Tisztelt Autójogász!

Üzembentartója vagyok ez autónak. Mit kell tenni annak érdekében, hogy a gépjármű eladható legyen. Kinek kell a költségeket viselni?

Köszönettel:

Attila

Tisztelt Attila!

Az autót tulajdonként meg kell előbb szerezni, tehát névre kell íratnia, ha már tulajdonosa, akkor el is adhatja. A költségeket (eredetvizsga, átírás, forgalmi engedély, törzskönyv) a vevő köteles viselni.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Olyan kérdésem lenne, hogy egy használt jármű vételekor az új tulajdonos nem tud megjelenni az adásvételkor. Létezik-e, /illetve hol lehet ilyet beszerezni, vagy ha én írok egy meghatalmazást/ valamilyen meghatalmazás, hogy egy családtag el tudja intézni az egész átírási dolgokat.

Válaszát előre is köszönöm.

Levélíró

Tisztelt Levélíró!

A vevő adjon meghatalmazást annak a családtagnak, aki a vételt lebonyolítja. Ilyen iratot nem bonyolult megfogalmazni. Cím: meghatalmazás. A szöveg: xy (személyi adatok, lakcím, igazolványszám) meghatalmazza vz-t (személyi adatok, lakcím, igazolványszám), hogy az abc123 forgalmi rendszámú opel astra 1.6 típusú személygépkocsit az xxx kereskedőtől/magánszemélytől megvásárolja és a jármű eredetvizsgálata során valamint az adásvétel okmányirodai bejegyzése során helyette teljes jogkörrel eljárjon. Az irat végén dátum, meghatalmazó és meghatalmazott aláírása, legalul pedig az "Előttünk mint tanúk előtt" szöveg és két tanú neve, címe, személyi igazolvány száma és aláírása.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

30-as táblánál 62 km/h 130 ezer forint bírságot kaptam. 64 nap múlva kaptam meg a bírságot, kérdésem, nem 60 napon belül kell értesítsenek?

Válaszát előre is köszönöm.

Levélíró

Tisztelt Levélíró!

A törvény úgy fogalmaz, hogy a hatóságnak a szabályszegést követő hatvan napon belül kell kiszabni a bírságot. Ha ezt a határidőt a hatóság elmulasztotta, az Ön fizetési kötelezettsége akkor is fennáll, legfeljebb egy ellenőrzés során a felügyeleti szerve majd megfeddi a késedelmesen intézkedő hatóságot. Más a helyzet a parkolási pótdíjnál és az autópálya pótdíj esetében, ahol az út kezelője 60 napos jogvesztő határidőn belül adhatja fel a fizetési felszólítást és a követelés egy év alatt elévül. Ez utóbbi esetekben a törvény kifejezetten rendelkezik a jogvesztésről és az elévülésről. A közigazgatási bírságot egy állami hatóság szabja ki, a bírság állami bevétel, ezért ott szóba sem jöhet, hogy néhány napos késés miatt az állampolgár mentesüljön a fizetési kötelezettség alól.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Az lenne a kérdésem, hogy mikortól kell a katalizátor? Nekem kétütemű Trabantom van és eddig ellentmondásos híreket kaptam ebben a kérdésben.

Válaszát előre is köszönöm.

M. István

Tisztelt M. István!

Valóban ellentmondásosak voltak a hírek, mert korábban arról volt szó, 2008. január 1-től ezek az autók katalizátor nélkül nem kapnak a környezetvédelmi vizsgán zöldkártyát, mert a környezetvédelmi előírásokat nem teljesítik és erre nem is kapnak több kedvezményt. 2008. nyarán azonban kegyelmet kaptak az öreg kétütemű járművek, mert a környezetvédelmi vizsgálaton való megfelelés határidejét 2020. december 31-ig kitolták, ez a kedvezmény azonban csak a 2004. július 15-e előtt tulajdonba került kétüteműekre vonatkozik. 2020. végéig tehát ha a Trabant teljesíti a gyári kibocsátási értékeket, akkor átengedik a környezetvédelmi vizsgán.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Érdeklődni szeretnék, hogy édesapám nevén van egy roncs autó, amit szeretne véglegesen kivonni a forgalomból. A kérdés az lenne, a kötelező biztosítás, mivel nagyon régen nincs használva, meg lett szüntetve. Végleges kivonás esetén ezt visszamenőleg ki kellene fizetni?? Az autó gyakorlatilag használhatatlan roncs.

