fenti kérdések legalábbis aggályos helyzetet mutatnak.
Még annyit, hogy semmilyen díjfizetési elmaradásom nincsen, 2008 végéig az előző biztosítónál rendezett a díj, és itt a 2009 első félévi is, teljesen.
Üdvözlettel:
S. Péter
Tisztelt S. Péter!
Az évfordulós váltás esetén (átkötési időszak alatt) a szerződőnek valóban nem kell már a kártörténeti igazolást mellékelnie az ajánlat mellé, mert a bonus/malus besorolást is tartalmazó kártörténeti adatokat a biztosítók egymástól bekérik. Ehhez csak az szükséges, hogy az ügyfél az előző biztosító nevét és előző KGFB szerződésének kötvényszámát az ajánlaton megadja. Ha ezt nem teszi meg, a szerződés rögtön a legrosszabb (malus) osztályban, M04-ben kerül rögzítésre.
Az általános szerződési feltételek szerint, amíg a kártörténeti igazolás beszerzése eredménytelen, az adott biztosítási időszakban az új szerződés az A00 bonus/malus osztályban marad. Az igazolás biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül a szerződés osztályba sorolását az igazolás adattartalma alapján visszamenőleges hatállyal kell módosítani. A biztosító tulajdonképpen arra számítva, hogy rövid idő alatt be tudja szerezni az igazolást, A00 helyett B10-be sorolta, de mivel az igazolást nem tudta még beszerezni, a kormányrendeletnek megfelelően visszasorolta A00-ba. Ha megjön a B10-es igazolás, visszamenőleg korrigálják a besorolását, és a díjat is ehhez igazítják.
Próbálja meg személyesen kérni a kártörténeti igazolást, ezzel előreléphet, gyorsíthatja az ügy megnyugtató lezárását.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy személygépjárműre szeretnék újra kötelező biztosítást kötni a napokban, ehhez kérném tanácsát. Mire számíthatok, mik lesznek a nehézségek, ha lesznek?
A történet a következő: Érvényes MÁV biztosítással rendelkeztem 2007.12.31-ig, ám 10. hóban autómat összetörtem önhibámból, más résztvevő nélkül, tehát semmilyen biztosítási folyamat nem vette kezdetét. Autóm a garázsomban pihent a felújításra várva. Még ki is vonattam ideiglenesen a forgalomból 2008.06. hóig. Közben a MÁV biztosító, mint tudjuk, megszűnt, de 2008-ra nem is fizettem be a csekkeket, amiket küldtek, mert ugye ki lett vonva a forgalomból, meg egy üzemképtelen autóra feleslegesnek tartottam.
Most kész az autó, újra régi fényében ragyog. Tehát a napokban szeretnék rá újra kötelezőt kötni. Mennyire lesz ez nehéz? Ugyanis nincs átkötési időszak, nem új tulajdonos miatt kell ezt kötni. És a mai napig nem kaptam meg a MÁV által beígért kártörténeti igazolást. Szerintem már nem is fogom. Mondjuk úgyis A00 volt. A MÁV-os biztosítást neten kötöttem, ami után postán kellett volna kapnom a szerződést is, de ilyet se kaptam, csak a csekkeket. Mivel csekkem volt (a rendőr pedig ezt nézi), nem hiányoltam a szerződést. Tehát a kötvényszámomat sem tudom.
Előre is köszönöm válaszát, tanácsát.
Singer
Tisztelt Singer!
Az autót kivonatta a forgalomból ideiglenesen, de gondolom, ezt nem jelentette be a biztosítónál, és nem kérte a biztosítás szünetelését. Ez azt jelenti, hogy az azóta eltelt időszakra rendeznie kellett volna a biztosítást, mivel a forgalomból kivonás bejelentése nélkül a biztosítási díjfizetési kötelezettség nem szünetel. Ha a biztosítás díjnemfizetéssel szűnik meg, ugyanannál a biztosítónál kell újrakötni. A MÁV biztosító most felszámolás alatt van, biztosítást újra ilyen esetben sem köthet. Forduljon a biztosító ügyfélszolgálatához, hogy rendezné az elmaradt időszakot, kérjen kötvényszámot és kártörténeti igazolást, ezzel kell másik biztosítónál próbálkoznia újabb biztosítást kötni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Az lenne a kérdésem, hogy mivel használt autót veszek, és a jármű júliusig biztosítva van, a biztosítást közvetlenül a vásárlás után kell megkötnöm a saját nevemre, vagy elég az előző lejárta után (ami az előző tulajdonos nevén van).
Tisztelettel:
Zoltán
Tisztelt Zoltán!
