Tisztelt Autójogász!
Motorblokkcsere előtt állok, és ennek a folyamatnak a pontos menetét szeretném tudni. Nem típusmódosításról lenne szó, hanem egy szimpla motorcseréről. Ennek a cserének a menetére és a járulékos költségeire szeretnék választ kapni (szükséges okmányok beszerzése kb. mekkora költséggel jár).
Köszönettel:
Tamás
Tisztelt Tamás!
Típusazonosság esetén elvégezteti a szakszervizzel a motorcserét, és a szakszerviztől kell kérnie erről egy igazolást. Ennek hiányában a Közlekedésfelügyelet megvizsgálja és ez ad igazolást, amiért külön fizetni kell, tehát érdemesebb a szervizben igazoltatni, hogy típusazonos motorcsere történt. Ha ez megvan, személyazonosságot igazoló irattal, forgalmival és törzskönyvvel kell bemenni az okmányirodába, és igazolni kell, hogy a kötelező biztosítás is fizetve van. Az eljárás díja: forgalmi engedély, törzskönyv ára: 6000-6000 Ft, műszaki címke: 450 Ft, csekket az okmányirodában adnak.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A következő, véleményem szerint messzemenően jogellenes gépkocsi-márkakereskedői magatartással kapcsolatosan szeretnék Önöktől tanácsot kérni.
2009. február 6-án egy új, Opel Astra Classic típusú gépkocsit vásároltam egy Opel-márkakereskedéstől használtautó-beszámítással. Március 9-én átutaltam a vételár nagy részét. 2009. február 27-én megtörtént a gépkocsi nevemre írása is, melyről akkor szereztem tudomást, amikor 2009. április 3-án megkaptam a gépjárműadóról szóló határozatot. Ekkor tudtam meg a gépkocsim rendszámát is. Azóta a kereskedésben folyamatosan hitegetnek, és nyilvánvalóan szándékosan félretájékoztatnak. Általában azt mondják, hogy egy-két héten belül biztosan megkapom az autót. Április végén személyes megbeszélést folytattam a cégvezetővel, amely során kiderült, hogy továbbra sem hajlandó az átadás időpontját kitűzni, illetve a használt gépkocsim átadására nem ad lehetőséget. A beszélgetés végén ráadásul egyértelműen megfenyegetett, hogy amennyiben nem maradok nyugton, akkor ő egyoldalúan módosítja a használt autóm beszámítását.
Ezt követően elkezdtem keresni az új autóhoz tartozó törzskönyvet. Az okmányirodában megtudtam, hogy a törzskönyvön a CIB Credit Zrt. javára elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve. Megkeresésemre azt a tájékoztatást adták, hogy a nevem és a rendszámom alapján velem jogviszonyba nem állnak, náluk nincsen a törzskönyvem, viszont azt ígérték, hogy átnézik a rendszerüket alváz és motorszám alapján. Ez meg is történt, majd telefonon felhívtak, és közölték velem, hogy semmilyen tájékoztatást nem adhatnak nekem, mert nem állnak velem jogviszonyban, az autókereskedéssel viszont igen, azaz tényleg hitelt vettek fel a gépkocsimra elidegenítési és terhelési tilalommal. Mindezek mellett a kereskedésben április eleje óta azt állítják egy rendszám nélküli gépkocsiról, hogy az az én tulajdonom. Egy másik, de szintén a láncolathoz tartozó kereskedés vezetője már olyan ígéretet is tett, hogy még aznap átadják az autómat, de ezt sem tartották be. Két ügyvédi felszólítást is küldtünk a kereskedésnek, melyekre a mai napig nem reagáltak. 2009. május 14-én a rendőrséghez fordultam, eddig onnan sem kaptam visszajelzést.
Kérem, amennyiben lehetséges, adjanak tanácsot az ügyemben! (Hova fordulhatok, és mit tehetek még?)
Köszönettel:
F. Péter
Tisztelt F. Péter!
Mivel az eladó kereskedés nem teljesítette a szerződésben foglaltakat, a szerződés tartalmilag nem jött létre, nem teljesült, ön álljon el a szerződéstől és követelje vissza pénzét és a beszámított gépkocsiját. Az ügyvédi képviseletről szerencsés volna továbbra is igénybe vennie, ilyenkor bármi kisülhet. Ön helyesen megtette a rendőrégi feljelentést is, a rendőrségi eljárás megy a maga útján, majd kiderül, hogy lehet-e büntetőjogilag is értékelni ezt a szituációt. Máshová nem szükséges fordulnia, ha hamarosan nem tudják rendezni ezt az ügyet a kereskedéssel, a bírósághoz kell keresetet benyújtania.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egy rendbeli halált okozó ittas járművezetés, egy rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának a vészhelyzetet előidéző által elkövetett bűntett miatt valakit 3 év börtön főbüntetésre, 4 év járművek vezetésétől eltiltás mellékbüntetésre ítélnek. 2 év után szabadul a börtönből. Kérdés: jogosítványt mikor kaphat?