Tisztelettel:

H. Zsolt

Tisztelt H. Zsolt!

Igen, a biztosítást ki kell rá fizetni. Az lett volna a helyes eljárás, hogy amikortól nem használták, nem várni, hanem rögtön ki kell vonni a forgalomból, a forgalomból végleges kivonás időpontjában szűnik meg a kgfb fizetési kötelezettség. Ha pedig gondolkodnak, hogy mi legyen a járművel, de közben nem használják és nem akarnak rá biztosítást fizetni, akkor ideiglenesen kell kivonni a forgalomból, ami alkalmanként max. 6 hónapot jelent. Az ideiglenes kivonás időtartama alatt az okmányiroda határozatának bemutatását követően szünetel kgfb fizetési kötelezettség, azaz nem kell biztosítást fizetni. Ha ezt nem lépték meg, a biztosítást visszamenőleg ki kell fizetni.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Az egyik péntek este kimentünk Váci úton található egyik McDonaldshoz...nem titkolt szándékkal, hogy "illegális" gyorsulást fogunk nézni, hangsúlyozom nézni. Rendőrség már akkor kint volt mikor mi érkeztünk, és próbálták meg akadályozni, hogy az autósok ne gyorsulhassanak, randalírozhassanak, hozzá tenném teljes sikerrel. De mi kint maradtunk nézelődni az útszélén. Jött egy kamerás kocsi végig vette a tömeget, autósokat és motorosokat, mindent, ami élt és mozgott környéken. utána nem sokkal, jött egy rendőr, aki felvette az adatainkat. Majd azzal búcsúzott, hogy lekameráztak illetve rögzítették az adatainkat, majdan ezt felhasználhatják ellenünk, hogy mi ott voltunk. Kérdezem én, hogy most akkor mi? Az útszélén (korlát mögött ami elválasztott minket az úttesttől) állással és bámészkodásommal mit követtem el? Illetve most mire is számítsak és meddig tárolják a felvételeket és az adatokat? Felszólításra távoztunk, ahogy jöttünk kocsival!

Maradok tisztelettel:

N. Á.

Tisztelt N. Á.!

Ha a közrendet, közbiztonságot nem sértik, joguk van ott nézelődni, ha a rendőr felszólítására elmentek onnan, akkor minden rendben van. A rendőröknek viszont joguk van igazoltatni, adatot gyűjteni. Az igazoltatás során rögzített adatokat - kivéve, ha ezek büntető- vagy szabálysértési eljárásban kerülnek felhasználásra - az intézkedés befejezését követő száznyolcvanadik napon meg kell semmisíteni. A rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben készített felvételt a rögzítést követő harminc nap elteltével kell megsemmisíteni, ha arra az eljárás folytatásához nincs szükség.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Jelenleg nincs autóm, de 10 évig volt és elértem a bónusz 8-at. Kérdésem az lenne, hogy meddig él a b8-as kategória autó nélkül?

Köszönettel:

S. Zoltán

Tisztelt S. Zoltán!

A biztosítási szerződést érdekmúlással történő megszűnését követő 2 évig él a bónusz, addig viheti át másik autóra. Ha biztosítása díjnemfizetéssel szűnt meg, a bónusz besorolás azonnal elvész, ilyenkor csak a málusz marad meg.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

2007. augusztus elején egy hölgy a parkolóban beletolatott az addig sérülésmentes 2004-es VW Passatomba, a kárt elismerte, együtt bementünk a Köbe Területi képviseletére, Miskolc, Szentpéteri kapu 80. Mivel a kárszakértő nem volt bent az irodában, az adatlap kitöltése után adtak egy terminust 2007. 08. 06-ra. Szlovákiában lakom, a kocsim szlovák rendszámú. Miskolc - Rimaszombat 80Km 2x alkalmanként. A megadott időpontban a kárfelmérés megtörtént. A javítás folyamán kiderült, hogy megsérült a jobb ajtótükör motorikus része így újra leutaztam Miskolcra, hogy ezt a kárrészt is bevezessék a jegyzőkönyvbe. A komplett javítás után (2007. 10. 19) elküldtem a hivatalos számlát, úgy postán mint elektronikus levél formában is a Köbe miskolci irodájába a megfelelő számlaszámokkal. Több alkalommal érdeklődtem a miskolci irodában, hogy hol késik a kártérítés összege, ahol utoljára azt a választ kaptam, hogy nem tudnak segíteni, mert a teljesítés az AVUS hatáskörébe tartozik és adtak egy telefonszámot, amelyen soha senki nem volt illetékes az engem érintő ügyben! Ezzel kapcsolatban kérem a tanácsát. Minek fizetni a kötelező biztosítást Magyarországon ha a biztosító "Köbe " nem fizet, vagy csak külföldre nem fizet?