Ha a biztosítási szerződéskötésre a tulajdonos változása miatt kerül sor, az új tulajdonos (üzemben tartó) köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni. A gépjármű tulajdonjogának átszállása és a biztosítási szerződés megkötésének időpontja közötti időszakra az üzemben tartó a szerződést kötő biztosító díjszabása szerinti A00 osztály díjának megfelelő időarányos részét köteles megfizetni. Azaz az adásvétel után minél gyorsabban célszerű biztosítást kötni, mert a köztes időre az esetleges bónuszfokozat figyelembe vétele helyett A00-ás díjat szed be a biztosító. A biztosítás megkötését a gépjármű átírásakor igazolni kell, e nélkül nem is tudja átíratni a járművet. A korábbi tulajdonos pedig 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a kötvényen feltüntetett adatok változását, az ő biztosítása érdekmúlással megszűnik, és vissza fogja kapni a júliusig rendezett biztosítás arányos összegét. Ön pedig a tulajdonszerzés napjától lesz köteles megfizetni a biztosítási díjat.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A következő komplex probléma megoldására várnék Öntől jogorvoslatot:
Vásároltam egy Renault Clio 1.5 dci személygépkocsit 2009.04.30-án, ami 2004.12. hónapban lett forgalomba helyezve. A gépjárművet 10. napja használtam, amikor az M3-as autópályán hazafelé tartva Budapestre leállt az autó alattam. (Addig kb. 100 km-t tettem meg vele.) Hívtam a szervizt, és az autót bevittük, nagyobb lett a baj, mint ahogy első körben gondoltam. Rejtett hiba! A probléma oka: az autóban tönkrement a nagynyomású szivattyú. Ennek cseréjére és a porlasztócsúcsok felújítására lenne szükség ahhoz, hogy ismét működőképes legyen az autó. Ez nekem bruttó 282 000 Ft-ba kerülne.
Közben felhívtam a volt tulajdonost, aki magánszemély, hogy szeretném, ha kétharmad részben hozzájárulna a javítási költségeimhez, de Ő erre azt mondta, megtekintett állapotban vettem meg az autót, nem fizet. Még hozzáfűzném, hogy az autóról részletes állapotfelmérés készült, amit a CIB Credit Zrt. készíttetett (lízingelt az autó), és az adásvételi szerződés 4. pontjában azt íratta alá velünk a bank (ez a CIB mondhatni belső jogásza által szerkesztett adásvételi): „A Szállító (eladó) a gépjármű műszaki állapotáról, esetleges sérüléseiről, rejtett hibáiról részletesen tájékoztatta a Vevőt, aki ezeket tudomásul vette. A Szállító kijelenti, hogy a jövőben előforduló hibáiért szavatosságot nem vállal.”
Hogy tud valaki tájékoztatni valakit rejtett hibákról? Illetve követelhetek-e valamilyen kártérítési összeget az eladótól, aki magánszemély? Kell-e az eladónak vállalni valamilyen felelősséget az autó műszaki állapotát illetően, és ez törvény szerint hány nap az eladástól számítva? A jármű még nem került a nevemre, mert szervizben van, esetleg elállhatok még a szerződéstől, a banktól és az eladótól is?
Várom mielőbbi válaszát, köszönettel:
B. Balázs
Tisztelt B. Balázs!
A Ptk. 306. §-a értelmében a jogosult akkor követelhet árleszállítást vagy számolhatja föl a szerződést, ha a teljesítés hibás. Az eladó hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Használt gépkocsira kötött adásvételi szerződés esetében a törvényes tulajdonság azt jelenti, hogy a gépkocsi az életkorával és futásteljesítményével arányos műszaki állapotban van. A szerződéses tulajdonság ettől több, egyéb szerződésbeli kikötés lehet, azok a műszaki jellemzők pl., amiket az állapotfelmérő lap tartalmaz.
A szolgáltatásnak a teljesítéskor kell hibásnak lennie. Az ezt követően mutatkozó hiba esetén a teljesítést csak akkor lehet hibásnak tekinteni, ha a hiba alapja, oka a teljesítés idején már fennállott, tehát rejtett hibáról van szó.
Az aláírt szerződés értelmében az eladó a gépkocsi jövőben előforduló hibáiért szavatosságot nem vállal. A rejtett hibára vonatkozó szerencsétlen megfogalmazás és az előbb idézett pont alapján a hiba jellege, a vételárhoz viszonyított mértéke és még esetleg egyéb értékelhető körülmények alapján kevéssé valószínű (de nem kizárt), hogy sikerrel el tud állni a szerződéstől.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Motorblokkcsere előtt állok, és ennek a folyamatnak a pontos menetét szeretném tudni. Nem típusmódosításról lenne szó, hanem egy szimpla motorcseréről. Ennek a cserének a menetére és a járulékos költségeire szeretnék választ kapni (szükséges okmányok beszerzése kb. mekkora költséggel jár).