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A mellékbüntetés független attól, hogy előbb szabadult, tehát érvényes marad a 4 éves eltiltás. Lehet ugyan méltányossági kérelmet benyújtani a bírósághoz, ha a körülményei az ítélet meghozatala óta úgy változtak meg, hogy méltányosságot tud kérni. Önmagában az, hogy előbb szabadult, nem lehet indok, de az lehet a családi vagy egészségügyi indok.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
18 és fél éves vagyok, egy hónap múlva elkezdem a B kategóriás jogosítvány megszerzését, és kb. októberre meglesz a jogsim. Annyit szeretnék megtudni, hogy van ez a kezdő jogosítvány, és azt tudom, hogy 2 évig nem húzathatok utánfutót. Azt viszont nem tudom, hogy egyedül vezethetek autót, vagy kell mellettem ülnie valakinek.
Válaszát előre is köszönöm!
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Nem kell beülni senkinek Ön mellé, vezethet egyedül is, nincs ilyen tiltás, bár nem tudni miért, ez a hiedelem makacsul tartja magát. Az utánfutó-vontatás tilalmát viszont jól tudja.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szabályosan parkoló autómra a háztetőről a hirtelen olvadáskor hatalmas mennyiségű hó zúdult, melynek következtében több helyen behorpadt a motorháztető és az utastér teteje. A ház műemlék. Mikor felkerestem az üzemeltetőt, alkalmazottjuk megjegyezte, hogy emiatt szerelhettek csupán jégvágót, és nem hófogót a tetőre. A cég biztosítója a mai napon közölte, hogy nem fizet, mert szerintük mindent megtettek azért, hogy ilyen kár ne következhessen be…
Mit tehetek én − aki mégis szeretnék kártérítést kapni − ezek után?
Várom szíves válaszát.
Köszönettel:
Sz. Csaba
Tisztelt Sz. Csaba!
Nem marad más lehetősége, mint a perlés. A Ptk. 352. § (1) bekezdése szerint: „Épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”
A ház kezelője a leírtak alapján nem feltétlenül tett meg minden tőle elvárhatót a veszély elhárítása érdekében, pl. nem figyelmeztette a parkoló járművek tulajdonosait (pl. a ház elé kirakott táblával) a veszélyhelyzetre és a felgyűlt nagy mennyiségű havat nem takarította el. Amennyiben a karbantartási kötelezettségnek nem tett maradéktalanul eleget, felelős a kárért.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A minap a megengedettnél gyorsabban hajtottam át a vasúti átjárón. Az átjáróval szemben rendőrkocsi állt kicsit lejjebb. Az lenne a kérdésem, ha kameráztak és "lekaptak", mekkora bírság várható?
Válaszát előre is köszönöm!
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Ha a vasúti átjáró előtti megállásra és a vasúti átjárón való áthaladásra vonatkozó KRESZ szabályokat nem sértette meg, csak simán gyorsan hajtott, akkor attól függően, hogy hány százalékkal lépte túl a megengedett sebességet, 30 ezer (30-50%), 40 ezer (51-60%-ig), 60 ezer (61-80%-ig), 90 ezer (81-100%-ig), 130 ezer (101-150%-ig) és 300 ezer (150% felett) a bírság.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Levélírónk 2009. áprilisban követte el a gyorshajtást, felhívjuk a figyelmet, hogy azóta (2009. május 2-től) a jogi szabályozás megváltozott. Az új szabályozást azonban csak a május 2. után indult eljárásokban lehet alkalmazni. Erről részletesebben hamarosan olvashatnak.
Tisztelt Autójogász!
Az lenne a kérdésem, hogy ha megköttetett egy adásvételi szerződés, azt vissza lehet-e mondani bizonyos időn belül? Használtautó-vételről van szó.
Előre is köszönöm a válaszát!
Üdv:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Általánosságban azt lehet mondani, hogy erre egyrészt akkor van mód, ha ezt a szerződésben kikötik, ez esetben a szerződésben megjelölt időtartamig és a szerződésben megjelölt feltételek bekövetkezése esetén lehet elállni a szerződéstől. A szerződében ilyenkor célszerű meghatározni azt is, hogy az elállás gyakorlásáig történt használatért a vevő milyen használati díjat vagy értékcsökkenést köteles fizetni.
