Tisztelt Autójogász!

2022. októberében kereskedésben vásároltam egy 2010-es évjáratú VW Sharant. Az autó külföldről (Ausztriából) behozott autó volt, amit friss magyarországi műszakival árultak. Az óra akkor 296 ezer km-en állt. Vásárláskor nem nézettem át szakszervizben, mert azt gondoltam, hogy magyarországi forgalomba helyezéskor komolyabb műszaki vizsgán kell átesnie az autónak, így nem lehet olyan gondja az autónak, amit egy átvizsgáláskor észlelni lehet. Próbakör alatt rendben működött az autó, nem vettem észre semmi rendelleneset. A kereskedő sem említett semmilyen hibát a vásárláskor.

Összesen ~3 ezer km-t mentem az autóval, ami alatt hibát nem észleltem, csak azt, hogy a hűtőfolyadékot kell utántölteni, mert a min. értékig csökkent a szint. Majd előjött egy ESP zavar, amivel autóvillamossági szerelőhöz vittem az autót. A szerelőhöz hajtva észrevettem, hogy a fűtés is elromlott. (korábban nem észleltem ezt) Kértem, hogy erre is nézzen rá. Az autóvillamossági szerelő nem javította meg az autót, mert a tesztkör alatt kinyomta a motor a hűtőfolyadékot. Véleménye szerint hengerfejes, ezért nincs fűtés sem és amíg az nincs megjavítva, addig nem érdemes az ESP-vel foglalkozni.

Elvittem egy másik szerelőhöz az autót, ahol kitakarítottak egy vízcsövet (állítólag ez típushiba), hátha az megoldja a problémát és nem kell hengerfej tömítést cserélni. Pár száz km. megtétele után ismét észlelni lehetett a hűtőfolyadék fogyását, valamint a hűtőkör folyamatos "felkeményedését", ami beavatkozás nélkül az utastér fűtés ismételt megszűnéséhez vezetett volna. Szükséges volt egy hengerfej felújítás, ami 2023 májusában lett elvégezve. A felújítás közben kiderült, hogy a turbó is javításra szorul, ami szakműhelyben lett elvégezve. A motor és fűtésproblémák megszűntek. Az ESP probléma továbbra is jelen van. A hengerfej/turbó felújításkor 299 ezer km volt az autóban.

A javításokról eddig nem informáltam a kereskedőt. A kérdésem az lenne, hogy ezek a hibák kimerítik-e a rejtett hiba fogalmát és követelhetek-e ennyi idő és megtett km. után a kereskedőtől kártérítést? Válaszát előre is köszönöm!

Kedves Olvasó,

elvileg igen, gyakorlatilag az ördög a részletekben rejlik. Egyfelől kereskedéstől vásárolt, így 2 év a szavatossági idő, ebből a vásárlást követő 1 éven belül jelentkezett hibák vonatkozásában a kereskedésnek kell igazolnia, hogy azok az adásvételkor még nem voltak meg.

Idáig egy viszonylag gyakori használt jármű vásárlással kapcsolatos kérdés lenne. A reménybeli egyezség érdekében, illetve más, hasonló cipőben járók kedvéért azonban azt is ki kell emelni, hogy a hibákról mihamarabb kell értesíteni az eladót, ha később vele szemben igényt akarunk érvényesíteni. Első körben ugyanis kijavítást lehet kérni, a mással történő kijavíttatás költsége, mint igény csak ezután jöhetne képbe. Jelen esetben azonban egyáltalán nem lehet ilyen igény, mert fogyasztói szerződésnek minősül, ha magánszemély kereskedéstől vásárolt, és sajnos még nem ment át a köztudatba, hogy ebben az esetben nem javíttathatjuk ki mással a hibákat. Pontosabban igen, de nem ennek költségét, hanem ha az eladó maga nem volt hajlandó rá, akkor második körben árleszállítást kérhetünk. Zsonglőrködés, tudom, de ez a szabály.

Mivel még most is van hiba, amit célszerű a kereskedés felé mihamarabb jelezni, javaslom, hogy egy kalap alatt rendezzék a korábbi javításokra vonatkozó igénnyel együtt.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Van egy garanciális KIA Sportage-ünk, aminek a motorját gyártói hiba miatt javíttatni kell. Mivel a szervizelés nem 3 napba fog telni (előzetesen 2-3 hónapot mondtak), és a család nem rendelkezik másik autóval, benyújtottam csereautó igényemet a cég felé, de sajnálattal olvastam, hogy ebben az esetben nem áll módjukban csereautót biztosítani a szervizelés időtartamára. Mit tehetek ebben az esetben? Mert másik autót nem áll módunkban venni és bérelni sincs lehetőségünk.

Köszönöm a segítséget! B.E.

Kedves B.E.,

Automatikusan ugyan csak abban az esetben jár csereautó, amennyiben a garanciális feltételekben ezt vállalja az eladó, de ez nem jelenti azt, hogy Önöknek ne lehetne jogos az igénye. A motor hibája jogi kifejezéssel élve hibás teljesítést jelent, elsődlegesen ennek a hibának a kijavítását lehet kérni akár garanciáról, akár szavatosságról van szó.

Hibás teljesítés esetén azonban nemcsak az autóban lévő hiba kijavítása jár, hanem minden olyan kár megtérítése is, ami a hibával közvetlen ok-okozatban áll. Ilyen lehet a javítás idejére a jármű pótlásának a költsége. Ebben a körben arra kell figyelni, hogy a károsult csak az elkerülhetetlen költségeit érvényesítheti, egyszerű kényelmi okok sajnos nem játszanak szerepet.

Abban az esetben azonban, ha a cserejármű használata alapos indokkal alátámasztható, akkor a kijavításra köteles társaság ezeket a költségeket is köteles megtéríteni. Amennyiben erre nem hajlandóak, tegyenek írásos panaszt.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Címlapkép: Olaf Gallas

2022.06.23-án a feleségem a Rodostó utcában közlekedett az autójával. Az út kétirányú, de csak egy autó fér el. Amennyiben két autó érkezik ellentétes irányból, az egyik le tud húzódni a garázskijárókhoz. A feleségemmel szemben érkezett egy taxis egy Dacia gépkocsival. Nem várta meg, amíg a nejem az egyik ilyen garázskijáróhoz lehúzódjon, hanem padlógázt nyomva megállt előtte. Visszatolatni nem volt hajlandó 3 métert. Később szitkozódások közepette visszatolatott.

Amikor a nejem mellé ért, rendkívül agresszíven lépett fel, szidalmazta, üvöltve lebüdöskurvázta őt és felmenőit, majd a nyitott ablakon keresztül arculköpte (!!!). Ezt követően gázt adott, majd az autónk oldalát és felnijét végighúzva elhajtott (az ő autója is megsérült) A rendőrségi feljelentés megtörtént, az eseményt az utcában lévő kamera rögzítette.

A rendőrség a károkozót elmarasztalta, azonban tájékoztatásuk szerint a károkozó a felelősséget nem ismerte el, ezért bíróságra került az ügy, aki egy végzésben januárban megszüntette az eljárást eljárási hiba miatt (Tanúként hallgatták ki eljárás alá vont személy helyett). A károkozó kifogásának egyéb okból helyt adtak - mintha a kamerafelvételt meg sem nézték volna.

Fellebezésnek helye nincsen, jogerős a végzés, melyről a mai napig nem kaptunk értesítést, a rendőrség küldte el nekem kb. egy hete. Szeretném megkérdezni, hogy ilyenkor milyen lehetőségem van? Megsérült az autóm, a bűnös röhög a markába. A taxitársaság kivizsgálta akkor az esetet és egy napra megbüntették a sofőrt. Köszönöm előre is a segítséget.

Attila

Kedves Attila,

A szóban forgó eljárás eredménye nem képezi objektív akadályát annak, hogy Önök mind a feleségét ért személyiségi jogsértés, mind az autóban keletkezett kár miatt igényt tudjanak érvényesíteni. Utóbbit a másik fél biztosítójához jelentsék be, a szabálysértési és a kártérítési felelősség ugyanis – bár sok esetben együtt mozog, de – nem teljesen fedi egymást.

A részletek ismerete hiányában azt javaslom, hogy csatoljanak minden bizonyítékot a biztosító felé, a kamerafelvétel megléte komoly fegyvertény lehet. Valószínű, hogy az ordibálás a becsületsértésnek legalább a szabálysértési alakzatát kimerítette, az pedig, hogy valaki mást arcon köp, tettleges becsületsértésnek minősül. Emiatt – az esetleges közlekedési szabálysértésen túl - külön tehető feljelentés. Ennek határideje feltehetően már eltelt, ha eddig nem történt meg.

Ugyanakkor 5 éven belül sérelemdíj is követelhető becsületsértéssel elkövetett személyiségi jogsértés miatt, és ez teljesen független attól, hogy KRESZ szempontjából kinek volt igaza, ki hibázott. Nagyságrendileg nem milliós összegre kell számítani, de őszintén tudok azonosulni azzal a törekvéssel, hogy aki a közlekedési konfliktusait ilyen módon akarja megoldani, az viselje ennek a következményeit is.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Kérdésem a következő: Vezethetem-e a lányom nevén lévő autót az ő nevére kötött biztosítással (nekem is van KGFB kötve de az egy másik autó). Mi van akkor, ha én okozok balesetet az Ő autójával? Kinek a biztosítója rendezi az okozott kárt? Válaszát előre is köszönöm

Üdvözlettel: Török Balázs

Kedves Balázs,

egy járműre egy kötelező felelősségbiztosítás köthető, ez az üzembentartó feladata. A biztosítás nem személyre, hanem a járműre szól, így függetlenül attól, hogy ki vezet, a jármű üzemeltetése során okozott károkra fedezetet nyújt.