Köszönettel:
Tamás
Tisztelt Tamás!
Típusazonosság esetén elvégezteti a szakszervizzel a motorcserét, és a szakszerviztől kell kérnie erről egy igazolást. Ennek hiányában a Közlekedésfelügyelet megvizsgálja és ez ad igazolást, amiért külön fizetni kell, tehát érdemesebb a szervizben igazoltatni, hogy típusazonos motorcsere történt. Ha ez megvan, személyazonosságot igazoló irattal, forgalmival és törzskönyvvel kell bemenni az okmányirodába, és igazolni kell, hogy a kötelező biztosítás is fizetve van. Az eljárás díja: forgalmi engedély, törzskönyv ára: 6000-6000 Ft, műszaki címke: 450 Ft, csekket az okmányirodában adnak.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A következő, véleményem szerint messzemenően jogellenes gépkocsi-márkakereskedői magatartással kapcsolatosan szeretnék Önöktől tanácsot kérni.
2009. február 6-án egy új, Opel Astra Classic típusú gépkocsit vásároltam egy Opel-márkakereskedéstől használtautó-beszámítással. Március 9-én átutaltam a vételár nagy részét. 2009. február 27-én megtörtént a gépkocsi nevemre írása is, melyről akkor szereztem tudomást, amikor 2009. április 3-án megkaptam a gépjárműadóról szóló határozatot. Ekkor tudtam meg a gépkocsim rendszámát is. Azóta a kereskedésben folyamatosan hitegetnek, és nyilvánvalóan szándékosan félretájékoztatnak. Általában azt mondják, hogy egy-két héten belül biztosan megkapom az autót. Április végén személyes megbeszélést folytattam a cégvezetővel, amely során kiderült, hogy továbbra sem hajlandó az átadás időpontját kitűzni, illetve a használt gépkocsim átadására nem ad lehetőséget. A beszélgetés végén ráadásul egyértelműen megfenyegetett, hogy amennyiben nem maradok nyugton, akkor ő egyoldalúan módosítja a használt autóm beszámítását.
Ezt követően elkezdtem keresni az új autóhoz tartozó törzskönyvet. Az okmányirodában megtudtam, hogy a törzskönyvön a CIB Credit Zrt. javára elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve. Megkeresésemre azt a tájékoztatást adták, hogy a nevem és a rendszámom alapján velem jogviszonyba nem állnak, náluk nincsen a törzskönyvem, viszont azt ígérték, hogy átnézik a rendszerüket alváz és motorszám alapján. Ez meg is történt, majd telefonon felhívtak, és közölték velem, hogy semmilyen tájékoztatást nem adhatnak nekem, mert nem állnak velem jogviszonyban, az autókereskedéssel viszont igen, azaz tényleg hitelt vettek fel a gépkocsimra elidegenítési és terhelési tilalommal. Mindezek mellett a kereskedésben április eleje óta azt állítják egy rendszám nélküli gépkocsiról, hogy az az én tulajdonom. Egy másik, de szintén a láncolathoz tartozó kereskedés vezetője már olyan ígéretet is tett, hogy még aznap átadják az autómat, de ezt sem tartották be. Két ügyvédi felszólítást is küldtünk a kereskedésnek, melyekre a mai napig nem reagáltak. 2009. május 14-én a rendőrséghez fordultam, eddig onnan sem kaptam visszajelzést.
Kérem, amennyiben lehetséges, adjanak tanácsot az ügyemben! (Hova fordulhatok, és mit tehetek még?)
Köszönettel:
F. Péter
Tisztelt F. Péter!
Mivel az eladó kereskedés nem teljesítette a szerződésben foglaltakat, a szerződés tartalmilag nem jött létre, nem teljesült, ön álljon el a szerződéstől és követelje vissza pénzét és a beszámított gépkocsiját. Az ügyvédi képviseletről szerencsés volna továbbra is igénybe vennie, ilyenkor bármi kisülhet. Ön helyesen megtette a rendőrégi feljelentést is, a rendőrségi eljárás megy a maga útján, majd kiderül, hogy lehet-e büntetőjogilag is értékelni ezt a szituációt. Máshová nem szükséges fordulnia, ha hamarosan nem tudják rendezni ezt az ügyet a kereskedéssel, a bírósághoz kell keresetet benyújtania.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy rendbeli halált okozó ittas járművezetés, egy rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának a vészhelyzetet előidéző által elkövetett bűntett miatt valakit 3 év börtön főbüntetésre, 4 év járművek vezetésétől eltiltás mellékbüntetésre ítélnek. 2 év után szabadul a börtönből. Kérdés: jogosítványt mikor kaphat?