Másrészt ha hibás teljesítés történik, és a vevőnek sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy az eladó a kötelezett kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni, a vevő elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye, és a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesíthető a vevő ezen joga. Ebben az esetben elállás esetén a vevő nem köteles a gépjárműnek azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Megállított a rendőr, mert nem égett a bal fényszóróm, ki volt égve a tompított fény izzója. Nem volt nálam az izzólámpakészlet, és pénzbírságot kaptam. Kérdésem: ezért a helyzetért mennyi a minimum és a maximum pénzbírság Magyarországon? A pénzbírság, ha 24 órán belül befizetem, akkor nem csökken a felére?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A helyszíni bírság minimum összege 3000 Ft, maximuma 20 000 Ft. Ha a helyszíni bírság kiszabását − a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után − tudomásul veszi, a bírságolás ellen jogorvoslatnak helye nincs. Tudomásul vett helyszíni bírság esetén készpénz-átutalási megbízást (csekket) kap, és a bírságot harminc napon belül kell befizetnie. 24 órán belüli befizetés esetén nincs kedvezmény. A befizetés elmulasztása esetén a bírságot kizárólag adók módjára lehet behajtani.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szeretnék egy kétütemű Wartburgot vásárolni. Az ismerőseim azt mondják, ne gondolkodjak ebben a vásárlásban, mivel a kétütemű személyautókat nem lehet átíratni. Kérdésem a következő: Átíratható a nevemre a kétütemű Wartburg? Vásárolhatok Wartburgot? Tudom, a műszakira katalizátort kell bele szerelni, de attól megvehetem? Az okmányiroda átírja a nevemre?
Köszönöm a válaszát, üdvözlettel:
Csaba
Tisztelt Csaba!
Érvényes műszakival átíratható a nevére a jármű, de a környezetvédelmi felülvizsgálat és az időszakos vizsgálat során szigorú szénhidrogén-kibocsátási határértéknek kell megfelelnie. Ez katalizátorral elvileg megy, de előbb konzultáljon szakemberrel, megéri-e ezt a kiadást. A régi (2004. július 15. előtti) tulajdonosok azonban ehhez képest kedvezőbb helyzetben vannak, esetükben a CH-kibocsátási határértéket 2020. december 31-éig teljesítettnek kell tekinteni, ha a gépkocsi motorjának beszabályozása megfelel a gyártó által előírt értékeknek.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Meghirdettem az autómat a neten, és hívott egy kereskedő. Kicsit fura volt az ajánlata (amire így ismeretlenül nemet is mondtam), miszerint ő megvenné az autót, de nyitott adásvételivel. Kérdeztem, hogy mi is az, azt mondta, hogy írunk papírt, hogy ő átvette, nekem készpénzben kifizette a vételárat, de nem írja át a saját nevére, hanem majd annak a nevére, aki tőle megveszi. Merthogy neki ne kelljen ezért plusz pénzt fizetnie.
Az lenne a kérdésem, hogy ilyen létezik-e, ha igen, akkor szabályos-e, rám nézve van-e bármilyen hátránya.
Köszönettel:
V. T.
Tisztelt V. T.!
Ennek a szabályos és korrekt módja az, hogy kötnek pl. egy bizományosi szerződést, mely azt tartalmazza, hogy Ön értékesítés céljából átadja a járművét a kereskedőnek, akit Ön felhatalmaz, hogy Ön helyett eladja azt harmadik személynek. A vételárat közösen meghatározzák, és megegyeznek a sikeres értékesítés esetén a kereskedőt megillető jutalékról, illetve arról, hogy sikertelen értékesítés esetén a kereskedő számol-e föl Önnek valamilyen költséget. Arról is rendelkezni érdemes a szerződésben, hogy a bizományosi értékesítés idejére a járművet ideiglenesen kivonják a forgalomból, és ezt a biztosítónak is bejelentik, hogy amíg Ön nem használja, ne kelljen a közterheket és a kgfb-t fizetnie. Persze ez a kereskedőnek nem ideális, így ugyanis próbaútra nem vihető a jármű, ha ragaszkodik a forgalomban tartáshoz, Önnek számolnia kell azzal, hogy akár évekig is fizethet a kereskedőnél álló autóra. A tulajdonos addig Ön marad, amíg a járművet nem értékesítik. Ha ezeket a szerződési elemeket megbeszélik és rögzítik, nem érheti meglepetés vagy hátrány (hacsak abból eredő nem, hogy a gépkocsit a kereskedésben kár éri, ilyenkor azonban Önnek joga van kártérítést követelni).
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Most kaptam kézhez két csekket, az egyik 26, a másik 48 ezerről szól, parkolási bírságok kapcsán. Gyakorlatilag a már régen eladott céges autóinkra 2001 óta kirótt bírságokat + költségeket + ügyvédi díjakat sorolja fel. (Érdekes módon a kapcsolódó költségek és kamatok már magasabbak, mint maga az alap). Az indoklás szerint az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki a 2008. évi XXX. törvény § 63. (10) módosítását, miszerint egy év az elévülési idő a bírságoknál, ill. hogy egy éven belül le kell zárni az ügyeket. Ez azt jelenti, hogy nekem bármikor jöhet egy 20 éves parkolási bírság az összes kamatával? És mi van, ha történetesen már befizettem, de mondjuk a befizetés igazolását (éppen a fenti törvénymódosítás alapján) kidobtam, mert úgy gondoltam, így már nem lesz rá szükségem… Érdekelne, hogy mi a véleménye erről, ill. hogy milyen jogorvoslati lehetőségeim vannak.