A kérdés annyiban jogos, hogy miután a biztosító kifizette a károsultnak a kárt, behajthatja a kifizetett összeget attól a vezetőtől, aki engedély nélkül vezette a kocsit. Ugyancsak követelheti akkor is, ha a vezetőnek a baleset időpontjában nem volt érvényes jogosítványa, vagy ittas állapotban vezetett.

Abban az esetben, ha Ön a lánya engedélyével, érvényes jogosítvánnyal vezet, alkohol vagy más vezetési képességet hátrányosan befolyásoló szert nem fogyaszt, aggodalomra semmi oka.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Balesetmentes közlekedést, üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Üdv!

Egy márkaszervizes esettel kapcsolatban lennék kíváncsi a szakmai véleményre. Egy hónapja éves szerviz keretében történt egy automata váltót érintő szoftverfrissítés, amit utólag az elszámolásnál mondtak el, de előzetesen nem egyeztették velem, hogy kérem-e, és a papíron sem szerepelt, hogy megtörtént. A szervizből kilépve rögtön jött egy check engine, amikor indultam volna haza, és jelezte az autó, hogy váltóhibáról van szó. Visszasétáltam, kiderült, hogy a szoftverfrissítés miatt újra kell kalibrálni az automataváltót. Megcsinálták kb egy óra alatt, ezt nem számolták fel külön. A szervizpapíron nem került feltüntetésre ez a művelet (az eredeti szoftverfrissítés sem), így kértem, hogy erről írjunk egy papírt külön, legyen nyoma, hogy ez történt, és hogy nem az én kérésemre végezték el a frissítést, ez megtörtént.

Most 1 hónappal később - 700 km-t mentem vele - előjött egy check engine, és kiolvasva a hibakódot ismét váltóhibáról van szó (a szoftverfrissítés után közvetlenül is váltóhiba volt a check engine oka). Valószínűleg ismét újra kell kalibrálni (reméljük csak ennyi a gond és ezzel megjavul minden). Kérdésem, hogy mivel a szoftverfrissítést nem én kértem, hanem a szerviz saját hatáskörben döntött róla (amiről papír is van), és ismét a váltót érintő hibakód jött elő, bizonyítható-e, hogy a hiba a szoftverfrissítés miatt ismétlődött. Illetve, ilyen esetben a szervíz terhére kérhető-e az ismételt javítás.

Nagyon köszönöm előre is a választ! Üdv, D.

Kedves D.,

mivel az eredeti szervizelés egy karbantartó munkálat volt, 6 hónapos jótállás vonatkozik rá. Ennek két fő feltétele van, az egyik hogy magánszemélyként rendelte meg a szolgáltatást, a másik, hogy az eredeti szerviz díja 20 ezer forintnál több legyen. Azzal, hogy van munkalap a szoftverfrissítésről és javításról, kifejezetten jó a helyzet, így a leírtak alapján az ismételt hiba kijavítása jótállás alá esik.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Üdvözlöm!

Két éves, jó állapotú, karbantartott autómat hirdettem meg a mobile.de-n, amire gyorsan jött is négy érdeklődés. Furábbnál furábbak...Közös bennük, hogy telefonálni nem akartak, egy céggel vitetnék ki az autót (próba, megnézés nélkül), adjam meg a nevem, bankszámlaszámom és utalnak is. 16 500 EUR-ról beszélünk, ez nekem tétel. Nekik talán nem, de átverés-szagot érzek a levegőben. Jól érzem, kedves Autójogász? Természetesen sem bankszámlaszámba, sem előre utalásba, sem semmibe nem mentem bele. Hogyan akarnak trükközni a drágák?

Üdv és köszönöm, Balázs

Kedves Balázs!

Miért, mennyire jófejek már, hogy előre utalnak? A kérdés az, hogy mennyi ideig lesz elég a 16 500 EUR a külföldről érkező bírságok és egyéb finomságok fedezetére.

Kocsit külföldre a forgalomból történő átmeneti kivonás (figyelem, nem ugyanaz, mint a forgalomból történő ideiglenes kivonás) után adjon el, ehhez le kell adni a törzskönyvet, forgalmit, rendszámtáblát és a már megkötött kétnyelvű adásvételit. Véletlenül se menjen bele semmilyen "majd hozzuk a kitöltött papírokat utána, csak dobjuk fel a trélerre" megoldásokba, fizetés előre, adásvételi szabályosan kitöltve, különben keringeni fog a kocsi az űrben, mint Elon Musk Roadstere.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Címlapkép:Peter Dazeley/Getty Images

Tisztelt Autójogász!

Egy ebben az országban talán nem is annyira meglepő dologról írnék. Volt egy autó, amit ez év 06.19-én eladtam. De mind a mai napig nincs átíratva! Erre a Kormányhivatal kérte, hogy kérjek tőlük (!), hogy én határidőn belül (8 azaz nyolc napon belül) bejelentettem a tulajdonosváltást! Én 2022.06.02. jelentettem be! Jeleztem a rendőrségnek, de ők csak azt írták, hogy mivel még mindig az én nevemen van az autó, (ami úgy derült ki, hogy autópályán használták!!), ez csak kettőnkre (volt tulaj és az új tulajra) tartozik! Ez beakadt nekik, de az, hogy még mindig nincs átírtatva, és ha az ügyvéd jól mondta/tudja akkor ez a gépjármű már rég nem vehetne részt a forgalomban! Erre még annyit, hogy 2022.11.05. amíg volt rajta műszaki!

Egy rendőr azt mondta, kérjek igazolást a kormányhivataltól, hogy én betartottam a jogszabályt/ törvényt! Jelenleg még mindig közlekednek a gépjárművel, és a rendőrség szerint, ha bármilyen bűncselekményt követnének el, amiben ez a gépjármű is részese, ne izguljak, mert ha én valóban betartottam a törvényt/jogszabályt, akkor nekem nem lesz semmi bajom/hátrányom! Tehát van, akikre nem vonatkozik a jog/törvény? Mert igen!

Doda

Kedves Doda,

Nem a rendőrség, de a közlekedési igazgatási hatóság a járművet hivatalból, határozattal kivonja a forgalomból, és ezt a gépjármű nyilvántartásba a döntés véglegessé válását követően be is jegyzi, ha Ön már bejelentette az autó eladását, de az új tulajdonos az eladástól számított 15 napon belül nem kezdeményezte az átírást. Ilyen esetben az átírás elmulasztása miatt értesítik az adóhatóságot is, ami mulasztási bírságot szab ki – természetesen nem Önre, hanem a vevőre. Ilyen esetben a forgalomból történő kivonás időtartama attól függ, hogy az átírással mennyi időt vár az új tulajdonos. Ha a késedelem a 30 napot nem haladja meg, két hónap, 31 és 90 nap esetén négy hónap, ha 91 és 180 nap közé esik, hat hónap, végül 1 év abban az esetben, ha a 180 napot meghaladja.

Ha Ön bejelentette határidőben az adásvételt, semmi gondja nem lesz a vevő mulasztása miatt. Amennyiben érkeznek bírságok, pótdíjak, az egyszerűség kedvéért minden esetben küldje meg az adásvételi másolatát, egy idő után el fognak maradni az értesítések.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Kaptam egy levelet egy olasz rendőrkapitányságról, ami szerint 2021.08.13-án Leccében áthajtottam egy piros lámpán. Az a problémám, hogy nem is voltam Olaszországban, az autót se adtam senkinek kölcsön. Mit tudok ilyen esetben tenni?

Köszönettel, Márk

Kedves Olvasó!

Feltéve, hogy az adott jármű tényleg nem járt ott és akkor, és különösen nem hajtott át piroson, két esetkör jöhet szóba. Az egyik, hogy az olasz hatóság tévesen olvasta le a rendszámot, pl. a felségjelzést nem figyelve megint egy litván vagy észt, azonos rendszámú jármű helyett küldték a bírságot. Kisebb eséllyel az is szóba jöhet, hogy nem valódi a felszólítás, és erre szakosodott csalók próbálkozása.

Mivel valódi bírság esetén még bőven az elévülési időn belül jött a felhívás, mindkét esetkörre megoldás, ha ellenőrizve interneten az eljáró hatóság elérhetőségét, felveszi velük a kapcsolatot. Jelezze, hogy ott és akkor egészen biztosan nem járt, így egyfelől kéri, hogy küldjék meg a felvételeket, másrészről ellenőrizzék a rendszámot. A felvételek alapján összevethető a szín, típus, arra ugyanis kevés esély van, hogy arra is ráhibáznának.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

2022. február végén rendeltünk meg egy új autót az egyik hazai hivatalos forgalmazótól (direkt nem írom meg, hogy melyik, mert szerintem ebben a kérdésben ez nem releváns) kb. 10 millió Ft-ért, 3-4 hónapos szállítási idővel. Azért is ez az autó lett kiválasztva, mert az értékesítő árgaranciát is vállalt, azaz ha drágul az autó, az már minket nem érint. Minden hónapban beszéltem az értékesítővel, aki tájékoztatott, hogy hogyan áll az autó gyártása, nagyjából sehogy, talán október végére megérkezik majd az ígért 3-4 hónap helyett.