Tisztelettel:

K. László Szlovákia

Tisztelt K. László!

Sajnos a károkozó hölgy által választott biztosító egyike azoknak a társaságoknak, melyekre a hozzánk eljutott információk szerint ez a gyakorlat jellemző. Tanácsom: 1.) bombázza panaszlevelekkel a különböző felügyeleti szerveket: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Ügyfélszolgálat Levélcím: 1535 Budapest, 114., Pf.: 777., Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Észak-magyarországi Regionális Felügyelősége 3301 Eger, Pf. 81., vagy Miskolci kirendeltsége 3501 Miskolc, Pf. 589., 2.) fogadjon egy helyi ügyvédet.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

A következőkben szeretném kérni a segítségét. Az édesapám vásárolt egy 15 éves használt Audi 80 1,9 TDI típusú személygépkocsit. A vásárlást követő 3. napon a gépkocsi motorteréből éles csattanás hallatszott, majd megállt. Mivel a gépkocsi még át sem volt íratva a saját nevére, ezért nem igazán tudjuk, hogy mit is tegyünk. Az autókereskedő elzárkózik mindenféle tárgyalástól, holott véleményünk szerint ez egy ún. rejtett hiba, amelyért még neki kellene a felelősséget vállalnia. Most se autó, se pénz tipikus esete forog fent. A gépkocsit még szerelőhöz sem vittük, hiszen nem akarjuk magunkat feleslegesen költségekbe verni.

Segítségét előre is köszönöm.

Cs. Zsolt

Tisztelt Cs. Zsolt!

Szerelőhöz azért el kellene vinni, mert addig nem tudnak továbblépni, amíg nem tudni mi a hiba oka. Ha egy használt járművet vásárolunk, akkor az eladó a használatra alkalmasságért vállal szavatosságot, legalább fél évig működnie kell az autónak. Jelentősége van azonban annak, hogy mit írtak alá a szerződésben és mennyit fizettek a gépkocsiért, a piaci árhoz képest lényegesen olcsóbban vették-e. Ha egy olyan típusú rejtett hiba következik be, a használatra alkalmasságot nagymértékben korlátozza, vagy kizárja, az autót visszaadhatja vagy árleszállítást kérhet. Arra viszont számítson, hogy ilyenkor a kereskedő nem fogadja tárt karokkal, ne hagyja magát lerázni.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

2006. 02. 23-án kaptam egy ajánlott levelet a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Irodától, hogy miért is, röviden felvázolom. Volt egy gépjármű, aminek a forgalmi engedélyében nem tulajdonosként voltam bejegyezve, hanem üzembentartóként, ebben az időszakban az általam üzemeltetett gépjárműre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésem nem volt, és ebben az időszakban egy általam nem ismert személy az (autómmal) balesetet okozott! A balesetben személyi sérülés nem történt, ámde keletkezett egy 200.000 Ft-os gépjármű káresemény! A baleset okozója egyértelműen az általam üzemben tartott gépjármű sofőrje volt, aki mellesleg vezetői engedéllyel sem rendelkezett. Ezek után a vétkes balesetet okozó sofőrre terhelte rá a MABISZ a keletkezett kár összegét, és annak az eljárási illetékét, de mivel a vétkes sofőr ennek nem tett eleget, így a MABISZ rám mint üzembentartóra hárította az összeg rendezését. Mindezek folyománya az lett, hogy a MABISZ-tól kérvényeztem egy részletfizetési lehetőséget, hogy rendezhessem a nem általam okozott gépjárműkárt, és a MABISZ megállapított egy bizonyos összeget 19 hónapos futamidőre annak törvényes kamataival, amit én a napokban rendeztem a társaság felé. Kérdésem az lenne hogy ebben az esetben a más által okozott, de általam kifizetett kár összegét jogosan követelhetem-e a baleset okozójától? Ha igen, akkor milyen úton tehetem ezt meg? Válaszukat előre is tisztelettel megköszönve!