Köszönettel:
M. Ádám
Tisztelt M. Ádám!
Jelenleg kétféle elévülési idővel kell számolnunk: az egyik a hagyományos ötéves elévülési idő, a másik az egyéves elévülési idő, ez utóbbi esetben a felszólítást 60 napon belül postára kell adni. A 2006. december 22. előtti parkolások esetén az ötéves elévülési időt kell alkalmazni. Tavaly nyáron az országgyűlés úgy módosította a polgári perrendtartásról szóló törvényt, hogy az egy éven túli parkolási díj meg nem fizetése miatti eseteket (tehát a 2006. december 22. előtt keletkezett ügyeket) a bíróságok nem tárgyalhatják, a folyamatban lévő pereket pedig meg kell szüntetni. Ezt a módosítást támadták meg az Alkotmánybíróságon, aminek az lett az eredménye, hogy ezt a tavalyi módosítást alkotmányellenessé nyilvánították, így folyhatnak tovább a perek a régi, 5 éves elévülési parkolási ügyekben. Védekezhet a bíróságon azzal, hogy a parkolásidíj-követelésről 5 éven belül nem kapott felszólítást, így a követelés elévült. Ha igazolható módon, pl. tértivevénnyel átvett felszólító levelet az ötéves elévülési időn belül, védekezhet a bíróságon azzal is, hogy rendeltetésellenesen gyakorolta jogait a parkolási társaság, amiért évekig nem szólította fel, így Önnek nem volt tudomása arról, hogy követelésük van Önnel szemben, így mire a felszólítást megkapta, a parkolójegyeket addigra már nem őrizte meg, ugyanis nem életszerű és nem elvárható ilyen hosszú ideig, évekig a parkolójegyeket megőrizni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Nemrégiben vettem egy motort, és a hazaúton igazoltattak, de nem rendelkezem arra a kategóriára jogosítvánnyal. Mivel a motor nem az én nevemre lett írva, ezért a mostani tulajdonos (édesapám) kapott egy idézést a rendőrségtől. Nagyjából mire lehet számítani, és mivel tudok védekezni a rendőrségen? Én még tanuló vagyok, nem rendelkezem keresettel, és a szakmámhoz is kellene a jogosítvány (motorszerelő).
Köszönöm válaszát:
András
Tisztelt András!
Ilyen esetben nincs érdemi kimentési ok, fiatal kora, szabálysértések nélküli előélete és megbánása a maximum, amit figyelembe tudnak venni. A büntetési tétel így is nagy lesz, nem számít, hogy nincs keresete, és az sem, hogy éppen motorszerelőnek tanul. 100 ezerig terjedhet bírság összege, és biztosan kap vezetéstől eltiltást is.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Aziránt érdeklődöm, a fekvőrendőr telepítésének van-e valamilyen írott, mindenkire kötelező szabálya? Azt hallottam, úgy kell kialakítani, hogy az adott útszakaszon megengedett legnagyobb sebességgel áthaladva se okozzon kárt a gépjárműben (vagy valami hasonló). Sajnos sehol nem találtam erre vonatkozó jogszabályt vagy rendeletet.
Köszönettel:
Szimi
Tisztelt Szimi!
Jól tudja, a fekvőrendőr, szebbik nevén sebességcsökkentő borda nem akadályozhatja az útszakaszon megengedett sebesség használatát. Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM-rendelet mellékletében található Forgalomszabályozási műszaki szabályzat 11. pontjának jelenleg hatályos szövege szerint: „A lakó-pihenő övezet és a korlátozott sebességű övezet bejáratát az úttest szintjének küszöbszerű megemelésével vagy más építési beavatkozással (például középszigetek, útszűkületek, optikai kapuk) lehet jelezni. Hasonló fizikai eszközök (sebességcsökkentő bordák, oszlopok, utcabútorok, elhúzások stb.) helyezhetők el az övezetek úttestjén a járművek várakozására szolgáló útfelületek kijelölése, illetve a járműforgalom számára megengedett sebesség betartatása érdekében, azonban ezek az eszközök nem akadályozhatják a megengedett sebességgel történő folyamatos haladást.” Remélem, tud ezzel valamit kezdeni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A történet az lenne, hogy álltam be egy parkolóba kb. 5 km/h sebességgel, szabályosan 2 autó közé. Egyszer csak megjelent egy nagy sebességgel haladó motoros, aki nem tudott már megállni, és nekiment az autóm első sárvédőjének. Egyetlen hibám, hogy nem indexeltem. (De amikor az eset történt, az autó helyzete és mozgása egyértelműen 2 autó közé parkolás volt.) Az események után kiderült, hogy a motorosnak nincs is jogosítványa a motorra, és a motor nem is az övé volt, a motoron nem volt biztosítás sem. Így – bár az autómban keletkezett kár kifizetése a motorosra hárult volna (se jogosítvány, se biztosítás) – ettől akkor eltekintettem, mert nem volt nagy a kár (sárvédő horpadt csak be). Ezek után mindenki ment a dolgára tovább.