Most arról tájékoztatott az értékesítő, hogy valószínűleg nem tudják majd tartani az árgaranciát, mert nagyon elszálltak az árak, az euró, a szállítás, stb. De nekünk van egy aláírt megállapodásunk, ami nagyon általános valóban, de akkor is a két fél által aláírt. A kérdésem az lenne, hogy mire számítsak, emelhet-e a kereskedő az áron nekem is (jelenleg, ha most rendelném meg ugyanazt az autót, akkor 12 millió Ft lenne az ára), vagy ragaszkodhatok a megállapodásban rögzített árra? Viszont nem akarok úgy járni, mint egy-két ismerősöm új lakás vásárlásánál, hogy az eladó inkább visszaadja a 10-20 millió Ft előleget (foglalót, nem tudom), hogy kiszálljon a korábbi szerződésből, mert most 40-50 M Ft-ért is el tudja majd adni azt a lakást.

Várom válaszát! Egy aggódó leendő újautó-tulajdonos

Kedves Remélhetőleg Nem Sokáig Aggódó Leendő Autótulajdonos!

A kérdése sokakat érint, akik gépjárművet rendeltek, de az nem érkezik meg a szerződésben megjelölt szállítási határidőn belül, vagy árat kíván emelni a kereskedés. Jogos a kérdés, hogy mi a helyzet, ha alkatrész vagy nyersanyaghiány miatt tologatják a szállítási határidőt, illetve emelhetnek-e utólagosan árat?

A szerződés lényegét pontosan látja, hiszen amennyiben a felek meghatározták, hogy mikor és milyen járművet kell leszállítani, és ennek fejében a vevőnek mikor és mennyit kell fizetnie, akkor az eladónak a megállapodott terméket kell leszállítania a megállapodott időben, a vevőnek pedig fizetnie annyit és addig, ami a szerződésben szerepel.

A fenti kereteket természetesen árnyalhatja a szerződés megfogalmazása, így legyünk óvatosak azokkal a megfogalmazásokkal, hogy „várható szállítási idő”, illetve kérdés, hogy van-e olyan része a szerződésnek, ami az eladót mentesítheti ebben a helyzetben. Mivel itt kifejezetten árgaranciát vállaltak, ezt nehezen tudom elképzelni, de az ördög mindig a részletekben rejlik, azaz a szerződés szövege a lényeg. A szerződést közös megegyezéssel lehet módosítani és felbontani is, így az egyeztetések során legyünk óvatosak, és csak olyan módosításba egyezzünk bele, amivel tényleg egyetértünk.

A kereskedések ugyanis jellemzően gazdasági válságra, árfolyamemelkedésre, szállítási és gyártási nehézségekre, nyersanyag- és munkaerőhiányra hivatkoznak a szállítási problémák kapcsán, és előfordulhat az is, hogy egy mostani árakon kötött szerződés kedvezőbb lenne számukra. Első ránézésre ezek olyan indokok, amik mentesíthetik a szállítót a késedelem, vagy egyéb szerződésszegés következményei alól, hiszen nagyon úgy tűnik, hogy „ezekről nem tehetnek”, azaz ellenőrzési körükön kívül esik.

Ez azonban általában csak első ránézésre van így. Már régi kialakult gyakorlat, hogy a vállalkozás viseli annak a következményeit, ha nem áll rendelkezésre elegendő munkaerő, ahogyan az alapanyag, a gépi technológia, a felszerelés hiánya is az ő terhére esik, és nem csak akkor, ha rosszul mérte fel a szükségleteket. Jellemzően a gazdasági válságjelenségek sem minősülnek vis maiornak.

Kivételt jelenthet, ha a felek a szerződésben nevesítették ezt az indokot, és a szállító sikeresen igazolja is ennek a körülménynek a fennállását.

Így javaslom, hogy ragaszkodjon az eredeti árhoz, ha ebből eredően vita van, célszerű jogi képviselővel egyeztetni, az Ön részéről ugyanis nemcsak elállás, hanem akár kártérítés is szóba jöhet, ha a kereskedés szerződést szeg.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Olyan helyzetbe keveredtem, hogy az autóm váltóhibás lett. Találtam egy szekszárdi céget, megjavították. 3 hónap és 2000 km után újra tönkrement. Garanciát nem igazán akarják vállalni, számlát nem adtak. Ez tudom kicsit az én hibám is.

Mit tehetek jelen esetben? Üdv

Kedves kérdező,

Amennyiben egy megjavított jármű ismét elromlik, akkor nem a megtett km, hanem az eltelt idő a kérdés a reklamáció szempontjából. A 20 ezer forintot meghaladó értékű javítási munkálatokra ugyanis jótállás vonatkozik, aminek az időtartama 6 hónap. Ez azt jelenti, hogy ha a meghibásodás az eredeti javítástól számított 6 hónapon belül jelentkezett, akkor azt kell feltételezni, hogy a javítás nem volt megfelelő. 6 hónap elteltével is van helye igénynek, de ott már Önnek kell bizonyítania, hogy a vállalkozás nem végzett megfelelő munkát.

Jelen esetben az egy dolog, hogy a javításról kellett volna számlát és jótállási jegyet kapnia, amit a vállalkozás mulasztott el. Önnek ez különösen abban az esetben hátrányos, ha más módon egyáltalán nem is bizonyítható, hogy a kocsi ott járt javításon.

Javaslom, hogy menjen vissza, vetessen fel jegyzőkönyvet (pl. a Vásárlók Könyvébe) arról, hogy a korábban elvégzett javításra vonatkozóan jótállási igénye van.

A vállalkozás köteles a jegyzőkönyvet felvenni, és nyilatkozni arról, hogy teljesíti-e az igényt, milyen módon és határidővel, ha nem, akkor miért nem. Mivel a jótállás lényege az, hogy nekik kell bizonyítaniuk, hogy a javítás megfelelő volt, sok esetben a jegyzőkönyv felvétele után nyitottá válnak a helyzet orvoslására.

Az az örökérvényű tanulság pedig mindenképpen ide kívánkozik, hogy ragaszkodni kell a munkalaphoz, bizonylathoz és a jótállási jegyhez.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

A biztosító visszautasította az autóm Casco terhére történő javítását, mert a káresemény óta több mint egy év telt el. Az ügyintézés során a telefonos ügyfélszolgálattól megkérdeztem, hogy mennyi idő áll rendelkezésre az autó javításáig. Azt a választ kaptam, hogy a káreseménytől számítva kettő év az elévülési idő.

A biztosító a baleset idején érvényben lévő ÁSZF-ben foglalt egy év elévülésre hivatkozik, én pont erre vonatkozóan kaptam téves tájékoztatást. (Közben az elévülési idő három évre módosult, de a baleset idején még egy év volt.) Téves tájékoztatásra való hivatkozással kérhetem-e az autó javítását, illetve fordulhatok-e valakihez jogorvoslatért. A telefonbeszélgetést a biztosító rögzítette.

Köszönettel: Károly

Kedves Károly!

Többször és több bíróság kimondta, a Kúria pedig megerősítette, hogy azok a kikötések a biztosítási szerződésekben, amik az általános 5 éves elévülési időt 1-2 évre lerövidítik a fogyasztókkal szemben, tisztességtelen szerződési feltételnek minősülnek, ezért érvénytelenek.

Fontos továbbá, hogy más az elévülési idő, és más a bejelentési határidő. Az elévülési időn belül van lehetőség az igényt bírósági úton érvényesíteni. A szerződési feltételek ezen felül rendszerint előírják, hogy milyen határidőn belül kell a bejelentést megtenni. A jogszabály szerint ennek elmulasztása azonban csak akkor vezet a biztosító mentesüléséhez, ha emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

Javaslom, hogy írjon panaszt, amiben jelölje meg az első telefonos bejelentés időpontját is, illetve gyűjtsön össze minden olyan bizonyítékot, amivel maga a káresemény rekonstruálható. Jelezze, hogy az elévülési időre történő hivatkozást vizsgálják felül, hiszen az egyértelműen tisztességtelen kikötés.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Totalcar!

Hibás autó vásárlás miatt Békéltető testülethez fordultam a kereskedő ellen. Ellenem szóló ítélet született a következő indoklással:

Mivel máshoz vittem először az autót diagnosztikára, mint a kereskedő által megjelölt, szerződésben meghatározott szerviz, ezért megszegtem a garanciát. Holott csak hibakiolvasás volt. Mi minősül szervizelésnek a törvény szerint? Itt semmi megbontás nem volt, így szerintem ez nem.

A 2. indoklás, hogy innen hazavittem az autót 2 km távolságra lévő otthonomba, mivel nem vezérműszíj hiba volt és nem volt indokolt a szerviz szerint sem, hogy trailert hívjak. Viszont a kereskedő által otthonomtól 14 km-re levő szervizbe ugyanúgy el kellett vinnem utána ugyanezen ügy miatt az autót és onnan is haza kellett hoznom hibamegállapítás után a kereskedő kérésére. Ez miért nem volt baj?