Tisztelettel:

B. István

Tisztelt B. István!

Ajánlott levélben, írásban fel kell szólítania a károkozót a kár megtérítésére. A felszólításban ki kell mutatni, mennyit fizetett be helyette, a MABISZ-szal és egyéb hatóságokkal, hivatalokkal folytatott telefonálása, levelezése, utazása mennyibe került és ennek a végösszegét kell tőle követelni. A követelés kifizetésére határidőt kell biztosítani. Ha a károkozó nem fizeti meg a követelt összeget a megadott határidőig, akkor keresetet kell benyújtania a bírósághoz. A keresetben megfogalmazza, mi történt, ebből Önnek milyen kára keletkezett és kéri a bíróságtól, hogy kötelezze ennek megtérítésére a károkozót. A bírósághoz benyújtandó keresetlevélhez csatolnia kell bizonyítékait: a biztosítós levelezés és a befizetett csekkek másolatát.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Érdekelne, ha valaki 64-gyel megy lakott területen azt nem büntetik meg, mert 65-75 km/óráig 30.000 a büntetés? Baráti körben ez vitatéma.

Köszönöm válaszát:

Zsó

Tisztelt Zsó!

64-nél a közigazgatási bírságot nem szabják ki, de a szabálysértési eljárást lefolytatják és aszerint, tehát a szabálysértésekről szóló rendelet szerint fogják megbírságolni. Gyorshajtás esetén ha kiszabható a közigazgatási bírság, (jelen esetben 65 km/h felett) azt fogják csekken kiküldeni, de mellette lefolytatják a szabálysértési eljárást is, annak szankcióit is alkalmazzák, csak a szabálysértési bírságot ússza meg az elkövető, mivel egy másik magasabb összegű bírságot már kapott.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Ez év január 09-én megváltozott a lakcímem. Másik városba költöztem. A kérdésem az lenne, hogy az ez évi gépjárműadót hová kell megfizetnem. Az új címem szerint illetékes Önkormányzatnak?

Köszönettel:

Levélíró

Tisztelt Levélíró!

A 2008-as adót a régi lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnak kell megfizetni. Jövő év január 1-től adózik a jelenlegi lakóhelyén.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Olyan problémával fordulok Önhöz, hogy volt egy közúti balesetem, amiben motorkerékpárral haladtam védett úton és elém fordult egy személyautó. Megúsztam könnyű sérülésekkel. Aki vezette az autót nem rendelkezett jogosítvánnyal. Miután a rendőrök kiérkeztek, a sofőr elfutott. Ezek után a motoromat és az okozó autót is lefoglalták, és igazságügyi szakértőhöz vitték. A kérdésemre, hogy mikor kapom vissza a motort csak annyit mondtak hogy "talán" 1 hónap. Ez a lefoglalás jogos? Ezen kívül kinél tudom kártérítési igényem benyújtani azért, hogy nincs motorom? Az autón volt kötelező biztosítás, az nekem fizeti a káromat?

Köszönettel:

N. Zoltán

Tisztelt N. Zoltán!

A motorban keletkezett kárt a károkozó kötelező biztosítása fogja megtéríteni. Ha a károkozónak nem volt biztosítása, akkor a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Iroda fizeti a kárt. A kötelező biztosítás által meg nem térült kárát közvetlenül érvényesítheti a károkozó felé. Fizetési felszólítás, majd annak eredménytelensége esetén bírósághoz fordulás ilyenkor a követendő út.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Átolvastam a május 1-étől érvényes új szabályokat, ám nem találtam arról tájékoztatást, hogy változott-e a jogosítvány gyorshajtás miatti bevonásának szabálya? Gondolok itt arra, hogy tudomásom szerint 100km/h alatti korlátozás esetén 50%-os túllépéstől, felette 30%-os sebességtúllépéstől a pénzbírságon felül automatikusan jogosítvány bevonás is járt. Az új szabályokkal kapcsolatban mindig csak a %-os túllépéstől függő büntetések összegéről van szó, a jogosítvány elvételéről nem. Érdekelne, hogy azért mert nem történt változás, vagy mert mostantól "csak" pénzbírság jár a gyorshajtásért?

Válaszát előre is köszönöm!