Pár napja a bíróságtól kaptam papírt, hogy a motoros beperelt, mert akkor eltörte a lábát, és így akadályoztatva lett az iskolai tanulmányaiban (ezek szerint törött lábbal nem lehet iskolába járni…) és ezért fizessek neki 3,5 millió forint kártérítést. Mi ilyenkor a teendőm? Lehetséges ez?
A motorosnak sem jogosítványa, sem papírjai, sőt, a motor nem is az övé volt (a motor azóta érdekes módon eltűnt), biztosítása nem volt, gyorsan is hajtott (fékezett ő, csak már nem tudott megállni), még az autómban keletkezett kár megfizetésétől is eltekintettem, pedig alig 1 éves az autó.
Köszönettel:
B. István
Tisztelt B. István!
Magyarországon bárkit bármiért be lehet perelni. A motoros a felperes, neki kell bizonyítania, hogy milyen körülmények között sérült meg, ez kinek róható fel. Ezt viszont rendőri helyszínelés, illetőleg tanúk hiányában elég nehéz bizonyítani. A bíróság emellett több szempontot fog vizsgálni a jogellenesség, felróhatóság, ok-okozati összefüggés tárgykörében. Önnek a keresetlevél tartalmára, illetve majd a per során tett állításokra kell reagálnia, valamint, ha a per úgy alakul, hogy adatok támasztják alá az Önt ért kárt, viszontkeresetben kérheti annak megtérítését.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2008. március 28-án vettem egy autót Pest megyében. 2008. április 3-án szabályosan a nevemre is írattam. Új forgalmi, törzskönyv, eredetvizsga, biztosítás, vagyonszerzési illeték, minden lerendezve. 2009 márciusában a Pest megyei okmányirodától kaptam egy levelet, melyben közölték, hogy az autó lefoglalás alatt áll. Ez után 2 nappal a helyi okmányiroda is felszólított, hogy a forgalmit és a rendszámot adjam le. Megfellebbeztem a helyi Közigazgatási Hivatalnál, amit elutasítottak. A Végrehajtói Irodánál is igénybejelentéssel éltem. A lényeg az, hogy a Pest megyei Végrehajtói iroda már 2007. december 7-én kérte a okmányirodától a foglalás tényének azonnali bejegyzését, amit a Pest megyei okmányiroda elmulasztott, így az ő hibájukból tudtam én tulajdonjogot szerezni. Most mi lesz, mi következik ebből? Kérem, segítsen!
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A végrehajtási eljárási eljárással kapcsolatban Ön igénypert terjesztett elő. Ebben Önnek azt kell bizonyítania, hogy az egyébként jogszerűen lefoglalt vagyontárgy a tulajdonában áll, vagy azon más olyan joga van, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya. Mindemellett a végrehajtás kimenetelének ismeretében pert indíthat az okmányiroda ellen államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász! Kérdésem a következő: A rendőr hogyan állíthat meg szabályosan, ha személygépkocsival közlekedem? Legfőképpen az érdekel, köteles vagyok-e megállni, ha szirénázva jön utánam, mert én úgy tudom, szabad utat kell biztosítani a megkülönböztető jelzést használó jármű számára! Ha igazoltatni akar, jeleznie kellene valahogy, pl. tárcsa, kibeszélő stb.
Válaszát előre is köszönöm.
Kocka
Tisztelt Kocka!
Megállításra szabályosan az alábbi jelzéseket használhatja a rendőr:
1. karjának vagy fehér szegélyű piros tárcsának függőleges feltartásával, piros vagy fehér fény körbeforgatásával, illetőleg síppal ad jelzést;
2. menet közben a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból, illetve motorkerékpárról ad jelzést, karjának, fehér szegélyű piros tárcsának, piros vagy fehér fényű lámpának fel-le mozgatásával, illetőleg hangszórón vagy a megállásra felhívó szövegű felirattal;
3. a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból vagy motorkerékpárról, illetőleg rendőrségi helikopterről hangszórón keresztül ad a követendő közlekedési magatartásra vonatkozó utasítást.
A szirénázás tehát önmagában nem elégséges, persze előfordulhat, hogy Ön nem vette észre a felemelt karját. Ha Ön szabálytalan rendőri intézkedést tapasztal, 8 napon belül panaszt tehet ellene. Hm…
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Sajnálatos módon az autóm totálkáros lett idén január 6-án, és a mai napig nem fizettek ki. Kivártam a 60 napos türelmi időt, mivel a károkozó egy cseh teherautós volt. A felelősségét elismerte, rendőri intézkedés történt. Hogyan tudok visszamenőleg kamatot kérni? Sajnálatos, hogy erre kell vetemednem, de minden héten legalább egyszer bent voltam, mindig csak ígérgetések hadát kaptam, pl. visszahívnak, értesítenek levélben stb. Miért kell hónapokat várni hogy fizessenek? Ha én nem fizetek, akkor mindenféle kezelési költséget, ilyen díjat, olyan díjat kell fizetnem. Hát akkor most fizessenek ők is.