Köszönettel: Nagy Zsolt

Tisztelt Olvasó!

A Békéltető Testület döntése (ami nem ítélet) nem fosztja meg Önt attól a jogától, hogy a követelését egyéb jogi úton, például bíróság előtt érvényesítse az eladóval szemben.

Itt két irányba lehet elindulni:

a) egészen bizonyosan elvesztette-e a garanciát?

b) ha igen, akkor szavatossági igénye lehet-e (ne felejtsük el, a jótállás és a szavatosság nem ugyanazzal a feltétellel jár)

Az első kérdés nagyban függ attól, hogy jogszabály által előírt jótállás vonatkozik-e a járműre, vagy az eladó által azon felül vállalt garanciáról van-e szó. Az eladó ugyanis a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért, de azzal magam sem tudok egyetérteni, hogy egy egyszerű diagnosztika miatt elveszítse a jótállást. Az szakkérdés, hogy okozott-e Ön többletkárt azzal, hogy a jármű a saját lábán közlekedett, illetve ebben közrehatott-e a kereskedés.

Alapjótállás esetén azonnal előhúzható az az uniós csoportmentességi rendelet, mely szerint autógyártók nem tehetik az autóikhoz kapcsolódó garanciát függővé attól, hogy a garanciaidő alatt végzett, nem garanciális körbe tartozó karbantartási és javítási munkákat hivatalos márkaszervizek végezték-e.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy ha a garancia esetleg mégsem lenne érvényes, attól még vizsgálható, hogy szavatossági jogai alapján van-e mód a javítási költségek érvényesítésére. A szavatossági jogokat és annak feltételeit ugyanis nem az eladó, hanem a jogszabály határozza meg.

Sajnos az is lehet, hogy a Békéltető Testület alaposan felderítette a tényállást, és nem jogos az igény, de a leírtakból ez nem következik egyértelműen.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Címlapkép forrása: Getty Images

Tisztelt Autójogász!

Az alábbi helyzet tisztázása végett érdeklődnék, mit tehetek? Egy személygépkocsival hajtottam volna fel a mélygarázsomból az úttestre. Mindig körültekintően és nagyon lassan hajtok fel, mert az úttest előtt még járdán is át kell haladnom, illetve a kerékpáros forgalom mindkét irányba engedélyezett. Jobb oldal felé viszont, amíg a gépjármű eleje nem ér ki a takarásból, a sövénytől és parkoló autóktól nem látom az úttestet. Egy ilyen kiállás alkalmával egy másik személygépkocsi az egyirányú utcában belémtolatott.

Saját állítása szerint 5 km/h-s sebességgel sietett visszafelé, mert az utca elején még volt egy parkolóhely (legalább 30 m-es távolság). Nem hívtunk rendőrt, mert egyből elismerte felelősségét, kitöltöttük a papírokat. A biztosító pár nap múlva kijött felmérni a kárt, majd 3 hónap folyamatos huzavona után "hirtelen" megállapították, hogy a KRESZ 24. § szerint én vagyok a hibás. Állítom, hogy ennél csak akkor tudtam volna jobban eljárni, ha kiszállok, és úgy nézek szét, de akkor is esélyes, hogy egy már elhaladt autó hirtelen tolatásba kezd. Bár a KRESZ 24. § pontja nem tér ki arra, hogy a úttesten haladó járműnek szabályosan kell közlekednie, úgy érzem, hogy továbbra is a szabálytalan tolatást végző gépjármű vezetőjének kellene hibásnak lennie.

Válaszát előre is köszönöm,

Attila

Kedves Attila!

Igen, adja magát a hivatkozás, hogy Önnek kellett volna elsőbbséget adnia, hiszen az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének ez kötelessége. Az elsőbbségadás a KRESZ egyik fő alapvetése, így önmagában az elsőbbségadásra jogosult szabályszegése nem elegendő ahhoz, hogy a felelősség átkerüljön a másik oldalra.

De! Egy elsőbbségadási szituációnak mindig két szereplője van, és olykor a jogosult felelőssége is felmerül. Egyfelől jelen estben nem szabálysértési felelősséget vizsgálunk, hanem arról van szó, van-e olyan felróható magatartás a másik fél részéről, ami miatt kármegosztás, vagy akár teljes kártérítés szóba jöhet. Mivel a KRESZ tiltja az egyirányú utcában a hátramenetet (kivéve az úttest széléhez vagy a várakozóhelyre való beállás esetét), ha nem egy közvetlenül a kihajtónál lévő helyre akart beparkolni a másik fél, máris felmerül a kártérítési igényhez szükséges felróhatóság.

Ha pedig Ön az elsőbbségadási kötelezettségét azért nem tudta felmérni, mert azt az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, akár a teljes kár megtérítésére vonatkozó igény is fennállhat a bírói gyakorlat szerint. Ez lefordítva azt jelenti, hogy ha nekünk kell elsőbbséget adnunk, akkor rendkívül körültekintőnek kell lennünk. De ha a másik fél olyan szabályszegést követ el, hogy odáig sem jutunk el, hogy felismerhessük, hogy elsőbbséget kell adnunk, akkor elsőbbségadási kötelezettségünk ellenére sem állapítható meg a felelősségünk. Ez pedig kártérítési igényünket is alátámaszthatja. Hasonló esetekben szakkérdés a baleseti mechanizmus.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Vásároltam egy autót, ami hivatalból ideiglenesen ki lett vonva még az előző tulajnál, átírás elmulasztása miatt. Én most ezt az autót megvettem, és szeretném újból forgalomba helyezni. Az okmányirodába bementem, írtam egy kérelmet, hogy az előző tulaj által leadott forgalmi engedélyt, valamint a rendszámtáblákat küldjék át az itteni okmányirodába. Onnan, ha átküldték ide az iratokat, kapok a forgalmiról egy hatósági másolatot, amivel vihetem eredetvizsgára, eddig tiszta minden.

A probléma a műszaki vizsgával kezdődik, mert a rendszámot csak sikeres műszaki után adják ki az okmányirodából. A kérdés az lenne, hogy rendszám nélkül vihetem műszaki vizsgára? 40 éves autóról beszélünk, jó műszaki állapotban van, de az NKH vizsgabázisokat szeretném elkerülni, és csak egy "mezei" vizsgabázisra vinni. Van erre valamilyen lehetőség? Köszönöm előre is a válaszát!

Kedves Olvasó,

műszaki vizsgára a forgalomból kivont jármű is vihető, útvonalengedélyt szükséges kérnie. A forgalomba helyezett, a forgalomból kivont, de érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező jármű esetében a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre A típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt ad ki, amelynek érvényességi ideje 3 nap, ami 3 egymás követő napot jelent, a kezdőnapot az ügyfél határozza meg.

Ezt az útvonalengedélyt csak arra a célra lehet használni, hogy eljusson a jármű a javítás, eredetiségvizsgálat vagy hatósági vizsgálat céljából és helyszínére. A lefoglalt vizsgaidőpontot és a kötelező biztosítás meglétét igazolni kell, a további szükséges iratokról az okmányiroda tájékoztatni fogja.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Érdekelne az Ön véleménye, hogy mit tehet az az autós, akit egy másik közlekedő rögzített, és ennek következményei lettek. Pl.: feltették egy Youtube csatornára, esetleg rendőrségi megkeresés lett belőle.

Félreértés ne essék, nem a renitens szabályszegőket szeretném védeni, mert én is elítélem a hazai közlekedési morált, de bárkivel előfordulhat, hogy egy húzósabb nap után benéz egy lámpát vagy egy táblát. Ekkor jön egy éber autóstárs, aki pár perc hírnév reményében beküldi a felvételt valamelyik Youtube csatornának. Ugyan ott ki van takarva a rendszám, de ettől a jármű még beazonosítható lehet. Leginkább cégek esetében, de magánszemélynél is előfordulhat a beazonosíthatóság.

Azért kérdezem, mert több aggályom is van ezzel kapcsolatban.

1. Van-e joga bárkinek is felvételt készítenie rólam, és azt megosztani másokkal a hozzájárulásom nélkül? Indíthatok-e a készítő/megosztó ellen bármilyen jogi lépést a személyiségi jogok megsértése miatt?

2. Lehet-e rendőrségi eljárás egy nem hitelesített eszközzel készített felvétel alapján. Ugyanis a dátum/időpont bármikor módosítható egy ilyen eszközön. Mennyire bizonyító erejű egy ilyen felvétel?

3. Mi történik akkor, ha nem a tulajdonos/üzembentartó vezette a felvételen szereplő járművet? Lehet családtag, akire nem vagyok köteles terhelő vallomást tenni. Ilyenkor maximum pénzbírságot tudnak kiszabni, ha jól sejtem.

De ez is aggályos részemről, mert ha a tulajdonos kiskorú, akinek sem jogosítványa, sem önálló keresete nincs, akkor mit tudnak tenni? A büntetőpontokról és a jogosítvány bevonásáról nem is beszélve.

Válaszát előre is köszönöm!

Egy szabálykövető, de nem hibátlan közlekedő

Kedves szabálykövető, de nem hibátlan közlekedő!