G. Z.

Tisztelt G. Z.!

A jogosítvány bevonás lehetőségét az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet tartalmazza. Eszerint a jogosítvány bevonása nem automatikus, hanem erre lehetősége van a hatóságnak a sebességkorlátozás jelentős túllépése szabálysértés elkövetése esetén, ami az Ön által is leír sebességtúllépéseknél valósul meg. Ez a szabály továbbra sem változott. Május 1-től létezik egy új bírságolási lehetőség, a közigazgatási bírság, hát egy ez ravasz dolog. Ez alól nem lehet kibújni a "hozzátartozóm vezette a kocsit, nem nevezem meg" gyakorlattal és magasabb fix összegű bírságokat lehet ez alapján kiszabni. Emellett azonban lefolytatják a hagyományos szabálysértési eljárást is, szabálysértési bírságot viszont nem szabhatnak ki, ha közigazgatási bírságot fizettettek. A jogosítványt azonban továbbra is elvehetik, és a büntetőpontokat is kiszabják. Tehát szabálysértési eljárás mindenképpen indul, szabálysértési bírság azonban nincs, ha ugyanazért a cselekményért a közigazgatási bírságot már kiszabták.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Szeretném megkérdezni, hogy kell-e fizetni fiamnak súlyadót, ha Ausztriában van bejelentett lakcíme és itthon nincs. Magyar rendszámú az autó.

Tisztelettel:

Gyönéné

Tisztelt Gyönéné!

Ha a gépjármű Magyarországon van forgalomba helyezve és belföldi rendszáma van, kiterjed rá a gépjárműadóról szóló törvény hatálya, azaz ez után a jármű után kell adót fizetnie a fiának. Ha a járművet nem használják, fél éves periódusokra ki lehet ideiglenesen vonni a forgalomból, ezt az okmányirodában intézhetik, a kivonást bejelentik az önkormányzati adóhatóságnál és a biztosítónál, így az adókötelezettség és a kötelező biztosítási díj fizetési kötelezettség szüneteltethető.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Pár hónapja vásároltam egy autót. Tulajdonosként engem jegyeztek be, üzembentartóként édesapámat kértem bejegyezni. Az okmányirodában - illeték stb. befizetése után - bevezették a forgalmiba mindkettőt. Most édesapám az APEH-től kapott egy a kocsi után fizetett illeték (hengerűrtartalom alapján számított átírási illeték) felének befizetésére felszólító levelet. Kicsit utánanéztem, s kiderült, hogy 2008 január 1-jétől illetéket kell fizetni az üzembentartói jog megszerzőjének, amennyiben ez a szerzés ingyenesen történt." Itt kellene feltennem az első kérdést: Miért nem szóltak erről az okmányirodában az átíráskor? Erre nem várok választ. Nyilván automatikusan vélelmezték az üzembentartói jog megszerzését. A jövőben, ha új kocsit vásárolok és tanúkkal alátámasztott irattal igazolom, hogy apám 5 Ft-ot fizetett az üzembentartói jog megszerzéséért, akkor nem kell tizenpárezer Ft illetéket fizetnie? Van ebben az esetben az APEH-nek mérlegelési lehetősége, hogy a megjelölt 5 Ft arányos-e a megszerzett jogokkal/kötelezettségekkel, s az illetéket mégis kiszabhatja?

Válaszát előre is köszönöm!

Levélíró

Tisztelt Levélíró!