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A mellékbüntetés független attól, hogy előbb szabadult, tehát érvényes marad a 4 éves eltiltás. Lehet ugyan méltányossági kérelmet benyújtani a bírósághoz, ha a körülményei az ítélet meghozatala óta úgy változtak meg, hogy méltányosságot tud kérni. Önmagában az, hogy előbb szabadult, nem lehet indok, de az lehet a családi vagy egészségügyi indok.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
18 és fél éves vagyok, egy hónap múlva elkezdem a B kategóriás jogosítvány megszerzését, és kb. októberre meglesz a jogsim. Annyit szeretnék megtudni, hogy van ez a kezdő jogosítvány, és azt tudom, hogy 2 évig nem húzathatok utánfutót. Azt viszont nem tudom, hogy egyedül vezethetek autót, vagy kell mellettem ülnie valakinek.
Válaszát előre is köszönöm!
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Nem kell beülni senkinek Ön mellé, vezethet egyedül is, nincs ilyen tiltás, bár nem tudni miért, ez a hiedelem makacsul tartja magát. Az utánfutó-vontatás tilalmát viszont jól tudja.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szabályosan parkoló autómra a háztetőről a hirtelen olvadáskor hatalmas mennyiségű hó zúdult, melynek következtében több helyen behorpadt a motorháztető és az utastér teteje. A ház műemlék. Mikor felkerestem az üzemeltetőt, alkalmazottjuk megjegyezte, hogy emiatt szerelhettek csupán jégvágót, és nem hófogót a tetőre. A cég biztosítója a mai napon közölte, hogy nem fizet, mert szerintük mindent megtettek azért, hogy ilyen kár ne következhessen be…
Mit tehetek én − aki mégis szeretnék kártérítést kapni − ezek után?
Várom szíves válaszát.
Köszönettel:
Sz. Csaba
Tisztelt Sz. Csaba!
Nem marad más lehetősége, mint a perlés. A Ptk. 352. § (1) bekezdése szerint: „Épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”
A ház kezelője a leírtak alapján nem feltétlenül tett meg minden tőle elvárhatót a veszély elhárítása érdekében, pl. nem figyelmeztette a parkoló járművek tulajdonosait (pl. a ház elé kirakott táblával) a veszélyhelyzetre és a felgyűlt nagy mennyiségű havat nem takarította el. Amennyiben a karbantartási kötelezettségnek nem tett maradéktalanul eleget, felelős a kárért.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A minap a megengedettnél gyorsabban hajtottam át a vasúti átjárón. Az átjáróval szemben rendőrkocsi állt kicsit lejjebb. Az lenne a kérdésem, ha kameráztak és "lekaptak", mekkora bírság várható?
Válaszát előre is köszönöm!
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Ha a vasúti átjáró előtti megállásra és a vasúti átjárón való áthaladásra vonatkozó KRESZ szabályokat nem sértette meg, csak simán gyorsan hajtott, akkor attól függően, hogy hány százalékkal lépte túl a megengedett sebességet, 30 ezer (30-50%), 40 ezer (51-60%-ig), 60 ezer (61-80%-ig), 90 ezer (81-100%-ig), 130 ezer (101-150%-ig) és 300 ezer (150% felett) a bírság.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Levélírónk 2009. áprilisban követte el a gyorshajtást, felhívjuk a figyelmet, hogy azóta (2009. május 2-től) a jogi szabályozás megváltozott. Az új szabályozást azonban csak a május 2. után indult eljárásokban lehet alkalmazni. Erről részletesebben hamarosan olvashatnak.
Tisztelt Autójogász!
Az lenne a kérdésem, hogy ha megköttetett egy adásvételi szerződés, azt vissza lehet-e mondani bizonyos időn belül? Használtautó-vételről van szó.
Előre is köszönöm a válaszát!
Üdv:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Általánosságban azt lehet mondani, hogy erre egyrészt akkor van mód, ha ezt a szerződésben kikötik, ez esetben a szerződésben megjelölt időtartamig és a szerződésben megjelölt feltételek bekövetkezése esetén lehet elállni a szerződéstől. A szerződében ilyenkor célszerű meghatározni azt is, hogy az elállás gyakorlásáig történt használatért a vevő milyen használati díjat vagy értékcsökkenést köteles fizetni.