Leveléről két dolog jutott eszembe.

Az egyik egy olasz maffiafőnök, aki 20 évig volt szökésben, letelepedett Spanyolországban, séf végzettsége mellett lett felesége és egy kis zöldségboltja is. Az idill addig tartott, amíg a Google Street View felvétele le nem buktatta, mert azon az álla alatti hegről felismerhető volt.

A másik, hogy nem véletlen, hogy a pellengérre állítás évszázadokon át volt büntetési eszköz: utáljuk, ha nyilvánosan kinevetnek vagy közszemlére teszik, hogy hibáztunk. A felvetése részben jogos, részben nem, és nem hiányozhat a csodamondat sem: minden a konkrét körülményektől függ.

A fő kérdés, hogy a kitett felvétel mutat-e személyes adatot. Személyiségi jogsértés ugyanis akkor jön szóba, ha a felvételen valakinek a képmása, hangja, személyes adata szerepel. A trükk a személyes adat részben van, mert minden azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ személyes adat, és igen, ha egy sebhelytől lesz valaki beazonosítható, akkor az is. A kérdés, hogy azonosítható-e konkrétan egy adott személy vagy sem.

A hatósági, bírósági eljárásokban (szerencsére) nincs kötött bizonyítási rendszer, felhasználhatóak a dashcam felvételek, és ennek még jogszerűsége is alátámasztható, bár polgári peres eljárásokban jó, ha ehhez ért az ügyvédünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bárhova, bármi felpakolható. Ha ez mégis megtörténik, elsősorban a felvétel eltávolítása kérhető, senki ne számítson sérelemdíjból való meggazdagodásra. Ugyanakkor a felvétel készítője sem tudhatja előre, mennyire szabadul ki a szellem a palackból, és milyen jogsérelmet okoz olyan közzététellel, ami szükségtelen - és akkor máris szóba jön a sérelemdíj.

Azoknak az oldalaknak az üzemeltetői, akik kifejezetten ilyen felvételek közzétételére szakosodtak, tapasztalatom szerint tisztában vannak azzal, mi látszódhat és mi nem, illetve meggyőződésem, hogy van hatása a nyilvánosságnak.

Az olyan közzététel, ami fittyet hány a személyiségi jogokra, nem támogatható. A felvétel készítője inkább küldje meg a rendőrségnek. A többi, így például a konkrét elkövető felderítése már a rendőrség feladata. Ma már simán visszakeresnek tanúkat felvételek alapján akár utólag is.

A szabálykövető közlekedési morál ugyanis mindannyiunk érdeke. Ami sosem lesz hibátlan, de törekedni kell rá.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Lehet, hogy nem ez a legjobb címke a kérdésemhez, de most még inkább “égetővé” válik a számunkra. Az új tervezet szerint a saját tulajdonú lakás, aminek a közelében szeretnénk parkolni, a kék zónában van (XII. ker.), így csak 3 órát lehet parkolni. Egyelőre csak ritkán vagyunk ott, de idősek (60+) lévén a cipekedés miatt is jobb lenne, ha tartósabban és stresszmentesebben lehetne parkolni.

Milyen megoldások lehetnek az autómentességet leszámítva, úgy, hogy ráadásul külföldi (nem szlovák :) ) rendszámú autónk van, mivel egyelőre külföldön élünk. Az működne, hogy “állandóra” bejelentkezni, és éves parkolási engedélyt váltani? Lehet külföldi rendszámra? Valószínűleg ez a helyzet nem egyedi, és hasznos lehetne tudni a tiszta megoldásokat.

Köszönettel, Tamás

Kedves Tamás,

lakossági várakozási hozzájárulás, azaz lakossági parkolási engedély az új szabályozás szerint is kérelemre annak adható, akinek állandó lakóhelye a várakozási övezet területén van, a kocsinak a lakos az üzembentartója, vagy - ennek hiányában - azt a munkáltatótól kizárólagos használatba kapta, és az a munkáltató üzemben tartásában, lízingelésében vagy tartós bérletében van.

Az ilyen lakossági engedély kiadásának feltétele

- a költségtérítés megfizetése,

- a várakozási díj megfizetése,

- valamennyi fővárosi parkolás-üzemeltető nyilvántartása szerint a kérelmezett gépjárműre ne legyen 30 napnál régebbi jogosulatlan parkolási esemény miatt kiszabott és nem vitatott várakozási díj- és pótdíjtartozás és a lakóhelyként szolgáló ingatlan után fizetendő, lejárt esedékességű építmény- vagy kommunális adóra vonatkozó tartozás se álljon fenn.

(Amennyire az önkormányzatok rendeleteit látjuk, külföldi rendszám esetén jellemzően nincs különbség (szerk.))

Lakásonként legfeljebb két darab lakossági várakozási hozzájárulás adható ki. Ez az engedély az adott kerület - amennyiben a kerületi önkormányzat a várakozási övezetet zónákra osztotta, akkor az adott zóna - kerületi önkormányzati tulajdonú közúti várakozóhelyein és korlátozás nélküli várakozásra jogosít. A területi érvényességet a hozzájáruláson fel kell tüntetni.

Az éves várakozási díj az adott területen fizetendő egyórai várakozási díj kétszázötvenszerese, de a kerületi önkormányzat kedvezményeket határozhat meg.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász,

a véleményét szeretném kérni. Közlekedési szabályokat betartva, megfelelő ívben kerültem egy, az út szélén parkoló, kirakodás alatt álló kamiont. Amikor a kamion mellé értem, a kamion oldalán el/kihúzott ponyvát a szél feltépte és a ponyvát, valamint az azon lévő vascsövet az első szélvédőmre vágta. A vascső nem volt, vagy nem helyesen volt rögzítve. A szélvédőmbe a vascső egy lyukat ütött, cseréltetnem kell.

A helyszínre érkező rendőrök azt állapították meg, hogy nincs közlekedési esemény, a kamion szabályosan parkolt az út szélén, a károkozás nem volt szándékos, és nem történt személyi sérülés - így nem helyszíneltek. A fuvarozó cég sofőrje és kamionja anélkül távozott a helyszínről, hogy bármiért felelősséget vállalt volna.

A kérdésem az lenne, hogy jól gondolom-e, a fuvarozó cégnek felelősséget kell vállalnia az okozott kárért. Helyesen teszem, ha a szakszerviztől kapott ajánlatot megküldöm részükre azzal, hogy vagy szakszervizben kicseréltetik a szélvédőt és a visszapillantó tükör borítását, vagy a csatolt ajánlat alapján megcsináltatom én az autót az ő költségükre. Casco biztosításom nincs.

Mit javasol, hogyan járjak el?

Köszönöm, üdvözlettel,

Renáta

Kedves Renáta,

nem is gondolná, hogy jogi szempontból milyen érdekes a kérdése. Milyen alapon lehet kártérítést követelni, ha a jármű nem a közlekedésben vesz éppen részt, amikor kárt okoz? Ki felel ilyen esetben? A járművezető, vagy a fuvarozó társaság? Be lehet-e vonni a jármű felelősségbiztosítóját?

Kezdjük az utóbbi kérdéssel! A kötelező felelősségbiztosításról szóló törvény értelmében a gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani. Felmerülhet így a kérdés, hogy a gépjármű üzemeltetése során okozott kárnak minősül-e, ha a parkoló járműből kipakolás során keletkezik a kár. A jelenlegi gyakorlat szerint akkor áll fenn a biztosító helytállási kötelezettsége, ha a károkozás összefügg a jármű veszélyes üzemi jellegével (ugyanakkor ez nincs kőbe, különösen jogszabályba vésve). Ez pedig addig tart, amíg a járművet le nem állítják, és el nem végzik mindazt a tevékenységet, amely a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához elengedhetetlen, valamint megszűnik a gépjármű emberi irányítás alatt tartása. Így ha járó motor mellett történt a pakolás, a biztosítónak fizetnie kell. Elsődlegesen javaslom ezért, hogy jelentse be a kötelező felelősségbiztosító felé a kárt, rendszám alapján a Magyar Biztosítók Szövetsége tájékoztatást nyújt a társaság nevéről.

A járműből való kipakolás mindenképpen határeset (pl. az ajtónyitással okozott kárért is felelős a biztosító, vagy a be nem húzott kézifék miatt elgurult jármű által okozott károk is ide tartozhatnak), de az nem kétséges, hogy csak azért, mert közlekedési szabálysértés miatt nem indult eljárás, a károkozásért felel a másik fél. Ez gyakori félreértés, sokan gondolják úgy, hogy ha egy baleset során velük szemben nem indult eljárás, akkor egészen biztosan mentesülnek mindenféle kártérítés alól, pláne, ha nem is minősül közlekedési balesetnek az eset.

A Polgári Törvénykönyv azonban egyértelműen fogalmaz, aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A kiindulópont az, hogy minden károkozás jogellenes, a károkozó csak akkor mentesülhet, ha tudja bizonyítani, hogy a károkozás részére nem volt felróható. A felróhatóság azt jelenti, hogy valaki nem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Jelen esetben a ponyva nem megfelelő rögzítése tartozhat ide, de részletesen vizsgálható a helyzet ezen túlmenően is. Feltételezem, nem egy tájfun sodort végig akkor a környéken.