2008. január 1-től illetéket kell fizetni a tulajdonjog szerzés mellett az üzembentartói jog megszerzéséért is. Korábban a haszonélvezeti jogot sorolta ide a törvény, ezt cserélte le a vagyoni értékű jog fogalomra. A vagyoni értékű jog magyarázatánál pedig beillesztette ebbe a halmazba az üzembentartói jogot is. Így ettől az időponttól illetékköteles az üzembentartói jog megszerzése is függetlenül attól, hogy ezért fizetett-e az üzembentartó ezért 5 Ft-ot vagy nem. Az okmányirodának nem feladata, hogy illetékfizetéssel kapcsolatban tájékoztatást adjon, bár az ott dolgozók megtehetnék, hogy a változásokra felhívják a figyelmet. A módosításra azért került sor, mert sokan visszaéltek az üzembentartói jog szerzés lehetőségével, ezt illetékelkerülési célból vették igénybe, holott az autót tulajdonképpen megvették. "Az üzembentartói jognak a vagyoni értékű jogok közé történő felvételét az indokolja, hogy számos esetben a gépjármű vagyonszerzők a vagyonszerzési illeték alól oly módon bújnak ki, hogy a megszerzett gépjármű vonatkozásában nem tulajdonosként, hanem csupán üzembentartóként lesznek feltüntetve. A jog értékének megállapítása a vagyoni értékű jog értékének megállapítására irányadó szabályok szerint történik" - szól a törvénymódosítás nem hivatalos indokolása. Szépséghibája a dolognak, hogy most így azok is fizetnek, akik nem ügyeskedésből, illeték kikerülési célból lettek üzembentartók, hanem családi viszonyaikban rejlő egyéb okokból.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Az autónk 30 éves lesz, 3 hét múlva lejár a műszaki vizsgája. Kb. 50 000 Ft lenne rá újra a vizsga + javítás... Mivel a nagypapám meghalt és a házát kb. 1-2 hónap múlva eladjuk, szerettünk volna másik autót venni. Ebben az esetben, ha nem vizsgáztatjuk le a régi autót, hanem várunk és veszünk másikat a bónusz elveszik, vagy átvihető? Ha mégsem tudunk másik autót venni, a régit levizsgáztathatjuk pár hónap szünet után úgy, hogy a bónusz megmaradjon?

Köszönettel:

Kata

Tisztelt Kata!

Ha nem vizsgáztatják le és a forgalomból végleg kivonják és ezt követően megszüntetik a biztosítás fizetését, a biztosítási szerződés érdekmúlással szűnik meg, ebben az esetben a bónusz 2 éven belül átvihető másik autóra. Ugyanez a helyzet, ha a gépkocsit eladják, a szerződés érdekmúlással szűnik meg és a bónusz 2 évig átvihető. Ha mégsem vesznek másikat, a régit pedig most nem tudják levizsgáztatni, akkor azt is lehet tenni, hogy ideiglenesen kivonatják a forgalomból, ez fél év haladékot jelent. Az ideiglenesen kivonásról szóló határozatot be kell mutatni a biztosítónál, ebben az esetben a kivonás idejére a díjfizetés szünetel. Az ideiglenes kivonás időtartamának lejárta után újból jelentkezni kell a biztosítónál és a díjat fizetni kell tovább, ha a járművet levizsgáztatják és forgalomba helyezik. Ha pedig ez alatt a fél év alatt eldől, hogy végleg kivonatják a forgalomból vagy eladják, akkor ezt kell bejelenteni a biztosítónak és a szerződés érdekmúlással megszűnik. A lényeg tehát az, hogy a biztosítási szerződés megszűnésének oka az érdekmúlás legyen és ne a díjnemfizetés, érdekmúlás esetén a bónusz két évig átvihető másik autóra, díjnemfizetés miatti megszűnés esetén a bónusz elveszik.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Nemrég, 1 hónapja vásároltam egy használt Opel combot hitelre. E héten elvittem szervizbe, mert sírt az ékszíj és a generátor sem volt rendben. Felhívtam a szerelőt, aki közölte, amit kértem, az kész (olajcsere, vezérműszíjcsere). De ennél nagyobb a gond! Észrevételei szerint az autó törött volt és el van hajolva a hűtőtartó, a vízpumpa és a blokk meg van repedve. Felhívtam a kereskedést, a jó embert túlzottan nem érdekelte a dolog. A szervizes mondta, ha gondolom, lefényképezi a dolgokat az autón. Mit tehetek ilyenkor? Amikor veszek egy sérülésmentes autót és ilyen dolgok derülnek ki róla! És e dolgok miatt lazultak le az autó alkatrészei. Én fizessem ki azt, amit nem én tettem az autóval!??

Tisztelettel:

K. Fecó

Tisztelt K. Fecó!