Kérem, segítsen.
Sz. Zoltán
Tisztelt Sz. Zoltán!
Természetesen kérhet kamatot a biztosítótól, nincs ebben semmi kivetnivaló. Az erre vonatkozó kérelem alapján kamatot is köteles fizetni a biztosító. A Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazniuk, mely úgy rendelkezik, hogy a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes, így a kártérítési összeg után késedelmi kamat érvényesíthető a károsodás bekövetkeztének időpontjától. Fontos tudni azonban − ez a biztosítók szabályértelmezését megerősítő PSZÁF egyik hivatalos állásfoglalásában is olvasható −, hogy a kártérítési igény megalapozottságának elbírálására és a kártérítési összeg megállapítására a biztosítónak csak a lényeges információk birtokában van lehetősége, tehát a késedelmi kamat csak a szükséges dokumentumoknak a biztosítóhoz történő megérkezése időpontjától érvényesíthető. Tehát egy kamat fizetésére vonatkozó kérelmet kell eljuttatnia a biztosítóhoz.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Néhány hónapja megvettem első autómat… Annak rendje s módja szerint megkötöttük az adásvételi szerződést, gyári kulcsok, forgalmi, törzskönyv, szervizkönyv stb. átadásra került. Eredetiségvizsgálat rendben megtörtént. Az okmányirodában átíráskor megfizettem az illetéket, régi forgalmit, törzskönyvet leadtam. A tulajdonváltozást bejegyezték, forgalmit, törzskönyvet kiállították, tehát minden szabályszerűen történt, ahogy az a "nagykönyvben" meg van írva.
Úgy két hónappal később kaptam a lakhelyem szerinti okmányirodától egy határozatot, miszerint az autót ideiglenesen kivonják a forgalomból, mert a bírósági végrehajtó azt lefoglalta, és megkereste evégett az illetékes okmányirodát. A határozat utalt rá, hogy ilyen esetben mérlegelési joga az okmányirodának nincs, intézkednie kell a forgalomból kivonás felől, ha jogszerű, ha nem… Kifogással, igényperrel érvényesíthetem jogaim.
Természetesen első döbbenetem elmúltával utánamentem az előzményeknek, és a következő derült ki: a végrehajtási eljárás az ellen folyik (legyen A), akitől még az eladó (azaz B) vette az autót. A végrehajtó először ekkor kérte a foglalás bejegyzését "A" lakhelye szerinti okmányirodától, de azt akkor elutasították, mert "B" tulajdonjogát már időközben bejegyezték a gépjármű-nyilvántartásba, mire a foglalási jegyzőkönyv beért az okmányirodához.
"B" aztán eladta nekem (C-nek) az autót. Az én tulajdonjogomat is gond nélkül bejegyezték. A végrehajtó azonban fenntartotta foglalási kérelmét, ezért azt az én lakhelyem szerinti okmányiroda már bejegyezte, és az autót a forgalomból kivonta. A végrehajtási törvényt tanulmányozva a következőket okoskodtam ki: lefoglalni csak az adós tulajdonát lehet. A foglalás ugyanakkor elidegenítési tilalmat keletkeztet. Ha a végrehajtó jogsértően jár el, akkor kifogással, illetve igényperrel élhetek.
Kérdésem, hogy elveszíthetem-e az autót annak ellenére, hogy annak bejegyzett tulajdonosa vagyok, sőt, az eladó is bejegyzett tulajdonos volt. Feltételezem, sem az ő, sem az én tulajdonjogom nem írták volna át, ha elidegenítési tilalom van az autón. Ha pedig én vagyok a tulajdonos, akkor a végrehajtónak itt már nincs mit keresnie… ha viszont így van, akkor kifogást kell benyújtanom, vagy igénypert indítani? Főleg az aggaszt, hogy enyém maradhat-e a kocsi, mert költöttem rá, és mi tagadás, a szívemhez nőtt.
Segítségét köszönve tisztelettel:
H. Ákos
Tisztelt H. Ákos!