Végül fontos rámutatni, hogy az alkalmazott által okozott kárért a munkáltatónak helyt kell állnia, így Önnek jelen esetben nem a járművezetővel, hanem a vállalkozással van elszámolnivalója. A rendőrségtől ilyen esetekben célszerű jegyzőkönyvet kérni, mert a káreseményt akkor is kiválóan bizonyítja, ha egyébként eljárást nem indítanak. Hozzáteszem, ha történt volna személyi sérülés, ezen a téren is más lenne a helyzet, így csak ajánlani lehet a fuvarozó cégnek, hogy kellő komolysággal és felelősségvállalással kezelje a helyzetet, és örüljön, hogy csak a jármű kára miatt kell felelniük.

Fentiek alapján helyesen jár el, ha a javítási árajánlatot megküldi a részükre azzal, hogy intézkedjenek a kijavíttatás vagy annak költségei megfizetése iránt.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

A cikkben szereplő címlapkép illusztráció

Kedves Totalcar autójogász.

A nevem Korom Tibor. Kecskeméten élek a családommal. Egy történetet szeretnék megosztani önökkel és lenne a végén pár kérdésem. Szeretném leszögezni, hogy hasonlóról még nem halottam, de megélni elég nagy stresz számunkra.

A sztori ott indul hogy 3 kutya gazdái voltunk 2021 március 8-ig. Ezen a napon délutan 15 óra körül vendég érkezett hozzánk,aki nem szeretett volna bejönni igy a kaput résre nyitva üdvözöltem,és beszélgetésbe kezdtünk. A beszélgetés közben az egyik kutyánk kiszaladt a lábam melett a résnyire nyitott kapun amiben ott áltam. Mire felocsudtam a másik kutyánk is kiszaladt (Elég nagy figyelmetlenség volt tőlem). Főút melett lakunk ìgy nem volt kérdés rögtön elköszöntem a vendégünktől és riasztva a családot elindultunk a kutyák után, kocsival pár perc elteltével. Megjegyzem előfordult már hasonló eset és mindig meglett a kutya, kutyák a szomszed utcák valamelykében. (Nem tartjuk láncon a kutyákat de ha kell el tudjuk zárni őket). Most nem ìgy lett sajnos.

Több óra bolyongás után feladtuk a keresést. (Magunkról azt gondolva hogy a kutyák ivartalanítva csippelve felelős gazdák vagyunk.Később megmondták ez kevés) Másnap reggel jött a telefon, meg van az egyik kutyusunk tőlünk kb 35 km-re Kikunfélegyháza melett az autópályamérnökség telephelyere ment be. Szuper autóba ült párom és lányom. Mentek a kutyáért. Ott derült ki, hogy a másikat valószínüleg onnan nem messze elütöttek a pályán az éjszaka. Hogy a túróba keveredtek olyan messzire? 35km-re hogy? A mai napig nem tudjuk. Az ügyből feljelentés lett.

Röviden egy A6-os audi elütötte szegény állatot, 21.30-kor a szökés napján este. A helyi gyepmesteri telepen átvehettük, eltemettük otthon. A sztori a feljelentés után egy 450 000 ft-os önkormányzati bírsággal folytatódott. Beleáltunk, mert felelős gazdák vagyunk. Elmentünk egy idézésre elmondtuk hogy volt. Nem tagadtam személy szerint a felelőségemet. Hibáztam. Túlzónak találtuk a bírságot így bíróságra vittük az ügyet. Nagyon jó fej volt a bírónő is és az önkormányzat képviselője is, de elmondták nincs mit tenni, ez jogszerű és csak az elpusztult kutya után kaptunk bírságot, nem pedig két megszökött kutya után. A kutyára ugyan úgy kell vigyázni, mint ha a gyermekünk lenne. Jó oké elfogadtuk. Nincs mit tenni, kifizettük mert megérdemeltük az ejnye bejnyét. Van a házunk biztosításában állatatrtási felelőség biztosításunk, ìgy nem agódtunk, az autó tulajdonosát is kártalanítják ilettve a biztosítòját is.

Közel 6 hónap huza vona után azt gondoltuk, lezárhatjuk ezt a sztorit. De nem. Ez év márciusában kaptunk levelet a károsult ügyvedjétől, aki végig jó fej volt velünk az eljárás alatt, hogy ki kellene fizetnünk majd 400 000 Ft-ot, ami az audi tulajának az önereje a biztosítójánál. Írtunk, beszéltünk, hogy elvileg a lakásbiztosításban nálunk benne van a károkozásra a kártérítés 2 millió ft-ig. A biztosító rendezi, intézze velük. Telefon telefon hátán mire ez a dolog elrendeződött. Na akkor végre vége. Sajnos nem.

Ez év 2022.05.26-án jött az úljabb csavar számunkra. Lehet ez normális, de minket lepadlózótt. A károsult biztosítója felszólít minket, hogy 15 napon belül fizessünk be kicsivel kevesebb mint 1.5 millió forintot. Hogy mi!!! Telefon a mi biztosítónkhoz majd a károsult biztosítójához, hogy akkor ez most hogy meg mint is van? Kiderült hogy a kutyusunk kicsivel több mint 3,6 millió ft kárt okozott és a biztosítónk amit lehetett kifizetett de ez sajnos minket illet. Van nekünk minden féle fotónk meg szervízszámlánk részletezve mi mennyibe került a kocsin stb. Számomra hihetetlen kicsit a dolog. Nem vádolnék senkit semmivel, de nagyon nehezemre esik elhinni hogy

1 felelős gazdaként ez előfordulhat és ez biztos törvényes?

2 mi van ha nincs biztosításunk?

Sok kérdés kavarog ilyenkor az emberben de 3 biztos érdekel.

Kedves autójogász Találkozott hasonló sztoriva?Annak lehet tudni mi lett a vége? A másik az az, hogy ez teljesen jogos eljárás az autót biztosító biztosító reszéről irányunkba? Valamint hogyan tudnám azt leelenőrizni hogy a szervíz nem húz-e le és minden amit kiszámláztak az biztos a kutyám álltal okozott ütközes következménye. Azon már nem is méláztam sokat hogy kijárási tilalom idején mit csinalt a kedves károsult az autópályán. Én sem vigyáztam a kutyákra kellőképpen. Az alap hiba nálam volt. Bármilyen reakciót szivesen fogadok. Ha nem is jutok vele sehova hirteln felindulásomban akkor is azt gondolom hogy a történetünk tanulságos lehet minden állattartónak.

Tisztelettel Korom Tibor

Kedves Tibor,

a története valóban nagyon tanulságos, biztos vagyok benne, hogy nem vigasztalja, de egyetemen kiváló vizsgakérdés lenne. Legalább 3 jogterület kapcsolódik benne össze. Ebből jelenleg a kutya által okozott kárral fogunk részletesebben foglalkozni, de említésre méltó az ügy többi része is.

A leírtakból arra következtetek, hogy a kutyák szökése miatt állatvédelmi bírságot szabtak ki Önökre. Ez egy közigazgatási bírság, hasonló kicsit a gyorshajtáshoz abban, hogy objektív szankció, lényegében csak az a kérdés, megszöktek-e a kutyák, vagy sem. Ami az autós kárát illeti, ő - illetve a biztosítója - feltehetően a Polgári Törvénykönyv állattartói felelősségére hivatkozott, hiszen ez mondja ki, hogy az aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.

Az utcára kiszaladó, majd gyalogosokat, kerékpárosokat megtámadó kutyák gazdái ez alapján a szabály alapján vonhatók felelősségre, de ha autó tulajdonosa szenved el kárt, ő is erre tud hivatkozni. Az Önök biztosítója - feltehetően az Önök felelősségelismerő nyilatkozata alapján - helyt állt a biztosítási összeg erejéig, ami felette van, az az állattartó felelőssége.

Jelen esetben két izgalmas kérdés merül fel. Az egyik, hogy a kár összegét a károsultnak kell bizonyítania. Ennek során kétséget kizáróan kell tudni igazolni, hogy az adott kár a másik fél jogellenes károkozásával ok-okozati összefüggésben áll. Tehát a járműben keletkezett kár összegét a jármű tulajdonosa (biztosítója) igazolja, jogvita esetén ez szakkérdés. Ha Önök vitatják, hogy a kárt a kutyával, pláne az Önök kutyájával való ütközés okozta, ezt is a jármű üzembentartójának, illetve a megtérítési igénnyel élő biztosítójának kell bizonyítania. Itt olyan részletkérdéseknek lehet jelentősége, amik hiányában megjósolni sem lehet, milyen kimenetel lenne az eljárásnak.

A véleményem szerint még ennél is izgalmasabb kérdés az az, hogy Önnek van-e lehetősége az autópálya kezelőjével szemben igényt érvényesíteni? Az ugyanis autópályák esetén elvárás, hogy oda vad, kutya, egyéb állat nem juthasson fel. Ezzel kapcsolatban azonban csak akkor mutatkozna esély a sikeres igényérvényesítésre, ha bizonyítható lenne, hogy a baleset helyszínének környékén a vadkerítés nem megfelelően volt karbantartva, vagy más hiba, közútkezelői mulasztás eredményeként jutott fel az eb a pályára.

A jó hír az, hogy több igény az üggyel kapcsolatban nem várható.