Attól függ mit tartalmaz az adásvételi szerződés, pl. benne lehet, hogy a vevő a megtekintett állapotban veszi meg a járművet és semmiféle követelést nem támaszt a továbbiakban. Ez esetben nem sok keresnivalója van az eladónál. Ha a piaci árnál jóval olcsóbban vette meg, akkor vállalta annak a kockázatát, hogy nem hibátlan a megvásárolt jármű. Ha normál piaci áron vette meg és nincsenek Önt korlátozó rendelkezések a szerződésben akkor fordulhat a kereskedőhöz és pl. árleszállítást kérhet erre hivatkozással. Készíttessen fényképet, kérjen árajánlatot a javításra és ennek birtokában ne telefonon, hanem személyesen keresse meg a kereskedőt vagy ajánlott levélben, írásban forduljon hozzá. Ha nem tudnak megegyezni csak a bírósági út marad.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Lenne egy kérdésem egy fontos ügyben, ha lenne szíves válaszolni, nagyon megköszönném. Áprilistól fel van függesztve a jogosítványom ittas vezetés miatt. Másfél évre függesztették fel (2.08 ezrelék alkohol volt a véremben). A kérdésem az lenne, hogy mit lehet tenni az ellen, hogy minél hamarabb visszakapjam a jogosítványom, mivel vidéken lakom és Pestre járok 2 felsőfokú intézményre, édesanyámat is én viszem a munkahelyére, szóval jogsi nélkül igazából halott vagyok. Létezik valamilyen eljárás, amelynek az eredménye a büntetés enyhítése? Még az elején írtam egy kérelmet, de nem vagyok benne biztos, hogy elolvasták, mert leírtam ugyanezeket és mégis 1 év 6 hónapra függesztették fel a jogosítványomat, habár a pénzbírság szerencsére enyhe volt (15.000 Ft). Ha van valamilyen ötlete, nagyon szépen megköszönném.

Tisztelettel:

mTb

Tisztelt mTb.!

Biztosan elolvasták, amit kért, de ezek nem olyan indokok, ami alapján méltányosságot gyakorolhatnának. Méltányossági kérelmet most is előterjeszthet, de ezek alapján az indokok alapján továbbra sem számíthat kedvezményre, ezt az időtartamot mindenképpen jogosítvány nélkül fogja tölteni.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Egy ülés-soros furgonba be lehet ültetni csecsemőket, a menetiránynak háttal beköthető biztonsági gyermekülésbe?

Köszönettel és tisztelettel:

Barth C.

Tisztelt Barth C.!

Igen lehet, csak menetiránynak háttal lehet bekötni. A légzsákot, ha van, ki kell kapcsolni. Ha nem lehet kikapcsolni, a csecsemő nem utazhat a furgonban. Ha a menetiránynak háttal történő utaztatást a gyermek kinövi (kb. egyéves korára), már nem utazhat ott, csak akkor, ha elérte a 150 cm-t.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Egy 1988-as Lada Samara üzembentartója vagyok 2006. február 17-e óta. Mivel az autó időközben teljesen leamortizálódott, 2007. 06. 29-én vonattam ki először ideiglenesen a forgalomból, ugyanis a tulajdonos sajnos időközben meghalt. Azóta félévente újítom meg ezt a kivonást, de most az örökösök lemondanak a javamra. Javaslatot kérnék Öntől, hogy én hogyan járnék a legjobban? /Az okmányirodában nem engedélyezték, hogy lemondjak üzembentartói jogomról. Ez a lépés Ön szerint jogos volt?

Köszönettel:

S-né Kasza Mónika

Tisztelt S-né Kasza Mónika!

Az üzembentartói jogról nem lehet lemondani, azt a tulajdonos adja és vonja vissza. Két lehetőség van, amiből választaniuk lehet: Az egyik, hogy miután az örökösök nevére kerül a jármű, ők visszavonják az üzembentartói jogát és a járművet kivonatják a forgalomból. A másik variáció az örökösök nevére kerül a jármű, és mivel eddig is Ön használta, ezt legalizálják azzal, hogy adásvételi szerződést kötnek rá, Ön ez alapján a nevére iratja és végleg kivonatja a forgalomból. Az előbbi esetben az örökösök viselik a kivonás költségét, második esetben Ön viseli az átírás, eredetvizsga és a kivonás költségét. Kétségkívül az örökösök olcsóbban el tudják intézni a kérdést, nekik pl. eredetvizsgát nem kell végeztetni, az öröklés ellen meg nem tudnak mit tenni. Így én ezt javasolnám, ha ezt az örökösök is vállalják és a kivonás költségeit pedig térítse meg a részükre.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Jogosítvánnyal rendelkező kiskorú gyermekem átadta a volánt jogosítvánnyal nem rendelkező kiskorúnak. Kérdésem: jogosítvánnyal nem rendelkező kiskorú vagy a szülei kötelezhetőek e kártérítése amennyiben az autóban kár keletkezett az ő hibájából (árokba borult). Várom válaszát.