Ön mint jóhiszemű, ellenérték fejében szerző fél elvileg mind a végrehajtási kifogást, mind a végrehajtási igénypert megalapozottan kezdeményezheti. Pontosan át kell tekinteni a tulajdonváltozások és a végrehajtási cselekmények egymáshoz képesti időpontjait és tartamát, ennek alapján lehet megállapítani, hogy mennyire megalapozott és jogszerű-e a végrehajtási cselekmény. Mivel ebben az ügyben bármi elképzelhető, a leghelyesebb, ha ügyvédet fogad, aki a konkrétumok ismeretében tud segítséget nyújtani.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Zöldkártya nélkül mentem autómmal, a rend őre megbüntetett. 16 nappal a zöldkártya lejárta után történt az eset, a járművet ezalatt máskor nem használtam. Az autó a következő hét elejére volt bejelentve zöldkártyázni, az eset után 4 munkanappal lett is új zöldkártya. Mennyi büntetést kaphatok reálisan? Enyhítő körülmény-e, hogy 30 napon belül voltam a lejárat után, és hogy pár napon belül átment a zöldkártyavizsgán?
Köszönöm!
R. Péter
Tisztelt R. Péter!
Az számít enyhítő körülménynek, hogy korábban kifogástalan közlekedési magatartást tanúsított (nem volt szabálysértése), és felhozhatja azt is, hogy azóta pótolta a lejárt hatósági engedélyt. A bírság összege egyébként maximum 50 ezer Ft lehet, reálisan ennek legalább a felét ki fogják szabni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2009.04.23-án kaptam egy levelet a BRFK-tól, miszerint 2008.06.20-án 40 km/óra helyett 60 km/órás sebességgel hajtottam, és ezért 30 000 Ft pénzbírságot kéne befizetnem. A határozatot 2008.07.14-én keltezték, viszont a postára adás csak több mint 9 hónappal később, 2009.04.17-én történt meg. Az a kérdésem, hogy ez esetben van-e értelme fellebbezni a határidő lejárta miatt.
Köszönettel:
Ákos
Tisztelt Ákos!
Gratulálok, az eddig befutott levelek alapján Ön a csúcstartó, a teljesen szokványos 2-4 hónapos postázások után az Ön esete kiemelkedik a sorból. A határozatot fellebbezze meg a határidő túllépése miatt. A 60 napos bírság kiszabására rendelkezésre álló határidőt formálisan betartották ugyan, de elég valószínűnek látszik, hogy valójában határidőn túl hoztak döntést, ezt igazolja a postázásig eltelt hosszú idő.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Lejárt a jogosítványom, nem hosszabbíttattam meg előtte, még megtehetem? Van valamilyen elévülési idő?
Válaszát köszönöm.
Tisztelt Levélíró!
Nincs elévülési idő. Kedvező változás április 1-től, hogy az új jogosítvány megérkezéséig a lejárt jogosítvány és az okmányiroda által kiadott adatlap alkalmas a vezetési jogosultság igazolására, de csak az új jogosítvány megérkezéséig, maximum az igazolás kiadásától számított 60 napig.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Vasúti átjárón való áthaladásnál hol kell meglenni a megengedett sebességnek? A vasúti síneknél az áthajtásnál, vagy már az első vasúti előjelző táblánál?
Tisztelettel:
Levélíró
A KRESZ szerint a vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A közúti jármű vezetője köteles a jármű sebességét a vasúti átjáró előtt elhelyezett veszélyt jelző táblánál lakott területen legfeljebb 30 km/órára, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/órára csökkenteni, és a vasúti átjáróig ezzel a csökkentett sebességgel kell haladni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A feleségem nevére tervezek autót vásárolni (gkfb bonus miatt), de ő nem tud jelen lenni a vásárlásnál. Mi a jogilag megfelelő eljárás ilyenkor? Elég egy meghatalmazás, vagy kell külön meghatalmazás a biztosításkötésre is? Ki írja alá a szerződést?
Köszönöm válaszát.
Üdvözlettel:
L. Tibor
Tisztelt L. Tibor!
Igen, elég a meghatalmazás, persze csak az alaki követelmények megtartása mellett (meghatalmazó és meghatalmazott adatai, dátum, két tanú előtti aláírás, meghatalmazás tartalma – konkrétan milyen autó megvásárlásáról van szó, és a meghatalmazás terjedelme –, megvásárlás mellett mit intézhet még Ön: a kapcsolódó ügyintézés, átírás, biztosítás kötése). Az is elég tehát, ha egy meghatalmazásba belefoglalják az adásvétel lebonyolítását és a további ügyintézést. Készítsenek a meghatalmazásból több példányt, hogy mindenhová (eladónak, okmányirodának, biztosítónak) jusson eredeti példány. A szerződést, mely vevőként a feleség adatait tartalmazza, a meghatalmazás alapján Ön írja alá.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Segítségét szeretném kérni egy nagyon kellemetlen ügyben. Két és fél évvel ezelőtt vásároltam egy autót egy budapesti autókereskedésben. 2-300 ezer Ft-tal a piaci ár alatt hirdették, én pedig naivan lecsaptam a "fantasztikus" ajánlatra. Nagyon készségesen friss műszakival, zöldkártyával adták, és az eredetvizsgát is ők intézték. Fél éve lejárt a műszakim, és a napokban volt lehetőségem elvinni levizsgáztatni, amikor is hívott a vizsgáztató, hogy nem egyezik a motorszám, és hogy így nem vállalja a vizsgáztatást, mert ha eladom, kiderül, hogy ő is hibázott! Abszolút tanácstalan vagyok!
1millió Ft-ért vásároltam a kocsit, sajnos belementem abba is, hogy csak 600 ezer Ft-ot írjanak a számlára (különben többe került volna). Emellett, ahhoz képest, hogy a zöldkártya is friss volt rajta, nem volt benne katalizátor, hiányzott mind a két légzsák (amikor kérdeztem, miért világít, azt mondták, valami elektromos hiba, könnyen javítható), kb. 5 hiba miatt világított a motorlámpa, a klíma 1 hétig volt jó vásárlást követően. Nem hívták fel a figyelmemet arra, hogy össze volt törve az eleje teljesen, illetve motorikusan olyan állapotban volt, hogy rá kellett költenem azóta 700 ezer Ft-ot!
Nagyon ráfaragtam ezzel az autóval, ami nagyrészt a hozzá nem értésemnek és a balekságomnak köszönhető, hogy hagytam magam megvezetni. Segítségét szeretném kérni, hogy miképp jöhetek ki ebből a faramuci helyzetből pozitívan. Nagyon hálás lennék, ha válaszra méltatnák levelemet.
Üdvözlettel:
G. Tamás
Tisztelt G. Tamás!
Ez a válasz Önnek már nem lesz segítség, de remélem, mások okulnak belőle. Két és fél év után már nem tud az autókereskedővel szemben igényt érvényesíteni (használt autónál erre fél évig van lehetőség), akkor kellett volna reklamálnia, amikor az első hibák és hiányosságok jelentkeztek, azaz a vétel után már egy héttel.
Az adásvételi szerződés tartalmát illetően kérni kell, hogy abban legyenek benne a jármű meghirdetett tulajdonságai, pl. hogy két légzsákkal, klímával veszi meg a járművet, motorikus állapot, kmilométeróra állása stb. Hogy a korábbi eredetvizsga eredményében benne van-e a kereskedő keze, Ön nem tudja bizonyítani. Azt sem fogja tudni bizonyítani, hogy nem hatszázezret, hanem egymilliót fizetett a járműért. Ezzel a szép történettel bemehet a rendőrségre, okmányirodába, de sajnos pozitívan ebből a helyzetből már valószínűleg nem jöhet ki.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A mai napon a regisztrációs matrica hiánya miatt elvették autóm forgalmi engedélyét. Külföldről behozott személyautóról van szó, amely 2006 tavaszától van a tulajdonomban. A regisztrációs adó is be lett fizetve, azóta már kétszer volt műszaki vizsgán, és fogalmam sem volt róla, hogy ilyen matricával rendelkeznem kell. Éppen parkolni készültem, amikor három arra sétáló rendőr lecsapott rám! Megjegyzem: külföldről az első tulajdonostól vásároltuk, mi vagyunk az autó második tulajdonosai, minden papírja tiszta és rendezett, egyáltalán nem lopott autó, és kifejezetten egy használt autók adásvételével foglalkozó kft.-től vásároltuk, akik ma is hivatalosan működnek. Sőt, az első vizsgánál mi is személyesen ott voltunk, akkor senki sem közölte velünk, hogy ilyen matricára szükség van! Milyen büntetésre számíthatok? Ki hibázott? Kit terhel a felelősség és az esetleges további anyagi büntetés? Tévedhetett az, aki forgalomba helyezte és kiadta a rendszámot?
Nagyon sürgősen várom mielőbbi szíves válaszát!
Előre is köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A 2004. május 1-jét követően kiadott új típusú rendszámtáblához tartozó regisztrációs matrica a személygépjárműnek a járműnyilvántartásba történő felvételét és a hatósági jelzés valódiságát igazolja. A regisztrációs matricát az új típusú rendszámtábla kiadásával egyidejűleg a közlekedési igazgatási hatóság adja ki, az új típusú rendszámtábla e nélkül érvénytelen. A regisztrációs matricát a jármű első szélvédőjén belülről − kívülről jól látható módon − a jobb alsó sarokban kell elhelyezni.
Hát tényleg egy vicc, hogy ezt eddig egy hatóság sem vette észre, de mint tulajdonost, Önt terheli a felelősség azért, hogy nincs ilyen matricája, és emiatt érvénytelen a rendszáma. (Persze azért mégis érdemes elmenni a forgalomba helyező okmányirodába, és a felmatricázás körülményeit megérdeklődni, hátha kiderül valami megnyugtató, de erre elég kicsi az esély.) A szabály az, hogy ilyenkor a forgalmi engedélyt köteles a rendőr elvenni, az autót át kell rendszámozni, és szabálysértési bírságot is fognak fizettetni Önnel, amely 30 ezer Ft-ig terjedhet.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István