Egyeztessenek igazságügyi műszaki szakértővel, hogy reális-e a javítási költség, ellenőrizzék, hogy nincs-e más olyan felelősségbiztosításuk (pl. bankkártyához tartozó), ami térít ilyen esetben, esetleg ügyvéddel járják körbe azt, hogy bizonyított-e az, hogy a kutya okozta a kárt, és ennyi kárt okozott.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Egyre több helyen van bevásárlóközpontoknál, nagyobb áruházaknál elektromos töltő. Sajnos a kiépítés költséghatékonysága miatt ezeket közvetlenül a bejáratnál helyezik el, sokszor a mozgáskorlátozott parkolók mellett, úgy hogy 2-3 rokkantparkoló mellé akár 10-15 töltőt is kihelyeznek. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy robbanómotoros autókkal egyre távolabb lehet csak megállni a bejárattól, miközben sokszor az összes elektromos töltőhely szabad.

Van-e bármilyen jogszabály arra, vagy kötelez-e a KRESZ, hogy ezekre a helyekre beálljon bárki, aki nem szigorúan csak tölti az autóját, legyen az robbanómotoros, tölthető hibrid, vagy elektromos. Egyre többször lehet látni, hogy az üresen álló töltőhelyeket hagyományos autók, de elektromos autók is csatlakoztatás nélkül, csak parkolásra használják.

Ráadásul a legtöbb helyen ezek a töltők, parkolók magánterületen vannak, mivel a parkolók az áruházak, vagy bevásárlóközpontok saját tulajdonai, így úgy tudom, hogy a rendőr sem intézkedhet ugyanúgy, mint közterületen. Lehet-e bármilyen jogi szankciója, vagy rendőri intézkedés alá vonható-e az az autós, aki nem szigorúan töltésre használja ezeket a helyeket, hanem parkolásra, úgy, hogy valójában nem gátolja az elektromos töltést, mivel bőven van hely a töltésre, ha igény van rá, mert sok a szabad hely? Itt most etikáról ne beszéljünk, mert messzire vezetne. Tudom, hogy az elektromos autósok ezt etikátlannak tartják, a hagyományos autósok pedig azt nehezményezik és tartják etikátlannak, hogy közvetlenül a bejárat mellett több 10 milliós autók parkolnak, csak azért, mert zöld rendszám van rajtuk. Engem szigorúan a jogi formula érdekelne.

Válaszát várva, köszönettel és tisztelettel: Endre

Kedves Endre,

rendben, maradjunk szigorúan a jogi formulánál. Ez jelen esetben teljesen független attól, hogy maga a töltőhely a parkolón belül hol van kialakítva, illetve attól is, hogy van-e máshol szabad hely. Amennyiben közterületről, vagy közforgalom elől el nem zárt magánterületről van szó - és az áruházak parkolói jellemzően ilyenek - , úgy ott a KRESZ szabályai érvényesek. A KRESZ szabályait tehát minden további nélkül be kell tartani egy áruház parkolójában is.

A töltőhelyeken rendszerint ki is van helyezve a kiegészítő táblával ellátott várakozni tilos tábla. A kiegészítő táblán leggyakrabban a "kivéve elektromos autó töltés" felirat található, így lefordítva a tábla azt jelenti, hogy a megjelölt helyen tilos várakozni, kivéve elektromos autóknak a töltés ideje alatt. Ez a KRESZ azon előírásából ered, hogy a „Várakozni tilos” tábla azt jelzi, hogy várakozni tilos; a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán lévő felirat jelezheti, hogy a várakozási tilalom a járművek meghatározott körére nem terjed ki. Így már csak az a kérdés marad, hogy milyen alapon intézkedhet a rendőr vagy a közterület felügyelő. Mivel a szabálysértési törvény miatt az, aki a KRESZ közúti közlekedésre vonatkozó szabályait szabályait megszegi, szabálysértést követ el, és a rendőrségről szóló törvény szerint a szabálysértési hatósági jogkört a rendőrség gyakorolja, így nem vitás, hogy a rendőr intézkedhet, ezt a szabálysértési törvény azzal egészíti ki, hogy a KRESZ megállásra és várakozásra vonatkozó szabályainak megszegése esetén a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.

Így függetlenül attól, hogy etikai vagy jogi megfontolásból, de nem célszerű a töltés időtartamán kívül ilyen helyen parkolni, azt jogszerűen a töltés időtartama alatt teheti meg még az elektromos autó is.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Üdvözlöm!

Azzal a problémával keresem, hogy 2021.04.07-én 16:07 perckor eladtam az autómat. Ez az időpont szerepel az adásvételi szerződésben, ekkor vitték el. Eltelt pár hét, és most elkezdtek záporozni a matrica nélküli bírságok, felszólítások 16:32-es kezdettel a településről indulva, ahol eladtuk. Valószínűleg azonnal mentek a pályára, és nyugodtan kocsikáztak vele. 2021.04 26.-árol is jött már levél, szintén matrica nélküli használat, szóval valószínűleg át sem iratták. Egyébként mi a 8 napos lejelentésnek eleget tettünk, az eladás utáni 6. napon online le lett jelentve az eladás, fel lett töltve az adásvételi.  El lett küldve az adásvételi szerződés és az online visszajelzés is, hogy lejelentettük az eladást az útdíjas cégnek. Soha nem jártunk még így, és nagyon aggódunk, nem szeretnénk más miatt és nem is tudunk fizetni. Mire lehet számítani?

Köszönöm válaszát

Kedves Olvasó,

Az, hogy időben eleget tettek eladóként a bejelentési kötelezettségnek, nagyon fontos az ügyben. A pontosság kedvéért a változás bejelentésére mind az eladónak, mind a vevőnek 15 napja van. A másik észrevételem, hogy feltételezem, idei bírságokról van szó, az autópálya bírságról szóló értesítőt ugyanis az érintett jármű üzembentartójának a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek előtt ismertté válása időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni, ami tavalyi bírság esetén már elkésettnek tűnne.

A járműnyilvántartás tulajdonjog változás esetén tartalmazza a járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonos (tulajdonjog átruházó) által a tulajdon átruházási szerződés alapján teljesített bejelentésben foglaltak szerint a vevőre vonatkozó adatokat, a tulajdonjog-átruházás időpontját, valamint a bejelentés tényét és időpontját is. A pótdíj utólagos megfizetésére a gépjármű - magyar forgalmi rendszámmal rendelkező gépjármű esetében a közúti közlekedési nyilvántartási szervezet nyilvántartása szerint a jogosulatlan úthasználat időpontjában nyilvántartott - nem tulajdonos üzembentartója, ennek hiányában a gépjármű tulajdonosa köteles.

Amennyiben tehát az adásvételi szerződés tartalmazta a jogszabály által előírt kötelező elemeket, úgy az a nyilvántartásban a tulajdonos átvezetésére alkalmas volt. Javaslom, hogy az okmányirodával egyeztessenek, a vevő bejelentésének elmaradása miatt megtette-e a hivatal a szükséges intézkedéseket, de az iratok nemzeti útdíjfizető felé való megküldésével Önök helyesen jártak el.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

A nyár folyamán az új autómat, amit 2020 decemberében vásároltam, 0 km-rel az órájában szalonból, elverte a jég. Az autón van teljes körű casco, mivel lízingelem az autót. Olyan kérdésem lenne, hogy én ilyen esetben hogyan tudok igényelni értékcsökkenés címen plusz kártérítést?

Az autó márkaszervizben lett helyreállítva, melynek ára kb 1,4 millió Ft volt (az új Fiat Tipo 4,5 millió volt..). Első körben elhajtott a cég ahol a casco van kötve, azt mondták, hogy nem vagyok ilyesmire jogosult, viszont az egyik ismerősöm azt mondta hogy csak le akartak rázni, és hogy ne hagyjam annyiban. Ezért szeretnék Öntől segítséget kérni hogy mi lehet az esélyem ebben az ügyben.

További szép estét kívánok!

Tisztelettel: Zoltán

Kedves Zoltán,

casco biztosítás alapján a biztosító olyan események bekövetkezése esetén köteles fizetni, amik a szerződésben mint biztosítási esemény fel vannak tüntetve. Az ugyancsak a szerződésben van meghatározva, hogy a biztosítónak pontosan milyen kárt, költségeket kell térítenie. Óriási különbség, hogy amíg egy külső személy károkozása esetén főszabály szerint minden kár érvényesíthető, így akár értékcsökkenés is, addig a casco nem más, mint egy szerződés, amiben meg van határozva, hogy ha x esemény bekövetkezik, akkor a biztosító y szolgáltatást nyújt. Értékcsökkenésre tehát akkor jogosult, ha a szerződésben a biztosító ennek térítését is vállalta. Javaslom, hogy ellenőrizze a szerződési feltételekben, hogy jégkár estére milyen kifizetést vállalt a biztosító. Az értékcsökkenés megfizetése casco esetén nem nem jellemző, az ellenőrzés azonban mindenképpen elősegítheti a megnyugvást, hogy korrektül jártak el.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Üdvözlöm.