Másrészt ha hibás teljesítés történik, és a vevőnek sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy az eladó a kötelezett kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni, a vevő elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye, és a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesíthető a vevő ezen joga. Ebben az esetben elállás esetén a vevő nem köteles a gépjárműnek azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Megállított a rendőr, mert nem égett a bal fényszóróm, ki volt égve a tompított fény izzója. Nem volt nálam az izzólámpakészlet, és pénzbírságot kaptam. Kérdésem: ezért a helyzetért mennyi a minimum és a maximum pénzbírság Magyarországon? A pénzbírság, ha 24 órán belül befizetem, akkor nem csökken a felére?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A helyszíni bírság minimum összege 3000 Ft, maximuma 20 000 Ft. Ha a helyszíni bírság kiszabását − a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után − tudomásul veszi, a bírságolás ellen jogorvoslatnak helye nincs. Tudomásul vett helyszíni bírság esetén készpénz-átutalási megbízást (csekket) kap, és a bírságot harminc napon belül kell befizetnie. 24 órán belüli befizetés esetén nincs kedvezmény. A befizetés elmulasztása esetén a bírságot kizárólag adók módjára lehet behajtani.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szeretnék egy kétütemű Wartburgot vásárolni. Az ismerőseim azt mondják, ne gondolkodjak ebben a vásárlásban, mivel a kétütemű személyautókat nem lehet átíratni. Kérdésem a következő: Átíratható a nevemre a kétütemű Wartburg? Vásárolhatok Wartburgot? Tudom, a műszakira katalizátort kell bele szerelni, de attól megvehetem? Az okmányiroda átírja a nevemre?
Köszönöm a válaszát, üdvözlettel:
Csaba
Tisztelt Csaba!
Érvényes műszakival átíratható a nevére a jármű, de a környezetvédelmi felülvizsgálat és az időszakos vizsgálat során szigorú szénhidrogén-kibocsátási határértéknek kell megfelelnie. Ez katalizátorral elvileg megy, de előbb konzultáljon szakemberrel, megéri-e ezt a kiadást. A régi (2004. július 15. előtti) tulajdonosok azonban ehhez képest kedvezőbb helyzetben vannak, esetükben a CH-kibocsátási határértéket 2020. december 31-éig teljesítettnek kell tekinteni, ha a gépkocsi motorjának beszabályozása megfelel a gyártó által előírt értékeknek.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Meghirdettem az autómat a neten, és hívott egy kereskedő. Kicsit fura volt az ajánlata (amire így ismeretlenül nemet is mondtam), miszerint ő megvenné az autót, de nyitott adásvételivel. Kérdeztem, hogy mi is az, azt mondta, hogy írunk papírt, hogy ő átvette, nekem készpénzben kifizette a vételárat, de nem írja át a saját nevére, hanem majd annak a nevére, aki tőle megveszi. Merthogy neki ne kelljen ezért plusz pénzt fizetnie.
Az lenne a kérdésem, hogy ilyen létezik-e, ha igen, akkor szabályos-e, rám nézve van-e bármilyen hátránya.
Köszönettel:
V. T.
Tisztelt V. T.!
Ennek a szabályos és korrekt módja az, hogy kötnek pl. egy bizományosi szerződést, mely azt tartalmazza, hogy Ön értékesítés céljából átadja a járművét a kereskedőnek, akit Ön felhatalmaz, hogy Ön helyett eladja azt harmadik személynek. A vételárat közösen meghatározzák, és megegyeznek a sikeres értékesítés esetén a kereskedőt megillető jutalékról, illetve arról, hogy sikertelen értékesítés esetén a kereskedő számol-e föl Önnek valamilyen költséget. Arról is rendelkezni érdemes a szerződésben, hogy a bizományosi értékesítés idejére a járművet ideiglenesen kivonják a forgalomból, és ezt a biztosítónak is bejelentik, hogy amíg Ön nem használja, ne kelljen a közterheket és a kgfb-t fizetnie. Persze ez a kereskedőnek nem ideális, így ugyanis próbaútra nem vihető a jármű, ha ragaszkodik a forgalomban tartáshoz, Önnek számolnia kell azzal, hogy akár évekig is fizethet a kereskedőnél álló autóra. A tulajdonos addig Ön marad, amíg a járművet nem értékesítik. Ha ezeket a szerződési elemeket megbeszélik és rögzítik, nem érheti meglepetés vagy hátrány (hacsak abból eredő nem, hogy a gépkocsit a kereskedésben kár éri, ilyenkor azonban Önnek joga van kártérítést követelni).
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István