Üdvözlettel:

B. Kriszta

Tisztelt B. Kriszta!

Feltételezem, hogy mindkét gyermek 17 év körüli, tehát korlátozottan cselekvőképes. Kártérítésre kötelezhető a kárt okozó kiskorú, illetve ha ő jövedelemmel nem rendelkezik, akkor a szülei. A megtérítendő kár összegét valamilyen mértéki a károkozó illetve a szülei arra hivatkozással vitathatják, hogy a kár bekövetkeztében az ön gyermeke is közrehatott. Megegyezés kérdése, hogy a kárból mekkora részt vállal át a károkozó, egyezség hiányában ezt a bíróságnak kell eldönteni a konkrétumok ismeretében.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Arra lennék kíváncsi, hogy magánszemélyként hány autót adhatok, illetve vehetek 1 évben ami még nem számít kereskedelmi tevékenységnek. PL: ha havonta behozok egy kocsit külföldről és azt kb. 2 hónap múlva továbbadom (esetleg haszonnal), ezt megtehetem-e mint magánszemély. Arra találtam már leírást, hogy ebben az esetben 25%-os adót kéne fizetnem a haszonból.

Üdv:

Péter

Tisztelt Péter!

Korlátozás nincs, ha a kapcsolódó közterheket, így az adót is kifizeti. Azon érdemes elgondolkodni, hogy hogyan éri meg jobban. Mivel az illetékbeszedést az APEH egyik főosztályává alakított illetékhivatal végzi, az adót ne felejtse el megfizetni, mert előbb-utóbb előveszik az aktáját. Adózás szempontjából jelentősége van annak, hogy az adóévben hány gépjárművet ad el és ebből mekkora jövedelemre tesz szert. Ha ugyanis az eladások rendszeresek, üzletszerűek, akkor nem az ingó vagyontárgy eladása utáni adózást kell választania, hanem az önálló tevékenységből származó bevétel utáni adózást, aminek mások a szabályai. Pl. bírósági döntés van arról, hogy az évi 5 autó vétele, felújítása és eladása, melyből az eladó 7 millió Ft haszonra tett szert, üzletszerűnek számít. A pontos adatok ismeretében szerintem konzultáljon egy könyvelővel vagy adótanácsadóval.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Az lenne a kérdésem, hogy lefényképeztek az M7-esen 100-as táblánál 150-nel. A kocsi nem az én nevemen van, hanem az édesanyámén, viszont neki nincs jogosítványa. Mire számíthatok?

Üdv:

Levélíró

Tisztelt Levélíró!

Édesanyja kapja a közigazgatási bírságról szóló határozatot, mely alapján 40.000Ft-ot kell befizetnie az 50%-os sebességtúllépés miatt. Ezzel párhuzamosan szabálysértési eljárás is indul, melynek során édesanyjának nyilatkoznia kell, hogy a járművet ki vezette. Ha a tanúvallomást megtagadja, akkor büntetőpontot már nem tudnak kiszabni.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István

Tisztelt Autójogász!

Eddig mint budapesti lakos, a XXII. kerületi önkormányzathoz fizettük a súlyadót, de e hónap közepén elköltöztünk vidékre, a lakásunkat eladtuk, viszont kaptunk egy csekket az önkormányzattól, hogy oda fizessük a súlyadót, és azt az információt kaptuk, telefonon, hogy év közben nem lehet máshová átíratni az autót, és kötelesek vagyunk nekik kifizetni az egész évi súlyadót. A kérdésem az lenne, hogy jogos-e a követelésük.

Köszönettel:

T. Zoltán

Tisztelt Levélíró!

Önt helyesen tájékoztatták, ugyanis a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. Törvény 9. §-a szerint az adóztatási feladatokat a magánszemély adóalany állandó lakcíme szerint illetékes önkormányzati adóhatóság látja el. Ha a nyilvántartásban a lakcím megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. Lakcímváltozás esetén a változást követő év első napjától esedékes adót kell az új cím szerint illetékes adóhatóságnál megfizetni. Az adó összege új címén is ugyanaz lesz, tehát nem is jár emiatt rosszabbul.

Tisztelettel:

Dr. Koszoru István