Vásároltam egy 2018-as évjáratú 2,3-as Iveco Daily kisteherautót. Vásárlás után egyből szervizbe vittem, ugye, amit ilyenkor szokás cserélni, átnézetni. Vezérlés csere közbe szóltak a szervizből, hogy rossz rajta a viszkokuplung ( mágnes kuplung) ami már jó rég így volt. Kereskedőnél volt a kocsi, megbízással árulta. A kocsi tulajdonosát azóta nem lehet elérni és a kereskedő meg azzal védekezik, hogy ő csak segített eladni. Kié ilyenkor a felelősség?

Kedves Olvasó!

Sajnos gyakori, hogy a jármű klímájának meghibásodására derül fény a vásárlás után.

Amennyiben a kereskedés bizományosként vett részt az értékesítésben, úgy az adásvételi szerződésből eredő kötelezettségek csak akkor terhelik, ha ezt kifejezetten vállalta.

Egyéb esetben a jármű eredeti tulajdonosával, vagyis az adásvételi szerződésen eladóként megjelölt személlyel szemben lehet igényt támasztani.

Jelen esetben szavatossági igény merülhet fel, amennyiben a hibáról nem kapott tájékoztatást, és az már az adásvételkor is megvolt. Az adásvételi szerződésben szerepelnek az eladó adatai, javaslom, hogy a javítási árajánlattal alátámasztott levelet küldjön a részére.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Tisztelt Autójogász!

Adott egy hároméves (még garanciális) Seat Leon 5F autó, ami gyárilag LED fényszórókkal szerelt, és a promóció szerint ezek a fényszórók az autó élettartamára vannak tervezve. Az utóbbi egy évben, tehát a jármű kb. kétéves korától kezdve a jobb első fényszóróban a nappali menetfény LED-csíkja elkezdett elszíneződni, mára már számomra zavaró mértéket öltött, magyarul rosszul néz ki.

Bevittem egy budai konszernes márkaszervizbe, ahol első pillantásra megerősítették, hogy ez a fényszóró hibás, és garanciális vizsgálatra hagyjam ott az autót. Otthagytam, hívtak, hogy van gyári javítási útmutató a hibára (gondolom a DRL modul cseréje), majd újra hívtak, hogy nem javította a hibát ez a lépés és dokumentálva továbbküldik a gyárnak a problémát és lámpacserét javasolnak. Napok múlva kaptam a választ, hogy a gyár álláspontja (ami szerintem inkább a hazai importőr műszaki osztálya lehetett) az, hogy az elszíneződés csak olyan mértékű, hogy a közúti forgalomban való részvételt nem akadályozza, ezért ne végezzenek további javítást és lámpacserét se eszközöljenek. Ezek után mind a konszernes hazai műszaki osztály, mind az adott márkaszerviz minden további levelemet ignorálja.

A kérdésem az lenne, hogy ez tényleg így működik a gyakorlatban, nem tudok semmit sem tenni az ügyben? Van egy egyértelműen hibás termék, ami garanciális, de a hiba jellegéből adódóan elutasíthatják a javítást, vagy ebben a konkrét esetben a sikertelen javítás után egyszerűen az utamra engednek és mossák kezeiket? Nekem ezzel az a problémám, hogy nem azért vettem új autót annak idején, hogy 3 éves korában felemás világítással közlekedjek.

Milyen lehetőségeim vannak, amivel érvényesíteni tudnám a garanciális igényemet? Köszönöm szépen előre is a segítséget!

Üdv, Péter

Kedves Péter,

gyakori félreértés, hogy ha egy termék használható arra a célra, amire ki van találva, akkor nincs miről beszélni, holott az csak az úgynevezett alapkövetelmény. Ezen felül rendelkeznie kell azzal a minőséggel is, és nyújtania kell azt a teljesítményt, ami azonos rendeltetésű termékeknél szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, illetve meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek is.

Utóbbi körben fel kell hívni a figyelmet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendeletre, mely szigorúan előírja, hogy az azonos feladatot ellátó és azonos irányba mutató páros számú világító és fényjelző berendezések elhelyezésének és alakjának - az aszimmetrikus járműveket kivéve - a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjára szimmetrikusnak, az általuk kibocsátott fény színének és fényerejének pedig azonosnak kell lenniük és a berendezéseknek - ha a rendelet másként nem rendelkezik - egyszerre kell működniük.

A leírtak szerint a világítás a járművön ennek az előírásnak nem felel meg, így az igénye jogos. A fényszórókra vonatkozó szabványok, normatívák feltehetően azt is megválaszolnák, hogy pontosan milyen eltérés áll fenn. Ilyenkor a hiba mibenléte, annak megragadása kulcskérdés, ezt első körben egy - akár független - szerviznyilatkozat is alátámaszthatja. Amennyiben pedig a hiba fennáll, az már úgymond a kötelezett gondja, hogy hogyan javítja meg.

Javaslom, hogy első körben a garancia kötelezettjének küldjön igazolható módon megkeresést, azt címezze panaszbejelentésként, és hívja fel a figyelmet arra, hogy amennyiben az ügyet nem rendezik megnyugtatóan, azt jogi útra tereli. A fogyasztóvédelmi törvény alapján 30 napon belül kötelesek a panaszt kivizsgálni. Eredménytelenség esetén forduljon ügyvédhez vagy a lakhelye szerinti békéltető testülethez. Remélhetőleg egy márka sem engedi meg magának azt, hogy a biztonságtechnikailag releváns tartozéknak minősülő világító berendezés tárgyában alkudozni próbáljon.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Tisztelt Autójogász!

Egy viszonylag sürgős üggyel kapcsolatban írok Önnek, nagyon bízom benne, hogy tud támpontot biztosítani számunkra ezzel kapcsolatban. 2021. december elején okoztunk kárt egy 2. generációs Renault Twingóban. Egy apró koccanás történt, a kárt okozó öreg Ford Escortunkon nem látszik belőle semmi, a Twingo csomagtérajtaját nem lehetett becsukni, de kívülről a károsult autón sem látszott semmi. Magyarul hatalmas kár biztosan nem keletkezett a károsult autóban.

Az ügy pikantériája, hogy sajnos figyelmetlenségből lejárt a negyedéves biztosítás az autónkon a károkozás idején, tehát a károsult Casco biztosítására intézte a kár javítását.

A kárbehajtás összege egész pontosan 813 211 forint. A károsult autó piaci értéke - amennyire én látom a magyarországi hirdetésekből - legjobb esetben 1,3 millió forint környéke. A károsult biztosítója csak a végösszeget küldte, 15 napon belüli fizetési határidővel, a végösszeg lebontását nem küldték meg nekem.

Kérdésem, hogy Önnek is gyanús-e ebben az esetben egy biztosítási csalás, van-e jogom látni lebontva a teljes kárbehajtás tételeit, és amennyiben tudok tenni bármit az ügy érdekében azon kívül, hogy egy ennyire irreálisnak tűnő összeget befizetek, kérem segítsen, hogy merre mehetünk tovább.

Köszönöm szépen, és üdvözlettel,

Alex

Kedves Alex,

A károkozónak a jogellenes magatartásával ok-okozati összefüggésben keletkezett kárt kell megtérítenie, többet semmiképpen. A kár összegét a károsultnak kell igazolnia, Ön pedig nem köteles azt "bemondásos" alapon elfogadni. Fordított esetben a biztosító is kéri a kár mértékének igazolását. A kár mértéke szakkérdés, számtalan esetben csak megbontás után látható, hogy szemmel nem látható károk mélyén elmozdult futóművek, deformálódott karosszéria van. Már azzal sok információ tisztázható, ha Ön felveszi a kapcsolatot egy szervizzel, hogy indokolt lehet-e ekkora javítási költség az Ön által elmondott baleseti mechanizmus alapján, de ettől még a károsultnak kell igazolnia a kárát.

Az ügy másik lényeges tanulsága az, hogy a kötelező felelősségbiztosítás díjának megfizetése legalább annyira szolgálja az üzembentartó érdekét, mint a károsultét. Javaslom, hogy a saját felelősségbiztosító felé a kár bejelentése történjen meg, önmagában egy negyedéves díj meg nem fizetése ugyanis csak a türelmi idő eltelte után jelent gondot. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A szerződés pedig csak ennek a türelmi időnek az eredménytelen elteltével szűnik meg, mégpedig az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. Ez alatt az időszak alatt a biztosító kockázatban áll, azaz ha a türelmi időszakon belül történt az eset, enyhíthetőek a következmények.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Cím!

Egy kis segítséget szeretnék kérni.

2022.01.22-én magánszemélytől vásároltam egy használtautót aminek úgy néz ki, hogy a DSG váltója elromlott, a javítási költsége viszont elég magas! Az autó 2022.02.13-án állt meg alattam. A kérdésem az lenne, hogy van e jogom valamit követelnem az eladótól vagy van-e értelme jogi útra vinnem?

Köszönöm Tisztelettel.: Jámbor Bence

Kedves Bence,

a magánszemély eladó is szavatossági kötelezettséggel tartozik, ha a hiba, vagy a mostani hibajelenséget eredményező oka az adásvétel időpontjában is igazolhatóan fennállt. Használt jármű vásárlása a vevő számára annyiban kockázatot jelent, hogy bizonyos hibákkal számolni kell. Egyeztessen a szervizzel, ha alátámasztható hogy a vásárláskor a rejtett hibával került Önhöz a jármű, van mód az eladóval szembeni igényérvényesítésre.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu